Nagyrákos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2009. (XI. 19.) önkormányzati rendelete

Nagyrákos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6 / 2009. (XI. 19.). számú rendelete a község helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről

Hatályos: 2024. 02. 27

Nagyrákos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2009. (XI. 19.) önkormányzati rendelete

Nagyrákos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6 / 2009. (XI. 19.). számú rendelete a község helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről

2024.02.27.

Nagyrákos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben, az Országos Településrendezési és Építési követelményekről szóló, módosított 253/1997.(XII.20.) Kormányrendeletben (továbbiakban OTÉK) foglaltak alapján, valamint az önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. tv. 8. §. (1) bekezdésében és a 16. §. (1) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya és alkalmazása

1. § (1) Jelen rendelet hatálya Nagyrákos község teljes közigazgatási területére terjed ki.

(2)1 A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési területet vagy építési telket kialakítani, továbbá – bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – műtárgyat és más építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, elmozdítani, valamint területnek, épületnek, vagy helyiségének rendeltetését megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munka) és mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak, a 2. mellékelt szabályozási tervének és e rendeletben előírtaknak megfelelően szabad.

(3)2 Jelen rendelet csak a 2. mellékletben található szabályozási tervvel együtt érvényes.

Fogalom magyarázat

1/A. § Elsődleges beépítési terület határa: A beépítésre szánt területhasználati egységen belül e rendelet 2. mellékletét képező szabályozási tervlapon ábrázolt építési telek rész.

Szabályozási elemek

2. § (1) Jelen rendelet, valamint a szabályozási terv és jelmagyarázata kötelező szabályozási elemeket tartalmaz.

(2) I. rendű szabályozási elemek:

a) beépítésre szánt terület építési övezeteinek és beépítésre nem szánt terület övezeteinek lehatárolása és a hozzájuk rendelt előírások;

b) belterületi határvonal;

c) a szabályozási vonalak;

d) a területfelhasználási egység határa, azok a szabályozási vonalak, amelyek egyben kötelező telekhatárok is (beépítésre szánt- és beépítésre nem szánt terület határán húzódnak).

(3) II. rendű szabályozási elemek:

a) védőterület, védősáv határa.

(4)3

II. Fejezet

A TELEPÜLÉSRENDEZÉS SAJÁTOS HELYI ESZKÖZEI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS

Elvi telekalakítási és elvi építési engedélyezési terv

3. § (1) Az elvi engedélyezési terv a helyi sajátosságokra tekintettel meghatározza:

a) a kialakítható telek alakját;

b) a környezethez és a környező beépítéshez történő illeszkedés módját;

c) az épület, építmény tömeg- és homlokzatképzését;

d) a jellemző homlokzati- és fedési anyagokat;

e) a színezést.

(2) kötelező elvi építési engedélyt kérni az alábbi esetekben:

a) védett építészeti érték átalakítása;

b) védett területen történő építési munka;

c) vízgazdálkodási területen történő építmény elhelyezés.

d) közlekedési területen történő építmény-elhelyezés;

e) zöldterületen történő építmény-elhelyezés.

Beültetési kötelezettség

4. §4 A szabályozási tervben beültetési kötelezettséggel érintett ingatlanok esetében az építési engedélyezési eljárás részét kell, hogy képezze a beültetési terv és leírás. A beültetési kötelezettség megvalósítása a jogerős használatbavételi engedély előfeltétele. Amennyiben az önkormányzat rendelkezik érvényes és közzétett kertészeti mintatervvel, az engedélyes köteles a beültetést annak alapján végrehajtani, annak hiányában három szintes zöldfelületet kell kialakítani. Minden más esetben kertészeti terv készítendő.

