Sitke Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2010. (IX.20.) önkormányzati rendelete
a Helyi Építési Szabályzatról
Hatályos: 2022. 07. 30Sitke Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2010. (IX.20.) önkormányzati rendelete
a Helyi Építési Szabályzatról
Sitke község Önkormányzata az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdése, a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. Törvény 8. § (1) és 16. § (1) bekezdése értelmében – az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló, többször módosított 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendeletben meghatározott rendelkezések figyelembevételével – a tervszerű településfejlesztés érdekében, a helyi építési szabályozásról a következő rendeletet alkotja:
A rendelet hatálya
1. § (1) [2] E rendelet hatálya Sitke község közigazgatási területén megvalósuló telekalakításra, építési tevékenységre, rendeltetés módosításra terjed ki.
(2) A Hunyadi út-Kossuth utca-363/2 hrsz árok-440 hrsz út-421hrsz árok által határolt tömb területére 004/2012 munkaszámú Akcióterv Kft által készített szabályozási tervlap előírásait kell alkalmazni, készítésének dátuma 2012 december.
(3) [3]
(4)1 [4] A 0173/3 hrsz ingatlant magába foglaló tömb területére az SZT/M/7-2021 jelű szabályozási tervlap előírásait kell alkalmazni.
(5) [5] A 083/1 hrsz ingatlant magába foglaló tömb területére az SZT/M/4-2019 jelű szabályozási tervlap előírásait kell alkalmazni.
(6) [6] A 0185/3 hrsz ingatlant magába foglaló tömb területére az SZT/M/6-2020 jelű szabályozási tervlap előírásait kell alkalmazni.
A rendelet alkalmazása
2. § (1) [7]A rendelet mellékletei:
a) 2. melléklet (SZT-1/M) jelű szabályozási tervlap (Belterület szabályozási terv)
b) 3. melléklet (SzT-2/M) jelű szabályozási tervlap (Kissitke)
c) 4.melléklet
d)2 5. melléklet (SZT/M/9-2021) jelű szabályozási tervlap (Szabályozási terv Lánka patak környezete)
e) 6. melléklet (SZT/M/4-2019) jelű szabályozási tervlap (Szabályozási terv 083/1 hrsz)
f) 7. melléklet (SZTM/M/6-2020. jelű szabályozási tervlap (Szabályozási terv 0185/3 hrsz)
g)3 8. melléklet Pápai katonai repülőtér rádiólokátor 40 km-es védőtávolsága
(2) [8]
(3) Az 1. melléklet a fogalom meghatározásokat szabályozza.
Övezeti tagozódás
3. § (1) A belterületi határvonal választja el a belterületbe tartozó területeket a külterületi földrészektől. A község belterületébe tartoznak a jelenleg 1-720 helyrajzi számmal jelölt ingatlanok. A belterületi határ tervezett módosítására az alábbi ingatlanok belterületbe vonása révén kerül sor:
a) 0382/5 hrsz. jelölt része lakóterület céljára;
b) 0348/5-6, 0349 hrsz. jelölt része lakóterület céljára;
c) 1206-1243 hrsz. lakóterület és út, céljára.
d)4 1246-1250 hrsz lakóterület és út céljára.
(2) Építési szempontból a község igazgatási területe
a) beépítésre szánt területekre és
b) beépítésre nem szánt területekre tagozódik.
Beépítésre szánt területek
4. § (1) A beépítésre szánt területek a Szabályozási terven az övezet jelével és római számmal, mint sorszámmal jelölt területegységekre tagozódnak.
(2) A beépítésre szánt területen belül az alábbi terület-felhasználási egységeket különböztetjük meg:
a) [9] lakóterület (kertvárosias és falusias), a L - I-XXX. sorszámú területegységek;
b) vegyes terület (településközpont vegyes terület), a V - I-IX. sorszámú területegységek;
c) gazdasági terület (kereskedelmi, szolgáltató terület), a G - I-II. sorszámú területegységek;
d)5 különleges terület (sportpálya, szabadidős terület, temető, szállás, kereskedelem és vendéglátás) a K - I-V. sorszámú területegységek.
(3) A beépítésre szánt területek:
a) az eddig "belterület"-ként szerepeltetett területek (1-720 hrsz.), kivéve ezek közül a közlekedési és közmű-elhelyezési, a hírközlési-, a zöld- és az erdőterületeket,
b) az eddig "külterületi" besorolásban szereplő, de 3%-ot meghaladó beépítettségű (0199/1, 0213/8-/10 és 0286/1 hrsz.) területek (majorok és volt vasúti megállóhely),
c) lakótelkek kialakítására tervezett külterületi besorolású területek: 0348/5-/6 hrsz-ú ingatlanok és a 0349 hrsz. út közút felőli 50-100 m-es része, a 166 hrsz. út vonaláig, a 0382/5 Dózsa Gy. u. felőli, kb. 70 m széles része.
d)6 a zömében lakóépülettel már beépített, korábban zártkert besorolásba tartozó 1207, 1208, 1213, 1215, 1218, 1219, 1222, 1223, 1226, 1230, 1233, 1235, 1238, 1240, 1243, 1246, 1247, 1248, 1249, 1250 hrsz-ú ingatlanok, az SzT-2/M terven jelölt telekátalakítások feltételével.
