Csetény Község Önkormányzat Képviselő-testületének

4./2014. (VIII.13.) önkormányzati rendelete

Csetény Község  Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Csetény Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 43. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

 1. Önkormányzati jelkép

1. § A község jelképei: a címer és a zászló. A címer és a zászló leírása külön rendeletben kerül megállapításra.

2. Az önkormányzat elnevezése, székhelye, hivatala

2. § (1) Az önkormányzat elnevezése: Csetény Község Önkormányzata.

(2) Az önkormányzat székhelye: 8417 Csetény Rákóczi út 30.

(3)  Az önkormányzat hivatala: Csetényi Közös Önkormányzati Hivatal

(4) Az önkormányzat hivatalának székhelye: 8417 Csetény, Rákóczi út 30.

(5) Az önkormányzat hivatalának telephelye:  Csetényi Közös Önkormányzati Hivatal Szápári Ügyfélszolgálata 8423 Szápár Rákóczi út 2.

(6) Csetény község területének a nagysága: 1837 ha, a lakosság száma 2014. január 1-jén: 1818 fő

(7) A képviselő-testület és szervei által használt hivatalos kör alakú pecsét közepén a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:

1. Csetény Község Önkormányzat,

2. Csetény Község Önkormányzatának Polgármestere,

3. Csetény Község Önkormányzatának  Képviselő-testülete és

4. Csetényi Közös Önkormányzati Hivatal.

(8) Az önkormányzat pecsétjét kell használni:

 a) a képviselő-testület ülésén készített jegyzőkönyveken és rendeletek hitelesítésre,

 b) a képviselő-testület által adományozott oklevelekben, és

 c) az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző dokumentumokon.

A bélyegzők lenyomatát az 1.  melléklet tartalmazza.

(9) Az Önkormányzat tájékoztató lapjának (Csetényi Hírmondó) megjelentetésével a Képviselő-testület eleget tesz tájékoztatási kötelezettségének. A lap alapítója Csetény Község Önkormányzata. Az önkormányzati lap működését a felelős szerkesztő irányítja, akinek személyéről alapítói jogkörében eljárva a Képviselő-testület dönt. Az önkormányzat a Csetényi Hírmondóban megjelenteti a képviselő-testület fontosabb döntéseit kivonatos formában, közérdekű önkormányzati és közigazgatási információkat, a fontosabb társadalmi eseményeket.

(10) A képviselő-testület gazdasági programját a 6.  melléklet tartalmazza.

3. § Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a bizottság, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző, a Zirci Járási Önkormányzati Társulás és a Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulása útján látják el.

4. § Csetény Község Önkormányzatnál a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkaköröket, beosztásokat a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

3.  A képviselő-testület

4. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő.

(2) A képviselők névjegyzékét jelen rendelet 2. melléklete tartalmazza.

4.  A képviselő-testület feladat és hatásköre

5. § (1) A képviselő-testület ellátja a jogszabályokban ráruházott feladat- és hatásköröket.

(2) Az önkormányzat feladatai és hatáskörei vonatkozásában a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) rendelkezései irányadóak.

(3) Az önkormányzat önként vállalt feladatként támogatja különösen:

a) a helyi tűzvédelmet és közbiztonságot,

b) a civil szervezetek, egyesületek működését és

c) a község idegenforgalmi és kulturális rendezvényeit.

(4) Az önkormányzat kormányzati funkcióit jelen rendelet 6. melléklete tartalmazza

6. § (1) A képviselő-testület át nem ruházható hatáskörei vonatkozásában az Mötv. rendelkezései irányadóak.

(2) Az átruházott hatáskörben végzett munkáról a polgármester a  következő  testületi ülésen  számol be. Az átruházott hatásköröket a 7.  melléklet tartalmazza.

5.  A képviselő- testület működése

7. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, illetve szükség esetén más helyi önkormányzattal együttes ülést tart.

(2) A képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze és vezeti le. Akadályoztatása esetén az alpolgármester,  együttes akadályoztatásuk esetén pedig a korelnök jogosult az ülés összehívására és levezetésére.