III. Fejezet

A TERÜLETFELHASZNÁLÁS RENDSZERE

Övezeti besorolások

5. §5 A szabályozási terv beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeket határol le az alábbiakszerint:

Beépítésre szánt építési övezetek:

Lf-falusias lakóövezet;

Gk-kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület;

Ks-különleges sport terület – sportlétesítmények elhelyezésére szolgáló terület;

Kte-különleges terület - köztemető területe

Beépítésre nem szánt területek:

Zk-zöldterület – közkert területe

Zp-zöldterület – közkert parkoló területtel, ingatlanhoz közúti csatlakozás biztosításával

Zu-zöldterület – közkert ingatlanhoz közúti csatlakozás biztosításával

Zs-zöldterület – sportpálya területe

Ev-erdő – védelmi célú erdőterület

M-mezőgazdasági terület – általános mezőgazdasági terület

Mv-mezőgazdasági védőterület – korlátozott használatú mezőgazdasági terület

Mgy-mezőgazdasági terület – gyepterület, legeltetett, kaszáló terület

Mk-mezőgazdasági terület –.kert, gyümölcsös terület, kertészet

Vf-vízgazdálkodási terület –folyóvizek medre és partja

IV. Fejezet

A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSAI

Telekalakítás, az építési övezetek lehatárolása, beépíthetősége

6. §6

Beépítésre szánt területek általános előírásai

7. § (1)7

(2) Az építési telek terepszint alatti építményeinek, épületrészeinek alapterülete együttesen nem haladhatja meg a telek legnagyobb beépítettségére számított területérték felét.

(3) Amennyiben a telek természetes esése az átlagos 10%-os mértéket meghaladja, az építési engedélyezési terv kötelező munkrészeként a csapadékvíz kezelésére számítással alátámasztott tervet is kell készíteni.

(4) Amennyiben a telken terepszint alatti építmény is létesül, és a telek természetes esése az 15%- os mértéket meghaladja, az építési engedélyezési terv kötelező munkrészeként a csapadékvíz kezelésére, az alapozás módjának helyes megválasztása és a rétegvizek okozta terhelések felderítése érdekében talajmechanikai szakvélemény is készítendő.

(5) Az építési övezetben megengedett építmények közül a huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épületek kizárólag az elsődleges beépítési terület határán belül helyezhetők el. Amennyiben az elsődleges beépítési területet telekhatár keresztezi és így a telek előkertjének, oldalkertjének vagy hátsókertjének egy része a telek elsődleges beépítési területének határán belülre kerül, úgy ezen telekrészek beépítése az építési telek építési helyen kívüli részére vonatkozó szabályok szerint lehetséges.

(6) Minden lakás és üdülő önálló rendeltetési egység után egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani

A kialakult esetekre vonatkozó rendelkezések

8. § (1) Az építési övezeti, övezeti előírásoktól eltérően kialakult telekméretet, telekhasználatot vagy a már megvalósult épületet illetően bármely más, a követelményeknek meg nem felelő övezeti tényezőt, ha az jogszerűen vagy jóhiszeműen valósult meg a HÉSZ hatályba lépése előtt, továbbá ha annak megvalósítása érvényes építési engedély alapján folyamatban van, kialakultnak kell tekinteni. A kialakult, az előírásoknak meg nem felelő állapot fenntartható és folytatható a következő kikötésekkel:

a) Ha a beépítettség mértéke magasabb a megengedettnél, és ha az eltérés a korábbi előírások szerint alakult ki, akkor a telken a meglévő épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az épület(ek) szintterülete, építménymagassága nem növelhető. (A tetőtér beépíthető, ezáltal a építménymagasság és a beépítettség megtartása mellett a szintterület növelése megengedhető). Ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a HÉSZ előírásait kell alkalmazni.

b)8

c) A HÉSZ hatálybalépését megelőzően kiadott érvényes építési engedély alapján megvalósuló, építés alatt lévő épületek a HÉSZ szabályai alól kivételt képeznek.

d)9

f) Ha a meglévő épület építménymagassága nem felel meg az építési övezeti előírásoknak, a meglévő épület csak úgy bővíthető, ha annak építménymagassága nem növekszik, és a telekre vonatkozó építési övezet egyéb előírásai betarthatók. Ha a meglévő épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a rá vonatkozó övezet előírásait érvényesíteni kell.

