1. § (1) A szabályozási terv kottákkal nem rögzített tervezett szabályozási elemek a földmérési alappontok településen meghatározott pontossági kritériumok szerinti eltéréssel módosíthatók anélkül, hogy a szabályozási terv módosítására sor kerülne, azzal a feltétellel, ha a már kiépített közlekedési célú területet és meglévő beépítéssel rendelkező építési telek használatát nem korlátozza. A módosítás nyomvonalas létesítmények, valamint 20 m-nél keskenyebb telkek esetében a szemben álló telekhatároknál csak egyező irányban történhet.

(2) A rendelet

2. § E rendelet alkalmazásában:

3. § (1) A kötelező szabályozási elemek:

(2) Ha egy telek fekvésénél fogva két vagy több építési övezetbe, övezetbe esik, akkor az építési övezet, övezet határa egyben telekhatár is, e.

(3) Azoknak a tájékoztató elemeknek a módosítása, melyek nem az Önkormányzat hatáskörébe tartoznak, csak a magasabb szintű jogszabályok megváltozása esetén, vagy az illetékes hatóságok egyetértésével lehetséges. Ilyen elemek a következők:

(4) Irányadó szabályozási elemek:

4. § (1) Közterületen csak közhasználatra szolgáló, alábbi építmények létesíthetők, illetve helyezhetők el:

(2) Közterületen építményt úgy kell elhelyezni, hogy az a közterület rendeltetésszerű használatát, valamint a közművek elhelyezését, üzemeltetését, karbantartását nem akadályozhatja.

5. § (1) A telekhatárokon a csatlakozó és a telken belül kialakított rendezett terepszint között legfeljebb 1,0 m lehet az eltérés és a tereprendezéssel kialakuló új terepvonalnak illeszkednie kell a környező telkek terepadottságaihoz.

(2) Kerítés magassága maximum 1,80 m lehet.

6. § (1) A település külterülete a Balaton-felvidéki Nemzeti Park (a továbbiakban: BfNP) területébe tartozik.

(2) Az országos jelentőségű védett természeti területek és a fokozottan védett természeti területek, a nemzeti ökológiai hálózat övezetinek területén újabb beépítésre szánt terület kijelölése és a folyamatosságot megbontó létesítmény nem helyezhető el.

(3) A 037 hrsz-ú telek Natura 2000 védett természeti terület, amit a szabályozási terv ábrázol.

(4) A szabályozási terveken az ökológiai hálózat magterülete, az ökológiai hálózat ökológiai folyosójának területe, az ökológiai hálózat pufferterületének övezete ábrázolva van.

(5) Az (1) - (3) bekezdés alatti ingatlanokon a tájhasználatra és az építésre vonatkozóan – az egyes építési övezetek ill. övezetek előírásain túl - az alábbi előírásokat is alkalmazni kell:

(6) Az országos jelentőségű védett természeti területeket, a fokozottan védett természeti területeket, az ex-lege védett természeti területeket, a NATURA 2000 területeket, az ökológiai hálózat övezeteit, a tájképvédelmi és tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területeket a szabályozási tervlapok tartalmazzák, az érintett területükön a vonatkozó magasabb szintű jogszabályok előírásait be kell tartani.

(7) Amennyiben a telek ökológiai hálózat övezete által csak részben érintett, akkor a természetvédelmi érintettségre vonatkozó magasabb rendű jogszabály előírásait csak az érintett telekrészen kell alkalmazni, a nem érintett telekrészen a részletes övezeti szabályokban meghatározott beépítési paraméterek alkalmazhatók és teljes egészében érvényesíthetők.

7. § (1) Egyedi tájértéknek minősül az adott tájra jellemző természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van.

(2) Az egyedi tájérték védelme érdekében annak folyamatos állapot-, illetve állagmegóvását, környezetének rendezését el kell végezni.

8. § (1) A beépítésre szánt terület kialakítása, használata során a be nem épített, burkolat nélküli területet rendezett zöldfelületként kell kialakítani, fenntartani az erózióvédelem, humuszvédelem, a levegőminőség-védelem és a helyi klíma védelmének elősegítése érdekében.

(2) A kötelező legkisebb zöldfelület számításánál a növényzettel fedett terület alatt a szilárd burkolatú felület nélküli, gyeppel, cserjével és fával betelepített beépítetlen terület sík vetülete értendő.

9. § (1) A közműfejlesztésnél, építmény, út fejlesztésénél olyan megoldás engedélyezhető, amely nem veszélyezteti a kialakított fasor, faegyed életképességét, valamint nem jár a faegyed teljes gyökérzetének 25%-ot meghaladó sérülésével.

