Pápadereske Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (XII. 30.) önkormányzati rendelete
Pápadereske Község Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2025. 01. 29Pápadereske Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (XII. 30.) önkormányzati rendelete
Pápadereske Község Helyi Építési Szabályzatáról
Pápadereske Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 22. §. (2) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1.) pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVlll. törvény 6. § (1) bekezdésében és a 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. mellékletben biztosított véleményezési jogkörében eljáró Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Állami Főépítészi Iroda, Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Fejér Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Veszprém Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály, Közegészségügyi és Járványügyi Osztály, Budapest Főváros Kormányhivatala Országos Közúti és Hajózási Hatósági Főosztály, Gyorsforgalmi Útügyi Osztály, Építési és Közlekedési Minisztérium Vasúti Hatósági Főosztály, Építési és Közlekedési Minisztérium Hajózási Hatósági Főosztály, Építési és Közlekedési Minisztérium Légügyi Felügyeleti Hatósági Főosztály, Honvédelmi Minisztérium Állami Légügyi Főosztály, Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Közlekedési, Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Útügyi Osztály, Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály, Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály Növény és Talajvédelmi Osztály, Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály Földhivatali Koordinációs Osztály, Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály Erdészeti Osztály, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály, Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság, Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Főosztály, Veszprém Vármegyei Önkormányzat véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
1. A rendelet hatálya és alkalmazása
1. § (1) A település közigazgatási területén területet felhasználni, telket alakítani, engedélyhez kötött, vagy engedélyhez nem kötött építési tevékenységet végezni, a közterületeket érintő bármilyen rendezést végrehajtani e rendelet és a hozzá tartozó mellékletek, valamint a vonatkozó jogszabályok előírásai alapján lehet.
(2) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a magasabb szintű jogszabályok, valamint a településkép védelméről szóló helyi rendelet előírásai szerint kell eljárni.
2. § A rendelet mellékletei:
a) 1. melléklet: Szabályozási terv
b) 2. melléklet: Építési övezetek, övezetek telekalakítási és beépítési szabályai;
c) 3. melléklet: Elhelyezhető és tiltott rendeltetések
d) 4. melléklet: Az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához szükséges, elhelyezendő parkolóhelyek száma;
e) 5. melléklet: Állattartó épületek telepítési távolságai;
f) 6. melléklet: Biológiai aktivitás érték.
2. Értelmező rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazásában:
a) Állattartás: olyan tevékenység, amely kedvtelés, termékelőállítás, sport vagy állatokkal kapcsolatos egyéb hasznosítás céljából történik. Nem minősül állattartásnak a családi szükségletek kielégítése vagy feldolgozás céljából vásárolt vagy beszállított állatok legfeljebb egy hétig történő, átmeneti tartása.
b) Főépület: az építési övezet és övezet rendeltetése szempontjából meghatározó, a fő rendeltetési egységeket tartalmazó épület. Önálló főépületnek tekintendők az egymáshoz bármilyen épületszerkezettel kapcsolódó, de önálló tartószerkezettel rendelkező, fő rendeltetési egységet tartalmazó épületek is.
c) Háromszintes növényállomány: olyan gyep-, cserje- és lombkorona-szintű vegetáció, ahol 100 m2-enként legalább egy díszfa és legalább a teljes felület 50%-án cserjék és/vagy fásszárú talajtakarók találhatók, a többi felület gyeppel fedett. A cserjéket és talajtakarókat olyan sűrűséggel kell telepíteni, hogy azok legkésőbb a telepítéstől számított 3 éven belül elérjék a teljes talajborítottságot. Csak olyan díszfa telepíthető, melynek 15-20 éves lombkorona mérete legalább a 6,0 métert eléri. A talajborítottságot a fenntartással folyamatosan biztosítani kell.
d) Háztartási méretű kiserőmű: olyan, a kisfeszültségű hálózatra csatlakozó kiserőmű, melynek csatlakozási teljesítménye egy csatlakozási ponton nem haladja meg az 50 kVA-t.
e) Kézműipari tevékenység/ rendeltetés: 5 főnél alacsonyabb foglalkoztatási létszámmal működő gyártó vagy szolgáltató tevékenység, amelynek működése során a környezet zajterhelése időszakosan sem nem haladja meg a 60 decibel értéket, és a tevékenység céljára szolgáló rendeltetési egység összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 100 m2-t.
f) Melléképület: A főépületet kiszolgáló, kiegészítő funkciójú, önálló szerkezetű épület, mely huzamos emberi tartózkodásra nem alkalmas.
g) Nem zavaró hatású tevékenység / rendeltetés / funkció: Olyan, az adott övezetben a helyi építési szabályzat szerint elhelyezhető rendeltetés, vagy a telken, épületben végzett tevékenység, melynek légszennyezési, zajkibocsátási határértékei nem haladják meg az adott területfelhasználásra a jogszabályban meghatározott határértékeket, és nincs zavaró bűzkibocsátása.
h) Visszamaradó telek: szabályozási vonallal érintett telek esetén a szabályozás végrehajtását követően megmaradó telek.
TELEKALAKÍTÁSRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
4. § (1) Az építési övezetek, övezetek telekalakítással kapcsolatos minimális paramétereit a 2. melléklet tartalmazza.
(2) Telekalakítás során a 2. mellékletben meghatározott kialakítható legkisebb telekszélességnél, és telekterületnél maximum 10%-kal kisebb telek is kialakítható, amennyiben a szomszédos telek építési jogát nem korlátozza vagy nem zárja ki, továbbá
a) kialakult állapot vagy
b) domborzati adottság vagy
c) közterületek fejlesztése
indokolja.
(3) A 2. mellékletben meghatározott legkisebb kialakítható telekméretet meghaladó méretű telkek az alábbi szabályok alapján alakíthatók ki. A legnagyobb kialakítható telekméret
a) az Lf jelű falusias lakóterületen és a Vt jelű településközponti vegyes területen a legkisebb kialakítható telekméret háromszorosa
b) egyéb építési övezetekben és övezetekben nincs korlátozva.
