Hegyhátszentjakab Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2012. (XII. 30.) önkormányzati rendelete

a község szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról szóló 6/2005. (V.02.) önkormányzati rendelet módosításáról

Hatályos: 2012. 12. 30- 2012. 12. 30

Hegyhátszentjakab Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2012. (XII. 30.) önkormányzati rendelete

a község szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról szóló 6/2005. (V.02.) önkormányzati rendelet módosításáról

2012.12.30.

1. § E rendelet módosítja Hegyhátszentjakab község közigazgatási területére vonatkozó, 9/2011. (IV.29.) számú rendelettel módosított 6/2005. (V.02.) számú rendelettel megállapított szabályozási tervet és helyi építési szabályzatot (továbbiakban. HÉSZ). A szabályozási terv e rendelet mellékletét képező I./2012, II/2012.és a III/2012. számú tervlapok alapján módosul.

2. § A beépítésre szánt területek szabályozásáról szóló fejezet kiegészül az alábbi az építés és tájhasználat általános szabályairól szóló 2/A.§ - sal:

Beépítésre szánt területek Építés és tájhasználat általános szabályai

2/A.§

(1) Az építési övezetek területén az adott telek rendeltetését meghatározó épületet elhelyezni kötelező építési vonallal szabályozott telek esetében úgy lehet, hogy az épület domináns építészeti határoló fala, az utcafrontra nem merőleges oldalhatárú telkek esetében az épület utcafronthoz legközelebbi pontja környezetbe illeszkedően e vonal mentén helyezkedjen el.

(2) Meglévő építmények felújítása, helyreállítása, átalakítása és korszerűsítése során, ahol a szabályozási terv a meglévő épületet közlekedési terület szabályozásával, út szélesítésével érinti, csak olyan építési tevékenység folytatható, mely az épület növelésével (beépítettség, bruttó szintterület) nem jár.
Azon építmények esetében, melyeket útszabályozás nem érint, de az épület a telekre megtaározott építési helyen kívül található, felújítás, helyreállítás és korszerűsítés engedélyezhető. Ezen épületeknél bármilyen jellegű bővítés csak az építési hely területén lehetséges.

(3) A település belterületén közmű vezetéket és járulékos közmű építményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával- beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni.

(4) A település belterületén építményt elhelyezni a tájszerkezetbe illeszkedő beépítési móddal, a tájra jellemző építészeti hagyományok alkalmazásával lehet. A tájképet jelentősen megváltoztató építmény esetében az építmény tájba illesztését külön jogszabályban meghatározott látványterv elkészítésével kell igazolni. A tájszerkezetbe illesztés és a tájra jellemző építészeti hagyományok megőrzésére vonatkozó követelmény a következő:
- a lakóházakat, a környezetükben lévő kisebb (nem csarnokszerkezetű) gazdasági épületek, üdülő és kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató épületeket zárt tagolastlan épülettömeggel, lapos vagy magastetővel kell kialakítani. Magastető alkalmazása esetén a tető tömegének szimmetrikusnak kell lenni, tetőhéjalés anyagaként kis elemes, piros színű beton vagy agyagcserép használható. A tető hajlásszöge 35-45 fok közötti lehet. Az épület homlokzatának kialakításánál tégla és faburkolat, valamint pasztell színezésű felület használható.
- A turizmushoz kapcsolódó nagyobb tömegű szolgáltató épületek esetében az anyaghasználattal kapcsolatos követelmények megegyeznek az alőzőekkel. A nagyobb épülettömegből adódó dominancia csökkentése érdekében az épületet a domboldalon a szintvonalakkal párhuzamosan kell elhelyezni. Lakó és üdülőházak közelsége esetén az épület tömegét meg kell bontani az épített környezet egységessége érdekében.
-csarnok épületek esetében az épületek hossztengelyét a lejtős domboldalakon a szintvonalakkal párhuzamosan kell elhelyezni. Az egységes épített táji környezet kialakítása, a csarnokok táji dominanciájának csökkentése érdekében szürke színű fémlemez fedést kell alkalmazni.

(5) A település külterületén új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. Bányászati tevékenységet a bányászatból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.

3. § A falusias lakóterület rendeltetésű terület szabályozásáról szóló 3.§ (2) és (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

Falusias lakóterület

3 § (2) A falusias lakóterületen elhelyezhető:

1. Legfeljebb két lakást tartalmazó lakóépület

2. Mező és erdőgazdasági (üzemi) építmény, melyek közül az állattartást szolgáló építmények nagyságára és elhelyezésére külön rendelet a helyi állattartási rendelet vonatkozik.

3. Helyi igényeket kiszolgáló kereskedelmi és szolgáltató, vendéglátó épület.

4. Szálláshely szolgáltató épület

5. Legfeljebb 6 személy foglalkoztatását biztosító kézműipari építmény.

6. Helyi igazgatási, egészségügyi és szociális épület

7. Gépjárműtároló épület 3,5 t önsúlynál nem nehezebb, illetve legfeljebb 2 db 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjármű számára.

