Cák Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (XII. 11.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2024. 12. 13- 2025. 08. 31Cák Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (XII. 11.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról
Cák Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében maghatározott eredeti jogalkotó hatáskörében, a 32. § tekintetében a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 92. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Cák Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).
(2) Az Önkormányzat székhelye: 9725 Cák, Petőfi u. 30.
(3) Az Önkormányzat telephelye:Cáki Pincesor 9725 Cák, 1286 hrsz.
(4) A Képviselő-testület hivatalának megnevezése: Lukácsházi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).
2. § (1) Az önkormányzat jogi személy, feladat és hatáskörei a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testület - a jogszabályok keretei között - egyes hatásköreit a polgármesterre, bizottságaira vagy a jegyzőre átruházhatja. Az átruházott hatáskörök jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.
(2) Az önkormányzat a 2. mellékletben felsorolt társulások tagja.
(3) Az Önkormányzat által ellátott feladatok kormányzati funkciók szerinti besorolását a rendelet 3. melléklete tartalmazza.
A Képviselő-testület működése
3. § (1) A Képviselő-testület évente legalább hat ülés tart.
(2) Indokolt esetben a polgármester jogosult további Képviselő-testületi ülés összehívására.
4. § (1) A Képviselő- testületi ülésre előterjesztést jogosult benyújtani:
a) a polgármester
b) az alpolgármester
c) települési képviselő
d) jegyző
e) aljegyző
f) bizottság
(2) A Képviselő-testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban történhet. A rendelettervezetre vonatkozó előterjesztést kizárólag írásban lehet beterjeszteni.
(3) Az előterjesztéshez kapcsolódó határozati javaslatot szóbeli előterjesztés esetén is írásba kell foglalni.
(4) Az összeférhetetlenségi és méltatlansági eljárással összefüggő ügyek esetén a kijelölt bizottság nyújtja be a Képviselő-testületnek az előterjesztés tartalmát.
(5) Határozati javaslat a testületi ülésen szóban is előterjeszthető.
5. § (1) Írásbeli előterjesztésben meg kell határozni:
a) Az előterjesztés címét;
b) A téma előzményét;
c) A kérdést szabályozó jogszabályokat;
d) Amennyiben jogszabály kötelezővé teszi a külső szerv jóváhagyását, egyetértését, véleményének kikérését;
e) Amennyiben az előterjesztést tárgyalta bizottság, a bizottság megnevezését;
f) mindazon körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik a megalapozott döntés meghozatalát;
g) a kifejezett, egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot;
h) a végrehajtásért felelős megnevezését és a végrehajtásra tűzött határidőt;
(2) A határozati javaslat és rendelettervezet törvényességét a Képviselő-testületre történő kiküldés vagy kiosztás előtt a jegyző köteles megvizsgálni.
6. § (1) A polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása esetén a Képviselő-testületi ülést a Vagyonellenőrző és Összeférhetetlenségi Bizottság elnöke hívja össze.
(2) A Képviselő-testület ülésére szóló meghívót- a napirendek írásos anyagával együtt- elektronikus úton úgy kell kiküldeni, hogy a képviselők és a meghívottak azt legalább 4 nappal az ülés előtt megkapják.
(3) Indokolt esetben a meghívóban „később kerül kiküldésre” jelzéssel jelölt előterjesztéseket a (2) bekezdésben megjelölt időponttól eltérően, de legkésőbb az ülés megnyitásáig kell az érintettekhez eljuttatni.
7. § A polgármester az előterjesztő javaslatára határoz arról, hogy a napirend tárgyalásához kit, illetve mely szervezet képviselőjét hívja meg tanácskozási joggal
8. § A meghívó tartalmazza:
a) a Képviselő-testületi ülés helyszínét és időpontját,
b) a napirendeket és a napirendek előadóját.
9. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester (a továbbiakban: az ülés elnöke) vezeti.
(2) Az ülés megkezdésekor az ülés elnöke számszerűen megállapítja, hogy az ülés határozatképes-e és azt az ülés végéig folyamatosan figyelemmel kíséri.
10. § (1) A képviselő-testület döntéseit, a jogszabályban foglalt esetek kivételével, nyílt szavazással, egyszerű szavazattöbbséggel hozza meg.
(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik, „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” szavazatok leadásával.
