Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (II. 24.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról
Hatályos: 2023. 02. 25Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (II. 24.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról
Tihany Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés j) pontjában, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. § (1) bekezdésében, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés i, és j, pontjában kapott felhatalmazás és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §, valamint 109. § (4) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében és az Alaptörvény 32. cikkében meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed:
a) Tihany Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő ingókra, ingatlanokra,
b) az Önkormányzatot megillető bármely vagyoni értékkel rendelkező jogosultságra, amelyet jogszabály vagyoni jogként nevesít,
c) az Önkormányzatot megillető társasági részesedésekre,
d) az Önkormányzatot megillető tagsági jogot megtestesítő értékpapírokra, forgatási célú értékpapírokra, pénzeszközökre és
e) az Önkormányzatot megillető követelésekre.
(2) E rendelet hatálya nem terjed ki az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletére és bérleti díjára. A lakások bérletbe adásának feltételeire, valamint a bérleti díjak megállapítására a mindenkor hatályos, e tárgykört szabályozó külön önkormányzati rendeletet kell alkalmazni.
(3) E rendelet 12. §-ának hatálya nem terjed ki az önkormányzat tulajdonában lévő közterületekre. Ezek használatának engedélyezésére és közterületek használatba adására a tárgyat szabályozó külön önkormányzati rendeletet kell alkalmazni.
(4) E rendelet alkalmazásában:
a) elidegenítés: ingó, vagy ingatlan vagontárgy tulajdonjogának átruházása más személy részére ellenérték fejében, vagy ingyenesen,
b) hasznosítás: a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvtv.) 3. § (1) bekezdés 4. pontjában meghatározott fogalom.
c) vagyonkezelő: az önkormányzat vagyonát használó önkormányzati szerv.
d) Vagyonkezelési szerződés: az Önkormányzat és a vagyonkezelő – kivéve az Önkormányzat költségvetési szervei – közötti írásbeli szerződésforma.
e) Követelésről való lemondás: pénzben kifejezhető igényről való kifejezett lemondás, mely a fő, vagy mellékkövetelés részben vagy egészben történő elengedésében, mérséklésében valósulhat meg.
f) Behajthatatlan követelés: az a követelés, amelyet az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés 1. pontja behajthatatlan követelésnek minősít.
g) Vagyoni értékű jog: minden olyan jog, ami pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bír, és önálló forgalom tárgya lehet,
h) Értékpapír fajták: a váltó, a kötvény, a részvény, a kincstárjegy, a letéti jegy, a vagyonjegy, a közraktárjegy, a kárpótlási jegy, a befektetési jegy, a szövetkezeti üzletrész, csekk, állampapír.
i) Tagsági részesedést megtestesítő vagyoni értékű jog: korlátolt felelősségű társasági üzletrész, szövetkezeti részjegy.
j) Versenyeztetési eljárás: a nyilvános pályázat, zártkörű pályázat, árverés
2. Az önkormányzati vagyon
2. § (1) Az önkormányzati vagyon áll:
a) a törzsvagyonból, ami
aa) forgalomképtelen, vagy
ab) korlátozottan forgalomképes lehet, és
b) üzleti vagyonból, mely forgalomképes.
(2) Az önkormányzat törzsvagyona a nemzeti vagyon része.
(3) Az Nvtv. 5. § (3) bekezdésében megjelölt forgalomképtelen vagyontárgyakat e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(4) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő forgalomképtelen vagyonelemet az önkormányzat nem tart nyilván.
(5) A forgalomképtelen önkormányzati törzsvagyonba tartozó vagyontárgyakra vonatkozó tulajdonosi jogok gyakorlása során az Nvtv. 6. §-ában foglalt szabályok szerint kell eljárni.
(6) Korlátozottan forgalomképes vagyoni körébe tartozik:
a) az Nvtv. 5. § (5) bekezdése szerinti vagyon és
b) mindazon vagyontárgy, amelyet a Képviselő-testület e rendeletben korlátozottan forgalomképesnek minősít.
(7) Az önkormányzat e rendelettel korlátozottan forgalomképessé minősített vagyontárgyai:
a) a műemlék épületek, ideértve a műemléki környezetben lévő, valamint helyi védelemben részesített ingatlan vagyontárgyak,
b) a védett természeti területek,
c) a muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek, kivéve, amelyeket törvény kizárólagos, vagy törvény nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak nyilvánít,
d) köztemető,
e) a köztéri műalkotások és az Önkormányzat tulajdonában lévő művészeti alkotások,
f) a sportpályák és sportcélú létesítmények,
g) a szabályozási tervben közcélú hasznosításra kijelölt ingatlanvagyontárgyak és
h) minden vagyontárgy, amelyet e rendelet 2. melléklete tartalmaz.
