Pecöl község Képviselő Testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§ (3) bekezdés c./ pontjában és a 13.§ (1) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében biztosított feladat és hatáskörében eljárva, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (a továbbiakban: OTÉK) szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet 4.§ (3) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

1.§

A Képviselő Testület ezen rendeletben Pecöl Község Helyi Építési Szabályzatát (továbbiakban: szabályzat), mellékleteivel, valamint a Belterület Szabályozási Tervlapját és a Külterület Szabályozási tervlapját (továbbiakban. szabályozási tervek) közzéteszi és kötelező alkalmazását elrendeli.

2.§

1. ^[1]
2. ^[2]

A község területének tagolása jogalkalmazási szempontból:

(3)  A község területe jogalkalmazási szempontból belterületre és külterületre van felosztva, a bel- és külterület jelenlegi és tervezett határát a szabályozási tervek tartalmazzák. A belterületbe vonandó földrészletek helyrajzi számát az 1. sz. melléklet tartalmazza.

Szabályozási elemek

3.§

(1) A Szabályozási Terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:

a)  belterület és külterület határát

b)  a közterületet nem közterülettől elválasztó vonalat (szabályozási vonal)

c)  a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek elválasztó vonalat

d)  az övezeti jellemzőket

e)  a kötelező építési vonalat

f) területfelhasználási módok határát

g) beültetési kötelezettséget jelölő vonalat.

(2) A Szabályozási Terven irányadónak kell tekinteni:

a) telekhatárokat.

Az (1) bekezdés a), c), f) pontjában felsorolt elemek csak a Településszerkezeti Terv és Szabályozási Terv együttes módosításával, a b), d), e), g) pontokba felsorolt elemek csak a Szabályozási Terv módosításával változtathatók meg.

(3) Ahol a terv új szabályozási vonalat nem jelöl ott, a meglévő közterülethatárát szabályozási vonalnak kell tekinteni és meg kell tartani.

Területfelhasználás

4.§

A község területének tagolása Szabályozási Terv szerint:

(1) ^[3]

(2) Az igazgatási terület

a) beépítésre szánt területeit az építéshasználatuk általános jellege, valamint sajátos építéshasználatuk szerint:

1. lakóterület:

1.1 falusias                                                                            Lf jelű

2. vegyes

            2.1 településközpont                                                             Vt jelű

3. gazdasági terület   

3.1. kereskedelmi, szolgáltató                                               Gksz jelű

4. különleges terület                                                                 

4.1. temető                                                                           K-T jelű

b) beépítésre nem szánt területeit:

1. közlekedési és közmű terület

1. közlekedési terület- közúti
2. közműterület                                                                  KM jelű

2. zöldterület.                                                      

                        2.1 zöldterületi közkert                                                          Z-Kk jelű

3. erdőterület

3.1 gazdasági célú                                                                  Eg jelű

3.2 védelmi erdő                                                       Ev-a; Ev₁-h jelű

4. mezőgazdasági terület:

                        4.1 általános                                                                          Má jelű

                        4.2 korlátozott használatú                                                     Mko jelű

5. Vízgazdálkodási terület                                                                      V jelű

terület   felhasználási egységbe sorolja.

Telekalakítás

5.§

Telekalakítás szabályai:

(1)  ^[4]A szabályozási vonal változásával az érintett telkek esetében kötelező telket alakítani.

(2) ^[5]

(3) ^[6]

(4) ^[7]

(5) Telekcsoport újraosztás esetén, illetve ha a telekalakítás során legalább 8 új építési telek keletkezik telekalakítási tervet kell készíteni. Telekalakítás csak jogerős telekalakítási engedély alapján végezhető.

(6) A beépítésre szánt terület céljára kijelölt telekcsoport rendezésénél a telkeket egyesíteni kell, az egyesített földrészekből ki kell venni a közlekedésre szánt területeket, majd a fennmaradt területet a területre vonatkozó előírásoknak megfelelő telkekre kell felosztani.

(7) Az építési telkek megközelítésére szolgáló magánút kialakításánál a közhasználatot a közterületekre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően kell biztosítani, és az ingatlan-nyilvántartásba a területet önálló helyrajzi számmal, útként kell bejegyezni.

Építési övezetek általános előírásai

6.§

(1) A Szabályozási Terv a beépítésre szánt terület felhasználási egységeket a beépítési mód, telek beépíthetősége, megengedett építménymagasság, előkert előírt mérete, telkek előírt területe figyelembe vételével építési övezetekbe sorolja.

(2) Minden építési telekre a Szabályozási Terven jelölt terület felhasználási, építési övezeti vagy övezeti besoroláshoz tartozó beépítési és telekalakítási szabályokat kell alkalmazni.

(3) ^[8]

(4) ^[9]

(5) Terepszint alatti építmények közül pince, garázs helyezhető el a községben.

(6) ^[10]

Közterület alakításra vonatkozó általános szabályok

7.§

(1) A település közterületein elhelyezhető:

a) hirdető (reklám) berendezés,

b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhelyek és tartozékaik),

c) köztisztasággal kapcsolatos építmények,

d) szobor, díszkút, szakrális emlék,

e) távbeszélőfülke

f) a rendelet 25.§-ban meghatározottak.

