2. § (1) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, település- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.

(2) Helyi védelem alatt álló értéknek minősül Mesteri Község területén lévő minden olyan épület, épületrész, köztéri alkotás és egyéb létesítmény, mely formája, kora vagy valamely hozzá fűződő történeti különlegesség által jelentős építészeti vagy képzőművészeti értéket képvisel, a településkép kedvező megjelenését befolyásolja, vagy a nemzeti illetve helyi hagyományok megőrzése szempontjából fontos, és Mesteri Község Önkormányzata rendeletével helyi védett értéknek nyilvánította.

(3) Az önkormányzat helyi egyedi védelem aláhelyezi az 1. mellékletben meghatározott ingatlanokat, értékeket.

(4) A településképi szempontból meghatározó területek és a településképi szempontból meghatározó táj- és természetvédelmi területek térképi lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.

3. § (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy a helyi védelem megszüntetésre a polgármesterhez írásban benyújtott kezdeményezés alapján kerülhet sor.

(2) Helyi érték védetté nyilvánítása vagy védett helyi érték védelmének megszüntetése szakértői véleménnyel megalapozott értékvizsgálat alapján történhet.

(3) A partnerségi egyeztetés szabályai és az e rendelet alapján lefolytatott eljárást követően dönt a Képviselő-testület e rendelet módosításáról, és teszi meg a jogszabályban előírt egyéb feladatokat.

(4) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell:

• a) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén a) címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével;
• b) a védelemre vonatkozó javaslatot;
• c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

(5) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

• a) a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelemesetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével;
• b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslatot;
• c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

4. § (1) A helyi védelem alá helyezés vagy a helyi védelem megszüntetése iránti eljárás megindításáról az önkormányzat honlapján 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni.

(2) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről az Önkormányzat honlapján a döntés napjától számított 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni.

5. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

(3) A helyi védettségű építészeti örökség korszerűsítését, átalakítását, bővítését vagy részleges bontását a védelem ténye nem zárja ki, amennyiben az építmény védelmére okot adó jellegzetességei nem változnak meg, azok eredeti helyükön megtarthatók.

(4) Helyi védettségű épülethez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy annak telkén új építmény, építményrész építése nem sértheti a védett építészeti érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét.

(5) A védett építészeti értéket eredeti állapotban kell megőrizni, kivéve, ha műszaki okból nem megvalósítható. Előnyben kellrészesíteni az ezt elősegítő, az eredeti építőanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító, állagjavító, konzerváló eljárásokat, a restaurálást, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat, törekedni kell a keletkezés építészeti korszakára jellemző épületszerkezetek, anyagok, felületképzések és színezés használatára.

(6) Amennyiben az eredeti állapot megőrzése műszaki vagy pénzügyi okból nem megvalósítható, a helyi védelem alatt álló értéket anyagi és eszmei jelentőségére tekintettel hitelesen és meghatározó módon érvényre kell juttatni. Ennek során a tudományos és helyszíni kutatáson alapuló restaurátori módszerekkel történő konzerválást, esztétikai helyreállítást, restaurálást előnyben kell részesíteni.

(7) A műszaki, gazdaságossági és funkcionális szempontból egyenértékű beavatkozások a védett építészeti értékek fennmaradását, érvényesülését szolgáló és visszafordítható megoldások.

(8) Helyi védettségű építészeti örökségen és a helyi egyedi védettségű építmény közvetlen környezetében hirdetés, reklám nem helyezhető el, kivéve

• a) az építményben lévő funkciókkal összefüggő cégtáblát, cégfeliratot vagy cégért,
• b) időszaki kulturális rendezvény vagy program hirdetményét.

(9) A helyi egyedi védettségű épületeken kápráztatást, vakítást, zavaró fényhatást okozó világítást, valamint LED futófényt elhelyezni nem lehet a cégtáblák, cégfeliratok, cégérek valamint az időszakosan elhelyezett hirdetések és reklámok megvilágításához.

(10) Helyi védettségű építészeti örökségen bármely épület gépészeti berendezés kültéri egysége az építészeti értéket zavaró módon nem helyezhető el.

