Olaszfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete

a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról.

Hatályos: 2020. 04. 01- 2021. 07. 09

Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2015.(II.27.)

Olaszfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról. 1

2020.04.01.

Olaszfa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 92. §. (1) - (2) bekezdésében, 115. § (3) bekezdésében, 132. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I.FEJEZET

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Olaszfa község közigazgatási területén lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező személyekre.

(2) Az (1) bekezdés tekintetében alkalmazni kell a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény ( a továbbiakban: Szt. ) 3. § (1) – (3) bekezdéseit és a 7. § (1) bekezdését.

2. Az ellátások igénylésének, kifizetésének, folyósításának, valamint a felhasználás ellenőrzésének általános szabályai

2. § (1) A szociális ellátások iránti kérelmeket az Oszkói Közös Önkormányzati Hivatalhoz vagy annak bérbaltavári, csehimindszenti kirendeltségéhez ( a továbbiakban: Hivatal ) kell benyújtani.

(2) A települési támogatás megállapítása iránti kérelem a rendelet 1. mellékletben meghatározott formanyomtatványon terjeszthető elő. A kérelmező a kérelemben nyilatkozik a saját, valamint – ha a rendelet eltérően nem rendelkezik – a családjában élő személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól.

(3) A kérelmező köteles a jogosultság megállapítása érdekében a jövedelemnyilatkozatában feltüntetett jövedelmekről, azok tartalmának megfelelő igazolást benyújtani, az alábbiak szerint:

a) a keresőtevékenységből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelméről munkáltatói igazolást;

b) rendszeres pénzellátás esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapra vonatkozóan a folyósító szerv igazolását, pénzintézeti számlakivonatot, postai kézbesítési szelvényt;

c) a Vas Megyei Kormányhivatal Vasvár Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltségének igazolását a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény alapján folyósított pénzbeli ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelmére vonatkozóan;

d) a nyugdíjakról és egyéb járadékokról a folyósító szerv igazolását a havi teljes összegről, a tárgyhavi vagy előző havi igazolószelvényt és a nyugdíjas igazolvány fénymásolatát, illetve átutalási folyószámlára utalás esetén pénzintézeti számlakivonatot;

e) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból, őstermelői tevékenységből származó jövedelemről az Szt. 10. § (2) bekezdés b) pontja és a (3) bekezdés szerinti nyilatkozatot;

f) az alkalmi munkából származó jövedelem esetében a kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónap jövedelmére vonatkozó nyilatkozatot és az alkalmi munkavállalói könyv másolatát, egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem esetében az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény mellékletét képező munkaszerződés másolatát;

g) a tartásdíjról a kérelem benyújtását megelőző havi összeg átvételéről szóló iratot vagy elismervényt, postai feladóvevényt, pénzintézeti számlakivonatot vagy a szülők közötti egyezséget tartalmazó közokiratot vagy a teljes bizonyító erejű magánokiratot vagy a tartásdíj megállapításáról szóló jogerős bírói ítéletet;

h) az állam által megelőlegezett gyermektartásdíjról a kérelem benyújtását megelőző hónapra vonatkozóan a postai kézbesítési szelvényt, átutalási folyószámlára utalás esetén a pénzintézeti számlakivonatot;

i) a családi pótlékról a kérelem benyújtását megelőző hónapra vonatkozóan a folyósító szerv igazolását vagy postai kézbesítési szelvényt vagy átutalási folyószámlára utalás esetén pénzintézeti számlakivonatot;

j) az ösztöndíj összegéről a kérelem benyújtását megelőző hónapra vonatkozóan a folyósító szerv igazolását.

(4) A rendeletben meghatározott vagyoni helyzetre vonatkozó feltétel meglétét a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozat benyújtásával kell igazolni.

(5) A jegyző a döntés-előkészítés során a kérelmező szociális helyzetéről, életkörülményeiről környezettanulmányt készíthet, az ellátás jogosultsági feltételeinek fennállását pedig jogosult ellenőrizni. Amennyiben az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn, az ellátás megszűntetése iránt intézkedik.

(6) A pénzbeli ellátás kifizetése bankszámlára utalással vagy házipénztárból való kifizetéssel vagy postai úton történik.

(7) A pénzbeli ellátásokat az ellátást megállapító határozatban megjelölt személy részére kell kifizetni. Az ellátás jogosultja teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt írásbeli meghatalmazással az ellátás házipénztárból való felvételére más személyt is meghatalmazhat.