(4) Szabályozási vonallal érintett telkek esetén a szabályozási terv végrehajtására irányuló telekalakítás abban az esetben is megengedett, ha a visszamaradó telkek paraméterei az építési övezetben, övezetben meghatározott paramétereknek nem felelnek meg.
(5) A közműellátást szolgáló mérnöki építmények, műtárgyak számára az építési övezetre, övezetre meghatározott kialakítható legkisebb telekterület, -szélesség és -mélység előírásoktól eltérő - műszakilag szükséges - méretű telek kialakítható, de kizárólag abban az esetben, ha a közműberendezés részére kialakított önálló telek közterülethez vagy magánúthoz közvetlen kapcsolattal rendelkezik.
(6) Még beépítetlen saroktelkek telekalakítása során az előkerti határvonal-hosszának legalább 3,0 m-rel nagyobbnak kell lennie az adott építési övezetben kialakítható telkek előírt legkisebb szélességénél.
(7) Lakóterületen új, nyúlványos telek csak akkor alakítható ki, ha az a telektömbben e rendelet hatálybalépése előtt kialakult zárványtelek feltárását biztosító telekalakítás céljából történik.
(8) Kialakult nyúlványos telek nem megosztható, a nyúlvány magánútként nem alakítható ki.
KÖZTERÜLETALAKÍTÁSRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
3. Közterületen lévő építményre vonatkozó előírások
5. § (1) A közterületen elhelyezett építmények és köztárgyak nem akadályozhatják a jármű- és gyalogosközlekedést.
(2) Az utak szabályozási területébe eső, illetve a szabályozási vonal korrigálása következtében a közlekedési területbe került épületrészeken - az utak fejlesztésének várható idejét, az épületnek az út szabályozási területében elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, - csak karbantartás, felújítás jellegű munkálatok hajthatók végre. Ezen épületek bővítése az utak szabályozási területén belül nem lehetséges.
4. Közutak zöldfelületeire vonatkozó előírások
6. § (1) A KÖu övezeti jelű közlekedési területeken a közlekedési és a közműlétesítmények helyigényének biztosításával egy- vagy kétoldali fasort kell telepíteni. Ettől csak ott lehet eltekinteni, ahol a növényzet kihelyezése veszélyezteti a közlekedés biztonságát, vagy ahol a meglévő közműhálózat a telepítést nem teszi lehetővé.
(2) A legalább 12,0 méter szabályozási szélességű közutak megnyitása, kialakítása vagy átépítése során, az útpályával párhuzamosan, legalább egyoldali fasor elhelyezésére helyet kell biztosítani. A legalább 16,0 méter szabályozási szélességű közutak megnyitása, kialakítása vagy átépítése során már kétoldali fasor elhelyezésére kell helyet biztosítani. A fasort legalább 2,0 méter szélességű zöldsávba kell ültetni, de az kerülhet az út menti gyepes árok mélyvonalába, ha az árok legalább 2,0 méter széles.
5. Magánútra vonatkozó előírások
7. § (1) Közforgalom elől elzárt magánút, mezőgazdasági út céljára más jogszabályi előírás hiányában, legalább 6,0 m szélességű területsávot kell biztosítani.
(2) Közforgalom elől el nem zárt magánút műszaki paramétereire ugyanazon előírások vonatkoznak, mint a közutakra.
(3) Magánút, mezőgazdasági út számára kialakított telek esetében nem kell figyelembe venni a vonatkozó övezeti előírásban rögzített legkisebb kialakítható telekméretet és legkisebb telekszélességet.
(4) A magánút kialakítása során az építési telek, a telek ellátása érdekében
a) az építési övezetre, övezetre előírt minimális közműellátás lehetőségét biztosítani kell,
b) a 12,0 méter vagy annál szélesebb keresztmetszet esetén legalább egyoldali fasor helybiztosítása kötelező.
(5) A mezőgazdasági területek feltárását szolgáló magánutakat (beleértve a saját használatú útként bejegyzett ingatlanokat is) olyan állapotban kell fenntartani, hogy a magánút által kiszolgált telkek rendeltetés szerinti használatához szükséges megközelíthetőség biztosítható legyen.
KÖZMŰVEK ELŐÍRÁSAI
6. Közműellátás és elektronikus hírközlés általános előírásai
8. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú közműhálózatok és létesítményeik, továbbá azok ágazati előírások szerinti védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérni csak az ágazati előírások betartásával szabad.
(2) A közműellátás és elektronikus hírközlés kialakításával kapcsolatos követelményeket a településkép védelmi rendeletben és jelen rendeletben rögzítetteket együttesen kell alkalmazni.
(3) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közhálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni. A közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre figyelemmel kell lenni.
(4) Útépítésnél, útrekonstrukciónál egyidejűleg kell gondoskodni:
a) közút esetén
aa) a tervezett közművek megépítéséről,
ab) a meglévő közművek szükséges felújításáról,
ac) a csapadékvizek elvezetéséről,
ad) beépítésre szánt területen a közvilágítás megépítéséről
b) magánút esetén (közforgalom elől elzárt és el nem zárt esetben is)
ba) a tervezett közműveknek a közforgalmi utakra vonatkozó közműfektetési előírásoknak megfelelő megépítéséről
bb) a meglévő közművek szükséges felújításáról,
bc) a csapadékvíz elvezetéséről,
bd) beépítésre szánt területen a közlekedésbiztonság igényét kielégítő térvilágításról.
(5) Egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló meglévő közművek kiváltásakor:
a) a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani,
b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény szakszerű betömedékelését, felhagyását meg kell oldani.
(6) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében:
a) a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy
aa) a legalább 12,0 méter szabályozási szélességű, de a 16,0 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali,
ab) a legalább 16,0 m vagy azt meghaladó szabályozási szélességű utcákban kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg,
b) a 8,0 m-nél kisebb szabályozási szélességű utak víztelenítését – a domborzati viszonyok és az elszállítandó vízmennyiség függvényében - folyókával vagy az útburkolat vápás kialakításával kell megoldani.