(3) A szavazásra feltett kérdést mindenki számára közérthető módon kell az ülés elnökének ismertetnie.
(4) A szavazatok összeszámlálása után az ülés elnöke megállapítja az „igen”, a „nem” és a „tartózkodom” szavazatokat, végül a szavazásban részt nem vevő, de jelenlévő képviselők számát.
11. § (1) Név szerinti szavazást kell tartani, ha azt a képviselő-testület jelenlévő tagjai legalább harmada indítványozza és a testület egyszerű szavazattöbbséggel elfogadja.
(2) Titkos szavazást lehet tartani mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést kell tartani vagy zárt ülés tartható. A titkos szavazást kezdeményezheti a polgármester, vagy bármelyik települési képviselő. Elrendeléséről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.
(3) Szavazategyenlőség esetén a napirend előterjesztője jogosult legfeljebb három percben az előterjesztett vagy a vita során kialakított határozati javaslat elfogadásának célszerűségét indokolni, ezt követően a szavazást meg kell ismételni.
(4) Ismételt szavazategyenlőség esetén a napirend újbóli tárgyalására tizenöt napon belüli időpontra a testületi ülést újból össze kell hívni.
(5) A név szerinti szavazásnál a jegyző az elkészített névjegyzék, amely tartalmazza a név szerinti szavazás tárgyát, alapján felolvassa azt egyenként, a képviselő-testület tagjai nevük elhangzása után „igen”-el vagy „nem”-el szavaznak, melyet a jegyző a névjegyzéken rögzít. A név szerinti szavazás eredményét tartalmazó jegyzéket a polgármester és jegyző aláírásukkal hitelesítik, és a jegyzőkönyvhöz csatolják.
(6) A titkos szavazást három tagú szavazatszámláló bizottság bonyolítja le, melynek tagjai csak képviselők lehetnek. A szavazás szavazólapok és urna igénybevételével történik, szükség esetén szavazóhelyiség igénybevételével.
(7) A szavazatszámláló bizottság értékeli a szavazólapokat, majd a szavazásról jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza a szavazás helyét, idejét, a bizottság tagjainak nevét és tisztségét, a szavazás eredményét, a jegyzőkönyvvezető nevét. A jegyzőkönyv aláírását követően a szavazás eredményéről jelentést tesz a bizottság elnöke a képviselő-testület előtt.
12. § A megválasztott képviselők több mint felének igen szavazata (minősített többség) szükséges a jogszabályokban meghatározottakon túl
a) a helyi népszavazás kiírásához,
b) a hitelfelvételhez és kötvénykibocsátáshoz,
c) intézmény alapításához, megszüntetéséhez és átszervezéséhez,
d) gazdasági társulásban való részvételhez.
13. § (1) A napirendet az ülés elnöke terjeszti a képviselő-testület elé.
(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szavazattöbbséggel határoz.
14. § (1) A napirend egyes pontjait, a képviselő-testület által elfogadott sorrendben, a meghívóban megnevezett személy terjeszti elő.
(2) A napirend előadójához a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, melyekre a vita előtt válaszolni kell.
(3) Az ülés elnöke az ülésen résztvevő érdeklődőknek a 10. §-ban foglaltakon túlmenően hozzászólási jogot adhat.
(4) A vita lezárása után, de még az elnöki összefoglaló előtt, a napirend előadója válaszolhat a hozzászólásokra.
(5) Ha a jegyző igényli, a határozathozatal előtt biztosítani kell, hogy törvényességi észrevételt tehessen.
(6) Amennyiben a jegyző észleli, hogy a képviselő-testület jogszabálysértő határozatot vagy rendeletet fogadott el, lehetőleg azonnal szóban, de legkésőbb a következő ülésig írásban jeleznie kell azt a képviselő-testületnek, kifejtve, hogy mely jogszabályi rendelkezéssel ellentétes az elfogadott döntés, részben vagy egészben. Ismertetnie kell a jogszabálysértő döntés következményeit.
15. § (1) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén, közeli hozzátartozójára is kiterjedően, bejelenteni személyes érintettségét.
(2) A személyesen érintett képviselő érintettségének jelzése mellett bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.
(3) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására, annak ismertté válását követően azonnal, a képviselő-testület vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása a Vagyonellenőrző és Összeférhetetlenségi Bizottság hatáskörébe tartozik.
