Nagygyimót Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2014. (II. 25.) önkormányzati rendelete

a szociális ellátásokról

Hatályos: 2014. 02. 26- 2015. 02. 27

Nagygyimót Község Önkormányzati Képviselő-testülete

2/2014. (II. 25.) önkormányzati rendelete

a szociális ellátásokról



Nagygyimót Község Önkormányzati  Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában, 37/A. § (1) bekezdésében, 38. § (9) bekezdésében, 43/B. § (1) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében,  132. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet


Általános rendelkezések


1. Eljárási rendelkezések


1.§ (1)  A pénzbeli és természetbeni szociális ellátás iránti kérelmet a

            Csóti Közös Önkormányzati Hivatal Nagygyimóti Kirendeltségéhez kell

            benyújtani, vagy postai küldeményként feladni az erre a célra

            rendszeresített formanyomtatványon. A formanyomtatvány a hivatalban

            rendelkezésre áll.


       (2) A pénzbeli és természetbeni ellátásra való jogosultság elbírálásához a

            kérelmezőnek a saját és családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól – az

            erre a célra rendszeresített nyomtatványon (melléklet szerinti

            nyomtatványon) meghatározott tartalom szerint –nyilatkoznia kell.


(3) A kérelemhez csatolni kell:

     a) a támogatást kérő jövedelméről szóló igazolást,

     b) a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók jövedelmeiről szóló        

         igazolást

     c) a család vagyoni helyzetéről szóló nyilatkozatot

     d) betegség, fogyatékosság, súlyos mozgáskorlátozottság vagy

         várandósság esetén orvosi igazolást

     e) a gyermek és családja kapcsolattartásához a gyámhivatali

         határozatot

     f) elemi kár esetén hatósági bizonyítványt és

     g) az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás           

         esetén a temetési költségek igazolására a kérelmező nevére a 

         temetési szolgáltatást végző által kiállított számla eredeti példányát és

         a halotti anyakönyvi kivonat másolatát.



(4) Az ellátások igénylése esetén a kérelmező köteles az elbíráláshoz

szükséges adatokat az eljáró szerv rendelkezésére bocsátani, melynek

valódisága környezettanulmány elkészítésével ellenőrizhető.


(5) Nem kell környezettanulmányt készíteni, valamint az 4. § és a 8. § szerinti

ellenőrzést lefolytatni, ha a kérelmező életkörülményeit a hivatal már

bármely ügyben 1 éven belül vizsgálta, s nem feltételezhető azokban

lényeges változás.


(6) A pénzbeli ellátások folyósítása lakossági folyószámlára utalással vagy

      pénztári kifizetéssel történik.

2. Hatásköri rendelkezések



2. § A Képviselő-testület: a polgármesterre ruházza:

a) a méltányossági közgyógyellátás megállapításával, megszüntetésével

kapcsolatos,

b) önkormányzati segély iránti kérelmek elbírálásával kapcsolatos,

c) az étkeztetés megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos

hatáskört . 

3. § A polgármester a döntését követő első testületi ülésen köteles beszámolni 

       arról, hogy ellátási formánként:

a) hány rászorulót részesített szociális ellátásban,

b) hány kérelmet utasított el,

c) összesen hány személy részesül szociális ellátásban,

II. Fejezet

Pénzbeli ellátások


3. Foglalkoztatást helyettesítő támogatás



4.  § (1) A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy lakókörnyezete rendezettségének biztosítása érdekében köteles

a)     a lakóházhoz tartozó udvar, kert rendben tartása, különös tekintettel az  esetlegesen ott található  szemét és lom eltávolítására,

b)      az ingatlanhoz tartozó kert rendeltetésszerű használata, művelése,

c)     az ingatlan előtti járdának (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének, legfeljebb az épület 10 méteres körzetén belüli területének a gondozása, tisztán tartása, szemét- és gyommentesítése, 

d)      a lakás, lakóház rendeltetésszerű használata az alábbiak szerint:

da) a lakás folyamatos tisztán tartása, takarítása,

db) vizes helyiség és illemhely rendeltetésszerű használata, rendszeres takarítása, fertőtlenítése,

e)       az ingatlan valamint a hozzá tartozó kert, udvar rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítése,

f)      állattartásra vonatkozó (különösen kutyák közterületre kiengedésének tilalma) szabályok betartása.