(2) A helyi egyedi védelem alatt álló építmény telkén csak a környezet arculatához illeszkedő, esztétikus hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer köztisztasági eszköz, stb. a vonatkozó hatályos rendelkezések keretei között - az erre vonatkozó helyi rendelet hatálybalépéséig - környezetvizsgálat és egységes koncepció alapján helyezhető el.

(3) A helyi védelem alatt álló építmények telkén és a hozzájuk tartozó közterületszakaszon  az A1-es ívméretet (840x597mm) meghaladó méretű reklámfelület, reklámhordozó- ún. „óriás reklám”- nem helyezhető el, kivéve a kulturális rendezvényt, műsort hirdető plakátot ideiglenes jelleggel.

(4) ^[11]

(5) ^[12]

(6) A közterületeket csak a használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák zöldfelületként kell kialakítani.

(7) ^[13]

(8) Az épületek létesítésénél, meglévő épületek átalakításánál vagy homlokzatának felújításakor a közterülettől látható felületen cégért, reklámtáblát, hirdetőtáblát, fényt adó reklámfelületet úgy lehet elhelyezni, hogy az épület architektúráját ne változtassa meg. A fényt adó reklámeszköz más ingatlanokon, helyiségekben zavaró hatást nem kelthet.

Környezetvédelem

8.§

1. ^[14]

A vizek védelme

2. Pecöl területét érintő Kenézi Távlati vízbázis védőterületének lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza.
3. ^[15]
4. Élővízfolyáshoz 100 m-nél közelebb új állattartó telep, komposztálótelep nem létesíthető. A terület szennyeződés érzékenységi besorolása a hatályos jogszabály szerint az érzékeny területek közé tartozik, így a területen vízfolyások, tavak, vízbázis védelme érdekében szennyezést okozó létesítmény elhelyezése tilos!  

5. ^[16]Minden olyan létesítmény, melynek működése során szennyvíz keletkezik, csak akkor üzemeltethető, ha a szennyvíz gyűjtése és átmeneti tárolása zárt, szivárgásmentes tárolóban történik a csatornahálózat hiányában és a szippantott szennyvíz ártalmatlanítása kijelölt szennyvízleürítő helyre szállítással történik.

5. Kommunális szilárd és folyékony hulladék elhelyezése csak intézményes formában, a vonatkozó egyéb jogszabályok, hatósági előírások együttes figyelembevételével engedélyezhető.
6. ^[17]
7. ^[18]
8. ^[19]
9. ^[20]

Földvédelem

10. ^[21]A területen a lakosságot zavaró mértékű bűzt okozó új létesítmény nem helyezhető
11. ^[22]
12. ^[23]
13. ^[24]

Örökségvédelem

9.§

Az épített környezet védelméhez kapcsolódó építési szabályok:

(1) ^[25]

(2) ^[26]

(3) ^[27]

(4) ^[28] A település értékeinek megőrzése érdekében helyi egyedi védelmet élvez:

1. Utcakép védelem: Széchenyi utca 20-38 házszámok; 376-380 helyrajzi számok közötti terület
2. Helyi egyedi védelem

            1. Kisboldogasszony templom -  375 hrsz;

bb) Védendő lakóházak:

            3.  Petőfi u.5 hsz. -  145 hrsz;

            4.  Széchenyi   u. 38  hsz. -  385 hrsz;

            5.  Széchenyi   u. 59  hsz. -  168, 169  hrsz;

           bc) Védendő fogadalmi emlékek

          1.  Kőkereszt Kossuth utca -109/2 hrsz;

          2.  Millenniumi emlékkereszt ; Széchenyi utca -  364/3 hrsz;

          3.  Szűz Mária a Kisdeddel festett szobor 375  hrsz templomkert;

          4.  Szent Vendel szobor . 375  hrsz templomkert;

     5.  Kőkereszt Krisztussal 375  hrsz templomkert;

     6.  Kőkereszt 1937-1987. 375  hrsz templomkert;

     7.  Kőkereszt Széchenyi u. 1 210 hrsz;

     8.  Kőkereszt  096/44  hrsz;

     9.  I. világháborús emlékmű 375 hrsz templomfala;

   10.  II. világháborús emlékmű 375 hrsz templomfala;”

 (5) Helyi védelmet élvező területre az alábbi védelmi előírások vonatkoznak:

1. Az utcaképi védelem alá eső területeken a hagyományos utcaképet meg kell őrizni, a foghíjak beépítés esetén az illeszkedés szabályai és a tradicionális építészeti formák, tetőkialakítás és homlokzati arányok, tagolások megtartása szerint kell eljárni.
2. Védett területen utcaképben lévő hagyományos épületek formavilágának és hagyományának megőrzéséről gondoskodni kell
3. Az épületek utcafronti homlokzatát tömegükben és tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a tradicionális homlokzati nyílásrendet és a nyílászárók részosztását, megőrizve a homlokzati tagozatokat, pótolva az elpusztultakat
4. Közműcsatlakozások, vezetékek, vonalas létesítmények, reklám-hordozók elhelyezése elsődlegesen kerülendők, de ha ez nem lehetséges az épület utcaképi architektúrájának sérülése nélkül, csak esztétikus kivitelben történhet
5. a kialakult építészeti hagyományokkal összhangban utcafronton lévő párkány, tagozat létesítendő, a meglévő megtartandó,
6. utólagos hőszigetelés esetén a homlokzattagozatokat, díszeket, párkányokat a szigetelt homlokzaton helyreállítva meg kell jeleníteni
7. toronyszerű tetőkialakítás -vallási célú építmények kivételével- nem megvalósítható,
8. védett területen látványt zavaró építmény utcai homlokzaton nem elhelyezhető (parabola, klíma, parapet-konvektor, stb...)
9. nyílások kialakításánál több kisebb, osztott nyílás létesítendő,
10. A tetőformának az érintett utcaszakasz kialakult jellegéhez igazodóan kell meghatározni.
11. közterületeket, azok burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani,

