Kőszegpaty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (XII. 14.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2024. 12. 15Kőszegpaty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (XII. 14.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról
Kőszegpaty Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében maghatározott eredeti jogalkotó hatáskörében, a 32. § tekintetében a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 92. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése:Kőszegpaty Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).
(2) Az Önkormányzat székhelye: 9739 Kőszegpaty, Kossuth L. u. 39.
(3) A Képviselő-testület hivatalának megnevezése: Lukácsházi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).
2. § (1) Az önkormányzat jogi személy, feladat és hatáskörei a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testület - a jogszabályok keretei között - egyes hatásköreit a polgármesterre, bizottságaira vagy a jegyzőre átruházhatja. Az átruházott hatáskörök jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.
(2) Az önkormányzat a 2. mellékletben felsorolt társulások tagja.
(3) Az Önkormányzat által ellátott feladatok kormányzati funkciók szerinti besorolását a rendelet 3. melléklete tartalmazza.
A Képviselő-testület működése
3. § (1) A Képviselő-testület évente legalább hat ülés tart.
(2) Indokolt esetben a polgármester jogosult további Képviselő-testületi ülés összehívására.
4. § (1) A Képviselő- testületi ülésre előterjesztést jogosult benyújtani:
a) a polgármester
b) az alpolgármester
c) települési képviselő
d) jegyző
e) aljegyző
f) bizottság
(2) A Képviselő-testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban történhet. A rendelettervezetre vonatkozó előterjesztést kizárólag írásban lehet beterjeszteni.
(3) Az előterjesztéshez kapcsolódó határozati javaslatot szóbeli előterjesztés esetén is írásba kell foglalni.
(4) Az összeférhetetlenségi és méltatlansági eljárással összefüggő ügyek esetén a kijelölt bizottság nyújtja be a Képviselő-testületnek az előterjesztés tartalmát.
(5) Határozati javaslat a testületi ülésen szóban is előterjeszthető.
5. § (1) Írásbeli előterjesztésben meg kell határozni:
a) Az előterjesztés címét;
b) A téma előzményét;
c) A kérdést szabályozó jogszabályokat;
d) Amennyiben jogszabály kötelezővé teszi a külső szerv jóváhagyását, egyetértését, véleményének kikérését;
e) Amennyiben az előterjesztést tárgyalta bizottság, a bizottság megnevezését;
f) mindazon körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik a megalapozott döntés meghozatalát;
g) a kifejezett, egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot;
h) a végrehajtásért felelős megnevezését és a végrehajtásra tűzött határidőt;
(2) A határozati javaslat és rendelettervezet törvényességét a Képviselő-testületre történő kiküldés vagy kiosztás előtt a jegyző köteles megvizsgálni.
6. § (1) A polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása esetén a Képviselő-testületi ülést a Vagyonellenőrző és Összeférhetetlenségi Bizottság elnöke hívja össze.
(2) A Képviselő-testület ülésére szóló meghívót- a napirendek írásos anyagával együtt- elektronikus úton úgy kell kiküldeni, hogy a képviselők és a meghívottak azt legalább 4 nappal az ülés előtt megkapják.
(3) Indokolt esetben a meghívóban „később kerül kiküldésre” jelzéssel jelölt előterjesztéseket a (2) bekezdésben megjelölt időponttól eltérően, de legkésőbb az ülés megnyitásáig kell az érintettekhez eljuttatni.
7. § A polgármester az előterjesztő javaslatára határoz arról, hogy a napirend tárgyalásához kit, illetve mely szervezet képviselőjét hívja meg tanácskozási joggal
8. § A meghívó tartalmazza:
a) a Képviselő-testületi ülés helyszínét és időpontját,
b) a napirendeket és a napirendek előadóját.
9. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester (a továbbiakban: az ülés elnöke) vezeti.
(2) Az ülés megkezdésekor az ülés elnöke számszerűen megállapítja, hogy az ülés határozatképes-e és azt az ülés végéig folyamatosan figyelemmel kíséri.
10. § (1) A képviselő-testület döntéseit, a jogszabályban foglalt esetek kivételével, nyílt szavazással, egyszerű szavazattöbbséggel hozza meg.
(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik, „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” szavazatok leadásával.