(11) A helyi védettségű épület jókarbantartása keretében nem végezhető olyan tevékenység, amely a védett építészeti érték fizikai sérülésével, roncsolásával vagy restaurálásával, továbbá a védett építészeti érték megjelenésének megváltoztatásával jár. Az értékőrző helyreállítás során a jókarbantartási munkák elvégzését segítő szerkezeti megoldások alkalmazása és kiegészítő szerelvények rejtett elhelyezése szükséges.

(12) Helyi egyedi védettségű építmény nem bontható.

(13) Helyi egyedi védettségű építmény részlegesen akkor bontható, ha

• a) a bontani kívánt építményrész (az építmény egy bizonyos hányada) építészeti értéket nem hordoz,
• b) a beavatkozás a helyi védelem alatt álló építmény használata érdekében, a védelem alá helyezését megalapozó építészeti értékek sérelme nélkül megvalósítható.

(14) A védelemben részesített építmények korszerűsíthetők, bővíthetők, funkciójuk megváltozhat, ezzel azonban védettségre okot adó értékeik nem csökkenthetők.

(15) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva az értéket képező homlokzati nyílás rendet és a nyílások osztását, megőrizve az eredeti homlokzati tagozatokat és a homlokzat egységes színezését. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani. A védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegaránya, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon. A tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyag használatával összhangban legyen. Védett épületen semmilyen gépészeti berendezés, tetőfelépítmény, égéstermék-kivezető szerkezet közterületről is látható egysége és kivezetése a környezetébe nem illeszkedő, esetleg zavaró módon nem helyezhető el. A helyi védett épületen tetőtér beépítés vagy emeletráépítés csak akkor alkalmazható, ha ezt az illeszkedés szabályai lehetővé teszik, és ha a homlokzati értékek megőrizhetőek.

(16) A helyi védettségű építészeti örökség károsodása esetén a tulajdonosnak helyrehozatali kötelezettsége van, különös tekintettel a helyi építészeti értékvédelmet megalapozó építészeti részekre vonatkozóan.

6. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza:

• a) a védett érték megnevezését,
• b) a védett érték védelmi nyilvántartási számát,
• c) a védett érték azonosító adatait (alkotó megnevezése),
• d) a védelem típusát,
• e) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, (helyrajzi szám, utca, házszám, épület, emelet, ajtó, helyszínrajz),
• f) a védelem rövid indokolását az értékvizsgálat alapján,
• g) a védett értékkel kapcsolatos intézkedéseket (tulajdoni lapon jogi jelleg feltüntetése, törlése),
• h) fényképet a védetté nyilvánítás idejéből.

(3) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a polgármester gondoskodik.

7. § (1) Az Önkormányzat a jelen rendelet 1. mellékletében szereplő védett érték, annak közvetlen környezete felújítását, a helyreállítása érdekében végzett munkák megvalósulását a „Mesteri Községi Építészeti Értékvédelmi Támogatás” pénzügyi keretéből (a továbbiakban: Támogatás) anyagilag is segítheti. Támogatás nyújtható továbbá természetes és jogi személyek részére központi finanszírozású pályázatok benyújtásához szükséges önerő biztosításához is, amennyiben a finanszírozási pályázat összefügg az értékvédelem céljával.

(2) A Támogatás előirányzatát az Önkormányzat éves költségvetésében biztosítja.

(3) A Támogatást pályázat útján lehet igénybe venni. Támogatás csak az esetben nyújtható, ha:

• a) a védett értéket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja, karbantartja, azt neki felróható módon nem károsítja,
• b) a karbantartással és az építéssel összefüggő hatósági előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja.

(4) A pályázatot évente egyszer, az éves költségvetés jóváhagyását követően a Képviselő-testület írja ki. A pályázat tartalmára vonatkozó részletes feltételeket a pályázati kiírás tartalmazza.

(5) A beérkezett pályázatokat a Képviselő-testület bírálja el.

(6) A pályázat alapján vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatás nyerhető el.

(7) A támogatást elnyert pályázókkal a Képviselő-testülettől átruházott hatáskörben a polgármester megállapodást köt.

(8) A megállapodás tartalmazza a megítélt pénzösszeg felhasználásának módját, határidejét, feltételeit, az ellenőrzés szabályait.

8. § (1) A Mesteri Község ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban a mezőgazdasági besorolású területek alkalmasak, kivéve a védett területrészeket.

