Kislőd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2014. (II. 12.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti- és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2024. 10. 09- 2024. 11. 06Kislőd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2014. (II. 12.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti- és Működési Szabályzatáról1
Kislőd Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdés meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az 52. § tekintetében a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 92. §-ában biztosított felhatalmazás alapján szervezeti és működési rendjére vonatkozóan a következőket rendeli el:
I. Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete és szervei vonatkozásában Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) és más jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési szabályokat jelen szervezeti és működési szabályzatban (a továbbiakban: SzMSz) foglaltak figyelembe vételével kell alkalmazni.
1. Hivatalos megnevezés
2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kislőd Község Önkormányzat (továbbiakban: önkormányzat)
(2) Az önkormányzat székhelye: 8446 Kislőd, Hősök tere 1.
(3) Az önkormányzat hivatalának megnevezése: Magyarpolányi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Közös Hivatal), székhelye: 8449 Magyarpolány, Dózsa utca 6. A Közös Hivatalhoz tartozó települések: Magyarpolány és Kislőd
2. Az önkormányzat jelképei
3. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló. Leírásukról, használatukról külön önkormányzati rendelet rendelkezik.
3. Bélyegző használat
4. § (1) A képviselő-testület által használt hivatalos kör alakú bélyegző közepén Magyarország címere található, a köríven pedig a következő felirat: Kislőd Község Önkormányzat, 8446 Kislőd, Hősök tere 1.
(2) A képviselő-testület bélyegzőjét kell használni:
a) a képviselő-testület ülésén készített jegyzőkönyvek hitelesítésére,
b) a képviselő-testület által alkotott rendeleteken,
c) a képviselő-testület által adományozott okleveleken.
(3) A fenti bélyegző lenyomatát az SzMSz 2. melléklete tartalmazza.
(4) A bélyegző használatának részletes szabályait külön szabályzat tartalmazza.
4. Az önkormányzat által adományozott kitüntetések
5. § A helyi önkormányzati kitüntetés alapítására és adományozására vonatkozó szabályokat külön rendelet tartalmazza.
II. Alakuló ülés
5. A képviselő-testület megalakulása
6. § A képviselő-testület megalakulására, az alakuló ülés vezetésére az Mötv. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
7. §
6. Az alakuló ülés napirendje
8. § (1) A bizottság nem képviselő tagjainak személyére bármely képviselő javaslatot tehet.
(2) A bizottságok nem képviselő tagjai a képviselő-testület előtt leteszik a vonatkozó jogszabályi előírások szerinti esküt. Az eskü szövegét a polgármester olvassa elő.
(3) Ha a 7. § (1) i) és j) pontjaiban foglaltak tekintetében nincs meg a szükséges többség, e tisztségek betöltésére a soron következő ülésen kell szavazást tartani.
(4) A bizottsági tagság megszűnése esetén a megszűnést követő testületi ülésen a képviselő-testület új bizottsági tagot választ a 8. § (1) és (2) bekezdéseinek alkalmazásával.
III. Együttes képviselő-testületi ülések
9. § (1) Kislőd Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarpolány Község Önkormányzat Képviselő-testületével – mindkét önkormányzatot érintő ügyek tárgyalására – az együttes képviselő-testületi ülést a feladatok aktualitásának megfelelően tartja.
(2) Együttes ülést kell tartani:
a)
b) közös beruházás indításának jóváhagyásához,
c) közös beruházáshoz igényelhető támogatás benyújtásakor,
d) intézmény-fenntartási hozzájárulások mértékének megállapodására,
e) amely döntéshez jogszabály együttes ülés tartását írja elő.
(3) Az együttes képviselő-testületi ülést az ülés helyéül jelölt település polgármestere hívja össze.
(4) A meghívót a képviselők részére legalább 5 nappal a testületi ülés előtt el kell juttatni.
(5) Az együttes ülés helye a polgármesterek előzetes szóbeli megállapodása alapján, az együttes ülés tárgyának függvényében:
a) Magyarpolány Önkormányzat tanácsterme (8449 Magyarpolány, Dózsa utca 6.) vagy
b) Kislőd Önkormányzat tanácsterme (8446 Kislőd, Hősök tere 1.)
(6) A meghívó tartalmára és a meghívó mellékleteire a 18-19. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.
(7) Az együttes ülést az ülés helyéül jelölt település polgármestere vezeti.
(8) Az együttes ülés tanácskozási rendjének fenntartására az SzMSz 27. §-ban foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy az intézkedésre a testületi ülést vezető polgármester jogosult.
(9) Az együttes ülés határozatképes, ha az önkormányzatok képviselő-testületei külön-külön határozatképesek.
(10) Egyszerű többséget igénylő javaslat elfogadásához az önkormányzatonként jelen lévő települési képviselők képviselő-testületenkénti több mint a felének igen szavazata szükséges.
(11) Az együttes testületi ülésen hozott döntéseket mindegyik önkormányzat képviselő-testülete külön-külön határozatába foglalja. A határozatokat jelen SzMSz 32. §-ában foglaltak szerint kell jelölni és nyilvántartani.