Az építési hely

(2)10 Az egyes építési övezeteken belül “elsődleges beépítési terület határa” vonallal lehatárolt ún. építési helyek lettek kijelölve. Az építési telken belül épületet elhelyezni csak ezen az építési helyen belül szabad. Az építési hely azon része, amely védőtávolságon belül helyezkedik el, csak a II. rendű korlátozás megszűnését követően vehető építési helyként figyelembe.

(3)11 Az építési hely határa az egyes építési övezetekben a 2. mellékletben található szabályozási terv szerint rögzített. Elhelyezkedésük, méretük – hasonlóan a többi I. rendű szabályozási elemhez – csak a szabályozási terv és a HÉSZ együttes módosításával változtatható meg.

(4)12 Amennyiben telekosztás, telekhatár-rendezés vagy más szabályos telekalakítási eljárás folytán a telekhatár az “elsődleges beépítési terület határa vonalra” vagy az “elsődleges beépítési területen” belülre kerül, sem jelen rendeletben meghatározott elő- oldal és hátsókert területe sem az OTÉK 36. §-a szerinti építmények közötti legkisebb távolsággal lehatárolt terület nem vehető építési helyként figyelembe.

(5)13 Az építési övezetek elsődleges beépítési területén kívül állandó emberi tartózkodásra nem szolgáló sport és játszóeszközök, kerti pavilonok szabadon elhelyezhetők a zöldfelületre vonatkozó előírások, valamint az OTÉK 35-36. §-ban előírtak betartása mellett. Elhelyezésük a szomszéd ingatlan rendeltetésszerű használatát nem korlátozhatják, a tulajdonos jogos érdekeit nem sérthetik.

(6)

INFRASTRUKTÚRÁLIS LÉTESÍTMÉNYEK ELŐÍRÁSAI

A közművek elhelyezésének általános előírásai

9. § (1) Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek kiépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről és a meglévő közművek szükséges rekonstrukciójáról egyidejűleg gondoskodni kell.

(2)14 A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt bármely közmű építését a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét biztosítva kell megvalósítani. A közművek elrendezésénél az utcák fásítási igényét is figyelembe kell venni, különös tekintettel a védett fasorokra.

(3) Mindennemű építési tevékenységnél gondoskodni kell a meglévő és a megmaradó közművezetékek, közműlétesítmények védelméről, az érintett építési terület helyreállításáról.

(4)15

Közművek elhelyezésének ágazatonkénti előírásai

10. § (1) A közüzemi közmű-, távközlési és adatátviteli hálózatok és azok létesítményeit, valamint ezek vonatkozó jogszabályok, szabványok szerinti védőtávolságait közterületen, vagy a közműüzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jog bejegyzéssel kell a helyet biztosítani.

(2) Közművek számára szolgalmi jogot új beépítési területen csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz.

(3) A közművekkel kapcsolatos mindennemű építési tevékenység során a vonatkozó jogszabály, valamint a vonatkozó ágazati előírások, szabványok előírásait be kell tartani.

(4) Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek kiépítését, illetve a szükséges rekonstrukciót el kell végezni. A feleslegessé vált közműveket el kell bontani.