(4) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.
(5) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. Amennyiben a képviselő-testület megállapítja, hogy a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, a képviselő tiszteletdíját legfeljebb a felével, legfeljebb tizenkét havi időtartamra csökkentheti.
(6) A képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat hatályban tartásáról.
16. § (1) Az ülés elnökének összefoglalója a vita lényegét tömören összegezi, érdemben kitér az előterjesztéstől eltérő véleményekre, a határozati javaslatra, rendelet-tervezet érintő valamennyi érdemi felvetésre.
(2) Az ülés elnöke a határozati javaslatokat (a rendelet-tervezet érintett rendelkezéseit) egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vita során elhangzott módosító és kiegészítő, majd az előterjesztésben szerepelő határozati (rendelet-tervezeti) javaslatokról kell dönteni.
(3) A szavazás eredményének számszerű megállapítása után az ülés elnöke ismerteti a határozatot vagy a rendeletet.
(4) Amennyiben a képviselő-testület, határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt, két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester, a képviselő-testület kizárólagos döntési hatáskörébe tartozó ügyeinek kivételével, halasztást nem tűrő valamennyi ügyben döntést hozhat.
(5) A polgármester a két ülés közötti időszakban felmerülő halaszthatatlan ügyben, a képviselő-testület kizárólagos döntési hatáskörébe tartozó ügyeinek kivételével, döntést hozhat. A döntésről a polgármester soron követő ülésen köteles beszámolni.
17. § Az ülés elnökének feladata a tanácskozás rendjének fenntartása. Ennek keretében
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,
b) rendre utasítja azt, aki a testületi üléshez méltatlan magatartást tanúsít,
c) ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezheti – képviselő kivételével – a rendbontót.
18. § (1) A jegyzőkönyv egy eredeti példányban készül, amelynek jogszabály szerinti határidőn belüli elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A zárt ülés anyagát azon személyek kapják meg, akik jogszabály szerint az ülésen részt venni jogosultak, továbbá a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét ellátó szerv.
19. § (1) A jegyzőkönyv eredeti példányát a jegyző kezeli, amelyhez mellékelni kell
a) a meghívót és mellékleteit,
b) a jelenléti ívet,
c) minden olyan írásos anyagot, melyet a képviselő-testület tagjai az ülés megkezdéséig, annak az ülésen való tárgyalása érdekében kézhez kaptak.
(2) A jegyző az eredeti jegyzőkönyvek és mellékleteinek biztonságos őrzéséről gondoskodik.
20. § A Képviselő-testületi ülés helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő kérdésekről az állampolgárokat és a társadalmi szervezeteket a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján kell tájékoztatni képviselő-testületi ülés előtt legalább öt nappal.
Bizottság
21. § (1) A képviselő-testület a fontosabb feladatkörök, a közszolgáltatásokkal kapcsolatos feladatok ellátásának segítésére létrehozza a Vagyonellenőrző és Összeférhetetlenségi Bizottságot, amely három tagú.
(2) A Vagyonellenőrző és Összeférhetetlenségi Bizottság feladatkörét jelen rendelet 5. melléklete tartalmazza.
22. § (1) A bizottság elnökét és tagjait, a polgármester előterjesztése alapján, a képviselő-testület egyszerű szavazattöbbséggel választja meg.
(2) A bizottság elnökét és tagjainak több mint felét a képviselők közül kell megválasztani.
(3) A bizottságba tagként a községben élő, a feladatkör szerinti szakemberek választhatók be. Jelölésükre a községben működő intézmények, lakossági, társadalmi és gazdálkodó szervezetek is tehetnek javaslatot.
(4) A bizottság tagjainak jogai és kötelezettségei azonosak.
(5) A bizottsági tagság a képviselőkre vonatkozó szabályok szerint szűnik meg.
23. § A bizottság működésére a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
24. § (1) A bizottság általános feladatai
a) feladatkörében előkészíti a képviselő-testület döntését,
b) ellenőrzi a képviselő-testület döntéseinek végrehajtását,
c) dönt a hatáskörébe tartozó ügyekben.
(2) A bizottság feladatai ellátása érdekében
a) tájékoztatást kérhet a Közös Önkormányzati Hivataltól,
b) megtekintheti a tárgyalásra kerülő napirend alapiratait.