7. Közművesítettség mértéke
9. § Építés vagy használati mód megváltoztatása akkor lehetséges, ha:
a) beépítésre szánt területen biztosított:
aa) a teljes közműellátás: közüzemű-közhálózati vízellátás, közüzemű-közhálózati szennyvízelvezetés, közüzemű villamosenergia ellátás és termikus energiaellátás földgázzal vagy villamosenergia és/vagy megújuló energia hordozóval,
ab) jelen szabályozás csapadékvízre vonatkozó előírásai is teljesülnek,
ac) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett,
b) beépítésre nem szánt területen, emberi tartózkodáscéljára szolgáló építmény esetén biztosított:
ba) a közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás,
bb) a közüzemi villamosenergia-ellátás,
bc) jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai is teljesülnek,
bd) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett,
c) beépítésre nem szánt területen, emberi tartózkodás céljára nem szolgáló építmény esetén a terület közművesítetlen maradhat.
8. Vízellátás
10. § (1) Új közüzemi vízhálózat már csak a szennyvízcsatorna hálózattal együtt építhető.
(2) Fogyasztói vízcsatlakozás nem helyezhető üzembe a szennyvíz közcsatorna hálózatra való csatlakozás üzembe helyezését megelőzően.
9. Szennyvízelvezetés
11. § (1) A szennyvízelvezetést – a csapadékvíz-elvezetéstől - elválasztott rendszerrel kell kiépíteni.
(2) A felszín alatti vizek védelme érdekében nem megengedett sem a szennyvíz, sem a tisztított szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása még átmenetileg sem.
(3) Szennyvíz bevezetés:
a) nyílt árokba,
b) időszakos vagy állandó vízfolyásba,
c) felhagyott kutakba
szigorúan tilos, előfordulása esetén azt azonnal meg kell szüntetni.
(4) Beépítésre szánt területen új épületet építeni csak a szennyvíz-közcsatorna hálózatra való csatlakozás kiépítésével lehet.
(5) Beépítésre nem szánt vízminőség-védelmi területen létesítendő építményekből a szennyvíz környezet károsítása nélküli kezelését az alábbi módokon kell megoldani:
a) ha a szennyvíz közcsatorna hálózat 200 m távolságban rendelkezésre áll, akkor a közhálózati csatlakozást ki kell építeni a keletkező szennyvíz mennyiségétől függetlenül,
b) ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a napi egyszeri szállítással elszállítható mennyiséget (helyi szippantó kocsi szállító kapacitását) és 200 m-től nagyobb távolságra érhető el a közcsatorna hálózat, a szennyvizeket vízzárósági próbával igazoltan, vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni és igazolhatóan a kijelölt ürítő helyre szállíttatni,
c) ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a napi egyszeri szállítással elszállítható mennyiséget (helyi szippantó kocsi szállító kapacitását) és 200 m-től nagyobb távolságra érhető el a közcsatorna hálózat, akkor telken belül létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazható, ha az alábbiak egyidejűleg teljesülnek:
ca) a tisztított vizek tisztítás utáni vízminősége folyamatosan ellenőrizhető és megfelelő felszíni befogadó kezelői hozzájárulással, befogadó nyilatkozattal rendelkezésre áll (tisztított vizet sem szabad talajba szikkasztani),
cb) az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok hozzájárulnak,
cc) a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlhat túl a tárgyi telken,
cd) a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz.
d) ha bármelyik illetékes szakhatóság nem ad hozzájárulást a helyi szennyvíztisztító kisberendezés létesítésére, ki kell építeni a közcsatorna csatlakozást az bármekkora távolsággal érhető el.
(6) Beépítésre nem szánt az (5) bekezdés alá nem tartozó területen létesítendő építményekből a szennyvíz környezet károsítása nélküli kezelését az alábbi módokon kell megoldani:
a) ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a napi egyszeri szállítással elszállítható mennyiséget (helyi szippantó kocsi szállító kapacitását), akkor a szennyvizeket vízzárósági próbával igazoltan, vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni és a kijelölt ürítő helyre szállíttatni.
b) ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a napi egyszeri szállítással elszállítható mennyiséget (helyi szippantó kocsi szállító kapacitását), akkor helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható, ha az alábbiak egyidejűleg teljesülnek:
ba) a tisztított vizek számára a megfelelő felszíni befogadó rendelkezésre áll (tisztított vizet sem szabad talajba szikkasztani),
bb) a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlhat túl a tárgyi telken,
bc) a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz.
c) ha bármelyik illetékes szakhatóság nem ad hozzájárulást a helyi szennyvíztisztító kisberendezés létesítésére, ki kell építeni a közcsatorna csatlakozást, az bármekkora távolsággal érhető is az el.
(7) A kommunális szennyvízre vonatkozó előírásoktól eltérő szennyezettségű vizeket a keletkezés telkén belül elő kell tisztítani, a közcsatornára vonatkozó) előírásoknak megfelelően
(8) Közműpótlóként a zárt tároló medence csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) köz- vagy magánúti hálózati útkapcsolat biztosított.
(9) Az ipari szennyvizeket telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel, a szennyezettség megengedett mértékéig elő kell tisztítani.
(10) A szennyvízátemelő műtárgy védőtávolsága:
a) védelem nélkül 150 m,
b) bűzzárral ellátva 20 m,
c) hatásvizsgálat alapján megállapított méret esetén a kijelölt védőtávolságon belül új területhasznosítást megvalósítani csak környezetvédelmi hatástanulmány alapján szabad, az abban előírtak betartásával.
10. Felszíni vízrendezés, csapadékvíz-gazdálkodás
12. § (1) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területek közlekedési vagy egyéb építési célú hasznosítása csak a vízgazdálkodási használat felülvizsgálatával ágazati (vízjogi) engedély alapján változtatható meg, még akkor is, ha a korábbi, vízgazdálkodási célú hasznosítás fenntartása már nem indokolt.
