Nagytevel Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2024. (XI. 28.) önkormányzati rendelete
Nagytevel Község Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2024. 12. 29Nagytevel Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2024. (XI. 28.) önkormányzati rendelete
Nagytevel Község Helyi Építési Szabályzatáról
Nagytevel Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1.) pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVlll. törvény 6. § (1) bekezdésében és a 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) kormányrendelet 9. mellékletben biztosított véleményezési jogkörében eljáró Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Állami Főépítészi Iroda, Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Fejér Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Országos Vízügyi Főigazgatóság, Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Veszprém Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Közegészségügyi és Járványügyi Osztály, Budapest Főváros Kormányhivatala Országos Közúti és Hajózási Hatósági Főosztály Gyorsforgalmi Útügyi Osztály, Építési és Közlekedési Minisztérium Vasúti Hatósági Főosztály, Építési és Közlekedési Minisztérium Hajózási Hatósági Főosztály, Építési és Közlekedési Minisztérium Légügyi Felügyeleti Hatósági Főosztály, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály, Honvédelmi Minisztérium Állami Légügyi Főosztály, Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Közlekedési és Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Útügyi Osztály, Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály, Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály Földhivatali Koordinációs Osztály, Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály Erdészeti Osztály, Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság Rendészeti Igazgatóság, Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Főosztály, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, Veszprém Vármegyei Önkormányzat véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
1. A rendelet hatálya és alkalmazása
1. § (1) A település közigazgatási területén területet felhasználni, telket alakítani, engedélyhez kötött, vagy engedélyhez nem kötött építési tevékenységet végezni, a közterületeket érintő bármilyen rendezést végrehajtani e rendelet és a hozzá tartozó mellékletek, valamint a vonatkozó jogszabályok előírásai alapján lehet.
(2) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a magasabb szintű jogszabályok, valamint a településkép védelméről szóló helyi rendelet előírásai szerint kell eljárni.
2. § A rendelet mellékletei:
a) 1. melléklet: Szabályozási terv
b) 2. melléklet: Építési övezetek, övezetek telekalakítási és beépítési szabályai
c) 3. melléklet: Elhelyezhető és tiltott rendeltetések
d) 4. melléklet: Biológiai aktivitás érték
e) 5. melléklet: Az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához szükséges, elhelyezendő parkolóhelyek száma
f) 6. melléklet: Állattartó épületek telepítési távolságai
g) 7. melléklet: Sajátos jogintézmények.
2. Értelmező rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazásában:
a) Állattartás: Olyan tevékenység, amely kedvtelés, termékelőállítás, sport, vagy állatokkal kapcsolatos egyéb hasznosítás céljából történik. Nem minősül állattartásnak a családi szükségletek kielégítése vagy feldolgozás céljából vásárolt vagy beszállított állatok legfeljebb egy hétig történő, átmeneti tartása.
b) Balesetveszély miatt kivágható fa: Az Üdülőházas üdülőterületek, a Hétvégiházas üdülőterületek és a 093/7, 093/18 és 093/19 hrsz-ú Egyéb ipari gazdasági területek kialakítandó legkisebb zöldfelületének a természetbeni állapotban megtartandó részén fát kivágni csak favizsgáló és faápoló szakmérnök által készített szakvélemény alapján szabad.
c) Főépület: Az építési övezet és övezet rendeltetése szempontjából meghatározó, a fő rendeltetési egységeket tartalmazó épület. Önálló főépületnek tekintendők az egymáshoz bármilyen épületszerkezettel kapcsolódó, de önálló tartószerkezettel rendelkező, fő rendeltetési egységet tartalmazó épületek is.
d) Háromszintes növényállomány: Olyan gyep-, cserje- és lombkorona-szintű vegetáció, ahol 100 m2 -enként legalább egy díszfa és legalább 20 db cserje található, a többi felület pedig gyeppel vagy talajtakaró növényzettel fedett.
e) Kézműipari tevékenység / rendeltetés: 5 főnél alacsonyabb foglalkoztatási létszámmal működő gyártó vagy szolgáltató tevékenység, amelynek működése során a környezet zajterhelése időszakosan sem haladja meg a 60 decibel (dB) értéket, és a tevékenység céljára szolgáló rendeltetési egység összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 100 m2-t.
f) Melléképület: A főépületet kiszolgáló, kiegészítő funkciójú, önálló szerkezetű épület, mely huzamos emberi tartózkodásra nem alkalmas.
g) Mobilház: Lakókonténer, konténerház, lakókocsi, lakóautó, jurta és minden egyéb, olyan – jellemzően emberi tartózkodásra szolgáló – mobil jellegű építmény, mely alapvetően könnyen össze- és szétszerelhető illetve szállítható.
h) Nem zavaró hatású tevékenység / rendeltetés / funkció: Az adott építési övezetben vagy övezetben a Helyi Építési Szabályzat szerint elhelyezhető olyan rendeltetés, vagy szabadban, vagy épületben végzett olyan tevékenység, melynek légszennyezési, zajkibocsátási határértékei nem haladják meg az adott területfelhasználásra a jogszabályban meghatározott határértékeket, és nincs zavaró bűzkibocsátása sem.
i) Parti sáv: a vizek partvonala, valamint a közcélú vízilétesítmények mentén húzódó – a vonatkozó jogszabály szerint - meghatározott szélességű területsáv, amely az azokkal kapcsolatos szakfeladatok ellátását szolgálja.
j) Partvonal: A meder és a part találkozási vonala.
k) Rendeltetést kiszolgáló, technológiai műtárgy: Olyan műtárgy, mely az adott építési övezetben vagy övezetben elhelyezhető rendeltetés működéséhez szükséges, és/vagy azt kiszolgálja, kiegészíti.
l) Visszamaradó telek: Szabályozási vonallal érintett telek esetén a szabályozás végrehajtását követően megmaradó telek.
TELEKALAKÍTÁSRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
4. § (1) Az építési övezetek, övezetek telekalakítással kapcsolatos minimális paramétereit a 2. melléklet tartalmazza.
