Narda Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2005 (XI.16.) önkormányzati rendelete
Narda község Szabályozási Tervének jóváhagyásáról, valamint Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2005. 11. 17Narda Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2005 (XI.16.) önkormányzati rendelete
Narda község Szabályozási Tervének jóváhagyásáról, valamint Helyi Építési Szabályzatáról
2005-11-17-tól
Narda község Képviselő Testületének 8/2005. (XI.16.) számú rendelete
(egységes szerkezetbe foglalva a 3/2017. (V. 03.) módosító rendelettel)
Narda község Szabályozási Tervének jóváhagyásáról, valamint
Helyi Építési Szabályzatáról
Narda község Képviselő Testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§ (3) bekezdés c./ pontjában és a 13.§ (1) bekezdésében, tekintettel az 1999. CXV. törvényre, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében biztosított feladat és hatáskörében eljárva, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (a továbbiakban: OTÉK) szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet 4.§ (3) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:
- Fejezet
1.§
A Képviselő Testület ezen rendeletben Narda Község Helyi Építési Szabályzatát (továbbiakban: szabályzat), mellékleteivel, valamint a Belterület Szabályozási Tervlapját és a Külterület Szabályozási tervlapját (továbbiakban: szabályozási tervek) közzéteszi és kötelező alkalmazását elrendeli.
2.§
- A község területe jogalkalmazási szempontból belterületre és külterületre van felosztva, a bel- és külterület jelenlegi és tervezett határát a szabályozási tervek tartalmazzák.
Szabályozási elemek
3.§
Területfelhasználás
4.§
A község közigazgatási területének tagolása Szabályozási Terv szerint:
- A község közigazgatási területe építési szempontból beépítésre szánt területre és beépítésre nem szánt területre van felosztva.
- Az igazgatási terület
- beépítésre szánt területeit az építéshasználatuk általános jellege, valamint sajátos építéshasználatuk szerint:
- lakóterület:
- falusias Lf jelű
- vegyes terület:
- településközponti vegyes Vt jelű
- gazdasági terület:
- kereskedelmi, szolgáltató terület Gksz jelű
- különleges terület:
- temető K-T jelű
- vendégváró K-V jelű
- beépítésre nem szánt területeit:
- közlekedési és közmű terület:
- közúti közlekedési terület
- kötöttpályás vasúti közlekedési terület KÖk jelű
- közmű terület KM jelű
- zöldterület:
- sport terület Z-S jelű
- közkert terület Z-Kk jelű
- erdőterület:
- gazdasági célú Eg jelű
- védelmi célú Ev jelű
- mezőgazdasági terület:
- általános Má jelű
- vízgazdálkodási terület V jelű
területfelhasználási egységbe sorolja.
Építési övezetek általános előírásai
5.§
- A Szabályozási Terv a beépítésre szánt területfelhasználási egységeket a beépítési mód, telek beépíthetősége, megengedett építménymagasság, előkert előírt mérete, telkek előírt területe figyelembe vételével építési övezetekbe sorolja.
- Minden telekre és területre a Szabályozási Terven jelölt területfelhasználási, építési övezeti vagy övezeti besoroláshoz tartozó beépítési és telekalakítási szabályokat kell alkalmazni, a terület jelenlegi használatától, belterületi, vagy külterületi fekvésétől függetlenül.
- A község területén bányatelek-fektetés, bányanyitás és az ezeket előkészítő munkák nem végezhetőek.
- A község területén az OTÉK az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Korm rendeletben (a Továbbiakban OTÉK) előírt számú személygépkocsi elhelyezésének lehetőségét gazdasági területen saját telken belül kell biztosítani. Lakóterületen és vegyes területen az OTÉK szabályainak megfelelően a gépjármű elhelyezési kötelezettség csökkenthető.
- A természetes terepfelszínt 0,5 m-el meghaladó feltöltés nem végezhető.
Közterület alakításra vonatkozó általános szabályok
- A település közforgalomnak megnyitott közlekedési, közmű, zöldterületei a település közterületeit alkotják.
- A település közterületein elhelyezhető:
- hirdető (reklám) berendezés,
- közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhelyek és tartozékaik),
- köztisztasággal kapcsolatos építmények,
- szobor, díszkút, szakrális emlék,
- távbeszélőfülke,
- szelektív hulladékgyűjtő sziget,
- zöldterület e rendelet 23.§ szerinti építményei.
- A műemléki és helyi védelem alatt álló területen az A1-es ívméretet (840x597mm) meghaladó méretű reklámfelület, reklámhordozó- ún. „óriás reklám”- nem helyezhető el, kivéve a kulturális rendezvényt, műsort hirdető plakátot.
- A közterületeket csak a használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák zöldfelületként kell kialakítani.
- A hulladékgyűjtő szigetet a településkép zavarása nélkül, növényzettel takarva, a védett épületekre,utcaképre vonatkozó rálátási irányokat megtartva, műemlék és annak műemléki környezetén kívül lehet elhelyezni.
