Mesterháza Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2017. (XII.18.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2024. 04. 26Mesterháza Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2017. (XII.18.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Mesterháza Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A helyi védelem célja
1. § (1) A helyi védelem célja a település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
(3) Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.
2. A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja
2. § A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolásának célja az egységes karakterű területekre vonatkozó egyes településképi követelmények területi hatályának megállapítása a településkép megőrzése, vagy javítása céljából.
3. Védetté nyilvánítás, védettség megszüntetésének szabályai
3. § (1) A helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését bárki (természetes és jogi személy egyaránt) írásban kezdeményezheti Mesterháza Község Önkormányzatának polgármesterénél.
(2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a kezdeményező megnevezését;
b) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;
c) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, ill. telekrész);
d) a védendő érték rövid dokumentálását;
e) a kezdeményezés indokolását.
(3) A Képviselő-testület az értékvizsgálati dokumentáció alapján egyedileg dönt a védetté való nyilvánításról, vagy védettség törléséről, amely döntés megalapozására szakértőt / szakértőket vonhat be. A testületi döntésre a legalább 30 napos előkészítő eljárást követő 60 napon belül kerül sor.
(4) A helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről 30 napon belül értesíteni kell:
a) kezdeményezőt
a) az ingatlan tulajdonosát, használóját, kezelőjét,
b) az elsőfokú építésügyi hatóságot,
c) területi védelem esetén az érintett közművek üzemeltetőit.
(5) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha
a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,
b) a védett terület, illetve érték, a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,
c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,
d) a védett érték magasabb (műemléki) védettséget kap.
4. Nyilvántartási szabályok
4. § A helyi védett értékekről Mesterháza Község Önkormányzatának nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.
5. § A védelem alá helyezés vagy a védettség megszüntetésének tényét az önkormányzat jegyzője ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzését vagy törlését.
5. Egyedi védelem
6. § Az egyedi védelem a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó elemeire terjed ki. A helyi egyedi védelem alatt álló elemeket a rendelet 1. melléklet 1. fejezete tartalmazza.
6. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
7. § A rendelet mellékletében szereplő, helyi egyedi védelem alatt álló épített környezeti örökséget a tulajdonos, vagyonkezelője köteles jókarbantartani, állapotát településképhez illő méltó módon megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott örökség fennmaradását.
8. § A helyi egyedi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
7. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
9. § Mesterháza település teljes közigazgatási területe településképi szempontból meghatározó, amely a következő területekre tagolódik:
a) Ófalu településrész: Petőfi Sándor utca
b) Új településrész: Zrínyi Miklós utca, Kossuth Lajos utca
c) Temető
d) Műemlékek
e) Tó
f) Gazdasági terület
g) Természeti terület
h) Bánya
i) Egyéb külterület
j)
10. § A 9. §-ban definiált településképi szempontból jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó települési egységek, településrészek lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
8. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
11. §1
12. § Az utcai és a közútról látható homlokzaton közmű csatlakozó- ill. mérő berendezés, klímaberendezés, turbókazán, központi porszívó szellőzőnyílása és kültéri berendezései nem helyezhetők el.
(3) A közterületeket csak a használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák zöldfelületként kell kialakítani.
13. § Az utcafásítás csak egységes megjelenést biztosító és a tájjelleghez igazodó 1. sz. Függelékben szereplő (őshonos) fafajokkal valósítandó meg.
14. § (1) A telek utcavonalán csak áttört kerítés létesíthető, és annak magasságán belül max. 60 cm magas tömör lábazattal.
(2) A telek oldalsó és hátsó határán a szomszédos telkek vonalán tömör kerítés is létesíthető 1,40-1,80 m közötti magassággal, áttört kerítés 1,20-1,80 m közötti magassággal.
(3) Áttört kerítésnek faléc, farács, fémháló kitöltő mezővel kell rendelkeznie, biztosítva a terület átszellőzését.
(4) A telken belül csak áttört kerítés létesíthető.
9. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
15. §2 Falusias lakóterületen csak magas tetős épület létesíthető 35◦-45◦ közötti tető hajlásszöggel, mezőgazdasági és erdőgazdasági (üzemi) létesítmények épületei kis hajlásszögű tetővel is kialakíthatók.
10. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó építészeti követelmények
16. §3 A helyi védelem alatt álló építmények melletti közterületszakaszon csak a környezet arculatához illeszkedő, esztétikus hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer köztisztasági eszköz, stb. a vonatkozó hatályos rendelkezések keretei között környezetvizsgálat és egységes koncepció alapján helyezhető el.
