Sitke Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (I. 30.) önkormányzati rendeletének indokolása
a településkép védelméről szóló 16/2018. (XII. 18.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2024. 01. 31Sitke Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (I. 30.) önkormányzati rendeletének indokolása
2024.01.31.
a településkép védelméről szóló 16/2018. (XII. 18.) önkormányzati rendelet módosításáról
Általános indokolás
Sitke Község Önkormányzata Képviselő-testülete Sitke Község Önkormányzata Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 16/2018. (XII.18.) önkormányzati rendelete (továbbiakban: TKR) módosításra vonatkozó eljárást indított. A módosítás tárgya: A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény ( továbbiakban: Tktv.) 2024. január 1-jétől hatályos 11/B. § (1a) bekezdésének és 16/E. §-ának való megfelelés biztosítása.
A Vas Vármegyei Kormányhivatal Állami Főépítésze VA/ÁFI/116-2/2024. számú véleményében az TKR módosításához további javaslatokat tett a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Tktv.) 2024. január 1-jétől hatályos 11/B. § (1a) bekezdésének és 16/E. §-ának való megfelelés biztosítása érdekében. A javaslatok átvezetése az TKR-t módosító rendelettervezetben megtörtént azzal, hogy a településképi bejelentési eljárás szabályai – a településképi bejelentési eljárás magasabb szintű jogszabályban rendezett kötelező alkalmazásának esetköreire történő hivatkozás TKR-be történő építése kivételével – hatályon kívül helyezésre kerülnek.
A részletes indokolás a Tktv. 2024. január 1-jétől hatályos 11/B. § (1a) bekezdésében foglalt követelménynek való megfelelés érdekében a speciális jogszabályi előírásokra vonatkozó rendelkezéseket idézi.
Részletes indokolás
Az 1–5. §-hoz
Az 1. § a TKR - településképi bejelentési eljárás kötelező esetkörére vonatkozó - a 20. §-át szabályozza újra a magasabb szintű jogszabály rendelkezéseivel való ellentét feloldása érdekében a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) hatályos szabályaira való merev hivatkozással.
A 2. § a TKR 22. §-t szabályozza újra, oly módon, hogy a településképi kötelezési eljárással kapcsolatosan kizárólag a településképi kötelezési eljárás során a településkép-védelmi bírság összege kerül meghatározásra. A hatályos szabályozás olyan, hatályon kívül helyezésre kerülő rendelkezéseket is tartalmazott, melyek a Tktv. 11. §-ában már szabályozva vannak, ezért alacsonyabb szintű jogszabályban történő szabályozásuk nem lehetséges.
Vonatkozó magasabb szintű jogszabályok:
„11. § (1) Ha az ingatlan tulajdonosa a településképi rendeletben foglalt településképi követelményeket – a rendeltetésváltozás esetén a helyi építési szabályzatban foglaltakat vagy a településrendezési illeszkedés követelményét – megsértette, az önkormányzat a figyelmeztetést tartalmazó döntésében felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre és megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.
(2) Az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén, az önkormányzat településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi követelmények érvényesítése, a rendeltetésváltozás esetén a helyi építés szabályzat előírásainak teljesítése érdekében az ingatlan tulajdonosát az előírások betartására kötelezi, egyidejűleg – ha a (3) bekezdés szerint a településképi rendelet lehetőséget biztosít településkép-védelmi bírság kiszabására – az ingatlantulajdonost településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi. A településkép-védelmi bírság közigazgatási bírságnak minősül, amelynek legkisebb összege 100 000 Ft.
(3) Az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén helyszíni bírság is alkalmazható.
(4) A településkép-védelmi bírság az önkormányzat bevételét képezi.”
„Felhatalmazást kap az önkormányzat képviselő-testülete (közgyűlése), hogy….
f) a településképi kötelezettség megszegése és végrehajtása esetén alkalmazható bírság esetköreit, a törvény keretei közötti mértékét, kiszabásának és behajtásának módját,”
A 3. § szövegcserés módosító rendelkezéseket tartalmaz: a TKR 16. § (1) bekezdését módosítja a Tktv. 2024. január 1-jétől hatályos reklámokra és reklámhordozókra vonatkozó szabályaihoz igazodóan.
A 4. § hatályon kívül helyezesésről szóló rendelkezéseket tartalmaz.
4. § a) pont: A TKR 6. § (3) bekezdés e) pontja hatályon kívül helyezése:
A hatályon kívül helyezendő rendelkezés:
6. § (3) bekezdés e) pont „Az építmények homlokzatán, kerítésén reklám nem helyezhető el.”
Indokolás:
A településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdése szerint „(3) Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, közterületen reklám közzétételére, illetve reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként kizárólag utcabútor használható. Reklám közzétételére, illetve reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként közterületen a közművelődési célú hirdetőoszlop kivételével hirdetőoszlop nem alkalmazható. Ha a magántulajdon tárgyát képező reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés közterületen, köztulajdonban álló ingatlanon vagy köztulajdonban álló, közforgalmú személyszállítási szolgáltatást végző személy tulajdonában álló ingatlanon kerül elhelyezésre, a reklámhordozóra, reklámhordozót tartó berendezésre e rendelet közterületi, illetve köztulajdonban álló ingatlanon történő reklámközzétételre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.”