(2) Telekalakítás során a 2. mellékletben meghatározott kialakítható legkisebb telekszélességnél, és telekterületnél maximum 10%-kal kisebb telek is kialakítható, amennyiben az a szomszédos telek építési jogát nem korlátozza vagy nem zárja ki, továbbá
a) kialakult állapot vagy
b) domborzati adottság vagy
c) közterületek fejlesztése
indokolja.
(3) Szabályozási vonallal érintett telkek esetén a szabályozási terv végrehajtására irányuló telekalakítás abban az esetben is megengedett, ha a visszamaradó telkek paraméterei az építési övezetben, övezetben meghatározott paramétereknek nem felelnek meg, valamint, ha a telkek meglévő beépítettsége a telekalakítás következtében a megengedett legnagyobb beépítési mértéket meghaladja. Az ilyen telken azonban a szabályossá tételig új beépítés vagy bővítés nem megengedett, de meglévő épület felújítása, helyreállítása lehetséges.
(4) A közműellátást szolgáló mérnöki építmények, műtárgyak számára az építési övezetre, övezetre meghatározott kialakítható legkisebb telekterület, -szélesség és -mélység előírásoktól eltérő - műszakilag szükséges - méretű telek kialakítható, de kizárólag abban az esetben, ha a közműberendezés részére kialakított telek közterülethez vagy magánúthoz közvetlen kapcsolattal rendelkezik.
(5) Még beépítetlen saroktelkek telekalakítása során az előkerti határvonal-hosszának legalább 3,0 m-rel nagyobbnak kell lennie az adott építési övezetben kialakítható telkek előírt legkisebb szélességénél.
(6) Lakóterületen új nyúlványos telek csak akkor alakítható ki, ha az a telektömbben e rendelet hatálybalépése előtt kialakult zárványtelek feltárását biztosító telekalakítás céljából történik.
(7) A lakóterületeken kívüli beépítésre szánt területeken és a „Telekalakítással, telekcsoport újraosztással érintett terület” jelű területeken új nyúlványos telek nem alakítható ki.
(8) Kialakult nyúlványos telek nem megosztható, a nyúlvány magánútként nem alakítható ki.
KÖZTERÜLETALAKÍTÁSRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
3. Közterületen lévő építményre vonatkozó előírások
5. § (1) A közterületen elhelyezett építmények és köztárgyak nem akadályozhatják a járműves és gyalogos közlekedést.
(2) Az utak szabályozási területébe eső, illetve a szabályozási vonal korrigálása következtében a közlekedési területbe került épületrészeken - az utak fejlesztésének várható idejét, az épületnek az út szabályozási területében elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, - csak karbantartás, felújítás jellegű munkálatok hajthatók végre. Ezen épületek bővítése az utak szabályozási területén belül nem megengedett.
4. Közutak zöldfelületeire vonatkozó előírások
6. § (1) A KÖu és KÖu-K jelű közlekedési területeken a közlekedési és a közműlétesítmények helyigényének biztosításával egy- vagy kétoldali fasort kell telepíteni. Ettől csak ott szabad eltekinteni, ahol a növényzet kihelyezése veszélyezteti a közlekedés biztonságát, vagy ahol a meglévő közműhálózat a telepítést nem teszi lehetővé.
(2) A legalább 12,0 méter szabályozási szélességű közutak megnyitása, kialakítása vagy átépítése során, az útpályával párhuzamosan, legalább egyoldali fasor elhelyezésére helyet kell biztosítani. A legalább 16,0 méter szabályozási szélességű közutak megnyitása, kialakítása vagy átépítése során már kétoldali fasor elhelyezésére kell helyet biztosítani. A fasort legalább 2,0 méter szélességű zöldsávba kell ültetni, de az kerülhet az út menti gyepes árok mélyvonalába is, ha az árok legalább 2,0 méter széles.
5. Magánútra vonatkozó előírások
7. § (1) Építési telek megközelítésére szolgáló magánút szélessége nem lehet kevesebb 6,0 méternél.
(2) Közforgalom céljára átadott magánút műszaki paramétereire ugyanazon előírások vonatkoznak, mint a közutakra.
(3) Magánút, mezőgazdasági út számára kialakított telek esetében nem kell figyelembe venni a vonatkozó övezeti előírásban rögzített legkisebb kialakítható telekméretet és legkisebb telekszélességet.
(4) A magánút kialakítása során az építési telek, a telek ellátása érdekében
a) az építési övezetre, övezetre előírt minimális közműellátás lehetőségét biztosítani kell,
b) a 12,0 méter vagy annál szélesebb keresztmetszet esetén legalább egyoldali fasor helybiztosítása kötelező.
(5) A mezőgazdasági területek feltárását szolgáló magánutakat (beleértve a saját használatú útként bejegyzett ingatlanokat is) olyan állapotban kell fenntartani, hogy a magánút által kiszolgált telkek rendeltetés szerinti használatához szükséges megközelíthetőség biztosítható legyen.
KÖZMŰVEK ELŐÍRÁSAI
6. Közműellátás és elektronikus hírközlés általános előírásai
8. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú közműhálózatok és létesítményeik, továbbá azok ágazati előírások szerinti védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérni csak az ágazati előírások betartásával szabad.
(2) A közműellátás és elektronikus hírközlés kialakításával kapcsolatos követelményeket a településkép védelmi rendeletben és jelen rendeletben rögzítetteket együttesen kell alkalmazni.
(3) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közhálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni. A közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre figyelemmel kell lenni.
(4) Útépítésnél, útrekonstrukciónál egyidejűleg kell gondoskodni:
a) közút esetén
aa) a tervezett közművek megépítéséről,
ab) a meglévő közművek szükséges felújításáról,
ac) a csapadékvizek elvezetéséről,
ad) beépítésre szánt területen a közvilágítás megépítéséről,
b) magánút esetén (közforgalom céljára átadott és át nem adott esetben is)
ba) a tervezett közműveknek a közutakra vonatkozó közműfektetési előírásoknak megfelelő megépítéséről
bb) a meglévő közművek szükséges felújításáról,
bc) a csapadékvíz elvezetéséről,
bd) beépítésre szánt területen a közlekedésbiztonság igényét kielégítő térvilágításról.