(2) A településrendezési eszközökben lakó-, üdülő-, vegyes-, valamint zöldterületi területhasználati egységbe sorolt területeken a villamos közép- és kisfeszültségű, valamint közvilágítási hálózatok és távközlési hálózat létesítésekor, illetve rekonstrukciójakor földkábelen, vagy alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni.

(3) Meglévő légkábel-vezetés esetén az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.

(4) Önálló antennatartó szerkezet, adótorony, 6,0 magasságot meghaladó szélkerék Mesteri Község belterületén az ipari területek kivételével nem helyezhető el.

(5) Belterületen az ipari gazdasági és közlekedési- és közműterületek kivételével, valamint az üdülő területen nagyfeszültségű elektromos vezeték légvezetékként nem helyezhető el, nem fejleszthető, nem korszerűsíthető.

9. § (1) Reklám-, illetve hirdetési felület közterületen, valamint közterületről látható magánterületen legfeljebb 2 darab a településrész jellegzetes építészeti arculatához illeszkedő formai kialakítással, színhasználattal létesíthető.

(2) Közterületi információs hirdető-berendezés, közművelődési célú hirdetőoszlop a település teljes közigazgatási területén csak egységes kivitelben készülhet.

(3) Reklámot létesíteni, elhelyezni, fenntartani csak előzetes településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően lehet.

(4) Közterületen információs hirdető-berendezést – függetlenül annak méretétől és szerkezetétől – a jogszabályi tilalmakra is figyelemmel úgy kell elhelyezni, hogy az ne akadályozza a közterület más részei és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, ne veszélyeztesse a közlekedés-biztonságot valamint ne sértse a szomszédok jogait és törvényes érdekeit.

(5) Egymás közelében elhelyezett információs vagy más célú berendezés anyaghasználatának, méretének kialakításának egymással összhangban kell lennie, úgy, hogy minden információ észlelhető maradjon.

(6) A közterületen, közút területen elhelyezett információs vagy más célú berendezés - az utcanév táblákat tartó oszlop kivételével -az alábbi befoglaló méretekkel létesülhet:

• a) szélessége tartó oszloppal együtt legfeljebb: 1200 mm,
• b) alkalmazott táblaméret: 150 x 1000 mm
• c) tábla felső élének elhelyezési magassága: egységesen a rendezett terepszinttől mért 1,50 m.

(7) Több információs vagy más célú berendezés elhelyezése esetén azok a rendezett terepszinttől mért 1,50 m-re helyezett felső tábla alá kell, hogy kerüljenek.

(8) Információs vagy más célú berendezés az alábbi anyagok felhasználásával készülhet:

• a) inpregnált fa;
• b) porszórt fém, rozsdamentes acél, szálcsiszolt alumínium;
• c) natúr, savmaratott, vagy pasztellszínű, biztonsági üveg.

10. § (1) Cégérek, cégtáblák és cégfeliratok

• a) csak homlokzati felületen vagy arra merőlegesen helyezhetőek el, az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival összhangban,
• b) kiterjedésük egyenként nem haladhatja meg az 1,0 m²-t, és összességében nem lehet nagyobb, mint a homlokzat 5%-a,
• c) épületek homlokzatain épületdíszítő tagozatot nem takarhatnak.

(2) Az épületek homlokzat felületein csak áttört és vonalszerű fényfelirat helyezhető el.

(3) Kápráztatást, vakítást, zavaró fényhatást okozó világítást, valamint LED futófényt elhelyezni nem lehet.

(4) A köztárgyakon, vendéglátó egységekhez tartozó bútorokon és az árnyékolókon – a (4) bekezdésben meghatározott eset kivételével – cégfeliratot, plakátot, LED futófényt nem lehet elhelyezni.

(5) Az önálló világító betűkkel megvalósuló cégér kialakításánál a kábeleket a falon belül, vagy takartan kell vezetni.

(6) A területen kizárólag tájékoztatási célú tábla helyezhető el, amely magassága legfeljebb 2,2 méter lehet, és egyoldali felülete nem haladhatja meg az 1 m²-t.

(7) Információs, vagy más célú berendezés csak tömegközlekedési utasváró építményen helyezhető el, amely 2 db egyenként legfeljebb 1,5 x 2,0 méter méretű utas tájékoztató plakát elhelyezésére szolgál.

(8) Vállalkozásonként az épület utcai homlokzatán 1 db cégér, cégtábla, cégfelirat és címtábla helyezhető el.