(2) A vízfelületek karbantartásának céljára biztosítandó parti sávot a középvízi mederállástól kell kijelölni, és azt vízgazdálkodási területként kell kezelni. A középvízi mederállás kijelölése hiányában, annak kijelöléséig a parti sáv méretével azonos sávot a meder telekhatárától kell kijelölni és szabadon kell hagyni a mederkarbantartó számára.
(3) A település területén a csapadékvíz elvezető hálózatot elválasztott rendszerűként kell kiépíteni.
(4) A beépítésre nem szánt területeken is legalább a nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszert ki kell építeni.
(5) Ha a telek beépítése, a burkoltság növelése hatására az elvezetendő csapadékvíz mennyisége meghaladja a telekről korábban elvezetendő csapadékvíz mennyiségét, a többlet csapadékvíz visszatartására telken belül záportározót kell létesíteni. A záportározó méretét úgy kell meghatározni, hogy minden megkezdett 50 m2 burkolt felület után min. 1 m3 térfogatot kell kialakítani (ha ennek növelését a felszíni vízelvezető hálózat üzemeltetője nem kéri) és a záportározó túlfolyójából a csapadékvizet csak késleltetve szabad a közterületi felszíni vízelvezető-rendszerbe vezetni, a -hálózat kezelőjének engedélyében meghatározottak szerint
(6) A záportározót egyéb vízhasznosítási célra hasznosítani nem szabad, az egyéb vízhasználatra külön tározót kell létesíteni.
(7) Ahol a mederesés miatt a talaj kimosódásának kockázata fennáll, ott az erózió megakadályozását mérnökbiológiai módszerekkel kell biztosítani.
(8) A nyílt árkos csapadékvíz-elvezető hálózat feletti gépkocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az átereszt úgy kell kialakítani, hogy
a) a gépkocsibehajtó 3,5 m-nél szélesebb nem lehet,
b) telkenként csak egy gépkocsibehajtó létesíthető (saroktelek kivételével),
c) a vízszállítás akadálymentes legyen.
(9) A telekről a csapadékvíz közhálózatba vezetése (az utcafrontra épített épületek esetén is) csak a terepszint alatt (járda burkolata alatt) építhető ki.
11. Megújuló energiahordozók hasznosítása
13. § Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül, ha a településkép védelmi rendelet nem szabályozza, akkor
a) klímaberendezés, szellőző az épület utcai homlokzatára látható helyre nem helyezhető el, az csak az épület alárendeltebb homlokfalára telepíthető,
b) napenergia hasznosító berendezés a tetősíkba telepíthető, attól magastető esetén max. 20 fokban, lapostető esetén max. 45 fokban emelkedhet ki,
c) háztartási méretű kiserőmű (szélgenerátor) telepítésének feltétele:
ca) magassága az építménymagasságot max. 3 méterrel haladhatja meg,
cb) dőlés távolsága minden irányban saját telken belülre essen.
12. Villamosenergia-ellátás
14. § (1) A villamosenergia-ellátás hálózatainak és létesítményeinek elhelyezési lehetőségét a településkép védelméről szóló rendelet rögzíti.
(2) Új villamosenergia ingatlan bekötést a teljes közigazgatási területen csak föld alatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.
(3) Beépített és beépítésre szánt területen új közép- és kisfeszültségű, valamint közvilágítási villamosenergia ellátási hálózatot építeni vagy meglévő hálózat átépítésével járó rekonstrukciót végezni csak földkábeles elhelyezéssel szabad.
13. Földgázellátás
15. § Földgázvezetéket csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.
14. Elektronikus hírközlés
16. § A vezetékes és vezeték nélküli elektronikus hírközlési szolgáltatás hálózatainak és létesítményeinek elhelyezési lehetőségét a településkép védelméről szóló rendelet rögzíti.
A TERMÉSZET ÉS A KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
15. A levegő védelmére vonatkozó előírások
17. § Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet (hatásterületet) igénylő új építmény, létesítmény kizárólag olyan módon alakítható ki, helyezhető el, hogy a védelmi övezet (hatásterület) nem érinthet lakóterületet, vegyes területet, sport- és rekreációs célú különleges területet és zöldterületet.
16. A termőföld, a felszín alatti és a felszíni vizek védelmére vonatkozó előírások
18. § (1) A szabályozási terv a településen található országos ökológiai hálózat magterületet és a tájképvédelmi terület övezetet más jogszabály által elrendelt szabályozási elemekként ábrázolja, melyekre a vonatkozó jogszabályok előírásait kell betartani.
(2) Építmények oly módon helyezhetők el, hogy a felszíni vizek természetes lefolyását ne akadályozzák.
(3) Terepszint alatti építmények kizárólag a felszín alatti vizek mozgását nem akadályozó, az érintett térség vízháztartását nem befolyásoló módon létesíthetők. Terepszint alatti építés esetén a felszín alatti vizek továbbvezetését meg kell oldani.
(4) Építmények üzemelése során keletkező, külön jogszabályban meghatározott káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a szennyvízelvezető-hálózatba vagy szennyvízgyűjtőbe közvetlenül nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a szennyvízelvezető-hálózatba vezetés előtt a telken belül előtisztítani, előkezelni kell.
(5) A vízmedrek természetes állapotát vagy funkcionális működését kedvezőtlenül befolyásoló területhasználat nem folytatható.
(6) A természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 méteren belül, valamint a vízfolyások hullámterében új építmény nem helyezhető el.
ÖRÖKSÉGVÉDELEMRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
17. Épített környezet értékeinek védelmére vonatkozó előírások
19. § (1) Az épített környezet értékei a szabályozási tervlapokon ábrázolt, más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek, melyekre a vonatkozó jogszabályok előírásait kell betartani.
(2) Az épített környezet értékeinek védelmére vonatkozó szabályokat a településképi rendelet határozza meg.
18. Régészeti lelőhelyekre vonatkozó előírások
20. § (1) A település régészeti lelőhelyei a szabályozási tervlapokon ábrázolt, más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek, melyekre a vonatkozó jogszabályok előírásait kell betartani.