(5) A (4) bekezdésbe nem tartozó építési tevékenység miatt szükségessé váló meglévő közművek kiváltásakor:
a) a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani,
b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény szakszerű betömedékelését, felhagyását meg kell oldani.
(6) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében:
a) a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy
aa) a legalább 12,0 méter szabályozási szélességű, de a 16,0 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali,
ab) a legalább 16,0 m vagy azt meghaladó szabályozási szélességű utcákban kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg,
b) a 8,0 m-nél kisebb szabályozási szélességű utak víztelenítését – a domborzati viszonyok és az elszállítandó vízmennyiség függvényében - folyókával vagy az útburkolat vápás kialakításával kell megoldani.
7. Közművesítettség mértéke
9. § Építés vagy használati mód megváltoztatása akkor lehetséges, ha:
a) beépítésre szánt területen biztosított:
aa) legalább a részleges közműellátás,
ab) jelen szabályozás csapadékvízre vonatkozó előírásai is teljesülnek,
ac) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett,
b) beépítésre nem szánt területen, emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény esetén biztosított:
ba) a közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás,
bb) a közüzemi villamosenergia-ellátás,
bc) jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai is teljesülnek,
bd) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett,
c) beépítésre nem szánt területen, emberi tartózkodás céljára nem szolgáló építmény esetén a terület közművesítetlen maradhat.
8. Vízellátás
10. § A település közcsatorna hálózatának kiépítését követően új közüzemi vízhálózat már csak szennyvízcsatorna hálózattal együtt építhető.
9. Szennyvízelvezetés
11. § (1) A szennyvízelvezetést – a csapadékvíz-elvezetéstől - elválasztott rendszerrel kell kiépíteni.
(2) A felszín alatti vizek védelme érdekében nem megengedett sem a szennyvíz, sem a tisztított szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása, még átmenetileg sem.
(3) Szennyvíz bevezetés:
a) nyílt árokba,
b) időszakos vagy állandó vízfolyásba,
c) felhagyott kutakba
szigorúan tilos, előfordulása esetén azt azonnal meg kell szüntetni.
(4) A közcsatorna hálózat kiépítését megelőzően a részleges közműellátású telkeken létesítendő építményekből, valamint beépítésre nem szánt területen a szennyvíz környezet károsítása nélküli kezelését az alábbi módokon kell megoldani:
a) ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a napi egyszeri szállítással elszállítható mennyiséget (helyi szippantó kocsi szállító kapacitását),
aa) a szennyvizeket vízzárósági próbával igazoltan, vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni,
ab) az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt leürítő helyre kell szállítani, az elszállítás tényét számlával igazolni kell,
b) ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a napi egyszeri szállítással elszállítható mennyiséget (helyi szippantó kocsi szállító kapacitását), akkor helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazható, ha az alábbiak egyidejűleg teljesülnek:
ba) a tisztított vizek tisztítás utáni vízminősége folyamatosan ellenőrizhető és megfelelő felszíni befogadó kezelői hozzájárulás, befogadó nyilatkozat rendelkezésre áll (tisztított vizet sem szabad talajba szikkasztani),
bb) az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint az illetékes szakhatóságok hozzájárulnak,
bc) a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlhat túl a tárgyi telken.
c) ha bármelyik illetékes szakhatóság nem ad hozzájárulást a helyi szennyvíztisztító kisberendezés létesítésére, ki kell várni a településrész hiányzó közcsatornázásának a megépítését, illetve – ha már megvalósult a településrész közcsatornázása-, ki kell építeni a közcsatorna csatlakozás lehetőségét.
(5) Közműpótlóként zárt tároló medence csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) köz- vagy magánúti kapcsolat biztosított.
(6) Az ipari szennyvizeket telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel, a szennyezettség megengedett mértékéig elő kell tisztítani.
(7) A szennyvízátemelő műtárgy védőtávolsága:
a) védelem nélkül 150 m,
b) bűzzárral ellátva 20 m,
c) hatásvizsgálat alapján megállapított méret esetén a kijelölt védőtávolságon belül új területhasznosítást megvalósítani csak környezetvédelmi hatástanulmány alapján szabad, az abban előírtak betartásával.
10. Felszíni vízrendezés, csapadékvíz-gazdálkodás
12. § (1) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területek (tavak, árkok, vízfolyások, stb.) közlekedési vagy egyéb építési célú hasznosítása csak a vízgazdálkodási használat felülvizsgálatával ágazati (vízjogi) engedély alapján változtatható meg, még akkor is, ha a korábbi, vízgazdálkodási célú hasznosítás fenntartása már nem indokolt.
(2) A vízfelületek karbantartásának céljára biztosítandó parti sávot a középvízi mederállástól kell kijelölni, és azt vízgazdálkodási területként kell kezelni. A középvízi mederállás kijelölése hiányában, annak kijelöléséig a parti sáv méretével azonos sávot a meder telekhatárától kell kijelölni és szabadon kell hagyni a mederkarbantartó számára.
(3) A település területén a csapadékvíz elvezető hálózatot – a szennyvíz hálózattól - elválasztott rendszerrel kell kiépíteni.
(4) A beépítésre nem szánt területeken is legalább a nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszert ki kell építeni.
(5) Ha a telek beépítése és/vagy a burkoltsága növelése hatására az elvezetendő csapadékvíz mennyisége meghaladja a telekről korábban elvezetendő csapadékvíz mennyiségét, a többlet csapadékvíz visszatartására telken belül záportározót kell létesíteni. A záportározó méretét úgy kell meghatározni, hogy minden megkezdett 50 m2 burkolt felület után min. 1 m3 térfogatot kell kialakítani (ha ennek növelését a felszíni vízelvezető hálózat üzemeltetője nem kéri) és a záportározó túlfolyójából a csapadékvizet csak késleltetve szabad a közterületi felszíni vízelvezető-rendszerbe vezetni, a hálózat kezelőjének engedélyében meghatározottak szerint.