9/A. § Amennyiben egy adott ügy (pld.: intézményalapítás, -fenntartás, szervezeti tagsággal kapcsolatos döntés, több települést érintő infrastrukturális beruházás, -fenntartás, közműtársulattal kapcsolatos döntés, stb.) több települési önkormányzat képviselő-testületének közös döntését – így együttes testületi ülés megtartását – igényli, úgy az együttes ülés tartására a 9. §-ban foglaltak az irányadók azzal az eltéréssel, hogy a 9. § (5) bekezdésében foglaltak helyett a gesztor önkormányzat székhelyén, vagy az érintett települési önkormányzatok polgármestereinek előzetes megállapodása alapján kijelölt helyen kerülhet sor az ülés megtartására.
IV. A képviselő
10. § A települési képviselők nevét az SzMSz 1. melléklete tartalmazza.
7. A képviselő jogai és kötelezettségei
11. § (1) A képviselők jogai és kötelezettségei azonosak. Az Mötv.-ben meghatározottakon túl a képviselő:
a) Előzetesen bejelenti a polgármesternek, ha a képviselő-testület vagy annak bizottsága ülésén való részvételében vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van.
b) A képviselő-testület vagy annak bizottsága, valamint a polgármester megbízása alapján részt vesz a testületi ülések előkészítésében, valamint különböző vizsgálatokban.
c) A tudomására jutott titkot megőrzi, amely kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll.
8. A kizárás szabályai
12. § (1) A képviselő-testület döntéshozatalából történő kizárásra az Mötv.-ben meghatározott szabályok az irányadók.
(2) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén – közeli hozzátartozójára is kiterjedően – bejelenteni személyes érintettségét.
(3) A személyesen érintett képviselő – érintettségének jelzése mellett - bejelenti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni. Képviselő-testület ezt követően dönt a képviselő döntéshozatalból történő kizárásáról.
(4) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismertté válását követően azonnal – a Képviselő-testület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása a Ügyrendi Bizottság hatáskörébe tartozik.
(5) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.
(6) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a Képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. A Képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.
9. Az összeférhetetlenségi eljárás
13. § (1) A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést 8 napon belül az Ügyrendi Bizottság elé terjeszti kivizsgálás végett, és erről az érintett képviselőt írásban tájékoztatja. Felkéri egyben, hogy 8 napon belül nyilatkozzon az összeférhetetlenségi ok fennállásáról, illetve kezdeményezze annak megszüntetését.
(2) Ha a képviselő az összeférhetetlenség megszüntetésének megtörténtét bejelentette és az összeférhetetlen tisztségről szóló lemondásának másolatát a polgármesternek az (1) bekezdésben megjelölt határidőn belül átadta, az Ügyrendi Bizottság az összeférhetetlenségi eljárást megszünteti.
(3) A továbbiakban a bizottság tagját érintő összeférhetetlenségi eljárásra az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.
V. A képviselő-testület működése
14. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő
(2) A képviselő-testület éves munkatervének megfelelően ülésezik, évente legalább hat ülést tart, ezen kívül szükség szerint rendkívüli ülést tart.
(3) A képviselő-testület üléseit az önkormányzat székhelyén tartja.
(4) Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körülmény indokolja, úgy a rendes- és rendkívüli nyilvános testületi ülés az önkormányzat székhelyen kívül máshol is összehívható.
10. A képviselő-testület munkaterve
15. § (1) A munkaterv tervezetet a polgármester tárgyév december 31-ig terjeszti a képviselő-testület elé.
(2) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:
a) a képviselő-testület tagjaitól,
b) a képviselő-testület bizottságaitól,
c) az alpolgármestertől,
d) a helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületétől,
e) a jegyzőtől.
(3) A munkaterv tervezetének előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, valamint azok indokáról.
(4) A munkaterv tartalmazza:
a) a képviselő-testületi ülések tervezett időpontját, napirendjét,
b) az egyes napirendi pontoknál a közmeghallgatás, a lakossági fórum, valamint a jogszabály által előírt kötelező egyeztetés szükségességét,
c) az előterjesztő, közreműködő megnevezését,
d) az egyes napirendi pontot megtárgyaló bizottság megnevezését,
(5) A képviselő-testület által elfogadott munkatervet írásban meg kell küldeni:
a) az önkormányzati képviselőknek,
b) a bizottság(ok) nem képviselő tagjainak,
c) a munkatervbe felvett napirendi pont előterjesztőinek.
(6) A jegyző gondoskodik a munkaterv az SzMSz 36. § szerinti közzétételéről.
11. A képviselő-testület rendkívüli ülése
16. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülést tart:
a) ha azt önkormányzati feladatellátás,
b) önkormányzati hatáskör-gyakorlás vagy
c) más időközben felmerülő ok szükségessé teszi. (például munkatervben előre nem tervezhető, de határidőhöz kötött feladat elvégzése)
12. Az ülés összehívása
17. § (1) A képviselő-testület nyilvános üléseinek időpontjáról, helyéről és javasolt napirendjéről a jegyző az ülés előtt legalább 3 nappal tájékoztatja a lakosságot az SzMSz 36. § (1) bekezdésében rögzített módon, a 18. § (2)-(3) bekezdéseiben foglalt esetek kivételével.