(3) A szavazásra feltett kérdést mindenki számára közérthető módon kell az ülés elnökének ismertetnie.
(4) A szavazatok összeszámlálása után az ülés elnöke megállapítja az „igen”, a „nem” és a „tartózkodom” szavazatokat, végül a szavazásban részt nem vevő, de jelenlévő képviselők számát.
11. § (1) Név szerinti szavazást kell tartani, ha azt a képviselő-testület jelenlévő tagjai legalább harmada indítványozza és a testület egyszerű szavazattöbbséggel elfogadja.
(2) Titkos szavazást lehet tartani mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést kell tartani vagy zárt ülés tartható. A titkos szavazást kezdeményezheti a polgármester, vagy bármelyik települési képviselő. Elrendeléséről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.
(3) Szavazategyenlőség esetén a napirend előterjesztője jogosult legfeljebb három percben az előterjesztett vagy a vita során kialakított határozati javaslat elfogadásának célszerűségét indokolni, ezt követően a szavazást meg kell ismételni.
(4) Ismételt szavazategyenlőség esetén a napirend újbóli tárgyalására tizenöt napon belüli időpontra a testületi ülést újból össze kell hívni.
(5) A név szerinti szavazásnál a jegyző az elkészített névjegyzék, amely tartalmazza a név szerinti szavazás tárgyát, alapján felolvassa azt egyenként, a képviselő-testület tagjai nevük elhangzása után „igen”-el vagy „nem”-el szavaznak, melyet a jegyző a névjegyzéken rögzít. A név szerinti szavazás eredményét tartalmazó jegyzéket a polgármester és jegyző aláírásukkal hitelesítik, és a jegyzőkönyvhöz csatolják.
(6) A titkos szavazást három tagú szavazatszámláló bizottság bonyolítja le, melynek tagjai csak képviselők lehetnek. A szavazás szavazólapok és urna igénybevételével történik, szükség esetén szavazóhelyiség igénybevételével.
(7) A szavazatszámláló bizottság értékeli a szavazólapokat, majd a szavazásról jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza a szavazás helyét, idejét, a bizottság tagjainak nevét és tisztségét, a szavazás eredményét, a jegyzőkönyvvezető nevét. A jegyzőkönyv aláírását követően a szavazás eredményéről jelentést tesz a bizottság elnöke a képviselő-testület előtt.
12. § A megválasztott képviselők több mint felének igen szavazata (minősített többség) szükséges a jogszabályokban meghatározottakon túl
a) a helyi népszavazás kiírásához,
b) a hitelfelvételhez és kötvénykibocsátáshoz,
c) intézmény alapításához, megszüntetéséhez és átszervezéséhez,
d) gazdasági társulásban való részvételhez.
13. § (1) A napirendet az ülés elnöke terjeszti a képviselő-testület elé.
(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szavazattöbbséggel határoz.
14. § (1) A napirend egyes pontjait, a képviselő-testület által elfogadott sorrendben, a meghívóban megnevezett személy terjeszti elő.
(2) A napirend előadójához a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, melyekre a vita előtt válaszolni kell.
(3) Az ülés elnöke az ülésen résztvevő érdeklődőknek a 10. §-ban foglaltakon túlmenően hozzászólási jogot adhat.
(4) A vita lezárása után, de még az elnöki összefoglaló előtt, a napirend előadója válaszolhat a hozzászólásokra.
(5) Ha a jegyző igényli, a határozathozatal előtt biztosítani kell, hogy törvényességi észrevételt tehessen.
(6) Amennyiben a jegyző észleli, hogy a képviselő-testület jogszabálysértő határozatot vagy rendeletet fogadott el, lehetőleg azonnal szóban, de legkésőbb a következő ülésig írásban jeleznie kell azt a képviselő-testületnek, kifejtve, hogy mely jogszabályi rendelkezéssel ellentétes az elfogadott döntés, részben vagy egészben. Ismertetnie kell a jogszabálysértő döntés következményeit.
15. § (1) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén, közeli hozzátartozójára is kiterjedően, bejelenteni személyes érintettségét.
(2) A személyesen érintett képviselő érintettségének jelzése mellett bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.