(8) A rendeletben meghatározott települési támogatások felhasználásának ellenőrzését a jegyző végzi.

(9) Az ellenőrzés keretében a jegyző írásban felhívja az ellátásban részesülőt, hogy a települési támogatás kérelemben megjelölt célra történő felhasználását a felhívás kézhezvételét követő 30 napon belül igazolja.

(10) A (8) bekezdésben meghatározott igazolás módja lehet különösen: a jogosult nevére szóló számla, az árucikk nevét is tartalmazó nyugta, közüzemi díj befizetéséről szóló csekkszelvény Hivatalnál bemutatása.

(11) Amennyiben a települési támogatás összege a 10.000.-Ft-ot nem haladja meg, a települési támogatás felhasználását a jogosult büntetőjogi és anyagi felelőssége tudatában tett, teljes bizonyító erejű magánokirattal is igazolhatja.

(12) A támogatásban részesülő személy köteles a támogatás felhasználásának ellenőrzésében együttműködni.

3. § (1) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell az 2. § (3) bekezdésében meghatározott jövedelem-adatok igazolásán túl a kérelmet alátámasztó egyéb dokumentumokat is, különösen

a) hat hónapnál nem régebben történt elemi kárról a tűzoltóság által kiadott „műszaki/mentési jelentés másolatát;

b) betegségről vagy fekvőbeteg szakellátást nyújtó intézményi ellátásról három hónapnál nem régebbi háziorvosi vagy szakorvosi igazolást, kórházi zárójelentést;

c) a havi gyógyszerköltségről a háziorvos vagy szakorvos által kiállított három hónapnál nem régebbi igazolást;

d) hat hónapnál nem régebben történt bűncselekmény elkövetéséről a rendőrségi feljelentés másolatát;

(2) A települési gyermekszületési támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát is.

(3) A települési temetési támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell- amennyiben a temetési támogatást nem a haláleset helye szerinti önkormányzattól kérik-, az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát és a kérelmező nevére szóló temetési költségeket igazoló számla másolatát.

3. Hatásköri rendelkezések

4. § A képviselő-testület a polgármesterre ruházza a

a) rendkívüli települési támogatás

b) települési temetési támogatás megállapítására,

c.) az étkeztetés megállapítására és megszüntetésére vonatkozó
hatáskörét.
e.) települési lakásfenntartási támogatás
II. Fejezet

Pénzbeli szociális ellátások

4. Az ellátások formái

5. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete e rendelet alapján a jogosult részére települési támogatást nyújt.

(2) A települési támogatás adható

a)rendkívüli települési támogatás,
b)települési temetési támogatás
c)települési lakásfenntartási támogatás
formájában.

5. Rendkívüli települési támogatás

6. § (1) Rendkívüli települési támogatás nyújtható különösen

a.) annak a személynek, aki önmaga, illetve családja létfenntartásáról átmenetileg más módon nem tud gondoskodni, vagy betegsége miatt megélhetését veszélyeztető mértékű gyógyszerkiadása merült fel, vagy
b.) annak a személynek, aki létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került
(2) Rendkívüli települési támogatás akkor állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja
a) az 6. § (1) bekezdés a) pontja esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő vagy gyermekét egyedül nevelő személy esetében pedig annak 250 %-át.
b) az 6. § (1) bekezdés b) pontja esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500 %-át.
(3) Rendkívüli települési támogatás alkalmanként egy családból egy személy részére állapítható meg.
A rendkívüli települési támogatás minimális összege 2.000, ft.
(4) 6. § (1) bekezdés a) pontja esetében a rendkívüli települési támogatás alkalmankénti összege a mindenkori öregségi nyugdíj összegénél nem lehet magasabb és tárgyévben összességében nem haladhatja meg annak háromszoros összegét. A rendkívüli települési támogatás maximum évente két alkalom jár.
(5) 6. § (1) bekezdés b) pontja esetében a rendkívüli települési támogatás a tárgyévben 100 000 Ft-ot nem haladhatja meg.
(6) Ha a kérelmező azt kéri, vagy a rendeltetésszerű felhasználása úgy biztosított, a pénzbeli támogatás helyett természetbeni ellátás nyújtható.
(7) Ha a rendkívüli települési támogatást közüzemi díj megfizetése céljából igénylik, a támogatás közvetlenül a közüzem részére történő átutalással is folyósítható.