(6) Helyi védelmet élvező építményekre esetén az alábbi védelmi előírások vonatkoznak:

1. Köztéri szobrok, műalkotások, emlékművek megőrzéséről és jókarbantartásáról, méltó és esztétikus környezetük fenntartásáról gondoskodni kell
2. Védett épületen a hagyományos épületek formavilágának és hagyományának megőrzéséről gondoskodni kell
3. Az épületeket tömegükben és tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a tradicionális homlokzati nyílásrendet és a nyílászárók részosztását, megőrizve a homlokzati tagozatokat, pótolva az elpusztultakat
4. Közműcsatlakozások, vezetékek, vonalas létesítmények, reklám-hordozók elhelyezése elsődlegesen kerülendők, de ha ez nem lehetséges az épület architektúrájának sérülése nélkül, csak esztétikus kivitelben történhet
5. a kialakult építészeti hagyományokkal összhangban lévő párkány, tagozat létesítendő, a meglévő megtartandó,
6. utólagos hőszigetelés esetén a homlokzattagozatokat, díszeket, párkányokat a szigetelt homlokzaton helyreállítva meg kell jeleníteni
7. toronyszerű tetőkialakítás -vallási célú építmények kivételével- nem megvalósítható,
8. védett területen látványt zavaró építmény utcai homlokzaton nem elhelyezhető (parabola, klíma, parapet-konvektor, stb...)
9. nyílások kialakításánál több kisebb, osztott nyílás létesítendő,
10. A helyi védelem alatt álló építmények homlokzati falainak színe fehér, vagy halvány árnyalatú lehet;
11. Az épületek kialakításánál az égetett cserépfedést, a falazott szerkezeteket és a vakolt homlokzatkiképzést kell alkalmazni.

(7) A település belterületén óriásplakát (multireklám) elhelyezése tilos.

II. Fejezet

Beépítésre szánt területfelhasználási egységek

építési övezeti tagolása, építési és telekalakítási szabályai

10.§

Általános előírások.

(1) ^[29]

(2) Minden építési telek és közforgalomnak megnyitott közterületről vagy magánút között járműközlekedésre alkalmas kapcsolat(ok) létesíthető(k), egyenként legfeljebb 6,5  m szélességben.

(3) ^[30]

(4) ^[31]

(5) ^[32]

11.§

Kerítés létesítés szabályai:

(1) ^[33]

(2) A telek utcavonalán áttört és tömör kerítés létesíthető. Áttört kerítés magasságán belül max. 60 cm magas tömör lábazat alakítható ki. Tömör kerítés 1,40-1,80  m közötti magassággal, áttört kerítés 1,20-1,80 m közötti magassággal létesíthető. Tömör kerítés tömör fa kapuzattal is kialakítható.

(3) Ahol a Szabályozási Terv új szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítést a szabályozási vonalon kell elhelyezni.

(4) Áttört kerítés: felületének legalább 80 %-ban faléc, farács, fémháló kitöltõ mezõvel, átszellőzést biztosító kerítés.

(5) A telken belül csak áttört kerítés létesíthető.

12.§

Építmények elhelyezésének és kialakításának általános szabályai:

1. Előkert létesítése az új tervezett lakóterületek esetén kötelező: 5,0 m. A település egyéb területén előkert helyét a szabályozási terven jelölt építési vonalnak vagy előírt előkert méretnek, annak hiányában az utca kialakult építési vonalának megfelelően vagy  legfeljebb 15,0 m-ben kell meghatároznia.
2. Épületeket a telken a 2. sz. mellékletben megadott, vonatkozó mintalap szerint építésre kijelölt helyen, ill. a szabályozási terven jelölt módon kell elhelyezni.
3. ^[34]
4. ^[35]
5. ^[36]
6. Övezethatáron elhelyezkedő oldalkert méretét legalább 4,5 m-ben kell meghatározni.

(7)^[37]Lakókocsi, és sátor csak az OTÉK-ban meghatározott mértékig állítható fel. Lakóterületen szálláshely szolgáltatásként négynél több lakókocsit vagy sátorhelyet csak hátsó kertben lehet elhelyezni, és annak területén a szomszédos telkek irányában 3 m széles zöldsáv (bokorsor) telepítésével kell védeni. A lakókocsi vagy sátorverőhely által -az OTÉK előírásai szerint kiszámított- elfoglalt terület burkolt felületnek számít.

Falusias lakóterület

13.§

Általános előírások:

(1) Az Lf jelű falusias lakóterület, lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

(2) ^[38]Az Lf jelű falusias építési övezetekben nem helyezhető el benzinkút.

(3) A falusias lakóterületen elhelyezhető a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb – nem  nagyüzemi – gazdasági tevékenység céljára szolgáló építmény is.

(4) A lakóterületen főépületként létesülő utcavonali épület csak magas tetős épület létesíthető 35-45° közötti tető hajlásszöggel.