(2) A közmeghallgatást igénylő napirendi pontot tárgyaló ülés időpontját, helyét legalább tizenöt nappal az ülés előtt, a helyben szokásos módon, az SzMSz 36. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően közzé kell tenni.
(3) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze.
(4) A képviselő-testület üléseit a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség együttes betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.
18. § (1) A képviselők részére a testületi ülést megelőzően öt nappal meg kell küldeni a – polgármester által aláírt – meghívót és az ülés írásos előterjesztéseit. Késedelem esetén a napirendi pontok tárgyalásáról a képviselő-testület dönt. A meghívottak részére a testületi ülést megelőzően öt nappal meg kell küldeni a – polgármester által aláírt – meghívót és az ülés meghívottra vonatkozó írásos előterjesztéseit.
(2) A képviselő-testület rendkívüli esetben elektronikus úton, vagy telefonon is összehívható.
(3) Rendkívüli esetnek minősül:
a) azonnali döntést igénylő ügy,
b) központi jogszabály által elrendelt és határidőhöz kötött feladat ellátásához szükséges döntéshozatal
19. § (1) A meghívó tartalmazza az ülés helyét és kezdési időpontját, a javasolt napirendet, a napirendi pontok előterjesztőit és a meghívottak felsorolását.
(2) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni a képviselő-testület tagjain kívül:
a) a község országgyűlési képviselőjét,
b) a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökét,
c) a napirendi pont tárgya szerint illetékes szerv vezetőjét,
d) a jegyzőt.
(3) Az önkormányzat feladatai körében együttműködik a lakossági önszerveződő közösségekkel. A képviselő-testület az önszerveződő, kislődi székhelyű közösségek képviselőjét a tevékenységi kört érintő napirend tárgyalásához tanácskozási joggal meghívja.
13. Az ülés vezetése
20. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, illetve felkérésére vagy akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti. Együttes akadályoztatásuk esetén az ülést az Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti.
(2) A képviselő-testület ülését vezető:
a) megnyitja az ülést,
b) megállapítja az ülés határozatképességét és azt az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri,
c) előterjeszti az ülés napirendjét,
d) tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben hozott döntésekről, valamint a két ülés között történt fontosabb eseményekről.
e) az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó napirendi előterjesztések felett a vitát megnyitja, vezeti, lezárja,
f) megadhatja a szót a megjelent állampolgároknak,
g) szavazásra bocsátja a döntési javaslatot,
h) megállapítja a szavazás eredményét és kihirdeti a testület döntését,
i) az ülés lezárása előtt a képviselők kérdéseire, felvetéseire megadja a lehetőséget.
(3) A képviselő-testület az ülés napirendjéről – egyszerű szótöbbséggel – vita nélkül határoz.
(4) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő vagy bármely képviselő-testületi tag javaslatot tehet, de
a) a javaslattevő köteles az indítványát indokolni,
b) az indítvány elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
14. Napirend előtti témák
21. § (1) A képviselő-testület – vita nélkül – dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról.
(2) Vita nélkül tudomásul veszi a képviselő-testület két ülése között történt fontosabb eseményekről szóló tájékoztatást.
15. Az előterjesztés
22. § (1) Előterjesztésnek minősül:
a) minden a munkatervbe felvett és új – tervezett napirenden kívüli – anyag,
b) előterjesztés benyújtására jogosult által előzetesen javasolt rendelettervezet, határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.
(2) Előterjesztés benyújtására jogosult:
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a témakör szerint illetékes bizottság(ok) elnöke(i),
d) a képviselő-testület tagja,
e) a jegyző.
(3) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést a (4) bekezdésben foglalt kivétellel írásban kell benyújtani. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző tíz napon belül kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki jogszerűségi észrevételt tehet és gondoskodik valamennyi anyag postázásáról a testületi ülés meghívottjainak. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(4) Szóbeli előterjesztést kivételesen, a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján lehet felvenni a napirendek közé.
(5) Szóbeli előterjesztés esetén a határozati javaslatot írásban kell megfogalmazni.
(6) Szóbeli előterjesztés nem tehető olyan ügyekben, amelyekben jogszabály – beleértve jelen SzMSz-t is – a képviselő testület minősített többségű döntését rendeli el.
(7) Az előterjesztés két részből áll:
a) az első rész tartalmazza:
aa) a címet vagy tárgyat, az előzmények ismertetését, különös tekintettel a tárgykört érintő korábbi képviselő-testületi döntéseket,
ab) a tárgykört érintő jogszabályokat,
ac) az előkészítésben részt vevők véleményét,
ad) mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket, amelyek lehetővé teszik a minősítést, és a döntést indokolják.
b) a második rész tartalmazza:
ba) határozati vagy rendeletalkotási javaslatot
bb) a végrehajtásért felelős személy megnevezését
bc) a határidő megjelölését (ha szükséges részhatáridők rögzítését)
(8) A munkatervben az előterjesztés elkészítésére kötelezett – a testületi ülés előtt legalább tíz nappal – köteles bejelenteni a polgármesternek, ha az előterjesztést alapos okkal és indokkal nem tudja elkészíteni.