(8) A (6) bekezdés szerinti vagyoni körbe tartozó vagyontárgyak korlátozottan forgalomképes törzsvagyoni minősítése addig áll fenn, amíg azok közvetlen önkormányzati kötelező feladat és hatáskör ellátását, vagy közhatalom gyakorlását szolgálják.
(9) Az Önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona mindazon vagyontárgy, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe. E vagyonelemek listáját a rendelet 3. melléklete tartalmazza.
3. A vagyontárgy minősítése
3. § (1) A tulajdonosi jogokat gyakorló Képviselő-testület – ha magasabb szintű jogszabály eltérően nem rendelkezik – indokolt esetben dönthet a vagyontárgy forgalomképességének megváltoztatásáról, átminősítéséről. A döntést az átsorolandó vagyontárgy – átminősítést megelőző állapot szerinti – forgalomképessége alapján annak értékétől függetlenül hozza meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti átminősítésre azzal a feltétellel kerülhet sor, ha az adott önkormányzati vagyontárgy közszolgáltatási jellege, illetve közcélú funkciója már megszűnt, vagy az a jövőben önkormányzati közszolgáltatási, illetve közcélú feladatellátást nem szolgál, továbbá ingatlan vagyon estén az átminősítés összhangban áll az adott ingatlanra vonatkozó érvényes szabályozási tervben foglaltakkal.
(3) Önkormányzati vagyontárgy megszerzése esetén a tulajdonba vétellel egyidejűleg dönteni kell a vagyontárgy 2. §-ban foglaltak szerinti besorolásáról e rendelet megfelelő módosításával egyidejűleg.
4. A vagyon nyilvántartása
4. § (1) Az önkormányzat vagyonát a Tihanyi Közös Önkormányzati Hivatal tartja nyilván valamennyi, a tárgyban hatályos jogszabályi előírás, így különösen a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) és végrehajtási rendeletei előírásainak figyelembe vételével.
(2) Az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanvagyon és annak változásai a hatályos jogszabály szerint vezetett ingatlanvagyon kataszterben kerül nyilvántartásra, feltüntetve annak elsődleges rendeltetése szerinti megjelölését is.
(3) A kataszter elkészítéséről, folyamatos vezetéséről, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogi vagy az ingatlanok jogi helyzetének változásával összefüggő intézkedések megtételéről a Tihanyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője gondoskodik.
(4) Az önkormányzati vagyonkimutatást az éves zárszámadási rendelet mellékleteként a Képviselő-testületnek be kell mutatni.
5. Rendelkezési jogok gyakorlása
5. § (1) Az önkormányzatot megilletik mindazon jogok és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.
(2) A tulajdonosi jogokat az önkormányzat nevében a Képviselő-testület gyakorolja.
(3) A Képviselő-testület a tulajdonosi jogok gyakorlását az e rendeletben és az önkormányzat mindenkor hatályos, szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletében megállapított mértékben és feltételekkel a Pénzügyi és Gazdasági Bizottságra, a Polgármesterre, az önkormányzat költségvetési szerveinek vezetőire, az önkormányzat részvételével működő gazdasági társaságok vezetőire, valamint az e rendelet szerinti vagyonkezelőre ruházza.
(4) A Képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyak hasznosítására az Nvtv. 11. § (10)-(13) bekezdésében, a (16)-(18) bekezdésében meghatározott feltételek szerint, az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 1. pontjában körülírt szervezetetekkel állapodhat meg (a továbbiakban: vagyonhasználók).
(5) Az e rendelet szerint a vagyonhasználatra jogosultak a vagyonhasználatot megalapozó okirat vagy megállapodás alapján, az abban meghatározott mértékben és feltételekkel gyakorolják a tulajdonost megillető jogokat és teljesítik a tulajdonost terhelő kötelezettségeket.
(6) A vagyonhasználók közül:
a) az önálló jogi személyiségű önkormányzatot,
b) az Önkormányzat költségvetési szerveit.
c) az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságait és
d) az önkormányzati társulást
az önkormányzati közfeladat ellátása céljából – az ehhez szükséges mértékig- a rájuk bízott vagyonra vonatkozóan megilleti az ingyenes használat joga.
6. § (1) A forgalomképtelen törzsvagyon nem idegeníthető el, nem terhelhető meg, vállalkozásba nem apportálható, nem lehet követelés biztosítéka és tartozás fedezete.
(2) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó vagyon elidegenítésére kizárólag annak forgalomképessé történő átminősítését követően kerülhet sor.
7. § (1) Az önkormányzati feladatok ellátásában nélkülözhető forgalomképes vagyon e rendeletben foglaltak szerint elidegeníthető, hasznosítható, vállalkozásba vihető.