17. § (1) Az épületeket tömegükben és tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a homlokzati nyílásrendet és a nyílászárók részosztását, megőrizve a homlokzati tagozatokat
(2) Közműcsatlakozások, vezetékek, vonalas létesítmények, reklám-hordozók elhelyezése elsődlegesen kerülendők, de ha ez nem lehetséges az épület architektúrájának sérülése nélkül, csak esztétikus kivitelben történhet a kialakult építészeti hagyományokkal összhangban lévő párkány, tagozat létesítendő, a meglévő megtartandó,
(3) utólagos hőszigetelés esetén a homlokzattagozatokat, díszeket, párkányokat a szigetelt homlokzaton helyreállítva meg kell jeleníteni
(4) toronyszerű tetőkialakítás -vallási célú építmények kivételével- nem megvalósítható,
(5) védett területen látványt zavaró berendezés utcai homlokzaton nem elhelyezhető (parabola, klíma, parapet-konvektor, stb...)
(6) nyílások kialakításánál több kisebb, osztott nyílás létesítendő,
(7) utcai homlokzaton erkély, loggia nem létesíthető,
(8)4
11. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
18. § Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése az alábbi övezetekben lehetséges:
a) Közműterület
b) Zöldterületek és zöldfelületi létesítmények
19. § (1) A közművezetéket és járulékos közműépítményt tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldás alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni.
(2) Vezetékes elektronikus hírközlési hálózat föld alatt vagy meglévő oszlopsoron vezethető, új oszlop létesítése nem megengedett.
(3) A műsorszórás és a mobil rádiótelefon hírközlés bázisállomásainak telepítésekor a berendezéseket meglévő magas építményeken többfunkciós állomásként kialakított közös hírközlési toronyra kell elhelyezni. Önálló antennatartó szerkezet és csatlakozó műtárgy csak belterületen és csak akkor helyezhető el, ha meglévő magas építményeken erre nincs lehetőség. Az önálló antennatartó szerkezet táj- és településképbe illeszkedően létesíthető.
(4) Új villamosenergia ellátási, táv- és hírközlő vezetékek külterületen csak terepszint alatti elhelyezéssel létesíthető, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana.
(5) Földgázvezetéket közterületen csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.
(6) A közműfejlesztésnél, építmény, út fejlesztésénél olyan megoldás javasolt, amely nem veszélyezteti a kialakított fasor, faegyed életképességét, valamint nem jár a faegyed teljes gyökérzetének 25%-ot meghaladó sérülésével.
20. § Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.
21. § (1) Az újonnan tervezett közút építési területén, fő- és gyűjtőút rekonstrukciójánál út menti fasort kell telepíteni. A fasor helyét a közmű és az útburkolat tervezésekor biztosítani kell.
(2) A közműlétesítmények növényzettel takart fonatos kerítéssel határolhatók körbe.
(3) Napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) magas tető építése esetén a tetősíktól max. 10 fokos kiemeléssel telepíthető.
12.5 Cégérekre, cégfeliratokra, cégtáblákra és reklámhordozókra vonatkozó egyedi követelmények
22. §6
23. § (1)7 Épületen maximum 2 m2 felületű reklám helyezhető el, az épületben folyó tevékenységgel összefüggően.
(2) Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen, épületrészen, építményen csak annak homlokzatához (stílusához, anyaghasználatához) illeszkedően, az üzlet homlokzatonkénti felületének 10%-át meg nem haladó méretben helyezhető el, kivéve
a) a sarki üzletet, ahol homlokzatonként 1 db helyezhető el, és
b) azon üzletet, amely vendéglátóipari terasszal rendelkezik, ahol a nem rikító színű napellenzőn korlátlan számú cégfelirat helyezhető el.
(3) Az építési engedély és településképi bejelentési eljárás alapján létesíthető ponyva és egyéb védőfelületek csak oly módon alakíthatók ki, hogy azok településképi megjelenése, színvilága illeszkedjen a környezethez.
(4)8
(5)9
24. §10 Nem helyezhető el reklámhordozó közterületről látható magánterületen, ha településképi, tájképi környezetvédelmi szempontból elhelyezkedése kedvezőtlen vagy káros lenne.
25. § Az állandó díszvilágítást, fényreklámot és egyéb fénylő hirdető berendezést az egyéb előírások betartása mellett csak úgy lehet kialakítani, hogy a fényhatás az adott és a környező épületek és közterületek rendeltetésszerű használatát ne zavarja, a közlekedés biztonságát, a természetes élőhelyek életfolyamatait ne veszélyeztesse, és a terület látványát kedvezőtlenül ne befolyásolja.
TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK
13. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
26. § (1)11 Kérelem esetén sz önkormányzati főépítész, amennyiben foglalkoztatására nem kerül sor, a polgármester szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről. A konzultációra a tervdokumentációval vagy tervdokumentáció nélkül benyújtott kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül sor kerül.