Polgármester, alpolgármester
25. § (1) A polgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.
(2) A polgármester fő feladatai
a) az önkormányzat demokratikus működésének, széleskörű nyilvánosságnak a biztosítása,
b) a településfejlesztés és a közszolgáltatások szervezése,
c) a képviselők és a képviselő-testület bizottságai munkájának segítése,
d) együttműködés a társadalmi szervezetekkel a lakosság önszerveződő közösségeivel.
26. § (1) A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ, aki a polgármester irányításával látja el feladatát.
(2) Az alpolgármester a tisztségét társadalmi megbízatásként látja el.
Vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárás
27. § (1) A vagyonnyilatkozatok nyilvántartási és ellenőrzési feladatait a Vagyonellenőrző és Összeférhetetlenségi Bizottság látja el.
(2) A vagyonnyilatkozatok nyilvántartásának szabályait a rendelet 4. melléklete tartalmazza.
Jegyző, aljegyző, a Hivatal
28. § (1) A jegyző feladatát és a közös hivatal szervezetét, működési rendjét a jogszabályokban szabályozottakon túlmenően az alapító önkormányzatok képviselő-testületeinek megállapodása tartalmazza.
(2) A jegyző és aljegyző egyidejű tartós akadályoztatása, vagy a tisztség betöltetlensége esetén feladatukat a Lukácsházi Közös Önkormányzati Hivatal lukácsházi székhelyén a felsőfokú képzettségű anyakönyvi feladatok ellátásával megbízott igazgatási feladatokat ellátó ügyintéző látja el.
29. § Az önkormányzati rendeletetek kihirdetése a rendeletek szövegének a Lukácsházi Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik.
Érdekegyeztetés rendszere
30. § (1) Az évi egy alkalommal kötelező közmeghallgatás időpontjáról a polgármester dönt.
(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő kérdésekről az állampolgárokat és a társadalmi szervezeteket a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján kell tájékoztatni a közmeghallgatás előtt legalább öt nappal.
31. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű kérdésben vagy a jelentősebb döntések előkészítésére az állampolgárok és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása céljából gyűlést hívhat össze.
(2) A gyűlés napirendjéről, helyéről és idejéről az állampolgárokat és a társadalmi szervezeteket tájékoztatni kell.
(3) A gyűlést a polgármester, a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti.
(4) A gyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek elkészítéséről a Közös Önkormányzati Hivatal gondoskodik.
Helyi népszavazás
32. § A képviselő-testülete kitűzi a helyi népszavazást, ha azt a település választópolgárai közül legalább 45 fő kezdeményezte.
Záró rendelkezések
33. §1
34. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
1. melléklet a 10/2024. (XII. 11.) önkormányzati rendelethez
1. Polgármesterre átruházott hatáskörök
1.1. Jogosult a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak hasznosítására irányuló jogügyletek megkötése esetén a jognyilatkozat megtételére.
1.2. Jogosult az ingatlan értékesítésére vonatkozó szerződés megkötésére.
1.3. Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogot gyakorol. Gondoskodik az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról .
1.4. Részben vagy egészben lemondhat az önkormányzatot megillető követelésekről ha:
a) csődegyezségi megállapodásban;
b) bírói egyezség keretében;
c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg;
d) ha a követelés bizonyítottan csak veszteséggel vagy aránytalanul nagy költségráfordítással érvényesíthető csak;
e) a kötelezett bizonyítottan nem lelhető fel
f) peren kívüli megállapodás során
g) a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt el nem érő kis összegű követelések esetén.
1.5. Dönt az önkormányzat ingó vagyontárgyait használó egyéb szervezetek a feleslegessé váló ingóságok értékesítésére vonatkozó kérelméről.
1.6. Kiadja a tulajdonosi hozzájárulásokat.
1.7. Dönt az egy évet meg nem haladó közterület-használati engedély tárgyában. Jogosult ellenőrizni a közterület-használati engedélyben foglaltak betartását.
1.8. Cák község Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat tulajdonában álló közterületek filmforgatási célú használatáról szóló 10/2013.(VIII.29.) önkormányzati rendelete szerinti hatáskörök.
1.9. Határozatban megállapítja a házszámozást.
1.10. A polgármester külön eljárás nélkül, haladéktalanul köteles étkeztetést biztosítani annak a rászorulónak, akinek testi épségét, egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyezteti.