Ívóvízellátás
(5) Lakás, kereskedelmi, vendéglátási célú és szállásjellegű új épület építése vagy meglévő épület felsorolt célra történő átalakítása csak az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosíthatósága esetén engedélyezhető.
(6) 16
(7) A szennyvízcsatorna megépítése után az érintett fogyasztókat kötelezni kell a csatornára való rákötésre, kivéve ha a szennyvíz gyűjtése, ártalmatlanítása és elhelyezése egyedi berendezéssel a rendelet hatálybalépésekor már megoldott.
(8) Ipari-, kereskedelmi-, szolgáltató tevékenység során keletkező szennyvizek a közcsatornába, élővízfolyásba csak megfelelő előtisztítás után, szakhatósági engedély alapján vezethetők. A szükséges előtisztítást a keletkezés telkén belül, a vonatkozó ágazati jogszabályok előírásainak betartásával kell elvégezni.
(9) A parkolók felületéről indokolt esetben, de 40 gépkocsibeállást meghaladó parkolószám felett a csapadékvizeket csak homok- és olajfogón átvezetve lehet közcsatornába engedni.
Árvíz-, és belvízvédelem
(10) Vízfolyások mentén mindennemű tevékenység, műszaki infrastruktúra létesítése csak az illetékes vízügyi hatóság hozzájárulásával végezhető.
(11) A vizek természetes lefolyását, illetve áramlását csak a vízügyi hatóság engedélyével, az abban foglalt előírások megtartása mellett szabad megváltoztatni.
(12) A felszíni víz védőtávolságán belül csak építménynek minősülő vízügyi létesítmények elhelyezése engedélyezhető. A terület kezeléséről köteles a tulajdonos az érintett ágazat előírásai szerint gondoskodni.
(13) A VÍZIG kezelésében lévő vízfolyások árvízvédelmi töltéseinek lábától 10-10 m, a társulati kezelésű vízfolyások partélétől 6-6 m és az önkormányzati kezelésben lévő vízfolyások, árkok partélétől 3-3 m szélességű karbantartási sáv biztosítandó.
Villamosenergia-ellátás
(14) A villamos művek biztonsági övezetét a a vonatkozó jogszabályok szerint kell biztosítani. A védőtávolságot a föld feletti vezeték mindkét oldalán a szélső, nyugalomban levő áramvezetőtől vízszintesen kell mérni.
(15) 17
(16) 18
(17) 19
(18) Új épület bekötése csak földkábelben engedélyezhető.
Földgáz-ellátás
(19) A gázátadó állomások biztonsági övezete a létesítmény telkétől vízszintesen mért 15 m vagy az átadó borítható szerelvényeitől mért 26 m védőtávolság által kijelölt területek közül a nagyobb érték. A nagynyomású földgázvezeték biztonsági sávja a földgázvezeték tengelyétől mért 23-23 m.
(20) A középnyomású gázelosztó vezetékek védőtávolsága 5 - 5 m. A középnyomású földgázellátású területeken a nyomásszabályozókat az előkertben, lehetőleg a telekhatártól mért 1 m-en belül kell elhelyezni.
(21) 20
(22) A biztonsági sávban, ill. védőterületen belül épület, építmény elhelyezése nem engedélyezhető.
Elektronikus hírközlés
(23) 21
V. Fejezet

EGYES ÉPÍTMÉNYFAJTÁK SAJÁTOS KÖVETELMÉNYEI

Reklámfelületek kialakítása

11. §22

Kerítések

12. § (1) A tervezési területen kerítés a vonatkozó jogszabályok, valamint e rendelet 14. § szabályozott módon létesíthető.

(2) Ahol a szabályozási terv új szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítést az új szabályozási vonalon, bellül kell elhelyezni, az az előkertben – az illeszkedés szabályának figyelembe vételével – bárhol elhelyezhető.

Egyéb épületek építmények

13. § Az épületek használatát kiegészítő funkciójú épületek (járműtároló, egyéb tárolóépítmények, kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet, kazánház) csak az épülettel egy tömegben, ahhoz csatlakozóan építhető. Oldalhatáron álló beépítés esetén a kiegészítő funkciójú épület a fő funkciót hordozó épülettel azonos telekhatárra csatlakozó építési helyen belül építhető.