(3) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására, annak ismertté válását követően azonnal, a képviselő-testület vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása a Vagyonellenőrző és Összeférhetetlenségi Bizottság hatáskörébe tartozik.
(4) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.
(5) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. Amennyiben a képviselő-testület megállapítja, hogy a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, a képviselő tiszteletdíját legfeljebb a felével, legfeljebb tizenkét havi időtartamra csökkentheti.
(6) A képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat hatályban tartásáról.
16. § (1) Az ülés elnökének összefoglalója a vita lényegét tömören összegezi, érdemben kitér az előterjesztéstől eltérő véleményekre, a határozati javaslatra, rendelet-tervezet érintő valamennyi érdemi felvetésre.
(2) Az ülés elnöke a határozati javaslatokat (a rendelet-tervezet érintett rendelkezéseit) egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vita során elhangzott módosító és kiegészítő, majd az előterjesztésben szerepelő határozati (rendelet-tervezeti) javaslatokról kell dönteni.
(3) A szavazás eredményének számszerű megállapítása után az ülés elnöke ismerteti a határozatot vagy a rendeletet.
(4) Amennyiben a képviselő-testület, határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt, két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester, a képviselő-testület kizárólagos döntési hatáskörébe tartozó ügyeinek kivételével, halasztást nem tűrő valamennyi ügyben döntést hozhat.
(5) A polgármester a két ülés közötti időszakban felmerülő halaszthatatlan ügyben, a képviselő-testület kizárólagos döntési hatáskörébe tartozó ügyeinek kivételével, döntést hozhat. A döntésről a polgármester soron követő ülésen köteles beszámolni.
17. § Az ülés elnökének feladata a tanácskozás rendjének fenntartása. Ennek keretében
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,
b) rendre utasítja azt, aki a testületi üléshez méltatlan magatartást tanúsít,
c) ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezheti – képviselő kivételével – a rendbontót.
18. § (1) A jegyzőkönyv egy eredeti példányban készül, amelynek jogszabály szerinti határidőn belüli elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A zárt ülés anyagát azon személyek kapják meg, akik jogszabály szerint az ülésen részt venni jogosultak, továbbá a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét ellátó szerv.
19. § (1) A jegyzőkönyv eredeti példányát a jegyző kezeli, amelyhez mellékelni kell
a) a meghívót és mellékleteit,
b) a jelenléti ívet,
c) minden olyan írásos anyagot, melyet a képviselő-testület tagjai az ülés megkezdéséig, annak az ülésen való tárgyalása érdekében kézhez kaptak.
(2) A jegyző az eredeti jegyzőkönyvek és mellékleteinek biztonságos őrzéséről gondoskodik.
20. § A Képviselő-testületi ülés helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő kérdésekről az állampolgárokat és a társadalmi szervezeteket a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján kell tájékoztatni képviselő-testületi ülés előtt legalább öt nappal.
Bizottság
21. § (1) A képviselő-testület a fontosabb feladatkörök, a közszolgáltatásokkal kapcsolatos feladatok ellátásának segítésére létrehozza a Vagyonellenőrző és Összeférhetetlenségi Bizottságot, amely három tagú.
(2) A Vagyonellenőrző és Összeférhetetlenségi Bizottság feladatkörét jelen rendelet 5. melléklete tartalmazza.
22. § (1) A bizottság elnökét és tagjait, a polgármester előterjesztése alapján, a képviselő-testület egyszerű szavazattöbbséggel választja meg.
(2) A bizottság elnökét és tagjainak több mint felét a képviselők közül kell megválasztani.
(3) A bizottságba tagként a községben élő, a feladatkör szerinti szakemberek választhatók be. Jelölésükre a községben működő intézmények, lakossági, társadalmi és gazdálkodó szervezetek is tehetnek javaslatot.
(4) A bizottság tagjainak jogai és kötelezettségei azonosak.
(5) A bizottsági tagság a képviselőkre vonatkozó szabályok szerint szűnik meg.
23. § A bizottság működésére a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
24. § (1) A bizottság általános feladatai
a) feladatkörében előkészíti a képviselő-testület döntését,
b) ellenőrzi a képviselő-testület döntéseinek végrehajtását,
c) dönt a hatáskörébe tartozó ügyekben.