1.11. Dönt az újszülöttek támogatásáról.
1.12. Dönt a települési, rendkívüli települési és egyéb szociális támogatásokról.
1.13. Közművelődési részfeladatokra a polgármester – a testület külön felhatalmazásával – tiszteletdíjas munkatársakat foglalkoztathat az éves munkatervben meghatározott feladatok szerint.
1.14. A polgármester önállóan dönthet a Cák, Petőfi utca 31. szám alatt található, Kultúrház megnevezésű ingatlanban a nagyterem, színpad és vizes blokk térítés ellenében nem családi rendezvény céljából a hét bármely napján történő bérbeadásáról napi 10.000-50.000 Ft bérleti díj meghatározásával.
1.15. A településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetéssel kapcsolatos hatáskörök.
1.16. szakmai konzultációt biztosít a településkép követelményekről,
1.17. lefolytatja a településképi véleményezési eljárást,
1.18. lefolytatja a településképi bejelentési eljárást,
1.19. lefolytatja a településképi kötelezési eljárást.
1.20. a Magyar Államkincstár felé teljesítendő havi adatszolgáltatások megfelelő teljesítése érdekében a kiemelt előirányzatok között átcsoportosítást hajthat végre.
1.21. A polgármester két költségvetési rendeletmódosítás közötti időben átcsoportosítást hajthat végre a B1. működési célú támogatások államháztartáson belülről, a B2. felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről, a B6. működési célú átvett pénzeszközök és a B7. melhalmozási célú átvett pénzeszközök rovatain megtervezett költségvetési bevételi előirányzatok módosítására a bevételhez kapcsolódó célnak megfelelő költségvetési kiadási előirányzatok egyidejű módosításával.
1.22. a Lukácsházi Közös Önkormányzati Hivatal közreműködésével az előírt bevételeket beszedi és a szükséges kiadásokat teljesíti.
1.23. Készpénzben történő kiadást teljesíteni 200 000 forint felett a polgármesteri engedéllyel lehet.
2. Jegyzőre átruházott hatáskörök
2.1. Kutyák futtatására külön területet jelölhet ki.
2.2. A közös önkormányzati hivatal használatában lévő ingatlan tekintetében a hasznosításra a jegyző jogosult
2.3. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 3.,7.,12.,14., 29/B.,35-37., 39.,41.,42.,42/A.,43. §-aiban 34. § (3)-(6) bekezdéseiben meghatározott hatáskörök.
2.4. Az elhunyt köztisztviselőt a jegyző a polgármester egyetértésével közszolgálat halottjává nyilváníthatja. Dönt a Lukácsházi Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselőinek képzési támogatásáról.
2.5. Eljár a közműfejlesztési hozzájárulás fizetésére vonatkozó kötelezettség és annak mértékének megállapítása tárgyában.
2.6. A közösségi együttélés alapvető szabályainak elmulasztásával, megszegésével kapcsolatos elsőfokú hatáskör gyakorlója
2. melléklet a 10/2024. (XII. 11.) önkormányzati rendelethez
|
A |
B |
C |
|
|---|---|---|---|
|
1 |
Társulás megnevezése |
Székhelye |
Feladat, hatáskör |
|
2 |
Lukácsházi Óvodafenntartó |
Lukácsháza |
óvodai ellátás, bölcsödei ellátás, |
|
3 |
Lukácsházi |
Lukácsháza |
önkormányzati igazgatás |
|
4 |
Nyugat-Dunántúli Regionális |
Szombathely |
nem veszélyes hulladék gyűjtése |
3. melléklet a 10/2024. (XII. 11.) önkormányzati rendelethez
|
A |
B |
|
|
1 |
kormányzati funkció száma |
kormányzati funkció megnevezése |
|
2 |
011130 |
Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége |
|
3 |
013320 |
Köztemető-fenntartás és - működtetés |
|
4 |
013350 |
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
|
5 |
041232 |
Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás |
|
6 |
041233 |
Hosszabb időtartalmú közfoglalkoztatás |
|
7 |
045160 |
Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása |
|
8 |
047320 |
Turizmusfejlesztési támogatások és fejlesztések |
|
9 |
047410 |
Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek |
|
10 |
051030 |
Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása |
|
11 |
052020 |
Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése |
|
12 |
052080 |
Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése |
|
13 |
063080 |
Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése |
|
14 |
062020 |
Településfejlesztési projektek és támogatásuk |
|
15 |
064010 |
Közvilágítás |
|
16 |
066010 |
Zöldterület-kezelés |
|
17 |
066020 |
Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások |
|
18 |
072111 |
Háziorvosi alapellátás |
|
19 |
072112 |
Háziorvosi ügyeleti ellátás |
|
20 |
072311 |
Fogorvosi alapellátás |
|
21 |
081030 |
Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése |
|
22 |
081071 |
Üdülői szálláshely-szolgáltatás és étkeztetés |
|
23 |
082044 |
Könyvtári szolgáltatások |
|
24 |
082061 |
Múzeumi gyűjteményi tevékenység |
|
25 |
082063 |
Múzeumi kiállítási tevékenység |
|
26 |
082064 |
Múzeumi közművelődési, közöségkapcsolati tevékenység |
|
27 |
082091 |
Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése |
|
28 |
082092 |
Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása |
|
29 |
082093 |
Közművelődés-egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek |
|
30 |
082094 |
Közművelődés – kulturális alapú gazdaságfejlesztés |
|
31 |
107051 |
Szociális étkeztetés szociális konyhán |
|
32 |
107052 |
Házi segítségnyújtás |
4. melléklet a 10/2024. (XII. 11.) önkormányzati rendelethez
1. A vagyonnyilatkozatok nyilvántartásának szabályai
1.1. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos nyilvántartást a Vagyonellenőrző és Összeférhetetlenségi Bizottság ( a továbbiakban: Bizottság) vezeti. A nyilvántartásokat évenként kell vezetni.
1.2. A Bizottság elnöke – a Közös Önkormányzati Hivatalon keresztül – gondoskodik a vagyonnyilatkozat tételhez szükséges nyomtatványok beszerzéséről.
1.3. A bizottság a megválasztott képviselők számára az alakuló ülésen írásos tájékoztatást ad a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségükről, a kötelezettség elmulasztásának következményeiről.
1.4. A tájékoztatással egy időben adatszolgáltatást kér a képviselőktől és a polgármestertől a velük egy háztartásban lévő hozzátartozóik számáról és nevéről.
1.5. A bizottság a hozzá visszaérkező adatszolgáltatásokat nyilvántartásba veszi.
1.6. Az adatszolgáltatás alapján, azok beérkezését követő 3 napon belül a képviselők, illetve a polgármester rendelkezésére bocsátja a vagyonnyilatkozat nyomtatványokat:
1.7. - a képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozat nyomtatványát személyenként 2 példányban, valamint
1.8. - a hozzátartozói vagyonnyilatkozatot a hozzátartozók számának megfelelően 2-2 példányban.
1.9. A nyomtatvány első példányát a bizottságnak kell leadni, míg a második példány a vagyonnyilatkozatot adó személy példánya.
1.10. A bizottság gyűjti a képviselők, illetve a polgármester vagyonnyilatkozatát, valamint a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat.
1.11. A bizottság a beérkezett vagyonnyilatkozatokat nyilvántartásba veszi, feltünteti a vagyonnyilatkozatok beérkezési időpontját.
1.12. A bizottság a vagyonnyilatkozat benyújtására vonatkozó határidő lejárta előtt 5 nappal áttekinti a nyilvántartást, és figyelmezteti azt a képviselőt illetve a polgármestert, aki még nem tett eleget a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségének.
1.13. A felszólítás célja, hogy a kötelezettségüknek határidőig eleget tudjanak tenni.
1.14. A bizottság a vagyonnyilatkozat benyújtására vonatkozó határidő lejrátakor ellenőrzi a nyilvántartását.
1.15. A jogkövetkezmények ismertetése mellett ismételten felszólítja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre azokat, akik ezen kötelezettségüknek határidőre nem tettek eleget.
1.16. (Amennyiben a hozzátartozói vagyonnyilatkozat hiányzik, akkor is az érintett képviselők, polgármestert kell felszólítani a kötelezettség teljesítésére.
1.17. A Bizottság elnöke a képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozata nyilvánosságát biztosítja. A vagyonnyilatkozatok megtekintésének módjáról, feltételeiről a Bizottság elnöke a helyben szokásos módon tájékoztatja a lakosságot.