(2) Az Önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben való részvétele közfeladatai ellátását nem veszélyezteti.
(3) A forgalomképes vagyontárgyak tulajdonjogának ellenérték fejében történő megszerzésére irányuló eljárás a során a közbeszerzési eljárás vonatkozó szabályait, vagy a beszerzést végző vagyonhasznosító szerv beszerzésre vonatkozó beszerzési szabályzatában foglaltakat kell alkalmazni.
(4) A forgalomképes üzleti vagyonnak minősülő önkormányzati vagyontárgyak tulajdonjogának ellenérték fejében történő átruházásakor az Nvtv. 13. § (1)–(2) bekezdése, valamint e rendelet versenyeztetésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
6. Önkormányzati vagyon ingyenes elidegenítése, használata
8. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyon ingyenesen csak közfeladat ellátása céljából adható használatba, vagy vagyonkezelésbe, az Nvtv. 11. §-ában foglalt rendelkezések figyelembe vételével a hasznosítás jogának természetes személy és az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott szervezetek részére történő átengedésével.
(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházása esetén az Nvtv. 13. § (3)-(4) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint kell eljárni azzal, hogy a tulajdonjogot átruházni kizárólag az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott szervezetek részére lehet.
(3) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott vagyoni juttatások nyújtására csak akkor kerülhet sor, ha az új tulajdonos vagy használó a vagyoni juttatással kapcsolatban felmerülő, az Önkormányzatot terhelő ÁFA összegét tatozás-átvállalás jogcímen megfizeti.
7. Felajánlott vagyon elfogadása
9. § (1) Bármely vagyontárgy és vagyoni értékű jog tulajdonjoga ingyenes vagy kedvezményes felajánlásának elfogadásáról a Képviselő-testület dönt.
(2) Nem fogadható el olyan ingyenes vagy kedvezményes felajánlás, amelynek ismert terhei elérik, vagy meghaladják a felajánlott vagyontárgy értékét.
(3) A vagyon értékét szükség esetén ingatlanforgalmi, vagy tárgyszakértő szakvéleménye alapján kell meghatározni. Az érték megállapításánál a 11. §-ban foglaltak az irányadóak
8. Önkormányzati költségvetési szervek vagyonnal kapcsolatos jogai és kötelezettségei
10. § (1) Az önkormányzat költségvetési szervei kötelesek a rájuk bízott vagyont megőrizni és a rendes gazdálkodás szabályai szerint használni, hasznosítani és gyarapítani, a vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos feladatokat ellátni.
(2) Az költségvetési szerv az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségeit, valamint a használatában lévő működésükhöz rendelt vagyontárgy esetében a beruházást, felújítást az önkormányzat által jóváhagyott éves költségvetésének keretei között látja el.
(3) A költségvetési szerv vezetője az alaptevékenység sérelme nélkül – jogosult a feleslegessé vált ingó vagyontárgyakból:
a) a nettó 200.000 Ft értéket meg nem haladó, számviteli előírások alapján készletnek vagy tárgyi eszköznek minősülő vagyontárgyakat,
b) a 200.000,- Ft értéket meg nem haladó vagyoni értékű jogokat értékesíteni.
(4) A vagyon hasznosításából származó bevétel a költségvetési szervet illeti meg, mely bevételt a rendelkezésére bocsátott vagyon megőrzésére, karbantartására, illetve egyéb tárgyi eszközök vásárlására köteles fordítani.
(5) Az önkormányzati forrásból beszerzett és a költségvetési szervek működéséhez rendelt ingó vagyontárgyakat közvetlenül a költségvetési szervek veszik nyilvántartásba
(6) Az olyan - pályázaton elnyert támogatásból beszerzett és a költségvetési szervek működéséhez rendelt - vagyontárgyak esetében, ahol a pályázati, vagy támogatási feltételek a közvetlen költségvetési szervi nyilvántartásba vételt nem teszik lehetővé, úgy az Önkormányzat veszi nyilvántartásba és az intézmény működteti, majd az Önkormányzatot terhelő pályázati, vagy támogatási feltételek teljesülésével a vagyontárgyat az Önkormányzat átadja költségvetési szerv részére, amely azt ettől az időponttól a saját könyveiben tartja nyilván.
(7) Az önkormányzati tulajdonú vagyontárgyak költségvetési szervei részére a (5)–(6) bekezdés szerint történő átadása a Polgármester és költségvetési szerv vezetője által aláírt átadás-átvételi jegyzőkönyv alapján történik.
9. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása
11. § (1) Vagyontárgy szerzésére – kivéve ingó vagyontárgy kereskedelmi forgalomból történő beszerzése - továbbá az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére és megterhelésére, valamint szükség esetén a hasznosításra irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi értékét az alábbiak szerint kell meghatározni:
a) ingatlan esetén 6 hónapnál nem régebbi – erre jogosult szakértő által készített – forgalmi értékbecslés alapján, , illetve ha rendelkezésre áll, 1 évnél nem régebbi ingatlanforgalmi értékbecslés felülvizsgált változata.
b) ingó vagyontárgy esetén – amennyiben az érték más módon nem állapítható meg - három hónapnál nem régebbi felkért szaktanácsadó által készített értékbecslés alapján,
c) értékpapír esetén – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - az egyes értékpapírtípusok piacán az értékesítés, hasznosítás idején kialakult árfolyam alapján,
d) társasági részesedést megtestesítő és egyéb vagyoni értékű jogot érintő döntés esetén három hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján,
e) egyéb esetekben névértéken, illetve egyéb jogszabályban meghatározott értékelési szempontok szerint.
(2) Az önkormányzati vagyonnak nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság, egyesülés, illetve közhasznú társaság részére történő átadásakor a vagyon értékének megállapításakor az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.
(3) Ha az értékesítés, hasznosítás, megterhelés több vagyontárgyra terjed ki, a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.
10. Versenyeztetés
12. § (1) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, vagy hasznosítása a (3) bekezdésben foglalt kivétellel csak versenyeztetési eljárás alkalmazásával lehetséges.
(2) A versenyeztetés szükségességéről, típusáról, a versenyeztetés feltételeiről és a versenyeztetési eljárás eredményéről a képviselő-testület dönt.
(3) Nem kötelező versenyeztetési eljárást lefolytatni:
a) az Nvtv. 11. § (3), (17) és (18) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.)108/A. §, 108/B. §, 108/C. §-ában meghatározott esetekben,
b) az ingatlan értékesítésére, hasznosítására amennyiben a forgalmi érték nem éri el a mindenkori központi költségvetéséről szóló törvényben meghatározott értékhatárt,
c) kisajátításnál csereingatlan biztosítására,
d) telekhatár rendezésre, ideértve a telekhatár kitűzés hiányosságaiból eredő földfoglalásokat, telek-kiegészítéseket,
e) idegen tulajdonú felépítmények alatti földterület hasznosítására,
f) Ingatlan cseréje esetén, de az ingatlanok értékarányosságát ingatlanszakértői véleménnyel kell alátámasztani.
g) ha az önkormányzati vagyon használatát biztosító, határozott időre kötendő szerződés tartama a 90 napot nem haladja meg,
h) a pályázat alapján kiválasztott korábbi üzemeltetővel való üzemeltetési szerződés meghosszabbítása esetén, ha ennek hiányában az önkormányzat kötelező vagy önként vállalt feladatinak ellátása előre nem látható és el nem hárítható ok miatt veszélybe kerülne,
i) ingóvagyon átruházása, vagy hasznosítása esetén, ha a forgalmi érték nem haladja meg a nettó 500.000 forintot,
j) vagyoni értékű jog átruházása és hasznosítása esetén, ha a forgalmi érték nem haladja meg a nettó 500.000 forintot.
11. A versenyeztetési eljárás típusai
13. § (1) A versenyeztetési eljárás típusai:
a) nyilvános pályázat,
b) zártkörű pályázat,
c) árverés.
(2) Az értékelés szempontja:
a) a legmagasabb összegű ellenszolgáltatás vagy
b) az összességében legelőnyösebb ajánlat lehet.
(3) A (2) bekezdés b) pontja esetében a képviselő-testületnek a bírálat szempontjait és a szempontok értékelésben betöltött súlyát a pályázati felhívásban egyértelműen meg kell határozni.
14. § (1) A versenyeztetési eljárás a 13. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak kivételével nyilvános. Nyilvánosról zártkörű versenyeztetési eljárási módra való áttérésre csak a folyamatban lévő eljárás eredménytelensége miatti lezárást követően, a képviselő-testület döntése alapján van lehetőség.
(2) A nyilvános pályázati felhívást és árverést a kiíró köteles legalább az önkormányzat honlapján. a helyi hirdetőtáblákon és a helyi tv-ben, oly módon közzétenni, hogy az a lehetséges érdeklődők minél szélesebb köréhez juthasson el, de a pályázat jellegéhez képest dönthet egyéb közzétételi módokról is.
15. § (1) Nyilvános versenyeztetés helyett kizárólag akkor írható ki zártkörű versenyeztetés, ha az eljárás tárgyául szolgáló vagyontárgy jellege, jelentősége, valamint annak leghatékonyabb értékesítésével, hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása előre meghatározott ajánlattevők, befektetők, vagy társasági partnerek részvételét teszi szükségessé, így különösen, ha az Önkormányzat közszolgáltatás ellátásával összefüggő érdeke azt indokolttá teszi.