(2) Fasor létesítésénél, parkoló fásításánál, vagy ilyen jellegű zöldfelület felújításánál a zöldfelületet alkotó faegyed részére legalább 5 m² szilárd burkolat nélküli termőterületet, és legalább 1 m³ termőföldtömeget, vagy termőfölddel feltöltött ültető gödröt kell biztosítani.

10. § (1) A föld védelme érdekében mindenfajta kereskedelmi, szálláshely vendéglátó, szolgáltató gazdasági tevékenység csak a talajszennyezés kizárásával, szennyvíz hálózati csatlakozással, a szennyvíz hálózatra való csatlakozás lehetőségének hiányában korszerű közműpótló berendezéssel történhet.

(2) Az építési területek előkészítése során a termőföld-réteg védelméről, összegyűjtéséről, kezeléséről, újrahasznosításáról az építtetőnek gondoskodnia kell.

(3) A légszennyező források létesítése során megvalósított műszaki megoldásnak meg kell felelni az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek és előírásoknak. Tilos új légszennyező forrást telepíteni, ha a légszennyező forrás közvetlen hatásterületén az alap légszennyezettség értéke már meghaladja, illetve az új légszennyező forrás üzembe helyezésének következtében várhatóan meghaladja a légszennyezettségi határértéket, kivéve, ha a légszennyező saját költségén a hatásterületen olyan kibocsátást csökkentést ér el, amely biztosítja a légszennyezettségi határérték betartását.

(4) Kommunális szennyvíz belterületen az üzemelő közüzemi csatornába, egyéb területen közüzemi csatornába, azok kiépítéséig zárt, szivárgásmentes tárolóba vezethető, ahol a rendszeres szakszerű ürítésről gondoskodni kell. Volt zártkertben és külterületen a közüzemi csatorna hiányában, csak zárt szennyvíztároló vagy egyedi szennyvíztisztító berendezés létesíthető.

(5) A földmozgatással járó tevékenységek során biztosítani kell a kiporzás elleni és a vízerózió elleni védelmet. Területfeltöltés csak szennyeződésmentes anyaggal történhet.

(6) A település felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny területek alövezetébe sorolt részein csak korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés, ezen belül integrált szőlőtermesztés folytatható.

(7) A község közigazgatási területén új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek, valamint a hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem létesíthető.

(8) A közigazgatási terület felszíni szennyeződésre érzékeny területek alövezetéhez tartozó részein környezetkímélő erdő- és mezőgazdasági termelés folytatható.

(9) A levegő védelme érdekében a település teljes közigazgatási területén a hatályos jogszabályokban meghatározott kiemelten védett kategória levegőtisztaság-védelmi előírásai az irányadók.

(10) A szilárd és folyékony trágya tárolására zárt, fedett, szivárgásmentes trágyatárolót, illetve a trágyalé gyűjtésére zárt, fedett, szivárgásmentes trágyalégyűjtőt kell létesíteni.

(11) A keletkezett trágya kezeléséről, ártalmatlanításáról és elszállításáról gondoskodni kell. A trágya rendszeres elszállítását szükség szerint, de legalább évenkénti gyakorisággal el kell végezni.

(12) Az állattartónak biztosítani kell, hogy az állattartás során keletkezett szennyvíz a szomszédos ingatlanra vagy közterületre ne folyhasson át.

(13) Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az állattartással érintett ingatlan részen pangó víz ne keletkezzen.

(14) Állattartó telephez trágyatároló nem létesíthető felszíni víztől számított legalább 100 m-en belül.

11. § (1) A település belterülete kivételével a teljes közigazgatási terület a BfNP része.

(2) Szántó művelési ágú területek nem építhetők be.

(3) Új bányanyitás nem engedélyezhető.

(4) Természetközeli erdőművelés, környezetkímélő mezőgazdasági termelés, integrált szőlőművelés és a természetvédelmet szolgáló vadállomány-kezelés engedélyezhető.

(5) Új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti létesítéssel engedélyezhetők.

(6) A beépítésre nem szánt területen 10 méternél magasabb építmények elhelyezése – a kilátók, víztárolók kivételéve - tilos.

(7) Egyéb közművezetékek és műtárgyaik csak rejtett, illetve növényzettel takart módon helyezhetők el.

12. § (1) Gondoskodni kell a külterületi épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések elhelyezése során a környezettel történő funkcionális és esztétikai összehangolásról, a tájba illesztésről.

(2) Gondoskodni kell továbbá a használaton kívüli épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények új funkciójának megállapításáról, vagy elbontásukról, illetve a táj jellegéhez igazodó rendezéséről.