(2) A szakmai konzultációt írásban kell kérelmezni, a kérelmező lehet az ingatlantulajdonos, az építtető, a tervező. Lehetőség szerint az építtető minden esetben vegyen részt a szakmai konzultáción.
(3) A szakmai konzultáció lefolytatható írásban és személyesen.
a) Írásban történő szakmai konzultáció esetén a polgármester az írásban rögzített javaslatait és nyilatkozatait a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül megküldi kérelmező részére, amelynek melléklete a benyújtott tervdokumentáció.
b) Személyesen történő szakmai konzultáció esetén a polgármester emlékeztetőben rögzíti javaslatait és nyilatkozatait, melyet a konzultáció időpontjától számított 8 napon belül megküld kérelmező részére, amelynek melléklete a benyújtott tervdokumentáció.
27. § (1) A kérelemhez mellékelni lehet a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet (továbbiakban: tervdokumentáció), amely a következőket tartalmazhatja:
a) a tervdokumentáció benyújtójának neve, címe, telefonszáma, e-mail címe;
b) tervező neve, elnevezése, címe, székhelye, tervezési jogosultság megnevezése, és az igazoló okirat száma, telefonszáma, e-mail címe;
c) műszaki leírás;
d) tető-felülnézeti helyszínrajz (jelenlegi és tervezett állapot, a Balti tenger feletti magasság meghatározásával):
a. a tervezéssel érintett, valamint a szomszédos telkeken álló építmények;
b. a terepviszonyok és a be nem épített területek kialakításának ábrázolásával;
c. közterületi kapcsolatokat: úttest, járda, kapubehajtó, közművek;
d. építési hely, amennyiben szükséges a szomszédos ingatlanokét is;
e) az épület tömegalakítását meghatározó jellemző szintek alaprajzai (jelenlegi és tervezett állapot);
f) metszetek a megértéshez szükséges mértékben (jelenleg és tervezett állapot);
g) valamennyi homlokzat az eredeti és a tervezett terep ábrázolásával (jelenlegi és tervezett állapot);
h) látványterv vagy modellfotó (az összes homlokzata látszódjon);
i) fotódokumentáció (színes az ingatlant és környezetét, valamint a közterületek).
(2) Az (1) bekezdés szerinti hiánytalan tervdokumentációval benyújtott kérelem tekinthető a szakmai konzultációra vonatkozó kérelemnek.
14. Településképi véleményezési eljárás
Településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre
28. § Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött építmény településképet érintő építésére, bővítésére, átalakítására vonatkozó építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően, amely az építmény külső megjelenésének, valamely homlokzatának változásával jár.
Településképi véleményezés eljárási szabályai
29. § (1)12 Az átruházott hatáskörben eljáró polgármester településképi véleményét az alábbi esetekben hozza meg, amennyiben azok építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkára vonatkoznak:
a) Az önkormányzat beruházásában készülő épület építése, bővítése, átalakítása, ha a polgármester az építési munka sajátosságainak eseti elbírálása alapján indokoltnak tartja.
b) Műemléki védelem alatt álló vagy helyi védelem alatt álló építményt érintő építési engedélyköteles tevékenység esetében, amennyiben az építési tevékenység a külső homlokzatokon változtatást eredményez.
c) Új épület építése műemléki környezetben és védett természeti területen, Natura 2000 területén.
d) Területi vagy egyedi védelemmel érintett területeken.
30. §13 A településképi véleményezési eljárás a kérelmező által az átruházott hatáskörben eljáró polgármesterhez benyújtott 1 db papíralapú tervdokumentáció és kérelem benyújtásával indul.
Településképi véleményezés szempontjai
31. § (1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, kormányrendeleteben meghatározottak szerint , különösen hogy a tervdokumentáció
a) megfelel-e a jelen rendeletben foglalt településképi követelményeknek;
b) figyelembe veszi-e az előzetes tájékoztatás, illetve szakmai konzultáció(k) során írásba foglalt javaslatokat, véleményeket.
(2) A környezetbe illeszkedéssel, telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve építmények kilátását,
d) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmények bővítése esetén
a. biztosított lesz- vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,
b. a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
(3) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, illetve homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.
(4) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a homlokzatok tagolása, a nyílászárók kiosztása, anyaghasználat összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
a) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő cégér és üzletfelirat épületen megjelenő kialakítására,
b) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy
c) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.
(5) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy
a) közterülethez való kapcsolata, illetve ebből eredő használata
a. korlátozza-, illetve zavarja-e a közúti, gyalogos és kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,
b. megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, illetve ebből eredően
c. a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra,
b) az esetleg a közterület fölé benyúló építményrészek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő fákra, fasorokra.
(6) Az (1)–(5) bekezdésben felsorolt részletes szempontokat a polgármesteri vélemény kialakításakor egyaránt figyelembe kell venni.