- Fejezet
Beépítésre szánt területfelhasználási egységek
építési övezeti tagolása,építési és telekalakítási szabályai
7.§
Általános előírások:
- Minden építési telek és közút között általában csak egy járműközlekedésre alkalmas kapcsolat létesíthető, legfeljebb 6,5 m szélességben. Amennyiben a telken elhelyezett funkció személy és teher forgalmának elválasztása azt indokolttá teszi, legfeljebb két kapcsolat létesíthető.
- .
8.§
Telekalakítás szabályai:
(1)-(9) hatályon kívül
(10) megnyitott területként és a közterületekre vonatkozó rendelkezések szerint kerül kialakításra.
(11) A 12,0 m-es, vagy szélesebb, új közlekedési közterületek nyomvonala a terven ábrázolt úttengelytől 15,0-15,0 m-es sávban elmozdítható a rendezési terv módosítása nélkül, ha ezt a terepadottságok, a domborzati viszonyok és a talajmechanikai állapotok, vagy a forgalomtechnikai megoldások indokolttá teszik.
9.§
Kerítés létesítés szabályai:
- A telek utcavonalán csak áttört kerítés létesíthető, és annak magasságán belül max. 60 cm magas tömör lábazattal.
- Ahol a Szabályozási Terv új szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítést a szabályozási vonalon kell elhelyezni.
- A kerítéstő- és kapuküszöb-szinteket a telek előtti, érintett közterület 50 m-es jellemző magassági adatai, lejtős utca esetén az út járdaszintjét, vagy a csapadékvíz-elvezetési tanulmánytervben meghatározott felszíni magassági viszonyokat kell figyelembe venni.
- A telek oldalsó és hátsó határán a szomszédos telkek vonalán tömör kerítés létesíthető 1,4-1,8 m közötti magassággal, áttört kerítés 1,2-1,8 m közötti magassággal. Áttört kerítés: felületének legalább 50 %-ban faléc, farács, fémháló kitöltő mezővel, átszellőzést biztosító kerítés.
- A telken belül csak áttört kerítés létesíthető, a tulajdonos társak hozzájárulásával.
10.§
Építmények elhelyezésének és kialakításának általános szabályai:
- Ahol a terv építési vonalat nem jelöl, ott a telek utcai határvonalát, illetve ahol az övezeti előírás előkertre méretet határoz meg az előkert méretével azonos távolságra fekvő, az utcai telekhatárral párhuzamos vonalat építési vonalnak kell tekinteni a szabályozási tervnek megfelelően.
- Épületeket a telken a 2. sz. mellékletben megadott, vonatkozó mintalap szerint építésre kijelölt helyen, ill. a szabályozási terven jelölt módon kell elhelyezni.
- Építési határvonal előtti előkertben csak terepszint alatti építmény, hirdetőtábla, előlépcső, zárt hulladékgyűjtő helyezhető el, épületrész a telek beépített területének számításánál meghatározott módon nyúlhat be. Építési vonal előtti előkertben kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel nem létesíthető. Gazdasági területen előkertben az előzőeken túl, az épületek rendeltetéséhez szükséges porta,információ, kerékpártároló, közműcsatlakozás. melléképítmények elhelyezésére szolgáló, indokolt nagyságú építmény, gyalogos és járműforgalmi terv alapján elhelyezhető.
- Az épületek utcai homlokzat építménymagassága, valamint oldalhatáron álló beépítésnél a beépített oldalhatár felöli homlokzat építménymagassága az övezetre előírt építménymagasságot nem haladhatja meg.
- Övezethatáron elhelyezkedő oldalkert méretét 6,0 m-ben kell meghatározni új beépítés esetén.
- Telekhatáron álló, a rendelet hatálybalépésekor meglévő épület falazatának utólagos hőszigetelése és homlokzat burkolása együttesen – az oldalhatáron álló falat kivéve – az elő, oldal, és hátsókert méretét legfeljebb 10-10 cm mértékig csökkentheti. A telek beépítése ennek megfelelően módosulhat.
- Utcai homlokzaton elhelyezett gépkocsitároló bejárata előtt legalább 5 m előkertet kell biztosítani.
- A község területén a Gksz gazdasági terület kivételével csak magas tetős épület létesíthető 35-45o közötti tető hajlásszöggel.
- Lakókocsi, és sátor csak az OTÉK -ban meghatározott mértékig az Lf jelű falusias építési övezetekben, már beépített lakótelken állítható fel Lakóterületen szálláshely szolgáltatásként négynél több lakókocsi vagy sátorhelyet csak hátsó kertben lehet elhelyezni, és annak területén a szomszédos telkek irányában 3 m széles zöldsáv (bokorsor) telepítésével kell védeni. A lakókocsi vagy sátorverőhely által az OTÉK előírásai szerint számított – elfoglalt terület – burkolt felületnek számít.
Falusias lakóterület
11.§
Általános előírások:
- A falusias lakóterület, lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.