Az egyes építési övezetek egyedi előírásai táblázat

14. § Jelmagyarázat:

Lf Lakóterülett – falusias lakóterület „K“ Kialakult beépítési mód
Gk Gazdasági terület – kereskedelmi, szolgáltató terület „O“ Oldalhatáros beépítési mód
Kte Különleges – temető terület „SZ“ Szabadonálló beépítési mód
Ks Különleges – sportpálya területe „Z“ Zártsorú beépítési mód
* Minimum, maximum értékkel szabályozott előkert esetén a a kialakult telekadottságok alapján a tervező szabadon választhatja meg a sávon belül az előkert mértékét.
Szabályozási terven szereplő övezeti jel értelmezése:
Lf – 01 - 02
Építési övezeti besorolás (OTÉK)
Övezeten belüli kategóriaszám
Kategórián belüli sorszám
VI. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI

Közlekedési, közmű és egyéb beépítésre nem szánt területek előírásai Általános közlekedési és közműterület23

15. §24 (1) A közlekedési és közmű elhelyezési területbe a területen áthaladó országos közutak, az önkormányzatai fő- és gyűjtő utak, egyéb utak, kerékpárutak, gyalogutak, járdák, valamint ezek csomópontjai tartoznak.

(2) A közutakra csatlakozást kialakítani csak az út kezelőjének hozzájárulásával lehet.

(3) Az útkereszteződésekben a rálátási háromszöget a biztonságos közlekedés érdekében szabadon kell hagyni, ezen belül semmiféle létesítmény és a kilátást akadályozó növényzet nem helyezhető el.

(4) Az utak építéséhez szükséges építési területek szélességét az SZ-1 jelű tervlap, valamint jelen rendelet mellékletét képező útminta-keresztszelvények tartalmazzák. A mintakereszt-szelvénnyel nem szabályozott utak esetében az OTÉK 26. § (2) bekezdése előírásait kell alkalmazni.

(5) Az utak szabályozási szélességén belül csak a közút létesítményei és berendezései, valamint közművek helyezhetők el, illetve növényzet telepíthető az OTÉK 26. § (1) és (6) bekezdése, valamint a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. 42/A. § (1) és annak végrehajtásáról szóló 30/1988. (IV.21) MT rendelet 31. § (3) előírásainak megfelelően. Egyéb létesítmények közterület-szabályozási előírások alapján helyezhetők el.

(6) A közlekedési területen belül elhelyezhető építmény által elfoglalt terület a telekterület 2%-át, magassága az útmenti kápolna, emlékhely kivételével a 4,5 m-t nem haladhatja meg. Útmenti kápolna, emlékhely magassági korlátozás nélkül építhető ha a közlekedés biztonságát nem veszélyezteti.

(7) A közutakat és a közforgalom előtt megnyitott magánutakat 12 m vagy nagyobb keresztmetszeti szélesség esetén jelen rendelet 17. § (1)-(6) bekezdése szerinti fásítással kell megvalósítani.

(8) Nagyrákos Község Önkormányzat tulajdonában lévő közutakra és közutat képező járdákra az alábbi esetben burkolatbontási tilalom áll fenn:

- November 15-től a következő év március 15-ig

- Új építésű vagy felújított helyi közút (útburkolat) esetén a használatbavételtől (vagy a kivitelező részéről történő átadástól) számított 60 hónapig.

