1. § A Képviselő Testület e rendeletben Magyarszombatfa Község Helyi Építési Szabályzatát (továbbiakban: szabályzat), mellékleteivel, valamint a Belterületi szabályozási tervlapját és a Külterületi Szabályozási tervlapját (továbbiakban szabályozási tervek) közzéteszi, és kötelező alkalmazását elrendeli.

2. § (1) A rendelet hatálya Magyarszombatfa Község (továbbiakban: a község) közigazgatási területére terjed ki.

(2) A község területén állandó, vagy ideiglenes jelleggel területet felhasználni, építési telket és területet kialakítani, épületet, továbbá műtárgyat és más építményt tervezni és építeni, felújítani, helyreállítani, kialakítani, korszerűsíteni, bővíteni, bontani, elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, használatba venni, valamint ilyen célokra hatósági engedélyt adni csak az egyéb vonatkozó hatályos jogszabályok, a szabályzat, valamint a szabályozási tervek együttes alkalmazásával szabad.

3. § A község területének tagolása jogalkalmazási szempontból:

(1) A község területe jogalkalmazási szempontból belterületre és külterületre van felosztva, a bel- és külterület határát a szabályozási tervek tartalmazzák.

(2) Külterületi földrészlet belterületbe vonására a jóváhagyott szabályozási terv hatályba lépése után kerülhet sor.

4. § A község területének tagolása építési használati szempontból:

(1)¹

(2) A szabályozási terv a beépítésre szánt területeket sajátos építési használatuk szerint

- falusias lakóterület FL jelű

- településközponti vegyes terület TV jelű

- kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület KSZG jelű

- ipari-egyéb gazdasági terület IEG jelű

- különleges terület KÜ jelű

területfelhasználási egységekbe sorolja.

(3) A szabályozási terv a beépítésre nem szánt területeket sajátos építési használatuk szerint

- közlekedési terület KÁ jelű

- közpark, közkert zöldterület ZKP jelű

- gazdasági célú erdőterület ERG jelű

- védelmi célú erdőterület ERV jelű

- mezőgazdasági terület M jelű

- egyéb rendeltetésű terület E jelű

- egyéb vízgazdálkodási közműépítmények területe Ek jelű

- különleges beépítésre nem szánt nyersanyaglelőhely terület Kübn jelű

területfelhasználási egységekbe sorolja.

5. § (1) A szabályozási terv a beépítésre szánt területfelhasználási egységeket a telek mérete, beépítési mód, telek beépíthetősége, megengedett építménymagasság, előkert előírt mérete, a közművesítettség mértéke, a zöldterület nagysága, a környezetterhelési határértékek, korlátozások, tilalmak, feltétetek figyelembevételével építési övezetekbe, a beépítésre nem szánt területeket övezetekbe sorolja.

(2) Minden telekre és területre a szabályozási terven jelölt területfelhasználási, építési övezeti, vagy övezeti besoroláshoz tartozó beépítési és telekalakítási szabályokat kell alkalmazni, a terület jelenlegi használatától, belterületi, vagy külterületi fekvésétől függetlenül.

(3) A beépítésre szánt területek építési övezeti előírásaiban (1. sz. melléklet) a telekalakítás szabályait csak új telekalakításoknál kell figyelembe venni. A. meglévő telkek az egyéb övezeti előírások betartása mellett beépíthetők.

(4)²

(5) Terepszint alatti személygépkocsi parkoló, vagy garázs a beépítésre szánt területen - a hétvégiházas üdülőterület kivételével - az építési övezetben megengedett legnagyobb szintterületsűrűség mértékéig létesíthető, beépítésre nem szánt területeken az erdőterület kivételével legfeljebb 0,3 szintterület-sűrűség mértékéig minden övezetben létesíthető.

(6)³

6. § Általános előírások:

(1) Épület a közterületek kivételével csak építési telken helyezhető el.

(2) Minden építési telek és közút között általában csak egy járműközlekedésre alkalmas kapcsolat létesíthető, legfeljebb 6,5 m szélességben. Amennyiben a telken elhelyezett rendeltetés személy- és teherforgalmának elválasztása indokolttá teszi, legfeljebb két kapcsolat létesíthető.

(3)⁴

(4) Korlátozások, tilalmak a szabályozási terv jelölése szerint az övezet egészére, vagy részletére vonatkozhatnak.

(5)⁵

(6)⁶

7. § Telekalakítás szabályai:

(1) Telekalakítás során az érintett telkek mindegyikének járműközlekedésre alkalmas közterülethez vagy magánúthoz kell csatlakozni, az új telkek méreteinek meg kell felelni az övezeti előírásoknak. A már beépített telek nagyságának, beépítettségének telekalakítás után is meg kell felelnie az övezeti előírásoknak.

(2) Beépítésre szánt területen az épületek használatbavételéhez előírt közművek és utak létesítéséről az Önkormányzat, vagy a telektulajdonosok - külön települési önkormányzati rendelet szerint - gondoskodnak.

8. § Kerítés létesítés szabályai:

(1)⁷

(2)⁸

(3) A telek közterületi vonalán csak áttört kerítés létesíthető.