- A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el:[1]
- telkenként max. 1 db lakóépület legfeljebb 2 lakásegységgel
- mezőgazdasági és erdőgazdasági (üzemi) létesítmények
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület
- szálláshely szolgáltató épület
- kézműipari építmény
- helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
- sportépítmény.
- A lakóterületen az övezeti előírástól nagyobb építménymagasságú mező-. erdőgazdaságú, kereskedelmi szolgáltató épület is elhelyezhető legfeljebb 7,5 m építménymagassággal, amennyiben az nem utcavonalon, utcaképet formáló épületként valósul meg.
- A lakóterületen a tömbök szabályozási tervtől eltérő belső felosztása esetén a telek utcafrontjának hossza maximum 35 m lehet.
- Az új építmények esetén kialakítható legnagyobb utcai homlokzathossz oldalhatáros beépítés esetén 16,0 m, zártsorú beépítés esetén 25,0 m.
12.§
Építési övezetekre vonatkozó előírások:
- A falusias lakóterület elsősorban telekosztása, beépítettsége, karakterbeli különbsége, esetenként szerepköre alapján az alábbi övezetekre tagozódik:
- Nagy-Narda falurész kialakult, egységes méret- és tömegrenddel rendelkező, általában történelmi jelleget adó falusias karakterű beépítése
Lf-1 övezet- jellemzően földszintes, szalagtelkes, fésűs vagy zártsor beépítéssel
- Kis-Narda falurész nőtt, előkertes, vagy anélküli, változó építési vonalú oldalhatáros vagy hajlított házú beépítése
Lf-2 övezet – jellemzően földszintes, szalagtelkes, fésűs vagy zártsor beépítéssel
- Tervezett, általános jelleg
Lf-3 övezet – jellemzően szabályos telekosztás, esetenként típusházas, egységes beépítési jelleg beépítés.
- A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalon épületként megvalósuló építmény esetén 3.0 m, a megengedett legnagyobb építménymagasság utcavonalon lévő építményeknél az (5) bekezdés szerint.
- Lejtős területen az övezetileg előírt építménymagasságot és a legmélyebb terepszinttől számított max. 6,0 m építménymagasságot kell figyelembe venni. Kialakult esetben az előírtnál magasabb építménymagasságú épület elbontásáig megtartható, felújítható, bővíthető, korszerűsíthető.
- Előkert létesítése az új tervezett lakóterületek esetén kötelezően legalább 5,0 m. A település egyéb területén előkert helyét a szabályozási terven jelölt beépítési vonalnak, annak hiányában az utca kialakult beépítési vonalának megfelelően, de legfeljebb 5,0 m-ben kell meghatároznia. Nem létesíthető előkert a Kossuth Lajos utca 6-49 hrsz és 126-175 hrsz között.
- A falusias lakóterületekre (Lf) vonatkozó építési övezeti előírásokat az 3. melléklet tartalmazza.”
Építési övezet:
(5a) Lf-1-Z jelű övezetben Kossuth Lajos utca zártsorú övezetében kialakult esetben a telekre jelölt építési helyen belül, kialakult esetben az épület oldalhatásosan is elhelyezhető, az illeszkedési szabályok és szomszédos beépítések vizsgálata alapján. A telek utcai homlokvonalától mért 10 m-es mélységig, az épületek telekhatárra eső homlokzatán nyílás nem alakítható ki. Ezen mélység után, a zártsorú beépítés esetén is nyithatók az OTÉK 37.§ (4) bekezdésben meghatározott nyílások. Az épületeket a telek utcai homlokvonalán kell elhelyezni. Ettől eltérni, csak kialakult állapot esetén, azzal megegyező módon lehet. Az övezetben az épületeket a szabályozási tervlapon jelöltek szerint zártsorú, vagy kialakult esetben oldalhatáron álló módon kell elhelyezni. Az övezeti előírásokban meghatározott minimális telekszélességnél keskenyebb, beépített telkek kialakult állapotnak tekintendő.
(5b) Lf-2 jelű övezetben az előkert mérete a szabályozási terven jelölt helyen legfeljebb 15,0 m lehet. Az oldalkert mérete kialakult vagy az építménymagasság mértéke.
(5c) Lf-3 jelű övezetben az oldalkert mérete kialakult vagy 6,0 m.
- Az Lf-3 jelű övezetben az építési zónára előírt legkisebb telek területénél 50 %-ban nagyobb, s az övezetre megengedett legnagyobb beépítettség legalább 75 %-ban kihasználásra kerül, a beépítést egynél több épületben kell megvalósítani.
- A falusias lakóterületen a tömbök szabályozási tervtől eltérő belső felosztása esetén a telek utcafrontjának hossza Lf-1 övezetben maximum 22 m, Lf-2 övezetben maximum 25 m, Lf-3 övezetben a meglévő 30 m-nél szélesebb nem lehet.
- Az övezetek területén a kialakult építészeti hagyományok alapján az övezeti előírásnál magasabb építmények kialakult állapotnak tekintendők. A meglévő épület bővítése esetén a meglévő épület építménymagassága nem változhat, illetve a toldalék jellegű bővítmény építmény magassága az övezeti előírás szerinti értékét nem haladhatja meg.