(4) [10]
Beépítésre nem szánt területek
5. § (1) A 4. § (1) pontban nem szereplő területek beépítésre nem szánt területek.
(2) A beépítésre nem szánt területen belül az alábbi terület-felhasználási egységeket különböztetjük meg:
a) közlekedési és közműterület,
b) zöldterület,
c) erdőterület,
d) mezőgazdasági terület,
e) egyéb terület,
f) [11] különleges beépítésre nem szánt a nyersanyag-kitermelés (bánya), nyersanyag-feldolgozás céljára szolgáló terület.
(3) [12]
Építmények elhelyezésének és területek kialakításának általános szabályai
6. § (1) [13]
(2)
(3)
(4) Az egyes telkeken belül az építmények elhelyezésére szánt terület határát - az alkalmazandó beépítési mód, az előírt elő-, oldal- és hátsókert figyelembe vételével - az SzT-1/M és SzT-2/M jelű Szabályozási terv jelöli.
(5) A Szabályozási terven elérően van jelölve a csak telekalakítás (megosztás, összevonás) feltételével kialakuló építési hely.
(6) Ahol a Szabályozási terv zártsorú beépítést ír elő, illetve engedélyez, az épületeket, épületszerkezeteket az összeépíthetőség és a tűzszakasz-határolás feltételeinek megfelelően kell kialakítani. Pince az oldalhatártól 3 m-en belül nem létesíthető.
(7) [14]
(8) [15] A lakóterületek védelme érdekében a Településszerkezeti terven feltüntetett ZI illetve ZII jelölésű zónán belül:
a) a ZI jelű, a lakóterület határától mért 250 m távolságon belüli I. védelmi zónában csak a lakóterületen is engedélyezett mértékű zavaró hatással járó,
b) a ZII jelű, a lakóterület határától mért 500 m távolságon belüli II. védelmi zónában csak nem jelentős mértékű zavaró hatással (zaj, szag, por) járó
gazdasági, mezőgazdasági és állattartás céljára szolgáló építmény létesíthető.
(9) [16]
Lakóterületek kialakítása és lakóépületek elhelyezése
7. § (1)7 Sitke község területén lakóterületnek minősített területeket falusias és kertvárosias lakóterületi építési övezetekbe soroljuk, a lakóterületeken munkásszállás rendeltetésű épület nem helyezhető el..
(2) A falusias lakóterületi építési övezetekbe tartozó területeken a telkek csak legalább részleges közművesítettség esetén építhetők be. A megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség 0,5 a zöldfelület legkisebb aránya 40 %. A telekalakítás és beépítés feltételeit (elhelyezhető építmények, beépítési mód, építési telek legkisebb területe, legnagyobb beépítettsége, legkisebb, legnagyobb építménymagasság) az alábbiak, illetve az OTÉK előírásai alapján kell megállapítani:
a) [17]Lf-O-K szabályozási jelű, falusias lakóterületi építési övezethez tartozó területeken lakótelkes, oldalhatáron álló és a kialakulthoz igazodó, azt meg nem haladó építménymagasságú lakóépületek helyezhetők el, előkert nélkül, vagy a kialakult előkert mélységgel. Az építési telek legkisebb területe 800 m2, legnagyobb beépítettsége 30 % lehet. Ebbe az övezetbe tartozik:
aa) a Kossuth L. utca páros oldala a 156-164 hrsz. között,
ab) a Kossuth L. utca páratlan oldala az Ady E. utcától a községhatárig,
ac) az Ady E. utca páros oldala a 252-260 hrsz. között,
ad) a Dózsa Gy utca nyugati oldala a 700-711 hrsz. között,
ae) a József A. utca páratlan oldala a 442-459 hrsz. között,
af) a Hegyalja utca mindkét oldala
b) [18]Lf-O-Z-K szabályozási jelű, falusias lakóterületi építési övezethez tartozó területeken lakótelkes, a szabályozási terv jelölése szerint részben oldalhatáron álló, részben zártsorú és a kialakulthoz igazodó, azt meg nem haladó építménymagasságú lakóépületek helyezhetők el, előkert nélkül. Az építési telek legkisebb területe 800 m2, legnagyobb beépítettsége 30 % lehet. Ebbe az övezetbe tartozik:
ba) a Kossuth L. utca páros oldala az 56-103 hrsz. között, kivéve a 74-77 hrsz.ingatlanokat
bb) a Kossuth L. utca páratlan oldala és Ady E. utca páratlan oldala a 272-356 hrsz. között,
bc) a József A. utca páros oldala az 564-642 hrsz-ig és páratlan oldala a 466-543 hrsz. között.