(9) Cégérek, cégtáblák, cégfeliratok és címtáblák homlokzatonként

• a) az elhelyezési magasság,
• b) a betűnagyság és
• c) a színvilág

tekintetében egymáshoz illeszkedően alakítandók ki, figyelembe véve az épület homlokzati kialakítását.

(10) Az épülethomlokzat részét képező kirakatportálok, nyílászárók üvegezésére kívülről, vagy belülről elhelyezett fóliadekoráció, reklám mérete nem haladhatja meg az adott portál felület méretének 25%-át.

(11) Tilos az épület homlokzatát árubemutatás céljából igénybe venni vagy annak 4 m2-nél nagyobb felületét eltakarni. A homlokzat takarásának minősül a kinyitható ajtószárnyakon, azokra szerelt rácson történő árubemutatás vagy reklámcélú igénybevétel is.

11. § Településképi szempontból meghatározó, beépítésre szánt területek:

• a) településképi és településszerkezeti szempontból meghatározó kialakult településrész,
• b) településképi és településszerkezeti szempontból meghatározó üdülő településrész,
• c) településképi és településszerkezeti szempontból meghatározó üdülőbővítés területe.

12. § (1) A területen utcahálózat vonalvezetése megtartandó, a közterületek szélessége nem csökkenthető.

(2) A területen meg kell tartani a településképet meghatározó, az egyes terület-felhasználási egységekre jellemző beépítési módokat.

(2) Az épület, épületbővítés helyét, tömegét és annak arányait az egyes terület-felhasználási egységekben hagyományosan kialakult beépítési formához kell igazítani.

(3) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad.

(4) Amennyiben az településrendezési eszköz előkertre, hátsókertre, oldalkertre vonatkozó előírása alapján az építési hely határai nem kötelező építési vonalak is egyben, akkor az építmény elhelyezésekor, bővítésekor az előkert, oldalkert és a hátsókert megtartását a szomszédos ingatlanokhoz illeszkedés elvével kell meghatározni.

(5) Közterület felőli kerítés fő szabályként a telekhatáron, kialakult fésűs beépítés esetén a meglévőkhöz hasonlóan az előkert első 5,0 méteres sávjában létesíthető.

(6) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény utcai homlokzaton ill. közterületről látható módon nem létesíthető.

(7) Cégér, cégtábla kizárólag helybeli ellátást szolgáló kereskedelmi, szolgáltató és termelő tevékenység jelölésére helyezhető el.

(8) Közterületről látható homlokzaton portál kialakítás csak az épület teljes földszintjére kiterjedő, egységes megformálással lehetséges, a homlokzati hossz legfeljebb 1/3-ának mértékéig.

(9) A közterületen önállóan elhelyezett utcanév táblákat, valamint a falra szerelt utcanév táblákat egységes formában kell elhelyezni.

(10) Az épületek, építmények környezetének, valamint a közterületek rendezése során növényzet telepítése kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet.

(11) A telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani.

(12) Az utakat, vízfolyásokat kísérő fasorokat, erdősávokat a területen fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni.

(13) A szikkasztó árkok területén a fenntartást akadályozó növényzet (ilyenek különösen a kúszótuja, terülőtuja) nem telepíthető.

13. § Egyedi építészeti követelmények a településképi és településszerkezeti szempontból meghatározó kialakult településrészen az új építésű lakóépületekre vonatkozóan:

(1) Utcafrontra merőleges gerincű épület utcafronti homlokzatának szélessége oldalhatáros beépítési mód esetén nem lehet 7,0 méternél nagyobb.

(2) Az épületeken tetőfelépítmény a tetőfelület legfeljebb 10%-ának kivételével nem létesíthető.

(3) Túltagolt tetőforma nem megengedett.

(4) Tetőhéjazatként természetes színű (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, szürke és árnyalatai) cserépfedés alkalmazható. A héjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle cserép helyezhető el.

(5)^[1]

(6)^[2]

(7) Az épület utcai homlokzatán erkély, vagy loggia nem alakítható ki.

(8) Közterületről látható oldalon a tető síkjából kiugró tetőablak nem létesíthető.

(9) Az épület építészeti megformálásánál- így elsősorban tetőforma, homlokzat arányrendje, anyaghasználat, nyílásarány és -osztás, részletképzés vonatkozásában - illeszkedni kell a település hagyományőrző építészeti karakteréhez.