(6) A záportározót egyéb vízhasznosítási célra használni nem szabad, ilyen célra külön tározót kell létesíteni.
(7) Ahol a mederesés miatt a talaj kimosódásának kockázata fennáll, ott az erózió megakadályozását mérnökbiológiai módszerekkel kell biztosítani.
(8) A nyílt árkos csapadékvíz-elvezető hálózat feletti gépkocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az átereszt úgy kell kialakítani, hogy
a) a gépkocsibehajtó 4,0 m-nél szélesebb nem lehet,
b) a vízszállítás akadálymentes legyen.
(9) A telekről a csapadékvíz közhálózatba vezetése (az utcafrontra épített épületek esetén is) csak a terepszint alatt (járda burkolata alatt) építhető ki.
11. Megújuló energiahordozók hasznosítása
13. § Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül, ha a településkép védelmi rendelet nem szabályozza, akkor:
a) klímaberendezés, szellőző az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el, az csak az épület alárendeltebb homlokfalára telepíthető,
b) napenergia hasznosító berendezés a tetősíkba telepíthető, attól magastető esetén max. 20 fokban, lapostető esetén max. 45 fokban emelkedhet ki,
c) az erdők övezetében az erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű létesíthető, épületen elhelyezve.
12. Villamosenergia-ellátás
14. § (1) A villamosenergia-ellátás hálózatainak és létesítményeinek elhelyezési lehetőségét a településkép védelméről szóló rendelet rögzíti.
(2) Új villamosenergia ingatlan bekötést a teljes közigazgatási területen csak föld alatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.
(3) Beépített és beépítésre szánt területen új közép- és kisfeszültségű, valamint közvilágítási villamosenergia ellátási hálózatot építeni vagy meglévő hálózat átépítésével járó rekonstrukciót végezni csak földkábeles elhelyezéssel szabad.
13. Elektronikus hírközlés
15. § A vezetékes és vezeték nélküli elektronikus hírközlési szolgáltatás hálózatainak és létesítményeinek elhelyezési lehetőségét a településkép védelméről szóló rendelet rögzíti.
A TERMÉSZET ÉS A KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
14. A levegő védelmére vonatkozó előírások
16. § Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő új építmény, létesítmény kizárólag olyan módon alakítható ki, helyezhető el, hogy a védelmi övezet nem érinthet lakóterületet, vegyes területet, üdülőterületet, rekreációs célú különleges területet.
15. A természet, a termőföld, a talaj, a felszín alatti és a felszíni vizek védelmére vonatkozó előírások
17. § (1) A szabályozási terv a településen található Natura 2000 területet (Északi-Bakony: HUBF30001)), az országos ökológiai hálózat magterületét és pufferterületét, továbbá a tájképvédelmi terület övezetét más jogszabály által elrendelt szabályozási elemekként ábrázolja, melyekre a vonatkozó jogszabályok előírásait kell betartani.
(2) Építmények oly módon helyezhetők el, hogy a felszíni vizek természetes lefolyását ne akadályozzák.
(3) Terepszint alatti építmények a felszín alatti vizek mozgását nem akadályozó, az érintett térség vízháztartását nem befolyásoló módon létesíthetők. Terepszint alatti építés esetén a felszín alatti vizek továbbvezetését meg kell oldani.
(4) Építmények üzemelése során keletkező, külön jogszabályban meghatározott káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a szennyvízelvezető-hálózatba vagy szennyvízgyűjtőbe közvetlenül nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a szennyvízelvezető-hálózatba vezetés előtt a telken belül előtisztítani, előkezelni kell.
(5) A vízmedrek természetes állapotát vagy funkcionális szerepüket kedvezőtlenül befolyásoló területhasználat nem folytatható.
(6) Természeti területen - a jogszerűen beépített területek, valamint vízjogi engedéllyel rendelkező építmények kivételével - tilos új építmények elhelyezése a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 méteren, tavak partjától számított 100 méteren belül, valamint a vízfolyások hullámterében.
(7) Minden olyan ingatlanon, amelyre Natura 2000 terület ráfed, ott a természetvédelmi kezelő által közzétett N2000 fenntartási tervben szereplő kezelési javaslatokat figyelembe kell venni.
ÖRÖKSÉGVÉDELEMRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
18. § (1) A település régészeti lelőhelyei a szabályozási tervlapokon ábrázolt, más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek, melyekre a vonatkozó jogszabályok előírásait kell betartani.
(2) A régészeti lelőhelyeken a földmunkával járó beruházásokat lehetőség szerint el kell kerülni. Amennyiben a lelőhely elkerülése nem lehetséges vagy túl költséges lenne, a beruházás megvalósítása előtt a veszélyeztetett régészeti lelőhelyet előzetesen fel kell tárni. A feltárási jogosultságot az érvényben lévő vonatkozó jogszabály rögzíti.
(3) Olyan, még beépítetlen ingatlanon, melyre régészeti lelőhely területe ráfed, ott a közművesítés, illetve az ingatlanok értékesítése, beépítésének tervezése során az örökségi érdekek védelme és a beruházások pénzügyi és időbeli tervezhetőségének együttes biztosítása érdekében a lelőhely tényét figyelembe kell venni.
(4) A jelölt régészeti lelőhely környezetét régészeti érdekű területként kell kezelni, ezért a földmunkák tervezése során régészeti lelőhelyek előkerülésére fokozottan kell figyelni, lehetőség esetén még a beruházás megkezdése előtt a területet terepbejárással – arra jogosult szakemberrel - át kell vizsgáltatni.
(5) A fentieken túl régészeti érdekű területként kell kezelni az alábbi ingatlanokat:
a) 021/2 hrsz-ú ingatlantól délre,
b) 287-294 hrsz-ok,
c) 093/7, 093/18, 093/19 hrsz-ok.
HONVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK
19. § A község területén új szélerőmű – beleértve a háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőművet is – vagy szélerőmű park nem létesíthető.
AZ ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
16. Építési hely meghatározása
20. § (1) Az építési helyet meghatározó minimális elő-, oldal- és hátsókert méreteket az adott beépítési mód alapján az OTÉK előírásai szerint kell megállapítani. Az ettől eltérő helyi előírásokat e rendelet előírásai rögzítik.
(2) A kialakult beépítésű területeken, ha a telek jelenlegi jellemzői az építési előírásoknak nem felelnek meg, de az eltérés a korábbi előírások szerint alakult ki, az alább felsorolt szabályok szerint szabad építési tevékenységet, illetve telekalakítást végezni:
a) ha a telek jelenlegi beépítettsége nem felel meg az építési előírásoknak, a meglévő épület átalakítható, felújítható, de bővítés (sem vízszintes, sem függőleges irányban) nem engedélyezhető, kivéve a már meglévő magastető beépítését,
b) ha a telek jelenlegi beépítési módja és az előkert nagysága nem felel meg az építési előírásoknak, az előírástól eltérő beépítési módnak nem megfelelő meglévő épületek a telekre vonatkozó egyéb építési előírások betartásával átalakíthatók, felújíthatók, de azokat bővíteni csak az előírások szerinti építési helyen belül szabad,
c) ha a telken található építmények beépítési magassága meghaladja az előírásokban rögzített értéket, a meglévő építmények átalakíthatók, felújíthatók, bővíthetők, de a bővítmények egyik homlokzatának magassága sem haladhatja meg a legnagyobb beépítési magasságnál előírt számértéket,
d) ha a meglévő építmények lebontásra kerülnek, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a vonatkozó építési övezeti, övezeti előírásokat kell érvényesíteni.
17. Építményekre vonatkozó általános előírások
21. § (1) A belterületbe vonásra tervezett beépítésre szánt területek a belterületbe vonást megelőzően is beépíthetők, az építési övezeti előírásokban szabályozott módon. A beépítésnek nem feltétele a belterületi fekvés.
(2) Állattartó épület – az övezeti előírásokon túl – a rendelet 6. mellékletében rögzített távolságok szerint helyezhető el.
(3) A megengedett legnagyobb beépítési magasság értékét nem lépheti túl az építmény
a) a közterületi telekhatártól 6,0 m-en belül a közterület felé néző,
b) a szomszédos telekhatártól 3,0 m-en belül álló
homlokzatának magassága.
(4) A szomszédos épületek utcai homlokzatának magassága, tényleges párkánymagassága legfeljebb 0,5 m-rel térhet el egymástól.
(5) Terepszint alatti építmény az építési helyen belül bárhol elhelyezhető, és összes területe legfeljebb a megengedett legnagyobb beépíthetőségi mértéket érheti el.
(6) Közterületre, közterület fölé és alá, nem közterületi építmény része vagy szerkezeti eleme nem nyúlhat.
(7) A település teljes közigazgatási területén – a Kb-Rek jelű övezetet kivéve – mobilház és egyéb közlekedési eszköz helyhez kötött műszaki létesítményként nem helyezhető el.
(8) A település beépítésre szánt területén, érvényes forgalmi engedéllyel rendelkező lakókocsi, utánfutó és egyéb közlekedési eszköz saját telken belül elhelyezhető.
(9) Mezőgazdasági terület és erdőterület övezetekben mobilház és egyéb közlekedési eszköz még átmenetileg sem helyezhető el.
A SZEMÉLYGÉPJÁRMŰVEK ELHELYEZÉSÉNEK HELYI SZABÁLYAI
22. § (1) A parkolóhely létesítési kötelezettséget a 6. mellékletben meghatározottak szerinti mértékben, az adott ingatlanon belül kell teljesíteni. A számítással kapott parkolóhelyek száma felfelé kerekítendő.
(2) Vegyes rendeltetésű épület esetében az épülethez tartozó parkolóhely létesítési kötelezettséget a különböző rendeltetésekhez tartozó parkolóhely létesítési kötelezettségeket összesítve kell meghatározni.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI
AZ ÉPÍTÉSI ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK ALKALMAZÁSA
23. § Az előírt szabályozási jellemzőket a mellékletek szerinti szabályozási tartalommal együtt kell alkalmazni, azoknak külön-külön és együttesen is meg kell felelni.
LAKÓTERÜLETEK
24. § (1) A falusias lakóterület építési övezeteiben - a kialakult beépítés figyelembe vételével - a 2. melléklet szerinti telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni.
(2) A falusias lakóterületen elsősorban:
a) lakó,
b) mező- és erdőgazdasági,
c) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró kereskedelmi, szolgáltató,
d) kézműipari,
e) igazgatási, irodai,
f) vendéglátó,
g) szállás jellegű,
h) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
i) kulturális, közösségi szórakoztató és
j) sport
rendeltetés létesíthető, mely rendeltetések vagy önálló rendeltetési egységek egy épületen belül vegyesen is kialakíthatók, és az épület egészére is vonatkozhatnak.
(3) A falusias lakóterület építési övezeteiben a 3. melléklet szerinti rendeltetések helyezhetők el, illetve tiltottak.
(4) A kialakult telkek beépíthetők, amennyiben elérik az építési övezetben kialakítható minimális teleknagyság 80 %-át, minimális telekszélességük pedig homlokvonalon legalább 12,0 méter, valamint megfelelnek a beépíthetőség egyéb feltételeinek.
(5) Épületek az alábbiak szerinti építési helyen belül helyezhetők el:
a) az építési hely előkerti vonala a kialakult építési vonal, ahol ez nem állapítható meg, ott 6,0 méter;
b) az építési hely oldalkerti határvonala 4,0 méter, kialakult állapot esetén ennél kisebb oldalkerti méret megtartható, ha az megfelel az országos tűzvédelmi szabályzat szerint meghatározott tűztávolságnak,
c) a hátsókert legkisebb mélysége az OTÉK szerint meghatározott, kivéve, ahol azt a Szabályozási Terv másként jelöli.