c) [19]Lf-O-4,5 szabályozási jelű, falusias lakóterületi építési övezethez tartozó területeken lakótelkes, oldalhatáron álló és max. 4,5 m építménymagasságú lakóépületek helyezhetők el, előkert nélkül, vagy a Szabályozási terven feltüntetett méretű előkerttel. Az építési telek legkisebb területe 900 m2, legnagyobb beépítettsége 30 % lehet. Ebbe az övezetbe tartozik:
ca) a Kossuth L. utca folytatásában a 167-170 hrsz. között,
cb) az Ady E. utca folytatásában a 270-278 hrsz. között,
cc) a József A. utca folytatásában a 422-439 hrsz. között,
cd) a „D” utcában a 466/2-540 hrsz. között kialakításra tervezett telkek.
d) [20]Lf-Sz-4,5 szabályozási jelű, falusias lakóterületi építési övezethez tartozó területeken lakótelkes, szabadon álló és max. 4,5 m építménymagasságú lakóépületek helyezhetők el, a Szabályozási terven feltüntetett előkerttel. Az építési telek legkisebb területe 900 m2, legnagyobb beépítettsége 30 % lehet. Ebbe az övezetbe tartozik:
da) a Dózsa Gy. utca keleti oldalán 9/1-16 hrsz és 712-722 hrsz. között
db) az Ady E. utca páros oldala a 261-264 hrsz. között.
e) [21]ALf-Sz-7,5-30-800 szabályozási jelű, falusias lakóterületi építési övezethez tartozó területeken lakótelkes, szabadon álló beépítési móddal és max. 7,5 m építménymagasságú építmények helyezhetők el, a Szabályozási terven feltüntetett előkerttel. Az építési telek legkisebb területe 800 m2, legnagyobb beépítettsége 30 % lehet.
f)8 Lf-O-5/K szabályozási jelű, falusias lakóterületi építési övezethez tartozó területeken lakótelkes, oldalhatáron álló és legfeljebb 5,0 építménymagasságú, vagy ennél magasabb építménymagasságú, de kialakult épületek esetében a kialakult állapothoz igazodó lakóépületek helyezhetők el, legalább 5 m előkerttel, vagy a kialakult előkert mélységgel. Az építési telek legkisebb területe 800 m2, legnagyobb beépítettsége 30 % lehet. Ebbe az övezetbe tartozik: 1246-1250 hrsz. között.
(3) A kertvárosias lakóterületi építési övezetekbe tartozó területeken a telkek csak legalább részleges közművesítettség esetén építhetők be. A szennyvíz elhelyezését átmenetileg a 16. § (5) bekezdés szerint kell megvalósítani. A megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség 0,6 a zöldfelület legkisebb aránya 50%. A telekalakítás és beépítés feltételeit (elhelyezhető építmények, beépítési mód, építési telek legkisebb területe, legnagyobb beépítettsége, legkisebb, legnagyobb építménymagasság) az alábbiak, illetve az OTÉK előírásai alapján kell megállapítani:
a) [22]Lke-O-K szabályozási jelű, kertvárosias lakóterületi építési övezethez tartozó területeken lakótelkes, oldalhatáron álló és a kialakulthoz igazodó, azt meg nem haladó építménymagasságú lakóépületek helyezhetők el, előkert nélkül, vagy a Szabályozási terven feltüntetett méretű előkerttel. Az építési telek legkisebb területe 550 m2, legnagyobb beépítettsége 30 % lehet. Ebbe az övezetbe tartozik:
aa) a Dózsa Gy. utca a 691-699 hrsz. között,
ab) a Zrínyi M. utca mindkét oldala,
ac) a Hunyadi J. utca mindkét oldala,
ad) a Vadkert utca északi oldala a 610/5-618/10 hrsz. között.
b) [23]Lke-O-4,5 szabályozási jelű, kertvárosias lakóterületi építési övezethez tartozó területeken lakótelkes, oldalhatáron álló és max. 4,5 m építménymagasságú lakóépületek helyezhetők el, a Szabályozási terven feltüntetett méretű előkerttel. Az építési telek legkisebb területe 700 m2, legnagyobb beépítettsége 30 % lehet. Ebbe az övezetbe tartozik:
ba) a Vadkert utca déli oldala a 601/2-626 hrsz. között,
bb) a Kertészkert utca déli oldala az 581-587 hrsz. között,
bc) a „B” utca mindkét oldala,
bd) az „F” utca keleti oldala.
c) [24]Lke-Sz-4,5 szabályozási jelű, kertvárosias lakóterületi építési övezethez tartozó területeken lakótelkes, szabadon álló és max. 4,5 m építménymagasságú lakóépületek helyezhetők el, a Szabályozási terven feltüntetett méretű előkerttel. Az építési telek legkisebb területe 700 m2, legnagyobb beépítettsége 20 % lehet. Ebbe az övezetbe tartozik:
ca) a Vadkert utca északi oldala a 609-610/6 hrsz. között,
cb) a Vadkert utca déli oldala a 604/1-607 hrsz. között,
cc) a Kertészkert utca keleti oldala az 564-566 hrsz-ból alakítandó és 579-580 hrsz. telkek,
cd) a Kertészkert utca déli és „C” utca nyugati oldala az 588, 618/1-626 és 624, 628 hrsz-ból alakítandó telkek.