7. § (1) Amennyiben az 6. § (2) bekezdésében foglalt feltételek fennállnak, és a kérelmező rendelkezik olyan rendszeres jövedelemforrással, amely garanciát jelent a kölcsön visszafizetésére, rendkívüli települési támogatás egy személy részére évente egy alkalommal pénzintézeti kölcsönnek nem minôsülô, kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható, ha a kérelmezô baleset, betegség, elemi kár vagy más elôre nem látható ok miatt kerül rendkívüli élethelyzetbe, s az összeg a gyógykezeléshez, a minden napi életvitelhez szükséges eszköz beszerzéséhez vagy a károk elhárításához szükséges.

(2) A kamatmentes kölcsön visszafizetése kizárólag akkor tekinthető biztosítottnak, ha a havi törlesztő összeg nem haladja meg a család kérelem benyújtását megelőző hónapban megszerzett összes bevételének és igazolt havi kiadásai különbözetének 50 százalékát.

(3) Havi kiadásnak minősülnek az alábbiak:

a) közüzemi díjak,

b) lakbér, bérleti díj

c) kötelező és önkéntes biztosítás díjai,

d) adó- és adójellegű befizetések,

e) hiteltörlesztés,

f) létfenntartáshoz szükséges kiadások,

g) egyéb kiadások.

(4) A kamatmentes kölcsön megállapításának feltétele, hogy a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző havi, a (3) bekezdés szerinti kiadásait igazolja.

(5) Az (1) bekezdés szerinti kamatmentes kölcsön összege legfeljebb 60.000 forint lehet.

(6) A kölcsönt, ha annak összege az öregségi nyugdíj minimumot nem haladja meg három hónap, ha az öregségi nyugdíj minimum kétszeresét nem haladja meg hat hónap, egyéb esetben 8 hónap alatt kell visszafizetni, az előre meghatározott részletekben, havonta.

(7) Az első részletet a kölcsön felvételét követő hónap 15. napjáig kell visszafizetni.

(8) Amennyiben a kamatmentes kölcsönben részesülő felszólítás ellenére sem tesz eleget határidőre visszafizetési kötelezettségének, úgy a kamatmentes kölcsön vissza nem fizetett összegét egy összegben köteles visszafizetni.

(9) A kamatmentes kölcsön visszafizetésének időtartama alatt a kölcsönben részesülő vagy a háztartás bármely tagja részére újabb kamatmentes kölcsönt megállapítani nem lehet.

(10) A kölcsön folyósításáról szóló határozatban rögzíteni kell a kölcsön folyósítás célját, összegét, a visszafizetés feltételeit és a kölcsön késedelmes megfizetése esetén a behajtás módját.

6. Települési temetési támogatás

8. § (1) A települési temetési támogatás az elhunyt személy eltemettetési költségeinek viseléséhez nyújtott támogatás, függetlenül attól, hogy az eltemettető a meghalt személy eltemettetésére köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt-e vagy sem.

(2) A települési temetési támogatás akkor állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át, egyedül élő, vagy gyermekét egyedül nevelő személy esetében az 500 %-át.

(3) A települési temetési támogatásra az a személy jogosult, aki a temetés költségeit viselte.

(4) A települési temetési támogatás minimális összege 10.000.- Ft, maximális összege 100.000.-Ft.

(5) A települési temetési támogatás iránti kérelem a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül nyújtható be.

7. Települési lakásfenntartási támogatás

9. § (1) Települési lakásfenntartási támogatásra jogosult az a szociálisan rászoruló háztartás, melynek jelentős havi lakásfenntartási kiadásai vannak és teljesülnek az e rendeletben meghatározott egyéb feltételek.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában szociálisan rászorult az a háztartás ahol a háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.

(3) A kérelmezőnek a kérelemhez számlával igazolnia kell a havi lakásfenntartási kiadásait.

(4) A kérelem elbírálásakor figyelembe vehető lakásfenntartási kiadások: a villanyáram, víz- és gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a gázpalack, a szemétszállítási díj, a lakbér, az albérleti díj, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztés, és a tüzelőanyag ára.

(5) Az (1) bekezdés alkalmazásban jelentős a havi lakásfenntartás akkor, ha a havi lakásfenntartási kiadások elérik az egy főre jutó jövedelem 40%-át.

(6) A települési lakásfenntartási támogatást rendszeres települési támogatás formájában lehet nyújtani. A támogatást havi rendszerességgel, 12 hónapra lehet megállapítani. A települési lakásfenntartási támogatás a kérelem beérkezését követő hónap 1. napjától jár.