Vasútterület
(9) A Hodos-Zalaegerszeg-Ukk-Boba 25 számú vasúti fővonal építési területére a vonatkozó hatályos szakági előírásokon túl az alábbi helyi szabályozás vonatkozik:
a) 25 A völgyhíd alatti terület az út és közmű területek kivételével a 2. mellékletben található szabályozási terv szerinti eredeti művelési ágnak megfelelően tartandó fenn. Ezek jellemzően gyep, rét, vízgazdálkodási-, és erdő területek.
b) A vasúti alagút feletti termőfölddel fedett terület az eredeti művelési ágnak megfelelően véderdőként művelendő.
A zöldterület
(10) A zöldterületen belül elhelyezhető építmény által elfoglalt terület a telekterületének 2%-át, építménymagassága a 4,5 m-t nem haladhatja meg
(11) 26 A közkert és közpark területen emlékmű, kegyhely emelhető, illetve az OTÉK 27. § (4) a) és (4) c) pontjaiban foglalt épület vagy építmény helyezhető el. Vendéglátó épület elhelyezése az övezetben tilos. A Zp és Zu jelű közkert területként kialakított, közlekedési célokra is igénybe vehető területek olyan közterületek, ahol az általános közlekedési és közmű területhez képest alapvetően a zöldfelületi jelleg dominál.
Az erdőterület
(12) Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület. Felhasználása a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint történhet.
Rendeltetése szerint:
- védett, illetve védő célú erdőterület: (Ev).
Mezőgazdasági terület
(13) Általános mezőgazdasági terület (M)
A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az azokkal kapcsolatos termékfeldogozás és tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület. Épületet, építményt csak az OTÉK és a vonatkozó egyéb jogszabályok előírásai szerint lehet elhelyezni.
(14) Mezőgazdasági - kert, gyümölcsös terület, kertészeti terület (Mk)
Jellemzően gyümölcsös, kert művelési ágú terület. Az övezeten belül erdőt telepíteni tilos, jelen rendelet hatályba lépése előtt már beerdősült területeket a szomszédos ingatlanok benapozásának biztosítása érdekében ki kell termelni és azok helyén az övezetre előírt művelést kell folytatni. Területhasználat szerint nem feltétlenül egynemű. A terület kertként, gyümölcsösként, kaszáló, legeltetett gyümölcsösként történő használata egyidejűleg is megengedett, illetve javasolt.
(15) Mezőgazdasági gyepterület (Mgy) A szántóföldi művelésre nem (vagy kevésbé) alkalmas terület, amely takarmányozási, legeltetési célt szolgál. Az övezetben épületet, építményt elhelyezni tilos.
(16) Mezőgazdasági védőterület (Mv) A mezőgazdasági védőterület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az azokkal kapcsolatos termékfeldogozás céljára szolgáló olyan terület, amely a közeli beépítésre szánt területek védelme érdekében korlátozás alatt áll: a védőterületen bűzös, zajos, porszennyezéssel járó tevékenység tartósan nem folytatható, ehhez szükséges épület, építmény nem létesíthető. Az övezetben egyéb épület, építmény is csak akkor helyezhető el, ha a telek úttal, árokkal határos területének min. 10 m-es sávjában legalább 2 szintes (cserje és lombosfa) növénykiültetés kerül telepítésre.Fenti rendelkezéseket, valamint az OTÉK 29. §-ban foglalt előírásokat együttesen kell alkalmazni. Az előírt növénykiültetésnek az épületre és építményre vonatkozó használatbavételi eljárás megkezdéséig kell megvalósulnia.
Egyéb terület
(17) Vízgazdálkodási terület (V)
Az övezetben építési munka csak a hullámterek használatáról és hasznosításáról szóló jogszabály (46/1999.(III.29.)) előírásainak megfelelően, az OTÉK 30. §. (2) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el. Az övezetben elhelyezhető épület, építmény által elfoglalt terület a telekterület 2%-át nem érheti el. Közösségi épületek megengedett legnagyobb építménymagassága: 4,5 m. Az üzemeltetéssel kapcsolatos műtárgyak magassága nem esik korlátozás alá.
(18) A vízgazdálkodási területen belül bármilyen építési munka csak elvi építési engedély alapján végezhető.
VII. Fejezet

A TELEPÜLÉSI ÉRTÉKVÉDELEM ELŐÍRÁSAI

Értékvédelem

16. §27

Környezet- és természetvédelmi követelmények

Zöldfelületi értékvédelem

17. § (1)28

(2)29

(3)30

(4)31

(5)32

(6) Hulladék, útsózási és egyéb, a talajra, felszín alatti vizekre potenciálisan veszélyes hatású anyag – az avar, kerti, növényi eredetű hulladék kivételével (amelyek utóhasznosításánál a komposztálást kell előnyben részesíteni) – csak zárt térben, illetve edényzetben tárolható, nem burkolt felületen ideiglenesen sem helyezhető el. A területek feltöltése csak szennyeződésmentes anyaggal történhet.