- Az övezetek területén építmények a szabályozási előírások és a telek beépítési mintalapok,valamint a Szabályozási Terv együttes alkalmazásával helyezhetők el.
- A telek területére előírt zöldfelület 30 %-át fásítva kell kialakítani. Többszintes növény telepítése esetén sem csökkenthető a minimális zöldfelület mértéke.
- A domborzati adottságok miatt a telek megközelítéséhez szükséges behajtó, kapubejárat, rézsűkialakítás csak saját telken belül létesülhet.
- A falusias lakóterületen az OTÉK által szabályozott melléképítmények közül közműpótló szennyvíz műtárgy nem helyezhető el melléképítményként
(14) Falusias lakóterületen ló istálló, lovarda, ló kifutó és ló tartáshoz trágyatároló lakóépülettől 150 m-re helyezhető el.
Településközpont vegyes terület
13.§
Általános előírások:
- A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakó funkcióra.
- A területen önálló épületben,vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek helyezgetők el:[2]
- telkenként max. 1 db lakóépület legfeljebb 2e lakásegységgel
- igazgatási épület
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
- egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges
- egyházi, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális épület
- sportépítmény.
- A településközpont vegyes területen az OTÉK-ban előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhetők nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmények.
- A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállítójárművek számára.
14.§
Építési övezetre vonatkozó előírások:
- A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalon épületként megvalósuló építmény esetén 3,0 m, a megengedett legnagyobb építménymagasság utcavonalon lévő építményeknél a (2) bekezdés szerint.
- A településközpont vegyes területre vonatkozó építési övezeti előírásokat a 4. melléklet tartalmazza
- A településközponti vegyes területen az OTÉK 1. sz. mellékletének 54. pontjában felsorolt melléképítmények közül –a,-c, -d, -e, -f, -g, -h, -m, -n, pont alatt felsoroltak építhetők valamint gáztároló vezetékes gázellátás hiányában.
Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület
15.§
Általános előírások:
- A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület elsődlegesen nem jelentős zavaró hatású gazdasági célú építmények, mező- erdőgazdasági építmények elhelyezésére szolgál.
- A Gksz jelű üzemi jellegű területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetésű egységek helyezhetők el:
- mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület
- gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások
- igazgatási és egyéb irodaépület
- parkolóház, üzemanyagtöltő
- sportépítmény.
- A Gksz kereskedelmi szolgáltató területen az OTÉK-ban előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhetők egyéb közösségi szórakoztató épület.
16.§
Építési övezetekre vonatkozó egyedi és részletes előírások:
- A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek elsősorban beépítettségük, karakteri különbségük, esetenként szerepkörük alapján övezetekre tagozódnak.
- A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalon épületként megvalósuló építmény esetén 3,0 m, a megengedett legnagyobb építménymagasság utcavonalon lévő építményeknél a (3) bekezdés szerint.
- A kereskedelmi, szolgáltató területre vonatkozó építési övezeti előírásokat az 5. melléklet tartalmazza:
- Építmények elhelyezésénél a kialakult építmények figyelembevételét, a vonatkozó tűztávolság megtartását biztosítani kell. A Gksz-SZ-30-7,5-1500 övezetben az oldalkert mérete min. 8,0 m, a hátsókert mérete minimum 15,0 m legyen.
Különleges terület
17.§
Általános előírások:
- A település különleges területébe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt a Rendelet 12.§; 13.§; 14.§; 15.§; 16.§-ok szerinti területektől eltérő területek.
- Az egyes területeket csak az ott megjelölt célra lehet felhasználni:
- temető K-T jelű
- vendégváró K-V jelű
- A K-T jelű temető különleges területen elhelyezhető építmények:
- kegyeleti célú építmények
- egyházi épület
- terület fenntartását szolgáló épület
- szobor, dísztárgy
- pihenést szolgáló.
- A K-V jelű vendégváró különleges területen elhelyezhető építmények:
- sátortábor
- igazgatási épület
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
- egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges
- egyházi, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális épület
- sportépítmény.
18.§
Építési övezetekre vonatkozó előírások:
A Szabályozási Terv a területfelhasználási egységet tervezett vagy meglévő hasznosítás figyelembevételével:
- A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalra kerülő építmény esetén 3,0 m.
- A K-T temető területre vonatkozó övezeti előírás:
- beépítés módja: szabadonálló
- beépítési %: 20 %
- legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
- legkisebb zöldfel. aránya: 80 %
- szintterület sűrűség telekre: 0,05.
- A sírok területét a zöldfelületi arány számításánál 100 %-ban zöldfelületként kell figyelembe venni.
- A temetőben 100 m2-ként legalább 1 db nagy koronájú lombos fát kell telepíteni (6,0 m-nél nagyobb lombkoronát növelő fa).