(2) Zártkörű pályázat esetén egyidejűleg, közvetlenül és azonos módon legalább három egymástól független érdekeltet írásban kell felhívni ajánlattételre azzal, hogy az ajánlattételi határidőig legalább 15 napot kell biztosítani. A zártkörű pályázatra egyebekben a nyilvános pályázatra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
16. § (1) A Képviselő testület dönthet úgy, hogy az önkormányzati vagyont árverés útján értékesíti, hasznosítja. Ebben az esetben licitálás útján, a legmagasabb vételárat, illetve ellenértéket felajánló árverező szerez jogot.
(2) Az árverés kiírásáról szóló döntésben kell kijelölni az árverés lebonyolítóját és meghatározni a kikiáltási árat és az árverés lebonyolítására vonatkozó szabályokat.
12. A versenyeztetés közös eljárási szabályai
17. § (1) A versenyeztetési eljárás típusáról és a konkrét pályázati felhívás tartalmáról a képviselő-testület dönt.
(2) A versenyeztetési eljárás feltételeit a pályázati felhívás tartalmazza. A pályázati felhívás minimális tartalmi elemei:
a) az érintett vagyontárgy megjelölését, szükség szerint annak értékét, és legalacsonyabb árát,
b) a kiíró megnevezését, székhelyét,
c) a pályázat módját és típusát (nyilvános, zártkörű, vagy árverés),
d) a pályázat elbírálása során a pályázatok rangsorolásakor alkalmazandó 13. § (2) bekezdés szerinti értékelési szempontokat,
e) a megkötendő szerződés típusát, a hasznosításra/értékesítésre vonatkozó fontosabb feltételeket, a fizetés módjára, biztosítékára vonatkozó előírásokat,
f) szükség esetén a részletes tájékoztató rendelkezésre bocsátásának helyét, idejét és költségét,
g) a pályázati ajánlatok benyújtásának helyét, módját és határidejét,
h) az ajánlati biztosítékkal összefüggő kiírói igényt,
i) a pályázati ajánlat érvényességének feltételeit.
j) az ajánlati kötöttség időtartamát, illetve esetleges meghosszabbítására vonatkozó előírásokat,
k) a pályázatok bontásának rendjét, időpontját,
l) az ajánlatok elbírálási időpontját, az ajánlattevők értesítésének módját,
m) azon jog fenntartását, hogy a pályázat eredménytelennek nyilvánítható,
(3) A versenyeztetési eljárás során valamennyi ajánlattevő számára egyenlő esélyt kell biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információhoz hozzáférés és az alkalmazott versenyfeltételek megismerése tekintetében. A versenyeztetés feltételeit úgy kell meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők megfelelő ajánlatot tehessenek és a szabályszerűen, időben benyújtott ajánlatok összehasonlíthatók legyenek.
(4) Minden ajánlattevőnek joga van a kiíró által rendelkezésre bocsátott valamennyi információhoz hozzáférni. Ennek keretében az ajánlattevő számára – lehetőség szerint – hozzáférhetővé kell tenni minden olyan adatot, amely nem sért üzleti titkot, vagy személyes adatot, és amely az üzleti életben szokásos és szükséges ahhoz, hogy az ajánlattevőnek lehetősége nyíljék megalapozott ajánlattételre.
(5) Az érvénytelen pályázatot benyújtó ajánlattevő a pályázati eljárásban, ill. annak további szakaszában nem vehet részt.
(6) ) A pályázatok összehasonlítása és bírálata során a speciális szakkérdés eldöntése érdekében független szakértőt kérhet fel a pályázat kiírója.
13. A versenyeztetés eredménye, szerződéskötés
18. § (1) A versenyeztetési eljárás eredményére vonatkozó döntést a benyújtási határidőt követő 30 napon belül kell meghozni és azt követő 15 napon belül megküldeni az ajánlattevőknek.
(2) A versenyeztetési eljárás nyertese az lesz, aki a pályázat kiírás szerint megfelel
a) 13. §(2) bekezdés a) pontjában vagy
b) 13. § (2) bekezdés b)pontjában foglaltaknak.
(3) A pályázati eljárás eredménytelensége esetén a tulajdonosi jogkör gyakorlója dönthet
a) a versenyeztetés változatlan feltételek vagy
b) módosított feltételek szerinti ismételt kiírásáról.
(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti megismételt eljárásban az eredeti kiírásban meghatározott minimum ár maximum 20 %-os csökkentésével, ill. módosított feltételekkel is kiírható a pályázat, amennyiben a képviselő-testület a körülményekből úgy ítéli meg, hogy enélkül ismételten eredménytelen eljárás várható.
