1. § A Képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Rábahídvég Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)

(2) Az önkormányzat székhelye: 9777 Rábahídvég, Bertha Gy. u. 13.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Rábahídvég Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).

(4) Az önkormányzat illetékességi területe: Rábahídvég község közigazgatási területe.

(5) Az Önkormányzat hivatala: Kámi Közös Önkormányzati Hivatal, székhelye 9841 Kám, Kossuth Lajos utca 26. (a továbbiakban: Hivatal). Állandó jelleggel Kirendeltség működik Rábahídvég községben Kámi Közös Önkormányzati Hivatal Rábahídvégi Kirendeltsége (9777 Rábahídvég, Bertha Gy. u. 13.) elnevezéssel.

(6) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.

(7) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

3. § Az önkormányzat pecsétje: kör alakú, a középen a magyar címer, a köríven pedig "Rábahídvég Község Önkormányzata" - Rábahídvég - felirat található.

4. § (1) Az önkormányzat által ellátandó alaptevékenységeket kormányzati funkcióhoz tartozó szakfeladat rend szerint az 1. melléklet tartalmazza.

(2) Az önkormányzat - saját felelősségére - vállalkozási tevékenységet folytathat. Ennek megfelelően:

(3) Az önkormányzat önként vállalja az alábbi feladatok ellátását: civil szervezetek támogatása.

(4) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.

(5) A polgármester és a jegyző az átruházott hatáskörökben hozott döntésekről – eltérő rendelkezés hiányában – a képviselő-testület soron következő ülésén beszámolni köteles.

5. § (1) A képviselő-testület munkáját rendes és rendkívüli ülés keretében végzi.

(2) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.

(3) A képviselő-testület rendes ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze az önkormányzat székhelyére. Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körülmény indokolja a képviselő-testület ülése a székhelyén kívül máshol is összehívható.

(4) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze az ülést.

6. § A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

7. § (1) A képviselő-testületi ülés meghívóját, illetve az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább három nappal megkapják.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – halasztást nem tűrő esetben – az ülés előtt egy órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen célszerű értesítési mód (pl. telefon, hivatalsegéd, stb.) igénybe vehető, a sürgősség okát azonban a meghívottal mindenképpen közölni kell.

(3) A képviselő-testületi ülések időpontjáról a lakosságot az ülés előtt legalább három nappal a meghívó Önkormányzat épületének Rábahídvég, Bertha Gy. u. 13. szám alatti hirdetőtábláján történő elhelyezésével kell tájékoztatni.

8. § A közmeghallgatást, igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 5 nappal a közmeghallgatás előtt a meghívó Rábahídvég, Bertha Gy. u. 13. szám alatti hirdetőtáblán történő elhelyezésével nyilvánosságra kell hozni.

9. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, távollétében az alpolgármester vezeti. A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk vagy érintettségük esetén a Képviselő-testület ülését a korelnök vezeti

(2) Az ülésen megjelent állampolgárok az ülésteremben részükre kijelölt helyet foglalhatják el.

(3) A képviselő-testület tagjai – az ülés megkezdése előtt – jelenléti ívet írnak alá.

(4) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testületi ülést 5 napon belül ismételten össze kell hívni.

10. § (1) A képviselő-testület két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatót a testület a napirend előtti témák között – vita nélkül – tudomásul veszi, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolók, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról.

(2) A képviselő-testület az ülés napirendjéről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(3) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő vagy bármely képviselő-testületi tag indoklással ellátott javaslatot tehet. A képviselő-testület az indítványról vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

11. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során:

(2) A képviselő-testület tagjai a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt nyújthatnak be a képviselő-testülethez.

(3) Az előterjesztő – figyelemmel a vitában elhangzottakra – az előterjesztésben szereplő javaslatot, illetve a módosító javaslatot benyújtó javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.

12. § (1) A polgármester a vitát akkor zárja le, ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, vagy a képviselő-testület – egyszerű szótöbbséggel – a polgármester javaslatára a vita folytatását szükségtelennek tartja.

(2) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül határoz.

(3) A vita bármelyik szakaszában, illetve annak lezárása után, a jegyző jogszabálysértő döntéshez kapcsolódóan törvényességi észrevételt tehet.

(4) Bármelyik képviselő, illetve a napirendi pont előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

13. § (1) A levezető elnök gondoskodik a tanácskozás rendjének a fenntartásáról, ennek során:

(2) A levezető elnöknek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

14. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) Az ülés elnöke a vita lezárása után az elhangzás sorrendjében először a módosító indítványokat, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra. Először az „igen” szerinti válaszra kér szavazást, majd a „nem” szavazatokra.

(3) Az ülés elnöke megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, majd az ellene szavazók, illetve a tartózkodók számát.

15. § (1) Név szerinti szavazást a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, Mötv.-ben meghatározott ügyek kivételével bármely ügyben elrendelhet.

(2) Név szerinti szavazás esetén a polgármester felolvassa a képviselő-testületi tagok névsorát, a képviselő válaszát „igen”-nel vagy „nem”-mel adja meg.

(3) A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet hitelesítve a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

(4) A szavazás eredményét a levezető elnök állapítja meg, illetőleg – a szavazatok téves összeszámlálása miatti panasz esetén – elrendeli a szavazás megismétlését.

16. § (1) Titkos szavazásra bármely képviselő tehet javaslatot. Titkos szavazás tartásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A titkos szavazás lefolytatása az Ügyrendi Bizottság feladata.

(3) A szavazás borítékba zárt szavazólapon és urna igénybevételével történik.

(4) A szavazólapon fel kell tüntetni a döntési javaslatot. A képviselők úgy szavaznak, hogy „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozatot jelölnek meg, két egymást metsző vonallal.