(2) A régészeti lelőhelyeken a földmunkával járó beruházásokat lehetőség szerint el kell kerülni. Amennyiben a lelőhely elkerülése nem lehetséges vagy túl költséges lenne, a beruházás megvalósítása előtt a veszélyeztetett régészeti lelőhelyet előzetesen fel kell tárni. A feltárási jogosultságot az érvényben lévő vonatkozó jogszabály rögzíti.
HONVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK - Pápa katonai repülőtér működését biztosító korlátozások
21. § (1) Pápadereske Község területén új szélerőmű – beleértve a háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőművet is – vagy szélerőmű park nem létesíthető, a meglévő szélerőművek építménymagassága nem növelhető, meglévő szélerőmű park nem bővíthető.
(2) A Pápa katonai repülőtér „Repülőtér védőterület 1” elnevezésű biztonsági övezetén belül nem helyezhető el új, és nem bővíthető meglévő a) szerves hulladékot nyílt rendszerben feldolgozó vagy tároló hulladékgazdálkodási létesítmény;
a) nukleáris létesítmény és
b) olyan mesterséges vízfelület, vízi létesítmény vagy külszíni bánya, amelynek felülete az 1 ha
területet meghaladja, kivéve az olyan vonalas vízi létesítményeket, amelyek vízfelületének szélessége nem haladja meg a 4 m-t.
(3) Pápa katonai repülőtér „Repülőtér védőterület 1” elnevezésű biztonsági övezetén belül minden olyan elektronikus hírközlési építmény, valamint a villamos energia termelésére, átvitelére, elosztására és továbbadására szolgáló építmény, melynek magassága a talajfelszínhez viszonyítva meghaladja a 25 métert, a katonai légügyi hatóság engedélyével valósítható meg.
(4) Pápa katonai repülőtér „Repülőtér védőterület 1” elnevezésű biztonsági övezetén belül minden olyan darut, melynek földfelszín feletti magassága eléri a 25 métert, a nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezmény 14. Függeléke szerinti festett színjelöléssel, valamint akadályfénnyel kell ellátni. Az akadályfények számát és elhelyezését úgy kell meghatározni, hogy az minden irányszögből nézve biztosítsa a daru jelölését.
(5) Pápadereske Község területén szélerőműtől eltérő rendeltetésű minden olyan szélkerék vagy fagyvédelmi szélgép, melynek légcsavarjának átmérője legalább 3 méter vagy a legmagasabb pontjának földfelszín feletti magassága legalább 25 méter, a katonai légügyi hatóság engedélyével telepíthető és működtethető. Az engedélyezés során Pápa katonai repülőtér üzembentartójától beszerzett repülésbiztonsági elemzéssel igazolni kell, hogy a létesítmény Pápa katonai repülőtér és az állami célú repülés biztonságát szolgáló földi berendezések zavartalan működését hátrányosan nem befolyásolja, valamint hogy a légiközlekedés biztonságát nem veszélyezteti.
(6) Pápa katonai repülőtér „Repülőtér védőterület 1” elnevezésű biztonsági övezetén belül a szélerőműtől eltérő rendeltetésű minden olyan szélkereket vagy fagyvédelmi szélgépet, melynek a legmagasabb pontjának földfelszín feletti magassága legalább 25 méter, a nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezmény 14. Függeléke szerinti, B típusú alacsony intenzitású akadályfénnyel kell ellátni a létesítmény legmagasabb pontjához a lehető legközelebb. Az akadályfények számát és elhelyezését úgy kell meghatározni, hogy az minden irányszögből nézve biztosítsa a létesítmény jelölését.
AZ ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
19. Építési hely meghatározása
22. § (1) Az építési telkek épület elhelyezésére szolgáló területrészét az építési övezeti előírásokban meghatározott építési hely, valamint a kötelező zöldfelületi területhasználatok beépítési korlátozásai alapján kell megállapítani. Épület az adott építési telken belül ott helyezhető el, ahol az összes előírás azt lehetővé teszi.
(2) Az építési helyet meghatározó minimális elő-, oldal- és hátsókert méreteket az adott beépítési mód alapján az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet előírásai szerint kell megállapítani. Az ettől eltérő helyi előírásokat e rendelet előírásai rögzítik.
(3) A kialakult beépítésű területeken, ha a telek jelenlegi jellemzői az építési előírásoknak nem felelnek meg, de az eltérés a korábbi előírások szerint alakult ki, az alább felsorolt szabályok szerint szabad építési tevékenységet, illetve telekalakítást végezni:
a) ha a telek jelenlegi beépítettsége nem felel meg az építési előírásoknak, a meglévő épület átalakítható, felújítható, de nem bővíthető (sem vízszintes, sem függőleges irányban), kivéve a már meglévő magastető beépítését; ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és az övezeti előírásokat kell alkalmazni,
b) ha a telek jelenlegi beépítési módja és az előkert nagysága nem felel meg az építési előírásoknak, az előírástól eltérő beépítési mód megtartható, a meglévő épületek átalakíthatók, felújíthatók, de csak a telekre vonatkozó építési előírások betartásával, az előírások szerinti építési helyen belül bővíthetők;
c) ha a telken található meglévő építmények beépítési magassága meghaladja a vonatkozó övezeti előírásokban rögzített értéket, a meglévő építmények átalakíthatók, felújíthatók, bővíthetők, de a bővítmények egyik homlokzatának magassága sem haladhatja meg a vonatkozó övezeti előírásban a legnagyobb beépítési magasságnál előírt számértéket; ha a meglévő építmények lebontásra kerülnek, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a vonatkozó beépítési magasság érték előírásokat kell érvényesíteni.
20. Az építményekre vonatkozó általános előírások
23. § (1) A belterületbe vonásra tervezett beépítésre szánt területek a belterületbe vonást megelőzően is beépíthetők, az építési övezeti előírásokban szabályozott módon. A beépítésnek nem feltétele a belterületi fekvés.
(2) Állattartó épület – az övezeti előírásokon túl – a rendelet 6. mellékletében rögzített távolságok szerint helyezhető el.