(10) Az épületek színezésénél harsány, rikító vagy túlzottan sötét színek (kék, lila, piros, sötétszürke, fekete) a területen nem alkalmazhatók. A nyílászáró színezése fekete, valamint fém színű nem lehet.

(11) Épület részeként gépkocsi tároló kapu az előkert közterület felőli 2,0 méteres sávjában közterületre nyílóan nem létesíthető.

(12) A homlokzat színezése során az épület homlokzatainak 90%-án csak három, egymással és a természetes anyagokkal harmonizáló szín, vagy egy szín legfeljebb két árnyalata alkalmazható.

(13) Az épületek lábazata kő, műkő, tégla vagy vakolt lábazat lehet. Ragasztott csempe, csempeutánzat alkalmazása tilos.

(14) Utcai homlokzaton fekvő téglalap arányú nyílászárók kialakítása tilos.

(15) A homlokzatokon külső redőnytok elhelyezése nem megengedett.

(16) A településkép védelme érdekében gerendaház, faház, deszka vagy fém borítású épület a területen nem létesíthető, kivétel az építési telek illetve azon álló főépület rendeltetésszerű használatához szükséges 100 légköbméter alatti melléképítmény.

(17) A településkép védelme érdekében az épületek földszinti padlóvonal magassága az épület és a terepszint csatlakozásától mért 0,10-1,0 méter között legyen, a már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű területeken a csatlakozó szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez igazodjon.

(18) A területen a villamosellátás és gyengeáramú hálózat bekötéseit új építés esetén az ingatlanokra földkábelben kell kialakítani.

(19) Gázmérő, vagy nyomás szabályozó az épületek utcai homlokzatán és a kerítés közterület felőli oldalán nem helyezhető el.

14. § (1) A területen csak lábazat nélküli áttört kerítés létesíthető. Növénytakarás csak őshonos növényzet felhasználásával készülhet.

(2) A területen reklámhordozó a 9. §-ban foglaltak szerinti előírásoknak megfelelően helyezhető el.

(3) A telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani.

(4) A közterületen önállóan elhelyezett utcanév táblákat, valamint a kerítésre szerelt vagy közterületen elhelyezett utcanév táblákat egységes formában kell kialakítani.

15. § (1) Az üdülő bővítés területének beépítése előtt a településképi karakter és az úthálózatot kísérő növénypopuláció meghatározására, valamint a közterületek felőli látvány alakítása érdekében Közterület alakítási terv készítendő, mely az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Építési törvény) 30/A. szerint a Célmegvalósító finanszírozásával is elkészíttethető.

(2) A területen csak lábazat nélküli áttört kerítés létesíthető.

(3) A területen reklámhordozó a 9. §-ban foglaltak szerinti előírásoknak megfelelően helyezhető el.

(4) A telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani.

(5) A közterületen önállóan elhelyezett utcanév táblákat, valamint a kerítésre szerelt vagy közterületen elhelyezett utcanév táblákat egységes formában kell kialakítani.

16. § (1) A településképi szempontból meghatározó szőlőhegyi zártkertek területe.

(2) A településképi szempontból meghatározó természeti értékek területe

17. § (1) A történeti telekszerkezet megőrzése érdekében telekosztás, nyeles- vagy nyúlványos telek kialakítása nem engedélyezhető. Az épületek elhelyezése, tömegaránya, anyaghasználata és színezése

(2) illeszkedjen a hagyományos szőlőhegyi tájba.

18. § Egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó szőlőhegyi zártkertek területére:

(1) Telkenként egy épület helyezhető el oldalhatáron álló vagy szabadon álló beépítési móddal.

(2) Az épület elhelyezését úgy kell meghatározni, hogy a hátsókert műveléséhez a megközelítés biztosítható legyen és legalább egy gépjármű elhelyezésére telken belül lehetőség maradjon.

19. § Területi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó természeti értékek területére:

(1) Szélkerék, napelem park, adótorony létesítése a területen nem megengedett.

(2) Az épületek, építmények környezetének rendezése során, ahol fásítani kell, az kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet .

(3) Tájképvédelmi területen, ökológiai magterületen és ökológiai folyosó területén, régészeti lelőhely területén és műemléki környezetben, valamint e területek 200 m-es környezetében önálló távközlési antennatorony, széltorony nem helyezhető el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető.