(4) Ahol a szabályozási terv új szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítést az új szabályozási vonalon kell elhelyezni.

(5) A telek közterületi vonalán az áttört kerítés 1,2-2,0 m magassággal létesíthető. Áttört kerítéshez annak magasságán belül legfeljebb 40 cm magas, terepszint közeli, tömör lábazat készíthető.

(6) A telek oldalsó és hátsó határán (a szomszédos telkekkel határos vonalán), ahol az övezeti előírás megengedi, vagy előírja, áttört kerítés létesíthető 1,2-2,0 m közötti magassággal.

(7) Telken belül csak áttört kerítés létesíthető, a tulajdonostársak hozzájárulásával, legfeljebb 1,6 m magassággal. .

(8) Lejtős terepen a kerítést a lejtővel párhuzamosan, vagy max. 25 cm lépcsőzéssel kell kialakítani.

9. § Építmények elhelyezésének és kialakításának általános szabályai:

(1) A telek utcai határvonalát, illetve ahol az övezeti előírás előkertre méretet határoz meg, az előkert méretévei azonos távolságra fekvő, az utcai szabályozási vonallal párhuzamos vonalat építési vonalnak kell tekinteni. Több utcával határolt telek esetén, az előzőleg meghatározott vonalat egy utcában építési vonalnak, a többi utcában minimális előkert méretének kell tekinteni.

(2) 5%-ot meghaladó lejtésű területen az építési engedélyhez geodéziai felmérést és tereprendezési tervet kell mellékelni a csapadékvíz elvezetés jogszabályban előírt megoldásával, valamint az előírt gépkocsi tároló hely megközelítésének vízszintes és magassági megoldásával.

(3) A telken az elsődleges célt szolgáló épületet legalább egy pontjávai az építési vonalon kell elhelyezni.

(4) Ahol az övezeti előírás az előkertre minimum méretet határoz meg, az nem építési vonal.

(5)⁹

(6) A kereskedelmi, szolgáltató egységek bejáratát az utcai szabályozási vonal mögött minimum 2 m távolságra kell elhelyezni.

(7) Az elsődleges célt szolgáló és további épületeket a telken a 2. sz. mellékletben megadott, vonatkozó mintalap szerinti, építésre kijelölt helyre kell elhelyezni.

(8)¹⁰

(9) Az épületek utcai homlokzatmagassága, valamint oldal határon álló beépítésnél a beépített oldalhatár felőli homlokzat magassága az övezetre előírt építménymagasságot csak a (12) bekezdés esetén, és annak mértékével haladhatja meg.

(10)¹¹ Az építmények kialakításakor figyelembe kell venni a tájegység hagyományos építészeti formáit.

(11) A község területén csak magastetős épület építhető 38-45° közötti tető hajlásszöggel. Tetőtérbeépítés esetén az álló tetőablakok fedése 0-45°lehet. A tetőfedések anyaga csak természetes anyagból készülhet (természetes pala, égetett agyag stb.).

(12) Lejtős terepen, amennyiben a lejtő 5%-nál nagyobb, az építmény lejtő irányába néző homlokzatainak magassága az övezeti előírásban megadott max. építménymagasságot a lejtő % értékex8 cm mérettel lépheti túl.

(13)¹²

(14)¹³

(15)¹⁴

(16)¹⁵

(17) Utcai homlokzaton elhelyezett gépkocsitároló bejárata előtt legalább 5 m előkertet kell biztosítani.

(18)¹⁶

(19) terepszint alatti fedett parkoló, vagy pince az 5. § (4) bekezdésének figyelembe vételével az övezetre előírt szintterület sűrűség mértékéig, a telek zöldterülete kivételével az építési telken bárhol építhető.

(20)¹⁷

(21) Minden közhasznú építmény akadálymentes megközelítését és használatát biztosítani kell.

(22) Közterületen építmény csak a rendelet 22. § és a 25. § előírásai szerint helyezhető el.

10. § Általános előírások:

(1) Elsődlegesen laza beépítésű, lakó-, mezőgazdasági és erdőgazdasági építmények elhelyezésére kijelölt terület.

(2) A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendelletési egységek helyezhetők el:

- lakóépület, legfeljebb két lakásegységgel + négy vendégszoba egységgel

- mezőgazdasági és erdőgazdasági üzemi létesítmények

- kereskedelmi, szolgáltató egység

- vendéglátó egység

- kereskedelmi szálláshely

- a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari egység

- helyi egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális egység

- sportlétesítmény

- igazgatási, védelmi célú egység

(3) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,5.

11. § Építési övezetekre vonatkozó előírások:

(1) A szabályozási terv a területfelhasználási egységet a FL01-21 jelű építési övezetekbe sorolja.

(2) Az övezeti tagolást a szabályozási terv, az építési övezetekre vonatkozó előírásokat az 1. sz. melléklet tartalmazza.

(3) Az övezetek területén építmények a szabályozási előírások és a telek beépítési mintalapjának együttes alkalmazásával helyezhetők el.

(4) Az FL02-03 jelű övezetre az építési engedély megadásának feltétele az övezeti tömbre vonatkozó érvényes telekosztás.