(3) Az ingatlanok és az épületek kialakítása, fejlesztése és használata során a kialakult tájkarakterhez kell illeszkedni.

(4) Az utak melletti fasorok védendők, folyamatos ápolásukról, szükség szerint pótlásukról gondoskodni kell.

(5) A kiépítendő közlekedési utakat a geomorfológiai adottságokhoz igazodó nyomvonalon kell vezetni.

(6) A szabályozási terven jelölt tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület területen:

13. § (1) A települési és tájkarakter védelme érdekében csarnok jellegű épületek építését csak egyéb ipari építési övezetek ökológiai hálózat pufferterületének övezetén kívüli területrészén lehet engedélyezni. A meglévő gazdasági épületekhez igazodó épületszélességű, magasságú gazdasági és szolgáltató épületek létesítése támogatható. Csarnok jellegű építmény nem helyezhető el.

(2) Amennyiben a földrészletek tényleges és ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ága eltér, úgy az építési engedély kiadását megelőzően az eltérést rendezni kell, hogy az engedélyezés, az államigazgatási eljárás a tényleges művelési ágnak megfelelően történjen.

(3) A termőtalaj védelme érdekében, építmények termőföldön kül-és belterületen történő építésügyi hatósági engedélyezése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa.

(4) Az építmények kivitelezése során a kivitelező, üzemeltetés során az üzemeltető köteles gondoskodni a humuszos termőréteg megmentéséről és talajvédelmi terv szerinti hasznosításáról. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt.

(5) Vízfolyások mederközeli, mélyfekvésű, magas talajvízállású területein, építmények és terepszint alatti létesítmények építését megelőzően a talajvíz helyzetét is tisztázó talajmechanikai vizsgálatokat kell végezni.

(6) Védett természeti területeken a tájhasználat gyakorlása, valamint az ingatlanok kezelése során az illetékes nemzeti park igazgatósága által készített a természetvédelmi kezelési terv előírásait be kell tartani.

14. § (1) A közmű védőterületének korlátozási területén a telkek szabályozási terven jelölt részén - közmű védőtávolsága miatt – építmény a védőtávolságra vonatkozó előírások figyelembevételével helyezhető el.

(2) Az önkormányzat a közérdekű környezetalakítás céljából az ingatlan meghatározott időn belüli és módon növényzettel történő beültetési kötelezettségét írhatja elő az övezeti előírások szerint. Véderdőkre a faültetést három éven belül, az utak menti fásítás pedig öt éven belül kell elvégezni. E kötelezettségeket az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni. A fatelepítés során a külön jogszabály szerinti esetekben természetvédelmi és erdészeti engedélyezési eljárást le kell folytatni.

(3) Telken belüli védőfásítás beültetési kötelezettség területén - ha a jelölt telekrész jelenleg beépített - a telekrészre eső épületek nem bővíthetők. A telken belüli fásítás:

(4) A telken belüli kötelező fásítás területein a növényállomány védelmi funkcióját környezettűrő, honos növényfajok alkalmazásával kell biztosítani.

15. § (1) A belterületi beépítésre szánt terület építési övezeteinek ellátása a közművesítettség szempontjából teljesen közművesített szolgáltatással történik.

(2) A külterületi beépítésre szánt terület építési övezeteinek ellátása a közművesítettség szempontjából részleges közművesített szolgáltatással történik.

(3) Beépítésre nem szánt terület közművesítettség szempontjából hiányosnak minősül. A szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel, vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóval biztosítható.

(4) Beépítésre nem szánt területen, illetve külterületi beépítésre szánt területen, amennyiben nincs lehetőség a közcsatornára történő csatlakozásra új épület építéséhez hatósági engedélyt adni, vagy egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet folytatni csak vízjogi létesítési engedély alapján kialakított vízzáró szennyvíztároló, illetve egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény, korszerű csatorna-közműpótló megléte esetén lehet. A beépítésre nem szánt területén a vezetékes ivóvízhálózatra rákötött telkeknek a megépült szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötés a szennyvízcsatorna-hálózat átadását követő egy éven belül kötelező.

16. § (1) Nyomvonal jellegű közművezetékeket és közműlétesítményeket a közlekedési és közműterületen, közterületen, vagy a közművet üzemeltető szerv területén kell elhelyezni. Ettől eltérő elhelyezés csak szolgalmi vagy vezetékjog biztosítása mellett engedélyezhető.

(2) A település csapadékvíz elvezetését nyílt árokhálózatban, csapadékvíz csatornahálózatban kell elvezeti.