(3) Az építési övezetekre megengedett legnagyobb beépítési magasság értékét nem lépheti túl az építmény
a) a közterületi telekhatártól 5,0 m-en belül a közterület felé néző,
b) a szomszédos telekhatártól 3,0 m-en belül álló
homlokzatának magassága.
(4) A 2. mellékletben az építési telek legnagyobb beépítettségének százalékos aránya mellett az építési telken elhelyezhető épület legnagyobb nettó alapterülete
a) Lf jelű falusias lakóterületen és Vt jelű településközponti vegyse területen 500 m2,
b) egyéb építési övezetben nincs korlátozva.
(5) A kialakítható legkisebb telekméretet többszörösen meghaladó telken annyi épület helyezhető el, ahány telekre az ingatlan felosztható lenne.
(6) A szomszédos épületek utcai homlokzatának magassága, tényleges párkánymagassága legfeljebb 0,5 méterrel térhet el egymástól.
(7) Terepszint alatti építmény Ev övezeti jelű védelmi erdőterület, továbbá Má övezeti jelű mezőgazdasági terület kivételével bárhol létesíthető, ahol nem gátolják építéshidrológiai, mérnökgeológiai vagy más geotechnikai, talajmechanikai adottságok illetve nem veszélyeztet más építményeket és nyomvonalas létesítményeket. Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.
(8) A terepszint alatti építmény nem haladhatja meg az építési övezetben, övezetben előírt megengedett legnagyobb beépíthetőség mértékét.
(9) Közterületre, közterület fölé és alá, nem közterületi építmény része vagy szerkezeti eleme nem nyúlhat.
(10) A település teljes területén lakókocsi, utánfutó és egyéb közlekedési eszköz helyhez kötött műszaki létesítményként nem helyezhető el.
A SZEMÉLYGÉPJÁRMŰVEK ELHELYEZÉSÉNEK HELYI SZABÁLYAI - A szükséges parkolóhelyek biztosításának szabályai
24. § (1) A parkolóhely-létesítési kötelezettséget az 5. mellékletben meghatározottak szerinti mértékben, az adott ingatlanon belül kell teljesíteni. A számítással kapott parkolóhelyek száma felfelé kerekítendő.
(2) Vegyes rendeltetésű épület esetében az épülethez tartozó parkolóhely-létesítési kötelezettséget a különböző rendeltetésekhez tartozó parkolóhely-létesítési kötelezettségeket összesítve kell meghatározni.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI
AZ ÉPÍTÉSI ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK ALKALMAZÁSA
25. § Az előírt szabályozási jellemzőket a mellékletek szerinti szabályozási tartalommal együtt kell alkalmazni, azoknak külön-külön és együttesen is meg kell felelni.
LAKÓTERÜLETEK - Falusias lakóterület (jele: Lf)
26. § (1) A falusias lakóterület építési övezeteiben a kialakult beépítés figyelembe vételével a 2. melléklet szerinti telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni az építési telkekre vonatkozóan.
(2) Az Lf jelű falusias lakóterületen elsősorban:
a) lakó,
b) mező- és erdőgazdasági,
c) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró kereskedelmi, szolgáltató,
d) kézműipari
e) igazgatási, iroda,
f) vendéglátó,
g) szállás jellegű,
h) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
i) kulturális, közösségi szórakoztató és
j) sport
rendeltetés létesíthető, mely rendeltetések vagy önálló rendeltetési egységek egy épületen belül vegyesen is kialakíthatók, és az épület egészére is vonatkozhatnak.
(3) A falusias lakóterület építési övezeteiben a 3. melléklet szerinti rendeltetések helyezhetők el, illetve tiltottak.
(4) A kialakult telkek beépíthetők, amennyiben elérik az övezetben kialakítható minimális teleknagyság 80 %-át, minimális telekszélességük pedig homlokvonalon legalább 12 méter, valamint megfelelnek a beépíthetőség egyéb feltételeinek.
(5) Az építési telek
a) legnagyobb beépítettsége 1000 m2 telekméretig 30%, ennél nagyobb telekméret esetén pedig az 1000 m2 feletti telekrész 10%-ával növelhető,
b) de a legnagyobb összes beépíthető nettó terület 500 m2,
c) legkisebb zöldfelületi aránya 40%.
(6) Épületek az 1. mellékleten jelölt módon, annak hiányában az alábbiak szerinti építési helyen belül helyezhetők el:
a) az építési hely előkerti vonala a kialakult építési vonal, ahol ez nem állapítható meg, ott 5,0 méter;
b) az építési hely oldalkerti határvonala 4,0 méter, kialakult állapot esetén ennél kisebb oldalkerti méret megtartható, ha az megfelel az országos tűzvédelmi szabályzat szerint meghatározott tűztávolságnak;
c) az építési hely hátsókerti határvonala a közterületi határvonaltól mért maximum 50,0 méter lehet, de a hátsókert mértéke nem lehet kisebb az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet szerint meghatározott legkisebb távolságnál;
(7) A főépületek utcai homlokvonalát az építési hely utcai (előkerti) határvonalára kell elhelyezni, kivéve, ha a domborzati adottságok ezt nem teszik lehetővé.
(8) A hagyományos, kialakult beépítési mód figyelembe vételével az építési helyen legfeljebb kettő főépület helyezhető el. Telekösszevonással kialakított új telken a meglévő épületek fennmaradhatnak, de ha a meglévő építmények lebontásra kerülnek, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és újonnan legfeljebb kettő főépület helyezhető rajta el.
(9) A lakóépülettől különálló, a főépületet kiegészítő épület (melléképület) a főépülettel azonos oldalhatárra szabad csak építeni.
(10) Állattartó épület legkisebb beépítési magassága a 2. mellékletben rögzítettnél kisebb is lehet.
(11) Hitéleti épület, építmény legnagyobb beépítési magassága a 2. mellékletben rögzítettnél nagyobb is lehet.
VEGYES TERÜLETEK - Településközponti vegyes területek (jele: Vt)
27. § (1) A településközponti vegyes területek építési övezeteiben a kialakult beépítés figyelembe vételével a 2. melléklet szerinti telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni.
