3. § (1) Külterületi földrészlet belterületbe vonására a jóváhagyott szabályozási terv hatályba lépése után kerülhet sor. A belterületbe vonandó telkek helyrajzi számait a 3. melléklet tartalmazza, ezen ingatlanokra a településrendezési célok megvalósítása érdekében az önkormányzat az Étv. 25. § (1) alapján az ingatlan nyilvántartásba elővásárlási jogot jegyeztet be.

(2) A szabályozási terv a beépítésre szánt területeket sajátos építési használatuk szerint az alábbi területfelhasználási egységekbe sorolja:

(3) A szabályozási terv a beépítésre nem szánt területeket sajátos építési használatuk szerint az alábbi területfelhasználási egységekbe sorolja:

4. § (1) A szabályozási terv a beépítésre szánt területfelhasználási egységeket a beépítési mód, az építési használat határértékei, a telek méretei, az előkert előírt mérete, a közművesítettség mértéke, a zöldterület nagysága, a környezetterhelési határértékek, korlátozások, tilalmak, feltételek figyelembevételével építési övezetekbe, a beépítésre nem szánt területeket övezetekbe sorolja.

(2) Minden telekre és területre a szabályozási terven jelölt és jelen rendelet mellékleteiben szereplő területfelhasználási, építési övezeti vagy övezeti besoroláshoz tartozó beépítési és telekalakítási szabályokat kell alkalmazni, a terület jelenlegi használatától függetlenül.

(3) A már zömében beépült területen épület akkor helyezhető el, ha a meglevő telek - a telekméretére vonatkozó előírások kivételével - az övezeti előírásoknak megfelel.

(4) Korlátozások, tilalmak a szabályozási terv jelölése szerint az övezet egészére, vagy részletére vonatkozhatnak.

(5) Állattartásra szolgáló építmény vagy helyiség csak azokban az övezetekben és olyan célra létesíthető, ahol azt övezeti előírás nem korlátozza.

(6) Ahol a terv telken belül növényültetési kötelezettséget, véderdő telepítését írja elő, a növényültetést, zöldterület kialakítást, véderdő telepítését lakófunkció kivételével a használatba vételig el kell végezni.

(7) Az építmények közötti legkisebb létesítési távolság: a az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) szerint, a már kialakult oldalhatáros beépítésű, alábbi épületek utcafronti szakaszán külön önkormányzati rendelet alapján 3-6 m:

5. § (1)

(2)

(3)

(4) Telekalakítás során nyeles telek nem létesíthető.

6. § (1) Kerítést ott kötelező építeni, ahol azt az élet és vagyonbiztonság megköveteli, jogszabály előírja vagy jogszabály alapján az építési hatóság elrendeli.

(2) Az építési telek határvonalán kerítés építhető, ahol azt az övezeti előírás, illetve egyéb jogszabály alapján az építési hatóság nem tiltja.

(3) Ahol a szabályozási terv új szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítést a szabályozási vonalon kell elhelyezni.

(4) Gazdasági területek és helyileg védett utcakép kivételével, a telek utcai határvonalán csak áttört kerítés létesíthető legfeljebb 1,8m magassággal, a telek oldalsó és hátsó határán (a szomszédos telkekkel határos vonalán), tömör vagy áttört kerítés legfeljebb 2,0m magassággal létesíthető.

(5) Gazdasági területen a telek utcai határvonalán csak áttört kerítés létesíthető legfeljebb 2,2 m magassággal, a telek oldalsó és hátsó határán (a szomszédos telkekkel határos vonalán), tömör vagy áttört kerítés legfeljebb 2,5 m magassággal létesíthető.

(6) Telken belül csak áttört kerítés létesíthető, a tulajdonostársak hozzájárulásával, legfeljebb 1,4 m magassággal, kivéve sportpályák kerítései, ahol a kerítés magassága indokolt esetben legfeljebb 3,5 m lehet.

7. § (1) Gazdasági területek kivételével az utcai szabályozási vonalat, illetve ahol az övezeti előírás előkertre méretet határoz meg, az előkert méretével azonos távolságra fekvő, az utcai szabályozási vonallal párhuzamos vonalat építési vonalnak kell tekinteni. Több utcával határolt telek esetén, az előző mondatban meghatározott vonalat egy utcában építési vonalnak, a többi utcában minimális előkert méretnek kell tekinteni. A telken az elsődleges célt szolgáló épületet legalább egy pontjával az építési vonalon kell elhelyezni.

(2) Abban az övezetben, ahol az övezeti előírások az előkert méretére alsó és felső értéket jelölnek, ott meglévő épület bővítése során a kialakult előkert mérete a felső érték alatt nem csökkenthető, meglévő épület elbontása és/vagy új építés esetén az új épületet a felső érték szerinti előkert mérettel kell elhelyezni.

(3) Építési vonal előtti előkertben csak terepszint alatti építmény, hirdetőtábla, előlépcső, zárt hulladékgyűjtő helyezhető el, épületrész a telek beépített területének számításánál meghatározott módon nyúlhat be. Gazdasági területen a minimum mérettel meghatározott előkertben az előzőeken túl az épületek rendeltetéséhez szükséges porta, információ, kerékpártároló, közműcsatlakozás, az épület fő funkcióját kiszolgáló mellékhelyiségek elhelyezésére szolgáló, indokolt nagyságú építmény gyalogos és járműforgalmi terv alapján elhelyezhető.