A hivatkozott Korm.r. 2. melléklete (Szabályozási előírások magánterületekre vonatkozóan) szerinti övezetekben „reklám közzététele és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése nem megengedett
Fenti rendelkezések alapján az e) pont szerinti tárgykört magasabb szintű jogszabály rendezi, ezért helyi rendeletben nem szükséges és nem is szabad szabályozni, ezért hatályon kívül kell helyezni.
4. § b) pont: A TKR 16. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezése
Indokolás:
A településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdése szerint „(3) Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, közterületen reklám közzétételére, illetve reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként kizárólag utcabútor használható. Reklám közzétételére, illetve reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként közterületen a közművelődési célú hirdetőoszlop kivételével hirdetőoszlop nem alkalmazható. Ha a magántulajdon tárgyát képező reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés közterületen, köztulajdonban álló ingatlanon vagy köztulajdonban álló, közforgalmú személyszállítási szolgáltatást végző személy tulajdonában álló ingatlanon kerül elhelyezésre, a reklámhordozóra, reklámhordozót tartó berendezésre e rendelet közterületi, illetve köztulajdonban álló ingatlanon történő reklámközzétételre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.”
A hivatkozott Korm. rendelet 2. § (4) bekezdése értelmében „A 6. §-ban foglalt kivétellel az 1. melléklet, valamint a 2. melléklet határozza meg az önkormányzatok településszerkezeti terve szerint irányadó területi besoroláshoz igazodóan a reklámok közzétételének, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésének közterületekre és magánterületekre irányadó szabályait.”
A TKR csak ismétli a Korm.rendelet fenti szabályát, továbbá az elhelyezéssel érintett területet is csak a Korm.rendelet szabályozhatja, ezért a TKR ezen rendelkezése hatályon kívül helyezendő.
4. § c) pont: A TKR 16. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezése
Indokolás:
A településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. 2. § (4) és (5) bekezdése értelmében „A 6. §-ban foglalt kivétellel az 1. melléklet, valamint a 2. melléklet határozza meg az önkormányzatok településszerkezeti terve szerint irányadó területi besoroláshoz igazodóan a reklámok közzétételének, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésének közterületekre és magánterületekre irányadó szabályait.”
(5) Ha az adott önkormányzat településszerkezeti terve szerinti valamely szabályozási elem (területi kategória) nem feleltethető meg az 1. vagy a 2. melléklet szabályozási elemének, akkor a szabályozási elem e rendelet alkalmazásában „Egyéb, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 26–30/A. §-ában foglaltak egyikébe sem sorolható, helyi sajátosságot hordozó területnek” minősül.”
A Korm.rendelet említett szabálya alapján az 1.és 2. melléklet határozza meg, hogy mely övezetben lehet, vagy nem lehet reklámot, reklámhordozót elhelyezni, tehát ebben a tárgyban nem a TKR szabályozhat. A terület meghatározása pedig a településszerkezeti terv szerinti övezeti besorolást veszi alapul és nem azt, hogy természetvédelmi vagy egyéb területről van szó. A TKR ezen rendelkezése hatályon kívül helyezendő.
4. § d) pont: A TKR 21. §-ának hatályon kívül helyezése
Indokolás:
A településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 46. § - 49. §-ai rendelkeznek a településképi bejelentési eljárás szabályairól. Tekintettel arra, hogy a TKR-ben a hivatkozott Korm.rendelet 46. § (2) bekezdése szerinti tárgykör nincs szabályozva, továbbá a Korm.rendelet hivatkozott rendelkezései a településképi bejelentési eljárás kötelező alkalmazásának szabályait magasabb szintű jogszabályként tartalmazza, a TKR-nek településképi bejelentési eljárásra vonatkozó szabályai – jelen módosító rendelet 1. §-ában meghatározott, módosító rendelkezés kivételével - hatályon kívül helyezendő.
Az 5. § a rendelet hatályba lépéséről rendelkezik.
Várható hatások
1. Társadalmi hatások
A módosítás elfogadásával az önkormányzat eleget tesz jogalkotási kötelezettségének és a Tktv. 2024. január 1-jétől hatályos 11/B. § (1a) bekezdésének rendelkezéseivel való összhangot biztosítja a Tktv.16/E§-ában meghatározott határidőt figyelembe véve.
2. Gazdasági, költségvetési hatások
A rendelet módosítása hozzájárulhat az épített környezet minőségi alakításához. A támogatás lehetséges felhasználható összegét az önkormányzat mindenkori költségvetési rendelete határozza meg az önkormányzat gazdasági lehetőségei függvényében.
3. Környezeti és egészségügyi hatások
A rendelet elfogadásának nincs egészségkárosító hatása. A helyi védett épített környezet védelme pedig mind az egyéni, mind a közösségi érdekeket szolgálja.
4.Adminisztratív terheket befolyásoló hatások
A rendelet módosítása az adminisztratív terheket nem befolyásolja.
5. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek:
A rendelet végrehajtásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek rendelkezésre állnak.