(2) A bizottság feladatai ellátása érdekében
a) tájékoztatást kérhet a Közös Önkormányzati Hivataltól,
b) megtekintheti a tárgyalásra kerülő napirend alapiratait.
Polgármester, alpolgármester
25. § (1) A polgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.
(2) A polgármester fő feladatai
a) az önkormányzat demokratikus működésének, széleskörű nyilvánosságnak a biztosítása,
b) a településfejlesztés és a közszolgáltatások szervezése,
c) a képviselők és a képviselő-testület bizottságai munkájának segítése,
d) együttműködés a társadalmi szervezetekkel a lakosság önszerveződő közösségeivel.
26. § (1) A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ, aki a polgármester irányításával látja el feladatát.
(2) Az alpolgármester a tisztségét társadalmi megbízatásként látja el.
Vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárás
27. § (1) A vagyonnyilatkozatok nyilvántartási és ellenőrzési feladatait a Vagyonellenőrző és Összeférhetetlenségi Bizottság látja el.
(2) A vagyonnyilatkozatok nyilvántartásának szabályait a rendelet 4. melléklete tartalmazza.
Jegyző, aljegyző, a Hivatal
28. § (1) A jegyző feladatát és a közös hivatal szervezetét, működési rendjét a jogszabályokban szabályozottakon túlmenően az alapító önkormányzatok képviselő-testületeinek megállapodása tartalmazza.
(2) A jegyző és aljegyző egyidejű tartós akadályoztatása, vagy a tisztség betöltetlensége esetén feladatukat a Lukácsházi Közös Önkormányzati Hivatal lukácsházi székhelyén a felsőfokú képzettségű anyakönyvi feladatok ellátásával megbízott igazgatási feladatokat ellátó ügyintéző látja el.
29. § Az önkormányzati rendeletetek kihirdetése a rendeletek szövegének a Lukácsházi Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik.
Érdekegyeztetés rendszere
30. § (1) Az évi egy alkalommal kötelező közmeghallgatás időpontjáról a polgármester dönt.
(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő kérdésekről az állampolgárokat és a társadalmi szervezeteket a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján kell tájékoztatni a közmeghallgatás előtt legalább öt nappal.
31. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű kérdésben vagy a jelentősebb döntések előkészítésére az állampolgárok és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása céljából gyűlést hívhat össze.
(2) A gyűlés napirendjéről, helyéről és idejéről az állampolgárokat és a társadalmi szervezeteket tájékoztatni kell.
(3) A gyűlést a polgármester, a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti.
(4) A gyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek elkészítéséről a Közös Önkormányzati Hivatal gondoskodik.
Helyi népszavazás
32. § A képviselő-testülete kitűzi a helyi népszavazást, ha azt a település választópolgárai közül legalább 30 fő kezdeményezte.
Záró rendelkezések
33. § Hatályát veszti a Kőszegpaty község Önkormányzatának szervezeti és működési szabályairól szóló 5/1995.(IX.25.) önkormányzati rendelet.
34. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
1. melléklet a 10/2024. (XII. 14.) önkormányzati rendelethez
1. Polgármesterre átruházott hatáskörök
1.1. Jogosult az önkormányzat közvetlen hasznosításában levő vagyontárgyak tekintetében bérleti szerződés, illetve használati megállapodás megkötésére.
1.2. Felügyelet nélkül utcán, közterületen található ebeket eseti intézkedéssel befogathatja.
1.3. Kiadványokon vagy jellegzetes termékeken az önkormányzat címerének használatát engedélyezi.
1.4. Dönt az egy évet meg nem haladó közterület-használati engedély tárgyában.
1.5. Közművelődési fórum összehívása.
1.6. Átveszi a köztemetőben végzendő munkák időpontjáról, várható időtartamát, annak megkezdését megelőzően - a sírgondozás és a sírok virággal történő beültetését kivéve.
1.7. Meghatározza az önkormányzat és a lakosság, valamint az önkormányzat intézményei és a lakosság közti kapcsolattartás konkrét feladatait.
1.8. Kőszegpaty község Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat tulajdonában álló közterületek filmforgatási célú használatáról szóló 8/2013.(IX.19.) számú önkormányzati rendelete szerinti hatáskörök.