d) [25]Lke-Sz-6,0 szabályozási jelű, kertvárosias lakóterületi építési övezethez tartozó területeken lakótelkes, szabadon álló és max. 6,0 m építménymagasságú lakóépületek helyezhetők el, a Szabályozási terven feltüntetett méretű előkerttel. Az építési telek legkisebb területe 700 m2, legnagyobb beépítettsége 20 % lehet. Ebbe az övezetbe tartozik a Vadkert utca déli oldala a 631/2-651 hrsz. között.
e) [26]Lke-Ikr-6,0 szabályozási jelű, kertvárosias lakóterületi építési övezethez tartozó területeken lakótelkes, ikresen csatlakozó és max. 6,0 m építménymagasságú lakóépületek helyezhetők el. a Szabályozási terven feltüntetett méretű előkerttel. Az építési telek legkisebb területe 700 m2, legnagyobb beépítettsége 30 % lehet. Ebbe az övezetbe tartozik a Vadkert utca északi oldala a 618/11-618/17 hrsz.között.
f) [27]Lke-K-K szabályozási jelű, kertvárosias lakóterületi építési övezethez tartozó területeken lakótelkes, a kialakult vegyes beépítés szerinti és a kialakulthoz igazodó, a magasabb szomszédos épület utcai homlokzatmagasságát meg nem haladó utcai homlokzatmagasságú (lásd 1. sz. melléklet!), de legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lakóépületek helyezhetők el, előkert nélküli beépítéssel. Az építési telek legkisebb területe 550 m2, legnagyobb beépítettsége 30 % lehet. Ebbe az övezetbe tartozik a József A. utca északi oldala az 558-561 hrsz. között.
Vegyes területek kialakítása
8. § (1) Sitke községben településközpont vegyes terület kategóriába soroljuk a község központi részét képező Petőfi S. utcai, a Kossuth L. utca 1-19, 2-8. és Hunyadi J. utca 1. szám alatti ingatlanokat.
(2) A településközpont vegyes területen a megengedett legnagyobb szintterületsűrűség 2,4; a legnagyobb beépítettség 30 % lehet; az előírt legkisebb zöldfelület 20 %. A telekalakítás és beépítés feltételeit (elhelyezhető építmények, beépítési mód, építési telek legkisebb területe, legkisebb, legnagyobb építménymagasság) az alábbiak, illetve az OTÉK előírásai alapján kell megállapítani:
a) [28]Vt-O-K szabályozási jelű, településközpont vegyes területi építési övezethez tartozó területeken egyedi telkes, oldalhatáron álló és a kialakulthoz igazodó, a magasabb szomszédos épület utcai homlokzatmagasságát meg nem haladó utcai homlokzatmagasságú, de legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lakóépületek és legfeljebb 6,0 m építménymagasságú intézményépületek helyezhetők el, előkert nélküli beépítéssel. Az építési telek legkisebb területe 550 m2 lehet. Ebbe az övezetbe tartozik:
aa) a Petőfi S. és a Kossuth L. utca keleti oldala a 39-56 hrsz. között,
ab) Kossuth L. utca nyugati oldala a 383-395 hrsz. között.
b) [29]Vt-O-Z-K szabályozási jelű, településközpont vegyes területi építési övezethez tartozó területeken egyedi telkes, a Szabályozási terv jelölése szerint részben oldalhatáron álló, részben zártsorú és a kialakulthoz igazodó, a magasabb szomszédos épület utcai homlokzatmagasságát meg nem haladó utcai homlokzatmagasságú, de legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lakóépületek és legfeljebb 6,0 m építménymagasságú intézményépületek helyezhetők el, előkert nélküli beépítéssel. Az építési telek legkisebb területe 550 m2 lehet. Ebbe az övezetbe tartozik:
ba) a Petőfi S. utca keleti oldala a 27-38 hrsz. között,
bb) a Petőfi S. utca nyugati oldala az 1-16 hrsz. között.
c) [30]Vt-Sz-K szabályozási jelű, településközpont vegyes területi építési övezethez tartozó területeken egyedi telkes, szabadon álló és a kialakulthoz igazodó, a magasabb szomszédos épület utcai homlokzatmagasságát meg nem haladó utcai homlokzatmagasságú, de legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lakóépületek és legfeljebb 6,0 m építménymagasságú intézményépületek helyezhetők el, a Szabályozási terven feltüntetett méretű előkerttel. Az építési telek legkisebb területe 600 m2 lehet. Ebbe az övezetbe tartozik:
ca) a Petőfi S. utca a 22-24 hrsz. között,
cb) a Kossuth L. utca déli oldala a 360-379 hrsz. ingatlanokból kialakítandó építési telkek,
cc) a Hunyadi J. utca 380/1 hrsz.
d) [31]Vt-O-40-K-550szabályozási jelű, településközpont vegyes területi építési övezethez tartozó területeken egyedi telkes, oldalhatárosan álló és a kialakulthoz igazodó, azt meg nem haladó építménymagasságú lakó- és intézményi épületek helyezhetők el, legalább 5 m előkert megtartása mellett. A beépítettség legnagyobb mértéke 40 %. Az építési telek legkisebb területe 550 m2 lehet. Ebbe az övezetbe tartozik a Kossuth utca tervezett 380/9 hrsz ingatlana.