(4) Az épületek utcai homlokzatmagassága, valamint oldalhatáron álló beépítésnél a beépített oldalhatár felőli homlokzat magassága az övezetre előírt épületmagasságot nem haladhatja meg.

(5) Eltérő beépítésű övezetek határán elhelyezkedő oldalkert esetében az alábbi oldalkert méretek tartandók:

(6) Eltérő beépítésű övezetek határán álló épületnek az övezethatáron meglévő vagy tervezett falában nyílás nem alakítható ki.

(7) Új kialakítású, oldalhatáros beépítésű övezetben az oldalkert a telek fekvésétől függően a telek Ny-i , DNy-i, D-i vagy DK-i oldalhatár felé alakítandó ki.

(8) Utcai homlokzaton elhelyezett gépkocsitároló bejárata előtt legalább 5 m előkertet kell biztosítani.

8. § (1) A kertvárosias lakóterület elsődlegesen laza beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépület elhelyezésére kijelölt terület.

(2) A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az OTÉK 13. § (2) bekezdésében foglalt épületek helyezhetők el.

(3) A területen az alábbi melléképítmények helyezhetők el úgy, hogy azok a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatát nem zavarják:

(4) A területen a közművesítettség kötelező mértéke az OTÉK 8. § (2) bekezdés szerinti teljes.

(5) A területen a telekre előírt legkisebb zöldfelület legalább 50%-át intenzív zöldfelületként (jellemzően fákkal, cserjékkel beültetett kertként) kell kialakítani és fenntartani.

(6) A területen állattartási épület vagy helyiség létesítése tilos.

(7) A területen a szabályozási terveken jelölt javasolt telekhatárok irányadók, azoktól a telekalakítás során az övezetre előírt telekméretek megtartása mellett el lehet térni.

(8) A területek övezeti tagolását a szabályozási tervlapok, az építési övezetekre vonatkozó szabályozási előírásokat az 1. melléklet tartalmazza. Az övezetek területén építmények a szabályozási előírások alkalmazásával helyezhetők el.

(9)

(10) Az övezetben az ingatlanokról kapubejáró a 87. számú főútra nem nyitható, valamint a főút tengelyétől számított 100 m-en belül épülő lakóházaknál az épület tervezésénél és kivitelezésénél a közlekedés okozta káros hatások ellen - zaj, rezgés, légszennyeződés - megfelelő műszaki megoldásokat kell alkalmazni. Emellett a főút tengelyétől 100 m-es védőtávolságon belül új lakóház elhelyezéséhez a közút kezelője csak akkor járul hozzá, ha az építtető a fentieket tudomásul veszi, és a közlekedési ártalmak okozta minden esetleges jövőbeni kártérítési igényről lemond.

9. § (1) A falusias lakóterület lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az OTÉK 14. § (2) bekezdésében foglalt épületek helyezhetők el.

(3) A területen az OTÉK 1. melléklete szerinti melléképítmények elhelyezhetők úgy, hogy azok a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatát nem zavarják.

(4) A területen a közművesítettség kötelező mértéke az OTÉK 8. § (2) bekezdés szerinti teljes.

(5) A területen a telekre előírt legkisebb zöldfelület legalább 20%-át intenzív zöldfelületként (jellemzően fákkal, cserjékkel beültetett kertként) kell kialakítani és fenntartani.

(6) A területen a szabályozási terveken jelölt javasolt telekhatárok irányadók, azoktól a telekalakítás során az övezetre előírt telekméretek megtartása mellett el lehet térni.

(7) A területek övezeti tagolását a szabályozási tervlapok, az építési övezetekre vonatkozó szabályozási előírásokat az 1. melléklet tartalmazza. Az övezetek területén építmények a szabályozási előírások alkalmazásával helyezhetők el.

10. § (1) A településközpont terület elsősorban lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre.

(2) A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az OTÉK 16. § (2) bekezdésében foglalt épületek helyezhetők el.

(3) A területen az alábbi melléképítmények helyezhetők el úgy, hogy azok a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatát nem zavarják:

(4) A területen a közművesítettség kötelező mértéke az OTÉK 8. § (2) bekezdés szerinti teljes.

(5) A területen a telekre előírt legkisebb zöldfelület legalább 20%-át intenzív zöldfelületként (jellemzően fákkal, cserjékkel beültetett kertként) kell kialakítani és fenntartani.

(6) A területek övezeti tagolását a szabályozási tervlapok, az építési övezetekre vonatkozó szabályozási előírásokat az 1. melléklet tartalmazza. Az övezetek területén építmények a szabályozási előírások alkalmazásával helyezhetők el.

11. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A területen az alábbi melléképítmények helyezhetők el úgy, hogy azok a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatát nem zavarják:

(3) A területen a közművesítettség kötelező mértéke az OTÉK 8. § (2) bekezdés szerinti teljes.

(4) A területen a telekre előírt legkisebb zöldfelület legalább 25%-át intenzív zöldfelületként (jellemzően fákkal, cserjékkel beültetett kertként) kell kialakítani és fenntartani.

(5) A területek övezeti tagolását a szabályozási tervlapok, az építési övezetekre vonatkozó szabályozási előírásokat az 1. melléklet tartalmazza. Az övezetek területén építmények a szabályozási előírások alkalmazásával helyezhetők el.