1.9. Határozatban megállapítja a házszámozást.
1.10. A polgármester külön eljárás nélkül, haladéktalanul köteles étkeztetést biztosítani annak a rászorulónak, akinek testi épségét, egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyezteti.
1.11. A településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetéssel kapcsolatos hatáskörök.
1.12. Kőszegpaty Község Önkormányzata Képviselő-testületének Kőszegpaty község településképének védelméről szóló 7/2019. (IX.4.) számú önkormányzati rendelete szerinti hatáskörök.
1.13. A településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetéssel kapcsolatos hatáskörök.
1.14. szakmai konzultációt biztosít a településkép követelményekről,
1.15. lefolytatja a településképi véleményezési eljárást,
1.16. lefolytatja a településképi bejelentési eljárást,
1.17. lefolytatja a településképi kötelezési eljárást.
1.18. a Magyar Államkincstár felé teljesítendő havi adatszolgáltatások megfelelő teljesítése érdekében a kiemelt előirányzatok között átcsoportosítást hajthat végre.
1.19. A polgármester két költségvetési rendeletmódosítás közötti időben átcsoportosítást hajthat végre a B1. működési célú támogatások államháztartáson belülről, a B2. felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről, a B6. működési célú átvett pénzeszközök és a B7. melhalmozási célú átvett pénzeszközök rovatain megtervezett költségvetési bevételi előirányzatok módosítására a bevételhez kapcsolódó célnak megfelelő költségvetési kiadási előirányzatok egyidejű módosításával.
1.20. a Lukácsházi Közös Önkormányzati Hivatal közreműködésével az előírt bevételeket beszedi és a szükséges kiadásokat teljesíti.
1.21. Készpénzben történő kiadást teljesíteni 200 000 forint felett a polgármesteri engedéllyel lehet.
2. Jegyzőre átruházott hatáskörök
2.1. Átveszi a köztemetőben végzendő munkák időpontjáról, várható időtartamát, annak megkezdését megelőzően - a sírgondozás és a sírok virággal történő beültetését kivéve.
2.2. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 3.,7.,12.,14., 29/B.,35-37., 39.,41.,42.,42/A.,43. §-aiban 34. § (3)-(6) bekezdéseiben meghatározott hatáskörök.
2.3. Az elhunyt köztisztviselőt a jegyző a polgármester egyetértésével közszolgálat halottjává nyilváníthatja. Dönt a Lukácsházi Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselőinek képzési támogatásáról.
2.4. Az elszámolási kötelezettséggel megállapított rendkívüli települési támogatás felhasználását a jegyző ellenőrzi.
2.5. A házasságkötést hivatali helyiségen kívül a jegyző abban az esetben engedélyezi, ha a helyszínnel rendelkezni jogosult a házasságkötés lebonyolításához előzetesen írásban hozzájárult és a házasságkötéshez a méltó keretek adottak.