(5) A titkos szavazás eredményét az Ügyrendi Bizottság állapítja meg. Összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát és a szavazás eredményét. A szavazásról jegyzőkönyvet készít, amit a bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető ír alá. A titkos szavazásról felvett jegyzőkönyv az ülés jegyzőkönyvének melléklete.

(6) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

(7) A bizottság elnöke a jegyzőkönyv alapján kihirdeti a szavazás eredményét.

(8) A határozathozatal formájától függetlenül a szavazás végeredményét a polgármester állapítja meg és ismerteti a döntést.

(9) A képviselő-testület határozatait évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint zárójelben a döntés meghozatalának dátumával kell ellátni: ...../...... (... ...) számú határozat.

17. § (1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

(2) A rendelet-tervezet képviselő-testület elé terjesztése és elfogadása: a jegyző (illetve más előterjesztő) az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet szóbeli, vagy írásos indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti. Egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítés és véleményezés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.

(3) A képviselő-testület rendeleteit évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következő minta szerint: Rábahídvég Község Önkormányzata Képviselő-testületének ...../..... (.....) önkormányzati rendelete, a rendelet tárgyának megjelölésével.

(4) Az önkormányzati rendeletek kihirdetése az Önkormányzat épületének hirdetőtábláján Rábahídvég, Bertha Gy. u. 13. kifüggesztéssel történik.

18. § (1) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót, az előterjesztéseket, az elfogadott rendeleteket, határozati javaslatokat, a tárgyalt írásbeli anyagokat és a jelenléti ívet. A képviselő kérelmére az írásban benyújtott hozzászólását mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.

(2) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester a jegyző, és jegyzőkönyv hitelesítőként egy jelenlévő képviselő írja alá.

19. § (1) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén – közeli hozzátartozójára is kiterjedően – bejelenteni személyes érintettségét.

(2) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására - annak ismertté válását követően azonnal - a képviselő-testület vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása az Ügyrendi Bizottság hatáskörébe tartozik.

(3) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.

(4) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. Amennyiben a képviselő-testület megállapítja, hogy a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztotta a képviselő tiszteletdíját 10 %-kal 2 hónapra csökkenti.

20. § Az önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját az Mötv-ben előírt kötelezettségeinek megszegése esetén a képviselő-testület 10%-kal 2 hónapra csökkenti.

21. § A települési képviselő a képviselő-testület ülésén szóbeli előterjesztésében kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát.

22. § (1) A képviselő-testület tagjai sorából, 2 tagból és elnökből álló három fős Ügyrendi Bizottságot választ.

(2) Az Ügyrendi Bizottság feladatai:

23. § (1) A képviselő-testület – meghatározott szakmai feladat ellátására, illetve időtartamra – ideiglenes bizottságot alakíthat.

(2) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt, e döntés módosítását szükség esetén bármelyik képviselő írásban indítványozhatja.

(3) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, illetve mandátuma lejártát követően megszűnik.

24. § (1) Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést írásban, a kezdeményezés alapjául szolgáló tények, körülmények megjelölésével, a polgármesternek címezve kell benyújtani.

(2) Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést, illetve képviselői vagy bizottsági indítványt (a továbbiakban együtt: kezdeményezés) a polgármester átadja az Ügyrendi Bizottság elnöke részére.

(3) Az Ügyrendi Bizottság az átvételt követő 15 munkanapon belül kivizsgálja a kezdeményezést, amelynek során meghallgathatja az érintett képviselőket és a kezdeményezés benyújtóját, továbbá dokumentumokat tanulmányozhat és adatokat kérhet be.

(4) Az Ügyrendi Bizottság elnöke a következő képviselő-testületi ülésen, de legkésőbb a kezdeményezés benyújtását követő 30 munkanapon belül tájékoztatja a képviselő-testületet vizsgálatának megállapításairól, valamint az összeférhetetlenséggel kapcsolatos döntésre vonatkozó javaslatáról.

(5) A méltatlansággal kapcsolatos eljárás során az összeférhetetlenséggel kapcsolatos eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

25. § (1) A polgármester a megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A polgármester a Hivatalban minden hónap első hétfő 8 órától 9 óráig fogadóórát tart.

(3) 1 fő alpolgármester feladatait társadalmi megbízatásban látja el.

26. § (1) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(2) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a Kámi Közös Önkormányzati Hivatal Rábahídvégi Kirendeltségének vezetője látja el.

27. § A Képviselő-testület az Mötv. 84. §-ában foglalt feladatok ellátására Kám, Szemenye, Egervölgy, Csehi, Csehimindszent, Csipkerek, Mikosszéplak, Alsóújlak, Gersekarát, Sárfimizdó, Telekes, Bérbaltavár és Nagytilaj önkormányzataival megállapodás alapján Közös Önkormányzati Hivatalt tart fenn.”

28. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb és gazdaságosabb megoldása érdekében az alábbi társulásokban vesz részt:

(2) A Vasi Hegyhát Önkormányzati társulás jogállása: jogi személy, szociális és gyermekjóléti feladatok ellátása a feladata. A Nyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás jogállása: jogi személy, hulladék gyűjtése a feladata

29. § A képviselő-testület évente egy alkalommal közmeghallgatást tart az alábbi szabályok figyelembevételével:

30. § Az önkormányzat a lakosság, társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása érdekében falugyűlést hívhat össze.A falugyűlésen elhangzottakról feljegyzést kell készíteni.

31. § Helyi népszavazást a település legalább 180 választópolgára kezdeményezhet.

32. § Hatályát veszti az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2017. (II.28.) önkormányzati rendelet.

33. § Ez a rendelet 2025. szeptember 1-jén lép hatályba.