(5) Az FL 17 jelű övezet elsődlegesen farmgazdaságok kialakítására kijelölt terület.

(6) Az FL 19 jelű övezetekben a hagyományosan kialakult településszerkezet megóvása a cél. Telket összevonni csak abban az esetben lehet, ha legalább az egyik telek mérete nem éri el a 600m2, vagy legalább az egyik telek szélessége kisebb mint 12 m. Az övezet területén telket felosztani nem lehet. A telekosztásra vonatkozó szabályozás az 1. sz. mellékletben szereplő telekosztási szabályokkal együtt érvényes.

12. § Általános előírások:

(1) Elsődlegesen tömör beépítésű, lakóépület, településszintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, oktatási, egészségügyi, szociális és sportcélú építmények elhelyezésére kijelölt terület.

(2)¹⁸

(3) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 1,0.

13. § Építési övezetekre vonatkozó előírások:

(1) A szabályozási terv a területfelhasználási egységet a TVO1-02 jelű építési övezetekbe sorolja.

(2) Az övezeti tagolást a szabályozási terv, az építési övezetekre vonatkozó előírásokat az 1. sz. melléklet tartalmazza.

(3) Az övezetek területén építmények a szabályozási előírások és a telek beépítési mintalapjának együttes alkalmazásával helyezhetők el.

14. § Általános előírások:

(1) Elsődlegesen nem jelentős zavaró hatású, gazdasági célú építmények elhelyezésére kijelölt terület.

(2)¹⁹

(3) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,8.

15. § Építési övezetekre vonatkozó előírások:

(1) A szabályozási terv a területfelhasználási egységet a KSZG01 jelű építési övezetbe sorolja.

(2) Az övezeti tagolást a szabályozási terv, az építési övezetre vonatkozó előírásokat az 1. sz. melléklet tartalmazza.

(3) Az övezet területén építmények, a szabályozási előírások és a telek beépítési mintalapjának együttes alkalmazásával helyezhetők el.

16. § Általános előírások:

(1) Elsődlegesen alacsony környezetterheléssel járó ipari, településgazdasági építmények elhelyezésére kijelölt terület.

(2) A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el:

- minden, alacsony környezetterheléssel járó gazdasági célú egység

- szociális egység

- igazgatási és védelmi célú egység

- a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások

(3) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 1,2.

17. § Építési övezetekre vonatkozó előírások:

(1) A szabályozási terv a területfelhasználási egységet a IEG01 jelű építési övezetbe sorolja.

(2) Az övezeti tagolást a szabályozási terv, az építési övezetre vonatkozó előírásokat az 1. sz. melléklet tartalmazza.

(3) Az övezet területén építmények a szabályozási előírások és a telek beépítési mintalapjának együttes alkalmazásával helyezhetők el.

(4) Az IEG01 jelű övezetben az új épületek és épületrészek legnagyobb építménymagassága legfeljebb 9,0 m lehet.

(5) Az IEG01 jelű övezetben a K+1 (kialakult + 1 m) előírás szerint, a meglévő épületek és épületrészek kialakult magassága - a meglévő épületrész homlokzatának minden pontján - legfeljebb 1 m térdfallal magasítható a tetőtérbeépítés kialakítása érdekében.

18. § Általános előírások:

(1) Rendeltetésük, védelmük, vagy az elhelyezhető építmények alapján különleges szabályozást igénylő területek.

(2) A különleges területet csak az 1. sz. mellékletben megjelölt célra lehet felhasználni.

(3) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,6-1,0.

19. § Építési övezetekre vonatkozó előírások:

(1) A szabályozási terv a területfelhasználási egységet a KÜ01-07 jelű építési övezetekbe sorolja.

(2) Az övezeti tagolást a szabályozási terv, az építési övezetre vonatkozó előírásokat az 1. sz. melléklet tartalmazza.

(3) Az övezet területén építmények szabadon álló beépítési móddal, a szabályozási előírások alkalmazásával helyezhetők el.

20. § A különleges területfelhasználási egység övezetének rendeltetése:

(1) A KÜ01 jelű övezet a temetők területének övezete, a területen csak temetkezési célú építmények és az azokhoz kapcsolódó, a temető funkció rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el.

(2) A KÜ02 jelű övezet meglévő harangláb és tervezett templom területe. A területen meglévő, vagy új épületekben:

- vallási tevékenység

- oktatási tevékenység

- kultúrális és művészeti tevékenység.

célját szolgáló rendeltetési egységek, valamint rendeltetésszerű működésükhöz szükséges egyéb építmények helyezhetők el.

(3)²⁰ A KÜ03 jelű övezet (fa harangláb) védett műemléki terület és építmény. A területen új épületekben:

- vallási tevékenység

- oktatási tevékenység

- kultúrális és művészeti tevékenység

célját szolgáló rendeltetési egységek, valamint rendeltetésszerű működésükhöz szükséges egyéb építmények helyezhetők el.