15. Településképi bejelentési eljárás Településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre
32. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek közül
a) Helyi védett épület esetében
a. épület felújítása, átalakítása, helyreállítása, korszerűsítése,
b. épület homlokzatának megváltoztatása, ideértve cégér, üzletfelirat elhelyezése, homlokzat utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, homlokzatfelület színezése, valamint a homlokzat felületképzésének megváltoztatása,
c. égéstermék-elvezető kémény létesítése, átépítése,
d. épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, átalakítása,
e. szellőző-, illetve klímaberendezés, áru- és pénzautomata, homlokzaton való elhelyezése,
b)14 Egyéb épület esetén:
ba) az épület homlokzatának megváltoztatása bárhol, ahol összességében az 1 m2 -t meghaladja a cégér, üzletfelirat felülete,
bb) önálló üzletfelirat építése, meglévő bővítése vagy megváltoztatásakor.
bc) közterület határán álló kerítés és azzal egybeépített építmények építése, átépítésekor,
bd) szélerőmű, szélgenerátor építésekor,
be) hírközlési antennák létesítése esetén.
33. §15 Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének vagy a rendeltetési egységek számának megváltoztatása, továbbá reklámok, reklámhordozók elhelyezése esetén.
Településképi bejelentés eljárási szabályai
34. § (1)16 A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által az átruházott hatáskörben eljáró polgármesterhez írásban benyújtott bejelentésre indul.
(2) A bejelentéshez a bejelentés tárgyától függően az alábbi munkarészeket kell mellékelni:
a) műszaki leírást,
b) helyszínrajzot,
c) a reklámhordozó elhelyezésének, illetve rögzítésének műszaki megoldását,
d) építményre helyezendő reklámhordozó esetén az érintett felület egészét ábrázoló homlokzatot,
e) látványtervet vagy fotómontázst,
f) fotódokumentációt.
35. § (1) A településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozatot, illetve a tudomásulvétel megtagadását tartalmazó határozatot, továbbá 1 pld záradékkal ellátott tervet a polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül hozza meg és adja ki.
(2) A határozat hatálya a tevékenység megkezdésére vonatkozóan 3 év.
16. Településképi kötelezési eljárás
36. §17 (1) Az átruházott hatáskörben eljáró polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le a településképi rendelkezések megsértése esetén.
(2) A településképi rendelkezések (1) bekezdés szerinti megsértése esetén, átruházott hatáskörben a polgármester az eljárás alá vontat a jogsértés megszüntetésére hívja fel határidő megjelölésével.
(3) Amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott kötelezésben foglalt határidő eredménytelenül telt el, új határidő megjelölést tartalmazó kötelezés kibocsájtásával egyidejűleg a polgármester átruházott hatáskörben 100.000 Ft-tól természetes személy esetén 200.000 Ft-ig, jogi személy esetén 1.000.000 Ft-ig terjedő közigazgatási bírságot szab ki. (4) Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott felhívásban foglalt határidő eredménytelenül telt el, úgy az átruházott hatáskörben eljáró polgármester a jogsértő állapot megszüntetése érdekében szükséges munkákat a kötelezett költségére elvégeztetheti.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
17. Hatálybalépés
37. § Ez a rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba.
18. Hatályon kívül helyező rendelkezések
38. § Hatályát veszti e rendelet hatálybalépésével Mesterháza Községi Önkormányzat képviselő-testületének a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről, tilalmáról és a településképi bejelentési eljárásról szóló 19/2017.(XI.17.) önkormányzati rendelete.
1. melléklet
1. fejezet:
2. melléklet
A 11. §-t a Mesterháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 23.) önkormányzati rendelete 13. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 15. § a Mesterháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 23.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § a Mesterháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 23.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 17. § (8) bekezdését a Mesterháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 23.) önkormányzati rendelete 13. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 12. alcím címe a Mesterháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 23.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 22. §-t a Mesterháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 23.) önkormányzati rendelete 13. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 23. § (1) bekezdése a Mesterháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 23.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 23. § (4) bekezdését a Mesterháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 23.) önkormányzati rendelete 13. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 23. § (5) bekezdését a Mesterháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 23.) önkormányzati rendelete 13. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 24. § a Mesterháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 23.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 26. § (1) bekezdése a Mesterháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 23.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 29. § (1) bekezdése a Mesterháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 23.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 30. § a Mesterháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 23.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
A 32. § b) pontja a Mesterháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 23.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 33. § a Mesterháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 23.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.
A 34. § (1) bekezdése a Mesterháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 23.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.
A 36. § a Mesterháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 23.) önkormányzati rendelete 12. §-ával megállapított szöveg.