Gazdasági területek kialakítása
9. § (1) Gazdasági területen belül a kereskedelmi, szolgáltató terület nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. A területen elhelyezhető még a tulajdonos, használó és személyzet számára szolgáló lakóépület (lakások), igazgatási, egyéb irodaépület, parkolóház, üzemanyagtöltő, sportépítmény.
(2) Ebbe a terület-felhasználási egységbe soroljuk a három major területét (0199/1, 0286/1, 545, 553 hrsz.), a volt vasúti megállóhely területét (0213/8-0213/10 hrsz.), a kastély területét (555 hrsz.) valamint a József A. utca déli oldali ingatlanoktól délre lévő területet (463/9-/11 hrsz.)
(3) A gazdasági területen a megengedett legnagyobb szintterületsűrűség 0,6; a legnagyobb beépítettség 30 % lehet, az előírt legkisebb zöldfelület 40 %. A telekalakítás és beépítés feltételeit (elhelyezhető építmények, beépítési mód, építési telek legkisebb területe, legnagyobb beépítettsége, legkisebb, legnagyobb építménymagasság) az alábbiak, illetve az OTÉK előírásai alapján kell megállapítani:
a) [32]Gk-Sz-K szabályozási jelű, kereskedelmi, szolgáltató területi építési övezethez tartozó területen egyedi telkes, szabadon álló és a kialakulthoz igazodó, azt meg nem haladó építménymagasságú gazdasági tevékenységi célú épületek helyezhetők el. Az építési telek legkisebb területe 3000 m2, legnagyobb beépítettsége 30 % lehet. Ebbe az övezetbe tartozik a a József A. utca déli oldala a 541-555 hrsz. között.
b) [33]Gk-Sz-6,0 szabályozási jelű, kereskedelmi, szolgáltató területi építési övezethez tartozó területen egyedi telkes, szabadon álló és max. 6,0 m építménymagasságú gazdasági tevékenységi célú épületek helyezhetők el. Az építési telek legkisebb területe 3000 m2, legnagyobb beépítettsége 30 % lehet. Ebbe az övezetbe tartozik a „D” utca északi oldala a 463/9-463/11 hrsz. között.
Különleges terület
10. § (1)9 Különleges területbe tartoznak a temetők, a nagy kiterjedésű sportolási célú területek, a tervezett szennyvíztisztító területe és a nyilvántartott bányák, szállás, kereskedelem és vendéglátás terület.
(2) A község területén lévő három temető (396, 688, 689 hrsz.) a község igényeinek megfelelő. Későbbi bővítésre (új temető létesítésére) a 035/29-035/32 hrsz. ingatlanok területe került kijelölésre.
(3) [34]A Dózsa Gy. utca végén lévő, volt evangélikus temető (1402 hrsz.), területét kegyeleti parkként kell fenntartani.
(4) Sitke igazgatási területét érintően négy bányatelek szerepel a nyilvántartásban:
a) "Sitke-I. kavics"
b) "Sitke-II. alginit, kavics"
c) "Sitke-III. kavics"
d) "Gérce-I. alginit, kavics"
(5) [35]
(6)
(7) Szennyvíztisztító létesül a 08/13 hrsz. területen. A szennyvíztisztító műtárgyat és üzemelési technológiáját úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy semmilyen szennyező anyag a környezetbe ki ne kerülhessen, a közeli lakóterületekre zavaró hatást (bűz) ne gyakorolhasson.
(8) [36]Különleges területen a megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,6. A telekalakítás és beépítés feltételeit (elhelyezhető építmények, beépítési mód, építési telek legkisebb területe, legnagyobb beépítettsége, legkisebb, legnagyobb építménymagasság) az alábbiak, illetve az OTÉK előírásai alapján kell megállapítani:
a) Kt-Sz-4,5szabályozási jelű, temető területen, szabadon álló beépítéssel max. 4,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el. Az építménymagasság kiszámításánál az épülethez emelt, 10 m2 bruttó alapterületnél nem nagyobb torony nem számít be, de annak legnagyobb magassága legfeljebb 10 m lehet. A kialakult ingatlan tovább nem osztható, legnagyobb beépítettsége 10 % lehet. A legkisebb zöldfelület 30%.
b) Ks-Sz-6,0szabályozási jelű, sportolási célú területen, szabadon álló beépítéssel max. 6,0 m építménymagasságú, a sportpálya, sportrepülőtér üzemelését szolgáló épületek, építmények helyezhetők el. Az építési telek legnagyobb beépítettsége 10 %, a sportpályák által elfoglalható terület aránya 70 % lehet, a legkisebb zöldfelület 20 %.
c) Ksz-Sz-4,5 szabályozási jelű, szennyvíztisztító területen, szabadon álló beépítéssel max. 4,5 m építménymagasságú, a technológiához szükséges épületek, építmények helyezhetők el. Az építési telek legnagyobb beépítettsége 30 % lehet. A legkisebb zöldfelület 30%.
d)10 Kv-Sz-10-4,5-5000 szállás, kereskedelem és vendéglátás építési övezetben szabadon álló beépítéssel, legfeljebb 4,5 m építménymagasságú, vendégház, vendéglátóhely, kereskedelmi építmény, a tulajdonos vagy használó számára lakás, a terület fenntartását szolgáló építmények helyezhetők el. Az építési telek legnagyobb beépítettsége 10 % lehet. A legkisebb zöldfelület 60%, ahol az építési övezet területének 1,5 %-át, de legalább 820 m2 nagyságban kétszintű (gyep és 40 db cserje/150 m2 vagy gyep és 1 db nagy lombkoronájú fa/150 m2) növényzettel kell telepíteni. A kialakítható legkisebb telek területe: 5000 m2.