(6) A Gksz-01 jelű övezetben önálló épületben vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi épületek helyezhetők el az OTÉK 19. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével:

(7) A Gksz-02 jelű övezetben önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi épületek helyezhetők el az OTÉK 19. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével:

(8) A Gksz-02 jelű övezet területén gáz szállítóvezeték halad. A vezeték szabályozási terven jelölt védőterületén építmény nem helyezhető el.

12. § (1) A környezetre jelentős hatást gyakorló gazdasági ipari terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

(2) A területen önálló épületben vagy vegyes rendeltetésű épületben az OTÉK 20. § (3) bekezdésében foglalt épületek helyezhetők el az OTÉK 20. § (5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével.

(3) A területen az OTÉK 1. melléklete szerinti melléképítmények elhelyezhetők úgy, hogy azok a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatát nem zavarják.

(4) Az épületnek nem minősülő egyéb pontszerű építmények magassága a területen megengedett legnagyobb épületmagasságot meghaladhatják, ebben az esetben az építmény megengedett legnagyobb magassága a technológiai szükségesség igazolása alapján legfeljebb 12,0 m.

(5) A területen a közművesítettség kötelező mértéke az OTÉK 8. § (2) bekezdés szerinti részleges.

(6) A területek övezeti tagolását a szabályozási tervlapok, az építési övezetre vonatkozó szabályozási előírásokat az 1. melléklet tartalmazza. Az övezetek területén építmények a szabályozási előírások alkalmazásával helyezhetők el.

(7) A területen új állattartási telep a belterülettől legalább 400 m-re létesíthető.

(8) A nagylétszámú állattartó-telepeken a keletkező trágyalét szivárgásmentes, zárt műtárgyban kell elhelyezni, a trágyát csak zárt, szilárd falazatú és aljzatú tárolóban szabad tartani, amelynek rendszeres ürítéséről gondoskodni kell.

(9) A területen gáz szállítóvezeték halad. A vezeték szabályozási terven jelölt védőterületén építmény nem helyezhető el.

13. § (1) Az egyéb ipari gazdasági terület a környezetre nem jelentős hatást gyakorló ipari épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A területen önálló épületben vagy vegyes rendeltetésű épületben az OTÉK 20. § (4) bekezdésében foglalt épületek helyezhetők el az OTÉK 20. § (5) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével.

(3) A területen az OTÉK 1. melléklete szerinti melléképítmények elhelyezhetők úgy, hogy azok a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatát nem zavarják.

(4) A területen a közművesítettség kötelező mértéke az OTÉK 8. § (2) bekezdés szerinti teljes.

(5) Az egyes tömbök egy vagy több telekként is kialakíthatók. Több telek kialakítása esetén az OTÉK 35. § betartása mellet az oldalkerteket megengedett legkisebb mérete:

(6) 10.000 m²-nél nagyobb telkek esetén a tömbön belüli telekhatárok mentén minimum 5,0 m szélességben védőfásítást kell létesíteni.

(7) Az épületnek nem minősülő egyéb pontszerű építmények magassága a területen megengedett legnagyobb épületmagasságot meghaladhatják, ebben az esetben az építmény megengedett legnagyobb magassága a technológiai szükségesség igazolása alapján legfeljebb 12,0 m.

(8) A területek övezeti tagolását a szabályozási tervlapok, az építési övezetre vonatkozó szabályozási előírásokat az 1. melléklet tartalmazza. Az övezetek területén építmények a szabályozási előírások alkalmazásával helyezhetők el.

(9) A Gip-02 jelű övezet É-i részén lévő Esterházy-Szolnoky kúria környezetében a még meglévő fák védelméről gondoskodni kell, és teljes egészében biztosítani kell a zöldfelületi jelleget.

14. § (1) Elsődlegesen laza beépítésű, legfeljebb két üdülőegységes kisüdülők elhelyezésére kijelölt terület.

(2) A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el:

(3) A területen az alábbi melléképítmények helyezhetők el úgy, hogy azok a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatát nem zavarják:

(4) A területen a közművesítettség kötelező mértéke az OTÉK 8. § (2) bekezdés szerinti teljes.

(5) A területen a telekre előírt legkisebb zöldfelület legalább 50%-át intenzív zöldfelületként (jellemzően fákkal, cserjékkel beültetett kertként) kell kialakítani és fenntartani.

(6) A területen állattartási épület vagy helyiség létesítése tilos.

(7) Üdülőterületen csak áttört kerítés és azt kiegészítő élősövény létesíthető legfeljebb 1,8 m magassággal.

(8) A területre vonatkozó szabályozási előírásokat az 1. melléklet tartalmazza. A területen építmények a szabályozási előírások alkalmazásával helyezhetők el.

15. § (1) A temető területén csak temetkezési célú építmények és az azokhoz kapcsolódó, a temető funkció rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el.

(2) A temető bővítési területének határát legalább 3 m széles, de 1,5 m-nél nem magasabb cserjesávval kell körülhatárolni úgy, hogy a rálátás a templomra továbbra is biztosítható legyen.

(3) A területre vonatkozó szabályozási előírásokat az 1. melléklet tartalmazza. A területen építmények a szabályozási előírások alkalmazásával helyezhetők el.