(3) A (2) bekezdés szerinti akadályoztatásnak minősül különösen az érintett betegsége, vagy ha személyére vonatkozóan törvényben meghatározott kizárási ok merül fel. 

8. § Az alakuló ülés részletes szabályai vonatkozásában az Mötv. rendelkezései irányadóak.

9. § A képviselő-testület rendes ülései gyakorisága vonatkozásában az Mötv. rendelkezései irányadóak.

10. § (1) A polgármester - írásbeli indítványra, vagy halaszthatatlan esetben - rendkívüli ülést is összehívhat.

(2) A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni, a Képviselő-testület 1/4-ének írásbeli indítványára.

(3) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványban meg kell jelölni az ülés javasolt időpontját, napirendjét és indokait. Az indítványt a polgármesternél kell benyújtani, aki az (1) bekezdés szerinti indítvány rendkívüli ülésen történő tárgyalásának indokoltsága esetén, a rendkívüli ülést a benyújtástól számított 15 napon belüli időpontra hívja össze.

(4) Az értesítés közlése történhet rövid úton is (szóban, telefonon vagy e-mail-ben ).

11. §  A képviselő-testület rendes üléseit az Mötv.-ben meghatározottak szerint tartja.

12. § (1) A képviselő-testület tagjait a polgármester az ülés helyének, időpontjának, a napirend tárgyának, előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval hívja össze.

(2) A rendes ülésre szóló meghívót és előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak az (5) bekezdésben foglaltak szerint olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják. A kiküldés történhet:

a) papír alapon,

b) elektronikus formában pendrive-on, vagy

c) elektronikus levélben küldött letöltési hivatkozással (e-mail).

(3) A képviselő-testület ülésének időpontjáról a nyilvánosságot a meghívónak az önkormányzat saját honlapján és az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztésével tájékoztatni kell.

(4) A képviselő-testület üléseire meg kell hívni:

a) a képviselőket,

b) a jegyzőt,

c) valamely napirendi pont előkészítésében részt vett hivatali dolgozót,

d) a községben működő nemzetiségi önkormányzat elnökét,

e) az intézménye érintettsége esetén annak intézményvezetőjét,

f) a napirendi pontok előterjesztőit és

g) akinek jelenlétét a napirend kapcsán a polgármester indokoltnak tartja.

(5) A meghívóval együtt az írásos előterjesztéseket is kézbesíteni kell a (4) bekezdés a), b), c) pontjaiban meghatározottaknak. A (4) bekezdés e)-g) pontjaiban meghatározottak előterjesztést csak ahhoz a napirendhez kapnak, amelynek előkészítésében közreműködnek.

(6) Az írásos előterjesztés fő részei és tartalmi minimumkövetelményei:

a) a tárgy pontos meghatározása,

b) az előterjesztő megnevezése,

c) az előterjesztés tartalmának megjelölése, amely lehet:

    ca) rendelet-tervezet,

    cb) rendelet-tervezethez kapcsolódó határozati javaslat,

    cc) határozati javaslat, vagy

    cd) tájékoztató.

d) az előkészítésben résztvevő személyek, szervezetek megnevezése,

e) az előkészítésben  közreműködő bizottság megnevezése,

f) az előterjesztés tartalmának pontos megfogalmazása, amelynek a határozati javaslatot tartalmazó előterjesztések  esetében tartalmaznia kell:

    fa) a végrehajtásért felelős szerv,  illetve személy megnevezését, és

    fb) reális végrehajtási határidő megjelölését

g) jogszabályi háttér ismertetése: az előterjesztésben szereplő jogszabályi hivatkozások magyarázata,

h) amennyiben szükséges: annak áttekintése, hogy a témakör szerepelt-e már korábban is napirenden, s ha igen, milyen döntés született,

i) a meghozandó döntés indokai az esetleges alternatívák bemutatásával,

j) amennyiben létező dokumentumot érint, a változtatások ismertetése,

k) amennyiben szükséges: hatáselemzés,

l) amennyiben szükséges: térkép,

m) amennyiben szükséges: hatósági igazolások és

n) az önkormányzatot érintő pénzügyi vonatkozások ismertetése.