(4) A KÜ04 jelű övezet a tervezett „biofalu" területe. A területen meglévő, vagy új épületekben:

- kereskedelmi szállás

- vendéglátás

- kereskedelmi, szolgáltató tevékenység

- oktatási tevékenység

- művelődési tevékenység

- szórakoztató tevékenység

- művészeti tevékenység

- egészségügyi, szociális tevékenység

- sportlétesítmény

- vallási tevékenység

- nem zavaró hatású kézműipari tevékenység

célját szolgáló rendeltetési egységek, valamint rendeltetésszerű működésükhöz szükséges egyéb építmények helyezhetők el. .

(5)²¹ A KÜ05 jelű övezet (fazekasház) védett műemléki terület és építmény. A területen meglévő, vagy új épületekben:

- művelődési tevékenység

- oktatási tevékenység

- kultúrális és művészeti tevékenység

- fazekas kézműipari tevékenység

célját szolgáló rendeltetési egységek, valamint rendeltetésszerű működésükhöz szükséges egyéb építmények helyezhetők el.

(6) A KÜ06 jelű övezet a külterületen álló mikrohullámú átjátszó területe. A területen csak az adótorony rendeltetésszerű működéséhez szükséges építmények helyezhetők el.

(7) A KÜ07 jelű övezet külterületen lévő ipari ásványvagyonnal rendelkező bányaterület. A bánya területén csak a rendeltetésszerű működéshez szükséges építmények helyezhetők el.

21. § Általános előírások:

(1)²²

(2) Az egyes övezetek területén csak az ott megjelölt építmények helyezhetők el.

(3) Telekalakítás csak akkor engedélyezhető, ha a kialakított telkek mindegyike járműközlekedésre alkalmas közterülethez csatlakozik, a már beépített telek nagysága, beépítettsége telekalakítás után is megfelel az övezeti előírásoknak.

(4) Közterületen építmény csak a rendelet 22. § és a 25. § előírásai szerint helyezhető el.

22. § Általános előírások:

(1) A rendelet alkalmazásában közlekedési és közmű terület a szabályozási tervlapon ilyen célra jelölt közterület, illetve közforgalomnak átadott magánterület és telek.

(2) A közlekedési terület elsődlegesen a közúti közlekedés, közművek, hírközlés, vízelvezető rendszer, környezetvédelem építményeinek, valamint esővédők, köztárgyak továbbá a terület fenntartásához szükséges gazdasági építmények elhelyezésére kijelölt terület.

(3) A területeket a szabályozási terv rendeltetésük szerint KÁ01-02 övezetbe sorolja.

(4) Az egyes övezetekben csak annak rendeltetési célját szolgáló építmények és az OTÉK 26. § (3) bekezdésében meghatározott építmények helyezhetők el, az elhelyezéshez és a telekalakításhoz az övezet kezelőjének hozzájárulását be kell szerezni.

(5) A területfelhasználási egység területén épületek szabadonálló beépítési móddal, közterületen helyezhetők el.

(6) Pince csak épület alatt létesíthető.

(7) Építménymagasság legfeljebb 6,0 m.

(8) Utak alatt, a közművek elhelyezésénél, a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét mindig figyelembe kell venni. A távlatban várható közművek számára a legkedvezőbb nyomvonalfektetési helyet szabadon kell hagyni.

23. § Közlekedési, közmű területek rendeltetés szerinti övezeti besorolása:

(1) A KÁ01 jelű övezet az országos közúthálózatba tartozó mellékutak elhelyezésére kijelölt terület bel- és külterületen. Az övezetbe tartoznak:

- a.7451 sz. Magyarszombatfa-Csákánydoroszló ök. út

- a 7423 sz. Csesztreg- Magyarszombatfa ök. út

(2) KÁ02 jelű övezet a helyi közúthálózatba tartozó mellékutak (lakóutak, kiszolgáló utak, mezőgazdasági utak és egyéb közforgalomnak átadott területek), terek elhelyezésére kijelölt terület.

24. § (1) Telekalakítás során az egyes közlekedési területekhez legalább az alábbi szabályozási szélességet kell biztosítani:

- országos mellékutak 18-30 m mintaszelvény 3. sz. melléklet

- lakó és egyéb mellékutak min.12 m mintaszelvény 3. sz. melléklet

- kivételes kialakult esetben: 9 m mintaszelvény 3. sz. melléklet

- mezei utak vízárok nélkül 7 m

- mezei utak egyoldali vízárokkal 10m mintaszelvény 3. sz. melléklet

- mezei utak kétoldali vízárokkal 12 m

(2)²³

(3) Az országos közúthálózatba tartozó utak beépítése nem szánt területén lévő szakasza mentén, a védőtávolságon belül építményt elhelyezni csak a, közút kezelőjének hozzájárulásával lehetséges.

- 7423. sz. és 7451. sz. közl. út védőtávolsága a tengelytől számított 50 m.

25. § Általános előírások:

(1) A rendelet alkalmazásában zöldterületek a szabályozási terven ilyen célra jelölt közterületek.

(2) A zöldterületek az olyan állandóan növényzettel borított közterületek, melyek elsődlegesen a pihenés, testedzés céljait szolgálhatják.