(9) Az önkormányzati képviselői és a polgármesteri összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést tartalmazó előterjesztést és a képviselő-testület hatáskörébe tartozó fegyelmi ügyek előterjesztéseit az Ügyrendi Bizottság nyújtja be a képviselő-testület elé.
16. Kérdés
23. § (1) A képviselő a képviselő-testületi ülésen az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetésként vagy tájékozódásként kérdést tehet fel
(2) A kérdésre a megkérdezettnek a testületi ülésen kell választ adni.
(3) Amennyiben összetett problémafelvetésről van szó, a válaszadásra a képviselő-testület vita nélküli, egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján, a soron következő testületi ülésen kerülhet sor.
17. Napirendek vitája, döntéshozatal, határozatok nyilvántartása
24. § (1) A képviselő-testület ülését vezető a napirendek sorrendjében minden előterjesztés és a vele összefüggő döntési javaslat felett külön-külön vitát nyit. Ennek során az előterjesztő a napirendhez – a vita előtt – szóbeli kiegészítést tehet. A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, az írásbeli előterjesztéshez képest új adatokat, tényeket és módosító információkat kell tartalmaznia.
(2) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek. E kérdésekre még a vitát megelőzően válaszolni kell.
(3) A vita lezárására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet, a javaslat felett a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(4) A felszólalásokra (hozzászólásokra) a jelentkezés sorrendjében kerül sor. Ha ugyanaz a személy ugyanazon napirenddel kapcsolatban ismételten hozzászólásra jelentkezik, a képviselő-testület ülését vezető a második és a további hozzászólások időtartamát korlátozza.
(5) Az előterjesztésre jogosult a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító vagy kiegészítő indítványt nyújthat be a képviselő-testülethez.
(6) Ha a napirendi ponthoz több hozzászólás nincs, a képviselő-testület ülését vezető a vitát lezárja.
(7) A napirend vitáját az előterjesztő foglalja össze, és egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.
(8) A képviselő-testület ülését vezető az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vita során elhangzott módosító vagy kiegészítő indítványok, majd az előterjesztésben szereplő javaslatok felett kell dönteni.
25. § (1) Ügyrendi javaslat legfeljebb egy perc időtartamban tehető, amely az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő – döntést igénylő – eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.
(2) Ügyrendi javaslat esetében a képviselő-testület ülését vezető soron kívül szót ad, az ügyrendi javaslat megtételét követően a javaslatot vita nélkül azonnal szavazásra bocsátja.
26. § A jegyző jelzi a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntési javaslatuknál vagy döntésüknél jogszabálysértést észlel.
18. Az ülés rendje
27. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester, illetve a képviselő-testületi ülést vezető gondoskodik, amelynek keretében:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendtől, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, illetve a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít,
b) rendreutasítja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja.
(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak.
(3) A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a képviselő-testület ülését vezető rendre utasítja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén az érintettet a terem elhagyására kötelezi.
(4) A nyilvánosság biztosítása érdekében – a zárt ülések kivételével – az állampolgárok a képviselő-testületi ülésekre azok megkezdése előtt és a testület munkájának megzavarása nélkül az ülés megkezdése után is beléphetnek. A nyilvános ülésekről készített jegyzőkönyveket a jegyző az önkormányzat honlapján közzéteszi.
19. Zárt ülés
28. § (1) A Képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben.
(2) A Képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben az érintett kérésére zárt ülést tart.
(3) A Képviselő-testület az érdekelt, az előterjesztő, vagy a Képviselő-testület bármely tagja javaslata alapján – minősített többséggel – az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben zárt ülést rendelhet el.
(4) Zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.
(5) A zárt ülés teljes anyagába a zárt ülés résztvevői tekinthetnek be.
(6) Az érintett és a szakértő kizárólag a zárt ülés anyagának rá vonatkozó részébe tekinthet be.
(7) A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.
20. Döntéshozatal
29. § (1) A képviselő-testület határozatképességéről, illetve a javaslat elfogadásáról Mötv. 47. § (1)-(2) bekezdése rendelkezik.
(2) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testületet nyolc napon belül újra össze kell hívni.
(3) A képviselő-testület minősített többséggel dönt Mötv. 50. §-ában foglaltakon kívül a következő ügyekben:
a) fegyelmi eljárás során hozott határozat elfogadása,
b) intézmény-átalakítás, megszüntetés,
c) hitelfelvétel,
d) közalapítvány létrehozása, megszüntetése, alapítványhoz történő hozzájárulás,
e) az önkormányzat tulajdonában lévő telek és felépítmény feletti rendelkezés,
f) a képviselő-testület hatáskörének átruházása,
g) kitüntetés, díszpolgári cím adományozása,
h) keresetet benyújtása, ha a polgármester tevékenysége sorozatosan törvénysértő, illetve mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén,
i) a polgármesterrel szemben fegyelmi eljárás kezdeményezése esetén annak elrendeléséről,
j) helyi népszavazás elrendelése
k) ha jogszabály a képviselő-testület minősített többségű döntését írja elő.
(4) A minősített többséghez az Mötv. 47. § (2) bekezdésében meghatározott szavazatszám szükséges.