(3) A meglévő elektromos légvezetékek szabad megközelítését, védőtávolságát – a vonatkozó szabvány és magasabb szintű jogszabály szerint - biztosítani kell.

(4) Az ivóvíz minőségű víz beszerzésére, kezelésére, tárolására, továbbítására és szétosztására szolgáló létesítmények védőterületein csak a rendeltetésszerű üzemeltetés érdekében végzett építési tevékenység folytatható.

(5) Az önkormányzati kezelésben lévő belterületen kívüli árkok partélétől 1-1 m szélességű sávot karbantartás számára szabadon kell hagyni. A nyílt árkok karbantartására legalább 1 m-es sávot kell biztosítani. Ettől eltérni csak a kezelő egyedi hozzájárulása esetén lehet. A parti sávban tilos olyan növényzet ültetése, és olyan tevékenység végzése, amely a szakfeladatok ellátását akadályozza.

(6) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszert úgy kell kialakítani, hogy a többlet felszíni vizet megfelelő biztonsággal elöntés mentesen továbbvezesse a befogadóig.

(7) A tervlapokon feltüntetett közművezetékek jelölése csak irányadó. Az építési és egyéb munkák során a közművezetékek feltárását és pontos bemérését el kell végezni.

(8) Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű megépítéséről és a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(9) Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A szabályozási terven jelölt fásított, és fásítandó utcaszakaszokon a közművek elrendezésénél a meglévő fák védelmét és a további fásítási igényt is figyelembe kell venni.

(10) Nemesgulács község területén megvalósítandó út- és közműépítés – külön megállapodás hiányában - a közművel ellátandó terület tulajdonosának feladata és a költségeit a terület tulajdonosa viseli.

17. § (1) Telekalakítás a meglévő telekstruktúrához igazodva az övezeti előírások szerinti minimális teleknagyság betartásával és a tervezett úthálózat kötelező szabályozási vonalainak figyelembevételével engedélyezhető.

(2) Építési telken meglévő épület a telek méretétől függetlenül felújítható, átalakítható, újjá építhető, illetve az építési helyen - előkert, oldalkertek, hátsókert területének biztosításával - a beépítési feltételek teljesülése esetén az övezeti előírásban rögzített beépítési mértékig bővíthető.

(3) Magánút, mezőgazdasági dűlőút elhelyezése céljára más jogszabályi előírás hiányában, legalább 3 m szélességű területet kell biztosítani a várható tényleges forgalom és az infrastruktúra elhelyezésének figyelembe vételével, méretezés alapján meghatározva.

(4) Közműlétesítmény elhelyezése céljára a vonatkozó övezeti előírásban rögzítettől kisebb telek is kialakítható, a kialakítandó telek minimumát az alkalmazott technológiai és a műszaki paraméterek határozzák meg.

(5) A szabályozási terven jelölt tervezett telekhatárok javasolt jellegűek.

(6) Nyúlványos, nyeles telek a település teljes közigazgatási területén nem alakítható ki.

(7) A 3. mellékletben rögzített kialakítható telkek minimális szélessége a telek bármely pontján való mérés teljesülés esetén megfeleltnek tekintendő.

18. § (1) Önálló gépkocsi-tároló közterület felőli oldalról 5 m előkerten belül nem alakítható ki.

(2) Előkertben csak terepszint alatti építmény, hirdetőtábla, 60 cm-t meghaladó előlépcső, zárthulladékgyűjtő helyezhető el.

(3) A külterületi erdő- és mezőgazdasági utak tengelyétől számított 6-6 m-en belül építményt elhelyezni nem lehet.

(4) Az építési övezetekre megengedett legnagyobb épületmagasság értékeit nem lépheti át az építmény

(5) Terepszint alatti építményekre vonatkozó előírások:

(6) Nemesgulács község teljes közigazgatási területén mobil lakóház, egyéb mobilház, lakókocsi, lakókonténer, think house, jurta, hobbit ház nem helyezhető el.

19. § (1) A közlekedési célú közterületeken, amennyiben a közterület funkcióját nem akadályozza, az országos rendelkezések előírásának betartása mellett pavilonok elhelyezhetők.

(2) Gépkocsi-tároló rendeltetés módosítása a jogszabályi előírások betartásán túl akkor megengedett, ha az előírt gépkocsi-elhelyezési igény saját építési telken belül kielégíthető.

(3) Minden lakás és üdülő önálló rendeltetési egysége után egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani saját telken belül.