 (2) A kérelmező köteles az (1) bekezdésben felsorolt állapotot a jogosultság

      időtartama alatt és azt követően is fenntartani.

(3) A jogosultság feltételeként az (1) és (2) bekezdésben előírt szabályok betartását       az aktív korúak ellátása megállapítását, felülvizsgálatát végző köztisztviselő helyszíni szemle keretében ellenőrzi. A helyszíni szemléről jegyzőkönyvet kell felvenni. 

4. A rendszeres szociális segély



5. § (1) A rendszeres szociális segélyre jogosult személy a rendszeres szociális

            segély megállapításának, folyósításának feltételeként köteles 

            együttműködni   a Pápakörnyéki Önkormányzatok Feladatellátó Társulása 

            Családsegítő  Szolgálatával, és ezt nyilatkozatában vállalnia kell.

(2) Az együttműködési kötelezettségről a segélyt megállapító határozatban

     rendelkezni kell.

(3) Az együttműködés keretében a rendszeres szociális segélyre jogosult

      személy köteles:

a) a jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15

napon belül a Családsegítő Szolgálatnál  megjelenni nyilvántartásba vétel

céljából,

b) a beilleszkedési programban való részvételről írásban megállapodni a

Családsegítő Szolgálattal,

c) a beilleszkedési programban foglaltak végrehajtásában együttműködni és

d) a Családsegítő Szolgálat munkatársával az előírt rendszeres kapcsolatot

tartani,

(4) A Családsegítő Szolgálat által szervezett beilleszkedést nyújtó programok

típusai:

a) életmódformáló tanácsadások és

b) saját erőforrások feltárására irányuló egyéni programok.

6.  § (1) Amennyiben a rendszeres szociális segélyre jogosult személy

            együttműködési kötelezettségét két éven belül neki felróhatóan ismételten

            megszegi, a rendszeres szociális segély folyósítását meg kell szüntetni.

       (2) Az együttműködési kötelezettség megszegésének esetei:

a) a nyilvántartásba vétel céljából megadott időpontban önhibájából nem

    jelenik meg,

b) az együttműködési megállapodást a Családsegítő Szolgálattal nem írja

    alá vagy

c) a kapcsolattartásra előírt időpontban nem jelenik meg, és távolmaradását nem   

    igazolja.


5. Önkormányzati segély



7. § (1) Önkormányzati segélyben részesíthető az a személy, akinek az egy főre

számított havi jövedelme, az (5) bekezdésben foglalt kivétellel, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át nem

haladja meg.

       (2) A megállapított segély összege - a (4 és 5)) bekezdésben foglalt kivétellel -           3.000,-Ft-tól az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200%-áig

       terjedhet.

 (3)  Az önkormányzat évi egy alkalommal a jövedelmi viszonyokra tekintet

       nélkül részesítheti segélyben a kérelmezőt, amennyiben úgy ítéli meg,

       hogy rendkívüli élethelyzetbe került és emiatt létfenntartása veszé-

       lyeztetett.

(4)  Az önkormányzati segély rendkívüli és kivételes méltánylást érdemlő

      esetben (pl: elemi kár, haláleset, közüzemi díjtartozás) kamatmentes

      kölcsön formájában is biztosítható. Összege maximum 50.000,-Ft.


(5) A polgármester temetési segélyben részesíti azt az eltemettetőt, aki meghalt személy    eltemettetésérõl gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, A személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként nyújtott önkormányzati segély összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek 10 %-a, de maximum 10.000 Ft. 

6. Lakásfenntartási támogatás



8. § (1) A normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult személy lakókörnyezete

rendezettségének biztosítása érdekében köteles:

a)     a lakóházhoz tartozó udvar, kert rendben tartása, különös tekintettel az  esetlegesen ott található  szemét és lom eltávolítására,

b)      az ingatlanhoz tartozó kert rendeltetésszerű használata, művelése,

c)     az ingatlan előtti járdának (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének, legfeljebb az épület 10 méteres körzetén belüli területének a gondozása, tisztán tartása, szemét- és gyommentesítése, 

d)      a lakás, lakóház rendeltetésszerű használata az alábbiak szerint:

da) a lakás folyamatos tisztán tartása, takarítása,

db) vizes helyiség és illemhely rendeltetésszerű használata, rendszeres takarítása, fertőtlenítése,

e)       az ingatlan valamint a hozzá tartozó kert, udvar rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítése,

f)      állattartásra vonatkozó (különösen kutyák közterületre kiengedésének tilalma) szabályok betartása.