21. Szavazás
30. § (1) A képviselő-testület ülésein a szavazás kézfelemeléssel történik.
(2) A képviselő-testület titkos szavazással dönt, illetve titkos szavazást tarthat az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben.
(3) Titkos szavazás tartását az adott ügy tárgyalásakor a képviselő-testület bármely tagja indítványozhatja, amely indítvány elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
(4) A titkos szavazás lefolytatását, a szavazatok összeszámlálását az Ügyrendi Bizottság végzi.
(5)
(6) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, az arra kijelölt helyiségben történik. A képviselők a szavazólapokat tartalmazó borítékot lezárt urnában helyezik.
(7) A titkos szavazásról a bizottság elnöke külön jegyzőkönyvet készít, amely a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv mellékletét képezi. A külön jegyzőkönyv tartalmazza:
a) a szavazás helyét, napját, kezdő és befejező időpontját,
b) a szavazatszámláló bizottság elnökének és tagjainak nevét,
c) a szavazás során felmerült körülményeket,
d) a szavazás számszerű eredményét, az érvényes és érvénytelen szavazatok számának feltüntetésével.
(8) A bizottság elnöke a külön jegyzőkönyv alapján hirdeti ki a szavazás eredményét.
31. § (1) A képviselő-testület név szerinti szavazással dönt azokban az ügyekben, amelyekben jogszabály név szerinti szavazás tartását rendeli el.
(2) A polgármester valamint bármely képviselő indítványozhatja név szerinti szavazás tartását, amelyről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.
(3) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazás nem tartható.
(4) Név szerinti szavazásnál a jegyző betűrendben felolvassa a képviselő-testület tagjainak névsorát, akik nevük felolvasásakor „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” kijelentéssel szavaznak.
(5) A név szerinti szavazás eredményét a polgármester megállapítja és kihirdeti.
22. A határozatok nyilvántartása
32. § (1) A képviselő-testület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámozással és évszámmal kell ellátni a következők szerint:
23. Közmeghallgatás rendje
33. § (1) A képviselő-testület az Mötv.-ben foglaltak szerint közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatás idejét és az első részének témáját a képviselő-testület határozza meg a tárgyévi munkaterv elfogadásakor.
(3) A közmeghallgatást – lehetőség szerint – Kislőd Község Művelődési Házában kell megtartani. Amennyiben a közmeghallgatás a fenti helyszínen előreláthatólag nem tartható meg, a képviselő-testület legalább harminc nappal a közmeghallgatást megelőzően dönt a helyszínéről.
(4) A közmeghallgatáson felvetett közérdekű kérdésekre és javaslatokra lehetőleg azonnal szóban, vagy legfeljebb harminc napon belül írásban választ kell adni.
(5) Az írásban adott választ az SzMSz 36. § (1) bekezdésében foglaltak szerint közzé kell tenni.
(6) A közmeghallgatás időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot legalább tizenöt nappal előbb, az SzMSz 36. §-ának megfelelően tájékoztatni kell.
24. Az önkormányzati rendeletek alkotásának főbb szabályai
34. § (1) Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhet:
a) polgármester,
b) alpolgármester,
c) képviselő-testület tagja,
d) képviselő-testület bizottsága,
e) jegyző,
f) nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete.
(2) A rendelet-tervezetek és rendeletek nyilvánosságáról, illetve a rendelet-tervezetek társadalmi egyeztetéséről külön rendelet rendelkezik.
(3) Az önkormányzat Szervezeti- és Működési Szabályzatáról, költségvetéséről és zárszámadásáról valamint a településrendezési tervekről szóló rendelet-tervezeteket a polgármester, az egyéb rendelet-tervezeteket a jegyző terjeszti a képviselő-testület elé.
(4) A rendelet-tervezet előterjesztője tájékoztatja a képviselő-testületet az előkészítés és véleményezés során javasolt, de a tervezetbe be nem épített javaslatokról, utalva a mellőzés indokaira is.
35. § (1) Az önkormányzati rendeleteket külön-külön a naptári év elejétől folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni az alábbiak szerint:
25. Az önkormányzati rendelet kihirdetésének módja
36. § (1) Az önkormányzati rendeletet Kislőd Község Önkormányzat hirdetőtábláján (8446 Kislőd, Hősök tere 1.) történő kifüggesztéssel kell kihirdetni.
(2) A hirdetményt tizenöt napra kell kifüggeszteni, és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját.
(3) A kihirdetés időpontján a kifüggesztés napját kell érteni.
(4) Az önkormányzat hatályos rendeleteit az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.
(5) Az (1) és (4) bekezdésekben foglalt feladatok ellátásáról a jegyző gondoskodik.
(6) A Közös Hivatalban a rendeletek egy-egy példányát el kell helyezni. A jegyző köteles gondoskodni a rendeletek elektronikus rögzítéséről és nyilvántartásáról.
26. Jegyzőkönyv
37. § (1) A képviselő-testület üléséről az Mötv. vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) A jegyzőkönyv irattári példányához csatolni kell az eredeti jelenléti ívet, míg a kormányhivatalnak megküldött példányhoz másolatban kell csatolni azt.
(3) Ha a képviselő a hozzászólását írásban nyújtotta be, úgy azt is mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.