(7) Szóbeli előterjesztés csak valamely eseménynek, vagy feltételnek az előterjesztés tárgyát tartalmazó meghívó kiküldésekor, vagy értesítés közlésekor még le nem járt határidőben történő bekövetkezéséről, vagy teljesüléséről szóló tájékoztató lehet

(8) Az írásos előterjesztések előterjesztésekor be kell tartani a következőket:

a) az előterjesztés elkészítéséért, az érdekeltekkel való egyeztetések lebonyolításáért az előterjesztés  előadója a felelős,

b) az előterjesztés előkészítése során a Csetényi Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője köteles az előterjesztést haladéktalanul véleményezni, a kért adatokat az előterjesztő rendelkezésére bocsátani és

c) az előterjesztéseket az ülést megelőzően 5 nappal kell leadni a jegyzőnek. 

(9) Amennyiben valamely napirendi javaslat az időközben felmerült szoros határidő, az önkormányzat halasztást nem tűrő érdeke, vagy más különösen nyomós indok miatt a (10) bekezdés c) pontjában leírt határidőben nem terjeszthető elő, a sürgősség tényének rövid indokolásával, legkésőbb az ülést megelőző nap 12 óráig az előterjesztésre jogosult írásos előterjesztésként sürgősségi indítványt nyújthat be. A sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről egyszerű többséggel a képviselő-testület határoz.

13. § Előterjesztő lehet:

a) a polgármester,

b) a képviselő-testület bizottsága,

c) bármelyik képviselő,

d) a jegyző,

e) az intézménye érintettsége esetén annak intézményvezetője, vagy

f) a konkrét határozati javaslatot nem tartalmazó előterjesztések (tájékoztatók) vonatkozásában a polgármester által felkért személyek.

14. §  A zárt ülés elrendelése vonatkozásában az Mötv. rendelkezései irányadóak.

15.§ (1) A polgármester az ülés megnyitása után megállapítja az Mötv. szerinti határozatképességet, számba veszi az igazoltan, illetve igazolatlanul távollevőket.

(2) A határozatképtelenség tényét az ülés jelenléti ívén a jegyző rögzíti.

(3) A határozatképtelen testületi ülést 7 napon belül, ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni.

(4) A képviselő akadályoztatását 24 órával az ülés előtt köteles bejelenteni a polgármesternél.

16. § (1) A polgármester napirendenként megnyitja, irányítja, összefoglalja és lezárja a vitát.

(2) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a polgármester felszólítja, hogy térjen a tárgyra.

(3) Ismételt felszólítás után a polgármester megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

(4) A polgármester a vitát lezárja, ha a napirendi ponthoz több hozzászóló nincs.

(5) Ha valamely képviselő a szabályzatnak a tanácskozási rendre vonatkozó szabályait megszegi, vagy felszólalása során a testület tekintélyét, illetve valamelyik képviselőt sértő kifejezést használ, akkor a polgármester rendre utasítja. A rendreutasítás ellen felszólalni, vagy azzal vitába szállni nem lehet.

(6) Ha a képviselő-testület ülésének rendjét a hallgatóság soraiból zavarják, akkor a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, akkor a polgármester az egész hallgatóságot figyelmezteti, s felhívja a figyelmet a rendet sértő magatartás abbahagyására.

6. Napirend előtti felszólalás

17. § (1) A képviselő-testület ülésén a képviselő és a polgármester napirenden nem szereplő, de a települést érintő önkormányzati témában napirend előtt röviden felszólalhat.

(2) A napirend előtti felszólalás joga a képviselőt és a polgármestert maximum 5 perc időtartamra illeti meg.

(3) A napirend előtti felszólalásnál vitának és határozathozatalnak helye nincs.

7.  A napirendek tárgyalása

18. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendet egyszerű többséggel a képviselő-testület állapítja meg.

(2) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendjét lehetőség szerint az alábbi sorrendben lehet meghatározni, szükség esetén a sorrendtől el lehet térni:

1. önkormányzati rendelet alkotása,

 2. minősített többséget igénylő egyéb ügyek,

 3. határozati javaslatot tartalmazó döntést igénylő ügyek,

 4. interpellációk, kérdések, és

 5. konkrét határozati javaslatot nem tartalmazó előterjesztések (tájékoztatók).