(3) A falusias lakóterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a következő táblázat tartalmazza:

Övezet Jele	Kialakítható legkisebb telek területe	Kialakítható legkisebb telekszélesség	Beépítési mód	A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	A megengedett legkisebb és legnagyobb építmény magasság	A zöldfelület legkisebb mértéke
Lf-1	1200 m2	20 m	Oldalhatáron álló	1500 m2 telekterületig 25%, e feletti területre vetítetten 10%	0-5,00 m	50%
Lf-2	2000 m2	22 m	Szabadon álló	1500 m2 telekterületig 25%, e feletti területre vetítetten 10%	0 - 6,00 m	50%
Lf-3	2000 m2	22 m	Oldalhatáron álló	1500 m2 telekterületig 25%, e feletti területre vetítetten 10%	0 - 5,00 m	60%
Lf-4	1000 m2	20 m	Oldalhatáron álló	1500 m2 telekterületig 25%, e feletti területre vetítetten 10%	0 - 5,00 m	50%

4. § A településközpont vegyes rendeltetésű terület szabályozásáról szóló 4.§ (3) és (6) bekezdése az alábbiak szerint módosul

Településközponti vegyes területek

4 § (3) A településközpont vegyes területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a következő táblázat tartalmazza

Övezet Jele	Kialakítható legkisebb telek területe	Kialakítható legkisebb telekszélesség	Beépítési mód	A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	A megengedett legkisebb és legnagyobb építmény magasság	A zöldfelület legkisebb mértéke
Vt-1	Kialakult	Kialakult	Szabadon álló	25%	0 - 5,00m	40%
Vt-2	Kialakult	Kialakult	Szabadon álló	30%	Kialakult	40%
Vt-3	4000 m2	40 m	Oldalhatáron álló	15%	0 - 7,5 m*	60%
Vt-4	Kialakult	Kialakult	Kialakult	Kialakult, nem bővíthető	Kialakult	Kialakult
Vt-5	Kialakult	Kialakult	Oldalhatáron álló	15%	0 - 7,5 m	40%

* A 3/6 hrsz-ú úttól D-re lévő területen a megengedett legnagyobb építménymagasság 5m.

(6) A Vt-3 jelű övezet területén az építési helyen kívül építményt elhelyezni csak a terület fásított jellegének, lombkoronával történő borítottságának megtartásával lehet.

5. § A beépítésre nem szánt területek szabályozásáról szóló fejezet kiegészül az építés és tájhasználat általános szabályairól szóló 9/A.§-sal, az alábbiak szerint:

Beépítésre nem szánt területek

Építés és tájhasználat általános szabályai

9/A. § (1) A település külterületén közmű vezetéket és járulékos közmű építményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazások - beleértve a felszín alatti vonalvezetést - kell elhelyezni.

(2) A település külterületén a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el.

(3) A település külterületén az Má-k jelű övezetben építményt elhelyezni a tájszerkezetbe illeszkedő beépítési móddal úgy lehet, hogy annak tömege dominanciát ne jelentsen sem a tájban sem az épített környezetében. A tájképet jelentősen megváltoztató építmény esetében az építmény tájba illesztését külön jogszabályban meghatározott látványterv elkészítésével kell igazolni. A tájszerkezetbe illesztés és a tájra jellemző építészeti hagyományok megőrzésére vonatkozó követelmények a következők:

- gazdasági épületet, lakóházat zárt tagolatlan épülettömeggel, lapos vagy magastetővel kell kialakítani. Magastető alkalmazása esetén a tető tömegének szimmetrikusnak kell lenni, tetőhéjalás anyagaként kis elemes, piros színű beton vagy agyagcserép használható. A tető hajlásszöge 35-45 fok közötti lehet. Az épület homlokzatának kialakításánál tégla és faburkolat, valamint pasztell színezésű felület használható

-fémlemez burkolatú, illetve tetőhéjalású, csarnok jellegű épület nem építhető.

(4) A település külterületén új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. Bányászati tevékenységet a bányászatból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.

6. § Az általános mezőgazdasági területek szabályozásáról szóló 14. § az alábbiak szerint módosul

Általános mezőgazdasági területek

14. § (1) Az övezet a szántóföldi mezőgazdasági termelés, rét- és legelőgazdálkodás céljára szolgáló terület (jele: Má és Má-k).

(2) Az Má jelű általános mezőgazdasági területen közmű építmény és út kivételével építményt és épületet elhelyezni nem lehet.

(3) az Má-k jelű övezet területén a terület művelésével összefüggő, a földterületen végzett gazdálkodást kiszolgáló gazdasági épületek, valamint lakóépület helyezhető el. Az övezet területén elhelyezett építmények normatív szabályozását a következő táblázat tartalmazza:

Kialakítható legkisebb telek területe	Beépíthető legkisebb telek területe	Beépítési mód	A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	A megengedett legkisebb és legnagyobb építmény magasság	A zöldfelület legkisebb mértéke
Övezet területe	Övezet területe	Szabadon álló	500 m2*	5,0 m**	95%

*az egy épület által beépíthető legnagyobb terület 300 m2
**lejtő felöli oldalon a megengedett legnagyobb homlokzatmagasság 6,0 méter.

(4) Az Má-k jelű övezet területén az állattartás, állattenyésztés, halászat és az ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei a szomszédos üdülő területektől 30 méteres védőtávolság tartéséval helyezhető el.

Záró rendelkezések

7. § (1) Jelen rendelet csak a szabályozási tervvel együtt értelmezhető és használandó.

(2) E rendelet 2012. december 30-án lép hatályba.