(7) Épületek, utak, egyéb létesítmények kivitelezésekor az érintett területen lévő termőföld, humuszos termőréteg védelméről, újrahasznosításáról gondoskodni kell. Külszíni anyagnyerő hely, bánya területét az anyagnyerés megszüntetése után a tulajdonos, üzemeltető a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően köteles újrahasznosításra előkészíteni.

(8) A terepszint alatt létesülő építmények, berendezések (pl. tartályok, vezetékek, stb.) építése esetén azokat úgy kell kialakítani, hogy azok sem az építés idején, sem a későbbi működés során ne okozzanak talaj és felszín alatti vízszennyezést.

(9) Az építési törmeléket, valamint a kikerülő föld-felesleget a kommunális hulladéktól elkülönítve kell deponálni.

(10) Külterületen a telek tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, trágya, kommunális hulladék és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és a kijelölt telepekre szállításáról.

Élővizek védelme
(11) Minden forrás természeti védelem alatt áll. A források 100 méteres környezete védő terület, építésre nem vehető igénybe. Kivételesen, a védőtávolságon belül is elhelyezhető a forrás használatával összefüggő kútház, esőbeálló, tájékoztatótábla, stb. építmény.
(12) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok, védőgátak folyamatos karbantartásáról, tisztításáról a kezelő, üzemeltető köteles gondoskodni.
(13) A talaj és a felszíni, ill. felszín alatti vizek védelme érdekében veszélyes hulladékot növényvédő szert, műtrágyát, útsózási anyagotcsak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad elhelyezni.
(14) Élővízfolyásokba, csapadékcsatornákba, felhagyottkutakba bármely hulladékot, szennyvizet, szennyezett csapadékvizet vezetnitilos.
(15) A talaj- és talajvíz védelme érdekében a szennyvízcsatornahalózat kiépítése után a kommunális szennyvíz belterületen csak közcsatornába vezethető. Külterületen, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, csak zárt szennyvíztárolóműtárgyban helyezhető el vagy szabványos, egyedi szennyvíztisztító berendezés létesítésével kezelendő.

Tűzvédelem

18. § (1) Az éjjeli-nappali tűzjelzés lehetőségét nyilvános telefonállomás(ok)ról biztosítani kell.

(2) Az újonnan kijelölt belterületi lakóterületeken a tüzivíz biztosításról a beruházó köteles gondoskodni.

(3) Az épületek közötti tűztávolság és a legkisebb távolság biztosításáról az épületek építésének engedélyezésekor gondoskodni kell.

(4) Az új építési területeken biztosítani kell a tűzoltógépjárművek számára, az akadálytalan közlekedést.

(5) Jelen rendelet előírásait az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban foglaltakkal (OTSZ) együtt kell alkalmazni.

VIII. Fejezet

VEGYES ÉSZÁRÓRENDELKEZÉSEK

19. § E rendelet 2009. november 19. napján lép hatályba. Rendelkezéseit az I. fokú határozattal el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

Nagyrákos, 2009. november 18.

Gaál Zsuzsanna Németh Istvánné

3. melléklet34

1

Az 1. § (2) bekezdése a Nagyrákos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (II. 23.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

2

Az 1. § (3) bekezdését a Nagyrákos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (II. 23.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.