(3) A képviselő-testület az ülésen a napirend elfogadása előtt vagy után a polgármester, vagy bármely képviselő javaslatára alakszerű határozat meghozatala nélkül, egyszerű többséggel hozott döntésével a (2) bekezdésben meghatározott sorrendet megváltoztathatja.

(4) A képviselő-testület nyílt ülésének a nyilvánosságát a személyes megjelenés lehetővé tétele mellett az élő adásban történő közvetítés, majd eredeti formájú felvétel ismételt adásával is biztosíthatja a technikai és jogi feltételek megteremtése után (helyi kábel tv, vagy www.cseteny.hu honlapon).

(5) A képviselő-testület üléseit legkésőbb az összehívás időpontját követő 5 óra múlva befejezi. Az ülésről szóló meghívóban jelezni kell, hogy amennyiben a képviselő-testület által megállapított napirendek megtárgyalása az összehívás időpontját követő 5 óra múlva nem fejeződik be, a képviselő-testület mikor folytatja az ülést. Az ülés folyamán bármely képviselő indítványára a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt az ülés – annak összehívásától számított 5 óra elteltét követően - az ülésnapon történő közvetlen továbbfolytatásáról.

19. §  A rendkívüli ülésen csak az a napirend tárgyalható, amely az indítványban, vagy a meghívóban szerepel.

20. §

(1) A napirendi pont tárgyalása során a vitában bármely napirendhez időkorlátozás nélkül hozzászólhat:

a) a polgármester,

b) a jegyző és

c) az előterjesztő.

(2) Az ülésen a lakossághoz tartozó hallgatóság köréből az előterjesztőhöz kérdést az intézhet, illetve a vitában az a személy szólhat egy napirendhez első alkalommal legfeljebb 5 perc, majd minden további kérdés és hozzászólás vonatkozásában legfeljebb 2 perc időtartamra, akinek ezt a lehetőséget a polgármester megadja.

(4) A hozzászólók sorrendjét - a jelentkezés sorrendjét figyelembe véve - a polgármester határozza meg.

21. § A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben az előterjesztő, vagy bármelyik képviselő soron kívül ügyrendi javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt. Ügyrendi javaslatnak minősül különösen:

a) a napirend vitájának lezárására irányuló javaslat,

b) a 18. §  (2) bekezdésben meghatározott tárgyalási sorrend megváltoztatására irányuló javaslat,

c) az ülés – annak összehívásától számított 5 óra elteltét követően - az ülésnapon történő közvetlen továbbfolytatására irányuló javaslat,

d) a név szerinti szavazásra irányuló javaslat és

e) a titkos szavazás elrendelésére irányuló javaslat.

8. Interpelláció, kérdés

22. § (1)  A települési képviselő a Képviselő-testület ülésén a polgármestertől, alpolgármestertől, a jegyzőtől, vagy bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

(2) Az interpellációt az ülés napját megelőzően legalább 3 nappal a polgármesternél kell írásban bejelenteni.

(3) A bejelentésnek tartalmaznia kell

a) az interpelláló nevét,

b) az interpelláció tárgyát és

c) annak feltüntetését, hogy az interpellációt szóban is elő kívánja-e adni.

(4) Az interpellálót megilleti az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli kiegészítés joga is, legfeljebb 2 percben.

9. Konkrét határozati javaslatot nem tartalmazó előterjesztések

(tájékoztatók)

23. § A tájékoztatók előterjesztőihez a képviselők kérdéseket intézhetnek. Elfogadásukról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel, alakszerű határozat meghozatala nélkül dönt.

10. A szavazás rendje

24. § (1) A vita során az előterjesztő – jegyzőkönyvben rögzített nyilatkozatával – dönthet a módosító javaslat befogadásáról. A befogadott javaslattal az előterjesztésben szereplő javaslat módosul.

(2) A képviselő döntése meghozatalakor „igen”, „nem”, vagy ”tartózkodom” nyilatkozattal szavazhat.