(3) A területek a szabályozási terv rendeltetésük szerint ZKP01-03 jelű övezetekbe sorolja.

(4) Az egyes övezetekben csak annak rendeltetését szolgáló

- sportolási, testedzési célú

- pihenést szolgáló

- vendéglátó

- a terület fenntartását szolgáló

- köztárgy célú

- vallási célú

építmények helyezhetők el az övezet területének legfeljebb 2%-os beépítésével.

(5) A területfelhasználási egység területén épületek szabadonálló beépítési móddal, közterületen helyezhetők el.

(6) Pince az övezetek területén nem létesíthető.

(7) Építménymagasság a toronyépületek és egyéb műtárgyak kivételével legfeljebb 4,5 m.

(8) Az OTÉK előírásai szerint számított parkoló mennyiséget közterületen biztosítani kell.

26. § Zöldterületek rendeltetés szerinti övezeti besorolása:

(1) ZKP01 jelű övezet játszótér, pihenőpark, céljára kijelölt, vegyes funkciójú területek.

(2) ZKP02 jelű övezet pihenőpark, díszpark céljára kijelölt területek.

(3) ZKP03 jelű övezetek sport, szabadidő eltöltés céljára kijelölt területek.

27. § Általános előírások:

(1) A rendelet alkalmazásában erdőterület a szabályozási tervlapon ilyen célra jelölt terület vagy telek.

(2) Az erdőterületek a szabályozási terv elsődleges rendeltetésük szerint ERV01-03 jelű, védelmi célú és ERG01 jelű gazdasági célú övezetekbe sorolja.

(3) Erdőterület elsődleges rendeltetésének megváltoztatásához, más célú igénybevételéhez, építmény elhelyezéséhez az Erdészeti Hatóság előzetes engedélyét be kell szerezni.

(4) Épületek a telken, szabadonálló beépítési móddal helyezhetők el, az építménymagasság a magaslesek és egyéb toronyszerű műtárgyak kivételével a 7,5 m t nem haladhat ja meg.

(5) Pince csak épület alatt létesíthető.

28. § Erdőterületek övezeti besorolása:

(1) Az ERV01 jelű övezetek védelmi (védett) rendeltetésű erdőterületek, az Őrségi Nemzeti Park részét képezik.

(2) A védelmi rendeltetésű erdőterületeken épületet elhelyezni nem lehet.

(3) Az ERG01 jelű gazdasági célú erdőterületek erdőművelés és vadgazdálkodás céljára és az ezeket szolgáló építmények elhelyezésére kijelölt területek. Amennyiben a terület nagysága a 100.000 m2 (10 ha) területet meghaladja, az övezetben

- erdő fenntartás

- vadgazdálkodás

- védelem

- szállítás

rendeltetési egységek építményei helyezhetők el, legfeljebb 0,5%-05 beépítettségével.

29. § Általános előírások:

(1) A rendelet alkalmazásában mezőgazdasági területek a szabályozási tervlapon ilyen célra kijelölt területek és telkek. .

(2) Mezőgazdasági területek elsődlegesen növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás, valamint ezt a célt szolgáló építmények elhelyezésére kijelölt területek. .

(3) A szabályozási terv a mezőgazdasági területeket azok használata és a területükön elhelyezhető építmények alapján M01-03 jelű övezetekbe sorolja.

(4) Mezőgazdasági termőterületen építmény elhelyezéséhez a Talajvédelmi Szakhatóság előzetes hozzájárulását, valamint az illetékes Földhivatal engedélyét is be kell szerezni.

(5) Épületek szabadonálló beépítési móddal helyezhetők el.

(6) Különálló pincét beépített területként kell számítani.

(7) Építménymagasság legfeljebb 6,0 m lehet.

(8) Az M01 jelű övezetben a beépített terület körül 15 m széles takaró erdősávot kell telepíteni és fenntartani. Az erdősáv létesítője és fenntartója a terület tulajdonosa.

30. § Mezőgazdasági területek övezeti besorolása:

(1) M01 jelű övezet mezőgazdasági növénytermesztés és állattenyésztés céljára, és az ezeket szolgáló építmények elhelyezésére kijelölt terület. A 720 m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad. 720-1500 m2 területnagyságú telken - a nádas, gyep és szántó művelési ág kivételével - egy gazdasági épület helyezhető el 3%-os beépítettségig. Amennyiben a telek területe az 1500 m2-t meghaladja

- mezőgazdasági tároló

- mezőgazdasági termékfeldolgozó

- állattartó

rendeltetési egységek építményei helyezhetők el a terület 3%-os beépítettségéig.

Amennyiben a telek területe a 6000 m2-t meghaladja elhelyezhető továbbá,

- mezőgazdasági gépjavító

- igazgatási

rendeltetési egységek a terület 3%-os beépítettségéig,

- telkenként egy lakásegység vagy két pihenőszoba

rendeltetési egységek a terület 1,5%-os beépítettségéig.