20. § A kialakult beépítéssel rendelkező területeken, ha a telek jelenlegi jellemzői az építési előírásoknak nem felelnek meg, de az eltérés a korábbi előírások szerint alakult ki, az alább felsorolt szabályok szerint lehet építési munkát végezni:

21. § A szabályozási terv a község közigazgatási területén az alábbi építési övezeteket és övezeteket jelöli:

22. § (1) Épület a szabályozási terven jelölt, annak hiányában az alábbiak szerint lehatárolt építési helyen belül helyezhető el:

(2) Lakó és vegyes építési övezetben fekvő saroktelek esetében az építési övezetre előírt beépítési százalék maximum 10%-kal növelhető meg.

23. § (1) A 3. melléklet I/1. számú táblázata szerinti Lk jelű kisvárosias építési övezetben az országos településrendezési és építési követelményekről szóló rendelet kisvárosias lakóterületre vonatkozó előírásaiban meghatározott rendeltetésű épület helyezhető el azzal a kitétellel, hogy közösségi szórakoztató és szállás jellegű rendeltetésű épület kivételesen helyezhető el.

(2) A meglévő épület magastetős lezárását épületcsoportonként együtt, egységesen lehet kialakítani.

(3) Az építési övezetek teljesen közművesítettek.

24. § (1) A 3. melléklet I/2-6. számú táblázatai szerinti Lf jelű falusias építési övezetekben az országos településrendezési és építési követelményekről szóló rendelet Falusias lakóterületre vonatkozó előírásaiban meghatározott rendeltetésű épületek helyezhetők el.

(2) Az Lf jelű falusias lakóterületen egy telken egy lakóépület létesíthető. A lakóépületben legfeljebb 2 lakásegységgel helyezhető el.

(3) A telken a lakó rendeltetést kiegészítő rendeltetések számára további, maximum 2 darab önálló épület építhető.

(4) A falusias lakóterületen gazdasági tevékenység csak akkor folytatható, továbbá telephely csak akkor alakítható ki, amennyiben a rendeltetési használatból eredő sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telkeknek az övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát.

(5) Állattartás céljára szolgáló építmény huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épülettől legalább 10 m-re helyezhető el.

25. § (1) A 3. melléklet I/7-8. számú táblázatai szerinti Vt jelű településközpont építési övezetekben az országos településrendezési és építési követelményekről szóló rendelet Településközpont területre vonatkozó előírásaiban meghatározott rendeltetésű épület helyezhető el.

(2) Az övezetek teljesen közművesítettek.

(3) Állattartás céljára építmény nem építhető.

26. § (1) A 3. melléklet I/9. számú táblázata szerinti Gksz jelű kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezetében elhelyezhető:

(2) A kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezetében csak olyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek a kiemelten védett kategória levegőtisztaság-védelmi előírásait teljesítik, továbbá nem okoznak a vonatkozó jogszabályban az üdülőterületekre előírt határértékeknél nagyobb zaj-, illetve rezgésterhelést.

27. § (1) A 3. melléklet I/10-11. számú táblázatai szerinti Gipe jelű egyéb ipari építési övezetben elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei elhelyezésére szolgál. Környezetre jelentős hatást gyakorló gazdasági tevékenységhez szükséges építmény nem helyezhető el.

(2) A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások is elhelyezhetők, önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el.

(3) A technológiai berendezés, építmény különösen a kémény, torony, tároló tartály magassága az övezetre előírt maximális épületmagasságot legfeljebb 25 m-ig haladhatja meg.

28. § (1) A különleges terület építési övezetébe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezkedő épületek különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek), és más beépítésre szánt területfelhasználású területektől eltérnek.

(2) Különleges terület területfelhasználási kategóriájú területek:

(3) A különleges területen az építési övezetek fő rendeltetésének megfelelő, valamint az ahhoz kapcsolódó építmények helyezhetők el.

29. § (1) A 3. melléklet I/12. számú táblázata szerinti KTu jelű építési övezet a turizmussal összefüggő tevékenységhez kapcsolódó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet részlegesen közművesített.

(3) Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló rendelet Járművek elhelyezése fejezetben meghatározott mennyiségű parkolót saját telken belül kell kialakítani.

(4) A kialakított telek területén az építési helyen belül, maximum 3 darab önálló rendeltetésű épület helyezhető el.

30. § (1) A 3. melléklet I/13. számú táblázata szerinti KGt jelű építési övezet gazdasági, turizmussal összefüggő tevékenységhez kapcsolódó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet részlegesen közművesített.

(3) Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló rendelet Járművek elhelyezése fejezetben meghatározott mennyiségű parkolót saját telken belül kell kialakítani.

(4) A kialakított telek területén az építési helyen belül maximum 2 darab önálló rendeltetésű épület helyezhető el.