Közlekedési területek kialakítása és közlekedési létesítmények elhelyezése
11. § (1) A közlekedési területek a közúti közlekedés – országos mellékutak, helyi gyűjtőutak, kiszolgáló, kerékpáros, gyalogos utak és mezőgazdasági utak, illetve közcélú parkolók – területeiből tevődnek össze.
(2) [37]
(3)
(4)
(5)
(6)
(7) Az útépítés, útkorszerűsítés, útfelújítás csak a dokumentációban lévő ÚT-1, ÚT-2, tervlapon valamint a HÉSZ mellékletét képező ÚT-3 és ÚT-4 jelű minta-keresztszelvényeken javasolt keresztmetszeti kialakítás szerint történhet. Az OTÉK útkategóriára vonatkozó előírásaitól eltérően szabályozott közlekedési területek esetén ebből adódóan kártérítési igény nem érvényesíthető. Az út kialakításának megtervezése során különös figyelmet kell fordítani a közlekedés által keltett káros környezeti hatások (zaj, rezgés, levegőszennyezés stb.) csökkentésére.
(8) [38]
(9)
(10) Az OTÉK-ben meghatározott parkolási igényt elsődlegesen a saját telken, illetve a közterületek közlekedésre szánt területe egy részének, vagy a közforgalom céljára átadott magánút területe egy részének felhasználásával, - az út kezelőjének hozzájárulásával - kell kielégíteni.
(10a)11 Egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani minden lakás, és üdülő önálló rendeltetési egysége után.
(11) Az útkereszteződésekben a rálátási háromszöget a közlekedés biztonsága érdekében szabadon kell hagyni, ezen a területen semmiféle, a rálátást korlátozó létesítmény nem helyezhető el, növényzet nem telepíthető. A telektömbök utcasarkai, amennyiben épület ezt nem zárja ki, 3-3 m oldalhosszúságú háromszögekkel lesarkítandók.
(12) A belterület bővítés előfeltétele a külterületi útszakasz mellett a közvilágítás és a gyalogos közlekedést biztosító járda megléte, illetve kiépítése.
Zöldterületek kialakítása és zöldterületi létesítmények elhelyezése
12. § (1) [39]
(2)
(3) [40]A tervezett 10 m, vagy szélesebb szabályozási szélességű utak területén egyoldali, 12 m, vagy szélesebb szabályozási szélességű utak területén kétoldali fasor telepítése kötelező, legfeljebb 8-8 m-es tőtávolsággal.
(4) [41]
(5)
(6) [42]A zöldfelületek kialakításánál, közterületi növényzettelepítéseknél, utcafásításoknál, fafajták kiválasztásánál figyelemmel kell lenni a gyalogos- és járműközlekedés biztonságos feltételeinek (rálátási háromszög, űrszelvény) biztosítására, az épületek, a közmű- és villamos vezetékek biztonságára, közvilágítás zavartalanságára, nem allergizáló őshonos fafaj telepíthető.
(7) [43]
Erdőterület
13. § (1) Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület. Ide soroljuk az ingatlan-nyilvántartás szerint erdő művelési ágba tartozó területeket.
(2) [44]
(3)
(4)
Mezőgazdasági terület
14. § (1) Az Mr jelű rét, legelő mezőgazdasági övezetben táj- és környezetvédelmi okokból épület nem létesíthető.
(1a) [46]Az Mr1 jelű rét, legelő mezőgazdasági övezetben az OTÉK 29. § (3)-(4) bekezdése szerinti beépítések 10 % beépítettséggel szabadon álló módon helyezhetők el. A lakóépület építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet.
(2) Az Mk jelű mezőgazdasági kertes övezetben a jellemzően kistelkes, kisüzemi művelésű, hagyományosan kertgazdálkodású területrészek (többségében volt zártkerti területek) tartoznak. A területen - földszintes lakó-, és gazdasági épület (présház, szerszám-, vegyszer-, kisgép-, terménytároló), illetve földdel borított pince helyezhető el. Állattartó épület, (kivéve: méhészet, illetve a már meglévő, vagy létesülő lakóépület telkén saját szükségletű állattartást is szolgáló építmény) az övezetben nem létesíthető.
(3) A termőföldnek minősülő ingatlanok esetén a beépíthetőség szempontjából említett művelési ágak (szőlő, gyümölcsös, szántó, kert) abban az esetben vehetők figyelembe, ha a telek területének legalább 75%-a a földhivatali nyilvántartásban az említett művelési ágban nyilvántartott.
(4) Az Mk jelű övezetben újonnan létesülő épület szabadon állóan helyezhető el.