(6) A főépületek utcai homlokvonalát az építési hely utcai (előkerti) határvonalára kell elhelyezni, kivéve, ha ezt a kialakult állapot máshogy indokolja, vagy a domborzati adottságok nem teszik lehetővé. Ezen utóbbi esetekben sem lehet a főépületek utcai homlokvonala 10,0 méternél hátrább.
(7) Oldalhatáros beépítés esetén az épületek oldalhatár felé eső homlokzatát az azon telekhatártól számított 0-3,0 méter távolság között szabad elhelyezni.
(8) A hagyományos, kialakult beépítési mód figyelembe vételével az építési helyen legfeljebb kettő főépület helyezhető el. Telekösszevonással kialakított és már beépített telken a meglévő épületek fennmaradhatnak, de ha a meglévő építmények lebontásra kerülnek, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és újonnan legfeljebb kettő főépület helyezhető rajta el, a szomszédos kialakult állapothoz illeszkedően.
(9) A hagyományos, kialakult telekszerkezetű tömbökben telekösszevonás csak az előírások kielégítése érdekében történhet. Olyan telekösszevonás, mely a telekszerkezettől idegen telket alakít, nem megengedett.
(10) Az 1. mellékleten ábrázolt, „telekalakítással, telekcsoport újraosztással érintett terület” jelű területeken telekalakítás csak a település egyéb lakótömbjeire jellemző telekszerkezet elérése irányába történhet, telekszerkezettől idegen telekalakítás nem megengedett.
(11) A lakóépülettől különálló, a főépületet kiegészítő épületet (melléképületet) a főépülettel azonos oldalhatárra szabad csak építeni.
(12) Az építési telek
a) legnagyobb beépítettsége 900 m2 telekméretig 30%, ennél nagyobb telekméret esetén pedig a 900 m2 feletti telekrész 10%-ával növelhető a beépítettség.
b) legkisebb zöldfelületi aránya 50%.
(13) Állattartó építmény beépítési magassága a 2. mellékletben rögzítettnél kisebb is lehet.
(14) Hitéleti építmény beépítési magassága a 2. mellékletben rögzítettnél nagyobb is lehet.
VEGYES TERÜLETEK
25. § (1) A településközponti vegyes területek építési övezeteiben - a kialakult beépítés figyelembe vételével - a 2. melléklet szerinti telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni.
(2) A településközponti vegyes területeken elsősorban:
a) lakás,
b) igazgatási, irodai,
c) kereskedelmi, szolgáltató,
d) vendéglátó,
e) szálláshely,
f) hitéleti,
g) kulturális, közösségi szórakoztató, valamint
h) sport
rendeltetés létesíthető, mely rendeltetések vagy önálló rendeltetési egységek egy épületen belül vegyesen is kialakíthatók, és az épület egészére is vonatkozhatnak.
(3) A településközponti vegyes területek építési övezeteiben a 3. melléklet szerinti rendeltetések helyezhetők el, illetve tiltottak.
(4) A kialakult telkek beépíthetők, amennyiben elérik az övezetben kialakítható minimális teleknagyság 80 %-át, minimális telekszélességük pedig homlokvonalon legalább 12 méter, valamint megfelelnek a beépíthetőség egyéb feltételeinek.
(5) Épületek az alábbiak szerinti építési helyen belül helyezhetők el:
a) az építési hely előkerti vonala a kialakult építési vonal, ahol ez nem állapítható meg, ott megengedhető akár 0,0 méter is;
b) az építési hely oldalkerti határvonala 4,0 méter, kialakult állapot esetén ennél kisebb oldalkerti méret megtartható, ha az megfelel az országos tűzvédelmi szabályzat szerint meghatározott tűztávolságnak.
(6) Hitéleti építmény beépítési magassága a 2. mellékletben rögzítettnél nagyobb is lehet.
GAZDASÁGI TERÜLETEK
26. § (1) Az egyéb ipari gazdasági terület építési övezetében - a kialakult beépítés figyelembe vételével - a 2. melléklet szerinti telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni.
(2) Az egyéb ipari gazdasági területeken elsősorban:
a) ipari
b) energiaszolgáltatási
c) településgazdálkodási
d) raktározási
rendeltetés létesíthető, mely rendeltetések vagy önálló rendeltetési egységek egy épületen belül vegyesen is kialakíthatók, és az épület egészére is vonatkozhatnak.
(3) Az egyéb ipari gazdasági területen a (2) bekezdésben foglaltakon kívül
a) iroda,
b) a tevékenységhez kapcsolódó munkásszállás,
c) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül telkenként egy szolgálati lakás,
d) kereskedelmi, szolgáltatási,
e) mezőgazdasági üzemi
rendeltetés is elhelyezhető.
(4) Az építési övezetben a 3. melléklet szerinti rendeltetések helyezhetők el, illetve tiltottak.
(5) Az építési övezetben az épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők el:
a) előkert mérete a kialakult építési vonal, ahol ez nem állapítható meg, ott minimum 10,0 méter
b) az oldalkert és a hátsókert mérete nem lehet kisebb 4,0 méternél.
(6) Az előkertnek a Szabályozási Terven jelölt szakaszán minimum 10,0 méter szélességű, háromszintes növényállományú fásítás kialakításáról és fenntartásáról gondoskodni kell, mely sávot csak gépkocsis és gyalogos bejárat szakíthat meg, és abban parkoló sem helyezhető el.
(7) A rendeltetést kiszolgáló, technológiai műtárgy építménymagassága nem korlátozott.