16. § (1) Beépítésre nem szánt területen építmény a területekre előírt beépíthetőség mértékéig, akkor helyezhető el, ha a tervezett építmény az OTÉK és egyéb jogszabályok előírásainak megfelel, továbbá:

(2) Az egyes övezetek területén csak az ott megjelölt építmények helyezhetők el.

(3) Beépítésre nem szánt területen az épület üzemeléséhez szükséges közművek kiépítéséről az épület tulajdonosa saját költségén köteles gondoskodni.

17. § (1)

(2) A község területén közlekedési célra területet felhasználni, közlekedési létesítményt elhelyezni csak az OTÉK, a hatályos jogszabályok, valamint a jelen rendelet előírásai szerint szabad.

(3) A közutak és közterületek számára a szabályozási tervben meghatározott építési területet biztosítani kell.

(4) A közlekedés és a közmű elhelyezésére szolgáló terület az országos és a helyi közút, a kerékpárút, a gépjármű várakozóhely (parkoló) - a közterületnek nem minősülő telken megvalósuló kivételével -, a járda és gyalogút (sétány), köztér, mindezek csomópontja, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi építményei, a közúti, a kötöttpályás közlekedés, továbbá a közmű és a hírközlés építményei elhelyezésére szolgál.

(5) A területek övezeti tagolását a szabályozási tervlapok, az építési övezetre vonatkozó szabályozási előírásokat az 1. melléklet tartalmazza. Az övezetek területén építmények a szabályozási előírások alkalmazásával helyezhetők el.

(6) Az egyes övezetekben csak annak rendeltetési célját szolgáló építmények és OTÉK 26. § (3) bekezdésében meghatározott építmények helyezhetők el a vonatkozó jogszabályok alapján, az elhelyezéshez és telekalakításhoz az övezet kezelőjének hozzájárulását meg kell szerezni.

(7) A területfelhasználási egység területén épületek szabadonálló beépítési móddal, közterületen helyezhetők el.

(8) A területen a megengedett legnagyobb épületmagasság a toronyépítmények és egyéb műtárgyak kivételével legfeljebb 7,5 m.

(9) Utak alatt, a közművek elhelyezésénél, a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét mindig figyelembe kell venni. A csak távlatban várható közmű számára (elválasztott csatorna) a legkedvezőbb nyomvonal-fektetési helyet szabadon kell hagyni.

(10) A belterület bővítése esetén azzal párhuzamosan a közvilágítás, gyalogos és kerékpáros közlekedési feltételeket biztosítani kell.

(11) Új út szakaszos megvalósítása esetén a zsákutca végén 30x30 m kocsifordulót kell ideiglenesen kialakítani.

(12) Közút jelentős átépítése, a közművek áthelyezése esetén a szabályozási terven jelölt útmenti fásítást kiültetési tervek alapján végre kell hajtani.

(13) Az utcafásítások elvégezhetősége érdekében az új utcák közművesítése során megfelelő széles közműmentes sávokat kell biztosítani a kétoldali növénytelepítések (fasorok, sövények, virágágyak) számára figyelembe véve azt, hogy a fák a gázvezetékektől legalább 2 m-re, a többi vonalas közműtől általában 1 m-re telepíthetők. Légvezetékek alá alacsony termetű (4-6 m) fák telepíthetők.

18. § (1)¹ A KÖu-01 jelű övezet az országos közúthálózatba tartozó II. rendű főutak elhelyezésére kijelölt területek bel- és külterületen. Új útcsatlakozás a főútra nem létesíthető. Az övezet jellemzőit e rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(2)² A KÖu-02 jelű övezet az országos közúthálózatba tartozó mellékutak elhelyezésére kijelölt területek bel- és külterületen. Az övezet jellemzőit e rendelet 5. melléklete tartalmazza.

(3) A KÖu-003 jelű övezet a helyi közúthálózatba tartozó mellékutak (lakóutak, kiszolgáló utak) és terek, valamint közművek elhelyezésére kijelölt terület.

(4) A KÖu-004 jelű övezet az önálló gyalogutak elhelyezésére kijelölt területek.

(5) A KÖu-005 jelű övezet legalább 10 m szabályozási szélességű mezőgazdasági utak elhelyezésére kijelölt területek.

(6) A KÖu-006 jelű övezet legalább 6 m szabályozási szélességű mezőgazdasági utak elhelyezésére kijelölt területek.

(7) A KÖu-007 jelű övezet 7 m szabályozási szélességű magánút elhelyezésére kijelölt terület.

(8) A KÖk-001 jelű övezet a vasúti közlekedés számára kijelölt terület.

(9) A KÖk-002 jelű övezet a vasúti közlekedés számára kijelölt terület. Az övezet területén a vasútüzemhez tartozó alábbi épületek helyezhetők el:

(10)³ Telekalakítás során az egyes közlekedési területekhez legalább az alábbi szabályozási szélességet kell biztosítani:

(11) A vonatkozó jogszabályokban előírt szabályozási szélességektől való eltérésekből eredő károkért az út kezelője felé kártérítési igény nem érvényesíthető.

(12)⁴ A KÖu-00 jelű övezet az országos közúthálózatba tartozó gyorsforgalmi utak. Az övezet jellemzőit e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

19. § (1) A rendelet alkalmazásában közkert zöldterületek a szabályozási terven ilyen célra jelölt közterületek.