(4) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv eredeti példányát – annak mellékleteivel együtt – a jegyző kezeli, gondoskodik a jegyzőkönyvek évenkénti beköttetéséről, valamint megfelelő őrzéséről.
27. A képviselő-testület bizottságai
38. § (1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására, illetve jogszabály rendelkezése alapján – állandó vagy ideiglenes bizottságokat hoz létre.
(2) A képviselő-testület ideiglenes bizottságokat meghatározott szakmai feladat ellátására, illetve időtartamra alakíthat.
(3) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről és működésének időtartamáról a bizottság megalakításakor dönt. E döntés módosítását szükség esetén bármelyik képviselő írásban indítványozhatja.
(4) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését követően, illetve működése időtartamának lejártával megszűnik.
(5) A képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre:
a) Ügyrendi Bizottság. A bizottság létszáma: 3 fő
(6) A bizottság elnökét, valamint képviselő és nem képviselő tagjait a polgármester javaslatára a képviselő-testület választja meg.
(7) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.
(8) A képviselő több bizottság tagjának, de egy bizottság elnökének választható meg.
(9) A bizottság tagjainak névsorát és részletes feladatait az SzMSz 4. melléklete tartalmazza.
39. § (1) Az állandó vagy ideiglenes bizottság belső működési szabályait tartalmazó ügyrendjét – az Mötv. és az SzMSz kereti között maga állapítja meg, amelyet az elnöke tájékoztatás céljából a képviselő-testület elé terjeszt.
(2) A bizottság határozatképességére, a határozathozatal módjára és a zárt ülés tartására a képviselő-testületre vonatkozó szabályok az irányadók.
(3) A bizottsági tag köteles a tudomására jutott titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége bizottsági tagságának megszűnése után is fennáll.
(4) A bizottság éves munkaterv alapján működik, amelyet a képviselő-testület éves munkatervének meghatározását követően harminc napon belül köteles elkészíteni.
(5) A bizottságok működése ügyviteli feladatainak ellátása keretében a Közös Hivatal az elnök közreműködésével:
a) elkészíti a képviselő-testület munkaterve alapján a bizottság ülésterv-tervezetét,
b) gondoskodik az ülés meghívójának és előterjesztéseinek összeállításáról és kiküldéséről,
c) elkészíti a bizottsági ülés jegyzőkönyvét, melyet eljuttat a jegyzőnek törvényességi felülvizsgálat céljából.
40. § (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le.
(2) Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy a meghívót és az előterjesztéseket legalább az ülést megelőző három nappal kézhez kapják a meghívottak.
(3) A bizottságot három napon belüli időpontra össze kell hívni a képviselő-testület határozata alapján, illetve a polgármester, vagy a bizottsági tagok több mint felének napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.
(4) A bizottsági ülésekre meg kell hívni a polgármestert, az alpolgármestert és a jegyzőt.
(5) A képviselő-testület és a bizottság(ok), valamint a bizottságok egymás közötti zavartalan kapcsolatát a polgármester biztosítja.
(6) A bizottságok működési rendjére az Mötv. vonatkozó rendelkezéseit az SzMSz-ben foglalt kiegészítésekkel megfelelően kell alkalmazni.
28. Német Nemzetiségi Önkormányzat
41. § (1) A Német Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete saját hatáskörben határozza meg szervezeti és működési rendjét.
(2) Az önkormányzat – a Német Nemzetiségi Önkormányzattal kapcsolatos – feladataira a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény vonatkozó rendelkezései, valamint az önkormányzat és a Német Nemzetiségi Önkormányzat között kötött együttműködési megállapodás rendelkezései irányadóak.
(3) Az önkormányzat a Német Nemzetiségi Önkormányzat részére biztosítja a testületi működésének feltételeit, ennek keretében:
a) biztosítja a Német Nemzetiségi Önkormányzat testületi működéséhez igazodó helyiséghasználatot az önkormányzat székhelyén,
b) a Közös Hivatal közreműködésével biztosítja a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását, a szakmai segítségnyújtást, amellyel kapcsolatos költségeket az önkormányzat viseli.
(4) Ha a Német Nemzetiségi Önkormányzat jogainak gyakorlásához a képviselő-testület vagy szervének döntése szükséges, a Német Nemzetiségi Önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a döntésre jogosult képviselő-testület a következő ülésén napirendre tűzi, illetőleg a kezdeményezés benyújtásától számított harminc napon belül döntést hoz.
(5) A nemzetiségi intézmények vezetőinek kinevezésére (felmentésére, vezetői megbízás visszavonására), illetőleg a nemzetiséghez tartozók képzésére is kiterjedő helyi önkormányzati döntés meghozatalára csak az érintett települési nemzetiségi önkormányzat egyetértésével kerülhet sor.
(6) A Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke által benyújtott együttműködési megállapodást Kislőd Község Önkormányzat Képviselő-testülete harminc napon belül jóváhagyja.
42. § (1) A Német Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete a 41. § (5)-(6) bekezdéseiben meghatározott esetekben a kézhezvételétől számított harminc napon belül nyilatkozik. A határidő elmulasztása jogvesztő.