(8) A 093/7, 093/18 és 093/19 hrsz-ú, Gipe jelű egyéb ipari gazdasági területeken
a) a kialakítandó legkisebb zöldfelület 100%-án – az inváziós fafajok kivételével - meg kell őrizni a 25 cm törzsátmérőnél nagyobb törzsű fákat, melyek kizárólag balesetveszély esetén vághatók ki,
b) a tájra jellemző honos vagy meghonosodott fafajok koros egyedeit kímélni kell és új telepítés esetén kizárólag ilyen fajok ültethetők,
c) a terület használata során az érvényben lévő N2000 fenntartási terv előírásait figyelembe kell venni.
ÜDÜLŐTERÜLETEK
18. Üdülőházas üdülőterület (jele: Üü)
27. § (1) Az üdülőházas üdülőterületek építési övezeteiben a 2. melléklet szerinti telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni.
(2) Az üdülőházas üdülőterületen elsősorban:
a) legalább kettő üdülőegységet magába foglaló üdülő rendeltetésű épület,
b) üdülőtábor,
c) kemping,
rendeltetés létesíthető.
(3) Az üdülőházas üdülőterületen a (2) bekezdésben foglaltakon kívül
a) a tevékenység kiszolgálását biztosító iroda,
b) telkenként egy, a tevékenység kiszolgálását biztosító szolgálati lakás,
c) kereskedelmi, szolgáltató, szállás, vendéglátás,
d) kulturális, közösségi szórakoztató,
e) hitéleti,
f) sport
rendeltetés is elhelyezhető.
(4) A szolgálati lakás külön épületben nem helyezhető el.
(5) Az építési övezetben a 3. melléklet szerinti rendeltetések helyezhetők el, illetve tiltottak.
(6) Az építési övezetben az épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők el:
a) előkert minimum 10,0 méter,
b) oldalkert minimum 10,0 méter,
c) hátsókert minimum 10,0 méter.
(7) Az 1. mellékleten ábrázolt, „telekalakítással, telekcsoport újraosztással érintett terület” jelű területen építési engedélyezési eljárás csak az újraosztási eljárás lefolytatását követően indítható. Ennek meg nem történtéig a területen lévő telkeket rendezetlen teleknek kell tekinteni.
(8) Az 1. mellékleten ábrázolt, telken belül zöldfelületként megtartandó telekrész területén belül fát kivágni csak balesetveszély illetve 6,0 méternél közelebbi tőtávolság esetén szabad.
(9) Az építési övezetben a kialakítandó legkisebb zöldfelület minimum 50%-án meg kell tartani az eredeti természetbeni állapotot. Ezen a telekrészen fát kivágni csak balesetveszély miatt szabad.
19. Hétvégiházas üdülőterület (jele: Üh)
28. § (1) A hétvégi házas üdülőterületek építési övezeteiben a 2. melléklet szerinti telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni.
(2) A hétvégi házas üdülőterületeken legfeljebb két üdülő rendeltetési egységet magába foglaló üdülőépület helyezhető el.
(3) Oldalhatáros beépítés esetén az épületek oldalhatár felé eső homlokzatát az azon telekhatártól számított 0-3,0 méter távolság között szabad elhelyezni.
(4) Olyan telekalakítás nem megengedett, mely a meglévő telekszerkezettől idegen, ahhoz nem illeszkedik.
(5) Az építési övezetben a kialakítandó legkisebb zöldfelület minimum 50%-án meg kell tartani az eredeti természetbeni állapotot. Ezen a telekrészen fát kivágni csak balesetveszély miatt szabad.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI
29. § Az előírt szabályozási jellemzőket a mellékletek szerinti szabályozási tartalommal együtt kell alkalmazni, azoknak külön-külön és együttesen is meg kell felelni.
KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŰ TERÜLETEK (jele: KÖu, KÖu-K)
30. § (1) Az övezetekben a 2. melléklet szerinti telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni.
(2) A KÖu és KÖu-K jelű övezetek az országos és helyi közút, kerékpárút, gépjármű várakozóhely, járda és gyalogút, köztér, mindezek csomópontja, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi, közúti közlekedési, közmű és hírközlési építmények elhelyezésére szolgál.
(3) Az övezetekben a 3. melléklet szerinti rendeltetések helyezhetők el, illetve tiltottak.
(4) A közlekedési területen műtárgyakat, közvilágítást, közterületi építményeket, növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést és az utak láthatóságát, az útcsatlakozások beláthatóságát ne akadályozzák.
(5) A közutak mentén, ahol nincs műszaki akadályozó tényező, fasort kell telepíteni, melyek – legalább tömbönként - azonos korú és fajú/fajtájú, előnevelt sorfa szabvány minőségű egyedekből alakítandók ki a 6. § szerint.
KÖZKERT ZÖLDTERÜLET (jele: Zkk)
31. § (1) Az övezetben a 2. melléklet szerinti telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni.
(2) A Zkk jelű övezetben kizárólag a rendeltetésszerű használathoz szükséges építmény helyezhető el.
ERDŐTERÜLETEK
20. Védelmi erdőterület (jele: Ev)
32. § (1) Az övezetben a 2. melléklet szerinti telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni.
(2) Az övezetben erdő- és vadgazdálkodási, természetvédelmi, honvédelmi rendeltetésű építményeket szabad elhelyezni.
(3) Az övezet telkén több épület is elhelyezhető, de az egy tömegben elhelyezett épület alapterülete legfeljebb nettó 200 m2 lehet.
(4) Az erdő tarvágása a víztározó 1000 m-es körzetében – a talaj- és vízvédelem, valamint turisztikai vonzerő megőrzése érdekében – nem megengedett.
(5) Az övezetben a 3. melléklet szerinti rendeltetések helyezhetők el, illetve tiltottak.
21. Egyéb erdőterület (jele: Ee)
33. § (1) Az övezetben a 2. melléklet szerinti telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni.
(2) Az övezetben erdő-, vad- és vízgazdálkodási, természetvédelmi, honvédelmi, pihenést, testedzést szolgáló építményeket szabad elhelyezni.
(3) Az övezet telkén több épület is elhelyezhető, de az egy tömegben elhelyezett épület alapterülete legfeljebb nettó 250 m2 lehet.