(2) A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az OTÉK 27. § (3) bekezdésében foglalt épületek helyezhetők el.

(3) A területen megengedhető legnagyobb épületmagasság és beépítettség az OTÉK előírásai szerint, a beépítettség módja minden területen szabadonálló.

(4) Közkertben építmény elhelyezés, bővítés, illetve terület-felújítás, átépítés csak kertészeti terv alapján történhet, fakivágás esetén a környezetvédelméről szóló rendelet szerint kell eljárni, a kivágott fákat pótolni kell.

20. § (1) Védelmi célú erdőterületek védett természeti területen fekvő erdők, valamint az építési területen vagy területen keletkező káros hatások elleni védelem, vagy településkép védelem célját szolgáló erdőterületek.

(2) A védelmi célú erdőterületen épület és építmény elhelyezésére az OTÉK 28. § előírásai a mértékadók.

(3) Véderdő a szabályozási terven megadott helyen és méretekkel kizárólag a területileg illetékes Erdészeti Hatóság által jóváhagyott tervek alapján telepíthető és újítható fel.

(4) Védelmi célú erdőterületen a tarvágás tilos, legalább 25%-os növényborítottság folyamatos fenntartása kötelező.

(5) A területek övezeti tagolását a szabályozási tervlapok tartalmazzák.

(6) A véderdők telepítésére és fenntartására kötelezettek:

21. § (1) A rendelet alkalmazásában gazdasági célú erdőterületek erdőművelés és vadgazdálkodás céljára és az ezeket szolgáló építmények elhelyezésére szolgáló területek.

(2) A gazdasági célú erdőterületen épület és építmény elhelyezésére az OTÉK 28. § előírásai a mértékadók, de az egyes épületek által beépített terület az 500 m²-t nem haladhatja meg.

(3) A területen épületek a telken szabadonálló beépítési móddal helyezhetők el, az épületmagasság a magaslesek és egyéb toronyszerű műtárgyak kivételével a 7,5 m-t nem haladhatja meg.

22. § (1) Az általános mezőgazdasági terület a növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezésére szolgáló terület.

(2) A területen épület és építmény elhelyezésére az OTÉK 29. § előírásai a mértékadók.

(3) A területen a megengedett legnagyobb épületmagasság a tároló-tornyok, silók és egyéb műtárgyak kivételével 7,5 m, de önálló lakóépület épületmagassága a 4,5 m-t nem haladhatja meg.

(4) A területen épületek szabadonálló beépítési móddal helyezhetők el.

(5)

(6)

(7) A telkek kialakításának és beépítésének feltétele, hogy azok legalább 4 m széles közútcsatlakozással rendelkezzenek.

(8) A területek övezeti tagolását a szabályozási tervlapok tartalmazzák.

(9) Az Má-02 jelű övezetek nitrátérzékeny területek, a vonatkozó talajvédelmi jogszabályok betartása kötelező.

(10) Az Má-03 jelű övezetek gyepterületek övezete. A területeket a jelenlegi állapotban fenn kell tartani, azokat felszántani, felégetni tilos. A területen épület elhelyezése nem lehetséges. A területen évente legalább egyszeri kaszálást kell végezni, a területek beerdősítése tilos.

23. § (1) A terület elsősorban a gyümölcs, szőlőtermelés és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület.

(2) A területen épület és építmény elhelyezésére az OTÉK előírásai a mértékadók, de a területen birtoktest nem alakítható ki és a beépítettség nem haladhatja meg a 3%-ot.

(3) A területen a megengedett legnagyobb épületmagasság 4,5 m, az előkert mérete legalább 7,5 m.

(4) A kialakítható új telek legkisebb szélessége 12 m-nél kevesebb nem lehet.

(5) A telkek kialakításának és beépítésének feltétele, hogy azok legalább 4 m széles közútcsatlakozással rendelkezzenek.

(6) A telkek között- kerítés csak 1500 m² telekterület vagy 15 m telekszélesség felett létesíthető, egyéb helyen a telkek között élősövény telepíthető legfeljebb 140 cm magassággal.

(7)

(8) A kertes mezőgazdasági területek nitrátérzékeny területek, a vonatkozó talajvédelmi jogszabályok betartása kötelező.

24. § (1) A vízgazdálkodási területbe a folyóvizek medre, partja, és védművei és a közcélú nyílt árkok medre és partja tartoznak.

(2) A területeket a szabályozási terv rendeltetésük szerint V-01 – V-04 jelű övezetekbe sorolja.

(3) Az övezetek területén a rendeltetést szolgáló, a vízgazdálkodással, vízkár elhárítással kapcsolatos építmények helyezhetők el, az övezetek kialakítását, használatát jogszabály szabályozza.

(4) A V-01 jelű övezet természetes vízfolyások és állóvizek, a Gyöngyös, a Szerdahelyi és a Mocsvári patak, mellékágai, partja, árvízvédő töltésrendszere céljára kijelölt terület.

(5) A V-02 jelű övezet az árvízi tározó töltésrendszere céljára kijelölt terület.

(6) A V-03 jelű övezet a közcélú vízárkok céljára kijelölt területek.

(7) A V-04 jelű övezet a tervezett jóléti tó elemeinek, a tápcsatorna, a töltések, a műtárgyak, és a kialakuló vízfelület céljára kijelölt területek. Az övezetben a (3) bekezdésben felsoroltak mellett a vízisport és a sporthorgászat célját szolgáló építmények is elhelyezhetők.