1.18. A vagyonnyilatkozatokat – a jegyző közreműködésével – a Bizottság őrzi. A hozzátartozói vagyonnyilatkozatok nem nyilvánosak, ezért azokat elkülönítetten kell kezelni. Az őrzésük páncélszekrényben, illetve tűzbiztos lemezszekrényben történhet.
1.19. A hozzátartozói vagyonnyilatkozatba csak a Bizottság tagjai tekinthetnek be a képviselő, polgármester vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során.
1.20. A volt képviselő hozzátartozójának vagyonnyilatkozatát a képviselő megbízatásának megszűnését követő egy év elteltével a nyilvántartásból törölni kell.
2. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás
2.1. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglalt adatok valódiságtartalmának ellenőrzése.
2.2. A képviselő-testülethez, polgármesterhez, önkormányzati hivatalhoz beérkezett, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló kezdeményezést haladéktalanul át kell adni a Bizottságnak.
2.3. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartamára vonatkozó tényállás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására.
2.4. Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.
2.5. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást (adatot) tartalmaz.
2.6. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló – új tényállítás nélküli – ismételt kezdeményezést a Bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.
2.7. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatása céljából a Bizottság az azonosító adatok írásbeli közlésére szólítja fel az érintett képviselőt, polgármestert.
2.8. A Bizottság a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárással érintett személyt az eljárás során meghallgathatja.
2.9. A meghallgatásról és a vagyonnyilatkozat egyeztetésről jegyzőkönyvet kell felvenni.
2.10. A Bizottság a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásáról jegyzőkönyvet készít.
3. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás nyilvántartásai
3.1. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárási cselekményekről nyilvántartást kell vezetni.
3.2. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell:
3.2.1. az eljárás kezdeményezésének idejét,
3.2.2. az eljárás kezdeményezőjének nevét,
3.2.3. az eljárás kezdeményezésének okát – röviden
3.2.4. az eljárás kezdeményezésének elutasítására vonatkozó megjegyzéseket
3.2.5. az eljárás lefolytatása érdekében az azonosító adatok kérésének és azok visszaérkezésének időpontját,
3.2.6. az eljárás eredményét
3.2.7. az eljárás eredményéről a képviselő-testület tájékoztatásának időpontját.
3.3. A hozzátartozói vagyonnyilatkozatokhoz kapcsolódva nyilvántartást kell vezetni a vagyonnyilatkozatokba való betekintésről. A nyilvántartásba fel kell jegyezni:
3.3.1. a betekintés időpontját
3.3.2. a betekintés okát
3.3.3. a betekintő nevét, minőségét
3.3.4. a betekintő aláírását.
4. Adatvédelmi szabályok
5. melléklet a 10/2024. (XII. 11.) önkormányzati rendelethez
1. Vagyonellenőrző és Összeférhetetlenségi Bizottság
a) döntésre előkészíti az összeférhetetlenségi ügyeket;
b) lebonyolítja a titkos szavazást, megállapítja eredményét;
c) javaslatot tesz a polgármester illetményének megállapítására;
d) véleményezi a település életében meghatározó rendeletek tervezetét;
e) figyelemmel kíséri a rendeletek érvényességét, kezdeményezi szükség szerint a módosításukat;
f) figyelemmel kíséri a testületi határozatok végrehajtását;
g) a képviselőtestület határozata vagy saját döntése alapján feladatkörében ellenőrzést végez.
h) képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatainak gyűjtése,
i) a vagyonnyilatkozatok nyilvántartása,
j) a vagyonnyilatkozatok olyan kezelése, mely lehetővé teszi a nyilvánosság biztosítását,
k) a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség megtételéhez információ és nyomtatvány biztosítása a képviselő-testület hivatalán keresztül,
l) a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás lefolytatása, ennek keretében:
m) a képviselő felszólítása (a saját és hozzátartozóinak) az ellenőrzéshez szükséges azonosító adatok írásbeli bejelentésére,
n) a felszólításra szolgáltatott azonosító adatok megfelelő őrzése, és az ellenőrzést követő, 8 napon belüli törlése,
o) a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményének a képviselő-testület soron következő ülésen való tájékoztatás.
A 33. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.