2.6. A közösségellenes magatartás tanúsítása miatti közigazgatási hatósági hatáskör gyakorlása.
2. melléklet a 10/2024. (XII. 14.) önkormányzati rendelethez
|
A |
B |
C |
|
|---|---|---|---|
|
1 |
Társulás megnevezése |
Székhelye |
Feladat, hatáskör |
|
2 |
Lukácsházi Óvodafenntartó |
Lukácsháza |
óvodai ellátás, bölcsödei ellátás, |
|
3 |
Lukácsházi |
Lukácsháza |
önkormányzati igazgatás |
|
4 |
Nyugat-Dunántúli Regionális |
Szombathely |
nem veszélyes hulladék gyűjtése |
3. melléklet a 10/2024. (XII. 14.) önkormányzati rendelethez
|
A |
B |
|
|
1 |
kormányzati funkció száma |
kormányzati funkció megnevezése |
|
2 |
11130 |
Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége |
|
3 |
13320 |
Köztemető-fenntartás és - működtetés |
|
4 |
13350 |
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
|
5 |
32020 |
Tűz- és katasztrófavédelmi tevékenységek |
|
6 |
41232 |
Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás |
|
7 |
41233 |
Hosszabb időtartalmú közfoglalkoztatás |
|
8 |
42150 |
Mezőgazdasági öntözőrendszer építése, fenntartása, üzemeltetése |
|
9 |
45120 |
Út, autópálya építése |
|
10 |
45160 |
Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása |
|
11 |
47410 |
Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek |
|
12 |
51030 |
Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása |
|
13 |
52020 |
Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése |
|
14 |
52080 |
Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése |
|
15 |
63080 |
Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése |
|
16 |
62020 |
Településfejlesztési projektek és támogatásuk |
|
17 |
64010 |
Közvilágítás |
|
18 |
66010 |
Zöldterület-kezelés |
|
19 |
66020 |
Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások |
|
20 |
72112 |
Háziorvosi ügyeleti ellátás |
|
21 |
72311 |
Fogorvosi alapellátás |
|
22 |
82042 |
Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása |
|
23 |
82044 |
Könyvtári szolgáltatások |
|
24 |
82091 |
Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése |
|
25 |
82092 |
Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása |
|
26 |
82094 |
Közművelődés – kulturális alapú gazdaságfejlesztés |
|
27 |
104037 |
Intézményen kívüli gyermekétkeztetés |
|
28 |
106020 |
Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások |
|
29 |
107051 |
Szociális étkeztetés szociális konyhán |
|
30 |
107052 |
Házi segítségnyújtás |
|
31 |
107055 |
Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás |
4. melléklet a 10/2024. (XII. 14.) önkormányzati rendelethez
1. A vagyonnyilatkozatok nyilvántartásának szabályai
1.1. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos nyilvántartást a Vagyonellenőrző és Összeférhetetlenségi Bizottság ( a továbbiakban: Bizottság) vezeti. A nyilvántartásokat évenként kell vezetni.
1.2. A Bizottság elnöke – a Közös Önkormányzati Hivatalon keresztül – gondoskodik a vagyonnyilatkozat tételhez szükséges nyomtatványok beszerzéséről.
1.3. A bizottság a megválasztott képviselők számára az alakuló ülésen írásos tájékoztatást ad a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségükről, a kötelezettség elmulasztásának következményeiről.
1.4. A tájékoztatással egy időben adatszolgáltatást kér a képviselőktől és a polgármestertől a velük egy háztartásban lévő hozzátartozóik számáról és nevéről.
1.5. A bizottság a hozzá visszaérkező adatszolgáltatásokat nyilvántartásba veszi.
1.6. Az adatszolgáltatás alapján, azok beérkezését követő 3 napon belül a képviselők, illetve a polgármester rendelkezésére bocsátja a vagyonnyilatkozat nyomtatványokat:
1.7. - a képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozat nyomtatványát személyenként 2 példányban, valamint
1.8. - a hozzátartozói vagyonnyilatkozatot a hozzátartozók számának megfelelően 2-2 példányban.
1.9. A nyomtatvány első példányát a bizottságnak kell leadni, míg a második példány a vagyonnyilatkozatot adó személy példánya.
1.10. A bizottság gyűjti a képviselők, illetve a polgármester vagyonnyilatkozatát, valamint a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat.
1.11. A bizottság a beérkezett vagyonnyilatkozatokat nyilvántartásba veszi, feltünteti a vagyonnyilatkozatok beérkezési időpontját.
1.12. A bizottság a vagyonnyilatkozat benyújtására vonatkozó határidő lejárta előtt 5 nappal áttekinti a nyilvántartást, és figyelmezteti azt a képviselőt illetve a polgármestert, aki még nem tett eleget a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségének.
1.13. A felszólítás célja, hogy a kötelezettségüknek határidőig eleget tudjanak tenni.
1.14. A bizottság a vagyonnyilatkozat benyújtására vonatkozó határidő lejrátakor ellenőrzi a nyilvántartását.
1.15. A jogkövetkezmények ismertetése mellett ismételten felszólítja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre azokat, akik ezen kötelezettségüknek határidőre nem tettek eleget.
1.16. (Amennyiben a hozzátartozói vagyonnyilatkozat hiányzik, akkor is az érintett képviselők, polgármestert kell felszólítani a kötelezettség teljesítésére.
1.17. A Bizottság elnöke a képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozata nyilvánosságát biztosítja. A vagyonnyilatkozatok megtekintésének módjáról, feltételeiről a Bizottság elnöke a helyben szokásos módon tájékoztatja a lakosságot.