25. § (1) A terület vízgazdálkodási terület felett átvezetett hidak területe.

(2) A terület felső szintje közlekedési terület, a területen jelen rendelet 17. § és 18. § előírásai betartandók.

(3) A terület alsó szintje vízgazdálkodási terület, a területen jelen rendelet 24. § (1)-(4) bekezdéseinek előírásai betartandók.

26. § (1) A terület a Gyöngyös patak mellett fekvő, természetes állapotában megmaradt mocsár.

(2) A területen épületet elhelyezni nem lehet.

27. § (1) Rendeltetésük, védelmük, vagy az elhelyezhető építmények alapján különleges szabályozást igénylő területek.

(2) Az egyes területeket csak az ott megjelölt célra lehet felhasználni.

28. § (1) A sportolási célú területeken a sportolással, szabadidő eltöltéssel kapcsolatos építmények és azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el.

(2) A telken megengedett legnagyobb beépítési sűrűség 0,12 m²/m², a megengedett legnagyobb beépítettség 5%.

(3) A területen legfeljebb 7,5 m épületmagasságú, a sportolási és szabadidő funkciót kiszolgáló épületek helyezhetők el.

(4) A területen a megengedett legkisebb zöldfelület 80%.

(5) A 0136/4 helyrajzi számú területen az esetleges fakitermelést az erdészeti hatósághoz előzetesen be kell jelenteni.

29. § (1) A szabadidő célú területeken a szabadidő eltöltéssel kapcsolatos építmények és azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el.

(2) A telken megengedett legnagyobb beépítési sűrűség 0,2 m²/m².

(3) A területen legfeljebb 7,5 m épületmagasságú, a szabadidő funkciót kiszolgáló épületek helyezhetők el.

(4) A területen a megengedett legkisebb zöldfelület 80%.

30. § (1) A különleges mezőgazdasági terület az árvíztározó állandóan vízzel nem fedett területén elsődlegesen árvízi gazdálkodásra kijelölt általános mezőgazdasági terület. Az övezetben épület és építmény elhelyezése a hullámterek és a parti sávok használatáról és hasznosításáról szóló jogszabály és az OTÉK 29. § (1) és (3) előírásainak együttes figyelembevételével lehetséges.

(2) A területen lakóépület nem helyezhető el.

(3) A területen birtoktest nem alakítható ki.

31. § (1) A közműlétesítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamint az ide vonatkozó előírásokat be kell tartani. A közműveket és a közműlétesítményeket közterületen kell elhelyezni. Amennyiben azok nem közterületen kerülnek elhelyezésre, az elhelyezéshez az érintett ingatlan tulajdonosának a hozzájárulása szükséges.

(2)

32. § (1) A megfelelő oltóvíz mennyiség biztosítása érdekében az építési és a kertes mezőgazdasági területek vízellátását legalább KM PVC 100-as nyomóvezetékkel kell biztosítani az.

(2) Építési területen és a kertes mezőgazdasági területeken a tűzcsapok földfeletti kialakításúak, legfeljebb 200 méterenkénti elhelyezéssel.

33. § (1)

(2)

(3)

(4) A község beépítésre nem szánt területén, ahol a szennyvízcsatorna hálózatra a rákötés nem, vagy csak jelentős költségráfordítással lehetséges, a szennyvízkezelésről az alábbi megoldások egyikének megfelelően kell gondoskodni:

34. § (1) A felszíni vizeket a beépítésre nem szánt területeken árokkal, a beépítésre szánt területek újonnan beépített területein csatornahálózattal kell összegyűjteni és a befogadóba vezetni. Kertvárosias és falusias beépítési területeken a felszíni vizeket csak zárt csatornába szabad elvezetni.

(2) A nem út menti nyílt árok karbantartására az árok mindkét oldalán 2 - 2 m, élővízfolyások mentén 6 - 6 m-es sávot fenntartás céljából megközelíthetővé kell tenni.

(3) Töltőállomás burkolatáról a felszíni vizet csak olajfogó és homokfogó műtárgyon keresztül vezetve lehet közcsatornába engedni.

35. § (1) A község területén az új kialakítású utcák és tömbök kivételével a felújításra kerülő és a tervezett új villamosenergia-ellátási és közvilágítási hálózatok esetében lehetőség szerint a földkábelek kialakítást kell előnyben részesíteni, de légvezeték is építhető.

(2) Beépítésre szánt területeken és a kertes mezőgazdasági területen új utcák esetében a villamosenergia-ellátási és közvilágítási hálózatok csak földkábeles kialakításúak lehetnek.

(3) Beépítésre szánt területeken és a kertes mezőgazdasági területen a tervezett transzformátor-állomást, valamint a fogyasztói transzformátorállomásokat környezetébe illesztve épületben, vagy oszlopon kell elhelyezni.

(4) Országos és megyei védelem alatt álló területen villamosenergia-hálózat csak földkábeles, transzformátor csak földbe süllyesztett kialakítású lehet.

36. § (1) Középnyomású gázellátási körzetben a telkenkénti egyedi nyomáscsökkentőket az építmény utcai homlokfalára telepíteni tilos. A nyomásszabályozót lehetőleg előkertben, ennek hiányában udvaron növényzettel takartan vagy az építmény alárendeltebb homlokfalára kell elhelyezni.