(5) A versenyeztetési eljárás alapján megkötendő szerződés tartalmát a közzétett feltételek, illetve a legjobb ajánlattevő ajánlata alapján kell kialakítani. A szerződést az ajánlat elbírálásáról történt értesítéstől számított lehető legrövidebb időn belül, az ajánlati kötöttség időtartama alatt kell megkötni.
(6) A szerződésben szerepeltetni kell az Önkormányzat érdekeit szolgáló kikötéseket, a teljesítés megkövetelt biztosítékait, a szerződésszerű teljesítés ellenőrizhetőségét és a nem vagy nem szerződésszerű teljesítés esetén alkalmazható jogkövetkezményeket.
(7) Amennyiben a pályázat nyertesével a szerződéskötésre nem került sor, úgy a képviselő-testület külön döntésével a pályázat kiírója a pályázat soron következő helyezettjével köt szerződést.
(8) Az új versenyeztetési eljárásban nem vehet részt az az ajánlattevő, aki a pályázat nyerteseként az ajánlati kötöttség időtartam alatt nem kötött szerződést az önkormányzattal.
14. Egyes jogügyletek megkötésére irányadó speciális szabályok
19. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak üzemeltetésére a Képviselő-testület - a vonatkozó külön jogszabályi rendelkezések betartása mellett - közszolgáltatási szerződés megkötésére irányuló pályázatot írhat ki.
(2) Törvény eltérő rendelkezése nélkül az (1) bekezdés esetén e rendelet versenyeztetésre vonatkozó szabályai értelemszerűen irányadóak.
15. Önkormányzati követelésekről való lemondás, követelések elengedése
20. § (1) Az Önkormányzat a polgári jogi, munkajogi és egyéb jogviszonyból származó, vagy jogszabályi rendelkezésekből eredő követeléseiről kérelem alapján kizárólag e §-ban foglalt esetekben és módon mondhat le:
a) csődegyezségi megállapodásban;
b) bírói egyezség keretében;
c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján a követelés várhatóan nem térül meg;
d) ha a követelés bizonyítottan csak veszteséggel vagy aránytalanul nagy költségráfordítással érvényesíthető;
e) a kötelezett bizonyíthatóan nem lelhető fel;
f) a jogszabályok által megfogalmazott közérdekű cél esetén, ha a lemondás a közérdekű cél megvalósítását szolgálja;
(2) Az önkormányzati behajthatatlannak nem minősülő követelésről – amennyiben az nem veszélyezteti kötelezettségeinek teljesítését – akkor mondhat le, ha
a) a nem kisösszegű követelés érvényesítése aránytalanul nagy, vagy a követelés mértékét meghaladó költségekkel járna, és
b) a követelés érvényesítés a kötelezett természetes személy életkörülményeit bizonyítottan megnehezítené, vagy ellehetetlenítené, így különösen kiskorú gyermekei tartását, lakhatását, vagy tartási kötelezettsége körébe tartozó egyéb hozzátartozója tartását veszélyeztetné, vagy
c) a követelés érvényesítése a kötelezett gazdálkodó szervezet felszámolását, vagy végelszámolását eredményezné és ez valamely közérdekű cél megvalósulását veszélyeztetné, vagy az Önkormányzat érdekeit sértené, és
d) a követelésről való lemondással járó előnyök összességükben meghaladják a lemondásból származó hátrányokat így különösen, ha a lemondás megkötött ügylet meghiúsulását akadályozná meg, vagy annak teljesedésbe menésért segítené elő.
(3) A követelés elengedését a kötelezettnek írásban kell kérnie, amelyet részletesen indokolni köteles és a kérelméhez az azt alátámasztó dokumentumokat is csatolnia kell.
(4) A követelésről lemondásról:
a) a kétszázezer forintot meg nem haladó értékű követelés esetén a Polgármester,
b) a kétszázezer forintot meghaladó követelés esetén a Képviselő- testület dönt.
(5) A követelés megtérülése érdekében – a kötelezett jövedelmi viszonyai és vagyoni helyzete figyelembevételével – a (4) bekezdésben meghatározott értékhatárok szerinti, az ott meghatározott döntési jogkört gyakorló, a kötelezettnek legfeljebb 1 évig terjedő halasztott fizetést, vagy legfeljebb 3 évre szóló részletfizetést engedélyezhet.
(6) A követelésről való lemondás-, a halasztott fizetés-, a részletfizetés feltételeit, a jogosult döntését követő 15 napon belül okiratba kell foglalni.
16. Tulajdonosi jogok gyakorlása gazdasági társaságokban
21. § (1) Gazdasági társaság alapítására, üzletrész vagy részvény vételére, értékesítésére, elővásárlási jog gyakorlására, önkormányzati vagyontárgy gazdasági társaságba vitelére – az Nvtv. 8. § (1), (3), (6), és (9) bekezdésében foglalt követelmények betartásával - kizárólag a Képviselő-testület jogosult.