(7) Az egy hónapra megállapított rendszeres települési lakásfenntartási támogatás összege, amennyiben a kérelmező háztartásában az 1 főre jutó jövedelme a mindenkori öregség nyugdíj minimum 151-200%-a közé eső összeg 2000 Ft/hónap, amennyiben pedig nem haladja meg a mindenkori öregség nyugdíj minimum 150 %-át az összeg 3000 Ft/hónap.

8.Ápolási célú települési támogatás

10. § (1) Ápolási célú települési támogatás állapítható meg Olaszfa község közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező nagykorú hozzátartozónak az alábbi feltételek együttes fennállása esetén

a) az igénylő

aa) 18. életévét betöltött tartós beteg személy ápolását, gondozását végzi;

ab) kora, egészségi állapota alapján alkalmas az ápolt személy gondozási és ápolási igényére tekintettel a feladat ellátására;

ac) semmilyen jövedelemmel nem rendelkezik

ad) családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át

ae) a 18. életévét betöltött tartós beteg személy háztartásában a kérelmezőn kívűl ápolásra, gondozásra alkalmas más személy nincs;

(2) Az ápolási támogatás megállapítása megalapozása során az (1) bekezdés ab) pontjában meghatározott feltételek meglétét környezettanulmány készítésével kell alátámasztani.

(3) Az ápolási támogatás megállapítása iránti kérelmet a rendelet 5. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a háziorvos 5a melléklet szerinti igazolását arról, hogy az ápolt tartósan beteg és a gondozás időtartama három hónapnál hosszabb.

(4) Az ápolási célú települési támogatás havi összege a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-a.

(5) Az ápolási támogatás legfeljebb tizenkét hónapra állapítható meg.

(6) Az ápolási kötelezettség teljesítésének ellenőrzését a házi segítségnyújtást nyújtó in-

tézmény, a Vasvári Szociális és Gyermekjóléti Központnak a községben házi
szociális gondozást végző dolgozója végzi Az ápolási kötelezettség nem teljesítése
esetén az önkormányzatot haladéktalanul értesíti.
(7) Az ápolási díjat meg kell szüntetni, ha
a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem tesz szükségessé,
b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti.
c) az ápolt személy meghal
III. Fejezet

Természetben nyújtott ellátások

7. Természetben nyújtott rendkívüli települési támogatás

11. § (1) Amennyiben kérelmező a rendkívüli települési támogatás 6. §-ban foglalt feltételeinek megfelel és a rendkívüli települési támogatást a lakhatásával kapcsolatban felmerülő közüzemi költségekre tekintettel

a.) villamos energia díj, illetve díjhátralék megfizetéséhez kéri és rendelkezik előre fizetős villamosenergia-fogyasztást mérő órával, vagy
b.) ivóvíz díj, illetve díjhátralék megfizetéséhez kéri
a rendkívüli települési támogatást természetben, az előre fizetős villamosenergia-fogyasztást mérő óra feltöltése, ivóvízdíj illetve díjhátralék esetén a rendkívüli települési támogatás összegének közvetlenül a szolgáltató részére történő utalása útján kell nyújtani.
(2) Amennyiben kérelmező a rendkívüli települési támogatás 6. §-ban foglalt feltételeinek megfelel és a rendkívüli települési támogatást az általa lakott lakás téli fűtésének költségeire tekintettel kéri, és a lakás fűtése tűzifával megoldható, a rendkívüli települési támogatás természetben, a kérelmező részére tűzifa biztosításával is nyújtható.
(3) A rendkívüli települési támogatást természetbeni ellátás formájában kell nyújtani akkor is, ha az ügy összes körülményei, - különösen a családgondozás adatai alapján a segélyezett család életvezetési és család gazdálkodási gondjai - megalapozzák, hogy a készpénz támogatást nem rendeltetésének megfelelően használja fel a jogosult. A természetbeni ellátás formái különösen:
a) gyermek étkezési térítési díjának átvállalása,
b) élelmiszer-vásárlásra jogosító utalvány
c) élelmiszer vásárlása
b) szociális étkeztetés költségeinek megtérítése.
d) tankönyv költségeinek átvállalása

8. Köztemetés

12. § A képviselő-testület az Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól:

a) részben mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj 150 %-át, egyedül élő esetén a 200 %-át,

b) egészben mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj 100 %-át, egyedül élő esetén a 150 %-át, és sem az eltemettetésre köteles személy, sem a családja nem rendelkezik vagyonnal.