(5) Az Mk jelű övezetben termőföldnek minősülő ingatlan új lakóépülettel (és hozzá tartozó gazdasági épülettel) akkor építhető be, ha
a) művelési ága szőlő, gyümölcsös, szántó, intenzív hasznosítású kert, vagy ezek vegyesen
b) telekszélessége az építési helyen legalább 14 m,
c) telekterülete legalább 6.000 m2,
d) a beépítettsége legfeljebb 5 % azzal, hogy azon a telken, melynek csak egy része tartozik a (4) a bekezdés szerinti művelési ágba, az egyéb művelési ágú (szántó, gyep, erdő) telekrész területe a beépíthetőség számításnál nem vehető figyelembe,
e) építménymagassága legfeljebb 4.0 m
(6) AZ Mk jelű övezetben termőföldnek minősülő ingatlan gazdasági épülettel akkor beépíthető, ha
a) művelési ága kert, szőlő, gyümölcsös, vagy ezek vegyesen
b) telekszélessége az építési helyen legalább 8 m,
c) építménymagassága legfeljebb 3,5 m.
Azon telken, melynek csak egy része tartozik a beépítés szempontjából megfelelő művelési ágba, az egyéb művelési ágú (szántó, gyep, erdő) telekrész területe a beépíthetőség számításánál nem vehető figyelembe.
(7) Az Mk jelű övezetben a beépíthetőség szempontjából mezőgazdasági kertes területen lévő, zártkerti művelés alól kivett területek esetén:
a) lakó- és mezőgazdasági építmény
b) külön jogszabály szerint építési engedély nélkül végezhető tevékenységek közé tartozó növénytermesztésre szolgáló üvegház,
c) növénytermesztést szolgáló fóliasátor,
d) nettó 20 m2 alapterületnél nem nagyobb vendég látóépület,
e) park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással - vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal - rendelkező műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése,
f) ideiglenes fedett lovarda,
g) külön jogszabály előírásainak megfelelő meghatározott rendeltetéssel rendelkező és legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas vagy nettó 20 m2 alapterületet meg nem meghaladó - az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti - állvány jellegű építmény,
h) bruttó 50,0 m3-nél nem nagyobb térfogatú vagy a 1,5 m-nél nem mélyebb magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, kerti tó,
i) sport szabadidős célú építmény helyezhető el, 4,0 m-es építménymagassággal, és lakóépület esetén legfeljebb 5 %-os beépítettséggel
(8) Az M jelű általános mezőgazdasági övezetbe a szántóföldi növénytermesztésre, legeltetésre és kaszáló hasznosításra és állattartásra szánt területek tartoznak. Az övezetben 1 ha területméret alatt épület nem építhető. Az 1 ha feletti földrészleten legfeljebb 3 %-os beépítettséggel, egy csoportba rendezve helyezhetők el építmények. Az építmények csoportját legalább 10 m szélességű, többszintes védőfásítással kell körülvenni. A védőfásítás megvalósításának határideje a használatbavételi engedély, illetve a használatba vétel tudomásul vétele.
(9) A vízfolyások külterületi szakaszán a meder szélétől mért 50 m távolságon belül építmény nem helyezhető el, kivéve a vízgazdálkodást, árvízvédelmet és közlekedést szolgáló építmények.
14/A. § A KnB jelű különleges beépítésre nem szánt nyersanyag-kitermelés, (bánya) nyersanyag- feldolgozás céljára szolgáló területen a külszíni bányászat építményei helyezhetők el szabadon álló módon, legfeljebb 4,5 m építménymagassággal, legfeljebb 2 %-os beépítettséggel.
Kulturális örökségvédelem, helyi védelem
15. §
Pápa katonai repülőtér működését biztosító korlátozások12
15/A. § A 8500 Pápa, Vaszari út 101. alatti ingatlanon működő, állami repülések céljára szolgáló repülőtér „Radar védőterület” megnevezésű védőterületén belül új szélerőmű – beleértve a háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőművet is – vagy szélerőmű park nem létesíthető, a meglévő szélerőművek építménymagassága nem növelhető, meglévő szélerőmű park nem bővíthető.
Közműellátás, közműlétesítmények elhelyezése
16. § (1) A belterületen lévő, illetve tervezett közműlétesítmények elhelyezéséről a közműellátási tervek és a vonatkozó szakági előírások szerint kell gondoskodni.
(2) [49]
(3) Utak alatt a közművek elhelyezésénél a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét mindig figyelembe kell venni. A csak távlatban várható közmű számára a legkedvezőbb nyomvonalú fektetési helyet szabadon kell hagyni.
(4) [50]
(5) [51] Kommunális szennyvíz a belterületen csak közcsatornába, annak kiépítéséig zárt tárolóba vezethető. Külterületen, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, csak zárt szennyvíztároló vagy egyedi szennyvíztisztító berendezés létesíthető.
(6) A község belterületén az utak mentén a csapadékvíz elvezetését és folyamatos továbbvezetését a minta-keresztszelvények szerinti szakaszokon zárt csapadékvíz-csatornával, másutt a befogadóig kiépített és folyamatosan karbantartott árkok és átereszek segítségével biztosítani kell. A fejlesztési területek felhasználásával párhuzamosan gondoskodni kell a csapadékvíz-elvezető hálózat kapacitásának bővítéséről.