(3) A polgármester a napirendi pont során előterjesztett és a vitában elhangzott, szabatosan megfogalmazott, az előterjesztő által be nem fogadott módosító javaslatokat azok megfogalmazásának visszamenőleges időrendi sorrendjében egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító javaslatokról, majd az előterjesztésben szereplő javaslatokról dönt a képviselő-testület.

(4) A képviselő-testület a vita lezárása után – az (5) bekezdésben leírt kivétellel - rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

(5) A képviselő-testület az ülés jegyzőkönyvében történő rögzítéssel, egyszerű többséggel, alakszerű határozat meghozatala nélkül dönt:

a) az ügyrendi kérdésekről és

b) a tájékoztatókról.

11. A döntéshozatal módja

25. § (1) A határozatképesség, valamint a javaslat egyszerű, vagy minősített többséggel történő elfogadásának szabályai vonatkozásában az Mötv. rendelkezései irányadóak.

(2) A szavazás nyílt, vagy titkos. A nyílt szavazás név szerinti is lehet.

(3)  A nyílt szavazás történhet

a) kézfelemeléssel, vagy

b) szóban, név szerinti akaratnyilvánítással.

(4) A szavazatok összeszámlálásáról a polgármester gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy valamelyik képviselő kéri, a polgármester köteles a szavazást megismételtetni.

26. § (1) Név szerinti szavazás szabályaira az Mötv rendelkezése irányadó.

(2) Név szerinti szavazást indítványozhat:

a) a polgármester, és

b) bármely képviselő.

(3) A (2) bekezdésben foglalt - a név szerinti szavazásra irányuló - indítványról a testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

(4) A név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselő neve elhangzása után a „egyetértek” vagy „ellenzem” vagy „tartózkodom” kifejezések egyértelmű kimondásával szavaz.

(5) A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét - a névsorral együtt - átadja a polgármesternek. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

27. § (1) A képviselő-testület az Mötv. irányadó rendelkezéseiben szabályozott ügyekben egyszerű többséggel titkos szavazást rendelhet el.

(2) A titkos szavazás elrendelésére irányuló javaslatot a 27. § (2) bekezdésében leírt személyek tehetnek.

(3) A szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(4) Titkos szavazásnál a polgármester javaslatára létrehozott ideiglenes bizottság, mint szavazatszámláló bizottság jár el.

(5) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok arányát és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.

(6) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:

a) a szavazás helyét és napját,

b) a szavazás kezdetét és végét,

c) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

d) a szavazás során felmerült körülményeket,

e) a szavazás során tett megállapításait és hozott határozatokat és

f) a szavazás eredményét.

(7) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője aláírják.

(8) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testületnek - a jegyzőkönyv ismertetésével - jelentést tesz. Ezzel a szavazatszámláló bizottság megszűnik.

12. Az önkormányzat rendelete

28. §  (1)  Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhet:

a) a polgármester,

b) a képviselő,

c) a jegyző és

d) a civil szervezet képviselője.

(2) A polgármester gondoskodik a rendelet-tervezet törvényességi szempontú vizsgálata céljából a jegyzőhöz, véleményezésre a képviselőkhöz, valamint az általa meghatározott érdekeltekhez történő eljuttatásáról.

29. § (1) Az önkormányzati rendelet aláírására és kihirdetésére az Mötv szabályai irányadóak.

(2) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon a Csetény község honlapján, a www.cseteny.hu – n ki kell hirdetni.

30. § (1) A véleményezésre jogosultak széles körét érintő rendelet-tervezettel kapcsolatos vélemények megismerése érdekében a Képviselő-testület lakossági fórumot szervez.

(2) A társadalmi egyeztetésre vonatkozó szabályokat külön rendelet szabályozza.

31. § (1) Az önkormányzati rendeleteket a jogalkotásra irányadó szabályok szerint kell megjelölni.

(2) A képviselő-testületi rendeletek, határozatok megjelölésére a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 32/2010.(XII.31.) KIM rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

13.  A rendeletek és a határozatok nyilvántartása

32. § (1) Az önkormányzati rendeletek és határozatok nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

(2) A rendeletek nyilvántartása tartalmazza:

a) a rendelet tárgyát és számát,

b) a rendelet megalkotásának időpontját,

c) a rendelet hatályba lépés időpontját és

d) az esetleges későbbi módosító vagy hatályon kívül helyező rendelet számát és a változás időpontját.