1.18. A vagyonnyilatkozatokat – a jegyző közreműködésével – a Bizottság őrzi. A hozzátartozói vagyonnyilatkozatok nem nyilvánosak, ezért azokat elkülönítetten kell kezelni. Az őrzésük páncélszekrényben, illetve tűzbiztos lemezszekrényben történhet.
1.19. A hozzátartozói vagyonnyilatkozatba csak a Bizottság tagjai tekinthetnek be a képviselő, polgármester vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során.
1.20. A volt képviselő hozzátartozójának vagyonnyilatkozatát a képviselő megbízatásának megszűnését követő egy év elteltével a nyilvántartásból törölni kell.
2. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás
2.1. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglalt adatok valódiságtartalmának ellenőrzése.
2.2. A képviselő-testülethez, polgármesterhez, önkormányzati hivatalhoz beérkezett, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló kezdeményezést haladéktalanul át kell adni a Bizottságnak.
2.3. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartamára vonatkozó tényállás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására.
2.4. Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.
2.5. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást (adatot) tartalmaz.
2.6. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló – új tényállítás nélküli – ismételt kezdeményezést a Bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.
2.7. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatása céljából a Bizottság az azonosító adatok írásbeli közlésére szólítja fel az érintett képviselőt, polgármestert.
2.8. A Bizottság a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárással érintett személyt az eljárás során meghallgathatja.
2.9. A meghallgatásról és a vagyonnyilatkozat egyeztetésről jegyzőkönyvet kell felvenni.
2.10. A Bizottság a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásáról jegyzőkönyvet készít.
3. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás nyilvántartásai
3.1. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárási cselekményekről nyilvántartást kell vezetni.
3.2. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell:
3.2.1. az eljárás kezdeményezésének idejét,
3.2.2. az eljárás kezdeményezőjének nevét,
3.2.3. az eljárás kezdeményezésének okát – röviden
3.2.4. az eljárás kezdeményezésének elutasítására vonatkozó megjegyzéseket
3.2.5. az eljárás lefolytatása érdekében az azonosító adatok kérésének és azok visszaérkezésének időpontját,
3.2.6. az eljárás eredményét
3.2.7. az eljárás eredményéről a képviselő-testület tájékoztatásának időpontját.
3.3. A hozzátartozói vagyonnyilatkozatokhoz kapcsolódva nyilvántartást kell vezetni a vagyonnyilatkozatokba való betekintésről. A nyilvántartásba fel kell jegyezni:
3.3.1. a betekintés időpontját
3.3.2. a betekintés okát
3.3.3. a betekintő nevét, minőségét
3.3.4. a betekintő aláírását.
4. Adatvédelmi szabályok
5. melléklet a 10/2024. (XII. 14.) önkormányzati rendelethez
1. Vagyonellenőrző és Összeférhetetlenségi Bizottság
a) döntésre előkészíti az összeférhetetlenségi ügyeket;
b) lebonyolítja a titkos szavazást, megállapítja eredményét;
c) javaslatot tesz a polgármester illetményének megállapítására;
d) véleményezi a település életében meghatározó rendeletek tervezetét;
e) figyelemmel kíséri a rendeletek érvényességét, kezdeményezi szükség szerint a módosításukat;
f) figyelemmel kíséri a testületi határozatok végrehajtását;
g) a képviselőtestület határozata vagy saját döntése alapján feladatkörében ellenőrzést végez.
h) képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatainak gyűjtése,
i) a vagyonnyilatkozatok nyilvántartása,
j) a vagyonnyilatkozatok olyan kezelése, mely lehetővé teszi a nyilvánosság biztosítását,
k) a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség megtételéhez információ és nyomtatvány biztosítása a képviselő-testület hivatalán keresztül,
l) a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás lefolytatása, ennek keretében:
m) a képviselő felszólítása (a saját és hozzátartozóinak) az ellenőrzéshez szükséges azonosító adatok írásbeli bejelentésére,
n) a felszólításra szolgáltatott azonosító adatok megfelelő őrzése, és az ellenőrzést követő, 8 napon belüli törlése,
o) a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményének a képviselő-testület soron következő ülésen való tájékoztatás.