(2) M02 jelű övezet a mezőgazdasági területek szőlő, gyümölcsös, kert művelési ágba tartozó övezete. A 720 m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad. 720-1500 m2 területnagyságú telken egy gazdasági épület helyezhető el 3%-os beépítettségig. Amennyiben a telek területe az 1500 m -t meghaladja

- mezőgazdasági tároló

- mezőgazdasági termékfeldolgozó

rendeltetési egységek építményei helyezhetők el a terület 3%-os beépítettségéig.

Amennyiben a telek területe a 3000 m2 -t meghaladja elhelyezhető továbbá: '"

- igazgatási.

- telkenként egy lakásegység vagy két pihenőszoba

rendeltetési egységek a terület 1,5%-os beépítettségéig.

(3) Az M03 jelű mezőgazdasági övezet védett, az Őrségi Nemzeti Park területéhez tartozik. Az övezetben építményt elhelyezni nem lehet.

31. § Általános el6írások:

(1) Az övezetbe a folyóvizek medre és partja, közcélú nyílt csatornák medre és partja tartoznak.

(2) A területek a, szabályozási terv rendeltetésük szerint E01-02, valamint EK01-02 jelű övezetekbe sorolja.

(3) Az övezetek területén kizárólag a rendeltetést szolgáló, a vízgazdálkodással, vízkár elhárítással kapcsolatos építmények helyezhetők el. Az övezetek kialakítását, használatát a 123/1997.(V11.18.) Korm. rendelet szabályozza.

32. § Területfelhasználási egység övezeti tagolása:

(1) E01 jelű övezet a folyók, mellékágak és partjuk számára kijelölt terület.

(2) E02 jelű övezet a közcélú vízárkok céljára kijelölt terület.

(3) EK01 jelű övezet ivóvíz tározó céljára kijelölt terület.

(4) EK02 jelű övezet ivóvíz kút belső védőterülete céljára kijelölt terület.

32/A § (1) A nyersanyag lelőhely a szabályozási terven jelölt 0271/8 és 0271/9 hrsz ingatlanok területeit foglalja magába.

(2) A Kübn jelű Különleges beépítésre nem szánt nyersanyaglelőhely területen a külszíni bánya fenntartásával, működtetésével összefüggő üzemi, adminisztrációs és szociális jellegű épületek és építmények helyezhetők el legfeljebb 2 %-os beépítéssel. A bányászati tevékenység befejezése után az épületeket el kell bontani, legkésőbb 12 hónapon belül, a tulajdonos kötelezettségére.

(3) Az övezetben folytatott bányászati tevékenység befejezése után, bányászati rekultivációt kell végrehajtani a rekultivációs tervekben meghatározottak szerint.

(4) Új bánya kutatás, új bányatelek fektetése, illetve bővítése kizárólag a külterület szabályozási terven különleges beépítésre nem szánt nyersanyaglelőhely területen és kizárólag abban az esetben lehetséges, ha a bányászati tevékenység negatív környezeti hatása (pl. határértéket meghaladó zaj-, rezgésterhelés, légszennyező hatás) a bányászathoz kapcsolódó előzetes vizsgálatban, illetve környezeti hatásvizsgálatban igazolt módon, a Szabályozási terven jelölt beépítésre szánt területeket nem érinti és természeti értéket nem veszélyeztet.

(5) A meglévő anyagnyerő-hely védett madár és kétéltű fajoknak jelenleg is élőhelyéül szolgál, ezért azt egy 3 m-es védőzónát fenntartva a munkálatok során meg kell kímélni.

(6) A bányaterület helyreállítása vonatkozásában – természetvédelmi szempontból – vizes élőhely kialakítása érdekében a felhagyott bányaterületeket a bányászati tevékenység előrehaladásával egyidejűleg, 1:6-os rézsűhajlást kialakítva kell rekultiválni.

33. § A föld védelméhez kapcsolódó építési és létesítési szabályok:

(1) Külszíni anyag nyerő-hely, bánya területét az anyagnyerés megszűnése után a tulajdonos, üzemeltető a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően köteles újrahasznosításra előkészíteni.

(2) Termőföldet az illetékes hatóságok engedélyével. a beépítés igényei szerint szakaszosan kell a művelésből kivonni.

(3) A község területén bánya nem nyitható.

(4) A termőföld védelme érdekében az építési munkával érintett területek talajának termő rétegét (humusz) le kell szedni és az újrafelhasználásig elkülönítve kell deponálni.

34. § A vizek védelméhez kapcsolódó építési és létesítési szabályok:

(1)²⁴

(2)²⁵

(3)²⁶

(4) A község területén a szennyvizek elszikkasztása tilos, zárt szennyvízgyűjtő medence a beépítésre szánt területeken csak a szennyvízcsatorna rendszer kiépítéséig létesíthető. A csatornarendszer kiépítése úton a szennyvízgyűjtő medencéket fel kell számolni, a rendszerre a rácsatlakozás kötelező.

(5) Élővízfolyásokba, csapadékcsatornákba, felhagyott kutakba hulladékot lerakni, szennyvizet bevezetni tilos.

(6) Csapadékvíz telken belül elszikkasztható.

(7) Az élővízfolyások partjának élétől 6 m-en belül épület és építmény nem helyezhető el.