21. § E rendeletben foglalt településkép-védelmi követelmények teljesülése érdekében a polgármester az ügyfél írásbeli kérelmére a településkép-védelmi követelményekről tájékoztatást ad. A tájékoztatás szakmai konzultáció keretében történik.

22. § (1) A szakmai konzultációra vonatkozó írásos kérelemnek tartalmaznia kell legalább:

• a) a kérelmező alábbi személyes adatait:
  • aa) nevét,
  • ab) lakóhelye címét,szervezet esetén székhelyét,
  • ac) levelezési címét, ha az a lakóhely, szervezet esetén székhely címétől eltér;
• b) a kérelemmel érintett ingatlan, ingatlanok pontos címét, helyrajzi számát vagy ingatlanhoz nem köthető szakkérdés esetén annak rövid kifejtését

(2) Előzetes időpont egyeztetés céljából telefonos vagy elektronikus elérhetőség is megadható, de a tájékoztatás és a szakmai konzultáció csak személyesen folytatható le.

(3) A kérelem beérkezése után 8 napon belül a kérelmezőt az általa megadott elérhetőségek valamelyikén a szakmai konzultáció kitűzött időpontjáról értesíteni kell.

(4) A konzultációról készült emlékeztetőt az önkormányzat nyilvántartásba veszi.

23. § (1) E rendeletben foglalt településkép-védelmi követelmények teljesülése érdekében a polgármester az építmény építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, munkákat megelőzően, továbbá összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően településképi bejelentési eljárást folytat le.

(2) A településképi bejelentési eljárásba bevont építmények köre:

• a) a település közigazgatási határán belül található országos főközlekedési utak belterületi átkelési szakaszával határos telken, az utcai telekhatárától mért 20 méteren belüli építmény,
• b) e rendelet 2. melléklete szerint védett utcaképpel határos telken, az utcai telekhatárától mért 20 méteren belüli építmény,
• c) e rendelet 2. melléklete szerint lehatárolt, településképi szempontból meghatározó kialakult településrész területén belüli építmények, épületek,
• d) megújuló energia termelő kiserűmű telepek.

(3) A településképi bejelentési eljárást az alábbi tevékenységek megkezdése előtt kell lefolytatni: az építésügyi és építés-felügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről,

• a) valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 1. mellékletében felsorolt, építési engedély nélkül végezhető építési munkák a: 3, 10, 18, 25, 26, 28, 30, 31. pontokban foglalt tevékenységek kivételével;
• b) 30 napot meghaladó időtartamra terjedő, építménynek nem minősülő mobil eszköz letelepítése esetében;
• c) meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, valamint az önálló rendeltetési egységek számának változásakor;
• d) a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Kormányrendeletben szereplő általános településképi követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél;
• e) településképet meghatározó területen az építmények homlokzatára:
  • ea) kirakat kialakítása,
  • eb) reklám-felületet is tartalmazó előtető, napvédő ponyva elhelyezése,
  • ec) cégér, cégfelirat, címtábla elhelyezése esetén.

24. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez címzett kérelemre indul, melyet a polgármesterhez kell benyújtani. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt kell mellékelni.

(2) A dokumentációnak – a bejelentés tárgyának megfelelően – az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:

• a) műszaki leírás,
• b) fotódokumentáció a tervezési területről,
• c) építészeti, műszaki tervet:
  • ca) tető-felülnézeti helyszínrajz a tervezéssel érintett, valamint a szomszédos telkeken állóépítmények, továbbá a terepviszonyok és a be nem épített területek kialakításának ábrázolásával,
  • cb) az épület tömegalakítását meghatározó jellemző szintek alaprajza,
  • cc) metszet a megértéshez szükséges mértékben,
  • cd) valamennyi homlokzati rajz, melyen feltüntetésre kerül a meglévő és tervezett hirdetés, reklám berendezések helye,
  • ce) épület egészének, vagy egyes részeinek színének megváltoztatása esetén színezési tervet.
• d) utcakép ábrázolása, ha a tervezett építmény az utcaképben megjelenik,
• e) látványterv, vagy modellfotó,
• f) rendeltetés meghatározása.

25. § (1) A 23. §-ban foglalt tevékenység a bejelentés alapján – a (2) bekezdés szerinti önkormányzati hatósági döntés birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.