(2) Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő egyszemélyes tulajdonú gazdasági társaság legfőbb szervének hatáskörébe tartozó alábbi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja:
a) a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása, ennek körében az eredmény felhasználására vonatkozó döntés meghozatala, üzleti terv elfogadása,
b) a pótbefizetés elrendelése és visszatérítése, törzstőke felemelése, leszállítása,
c) az elővásárlási jog gyakorlása a gazdasági társaság által,
d) az ügyvezető megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása,
e) felügyelő bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása,
f) a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása,
g) olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, melyet a gazdasági társaság az Önkormányzattal, ügyvezetőjével, vagy annak közeli hozzátartozójával illetve élettársával köt,
h) az ügyvezető(k), a felügyelő bizottsági tagok, ill. a könnyvizsgálóval szemben követelések érvényesítése,
i) a gazdasági társaság beszámolójának, ügyvezetésének, gazdálkodásának könyvvizsgáló által történő megvizsgálásának elrendelése,
j) az elismert vállalatcsoport létrehozásának előkészítéséről és az uralmi szerződés tervezetének tartalmáról való döntés, az uralmi szerződés tervezetének jóváhagyása,
k) a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározása,
l) az alapító okirat módosítása,
m) olyan szerződés jóváhagyása, amelyet a gazdasági társaság a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel köt a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről,
n) olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amikor a szerződési érték a nettó 10 millió forintot eléri vagy meghaladja.
o) a hitelfelvétel - kivéve az éven belüli likviditási hitelt - valamint a hitelszerződés módosítása,
p) a garancia- és a kezességvállalás,
q) a tartozás-átvállalás és a követelés-elengedés,
r) az értékpapír vásárlás, kivéve az éven belüli likvid célú ügyleteket,
s) a pénzügyi lízingszerződés megkötése,
t) az ingyenes vagyonjuttatás, ellenérték nélküli engedményezés,
u) a gazdasági társaság alapítása, tulajdonszerzés más gazdasági társaságban,
v) az 500.000,-Ft feletti vagyonértékesítés,
w) a követelésvásárlás,
x) a közhasznúsági jelentés elfogadása,
y) javadalmazási, közbeszerzési és beszerzési szabályzat elfogadása,
z) mindazon ügyek, amelyeket törvény vagy az alapító okirat az alapító Önkormányzat kizárólagos hatáskörébe utal.
(3) A többszemélyes gazdasági társaságban a társaság legfőbb szervének hatáskörébe tartozó alábbi kérdésekben a meghozandó döntést megelőzően a Képviselő-testület dönt:
a) a gazdasági társaság átalakulásának, megszüntetésének elhatározásáról,
b) az üzletrész, részvény elidegenítésről,
c) az üzletrész elővásárlási jogával kapcsolatos jognyilatkozatról,
d) az alaptőke felemeléséről és leszállításáról és
e) azon gazdasági társaságok esetében, ahol az önkormányzat tulajdoni részesedése az 5 %-ot eléri vagy meghaladja a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyásáról, ennek körében az eredmény felhasználására vonatkozó döntés meghozataláról.
(4) A gazdasági társaságok legfőbb szervének hatáskörébe tartozó, a (2) és (3) bekezdésben fel nem sorolt kérdésekben a Polgármester dönt.
(5) A gazdasági társaság legfőbb szervének (taggyűlés, közgyűlés) ülésén a tagsági (részvényesi) jogokat a Polgármester gyakorolja. Ezt a jogát az általa meghatalmazott személy útján is gyakorolhatja.
17. Vagyonkezelői jog alapítása
22. § (1) A Képviselőtestület a helyi önkormányzat tulajdonában lévő - korlátozottan forgalomképes és az üzleti - vagyonára az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet.
(2) A Képviselő-testület az Nvtv. 13. § (1) bekezdése alapján a vagyonkezelői jogot vagyonkezelői szerződéssel ruházhatja át az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 19. pont a) alpont aa)-ag), és az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 19. pont b), és c), alpontja szerinti személyre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre.
(3) A vagyonkezelői szerződésnek tartalmaznia kell:
a) a vagyonkezelésbe adó és a vagyonkezelő nevét, székhelyét, statisztikai azonosítóját, a képviseletre jogosult nevét és beosztását,
b) a vagyonkezelésbe adott ingatlan ingatlan-nyilvántartási adatait,
c) a vagyonkezelő részére átadandó közfeladat ellátásának vállalását a vagyonkezelő részéről,
d) a tulajdonos ellenőrzési jogosultságát, az ellenőrzés gyakoriságát,
e) a vagyonkezelői szerződés megszűnésének eseteit,
f) továbbá mindazokat a rendelkezéseket, amit az Áht. és az önkormányzati közfeladatot szabályozó külön törvény kötelező szerződési tartalomként előír.