(5) Az övezetek területén a kialakult építészeti hagyományok alapján az övezeti előírásnál magasabb építmények kialakult állapotnak tekintendők. A meglévő épület bővítése esetén a meglévő épület építménymagassága nem növekedhet, illetve a toldalék jellegű bővítmény építmény magassága az övezeti előírás szerinti értékét nem haladhatja meg.

(6) A új építmények esetén kialakítható legnagyobb utcai homlokzathossz szabadon álló beépítés esetén 18,0 m, oldalhatáros beépítés esetén 16,0 m.

(7) ^[39]

14.§

Építési övezetekre vonatkozó előírások:

1. A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalon épületként megvalósuló építmény esetén 3,0 m, a megengedett legnagyobb építménymagasság utcavonalon lévő építményeknél a (3) bekezdés szerint.
2. Előkert létesítését a rendelet 12.§.(1) szabályozza.
3. ^[40]Az Lf jelű lakóterületekre az alábbi övezeti előírásokat kell betartani:

a

aa)       beépítési mód: Szabadon álló /oldalhatáron álló

ab)       maximális építménymagasság: 4,5 m

ac)       kialakítható minimális telekterület méret :500  m2

ad)      minimális telekszélesség: új teleknél 14,00 m , kialakult teleknél a kialakultszélesség

      ae)       maximális beépítettség :30 %

af)minimális zöldfelület: 40 %

ag)       szintterület sűrűség telekre: 0,5

b)

ba)       beépítési mód: oldalhatáron álló

bb)      maximális építménymagasság: 4,5 m

bc)       kialakítható minimális telekterület méret :600  m2

bd)      minimális telekszélesség: új teleknél 14,00 m , kialakult teleknél a kialakult szélesség

be)       maximális beépítettség: 30 %

bf)       minimális zöldfelület: 40 %

bg)      szintterület sűrűség telekre: 0,5

c)

ca)       beépítési mód: oldalhatáron álló

cb)       maximális építménymagasság: 4,5 m

cc)       kialakítható minimális telekterület méret: 800  m2

cd)      minimális telekszélesség: új teleknél 16,00 m , kialakult teleknél a kialakult szélesség

ce)       maximális beépítettség: 30 %

cf)       minimális zöldfelület: 40 %

cg)       szintterület sűrűség telekre: 0,5

d)

da)      beépítési mód: szabadon álló

db)      maximális építménymagasság: 4,5 m

dc)      kialakítható minimális telekterület méret:900  m2

dd)      minimális telekszélesség: új teleknél 16,00 m , kialakult teleknél a kialakult szélesség

de)      maximális beépítettség :30 %

df)       minimális zöldfelület :40 %

dg)      szintterület sűrűség telekre: 0,5

e)

ea)       beépítési mód: szabadon álló

eb)       maximális építménymagasság: 4,5 m

ec)       kialakítható minimális telekterület méret: 1000  m2

ed)      minimális telekszélesség: új teleknél 18,00 m , kialakult teleknél a kialakult szélesség

ee)       maximális beépítettség: 30 %

ef)       minimális zöldfelület: 40 %

eg)       szintterület sűrűség telekre: 0,5

f

fa)       beépítési mód: szabadon álló

fb)       maximális építménymagasság :4,5 m

fc)       kialakítható minimális telekterület méret: 1200  m2

fd)       minimális telekszélesség: új teleknél 18,00 m , kialakult teleknél a kialakult szélesség

fe)       maximális beépítettség: 30 %

ff)       minimális zöldfelület :40 %

fg)       szintterület sűrűség telekre: 0,5

g)^[41]

ga) beépítési mód: oldalhatáron álló

gb) maximális építménymagasság: 5,0 m

gc) kialakítható minimális telekterület méret: 1000 m2

gd) minimális szélesség új teleknél 18 m, kialakult teleknél a kialakult szélesség

ge) maximális beépítettség: 30 %

gf) minimális zöldfelület: 40 %

gg) szintterület sűrűség: 0,5.”

4. Az Lf jelű övezetben az SZ(O) jelű övezetben a kialakult oldalhatáros beépítés megtartható, az oldalkert mérete kialakult.
5. A falusias lakóterületen a tömbök szabályozási tervtől eltérő belső felosztása esetén a telek utcafrontjának hossza Lf övezetben maximum 25 m-nél szélesebb nem lehet.
6. A telek területére előírt zöldfelület 30 %-át fásítva kell kialakítani.
7. Az övezetek területén építmények a szabályozási előírások és a telek beépítési mintalapok (2. sz. melléklet), valamint a Szabályozási Terv együttes alkalmazásával helyezhetők el.
8. A lakóterületek 0181 hrsz ingatlanon való kialakításának és belterületbe vonásának a feltétele a közvilágítás és járda kiépítése a 8443 jelű Ikervár-Szombathely összekötő út mellett.

Településközpont vegyes terület

15.§

Általános előírások:

(1) A településközpont  vegyes terület több önálló rendeletetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakó funkcióra.

(2) A Vt jelű területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el:

1.lakóépület

2.igazgatási épület

3.kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület

4.egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges

5.egyházi, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális épület

6.sportépítmény.