(2) A településen új homlokzati égéstermék kivezető elhelyezése tilos, a meglévőket a fűtés korszerűsítése során meg kell szüntetni.

37. § (1) Új országos hírközlési hálózatokat földkábelbe vagy alépítménybe helyezve kell létesíteni.

(2) Beépítésre szánt területeken és a kertes mezőgazdasági területen új utcák esetében a telekre való bekötést földkábellel kell megoldani.

(3) Meglévő hálózat karbantartásánál a vezetékek légkábeles kiépítése csak a régi nyomvonal által használt kisfeszültségű villamosenergia-ellátási oszlopsor felhasználásával lehetséges. Az utak és burkolt felületek keresztezésénél a közút kezelője a vezeték burkolat alatti elhelyezését írhatja elő. Amennyiben a kisfeszültségű vezeték földkábelre épül át, úgy a hírközlési kábeleket is földbe kell helyezni.

(4) Országos és megyei védelem alatt álló területen hírközlési antenna nem létesíthető, hírközlési vezeték csak földkábeles kialakítású lehet. Egyéb helyen hírközlési antenna csak építési engedéllyel helyezhető el, tájkép és településkép védelmi hatástanulmány alapján.

38. § (1) A településen található műemlékek felsorolása e rendelet függelékében található.

(2) A védett műemlékek környezetének helyrajzi számai e rendelet függelékében találhatók.

(3) A régészeti lelőhelyek védelmével érintett telkek helyrajzi számai e rendelet függelékében találhatók. A régészeti lelőhelyeken földmunkával járó tevékenységet csak a külön jogszabályban meghatározott módon lehet végezni.

(4) Újonnan kijelölt beépítésre szánt területen földmunkával járó beruházás során régészeti emlék előkerülése esetén a régészeti emléket veszélyeztető tevékenységet fel kell függeszteni és azt a feltárásra jogosult területileg illetékes szervnek haladéktalanul be kell jelenteni.

(5) Helyileg védett egyedi épületek és építmények a szabályozási terven ilyen jelöléssel ellátott elemek:

(5a) A helyileg védett épületeket érintő építési, felújítási és egyéb munkák esetén törekedni kell az épület eredeti jellegének a megtartására. Helyileg védett épület bontására csak szerkezetileg indokolt esetben adható engedély, felújítás esetén az eredeti építészeti elemek megtartása vagy pótlása kötelező.

(6) Helyileg védett utcaképek a szabályozási terven ilyen jelöléssel ellátott utcarészletek:

(6a) Az építészeti karakter védelme érdekében a kijelölt helyeken törekedni kell a meglévő épületek szerkezeti, utcafronti homlokzati (tetőszerkezet, párkányok, nyílászárók, tagozatok stb.), tömegképzési és kerítés kialakítási megoldásainak megtartására, új épület építése esetén azok átvételére. Helyileg védett utcaképet alkotó épület bontására csak tartószerkezetileg indokolt esetben adható engedély. Helyileg védett utcaképben új épület építése esetén (az előkert méretének kivételével) az elbontott épületek utcafronti homlokzati méreteihez és tetőhajlásához való illeszkedés betartása kötelező, az attól való eltérés legfeljebb 20% lehet, ennél nagyobb mértékben való eltérés csak a vonatkozó jogszabályi előírások teljesítése érdekében és mértékig lehetséges. Helyileg védett utcakép esetén az utcai kerítés kialakításánál a meglévő kerítés jellegét kell megőrizni vagy felhasználni abban az esetben is, ha az eredeti kerítés elbontásra kerül, és az új kerítés új szabályozási vonalon kerül elhelyezésre.

(7) Egyedi tájértékek a szabályozási terven ilyen jelöléssel ellátott elemek:

(7a) Egyedi tájértékeken az állagmegóvás érdekében a folyamatos felújítást, gondozást el kell végezni. Az egyedi tájértékek állapotának megváltoztatása jellegének megfelelően csak felújítás illetve kertészeti beavatkozás érdekében lehetséges. Egyedi tájérték (amennyiben az lehetséges) közterületre áthelyezhető, megszüntetése a terület más közösségi célú felhasználása esetén vagy Önkormányzati határozat alapján lehetséges.

(8) Egyedi feltáruló látványok a szabályozási terven egyedi tájérték jelöléssel ellátott alábbi elemek:

(8a) A településnek az egyedi feltáruló látványok helyéről látható településrészein jelen rendelet 43. § (2) szerinti előírások betartása javasolt.

39. § (1) Földmunkával járó beruházások megvalósulása során a termőréteg megmentéséről, az altalajtól elkülönítetten tárolásáról, újrahasznosításáról (lehetőleg helyben) gondoskodni kell.

(2) A település teljes területe vízeróziónak kitett terület, ezért törekedni kell a minél nagyobb növényborítottságra. A szántókon a vetést lehetőség szerint olyan korán kell végezni, hogy tél elejére legalább 25%-os növényborítottság alakuljon ki. Betakarítás után a növényi maradványokat javasolt a táblán hagyni. Az erózió ellen agrotechnikai eszközökkel is célszerű védekezni (pl. a talaj szerkezetességének megóvásával, szintvonallal párhuzamos művelés stb.).