(4) Az erdő tarvágása a víztározó 1000 m-es körzetében – a talaj- és vízvédelem, valamint turisztikai vonzerő megőrzése érdekében – nem megengedett.
(5) Az övezetben a 3. melléklet szerinti rendeltetések helyezhetők el, illetve tiltottak.
MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK
22. Általános mezőgazdasági terület (jele: Má)
34. § (1) Az övezetben a 2. melléklet szerinti telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni.
(2) Az övezetben alapvetően
a) növénytermesztési, állattartási, állattenyésztési és halgazdálkodási, valamint az ezekkel kapcsolatos termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló épületek,
b) mezőgazdasággal összefüggő lakó- vagy szállásjellegű rendeltetések, valamint
c) hitéleti rendeltetés
helyezhetők el.
(3) Az övezetben a 3. melléklet szerinti rendeltetések helyezhetők el, illetve tiltottak.
(4) Az övezet telkén több épület is elhelyezhető, de az egy tömegben elhelyezett épület alapterülete legfeljebb nettó 250 m2 lehet.
(5) Állattartó építményt felszíni vizekhez 200 méternél közelebb elhelyezni csak a vízügyi igazgatási szerv hozzájárulásával szabad.
(6) Az övezetben birtokközpont kialakítható az alábbi feltételekkel:
a) telke eléri a 10.000 m2-t,
b) telkének legnagyobb beépíthetősége 30% és
c) telkének legnagyobb beépítési magassága 7,5 m lehet
d) telkén az egy tömegben elhelyezhető épület alapterület nem korlátozott.
(7) A rendeltetést kiszolgáló, technológiai műtárgy építménymagassága nem korlátozott.
23. Tájgazdálkodási mezőgazdasági terület (jele: Mt)
35. § (1) Az övezetben a 2. melléklet szerinti telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni.
(2) Az övezetbe azon területek soroltak, melyek alapvetően
a) természetközeli gazdálkodással műveltek vagy művelhetőek,
b) szántóként nem használtak, ezért lassan beerdősödő rétekként, legelőkként, kaszálókként, vizenyős gyepekként hasznosítottak.
(3) Az övezetben a 3. melléklet szerinti rendeltetések helyezhetők el, illetve tiltottak.
(4) Az övezet telkén több épület is elhelyezhető, de az egy tömegben elhelyezett épület alapterülete legfeljebb nettó 200 m2 lehet.
(5) Állattartó építményt felszíni vizekhez 200 méternél közelebb elhelyezni csak a vízügyi igazgatási szerv hozzájárulásával szabad.
VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEK (jele: Vg)
36. § (1) Az övezetben a 2. melléklet szerinti telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni.
(2) Épületet elhelyezni csak jogszabályban foglaltak szerint, a vízügyi igazgatási szerv hozzájárulásával szabad.
(3) Az övezetben a 3. melléklet szerinti rendeltetések helyezhetők el, illetve tiltottak.
(4) Az övezet területét – a vízbeszerzési területek kivételével – elkeríteni nem szabad.
KÜLÖNLEGES, BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK (jele: Kb)
24. Különleges, beépítésre nem szánt rekreációs terület (jele: Kb-Rek)
37. § (1) Az övezetben a 2. melléklet szerinti telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni.
(2) Az övezetben elsősorban
a) kulturális, közösségi szórakoztató,
b) a szabadidő eltöltést és pihenést szolgáló,
c) sportolási célú,
d) nevelési, oktatási, valamint
e) az ezeket kiszolgáló szálláshely-szolgáltatás, kereskedelem és vendéglátás
rendeltetés létesíthető.
(3) Az övezetben a 3. melléklet szerinti rendeltetések helyezhetők el, illetve tiltottak.
25. Különleges, beépítésre nem szánt sportterület (jele: Kb-Sp)
38. § (1) Az övezetben a 2. melléklet szerinti telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni.
(2) Az övezet elsősorban a sportolás és kiszolgáló létesítményeinek elhelyezésére szolgál, ahol
a) sportkert, játszótér és az ezekhez tartozó építmény,
b) kerti építmény,
c) sportpálya, a testedzést szolgáló egyéb építmény,
d) öltöző és egyéb, a sport funkcióhoz kapcsolódó kiszolgáló építmény,
e) a fenntartáshoz szükséges építmény, továbbá
f) gyalogos létesítmények építményei, kerékpárút
létesíthető.
(3) Az övezetben a 3. melléklet szerinti rendeltetések helyezhetők el, illetve tiltottak.
26. Különleges, beépítésre nem szánt temető terület (jele: Kb-T)
39. § (1) A temető területének övezetében a kialakult beépítés figyelembevételével a 2. melléklet szerinti telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni.
(2) Az övezetben egyházi és világi kegyeleti építmények, virág- és egyéb temetkezési, kegyeleti kellékek árusításához szükséges építmények, szolgálati lakóépület, és a temetkezési funkciót kiszolgáló egyéb építmények helyezhetők el.
(3) Az övezetben a 3. melléklet szerinti rendeltetések helyezhetők el, illetve tiltottak.
(4) Hitéleti építmény beépítési magassága a 2. mellékletben rögzítettnél nagyobb is lehet.
(5) A temető közterületi telekhatára mentén 10 m széles sávban háromszintes növényállományt kell telepíteni és fenntartani.
(6) A temető befásodott területén erdei temető jelleggel kell a sírhelyeket kialakítani. Ennek érdekében nem balesetveszélyes fák csak sírhely létesítési célból vághatók ki, és csak akkor, ha a törzsek közötti távolság kisebb, mint 6,0 m.
(7) A felhagyott, „régi temetőt” kegyeleti parkként kell kialakítani és fenntartani.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
40. § (1) Jelen rendelet a kihirdetéstől számított 30. napon lép hatályba.
(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Nagytevel Község Helyi Építési Szabályzatának, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról szóló Nagytevel Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2001. (I. 22.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.
(3) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.