IV. Fejezet

Szociális szolgáltatások

13. § (1) A képviselő-testület szociális alapszolgáltatásként:

a./ házi segítségnyújtást
b./ családsegítést
c./ nappali ellátás
a Vasi Hegyhát Önkormányzati Társulás és Vasvár Város Önkormányzata által alapított és működtetett Vasvári Szociális és Gyermekjóléti Központ intézmény (költségvetési szerv) útján biztosítja.
d./ A falugondnoki szolgáltatást és az étkeztetést az önkormányzat saját működtetésében biztosítja.
(2) A falugondnoki szolgálattal kapcsolatos szabályokról az önkormányzat külön önkormányzati rendeletet alkot.

14. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybe vétele önkéntes.

(2) Az önkormányzat által nyújtott ellátások közül

a) az étkeztetés iránti kérelmet a Hivatalban szóban vagy írásban,

b) a házi segítségnyújtás iránti kérelmet a Hivatalban és a Vasvári Szociális és

Gyermekjóléti Központ vezetőjénél a központi jogszabályban meghatározott
formanyomtatványon lehet kérelmezni.
c.) A családsegítést a családgondozónál és a Vasvári Szociális és Gyermekjóléti
Központ vezetőjénél lehet kérelmezni.
(3) Étkeztetés esetén a polgármester, házi segítségnyújtás esetén a Vasvári Szociális és
Gyermekjóléti Központ intézményvezetője külön eljárás nélkül haladéktalanul köteles étkeztetést illetve házi segítségnyújtást biztosítani annak a rászorulónak akinek életét, testi épségét, egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyezteti.
(4) Az intézményvezető, étkeztetés esetén a polgármester a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások igénybe vevőjével megállapodást köt, mely tartalmazza az igénybevevő személyi adatait, nyújtott szolgáltatást, annak térítési díját, vagy díjmentességét, a jogviszony létrejöttének idejét, a megszüntetés módjait, a szolgáltatás elleni panasz beterjesztésének módját, és annak kivizsgálását, az ellátott jogai biztosításának módozatait, a díjfizetés kötelezettségének módozatait, és esetleges egyéb kötelezettségeit.

15. § A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátást meg kell szüntetni, ha:

a) az ellátás megállapítása határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig történt,
b) az ellátott az ellátást előzetes bejelentés nélkül tartósan (legalább két hétig) nem
vette igénybe, s ezt utólag elfogadható módon nem mentette ki,
c) az ellátott magatartásával az ellátást lehetetlenné teszi vagy akadályozza,
d) a személyi térítési díj megfizetését figyelmeztetés ellenére elmulasztotta, feltéve,
hogy annak megfizetésére egyébként képes lenne.
10. Étkeztetés

16. § (1) Az önkormányzat azoknak a szociálisan rászorultaknak akik azt önmaguk, illetve eltar-

tottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani legalább napi
egyszeri meleg étkeztetést biztosít.
(2) Az étkeztetés keretében alkalmazandó forma:
- szociális étkeztetés
(3) Szociálisan rászorultak azok a személyek akik az étkeztetést
a) koruk,
b) egészségi állapotuk,
c) fogyatékosságuk, pszichikai betegségük,
d) szenvedélybetegségük,
e) hajléktalanságuk miatt
kívánják igénybe venni.
(4) Életkora miatt rászoruló az a személy aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény alapján a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte.
(5) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgáskorlátozottsága, krónikus, akut, vagy egyéb betegsége miatt a háziorvosi vagy szakorvosi igazolás alapján önmaga ellátásáról – részben vagy teljesen – gondoskodni nem tud.
(6) Fogyatékossága, pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes.
(7) Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni, aki az Szt. alapján hajléktalannak
minősül.”
(8) A képviselő testület e hatáskörét a polgármesterre ruházza át.

11. Házi segítségnyújtás

17. § (1) A házi segítségnyújtást a házi szociális gondozó látja el.