(3) A határozatok nyilvántartása tartalmazza a határozat számát és meghozatalának időpontját.

14.  A jegyzőkönyv

33. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyv elkészítésére, tartalmára, az aláírására az Mötv. rendelkezései az irányadóak. A Kormányhivatalnak történő felterjesztésért a jegyző a felelős.

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl:

a) a napirend előtti felszólalásokat és azok lényegét,

b) a szóban előterjesztett határozati javaslatokat,

c) szükség esetén a polgármester intézkedéseit,

d) a képviselő-testület ülésén történt fontosabb eseményeket és

e) az ülés bezárásának idejét.

(3) A jegyzőkönyv eredeti példányának kötelező mellékleteit képezik:

a) a meghívó,

b) az írásos előterjesztések, interpellációk,

c) a jelenléti ív,

d) a titkos szavazási jegyzőkönyv 1 példánya,

e) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó észrevétele  és

f) a név szerinti szavazásról készült névsor.

(4) Az állandó jegyzőkönyv hitelesítők névsorát a 8.  melléklet tartalmazza.

34. §    A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet a képviselő-testület titkos iratként kezeli.

15. A bizottságok

35. § (1) A képviselő-testület állandó vagy ideiglenes bizottságai létrehozására az Mötv. szabályai irányadóak.

(2) A bizottság tagjaira javaslatot tehet:

a) a polgármester

b) alpolgármester és

c) bármely képviselő.

(3) A bizottság működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket a Csetényi Közös Önkormányzati Hivatal köteles biztosítani.

36. § (1) A képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre: Ügyrendi Bizottság.

(2) Az Ügyrendi Bizottság 3 tagból áll.  A bizottság tagjainak a névsorát a 3. melléklet tartalmazza.

(3) Az Ügyrendi Bizottság ellátja a polgármester, alpolgármester, képviselők, valamint a velük közös háztartásban élő házas- vagy élettárs és gyermekek vagyonnyilatkozatával kapcsolatos feladatokat, amelyek a következők:

a) a vagyonnyilatkozati eljárás kezdeményezésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatok,

b) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel érintettek felhívása a kötelezettségük teljesítésére,

c) a vagyonnyilatkozatok átadásával-átvételével, a nyilvántartásával, kezelésével és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok,

d) a vagyonnyilatkozati eljárás eredményéről  tájékoztatás nyújtása az eljárást követő rendes képviselő-testületi ülésen.

16.  A polgármester

37. § (1) A polgármester jogállására, a képviselő-testület és a képviselő- testület bizottságának működésével összefüggő feladatai vonatkozásában az Mötv. és a polgármester jogállásáról szóló törvény rendelkezései irányadóak.

(2) A polgármester főállásban látja el feladatait.

(3) A képviselő-testület határozza meg a polgármester illetményét a polgármesterek jogállásáról szóló törvény rendelkezéseinek szabályai alapján, és a költségátalányát.

(4) A polgármester a község polgárainak közvetlen kapcsolattartása érdekében fogadónapot tart, amelyet a jelen rendelet 9. melléklete tartalmaz.

(5) A polgármester átruházott hatáskörében gyakorolja:  

1. a közfoglalkoztatottak, valamint a Csetény Község Önkormányzattal munkaviszonyban álló dolgozókkal kapcsolatos munkáltatói jogok gyakorlását,

2. a Csetény Község Önkormányzatra vonatkozóan, államigazgatási ügyekben, ügyfélként való szereplésekor, a szükséges jognyilatkozatok megtételét, és

3. az önkormányzati segéllyel, a gyermekszületési támogatással, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatással, a méltányossági ápolási díjjal  kapcsolatos átadott  hatáskört.

(6) A polgármester – az Mötv. 68. § (3) bekezdése szerinti – két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan önkormányzati ügyekben történő döntési jogköre az alábbi ügyekre terjed ki:

a) hatósági, cégeljárási és pályázati ügyekben hiánypótlási felhívás teljesítése,

b) pályázatokkal kapcsolatos nyilatkozatok megtétele és

d) területszervezési eljárásokkal kapcsolatos véleménynyilvánítás.