(3) A településen a vízerózió hatásainak csökkentése érdekében erdőterületek, szőlő, gyümölcsös, rét és legelő művelési ágban nyilvántartott földrészletek művelési ága nem változtatható meg.

(4) A telek tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szilárd és folyékony trágya, kommunális hulladék, veszélyes hulladék és egyéb hulladék, jogszabályok és hatósági előírások szerinti, ártalommentes átmeneti gyűjtéséről és engedéllyel rendelkező átvevőhelyre szállításáról.

(5) A község területén szennyvizek elszikkasztása tilos.

(6) Élővízfolyásokba, csapadékcsatornákba, felhagyott kutakba hulladékot lerakni, szenny-vizet bevezetni tilos.

(7) Az élővízfolyások partjának élétől, valamint a védőtöltések lábától 6 m-en belül épület és építmény nem helyezhető el.

(8) A talaj és a felszíni, illetve felszín alatti vizek védelme érdekében, növényvédő szert, műtrágyát, útsózási anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad elhelyezni.

40. § (1) Új területhasználat, új létesítmények kialakításánál, új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a levegőtisztaság-védelmi követelményeket, előírásokat, határértékeket. A levegő védelmével kapcsolatosan a vonatkozó jogszabályok előírásait kell alkalmazni.

(2) A mezőgazdasági utakat javasolt korszerűsíteni, ahol lehet szilárd burkolattal célszerű ellátni. Mellettük haladó védőfásítással a porterhelés jelentősen csökkenthető. Ennek érdekében a főbb mezőgazdasági utakat lehetőleg mindig kísérje védőfásítás.

(3) Az allergén pollentermelés megakadályozása érdekében a parlagon álló területek parlagfű-mentesítését el kell végezni. Javasolt a parlagterületek újra művelésbe vonása.

(4) A mezőgazdasági termelésből fakadó káros hatások mérséklésére a lakott területek és a termőföldek határán több szintből álló, eltérő fényigényű növényzet (fa- cserjesor) telepítése javasolt.

41. § (1)

(2) Lakóterületen a közúti közlekedésből származó zajterhelést az utak mentén, illetve az előkertekben kialakított többszintes vegetációjú zöldfelületekkel javasolt mérsékelni.

42. § (1) A közút kezelőjének a hozzájárulása szükséges

(2) A vasút védőterületén belül építmény elhelyezése az OTÉK és a vonatkozó jogszabályok, valamint a kezelő hozzájárulása alapján lehetséges.

(3) A közművek védőtávolságát a vonatkozó rendeletek és szabványok határozzák meg, azokat a szabályozási tervek tartalmazzák:

(4) A védőtávolságokon belül épület és építmény elhelyezése nem lehetséges.

43. § (1) Az országos és megyei övezetek települést érintő területei a szabályozási tervekben ilyen jelöléssel ellátott alábbi területek:

(2) Az országos és megyei övezetek területén az új épületek és építmények építése és a meglévők bővítése illetve felújítása esetén csak a következő, hagyományos építőanyagok kerülhetnek felhasználásra:

(2a) A területen az építési engedélyezési tervhez a tajba illesztést ábrázoló látványtervi melléklet készítése kötelező.

(3) Az országos és megyei övezetek területén új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető.

(4) Lukácsháza község katasztrófavédelmi besorolása II. katasztrófavédelmi osztály.

44. § (1) Áttört kerítés: a kerítés hosszában bármely 10 m-es összefüggő szakaszán a kerítés síkjára merőleges átláthatósága legfeljebb 50%-ban korlátozott.

(2) Elsődleges célt szolgáló épület: a telek fekvése szerinti építési övezet és övezet sajátos építési használatának meghatározásánál elsődlegesen megjelölt célt szolgáló rendeltetési egységek elhelyezésére szolgáló legnagyobb beépített térfogatú épület.

(3) Nem jelentős zavaró hatású gazdasági egység: minden termelő, vagy szolgáltató egység, amelyben a tevékenységből származó veszélyes sugárzás az épületen kívül nem keletkezik, bűzös vagy veszélyes anyag a környezetbe nem kerül, szabadtéri anyag tárolás és feldolgozás nincs, a tevékenységből eredő zajterhelés a szomszédos telkeken nappal 60, éjjel 50 dB értéket nem haladja meg, a tevékenységből eredő egyenértékű súlyozott rezgésgyorsulás a szomszédos épületekben a 40 x 10-3 m/s2 értéket nem haladja meg, légszennyező anyagok kibocsátása a területre megengedett értéken belül marad.

45. § (1) Lukácsháza község Szabályozási Terve az alábbi tervlapokat tartalmazza, azokat a Helyi Építési Szabályzattal együtt alkalmazni:

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Lukácsháza község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2003. (VII. 16.) rendelete Lukácsháza község Helyi építési Szabályzatáról, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról.

(3)⁵ E rendelet mellékletei:

(4) E rendelet 2013. július 31. napján lép hatályba, rendelkezéseit az I. fokú határozattal el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(5) Az önkormányzatnak a rendezési terv útmutatásaival összhangban el kell készíttetnie a település fő közúti és gyalogos közlekedési útjainak teljes közlekedési és parkolási, valamint közterületi berendezési terveit, valamint meg kell alkotnia a helyi értékvédelmi rendeletét.