- A K-V-SZ-20-7,5-2500 vendégváró területre vonatkozó övezeti előírás:
- beépítés módja: szabadonálló
- előkert: 5,0
- telek min. szélessége: 18 m
- telek min. mélysége: 30 m
- min. telek terület: 2500 m2
- beépítési %: 20 %
- legnagyobb építménymagasség: 7,5 m
- szintterület sűrűség telekre: 0,5
- legkisebb zöldfel. aránya: 60 %
- Fejezet
Beépítésre nem szánt területfelhasználási egységek
övezeti tagolása, építési és telekalakítási szabályai
19.§
Általános előírások:
- .
- Az egyes övezetek területén csak az ott megjelölt építmények helyezhetők el.
- A telekalakítás során az érintett telkek mindegyikének járműközlekedésre alkalmas közterülethez kell csatlakoznia, valamint a telkek méreteinek meg kell felelnie az övezeti előírásoknak.
Közlekedési és közmű területek
20.§
Általános előírások:
- A területeket a Szabályozási Terv rendeltetésük szerint közlekedési és KM jelű közműterületbe sorolja.
- E rendelet alkalmazásában közlekedési és közmű terület a szabályozási tervlapon ilyen célra jelölt közterület, illetve közforgalomnak átadott magánterület és telek.
- A közlekedési terület elsődlegesen a közúti közlekedés, kerékpáros és gyalogos közlekedés, közművek, hírközlés, vízelvezető rendszer, környezetvédelem építményeinek, valamint esővédők, szobrok, térbútorok, valamint jelen rendelet 7.§ (2) felsoroltak és a terület fenntartásához szükséges gazdasági építmények elhelyezésére kijelölt terület.
- Az egyes övezetekben csak annak rendeltetési célját szolgáló építmények és OTÉK.ban meghatározott építmények helyezhetők el.
- Építménymagasság a toronyépítmények és egyéb műtárgyak kivételével legfeljebb 4,5 m.
- Utak alatt, a közművek elhelyezésénél, a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét mindig figyelembe kell venni.
- A KÖk jelű vasúti közlekedési területek használata, kialakítása:
- Vasúti területeken a vasúti közlekedés létesítményei, a vasúti és a közúti üzemi célú építmények és épületek helyezhetők el;
- A vasúti terület állomási szakaszán az előzőeken kívül elhelyezhetők raktározási, karbantartási, igazgatási, szociális épülettel, szolgálati lakás, és az áruszállítással kapcsolatos szolháltatási, raktározási épületek, építmények is;
- Az állomás területén az épület elhelyezés és kialakítás feltételei a következők:
- legnagyobb építménymagasság: 7,5 m
- beépítési mód: szabadonálló
- az utazóközönséget kiszolgáló és ellátó funkciók (várkóterem, kereskedelem, szolgáltatás) csak az állomásépületen belül helyezhetők el.
- A vasút tervezett nyomvonal kijelölésére és a vasútállomásnak elhelyezésére részletes tanulmányterv készítendő.
21.§
- A közlekedési és közmű területek kategorizálása, a biztosítandó építési területek szélességére vonatkozó előírásokat a 6. melléklet tartalmazza.
- A KM jelű terület közművekhez kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgáló terület, amely a közművek rendeltetésszerű működését biztosítja (szennyvíztisztító). Építményeket szabadon álló módon kell elhelyezni. Maximális építmény magasság 4,5 m.
- A mezőgazdasági területen kialakítandó új dűlőút (köz, illetve magánút) építési területének illetve telkének legkisebb szabályozási szélesség legfeljebb 6,0 méterig csökkenthető, amennyiben az a földrészletek biztonságos megközelítését és a közlekedési területen elhelyezendő egyéb műtárgyak (felszíni vízelvezetés, közművek, kitérő,) megvalósítását nem korlátozza.
- Országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától számított 50 m, továbbá környezetvédelmi hatásvizsgálathoz kötött vasúti létesítmények esetén 100 m távolságon belül építmény csak külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el.
Közműterületek és létesítmények
22.§
Általános előírások
- A település beépített, illetve beépítésre szánt területén épület építésére építési engedély csak akkor adható, ha az OTÉK-ban rögzített közművesítettség mértéke szerint:
- közműves ivóvíz szolgáltatás
- közműves villamos energia szolgáltatás
- közműves szennyvízelvezetés. A volt határőrs területén korszerű közmű pótló alkalmazható.
- legalább nyílt árkos csapadékvíz-elvezetés.
Vízellátás
Vízelvezetés
- A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem szabad, ezért:
- A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg –rövid időre- sem engedélyezhető.
- A nyílt árkokra, patakra, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.
Villamosenergia ellátás
- A középfeszültségű 20 kV-os oszlopokra fektetve épített villamoshálózatokról szóló előírásokat, az MSZ 151 sz. szabvány szerint rögzített biztonsági övezetét szabadon kell hagyni.
- Községesztétikai, területgazdálkodási, és tájvédelmi szempontból javasolt a beépítésre szánt területek meglévő légvezetékes hálózatának földkábeles hálózatra való átépítése és az új hálózat ilyen módon való kialakítása. Új hálózat kiépítésekor törekedni kell már a földkábeles hálózat létesítésére.
- Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek helyezhetőek el.
Földgázellátás
Elektronikus hírközlés
- Községrendezési szempontból belterületen és külterületen védett építmény környezetében a távközlési hálózat létesítésekor ill. rekonstrukciójakor földkábelbe ill. alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni.
23.§
Általános előírások:
- A rendelet alkalmazásában zöldterületek a Szabályozási Terven ilyen célra jelölt közterületek.
- A területek elsődlegesen a pihenés, testedzés célját szolgáló, növényzettel borított zöldfelületek.
- A területeket a Szabályozási Terv rendeltetésük szerint:
- Z-S jelű övezetekbe
- Z-Kk jelű övezetbe sorolja.
- A Z-S jelű sport övezetben csak annak rendeltetését szolgáló
- sportolási, testedzési célú
- pihenést szolgáló
- vendéglátó
- a terület fenntartását szolgáló
- szobor, dísztárgy
- reklám
célú építmények helyezhetők el, az övezet területének legfeljebb 2 %-os beépítésével.
- A Z-Kk jelű zöldterületi közkert övezetben csak annak rendeltetését szolgáló:
- sportolási, testedzési célú
- pihenést szolgáló
- a terület fenntartását szolgáló
- szobor, dísztárgy
- reklám
célú építmények helyezhetők el, az övezet területének legfeljebb 2 %-os beépítésével.
- A területfelhasználási egység területén épületek szabadonálló beépítési módon helyezhetők el.
- A területek kialakítása parképítési terv alapján történhet, építménymagasság toronyépítmények kivételével legfeljebb 4,5 m.
Erdőterület
24.§
Általános előírások:
- E rendelet alkalmazásában erdőterület a Szabályozási Tervlapon ilyen célra jelölt terület vagy telek
- Az erdőterületeket a Szabályozási Terv elsődleges rendeltetésük szerint:
- gazdasági célú Eg jelű
- védelmi célú Ev jelű.
- Gazdasági célú Eg jelű erdőterületek erdőművelés és vadgazdálkodás céljára és az ezeket szolgáló építmények elhelyezésére kijelölt területek.
Ha a terület nagysága a 100.000 m2-t meghaladja, az övezetben
- erdő fenntartás
- vadgazdálkodás
- védelem
- szállítás
rendeltetési egységek helyezhetők el, legfeljebb a terület 0,5 %-ának beépítésével.
- Védelmi célú Ev jelű erdőterületek elsődlegesen a szép tevékenységből eredő káros hatások csökkentésére szolgálnak. Építményt elhelyezni nem szabad.
- Épületek építési telken, szabadonálló beépítési móddal helyezhetők el, építménymagasság a magaslesek és egyéb toronyszerű műtárgyak kivételével a 7,0 m-t nem haladhatja meg.
Mezőgazdasági terület
25.§
- A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés (növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termény, termékfeldolgozás és tárolás) és annak építményei elhelyezése céljára szolgáló része, ahol a termőföldvédelem mellett a hagyományos és egyedi tájhasználat és természeti értékek megőrzését is figyelembe kell venni.
- A Szabályozási Terv a mezőgazdasági területeket használatok és a rajtuk elhelyezhető építmények alapján:
- Má általános
26.§
- Általános mezőgazdasági (árutermelő) övezetben Má:
- Beépíthető telek területe szántó, gyep művelési ág esetén:
- lakó- és vegyes rendeltetésű épület: min. 3 ha telekterület esetén
- gazdasági épület: min. 1 ha telekterület esetén.
- Beépíthető telek területe szőlő, kert, gyümölcs művelési ág esetén:
- lakó- és vegyes rendeltetésű épület: min. 2 ha telekterület esetén
- gazdasági épület: min. 0,6 ha telekterület esetén.
- Beépítettség max 2 %, de gazdasági épület maximális alapterülete telkenként max. 500 m2, lakóépület alapterülete max. 200 m2 lehet.
- Megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m
- Beépítési mód szabadonálló, előkert min. 10,0 m.
- Az övezetben nagy létszámú és hígtrágyás állattartó telep a meglévő és tervezett lakóterületektől 1000 m-es távolságra létesíthető.
- Narda község területén birtoktest és birtokközpont a település közigazgatási területén elhelyezkedő mezőgazdasági területekre terjeszthető ki. A birtokközpont területén a beépítés nem haladhatja meg a 15 %-ot.[3]
Vízgazdálkodási terület
27.§
- Az övezet jele V.
- Az övezetbe az OTÉK-ban leírtaknak megfelelő építmények helyezhetők el.
Zöldfelületek
28.§
- Az előírásai a közparkokra, közterületi zöldfelületekre, fasorokra és telken belüli zöldfelületekre vonatkozik.