17. Az alpolgármester

38. § (1) A képviselő-testület az Ötv., az Mötv. és az alpolgármester jogállására irányadó jogszabály szabályai szerint saját tagjai sorából egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) A képviselő-testület határozza meg a alpolgármester tiszteletdíját a polgármesterek jogállásáról szóló törvény rendelkezéseinek szabályai alapján.

(3) Az alpolgármester ellátja a polgármester helyettesítésével kapcsolatos feladatokat.

(4) Az alpolgármester a polgármester akadályoztatása esetén vezeti a képviselő-testület ülését.

(5) Az alpolgármester közreműködik a polgármesternek az önkormányzat képviseletével összefüggő feladatai ellátásában.

18. A képviselő

39.  § (1) A települési képviselő jogállására, feladataira az Ötv. és a képviselői jogállást szabályozó törvényi rendelkezések irányadóak.

(2) A képviselő fogadóórát tarthat, amelyhez a Csetényi Közös Önkormányzati Hivatal  helyiségében kell helyet biztosítani.

(3) A képviselő-testület tevékenységéhez kapcsolódó tiszteletdíj megállapítását külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(4) A települési képviselő személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségének elmulasztása esetén a tárgyhavi tiszteletdíjának  10 % - al történő csökkentésére kerül sor.

19.  A jegyző

40. § (1) A jegyzőnek a képviselő-testületi üléseken való részvételével kapcsolatos jogosultságára, a képviselő-testület és a polgármester jogszabálysértő döntésének észlelésével kapcsolatos kötelezettségére az Mötv. rendelkezések irányadóak.

(2) A jegyző jogállására az Mötv. és a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(3) A jegyző általános feladata a törvényesség, a jogszabályszerűség biztosítása.

(4) A jegyző a (3) bekezdésben leírt feladatán túl a képviselő-testület munkájával kapcsolatban:

a)  előkészíti a képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket,

b) ellátja a képviselő-testület, a bizottság szervezési és ügyviteli tevékenységével  kapcsolatos feladatokat és

c) a képviselő-testületi ülésen az előterjesztés vitájában, a szavazás előtt bármely javaslatot érintően törvényességi észrevételt tehet.

(5) A jegyző - amennyiben lehetséges - törvényességi észrevételezési kötelezettségét lehetőleg már a döntés-előkészítés folyamatában teljesíti

(6) Ha a jegyző észrevételét a döntéshozatalnál figyelmen kívül hagyják, észrevételét a jegyzőkönyv felterjesztésekor a jegyzőkönyvhöz csatolja.

(7) A jegyző átruházott hatáskörben gyakorolja a közút nem közlekedési célú igénybevétele és a közút melletti ingatlan használatával kapcsolatos közútkezelői jogokat.

20. A Közös Önkormányzati Hivatal

41. § A Csetényi Közös Önkormányzati Hivatal telephelyeit, a jogállását, a feladatait, a munka- és ügyfélfogadás rendjét és idejét, a szervezeti egységeit, a működési rendjét a képviselő-testület által elfogadott, a hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

21. Helyi népszavazás és népi kezdeményezés

42. § Csetény községben a választópolgárok az önkormányzáshoz való jogukat közvetlenül népszavazáson való részvételükkel és népi kezdeményezéssel is gyakorolhatják. A népszavazás és népi kezdeményezés a helyi önkormányzás kivételes formája, amelyek a község egészét érintő nagy jelentőségű kérdésekben indokolt gyakorolni.

43. § (1) A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti – az Ötv-ben meghatározottakon túl – a választópolgárok legalább huszonöt százaléka.

(2) A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt a választópolgárok legalább huszonöt százaléka kezdeményezi.

44. § (1) A választópolgárok tíz százaléka terjeszthet elő népi kezdeményezést, melyet a polgármesterhez nyújthat be.

(2) A képviselő-testület köteles megtárgyalni a népi kezdeményezést, ha azt a választópolgárok legalább tíz százaléka kezdeményezi.