(2) A polgármester a tervezett építési tevékenységet, reklámelhelyezést, cégtáblát, cégért, üzletfeliratot, portálkialakítást vagy rendeltetés változtatást –kikötéssel vagy a nélkül – tudomásul veszi, és a bejelentőt erről a tényről a határozat megküldésével értesíti, ha a bejelentés

• a) megfelel a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 26. § c) pontjában, a csatolandó dokumentációt illetően e rendelet 37. § -ában előírt követelményeknek,
• b) a tervezett építési tevékenység, illetve reklámelhelyezés, cégtábla, cégér, üzletfelirat, portálkialakítás illeszkedik a településképbe,
• c) a tervezett rendeltetés-változás illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz, azok valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mértékben nem zavarja, illetve nem korlátozza.

(3) A polgármester megtiltja a bejelentett építési tevékenység, reklámelhelyezés, cégtábla, cégér, üzletfelirat, portálkialakítás vagy rendeltetés változtatás megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés

• a) nem felel meg a 312/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 23. § (2) és (3) bekezdése, a csatolandó dokumentációt illetően az 37. §-ában előírt követelményeknek,
• b) a tervezett építési tevékenység, illetve reklám, cégtábla, cégér, üzletfelirat, portálkialakítás nem illeszkedik a településképbe,
• c) a tervezett rendeltetés-változás nem illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz, illetve ha a bejelentés és az ahhoz csatolt dokumentáció nem igazolja, hogy az új rendeltetés a környező ingatlanok, valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mértékben nem zavarja, illetve nem korlátozza.

26. § (1) A településképi bejelentés tudomásul vételét, illetve a tudomásulvétel megtagadását tartalmazó határozatot a polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül adja ki.

(2) A polgármester - a főépítész szakmai álláspontja alapján - a településképi bejelentési eljárásban a tevékenység tudomásulvételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során - különösen - az alábbi szempontokat veszi figyelembe:

• a) jogszabályi előírásoknak való megfelelőség;
• b) a kialakult településszerkezetnek és telekszerkezetnek való megfelelőség;
• c) illeszkedés, esztétika, igényesség, valamint e rendeletben foglalt követelményeknek való megfelelőség.

(3) Az ügyfél a polgármester döntésével szemben 15 napon belül a Képviselő-testülethez fellebbezést nyújthat be.

27. § (1) A polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le vagy önkormányzati településképi bírságot szab ki a településképi bejelentési kötelezettség

• a) elmulasztása,
• b) alapján lefolytatott eljárásban hozott döntéstől eltérő végrehajtása,
• c) alapján lefolytatott eljárásban hozott döntés végre nem hajtása esetén.

(2) Reklám, reklámhordozó településképi bejelentési eljárás nélküli vagy a bejelentéstől eltérő elhelyezése esetén a polgármester 15 napon belül értesíti a fővárosi és megyei kormányhivatalt.

(3) Kötelezési eljárás hivatalból, vagy kérelemre folytatható le.

(4) A kérelemre és hivatalból lefolytatott eljárás Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseinek alkalmazásával történik.

(5) A kérelemnek tartalmaznia kell a bejelentés tárgyát képező ingatlan pontos címét és a bejelentés indoklását, valamint a bejelentő nevét, értesítési címét és egyéb elérhetőségét (e-mail, telefon).

(6) Amennyiben a helyszíni bejárás során a bejelentés megalapozott, az eljárást az Ákr. szabályai szerint folytatja le.

(7) Hivatalból történő eljárás (ellenőrzési tevékenység) szabályai:

• a) Az észleléstől számított 15 napon belül megindítja az eljárást, az ingatlan tulajdonosát értesíti az eljárás megindításáról.
• b) Az (1) bekezdésében foglaltak megszegése esetén a polgármester önkormányzati településkép-védelmi bírságot szab ki az ingatlantulajdonossal szemben, amelynek összege 500.000,- forintig terjedhet.

(8) Az önkormányzati településképi bírság kiszabásánál mérlegeli különösen:

• a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
• b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
• c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
• d) a jogsértő állapot időtartamát,
• e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát, a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő
• f) magatartását, valamint
• g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

28. § E rendelet 2019. január 1. napján lép hatályba.

29. § Hatályát veszti a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról és a településképi bejelentési eljárásról szóló 13/2017. (XII.18.) önkormányzati rendelet.