(2) A kérelmező köteles az (1) bekezdésben felsorolt állapotot a jogosultság

      időtartama alatt és azt követően is fenntartani.

(3) A jogosultság feltételeként az (1) és (2) bekezdésben előírt szabályok betartását       az aktív korúak ellátása megállapítását, felülvizsgálatát végző köztisztviselő helyszíni szemle keretében ellenőrzi. A helyszíni szemléről jegyzőkönyvet kell felvenni. 

                                                      III. Fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások


7. Közgyógyellátás


9. § (1) Méltányosságból közgyógyellátásra való jogosultság állapítható meg

annak a szociálisan rászorult személynek, akinek:

a) Az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv által megállapított havi

rendszeres gyógyító ellátás költsége a mindenkori öregségi nyugdíj

legkisebb összegének 20 %-át meghaladja és

b) A szociális rászorultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető

egy főre számított havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori

legkisebb összegének 200 %-át, (egyedül élő esetén 250 %-át nem

haladja meg.)

8. Méltányossági ápolási díj

10. § (1) A Képviselõ-testület a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban Sztv.)  43/B. § (1) bekezdése szerinti ápolási díjban részesítheti azt a személyt, aki az önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel rendelkezõ, 18. életévét betöltött, tartósan beteg hozzátartozója gondozását végzi, feltéve, hogy

a) a gondozás más módon nem oldható meg vagy a gondozás más módja az önkormányzat számára nagyobb költséget jelentene, és

b) a gondozott állapota miatt a gondozó keresõ tevékenységet nem folytathat, továbbá, hogy

c) a gondozott családjában az egy fõre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét – amennyiben a gondozott egyedülálló, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át – nem haladja meg.


(2) Amennyiben a 18. életévét betöltött, tartósan beteg személynek nincs olyan – az önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel rendelkezõ – hozzátartozója, aki a gondozást elláthatná, az ápolási díj az önkormányzat illetékességi területén tartózkodási hellyel rendelkezõ személy részére is megállapítható.

  1. A (2) bekezdés szerinti ápolási díj összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80%-a.

IV. Fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

9. Étkeztetés


11. § Az Sztv. 62. § (1) bekezdése szerint étkeztetést állapít meg a képviselõ-testület által átruházott hatáskörben a polgármester.

12. § Az étkezetés jogosultsági feltételei

(1)Életkora miatt rászoruló az a személy, aki a 70. életévét betöltötte.

(2)Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgáskorlátozottsága, krónikus, akut vagy egyéb betegsége miatt a háziorvosi vagy szakorvosi igazolás alapján önmaga ellátásáról – részben vagy teljesen – gondoskodni nem tud.

(3)Fogyatékossága, pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes.

(4)Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni, aki az Sztv. alapján hajléktalannak minősül.

(5)A szociális étkeztetés intézményi térítési díjának megállapítása az Sztv. 115. § (1) bekezdés alapján történik. A térítési díjakat e rendelet 1. melléklete tartalmazza. 

10.  Családsegítés

13. § A családsegítést – az életvezetési problémákkal, szociális gondokkal küzdő  

családok megsegítésére – az önkormányzat a Pápakörnyéki Önkormányzatok Feladatellátó Társulása útján látja el. 

11. Házi segítségnyújtás

14. § Az  önkormányzat a házi segítségnyújtást a Pápakörnyéki Önkormányzatok    Feladatellátó Társulása útján látja el. 

V. Fejezet

Záró rendelkezések


12. Hatálybalépéssel kapcsolatos rendelkezések


15.§ (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szintű

     szabályozásáról szóló 8/2003.(X.10.) önkormányzati rendelet, és a

     személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról és az ellátásokért

     fizetendő térítési díjak megállapításáról szóló 9/2013.(VI.28.)

     önkormányzati rendelet.

Takács Imre                                                                   Szaller Zsolt

jegyző                                                                     polgármester

     

        A rendeletet kihirdettük:

Nagygyimót, 2014. február 25.                                                                                                                                                                                                                                                                                             

                                                                          Takács Imre

                                                                                    jegyző

Mellékletek