(2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell

a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,

b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás

körülményeinek megtartásában való közreműködést,
c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való
segítségnyújtást.
(3) A házi segítségnyújtás igénybevétele előtt vizsgálni kell az érintett gondozási szükségletét, s ez alapján a jogszabályi rendelkezések szerint a szolgáltatás igénybevételi kérelemre biztosítani kell ezt az ellátást.”
(4) A házi segítségnyújtást az intézmény vezetője megtagadhatja jegyzőkönyv egyidejű felvétele mellett, ismételt esetben megszüntetheti, ha a segítségnyújtásra jogosult a szociális gondozót munkájában szándékosan akadályozza. Így különösen, ha a lakásba felhívás ellenére nem engedi be, vagy a gondozó testi épségét veszélyeztető magatartást tanúsít, vagy azzal fenyeget.

12. Nappali ellátás

18. § (1) Nappali ellátást nyújtó intézmény a Vasvári Szociális és Gyermekjóléti Központ által működtetett Idősek Klubja.

(2) Az Idősek Klubja a szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes időskorúak napközbeni gondozására szolgál.

(3) Az idősek klubjában biztosított ellátási formák:

1. legalább napi egyszeri meleg étel biztosítása,
2. nappali tartózkodás biztosítása,
3. tisztálkodási lehetőség biztosítása,
d.) esetenkénti személyes és csoportos programok szervezése az intézményen belül.
A nappali ellátást az önkormányzat Vasvár, Győrvár, Csehimindszent, Csipkerek telephelyeken lévő Idősek Klubjában történő igénybevételi lehetőséggel biztosítja.
13. Családsegítés

19. § (1) A családsegítés célja az önkormányzat területén élő szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylő személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése.

(2) A családsegítés keretében biztosítani kell:

1. a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást,

2. a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését,

3. a veszélyeztetettséget és a krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működtetését, ennek keretében a szociális és egészségügyi szolgáltatók, intézmények, az oktatási intézmények, a gyermekjóléti szolgálat, a pártfogó felügyelői és jogi segítségnyújtó szolgálat, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek részvételének biztosítását a megelőzésben,

4. a humán jellegű, civil kezdeményezések elősegítését, közösségfejlesztő, egyéni és csoportos programok, valamint terápiás programok szervezését,

5. a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását,

6. a családon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő meditációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben lévő családokat segítő szolgáltatásokat.

(3) A családsegítésnek a személyiségi jogok sérelme nélkül ki kell terjednie az igénybevevő környezetére, különösen családjának tagjaira.

Kiskorú személyre a családsegítés a törvényben fennálló okok esetében terjedhet ki.
(4) A családsegítési szolgáltatást a Vasvári Szociális és Gyermekjóléti Központ (Vasvár, Árpád tér 8.) végzi, az igénybevétele önkéntes.

14. Térítési díj

20. § (1) A (4) bekezdés kivételével a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat

kell fizetni. Az intézményi térítési díj mértékét a rendelet 3. sz. melléklete, továbbá a
térítési díj csökkentésének, illetve elengedésének eseteit és módjait a rendelet 4. sz.
melléklete tartalmazza.
(2) A személyes gondoskodásért fizetésre kötelezettek köre:
a) az ellátást igénybe vevő jogosult,
b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő, valamint
c) a jogosult tartására, gondozására köteles és képes személyi térítési díjat fizet
(3) A személyi térítési díjat a kötelezett jövedelmi viszonyai, valamint az intézményi
térítési díj figyelembe vételével kell megállapítani.
(4) Nem kell térítési díjat fizetni a családsegítés, házi segítségnyújtás, nappali ellátás igénybe vételéért.
V. Fejezet

Átmeneti rendelkezések

21. § (1) Azok a személyek, akik 2015. február 28-ig méltányossági ápolási díjra voltak jogosultak, 2015 . március 1-jétől a települési támogatás e jogcímén nyújtott formájában részesülnek.

(2) A képviselő-testület a 2015. február 28-a előtt megállapított méltányossági ápolási díjat 2015. július 30-ig e rendelet szabályainak megfelelően felülvizsgálja.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

22. § (1) E rendelet 2015. március 1-én lép hatályba, előírásait a folyamatban lévő ügyekre is

alkalmazni kell.
(2) Hatályát veszti Olaszfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének az egyes szociális ellátásokról szóló 3/2011.(IX.22.), önkormányzati rendelete és az ezt módosító 5/2011.(IX.20.), 15/2012.(XI.30.), 5/2012.(II.20.), 1/2012.(I.23.), 7/2013.(XI.26.); 11/2014.(XI.26.) önkormányzati rendelet.
1

Az önkormányzati rendeletet az Olaszfa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2021. (VII. 7.) önkormányzati rendelete 16. §-a hatályon kívül helyezte 2021. július 10. napjával.