(3) ^[42]A Vt jelű településközpont vegyes területen kivételesen elhelyezhetők:

1. nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény
2. termelő kertészeti építmény

(4) A terülteken a felsorolt rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatát kiegészítő vagy kiszolgáló tároló (gépkocsi, tüzelő, szerszám), háztartási (nyárikonyha, fűtő, barkácsműhely), gazdasági (fészer, magtár, pajta, szín, kemence) épületek elhelyezhetők melléképületként.

16.§

Építési övezetre vonatkozó előírások:

(1) A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalra kerülő építmény esetén 3,0 m, a megengedett legnagyobb építménymagasság utcavonalon lévő építményeknél a (2) bekezdés szerint.

(2) ^[43]A településközpont vegyes területre az alábbi övezeti előírásokat kell betartani:

a)

aa)       beépítési mód: oldalhatáron álló

ab)       maximális építménymagasság: 4,5 m

ac)       kialakítható minimális telekterület méret:600  m2

ad)       minimális telekszélesség: 10 m

ae)       maximális beépítettség :70 %

af)       minimális zöldfelület:10 %

ag)       szintterület sűrűség telekre:2,4

b)

ba)       beépítési mód: oldalhatáron álló

bb)       maximális építménymagasság :7,5 m

bc)       kialakítható minimális telekterület méret: 600  m2

bd)      minimális telekszélesség: 10 m

be)       maximális beépítettség: 70 %

bf)       minimális zöldfelület: 10 %

bg)       szintterület sűrűség telekre: 2,4

c)

ca)       beépítési mód: oldalhatáron álló

cb)       maximális építménymagasság: „K”

cc)       kialakítható minimális telekterület méret: 900  m2

cd)       minimális telekszélesség : 10 m

ce)       maximális beépítettség :„K”

cf)       minimális zöldfelület: 10 %

cg)       szintterület sűrűség telekre: 2,4

d)

da)       beépítési mód: szabadon álló

db)      maximális építménymagasság :7,5 m

dc)       kialakítható minimális telekterület méret:1000  m2

dd)      minimális telekszélesség:  18,00 m

de)       maximális beépítettség : 30 %

df)       minimális zöldfelület : 40 %

dg)      szintterület sűrűség telekre:2,4

e)

ea)       beépítési mód: szabadon álló

eb)       maximális építménymagasság: 7,5 m

ec)       kialakítható minimális telekterület méret: 600  m2

ed)       minimális telekszélesség:  10,00 m

ee)       maximális beépítettség: 70 %

ef)       minimális zöldfelület: 10 %

eg)       szintterület sűrűség telekre: 2,4

f)

fa)       beépítési mód: szabadon álló

fb)       maximális építménymagasság :7,5 m

fc)       kialakítható minimális telekterület méret: 1000  m2

fd)       minimális telekszélesség: 18,00 m

fe)       maximális beépítettség: 30 %

ff)        minimális zöldfelület :40 %

fg)       szintterület sűrűség telekre: 2,4

(3) A településközponti vegyes területen az OTÉK 1. sz. mellékletének 67. pontjában felsorolt melléképítmények közül -a, -c, -d, -e, -f, -g, -j  pont alatt felsoroltak építhetők.

17.§^[44]

Kereskedelmi, szolgáltató terület

18.§

1. ^[45]

(2) ^[46] A Gksz jelű kereskedelmi, szolgáltató területre az alábbi övezeti előírásokat kell betartani:

a)

aa)       beépítési mód: szabadon  álló

ab)       maximális építménymagasság: 7,5 m

ac)       kialakítható minimális telekterület méret: 1500  m2

ad)       minimális telekszélesség: 20 m

ae)       maximális beépítettség :30 %

af)       előkert : új teleknél 10,00 m , kialakult teleknél a kialakult

ag)       minimális zöldfelület: 30 %

ah)       szintterület sűrűség telekre: 2,0

3. ^[47]
4. Építmények elhelyezésénél a kialakult építmények figyelembevételét, a vonatkozó tűztávolság megtartását biztosítani kell.

Különleges terület

19.§

Általános előírások:

(1) A település különleges területébe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt a Rendelet 13-17.§-ok szerinti területektől eltérő területek.

(2) Az egyes területeket csak az ott megjelölt célra lehet felhasználni:

1. Temető                                                                         K-T jelű.

(3) A K-T jelű temető különleges területen elhelyezhető építmények:

1.kegyeleti célú építmények

2.egyházi épület

3.terület fenntartását szolgáló épület

4.szobor, dísztárgy

5.pihenést szolgáló.

20.§

Építési övezetekre vonatkozó egyedi és részletes előírások:

(1) A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalon épületként megvalósuló építmény esetén 3,5 m.

Temető

(2) A K-T temető területre vonatkozó övezeti előírás:

beépítés módja                                             szabadonálló

                        beépítési %:                                                  8 %

                        legnagyobb építménymagasság:                 4,5 m

                        legkisebb zöldfel. aránya                             70 %

                        szintterület sűrűség   telekre                                    0,05.

3. A sírok területét a zöldfelületi arány számításánál 50%-ban zöldfelületként kell figyelembe venni
4. A temetőben 100 m² -ként legalább 1 db nagy koronájú lombos fát kell telepíteni (6,0 m-nél nagyobb lombkoronát növelő fa).