(2) A Vt jelű településközponti vegyes területeken elsősorban:
a) lakás,
b) igazgatási, iroda,
c) kereskedelmi, szolgáltató,
d) vendéglátó,
e) szálláshely,
f) hitéleti,
g) egészségügyi, szociális
h) kulturális, közösségi szórakoztató, valamint
i) sport
rendeltetés létesíthető, mely rendeltetések vagy önálló rendeltetési egységek egy épületen belül vegyesen is kialakíthatók, és az épület egészére is vonatkozhatnak.
(3) A településközponti vegyes területek építési övezeteiben a 3. melléklet szerinti rendeltetések helyezhetők el, illetve tiltottak.
(4) A kialakult telkek beépíthetők, amennyiben elérik az övezetben kialakítható minimális teleknagyság 80 %-át, minimális telekszélességük pedig homlokvonalon legalább 12 méter, valamint megfelelnek a beépíthetőség egyéb feltételeinek.
(5) Épületek az alábbiak szerinti építési helyen belül helyezhetők el:
a) az építési hely előkerti vonala a kialakult építési vonal, ahol ez nem állapítható meg, ott megengedhető akár 0,0 méter is;
b) az építési hely oldalkerti határvonala 4,0 méter, kialakult állapot esetén ennél kisebb oldalkerti méret megtartható, ha az megfelel az országos tűzvédelmi szabályzat szerint meghatározott tűztávolságnak.
(6) Hitéleti épület, építmény meghaladhatja a megengedett legnagyobb beépítési magasságot.
GAZDASÁGI TERÜLETEK - Egyéb ipari gazdasági terület (jele: Gipe)
28. § (1) Az egyéb ipari gazdasági terület építési övezetében - a kialakult beépítés figyelembe vételével - a 2. melléklet szerinti telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni.
(2) Az egyéb ipari gazdasági területeken elsősorban:
a) ipari
b) energiaszolgáltatási
c) településgazdálkodási
d) raktározási
rendeltetés létesíthető, mely rendeltetések vagy önálló rendeltetési egységek egy épületen belül vegyesen is kialakíthatók, és az épület egészére is vonatkozhatnak.
(3) Az egyéb ipari gazdasági területen a (2) bekezdésben foglaltakon kívül
a) iroda,
b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül telkenként egy szolgálati lakás,
c) kereskedelmi, szolgáltatási, logisztikai
rendeltetés is elhelyezhető.
(4) Az építési övezetben a 3. melléklet szerinti rendeltetések helyezhetők el, illetve tiltottak.
(5) A Szabályozási terven jelölt területsávot 20,0 méter széles beültetési kötelezettség terheli az alábbiak szerint:
a) a sávot háromszintes növényállományú módon kell kialakítani és folyamatosan fenntartani,
b) a sávot telkenként csak 1 db gépkocsis és 1 db gyalogos bejárat szakíthatja meg, és abban parkoló sem helyezhető el,
c) a gépkocsis bejárat 6,0 méternél, a gyalogos bejárat 3,0 méternél nem lehet szélesebb.
(6) Az építési hely előkerti határvonala 40 méter.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI
29. § Az előírt szabályozási jellemzőket a mellékletek szerinti szabályozási tartalommal együtt kell alkalmazni, azoknak külön-külön és együttesen is meg kell felelni.
KÖZÚTI ÉS KÖZMŰ TERÜLETEK (jele: KÖu, KÖu-K, Közm)
30. § (1) Az övezetekben a 2. melléklet szerinti telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni.
(2) A KÖu, KÖu-K és Közm jelű övezetek az országos és helyi közút, kerékpárút, gépjármű várakozóhely, járda és gyalogút, köztér, mindezek csomópontja, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi, közúti közlekedési, közmű és hírközlési építmények elhelyezésére szolgál.
(3) Az övezetekben a 3. melléklet szerinti rendeltetések helyezhetők el, illetve tiltottak.
(4) A közlekedési területen műtárgyakat, közvilágítást, közterületi építményeket, növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést és az utak láthatóságát, az útcsatlakozások beláthatóságát ne akadályozzák.
(5) A közutak mentén, ahol nincs műszaki akadályozó tényező, fasort kell telepíteni, melyek – legalább tömbönként - azonos korú és fajú/fajtájú, előnevelt, sorfa szabvány minőségű egyedekből alakítandók ki a 6. § szerint.
ZÖLDTERÜLETEK
21. Közpark (jele: Zkp)
31. § (1) A közpark övezet a település zöldfelületi rendszerének központi eleme, mely a (3) bekezdésben felsorolt zöldterületi rendeltetések mindegyikét, rendszerbe szervezve, közterületen tartalmazza.
(2) A közpark övezetben a 2. melléklet szerinti telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni.
(3) A Zkp övezetben elhelyezhető:
a) díszkert, pihenőkert, sportkert, játszókert,
b) kerti építmény,
c) köztéri műalkotás,
d) a fenntartáshoz, rendeltetésszerű használathoz szükséges, továbbá vendéglátó, kulturális és közösségi szórakoztató építmény,
e) gyalogos létesítmények műtárgya, kerékpárút, gépjármű közlekedésre alkalmas út,
f) közműépítmény,
g) kegyeleti hely.
(4) A közkert övezetben a 3. melléklet szerinti rendeltetések helyezhetők el, illetve tiltottak.
(5) Az elhelyezhető épületek egy tömegben megjelenő legnagyobb alapterülete épületenként 100 m2.A telken legfeljebb 3 db, a (3) bekezdésben felsorolt rendeltetések közül rendeltetésenként 1 db épület helyezhető el.
(6) Az övezet területének legalább 10%-án – melynek területébe a vízfelület területe nem számít bele - háromszintes zöldfelületet kell létesíteni és folyamatosan fenntartani.
(7) Az övezetben a közműépítményeket – az üzemeltetéshez szükséges megközelítést figyelembe véve – kertépítészeti eszközökkel takartan kell kialakítani.