(3) A képviselő-testület a népi kezdeményezés tárgyalásáról a legközelebbi ülésén, de legkésőbb 30 napon belül határoz.

22. Lakossági fórumok

45. § (1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok számára a közvetlen tájékoztatásra és a fontosabb döntések előkészítése során a véleménynyilvánításra, közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre.

(2) Fontosabb lakossági fórumok:

a) a közmeghallgatás és

b) a falugyűlés.

46. §  (1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal tart közmeghallgatást, amelyen az állampolgárok és a községben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést, javaslatot tehetnek.

(2) A közmeghallgatást, ennek időpontját megelőzően legalább 8 nappal, a települési hirdetőtáblán történő kifüggesztés útján meg kell hirdetni. A közmeghallgatás meghirdetéséről a polgármester gondoskodik.

(3) A polgármester külön e célból összehívott képviselő-testületi ülésre hirdeti meg a közmeghallgatást.

(4) Ha a közérdekű bejelentések száma lehetővé teszi, a polgármester a javaslatok felett részletes vitát nyithat. Nagyszámú, vagy bonyolultabb vizsgálatot igénylő ügy esetén csak a válaszadásra van lehetőség.

(5) A közmeghallgatáson felmerült kérdésre a polgármester, a jegyző, vagy megbízottja érdemi választ adhat. Bonyolultabb ügy vizsgálatával a képviselő-testület megbízza a polgármestert, ha szükséges, az ügy vizsgálatára ideiglenes bizottságot hoz létre. Vizsgálat elrendelése esetén a közérdekű javaslattevő számára lehetővé kell tenni, hogy a vizsgálatot figyelemmel kísérje.

(6) A vizsgálat elrendeléséről és a közbenső vagy érdemi intézkedésekről a polgármester a képviselő­-testületet tájékoztatja.

(7) Nagyobb jelentőségű közügyekben a lakosságot, a Csetényi Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján, valamint Csetény község honlapján tájékoztatni kell az intézkedésről vagy annak eredményéről.

47. § (1) A falugyűlés összehívására a lakosság szélesebb körét érintő döntések előkészítése, a végrehajtás megszervezése vagy a tájékozódás érdekében van szükség.

(2) A falugyűlés összehívását kezdeményezheti

a) a polgármester,

b) a képviselő-testület,

c) a képviselő és

d) a községben működő civil szervezetek.

23. Az önkormányzat intézményi működtetésre alapított társulása

48. §  Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében Szápár Község Önkormányzatával intézményi társulásban vesz részt. A társulás neve: Csetény-Szápár Önkormányzatok Óvodai Intézményi Társulás.

24. A Csetény Község Önkormányzat társulásai, amelyekben tagként vesz részt

49. § A Képviselő-testület az alábbi társulásokban vesz részt:

a) az Mötv. alapján a Zirci Járási Önkormányzati  Társulásában és

b) a Hulladékról szóló törvény alapján a Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulásában.

24. Önkormányzati vagyon

50. § Az önkormányzat tulajdonára és a tulajdonnal való gazdálkodásra vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet határozza meg.

25.  Záró rendelkezések

51. §  (1) E rendelet 2014. augusztus 14 - én lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Csetény Község Önkormányzat Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 2/2011.(III.29.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.

Csetény, 2014. augusztus 13.

                                        Albert Mihály                                               Müller József

                                        polgármester                                                       jegyző

Az SZMSZ mellékletei:

1. sz. melléklet: A képviselő-testület és szerveinek bélyegző lenyomata
2. sz. melléklet: A képviselő-testület tagjainak névsora
3. sz. melléklet: Vagyonnyilatkozat Nyilvántartási, Ellenőrzési és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság tagjainak névsora
4. sz. melléklet: A vagyonnyilatkozat tételre kötelezettek
5. sz. melléklet: Az önkormányzat gazdasági programja
6. sz. melléklet: Az önkormányzat kormányzati funkciói feladatai
7. sz. melléklet: A polgármester átruházott hatáskörei
8. sz. melléklet: Állandó jegyzőkönyv hitelesítők névsora
9. sz. melléklet: A polgármester fogadó napja