- Utcafásítás:
- Meglévő 12-16 m közti szélességű utcákban a közművektől függően, tervezett utcákban mindenesetben legalább egyoldali
- a 16 m, vagy a feletti szélességű utcákban a közművek függvényében, tervezett utcákban minden esetben legalább kétoldali
fasor létesítendő.
- A telkeken belüli zöldfelületekre az adott területfelhasználási övezet előírásai vonatkoznak.
Környezetvédelem
29.§
Örökségvédelem
30.§
Az épített környezet védelméhez kapcsolód építési szabályok:
(2) Narda község területén műemlékileg védett építmények, területek felsorolását az 1.sz. függelék tartalmazza.
(3) A község területén régészetileg ismert lelőhelyekfelsorolását az 1.sz. függelék tartalmazza.
(4) A kedvező településkép megőrzésének érdekében helyi védelmet élvez:
- Kossuth Lajos utca és Petőfi Sándor utca a 305, 309 hrsz közutakkal határos szakaszon
- Szakrális emlékeink közül: Nepomuki Szt. János szobor – kis-nardai templomban; Jézus kőkép 091 hrsz út és 080/1 hrsz út kereszteződésében; Jézus kőkép kis-nardai temető; Jézus kőkép 07 hrsz út mellett /kis-nardai volt iskola/; Szumorov kereszt Kossuth L. u. 121. hrsz; Megbékélés keresztje 07 hrsz; országzászló; temető kegyeleti szeglete; I. és II. világháborús emlékhely.
- Kossuth u. 96. lakóház 185. hrsz; Nyugati utca 1.lakóház 58 hrsz; Kossuth u. 95. óvoda 176 hrsz; Petőfi S. u. 1. volt kis-nardai iskola 360 hrsz; Petőfi Sándor u. 13. lakóház 328 hrsz; Petőfi Sándor u. 14. lakóház 327 hrsz; Petőfi Sándor u. 15. lakóház 326 hrsz; Petőfi Sándor u. 20. lakóház 318 hrsz; Kossuth u. 17. lakóház 19 hrsz; Kossuth u. 27. lakóház 34 hrsz; Kossuth u. 33. lakóház 40 hrsz; Kossuth u. 83.lakóház 162 hrsz.
(5) Helyi védelmet élvező utcaképek és építmények esetén az alábbi védelmi előírások érvényesek:
- A (4) b) pontjában felsorolt építmények el nem bonthatók, áthelyezni csak indokolt esetben és közterületről jól látható módon lehet.
- A (4) c) pontjában felsorolt területeken épület csak a helyi védelmet módosító (törlő) képviselőtestületi döntés alapján abban az esetben bontható le, építhető át, újítható fel, bővíthető, ha külső utcai megjelenésében az eredeti megjelenéssel egyenértékű utcai megjelenés biztosítható. Ez esetlegesen elbontandó épületről részletes felmérési rajz és fényképes dokumentáció készítendő.
Védett utcaképben és épületen:
- helyi védelem alatt területen épület csak abban az esetben bontható le, építhető át, újítható fel, bővíthető, ha külső utcai megjelenésében az eredeti megjelenéssel egyenértékű utcai megjelenés biztosítható
- az esetlegesen elbontandó épületről részletes felmérési rajz és fényképes dokumentáció készítendő
- toronyszerű tetőkialakítás nem megvalósítható,
- hullámpala, zsindely. fém lemezfedés, valamint nád kivételével más tetőfedő anyagból készített a hagyományos cserépfedés színárnyalatoktól eltérő színű héjanyag nem helyezhető el (pl: zöld, szürke, kék, fekete),
- védett területen látványt zavaró építmény utcai homlokzaton nem elhelyezhető (parabola, klíma, parapet-konvektor, stb…)
- nyílások kialakításánál több kisebb nyílás létesítendő, zsalu létesítése javasolt,
- utcai homlokzaton erkély, loggia kialakult állapot kivételével nem létesíthető,
- a homlokzaton a kialakult építészeti hagyományokkal összhangban lévő párkány, tagozat létesítendő, a meglévő megtartandó,
- közterületeket, azok burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani,
- színezés megváltozásával járó, homlokzatot érintő munkák esetén a színezésre vonatkozó javaslatot (színvázlatot) a szomszédos épületek feltűntetésével e példányba mellékelni kell
- a helyi védetté nyilvánítást az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni
(6)
(7). Kilátás és rálátás védelme
- A falukép és táj-. rálátás-, védelme:
A közterületekről és a közhasználatú kilátóhelyekről feltáruló falukép jelentős építmény, épületegyüttes látványát, a rálátást, illetve az építési telekről és a rajta álló épületről feltáruló értékes tájrészlet látványát, a kilátást – a területfelhasználás, továbbá az építmények elhelyezése, kialakítása során – védeni kell az alábbiak szerint:
- védendő a kilátás a Felsőcsatárról jövő 8714.j.ök. útról a Kis-Nardai templomra irányuló látvány
- védendő a kilátás a 8714.j.ök. útról a Kőszegi-hegység felé irányuló, út mellől feltáruló tájkép a kilátási pont 200 m-es körzetében (083/4/5; 0120/1/2 hrsz)
Ezen látképek minél tisztább érvényesülését biztosítandó a kilátási pont és a védendő elem között jelölt lehatároláson belül a látványt megbontó épület, építmény nem helyezhető el.