III. Fejezet

Beépítésre nem szánt területfelhasználási egységek

övezeti tagolása, építési és telekalakítási szabályai

21.§^[48]

Közlekedési és közmű területek

22.§

Általános előírások:

1. ^[49]

(2) ^[50]

(3) ^[51]

4. ^[52]A területen közlekedési és közmű műszaki létesítmények elhelyezése mellett a terület rendeltetését szolgáló, valamint az OTÉK-ban megnevezett építmények helyezhetők el.
5. Építménymagasság a toronyépítmények és egyéb műtárgyak kivételével legfeljebb 4,5 m.

(6) Közutak lakott területi szakaszai mentén a közvilágítás, a gyalogos forgalom részére járda kiépítése szükséges.

(7) Utak alatt, a közművek elhelyezésénél, a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét mindig figyelembe kell venni.

23.§

(1) ^[53]A közlekedési és közmű területek kategorizálására, a biztosítandó építési területek szélességére a rendelet 5. melléklete szerinti rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A mezőgazdasági területen kialakítandó új dűlőút (köz, illetve magánút) építési területének illetve telkének legkisebb szabályozási szélessége - méretezés hiányában – 7,0 méter legyen. A fenti legkisebb szabályozási szélesség egynyomú útként kialakítható, 200-300 m-enként kitérőkkel, melynek helyigénye minimum 10 m, amennyiben az a földrészletek biztonságos megközelítését és a közlekedési területen elhelyezendő egyéb műtárgyak (felszíni vízelvezetés, közművek, kitérő, stb.) megvalósítását nem korlátozza és útkeresztszelvényben a kialakítás az adott helyen igazolható.

(3) ^[54]

(4) ^[55]

(5) A Km jelű terület közművekhez kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgáló terület, amely a közművek rendeltetésszerű működését biztosítja (gázfogadó, vízműtárgy). Építményeket szabadon álló módon kell elhelyezni. Maximális építmény magasság 4,5 m.

Közműterületek és létesítmények

24.§

Általános előírások

1. A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket közterületen, annak hiányában magánterületen vagy közmű üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben és magánterületen szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. Az elhelyezésnél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.
2. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén történhet ^[56].
3. Új közművezetékek létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény -épület, műtárgy- építés stb.) esetén a kivitelezés során a meglevő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző építéseknél a meglevő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezését ágazati előírások, valamint az érintett közmű-üzemeltetők üzemeltetői hozzájárulása szerint kell kivitelezni.
4. Új útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről ill. a meglevő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
5. ^[57]

6. ^[58]A település beépítésre nem szánt területén , bel -és külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó, vagy gazdasági célú tevékenységre szolgáló új épület elhelyezése, illetve meglévő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor lehetséges, ha megfelelő egészséges ívóvízellátás, vízelvezetés, felszíni vízrendezés, villamosenergia ellátás megfelelően biztosítható.
7. ^[59]
8. A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad elépíteni.
9.   ^[60]

 (10) ^[61]

11. ^[62]

Vízelvezetés

12. A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem szabad, ezért:

1. A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg –rövid időre- sem engedélyezhető.
2. A nyílt árkokra, patakra, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.
3.       ^[63]

13. ^[64]
14. ^[65] A csapadékvíz elvezetését beépítésre szánt területeken javasolt zárt csapadékvíz-elvezetésre átépíteni. Hosszabb távon nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszer csak szilárd burkolat nélküli, illetve beépítésre nem szánt területen maradhat fenn. A csapadékvíz élőfolyásba történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező. A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterületű) beruházás engedélyezése esetén.

Villamosenergia ellátás

15. A község villamos hálózatát légkábeles kialakítással, földkábeles fogyasztói becsatlakozással kell kialakítani.

16. Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglévő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése történhet.^[66]

Földgázellátás

17. A települést ellátó középnyomású vezetékek helyét és ágazati előírás szerinti biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. Azt érintő tevékenység csak a szolgáltató hozzájárulásával engedélyezhető. A községen belüli gázelosztás jellemzően középnyomáson megoldott, új utcák szabályozási szélességét ennek megfelelően kell alakítani.
18. Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.

Elektronikus hírközlés

(19) Községrendezési szempontból belterületen a távközlési hálózatot létesítésekor ill. rekonstrukciójakor földkábelbe ill. alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni.

Zöldterület

25.§

Általános előírások:

(1) ^[67]

(2) A területeket a Szabályozási Terv rendeltetésük szerint:

1.közkert                                                                               Z-Kk jelű.

(3) A Z-Kk jelű zöldterületi közkert és közpark övezetben csak annak rendeltetését szolgáló:

1. sportolási, testedzési célú

2. pihenést szolgáló

3. a terület fenntartását szolgáló

4. szobor, dísztárgy

5. reklám

célú építmények helyezhetők el, az övezet területének legfeljebb 2 %-os beépítésével.

(4) A területfelhasználási egység területén épületek szabadonálló beépítési módon helyezhetők el.

(5) A területek kialakítása parképítési terv alapján történhet, építménymagaság toronyépítmények és egyéb műtárgyak kivételével legfeljebb 4,5 m.

Erdőterület

26.§

Általános előírások:

1. ^[68]
2. Az erdőterületeket a Szabályozási Terv elsődleges rendeltetésük szerint:

1. gazdasági célú                                                      Eg jelű

2. védelmi célú                                                         Ev jelű

3. Gazdasági célú Eg jelű erdőterületek erdőművelés és vadgazdálkodás céljára és az ezeket szolgáló építmények elhelyezésére kijelölt területek.