(8) Élővízfolyások partszakaszainál -a vízfolyás tengelyétől mért 50 -en belül- építményt elhelyezni csak az illetékes természetvédelmi szakhatóság hozzájárulásával lehet.

(9) A talaj és a felszíni, illetve a felszín alatti vizek védelme érdekében, növényvédő szert, műtrágyát, útsózási anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad elhelyezni.

(10) Védett természeti területen az illetékes természetvédelmi hatóság előzetes engedélye szükséges a vízfolyások partélének karbantartási munkálataihoz.

(11) A község közigazgatási területén a 14/2001. KöM-EüM-FVM együttes rendelet mellékleteiben közzétett határértékeket új létesítmények esetében nem szabad túllépni, meglévő létesítményeknél a 21/2001. Korm. rendelet szerint kell eljárni.

(12) A légszennyezettségi zónarendszer kidolgozása után az intézkedési programot a Rendezési Terv mellékleteként kell kezelni.

(13) A 21/2001. Korm. rendelet 2.sz. mellékletében meghatározott, védelmi övezet kialakítását igénylő új tevékenységek a község területén csak a Rendezési Terv módosításával telepíthetők.

35. § Az élővilág védelméhez kapcsolódó építési és létesítési szabályok:

(1) A község területén az erdőterület csökkentése tilos. Erdőterület termelésből kivonása esetén a kérelmező az igénybevett erdőterülettel azonos nagyságú erdőt köteles telepíteni, vagy az újraerdősítés költségét megfizetni az Erdészeti Hatóság engedélyében foglaltak szerint.

(2) Az erdő használatát tartósan akadályozó létesítmények (közművezetékek, sportpálya, stb.) elhelyezése esetén az Erdészeti Hatóság engedélyében foglaltak szerint kell eljárni, illetve a költségeket megtéríteni.

(3) Lakóterületeken az előírt zöldfelület legalább 60%-át aktív zöldfelületként kell kialakítani és folyamatosan fenntartani.

(4) Belterületi új, vagy átépítésre kerülő utakon fasorokat kell telepíteni.

(5) Helyi egyedi védelmet élvez az 582 hrsz ingatlan zöldterületi részén lévő tölgyfa

(6) A védett élőhelyeken előforduló védett természeti értékek megóvása érdekében cserjeirtás és fakitermelés csak vegetációs időn kívül (március 15 és augusztus 31 között) történjen. Vegetációs időben fakitermelés csak a természetvédelmi hatóság előzetes engedélyével történhet.

(7) A közösségi terek, épületek, létesítmények, ipari üzemek éjszakai megvilágításának tervezése, kialakítása az éjszakai életmódot folytató állatvilág védelmének figyelembe vételével történjen.

36. § A táj védelméhez kapcsolódó építési és létesítési szabályok:

(1) Meglévő értékes fa és növényállomány kivágására engedély alapján csak akkor kerülhet sor, ha az a környezetre veszélyt nem jelent.

(2) Védett természeti területen tájidegen növényfajok nem telepíthetők.

(3) A tervezett új létesítményeket megfelelően illesszék a kialakult tájképbe illetve táji környezetbe, figyelembe véve a településre jellemző hagyományos épület-elhelyezést, anyaghasználatot, tömegkialakítást stb.

(4) A tervezett birtokközpont tervezését előzze meg részletes tájképi vizsgálat, az engedélyezési tervdokumentációnak legyen része a tájba illesztési terv, melynek sikeres megvalósítása a használatbavételi engedély kiadásának feltétele.

37. § A települési környezet védelméhez kapcsolódó építési és létesítési szabályok:

(1) A település levegőtisztaság védelmét a külön jogszabály előírásai szerint kell biztosítani

(2)²⁷

38. § Az épített környezet védelméhez kapcsolódó építési és létesítési szabályok:

(1) Amennyiben az építkezés során régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, azt a felfedező (a munka felelős vezetője) köteles a területileg illetékes múzeumhoz bejelenteni. (2001.évi LXIV.Tv.24. §)

(2) A régészeti örökség védelme, illetve a műemlékvédelem érdekében a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény II. részének 1. és 2. fejezetét kell figyelembe venni.

(3) A terven jelölt helyi építészeti és természeti értékek védelmére Önkormányzati rendeletet kell alkotni, és elfogadása után azt a Rendezési Terv mellékleteként kell alkalmazni.

(4)²⁸

39. § A rendelet vonatkozásában:

(1) Elsődleges célt szolgáló épület: a telek fekvése szerinti építési övezet és övezet sajátos építési használatának maghatározásánál elsődlegesen megjelölt célt szolgáló rendeltetési egységek elhelyezésére szolgáló legnagyobb beépített térfogatú épület.

(2) További épületek: építési telken, az elsődleges célt szolgáló épületen túl megvalósuló minden más épület.

(3)²⁹

(4) Telek burkolt felülete: Az utak, járdák, teraszok, térburkolatok, medencék, stb ténylegesen burkolt teljes felülete, a burkolat anyagától függetlenül. Mindenképpen burkoltnak kell tekinteni a közterülettől az építmények valamennyi bejáratához vezető 1,0 m széles gyalogjárdát, az előírt számú gépkocsi-parkoló felületét kocsinként 2,4x4,8 m mérettel, a parkolóhely megközelítésére szolgáló utat 2,5 m szélességgel, a parkolóhelyre beálláshoz és megforduláshoz szükséges területet.