31. § (1) A Kköz 3. melléklet I/14. számú táblázata szerinti jelű építési övezet a szennyvízkezelés, az energiaszolgáltatás, a településgazdálkodás, a településüzemeltetés létesítményei elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben az építmények a védelmi és biztonsági előírások betartásával, továbbá legalább 3-3 méteres elő-, oldal- és hátsókert elhagyásával kialakított építési helyen belül helyezhetők el.

(3) Az építési övezetben található telkek méretüktől függetlenül beépíthetők, az övezeten belül telekalakítási korlátozás nincs.

32. § (1) A 3. melléklet I/15. számú táblázata szerinti Kmü jelű jelű építési övezet az állattartással összefüggő mezőgazdasági rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet részlegesen közművesített.

(3) Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló rendelet Járművek elhelyezése fejezetében meghatározott mennyiségű parkolót saját telken belül kell kialakítani.

(4) Az építési helyen belül maximum 3 darab önálló rendeltetésű épület helyezhető el.

(5) A meglévő fás szárú növényzet megőrzése és kiegészítése szükséges.

33. § A beépítésre nem szánt területei övezeti előírásait a 3. melléklet II. pont szerinti táblázatok tartalmazzák.

34. § (1) A közlekedési és közműterület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek, parkolók – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével -, a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) Közlekedési és közműterület területfelhasználási kategóriájú területek:

(3) A 3. melléklet II/1. számú táblázata szerinti KÖu jelű övezetben a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmények helyezhetők el.

(4) A közlekedési és közműterületbe tartozó közterületek telekhatárait, szabályozási szélességét és védőtávolságait a szabályozási terv ábrázolja.

(5) Az utak szabályozási területébe eső, illetve a szabályozási vonal korrigálása következtében a közlekedési területbe került meglévő épületrészeken mindennemű építési tevékenység - az utak fejlesztésének várható idejét, az épületnek az út szabályozási területében elfoglalt helyét, az épület sajátosságait, eszmei és gazdasági értékét mérlegelve, - az illetékes útkezelő állásfoglalásának figyelembe vételével engedélyezhető. Ezen épületek bővítése az utak szabályozási területén belül nem lehetséges.

(6) A közutak, vasút elhelyezése céljára más jogszabályi előírás hiányában, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló rendelet figyelembe vételével az alábbi szélességű építési területet (szabályozási szélesség) kell biztosítani:

(7) A közút és vasút szintbeni keresztezésénél az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló rendeletben meghatározott rálátási háromszög területén belül az út és vasút szintjétől számított 50 cm-nél magasabb építményt elhelyezni, 50 cm-nél magasabb fát, növényzetet ültetni tilos.

(8) A rálátás biztosítása érdekében a szabályozási vonalak csatlakozásánál 5-5 méteres lesarkítás szükséges, a szabályozási terven ábrázolt módon.

(9) A közlekedési területen műtárgyakat, közvilágítást, közterületi építményeket, növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést és az utak láthatóságát, a sarkok beláthatóságát ne akadályozza.

(10) Az épületmagasság a 4 métert, továbbá a technológiai okból szükséges mértéket nem haladhatja meg.

(11) A 3. melléklet II/2. táblázatában szabályozott KÖk jelű kötöttpályás közlekedési területen a vasúti közlekedés építményei helyezhetőek el.

35. § A 3. melléklet I/3. számú táblázata szerinti ZKk jelű közkert zöldterület övezetében legfeljebb 3 %-os beépítettség mellett és legalább 60 % zöldfelületi arány esetén helyezhető el terület rendeltetésszerű használatához szükséges építmény és vendéglátó rendeltetést tartalmazó, legfeljebb 4,5 méter épületmagasságú épületek.

36. § (1) Az erdőterületen kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási célból szabad.

(2) A védelmi erdő övezetben erdei kilátó, magasles építmény elhelyezhető, maximum 15 méteres magassági határon belül.

(3) A településen lévő erdőterület nagysága összességében nem csökkenhet.

(4) A meglévő erdőterületek művelési ága nem változtatható meg, kivéve a termőhelyre jellemző természetes vegetáció kialakítására alkalmas területeket, ahol az természetvédelmi hatóság engedélye alapján engedélyezhető az erdőről más művelési ágra való átminősítés.

(5) A 3. melléklet II/4. számú táblázata szerinti Ev övezeti jelű védelmi erdőterületen épületet elhelyezni nem szabad.

(6) Védelmi erdőket kivágni csak akkor lehet, ha állapota miatt rendeltetése betöltésére nem alkalmas.

(7) A tervezett erdőterületen az erdő művelési ág létrejöttéig csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható. Erdőtelepítés során természetszerű, elegyes erdőket kell telepíteni.