(4) ^[69]Ha terület nagysága a 100.000 m²-t meghaladja, az övezetben

1. erdő fenntartás
2. vadgazdálkodás,
3. védelem,
4. szállítás

rendeltetési egységek helyezhetők el, legfeljebb a terület 0.5 %-ának beépítésével.

.

5. A védelmi erdőterületek elsődlegesen a talaj védelmét, a gazdasági tevékenységből származó káros hatások csökkentését, valamint a tájkép megőrzését szolgálják. Építményt elhelyezni nem szabad.
6. Ev-a jelű talajvédelmi erdőt kell telepíteni, a mivel eróziónak kitett területen fekszik védelmi rendeltetéssel őrizni. Az erdőtelepítéseknél az őshonos fafajok - kerülve az invázív fajokat pl.: akác - alkalmazandók.
7. Ev₁-h jelű településvédelmi erdő a gazdasági terület takarását biztosító terület. Az erdőtelepítéseknél az őshonos fafajok - kerülve az invázív fajokat pl.: akác - alkalmazandók.
8. A (4) bekezdésben felsorolt erdőterületeken az OTÉK 32.§-a szerinti építmények csak akkor helyezhetők el, ha az érintett erdőrészt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják. A területen épületet elhelyezni nem lehet.

Mezőgazdasági terület

27.§

(1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés (növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termény, termékfeldolgozás és tárolás)  és annak építményei elhelyezése céljára szolgáló része, ahol a termőföldvédelem mellett a hagyományos és egyedi tájhasználat és természeti értékek megőrzését is  figyelembe kell venni.

(2) A Szabályozási Terv a mezőgazdasági területeket használatuk és a rajtuk elhelyezhető építmények alapján:

1.1 Má jelű általános

1.2 Mko jelű korlátozott használatú mezőgazdasági területek.

28.§

(1)^[70] Általános mezőgazdasági (árutermelő) övezetben Má:

Má jelű Általános mezőgazdasági terület (árutermelő) övezetben az alábbi követelményeket kell betartani:

1. Beépíthető telek területe

aa) lakóépület és vegyes rendeltetésű épület esetén minimum 2 ha telekterület

ab) gazdasági épület esetén minimum 6000 m2 telekterület

2. Beépítettség mértéke maximum 3 %.
3. Megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m.
4. Beépítési mód szabadon álló, előkert minimum 10,0 m.”

(2) ^[71]Mko jelű Korlátozott használatú mezőgazdasági terület övezetben az alábbi követelményeket kell betartani:

1. Lakó és vegyes rendeltetésű épület nem építhető.
2. A kialakult gyep művelési ágat fenn kell tartani , fenntartó gazdálkodást kell folytatni.
3. Nagy létszámú állattartó telep csak a rendelet 8.§ (3) bekezdésének figyelembevételével létesíthető.
4. Gazdasági épület bármely művelési ágban- gyep és legelő kivételével-létesíthető 3 %-os beépítettséggel.
5. Beépíthető telek területe minimum 1ha telekterület.
6. Megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m.
7. Beépítési mód szabadon álló, az épületnek vízfolyástól minimum 50,0 m távolságban kell lennie.
8. Környezetkímélő gazdálkodást kell folytatni, növényvédő szerek felhasználása csak a vonatkozó jogszabályokban és a környezetvédelmi engedélyekben előírtak figyelembevételével lehetséges.
9. Az övezetben hígtrágyás állattartó telep nem létesíthető.”

(3) Pecöl község területén birtoktest és birtokközpont a település közigazgatási területén a kijelölt, mezőgazdasági övezetekben elhelyezkedő mezőgazdasági területekre terjeszthető ki. A birtokközpont területén a beépítés nem haladhatja meg a 35 %-ot.

Vízgazdálkodási terület

29.§

1. A vízgazdálkodási területei sajátos használatuk alapján:

1. V jelű elsősorban a vízmedrek és azok parti sávja, vízjárta területek

2. ^[72]
3. ^[73]
4. A település víz és sárral való elöntésének megakadályozására a meglévő övárok rendszer folyamatos karbantartását biztosítani kell.

Zöldfelületek, természetvédelem

30.§

1. Az élőhelyek, élővilág igénybevétele csak olyan módon történhet, amely az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget nem károsítja, illetőleg funkcióit nem veszélyezteti.
2. A településkép, a település zöldfelületi rendszerének és növényállományának megóvása érdekében a beépítésre szánt területeken és közcélú zöldfelületeken (parkok,  fasorok):
   1. ^[74]
   2. Meglévő 12-16 m közti szélességű utcákban a közművektől függően, tervezett utcákban mindenesetben legalább egyoldali, a 16 m, vagy a feletti szélességű utcákban a közművek függvényében, tervezett utcákban minden esetben kétoldali fasor létesítendő.

(3) Az utcafásítás csak egységes megjelenést biztosító és a tájjelleghez igazodó fafajokkal valósítandó meg.

(4) A telkeken belüli zöldfelületekre az adott területfelhasználás övezeti előírásai vonatkoznak.