(8) A közparkot közhasználat elől elzárni nem szabad, kivéve a közbiztonsági okból történő lekerítést.
22. Közkert (jele: Zkk)
32. § (1) A közkert övezet a település zöldfelületi rendszerének egy olyan közterületi részeleme, mely a településnek csak egy részét szolgálja ki és ebből fakadóan a zöldterületi rendeltetések közül is csak a (3) bekezdésben felsoroltakat tartalmazhatja.
(2) A közkert övezetben a 2. melléklet szerinti telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni.
(3) A Zkk övezetben elhelyezhető:
a) díszkert, pihenőkert,
b) köztéri műalkotás,
c) gyalogos létesítmények műtárgya,
d) közműépítmény.
(4) A közkert övezetben a 3. melléklet szerinti rendeltetések helyezhetők el, illetve tiltottak.
(5) Az övezet területének legalább 20%-án háromszintes zöldfelületet kell létesíteni és folyamatosan fenntartani.
(6) Az övezetben a közműépítményeket – az üzemeltetéshez szükséges megközelítést figyelembe véve – kertépítészeti eszközökkel takartan kell kialakítani.
(7) A közkertet közhasználat elől elzárni nem szabad, kivéve a közbiztonsági okból történő lekerítést.
ERDŐTERÜLETEK
33. § Erdőterületeken az erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű létesíthető, épületen elhelyezve.
23. Védelmi erdőterület (jele: Ev)
34. § (1) Az övezetben a 2. melléklet szerinti telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni.
(2) Az övezetben erdő- és vadgazdálkodási, természetvédelmi, honvédelmi vagy katonai rendeltetésű épületet szabad elhelyezni.
(3) Az övezetben a 3. melléklet szerinti rendeltetések helyezhetők el, illetve tiltottak.
24. Egyéb erdőterület (jele: Ee)
35. § (1) Az övezetben a 2. melléklet szerinti telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni.
(2) Az övezetben erdő-, vad- és vízgazdálkodási, természetvédelmi, honvédelmi, pihenést, testedzést szolgáló építményeket szabad elhelyezni.
(3) Az övezetben a 3. melléklet szerinti rendeltetések helyezhetők el, illetve tiltottak.
MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK - Általános mezőgazdasági terület (jele: Má)
36. § (1) Az övezetben a 2. melléklet szerinti telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni.
(2) Az övezetben alapvetően
a) a növénytermesztés, az állattartás, az állattenyésztés és a halgazdálkodás, az ezekkel kapcsolatos termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló épületek,
b) mezőgazdasággal összefüggő lakó- vagy szállásjellegű rendeltetések, valamint
c) hitéleti rendeltetés
helyezhető el.
(3) Az övezetben a 3. melléklet szerinti rendeltetések helyezhetők el, illetve tiltottak.
(4) Az övezet telkén több épület is elhelyezhető, de az egy tömegben elhelyezett épület alapterülete legfeljebb nettó 500 m2 lehet
(5) Az övezetben lakó- vagy szállásjellegű rendeltetések esetén összességében legfeljebb 250 m2 alapterületű épület helyezhető el.
(6) Állattartó épületet felszíni vizekhez 200 méternél közelebb elhelyezni csak a vízügyi igazgatási szerv hozzájárulásával szabad.
(7) Lakókocsi, lakókonténer, konténerház, jurta, egyéb mobil jellegű építmény a mezőgazdasági területeken még átmenetileg sem helyezhető el.
(8) Az övezetben birtokközpont kialakítható az alábbi feltételekkel:
a) a birtokközpont telke eléri a 10.000 m2-t,
b) a birtokközpont telkének legnagyobb beépíthetősége 30% és
c) a birtokközpont telkének legnagyobb beépítési magassága 7,5 m lehet,
d) a telken belül, a telekhatárok mentén legalább 10 m szélességű, háromszintes növényállományú zöldsávot kell létesíteni és fenntartani. E zöldsávot gépjárműparkoló és személy- illetve gépjárműbejárat burkolata megszakíthatja.
VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEK (jele: V)
37. § (1) Az övezetben a 2. melléklet szerinti telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni.
(2) Építményt elhelyezni csak a jogszabályban foglaltak szerint, a vízügyi igazgatási szerv hozzájárulásával szabad.
(3) Az övezetben a 3. melléklet szerinti rendeltetések helyezhetők el, illetve tiltottak.
(4) Az övezet területét – a vízbeszerzési területek kivételével – elkeríteni nem szabad.
KÜLÖNLEGES, BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK (Kb)
25. Különleges, beépítésre nem szánt vásárterület (jele: Kb-Vás)
38. § (1) Az övezetben a 2. melléklet szerinti telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni.
(2) Az övezet elsősorban vásárok, piacok és kiszolgáló létesítményeinek elhelyezésére szolgál, de önállóan elhelyezhető rajta
a) sportkert, játszótér és az ezekhez tartozó építmény,
b) sportpálya, a testedzést szolgáló egyéb építmény,
c) öltöző és egyéb, a sport funkcióhoz kapcsolódó kiszolgáló építmény,
d) a fenntartáshoz szükséges építmény, továbbá
e) gyalogos létesítmények építményei is.
(3) Az övezetben a 3. melléklet szerinti rendeltetések helyezhetők el, illetve tiltottak.
26. Temető területe (jele: Kb-T)
39. § (1) A temető területének övezetében a kialakult beépítés figyelembevételével a 2. melléklet szerinti telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni.
(2) Az övezetben egyházi és világi kegyeleti építmények, krematóriumok, virág- és egyéb temetkezési, kegyeleti kellékek árusításához szükséges építmények, szolgálati lakóépület, és a temetkezési funkciót kiszolgáló egyéb építmények helyezhetőek el.
(3) Az övezetben a 3. melléklet szerinti rendeltetések helyezhetők el, illetve tiltottak.
(4) Hitéleti épület, műtárgy meghaladhatja a megengedett legnagyobb beépítési magasságot.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
40. § Jelen rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.
41. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.