(2) A Német Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületének feladat- és hatásköre ellátásához szükséges, Kislőd Önkormányzat Képviselő-testületének tulajdonában lévő vagyont a Német Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületének használatába kell adni, ez azonban nem akadályozhatja a települési önkormányzat feladat-és hatáskörének ellátását.
43. § (1) Kislőd Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Német Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületének írásbeli kérelme szerint köteles biztosítani, hogy rendeleteinek kihirdetése, hirdetményének közzététele a kisebbség anyanyelvén is megtörténjék.
(2) Kislőd Község Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzati tulajdonú Művelődési Ház emeleti irodájának korlátlan használatát biztosítja a Német Nemzetiségi Önkormányzat részére, annak működéséhez.
(3) Kislőd Község Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzati ingatlanok és eszközök használatát előzetes megállapodás alapján biztosítja a Német Nemzetiségi Önkormányzat rendezvényeinek szervezéséhez és lebonyolításához.
(4) Kislőd Község Önkormányzata hivatalán keresztül szakmai és adminisztratív segítséget nyújt a Német Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testületi jegyzőkönyveinek, pályázatainak, egyéb dokumentumainak elkészítéséhez és benyújtásához.
29. Roma Nemzetiségi Önkormányzat
44. § (1) A Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete saját hatáskörben határozza meg szervezeti és működési rendjét.
(2) A Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testület működésére, az ezzel kapcsolatos önkormányzati feladatokra a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény vonatkozó rendelkezéseit jelen SzMSz 41-43. §-aiban foglalt kiegészítésekkel megfelelően kell alkalmazni.
VI. Polgármester, alpolgármester, jegyző
30. A polgármester
45. § (1) Kislőd Község Polgármestere főállásban tölti be tisztségét.
(2) A polgármesterrel kapcsolatos munkáltatói jogok közül a képviselő-testület az alábbiakat gyakorolja:
a)
b) jutalmazás,
c) összeférhetetlenség kimondása,
d) fegyelmi eljárás megindítása és fegyelmi büntetés kiszabása,
e) anyagi felelősség megállapítása.
(3)
(4) A vonatkozó jogszabályi előírásokban szabályozott feladatokon túl a polgármester feladata különösen:
a) Kislőd község fejlődésének előmozdítása, elősegítése,
b) önkormányzat vagyonának megőrzése és gyarapítása,
c) önkormányzati gazdálkodás feltételeinek megteremtése,
d) nyilvánosság megteremtése, helyi fórumok szervezése,
e) lakosság önszerveződő közösségeinek a támogatása, a szükséges együttműködés kialakítása,
f) önkormányzati intézmények működésének segítése, azok ellenőrzése,
g) a képviselő-testület tulajdonosi képviselete maga, vagy az általa megbízott személy útján az önkormányzat vállalkozásaiban a külön rendeletben meghatározottak szerint,
h) a képviselő-testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának megszervezése,
i) a képviselő-testület tagjai és bizottságai munkájának segítése,
j) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése,
k) képviselő-testület munkatervének előkészítése, benyújtása, az elfogadott munkaterv végrehajtása.
(5) A polgármester a jogszabályokban és az e rendeletben meghatározott hatáskörein túlmenően:
a) dönt a költségvetési tartalék egyszázezer forintig terjedő felhasználásról,
b) irányítja az önkormányzat nemzetközi tevékenységét, ellátja az önkormányzat nemzetközi kapcsolataival összefüggő protokolláris feladatokat,
c) nyilatkozatot ad a hírközlő szervek részére,
d) gondoskodik a képviselő-testület és szervei, valamint az intézmények munkáját, céljait hitelesen és tárgyilagosan bemutató, a község érdekének megfelelő propaganda tevékenység kialakításáról,
e) részt vesz az önkormányzat tagságával működő társulások, konzorciumok, gazdasági társaságok irányító vagy döntő szervezetének ülésein, ezeken és képviseli az önkormányzat érdekeit.
(6) A Közös Hivatallal összefüggő feladatait az Mötv. vonatkozó rendelkezései tartalmazzák.
(7) A polgármester feladat- és hatáskörébe tartozik minden olyan ügy, amelyet jogszabály feladat- és hatáskörébe utal.
(8) A Képviselő-testület által a polgármesterre ruházott feladat- és hatáskörök felsorolását az SzMSz 6. melléklete tartalmazza.
(9) A polgármester munkaideje heti 40 óra, amelyből az önkormányzat tanácstermében minden hétfőn 9.00 órától 13.00 óráig fogadónapot tart. Amennyiben a hétfői nap munkaszüneti napnak minősül, a polgármester a fogadónapot a következő munkanapon tartja.
(10) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett a Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével döntést hozhat
a) amennyiben a képviselő-testület –határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést
b) valamint a két ülés között a képviselő-testület hatáskörébe tartozó halaszthatatlan önkormányzati ügyben.
31. Az alpolgármester
46. § (1) Az alpolgármesterrel kapcsolatos munkáltatói jogok közül a képviselő-testület gyakorolja a következőket:
a) megválasztás,
b) tiszteletdíj megállapítása,
c) összeférhetetlenség kimondása,
d) fegyelmi eljárás megindítása és a fegyelmi büntetés kiszabása,
e) anyagi felelősség megállapítása.