Természetvédelem

(5) A település a 064/3d, 064/3g, 0147/4, 0161/3, 0161/4, 0161/6, 0162/2, 0162/17, 0166/4a, 0168, 0170/1a helyrajzi számú ingatlanjain ex lege védett lápterületek találhatók. A lápterületen az alábbi intézkedéseket kell tenni a természetvédelem érdekében:

a.) Meg kell óvni láp biológiai sokszínűségét és meg kell őrizze a láp körül elhelyezkedő erdő- és rét növény- és állatvilágát.

b) A lápterület megközelítésének, valamint a területen való közlekedésnek az ellenőrzését biztosítani kell.

c) A lápterület vízháztartásának fenntartása, a lápterületen az ökológiai vízmennyiség biztosítása.

d) A területen etetők, szórók, sózók elhelyezése, vadtenyésztés, vadkibocsátás, vadföld létesítése és művelése tilos.

e) Vadvédelmi kerítés csak a terület határán létesíthető.

f) A terület vízháztartási egyensúlyának megőrzése érdekében a terület szárazodásával járó mindennemű felszíni és felszín alatti vizet érintő vízügyi beavatkozás tilos.

g) ^[75]

e) A területen mindennemű épület és építmény létesítése, magas- és mélyépítési tevékenység tilos.

(6) - Szállítási útvonal nem érintheti a védett természeti terület szélétől számított 100 méter szélességű övezetet.

(7) Az árkok, vízfolyások part menti fás, ligeterdő növényzetét meg kell őrizni.

(8) A vízfolyások, patakok, csatornák karbantartását, a vízpart és a meder rendezését a természeti, táji értékek károsítása nélkül, tájba illő módon kell elvégezni.

(9) A nem természetes mederállapotú patakok, vízfolyások mederszélétől legalább 6,0 m szélességben vízvédelmi területsávot kell létesíteni a vízfolyások, vízfelületek védelmének érdekében. A vízvédelmi területsávon belül építmény csak az illetékes vízügyi hatóság előzetes engedélyével létesíthető.

A tájkép védelme

8.  A mezőgazdasági-, erdő- és zöldterületeken az élővilág (flóra, fauna, stb.) igénybevétele csak olyan módon történhet, amely az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget nem károsítja, illetőleg funkcióit nem veszélyezteti.
9. ^[76]

Sajátos jogintézmények

31.§

(1) A község az 1997. évi LXXVIII. tv. 29.§(4) bekezdése alapján az alábbi sajátos jogintézmény alkalmazását rendeli el:

• településrendezési kötelezettség körébe tartozó beültetési kötelezettséget

(2) A  beültetési kötelezettség hatálya alá az alábbi telkek Szabályozási Terven meghatározott területei tartoznak:

• 0107/9; 0107/10; 0107/11; 0107/12; 0107/13; 0107/14; 0107/16; 0107/17 hrsz gazdasági terület É-i határán 15 m szélességben.

 (3) A beültetési kötelezettség alá eső területen az alábbi minimális növényzetet kell biztosítani: - terület gyepesítését,

            - a telepítési sávban gazdaságiterület esetében vegyes faállományú, többsoros fásítással, allergizáló fafajoktól mentesen, a jelölt terület legalább 80 %-án.

(4) ^[77]

Védőtávolságok

32.§

(1) Védőtávolságon belüli építési tevékenység esetén az illetékes hatóság hozzájárulását be kell szerezni

(2.) ^[78]A tervlap szerinti helyeken az ott megadott szélességekkel az alábbi védőtávolságokat kell megtartani:

1. Föld feletti villamos vezeték 1-35 kV névleges feszültségszint között 5 méter, de a vezeték azon szakaszán, amely belterületre és fokozott biztonságra vonatkozó előírásainak megtartásával létesült , 2,5 méter 122/2004. (X.15.) Korm. rendelet szerint ;
2. 8443j. összekötő út külterületi szakaszán úttengelytől 50-50 m;
3. Gyöngyös-patak , Boláta patak, Borza patak, Sormás patak part éleitől 3-3 m;
4. önkormányzati kezelésű árkok part éleitől 3-3 m;
5. A nagy-középnyomású gázvezeték mentén 9, illetve 7 méter középnyomású  gázvezeték biztonsági övezete D90 felett 5-5 méter alatta 4-4 m. A nagy-   középnyomású    gázvezeték mentén 7-7 m, középnyomású gázvezeték védőövezete 5-5 m.
6. Kenézi vízbázis területe.

Záró rendelkezések

33.§

(1) ^[79]

(2) ^[80]A rendelet mellékletei:

1. melléklet: A belterület határáról, valamint a belterületbe vonandó telkekhelyrajzi számáról
2. melléklet:  Beépítési mintalapok
3. melléklet:  PecölKözség 10. Szabályozási Terv Belterület jóváhagyandó

M = 1:2 000; 003/2007 munkaszámon;10.rajzszámon

4. melléklet:  : Pecöl Község 11. Szabályozási Terv Külterület;M.1:15000; 002/2007 munkaszámú;11.rajzszámútervekkel

5. melléklet: A közlekedési és közmű területek kategorizálása, a biztosítandó építési területek szélessége „

(3) A rendelet kihirdetése napján lép hatályba, de a rendelkezéseit a jogerősen el nem bírált illetve folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell.

(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Pecöl község helyi építési szabályzatáról szóló 7/2000.(VIII.3.) rendelet hatályát veszti.

Pecöl, 2010. január 11.

Kihirdetve:     2010. január 18.

Egységes szerkezetbe foglalva: 2018. augusztus 31.

                                                                                  Rauchné Király Zsuzsanna

                                                                                                     jegyző