(4) A vagyonkezelő köteles a kezelésbe átvett vagyon biztosítására,
a) közterheinek, üzemeltetési költségeinek viselésére,
b) rendeltetésszerű használatára, jó gazda módjára történő megőrzésére,
c) az általában elvárható gondossággal történő gazdálkodás szabályai szerinti használatára és gyarapítására,
d) állagmegóvásával, fenntartásával, üzemeltetésével, felújításával, karbantartásával, amortizálódásukat követően pótlásával, cseréjével kapcsolatos feladatok ellátására,
e) visszaadására a szerződés megszűnésekor.
(5) A vagyonkezelő köteles a tulajdonos felhívására a vagyonnal kapcsolatos adatokat szolgáltatni, az ellenőrzéshez szükséges iratokba betekintést adni az ellenőrzésre jogosultak részére.
18. A vagyonkezelői jog ellenértéke
23. § (1) Az önkormányzati tulajdonú nemzeti vagyonon a vagyonkezelői jog vagyonkezelési szerződéssel – kivételesen törvényben történő kijelöléssel – ellenérték fejében, vagy ingyenesen, határozott, vagy határozatlan időre jön létre.
(2) Amennyiben a vagyonkezelői jog vagyonkezelési szerződéssel jön létre, az ingatlan vagyontárgyakra létesített vagyonkezelői jogot az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 16. § a) pontja alapján –az ingatlan-nyilvántartásba is be kell jegyeztetni.
(3) Szerződéssel létesített vagyonkezelői jog versenyeztetés nélkül létesíthető.
(4) Az önkormányzati tulajdonban lévő nemzeti vagyonra szerződéssel létesített vagyonkezelői jogot ingyenesen szerezhetik meg az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 1. pontjában, a 19. pont b)–c) alpontjában, továbbá az 5. § (6) bekezdésében meghatározott körbe tartozó és önkormányzati közfeladatot átvállaló szervezetek.
(5) A felek a vagyonkezelői jog ellenértékét pénzösszegben és bizonyos részben a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyakon az értékcsökkenést meghaladóan végzett értéket növelő, a szakma szabályai szerinti szokásos üzemeltetési költségek keretébe nem tartozó, állagvédelemre irányuló és a vagyonkezelési szerződésben meghatározott tevékenységben is megállapíthatják.
(6) A vagyonkezelési szerződésben rögzíteni kell, hogy az Önkormányzat a vagyonkezelői jog ellenértékeként a vagyonkezelő által végzett tevékenység következtében felmerülő általános forgalmi adó kötelezettségét áthárítja a vagyonkezelőre.
19. A vagyonkezelő jog gyakorlásának ellenőrzése
24. § (1) A vagyonkezelő köteles tűrni, hogy az Önkormányzat a vagyonkezelésébe adott önkormányzati vagyonnal kapcsolatos tevékenyégére, annak célszerűségére, törvényességére vonatkozó ellenőrzési jogait (tulajdonosi ellenőrzés) zavartalanul gyakorolhassa.
(2) Az Önkormányzatnak az (1) bekezdésben biztosított ellenőrzési jogát a Polgármester a Közös Önkormányzati Hivatal közreműködésével gyakorolja.
(3) A Polgármester a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:
a) az ellenőrzött szerv önkormányzati tulajdonba tartozó, vagyonkezelésében álló ingatlanának területére belépni,
b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba – a külön jogszabályokban meghatározott adat - és titokvédelmi előírások betartásával – betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, tanúsítványt készíttetni és
c) az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni.
(4) Az ellenőrzött vagyonkezelő, vagy képviselője jogosult:
a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni és
b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni.
20. A vagyongazdálkodási terv
25. § (1) A Képviselő-testület a tulajdonában lévő nemzeti vagyon rendeltetésének megfelelő biztosítása céljából, az önkormányzat teherbíró képességéhez igazodó, közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet készít.
(2) A vagyongazdálkodási terveknek tartalmazniuk kell az önkormányzat teljes vagyonának kezelésére, hasznosítására, gyarapítására vonatkozó aktuális célkitűzéseket, és az önkormányzat feladat ellátásának érdekében felesleges vagyontárgyak értékesítésére, hasznosítására vonatkozó javaslatot.
(3) A Képviselő-testület a költségvetési koncepció részeként állást foglal vagyongazdálkodási terv költségvetési évre vonatkozó megvalósításáról.
21. Hatályba léptető rendelkezések
26. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
27. § E rendelet hatálybalépésével egy időben hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 12/2013. (VI. 12.) önkormányzati rendelet.