(5) A helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi egység: minden vállalkozásnak a közvetlen lakossági felhasználásra alkalmas (iparcikkek, vegyi áruk, barkács anyagok és eszközök,. élelmiszerek, húsáruk, italok, gyógyszerek, stb,) árucikkek kizárólag kiskereskedelmi forgalmazását szolgáló helyiségcsoportja, a jármű és üzemanyag kereskedelem kivételével. Egy kereskedelmi egység nettó alapterülete a 150 m2 -t nem haladhat ja meg.

(6) A helyi lakosság ellátását szolgáló vendéglátó egység: minden, nyilvános működésű, ételek, italok felszolgálására és azok helyben fogyasztására alkalmas (étterem, espresso, pizzéria, büfé, italbolt, salátabár, pecsenyesütő, lángossütő, cukrászda stb.) helyiség csoport. Egy vendéglátó egység nettó alapterülete a 150 m2-t, illetve befogadóképessége az 50 férőhelyet (szabadtéri terasz, kerthelyiség területével együtt) nem haladhat ja meg.

(7) A helyi lakosság ellátását szolgáló szolgáltató egység: mindazon szolgáltatások nyújtásához szükséges helyiségcsoport melyek közvetlenül a helyi lakosság személyi igényeivel és személyi vagyontárgyainak állagmegóvásával kapcsolatba hozható, a kereskedelem, a közúti járműjavítás, vendéglátás kivételével. A szolgáltatás nyújtásával veszélyes sugárzás nem keletkezhet, bűzös vagy veszély anyag a környezetbe nem kerülhet, a tevékenységből származó zaj és rezgésterhelésnek a vonatkozó szabványokban és rendeletekben előírt határérték alatt kell maradni. Egy szolgáltató egység nettó alapterülete a 150 m2 -t nem haladhatja meg.

(8) Nem zavaró hatású kézműipari egység: minden olyan termék előállító és bérmunka tevékenység végzésére szolgáló helyiségcsoport, amelyben egyszerű szerszámokkal, egyedi eljárásokkal történik a munkavégzés és annak következményeként zavaró hatás, vagy veszélyes sugárzás nem keletkezik. Bűzös vagy veszélyes anyagot csak olyan mennyiségben használnak, illetve olyan technológiát alkalmaznak, hogy a tevékenységből származó terhelések a vonatkozó szabványokban és rendeletekben előírt határértékek alatt maradnak. Egy kézműipari egység alapterülete a 150 m2-t nem haladhatja meg.

(9) Jellegzetes területhasználat: a terep, növényzet, beépítési mód és rendeltetés értékes együttese.

(10) Kereskedelmi szálláshely: minden szállás vagy üdülés céljára szolgáló épület, illetve épületrész, amely 6, vagy több lakó+vendégszoba egységet tartalmaz.

(11) Áttört kerítés: A legalább 40%-ban áttört felületű kerítés, legfeljebb 40 cm lábazattal. A lábazatot és a kapuzatokat is a kerítés felületéhez tartozónak kell tekinteni.

40. § (1) A szabályzat és a szabályozási tervek az alábbiakban felsorolt elemeinek módosítása csak a településszerkezeti terv módosításával és az 1997. évi LXXVIII. törvényben előírt egyeztetési eljárással módosíthatók:

(2) A szabályzat és szabályozási tervek előírásait az alább felsorolt esetekben az építési Hatóság pontosíthatja, vagy meghatározhatja a szabályzat és a szabályozási tervek módosítása nélkül:

(3) Minden egyéb esetben a szabályzat és a szabályozási tervek az érintett államigazgatási szervek, szakhatóságok, és telektulajdonosok bevonásával, a településszerkezeti terv módosítása nélkül, az 1997. évi LXXVIII. törvényben előírt egyeztetési eljárással módosíthatók.

41. § (1)³⁰

(2) A rendelet mellékletei:

1. sz. melléklet: Beépítésre szánt területek építési övezeti előírása

2. sz. melléklet: Telek beépítési mintalapok

3. sz. melléklet: Közutak mintaszelvényei

4. sz. melléklet: É5 Belterület, beépítésre szánt terület szabályozási terv

5. sz. melléklet: É6 Külterület szabályozási terv

6. sz. melléklet: SZT-M1 - 6/2015.(V.20.) önkormányzati rendelettel elfogadott szabályozási tervlap

7. sz. melléklet: Külterület Szabályozási Terv módosítása, tervlapszám: SZT-M/2 2015

8. sz. melléklet: Magyarszombatfa település egyedi tájérték felmérése

9. sz melléklet: SZT-M2 -8/2021.(IX.15) önkormányzati rendelettel elfogadott szabályozási tervlap

(3) A rendelet 2002. november 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit az 1. fokú határozattal el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

Magyarszombatfa, 2002. október 8.

Laczó László Pongráczné Vígh Ibolya

Polgármester körjegyző