(8) Az erdőterületek, illetve erdősávok, fasorok telepítése, felújítása őshonos fajokkal történjen.

37. § (1) A mezőgazdasági terült lehet

(2) Mezőgazdasági területeken található meglévő erdők területén épület nem helyezhető el.

(3) Meglévő épület a telek méretétől függetlenül felújítható, átalakítható, újjá építhető, az eredeti beépítettség mértékéig új épületre cserélhető, illetve az építési helyen előkert, oldalkertek, hátsókert területének biztosításával a beépítési feltételek teljesülése esetén az övezeti előírásban rögzített beépítési mértékig bővíthető.

(4) Az építmények termőföldön történő építésügyi hatósági engedélyezése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa.

(5) Mezőgazdasági területen, amennyiben nincs lehetőség a közcsatornára történő csatlakozásra új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni csak vízjogi létesítési engedély alapján kialakított vízzáró szennyvíztároló, illetve egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény (korszerű csatorna-közműpótló) megléte esetén lehet.

(6) Mezőgazdasági területek övezeteiben más feltételek teljesülése esetén lakófunkció a beépített alapterület legfeljebb 20 %-ában, a gazdasági célú rendeltetéssel egyidőben, vagy a gazdasági rendeltetés megvalósulása után helyezhető el.

38. § (1) Általános mezőgazdasági területen elhelyezhetők az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelettel összhangban

(2) Az általános mezőgazdasági övezet területén gazdálkodáshoz nem kapcsolódó építési tevékenység nem engedélyezhető.

(3) Melléképítmény nem építhető, - beleértve az engedély nélkül létesíthető építményeket is -, kivéve a terepszint alatti közmű becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, illetve a területmérték feletti ingatlanon a létesíthető gazdasági épület részeként, vagy azzal építészeti egységben, igényes kialakítással megvalósított állatól, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló. Tájidegen létesítmények nem építhetők.

(4) Kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű gazdasági épület, növénytermesztésre szolgáló üvegház, fóliasátor, nem építhető.

(5) Engedély köteles nagy létszámú állattartó telep nem létesíthető.

(6) A családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló gazdasági épületet – a lovasturizmus céljait szolgáló gazdasági épület kivételével - belterülettől, továbbá belterületen kívüli beépítésre szánt területtől legalább 100 m védőtávolság, vízfolyástól, vízfelülettől legalább 200 m védőtávolság biztosításával alakítható ki. Vízfolyástól mért 50 m-es sávon belül, valamint vizes területen épület, építmény, trágyatároló nem létesíthető.

(7) Általános mezőgazdasági területen telekosztással 1 ha-nál kisebb földrészlet út, illetve közműlétesítmény elhelyezésére szolgáló földrészlet kivételével nem alakítható ki.

(8) A településen korlátozott vegyszer- és műtrágya használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés, ezen belül szőlőművelés folytatható, és a természetvédelmet szolgáló vadállomány-kezelés engedélyezhető.

(9) A szőlőműveléssel hasznosított telkekkel rendelkező tulajdonos – ha az egy borvidéken lévő telkeinek összterülete 5 ha-nál nagyobb – a szőlője művelésével, feldolgozásával, illetve ehhez kapcsolódó (nem szállodai célú) borturizmussal összefüggő építési szándékát megvalósíthatja csak az egyik – a nemzeti park területének természeti és kezelt övezetén kívül lévő – telkén (borászati birtokközpont). A beépíthető terült nagysága a beszámított telkek összterületének 1 %-át, egyúttal a beépített telek beépítettsége a 25 %-ot nem haladhatja meg. Szőlőműveléssel összefüggő birtokközpont csak akkor alakítható ki, ha a birtoktest területének legalább 50 %-a Nemesgulácson található, és a birtoktest területe legalább 2 ha. Az 5 ha-nál nagyobb összterület megállapításánál a kertes mezőgazdasági terület övezetében lévő telkek is beszámíthatók, de építési jogot e telkekre csak a kertes mezőgazdasági területek övezeti előírásai szerint lehet szerezni. Az építési jog megszerzéséhez beszámított, de beépítésre nem került telkekre – gazdasági épületet elhelyezni nem lehet.

(10) Tájidegen létesítmény, mobil szerkezet, lakókocsi, lakókonténer, konténer építményként, mobilház, jurta, think house nem helyezhető el.