(2) Az alpolgármester feladatai – jellegüket, tartalmukat tekintve, a polgármester utasításainak megfelelően – előkészítő, összehangoló jellegűek, így részt vesz:
a) a képviselő-testület ülésére kerülő előterjesztések kidolgozásában,
b) a gazdasági, társadalmi és közszolgáltatást végző szervezetekkel, továbbá a lakossággal való kapcsolattartásban,
c) a kinevezési és a testület hatáskörébe tartozó választási ügyek előkészítésében.
(3) Az alpolgármester a polgármester felkérésére, annak akadályoztatása esetén vagy távollétében helyettesíti a polgármestert.
(4) Az alpolgármester a polgármester tizenöt munkanapot meghaladó egybefüggő távolléte vagy akadályoztatása esetén annak felkérése nélkül is helyettesíti a polgármestert.
32. A jegyző
47. § (1) A jegyző a Közös Hivatal székhelyén minden hét hétfői napján 8.00 órától 16.00 óráig, Kislőd Község Önkormányzat székhelye szerinti önkormányzati irodában minden hét keddi napján 08.00 órától 16.00 óráig fogadónapot tart.
(2) A jegyző feladat- és hatáskörébe tartozik minden olyan ügy, amelyet jogszabály és a képviselő-testületek döntései hatáskörébe utalnak.
(3) A jegyző és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a Közös Hivatal pénzügyi ügyintézője látja el.
(4) A jegyző az Mötv.-ben meghatározott – a döntés és működés jogszabálysértő voltára vonatkozó – jelzési kötelezettségének a döntés meghozatala előtt vagy ha az később jut tudomására a tudomásra jutástól számítva haladéktalanul tesz eleget.
VII. A Közös Hivatal
48. § (1) A Közös Hivatal belső tagozódását, létszámát, feladatait és működésének szabályait Közös Hivatal ügyrendje határozza meg, amelyet a képviselő-testület hagy jóvá.
(2) A Közös Hivatal működésének ellenőrzése, a feladatok egyeztetése céljából az érdekelt községek polgármesterei rendszeresen tartanak megbeszéléseket a jegyző részvételével.
VIII. Az önkormányzat költségvetése, gazdálkodása, vagyona
33. Az önkormányzat költségvetése
49. § (1) A képviselő-testület a költségvetését rendelettel állapítja meg, amelyben dönt arról, hogy az adott költségvetési évben a kötelező feladatain túl, milyen önként vállalt feladatot lát el.
(2) Az (1) bekezdésben szereplő rendeletet az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és végrehajtási rendeletei rendelkezésének megfelelően kell megalkotni.
(3) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik:
a) Az első fordulóban történik a költségvetési koncepció elkészítése, melynek kiemelt feladatai:
aa) a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv,
ab) az önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérés,
ac) az elemzés és helyzetfelismerés során számításba veendők a bevételi források, azok bővítésének lehetőségei, a kiadási szükségletek, azok gazdaságos célszerű megoldásainak meghatározása
ad) az igények és célkitűzések egyeztetése,
ae) a szükségletek kielégítési sorrendjének a meghatározása,
af) a várható döntések hatásainak előzetes felmérése,
b) A második fordulóban történik a költségvetési rendelet-tervezetének kidolgozása, amely alternatív javaslatot is tartalmazhat. A rendelet-tervezet javaslat formájában kerül a képviselő-testület elé a vonatkozó jogszabályi előírások szerinti tartalommal.
34. Az önkormányzati gazdálkodás szabályai
50. § (1) Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos, a vonatkozó jogszabályi előírások szerinti feladatokat a jogszabályi előírások alapján a Közös Hivatal látja el.
(2) Az önkormányzat gazdálkodásának részletszabályait külön szabályzatok tartalmazzák.
35. Az önkormányzat vagyona
51. § (1) Az önkormányzat törzsvagyonát, valamint a forgalomképes és a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakkal való gazdálkodás előírásait külön rendeletében állapítja meg.
(2) Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére az Mötv.-ben meghatározott szabályok irányadók.
(3) Kislőd Község Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről megbízási szerződéses jogviszony keretében gondoskodik.
IX. Helyi népszavazás
52. § (1) A helyi népszavazás kiírásáról a Képviselő-testület minősített többséggel határoz. Kötelező kiírni a helyi népszavazást, ha a község választópolgárainak legalább 20%-a kezdeményezte.
(2)
(3) A helyi népszavazás lebonyolításánál az eljárási szabályok tekintetében a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény törvényben foglaltakat kell alkalmazni.
X. Záró rendelkezések
53. § (1) E rendelet 2014. február 15. napján lép hatályba.
(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszíti Kislőd Község Önkormányzat Képviselő-testületének az Önkormányzat- és Szervei Szervezeti- és Működési Szabályzatáról szóló 10/2012. (IX. 14.) önkormányzati rendelete.
Az önkormányzati rendeletet a Kislőd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (XI. 6.) önkormányzati rendelete 56. §-a hatályon kívül helyezte 2024. november 7. napjával.
Az 1. melléklet a Kislőd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. melléklet a Kislőd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.