(7) Új telekalakítások, jelentősebb fejlesztések tervezése kezdetén tisztázni kell a közműellátás kapacitásának feltételeit, a lehetséges műszaki megoldását, illetve annak tulajdonjogi helyzetét. A község belterületén az utak mentén a csapadékvíz elvezetését és folyamatos továbbvezetését a befogadóig kiépített és folyamatosan karbantartott árkok és átereszek segítségével biztosítani kell
Környezetvédelmi előírások
17. § (1) [52]
(2) Az élővízfolyások mentén 50 m távolságon belül állattartás, trágya- és hulladéktárolás nem folytatható, hígtrágya- és szennyvízgyűjtő nem létesíthető. Ebben a sávban csak szelektív permetet, növényvédelmi szereket szabad használni, amelyeknek minősítését csak növényvédelmi szakember végezheti. Gyom irtószer az övezetben nem alkalmazható. Szerves és műtrágya is csak különös gondossággal használható. E területeket lehetőség szerint gyepesíteni kell, illetve fenn kell tartani a kialakult természetes növénykultúrát.
(3) [53]
(4) Zajvédelmi szempontból a község igazgatási területén megengedett zajkibocsátási határérték nappal 50 dB, éjszaka 40 dB.
(5) [54]
(6) A település területén bármilyen tevékenység csak a vonatkozó jogszabály(ok)ban rögzített, a védelmi kategóriának megfelelő határértékek betartásával folytatható. A gazdasági, mezőgazdasági területek lakóterületek felé eső részén a Településszerkezeti terven és Szabályozási terven jelölt helyeken és megadott szélességű több szintű növényzetből (fák, cserjék) kialakított véderdő sávokat kell telepíteni.
(7) [55]
Táj- és természetvédelmi előírások
18. § (1) A község igazgatási területén az élővilág-, táj- és természetvédelem kötelezően kiterjed valamennyi természeti értékre és területre, tájra, továbbá a velük kapcsolatos minden tevékenységre.
(2) [56]
(3) Vas megye Területrendezési terve által meghatározott övezetekben a következő korlátozásokat kell betartani:
a) Az ökológiai (zöld) folyosó övezete nem minősíthető beépítésre szánt területté.
b) A tájképvédelmi terület övezetben a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell készíteni.
c) A tájképvédelmi terület övezetbe tartozó területen a tájképet zavaró építmények nem létesíthetők, területfelhasználási módok nem alkalmazhatók.
d) A tájképvédelmi terület övezetben csak a tájba harmonikusan illeszkedő, hagyományos építési anyagokból (kő, tégla, cserép, fa), a helyi építészeti jellegnek megfelelő, legfeljebb 6 m építménymagasságú, 20 m homlokzati hosszúságot meg nem haladó építmények létesíthetők.
e) A tájképvédelmi terület övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.
f) A vízeróziónak kitett területen az eróziót csökkentő használati módokat kell alkalmazni (növényzet: gyep, szőlő, erdő telepítése) az érintett kül- és belterületen egyaránt.
g) Természeti terület övezetben új külszíni művelésű bánya nem nyitható.
Záró rendelkezések
19. § (1) [57]
(2) Jelen önkormányzati rendelet 2010. október 25-én lép hatályba. Hatályba lépésével egyidejűleg 19/2004. (09. 22.) sz. önkormányzati rendelet hatályát veszti.
4. melléklet
Az 1. § (4) bekezdése a Sitke Község Önkormányzat Képviselő-testülete 6/2021. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § (1) bekezdés d) pontja a Sitke Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (VII. 29.) önkormányzati rendelete 5. §-a szerint módosított szöveg.
A 2. § (1) bekezdés g) pontját a Sitke Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (VII. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 3. § (1) bekezdés d) pontját a Sitke Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (III. 9.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 4. § (2) bekezdés d) pontja a Sitke Község Önkormányzat Képviselő-testülete 6/2021. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § (3) bekezdés d) pontja a Sitke Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (III. 9.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § (1) bekezdése a Sitke Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (III. 9.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (2) bekezdés f) pontját a Sitke Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (III. 9.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdése iktatta be.
A 10. § (1) bekezdése a Sitke Község Önkormányzat Képviselő-testülete 6/2021. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 10. § (8) bekezdés d) pontját a Sitke Község Önkormányzat Képviselő-testülete 6/2021. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdése iktatta be. A 10. § (8) bekezdés d) pontja a Sitke Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (VII. 29.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 11. § (10a) bekezdését a Sitke Község Önkormányzat Képviselő-testülete 6/2021. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 5. §-a iktatta be.
A „Pápa katonai repülőtér működését biztosító korlátozások” alcímet (15/A. §) a Sitke Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (VII. 29.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
A 3. melléklet a Sitke Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (III. 9.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. melléklet a Sitke Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (VII. 29.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdés - 1. mellékletével megállapított szöveg.
A 8. mellékletet a Sitke Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (VII. 29.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdés - 2. melléklete iktatta be.