39. § (1) A 3. melléklet II/6. számú táblázata szerinti Má1 jelű övezetekben:

(2) A 3. melléklet II/7. számú táblázata szerinti Má2 jelű övezetben:

(3) A Má2 jelű övezetben a birtokközpont telke nem lehet kisebb 5 ha-nál. A birtoktestek összterülete legalább 80 %-ban Nemesgulács község közigazgatási területén kell feküdnie és 80 %-ban szőlő művelési ágban nyilvántartott és akként használt ingatlanok számíthatóak be. A birtokközpont területén legfeljebb egy építmény létesíthető 400 m2 alapterülettel, 6 m épületmagassággal szabadonálló módon. A tulajdonos számára lakórendeltetést is biztosító épület létesíthető úgy, hogy a beépített bruttó alapterület a telek 0,3%-át és a 400 m2-t nem haladhatja meg; a lakórendeltetés a beépített terület 20%-át nem haladhatja meg. A legnagyobb épületmagasság 4 m, a beépítési mód szabadon álló módon.

(4) A 3. melléklet II/8. számú táblázata szerinti Má3 jelű övezetbe sorolt ingatlanok a differenciált biológiai aktivitás számítás alkalmazása miatt gyep, rét művelésben tartandók, művelési ág váltás nem engedélyezhető. Az Má3 jelű övezetben a (1) bekezdés előírásait kell alkalmazni.

(5) A 3. melléklet II/9. számú táblázata szerinti Má4 jelű övezet a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének (a továbbiakban: BKÜTrT) értelmében erdőtelepítésre alkalmas terület, ahol fennáll az erdőtelepítést kizáró természetvédelmi ok, ezért fásítás, erdőtelepítés csak a természetvédelmi előírások betartásával engedélyezhető.

(6) Az Má4 jelű övezetben a (1) bekezdés előírásait kell alkalmazni.

(7) Az Má1; Má3 és Má4 jelű mezőgazdasági övezetekben birtokközpont nem létesíthető.

40. § (1) A 3. melléklet II/10. számú táblázata szerinti Mk jelű kertes mezőgazdasági terület a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy a borturizmust szolgáló területfelhasználási egység.

(2) Az övezetben

(3) Szántó művelési ágú területen építmény nem helyezhető el.

(4) Kerti építmények közül a szőlőhegytől idegen létesítmények, különösen szökőkút, kerti víz- és fürdőmedence, árnyékoló ponyva, mobil szerkezet, lakókocsi, továbbá nyilvános illemhely, hulladékgyűjtő, a megújuló energiaforrás műtárgya nem helyezhető el.

(5) Kiszolgáló építmény, illetve az engedély nélkül létesíthető építmény csak a gazdasági épület részeként, vagy azzal építészeti egységben létesíthető.

(6) Kertes mezőgazdasági övezetben:

(7) A kialakult természetes terepfelszín, illetve a hagyományos szőlőtermesztéshez tartozó kőbástyák, támfalak (teraszok) megőrzendők. Új támfalazás, tereplépcsőzés csak a gazdálkodás érdekében létesíthető. Meglévő kő támfal felújítható, új támfal hagyományos rakással, bazalt kő megjelenéssel építhető. A támfal magassága az ingatlan 10 %-nál nagyobb átlagos tereplejtése esetén a 2 m-t, 10 %-nál kisebb átlagos tereplejtése esetén az 1 m –t nem haladhatja meg.

(8) Az övezetben a BKÜTrT értelmében birtokközpont nem alakítható ki.

41. § (1) A vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő terület V jelű vízgazdálkodási övezet a folyóvizek medre és parti sávja, a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja,

(2) A 3. melléklet II/11. számú táblázata szerinti V jelű övezeti jelű területen csak vízkár-elhárítási építmények helyezhetők el.

(3) Az önkormányzati kezelésében lévő külterületi árkok mentén 1-1 m fenntartási sáv biztosítandó.

(4) Az Egervíz-patak parti sáv szélessége 6 m-ig terjed.

(5) Az Egervíz-patak vízfolyás mentén természeti területen - a jogszerűen beépített területek, valamint vízjogi engedéllyel rendelkező építmények kivételével - tilos a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 méteren belül, valamint a vízfolyások hullámterében új építmények elhelyezése.

42. § (1) A 3. melléklet II/12. számú táblázata szerinti KbTe jelű övezet a település területén található temetők területét foglalja magába.

(2) A temető területén csak a temető üzemeléséhez szükséges létesítmény építése engedélyezett.

(3) Az övezetben urnafal létesíthető.

43. § (1) A 3. melléklet II/13. számú táblázata szerinti Kbk jelű övezet az energiaszolgáltatás, a településgazdálkodás, a településüzemeltetés létesítményei elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet betartandó előírásai:

45. § Ez a rendelet 2024. január 1-jén lép hatályba.