- Kis-Nardai templomra való rálátás védelme érdekében kerülni kell a környező mezőgazdasági területeken a látványt megbontó építmények elhelyezését.
(8) A műemlékké való nyilvánításáig helyi egyedi védelmet élvez a Kis-nardai római katolikus templom, Hrsz.: 032/2. A templom eredeti megjelenésének megváltoztatásával járó építési tevékenység nem végezhető.
Sajátos jogintézmények
31.§
(1) A község sajátos jogintézmény alkalmazásaként az alábbi kötelezettségeket rendeli el:
- településrendezési kötelezettség körébe tartozó beültetési kötelezettséget
- elővásárlási jog.
(2) A beültetési kötelezettség hatálya alá az alábbi telkek Szabályozási Terven meghatározott területei tartoznak:
- 081/10; 081/16 hrsz telkekből kialakítandó lakóterület külső határa mentén 20 m szélességben,
- 081/28-39; 081/12; 081/15 hrsz telkekből kialakítandó lakóterület jelölt részén 20 m szélességben,
- 0210; 0193/1/2 hrsz major területén a lakó és gazdasági funkció elválasztására 20 m szélességben,
- 0208/5/6/7 hrsz gazdasági terület a patak menti sávban, 20 m szélességben.
(3) A beültetési kötelezettség alá eső területen az alábbi minimális növényzetet kell biztosítani:
- terület gyepesítését,
- a telepítési sávban lakóterület esetében gyümölcs vagy más fafajokkal megvalósítandó növénytelepítéssel, gazdasági terület esetében vegyes faállományú fásítással.”
(4)
(5)A település a rendezési tervben lefektetett lakóterület megvalósulása érdekében a 081/10; 081/11; 081/12; 081/14; 081/14; 081/15; 081/16; 081/28-39 hrsz területre a települési önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg. A település rendezési tervben lefektetett idegenforgalmi fejlesztés megvalósítása érdekében a 501 hrsz (volt határőrség) területére a települési önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg.
(6)Az elővásárlás célja a település fejlődésének elősegítése, falusias lakóterület kialakítása.
(7)
Bányászat
32.§
A község területén bányatelek-fektetés, bányanyitás és az ezeket előkészítő munkák a 2003: XXVI.tv. (OTrT) 11.§-nak megfelelően nem engedélyezhetők.
Védőtávolságok
33.§
- A tervlap szerinti helyeken az ott megadott szélességekkel az alábbi védőtávolságokat kell megtartani:
- 20 kV-os távvezeték mentén 3-3m;
- 8714 j. összekötő út lakott területen kívüli szakaszán úttengelytől 50-50 m;
- Csém-Schandorf – Narda tervezett összekötő út lakott területen kívüli szakaszán úttengelytől 50-50 m;
- Friedberg-(Felsőőr)-Szomathely tervezett vasútvonal szélsővágányától számított 50-50 m;
- vízfolyások part éleitől /Nardai vízfolyás/ 6-6 m;
- önkormányzati kezelésű árkok part éleitől 3-3 m /Kisnardai-ág,Molnárréti árok, Csatári ág/;
- országhatár mentén 100 m;
- mezőgazdasági terület használatát korlátozó vízvédelmi védősáv 50 m;
Záró rendelkezések
34.§
- A rendelet mellékletei:
a) 1.melléklete A belterület határáról, valamint a belterületbe vonandó telkek helyrajzi számáról
b) 2.melléklet Beépítési mintalapok
c) 3. mellékletA falusias lakóterületre vonatkozó építési övezeti előírások
d) 4.mellékletA településközpont vegyes területre vonatkozó övezeti előírások
e) 5.mellékletA kereskedelmi , szolgáltató területre vonatkozó övezet egyedi és részletes előírásai
f) 6.mellékletA közlekedési és közmű területek kategorizálása, a biztosítandó építési területek szélessége
h) 7.mellékletNarda Község Szabályozási Terve Belterület
i) 8.melléklet Narda Község Szabályozási Terve Külterület
- A rendelet a kihirdetést követő 5. napon lép hatályba napján lép hatályba.
Narda, 2017. május 3.
(: Glavanics Krisztina :) (: Dr. Deák Mariann :)
polgármester jegyző
Záradék:
A rendeletet kihirdetése 2017.május 3.
P.H.
dr Deák Mariann
jegyző
OTÉK szigorítás: Az OTÉK 14.§ (2) 8. pont szerinti üzemanyagtöltő nem helyezhető el.
OTÉK szigorítás: Az OTÉK 16.§ (2) 7. pont szerinti parkolóház, üzemanyagtöltő nem helyezhető el.
OTÉK szigorítás: Az OTÉK 29.§ (5) bekezdés és OTÉK 1. számú melléklet 55/A pontjának szigorítása.