3

A 2. § (4) bekezdését a Nagyrákos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (II. 23.) önkormányzati rendelete 9. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

4

A 4. § a Nagyrákos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (II. 23.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

5

Az 5. § a Nagyrákos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (II. 23.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

6

A 6. §-t a Nagyrákos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (II. 23.) önkormányzati rendelete 9. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

7

A 7. § (1) bekezdését a Nagyrákos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (II. 23.) önkormányzati rendelete 9. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

8

A 8. § (1) bekezdés b) pontját a Nagyrákos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (II. 23.) önkormányzati rendelete 9. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

9

A 8. § (1) bekezdés d) pontját a Nagyrákos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (II. 23.) önkormányzati rendelete 9. § e) pontja hatályon kívül helyezte.

10

Nagyrákos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (II. 23.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.

11

A 8. § (3) bekezdését a Nagyrákos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (II. 23.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.

12

Nagyrákos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (II. 23.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.

13

Nagyrákos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (II. 23.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.

14

A 9. § (2) bekezdése a Nagyrákos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (II. 23.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.

15

A 9. § (4) bekezdését a Nagyrákos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (II. 23.) önkormányzati rendelete 9. § f) pontja hatályon kívül helyezte.

16

A 10. § (6) bekezdését a Nagyrákos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (II. 23.) önkormányzati rendelete 9. § g) pontja hatályon kívül helyezte.

17

A 10. § (15) bekezdését a Nagyrákos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (II. 23.) önkormányzati rendelete 9. § h) pontja hatályon kívül helyezte.

18

A 10. § (16) bekezdését a Nagyrákos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (II. 23.) önkormányzati rendelete 9. § h) pontja hatályon kívül helyezte.

19

A 10. § (17) bekezdését a Nagyrákos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (II. 23.) önkormányzati rendelete 9. § h) pontja hatályon kívül helyezte.

20

A 10. § (21) bekezdését a Nagyrákos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (II. 23.) önkormányzati rendelete 9. § i) pontja hatályon kívül helyezte.

21

A 10. § (23) bekezdését a Nagyrákos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (II. 23.) önkormányzati rendelete 9. § j) pontja hatályon kívül helyezte.

22

A 11. §-t a Nagyrákos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (II. 23.) önkormányzati rendelete 9. § k) pontja hatályon kívül helyezte.

23

A „Közlekedési, közmű és egyéb beépítésre nem szánt területek előírásai Általános közlekedési és közműterület” alcím címe a Nagyrákos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (II. 23.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.

24

A 15. §-t a Nagyrákos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (II. 23.) önkormányzati rendelete 9. § l) pontja hatályon kívül helyezte.

25

A 15. § (9) bekezdés a) pontja a Nagyrákos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (II. 23.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

26

A 15. § (11) bekezdése a Nagyrákos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (II. 23.) önkormányzati rendelete 7. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

27

A 16. §-t a Nagyrákos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (II. 23.) önkormányzati rendelete 9. § m) pontja hatályon kívül helyezte.

28

A 17. § (1) bekezdését a Nagyrákos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (II. 23.) önkormányzati rendelete 9. § n) pontja hatályon kívül helyezte.

29

A 17. § (2) bekezdését a Nagyrákos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (II. 23.) önkormányzati rendelete 9. § n) pontja hatályon kívül helyezte.

30

A 17. § (3) bekezdését a Nagyrákos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (II. 23.) önkormányzati rendelete 9. § n) pontja hatályon kívül helyezte.

31

A 17. § (4) bekezdését a Nagyrákos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (II. 23.) önkormányzati rendelete 9. § n) pontja hatályon kívül helyezte.

32

A 17. § (5) bekezdését a Nagyrákos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (II. 23.) önkormányzati rendelete 9. § n) pontja hatályon kívül helyezte.

33

A 2. melléklet a Nagyrákos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (II. 23.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.

34

A 3. mellékletet a Nagyrákos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (II. 23.) önkormányzati rendelete 9. § o) pontja hatályon kívül helyezte.