Kislőd Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében, kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés és a 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Veszprém Megyei Kormányhivatal Állami Főépítész, NMHH Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság, Miniszterelnökség Örökségvédelmi Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkárság (világörökség védelme), Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály és a partnerségi egyeztetés szabályai szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. Értelmező rendelkezések

1. §      E rendelet alkalmazásában használt fogalmak:

1. Aranymetszés arány: természetes arányszám, értéke 2 négyzetgyöke (1,4141…)
2. Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 40%-át nem haladja meg.
3. A0 méret: 1188 mm x 840 mm DIN szabvány szerint
4. A1 méret: 840 mm x 594 mm DIN szabvány szerint
5. Egyéb műszaki berendezések: épületre szerelt műszaki eszköz (pl.: klíma/hőszivattyú kültéri egység, antenna, közművezeték, mérőóra, mérőszekrény napelem, napkollektor)
6. Háromszintű takaró növényzet: füves beültetés, talajtakaró- és bokor/cserje telepítés, valamint fa kiültetés egyidejű alkalmazása
7. Helyi jellegű homlokzatképzés: terméskő, tégla, fa, fehér, szürke vagy sárga pasztellszínű nemes vakolat, meszelt vagy fehér, illetve szürke vagy sárga pasztellszínűre festett simított vakolat
8. Helyi jellegű lábazatképzés: terméskő, tégla, cementszínű vakolt felület
9. Helyi jellegű tetőhéjazat: natúr, vörös, barna, antikolt, illetve szürke színű agyagcserép, betoncserép, hagyományos korcolt vagy lécbetétes fémlemezfedés. (Szabvány szürke palafedés csak meglévő, ilyen fedés kiegészítéseként, átalakítás, bővítés, hozzáépítés, felújítás esetén tekinthető helyi jellegűnek.)
10. Helyi védettségű egyedi érték:
    1. az építmény (épület és műtárgy) vagy ezek együttese vagy valamely részlete (anyaghasználat, szerkezet, színezés stb.),
    2. szobor, képzőművészeti alkotás, tér- és utcabútor,
    3. egyedi tájérték.
11. Információs kiegészítő elemek: cégér, cégfelirat, üzletfelirat, címtábla, névtábla.
12. Látványterv: a tervezett létesítmény adott helyszínre illesztett, a környezethez való viszonyát több nézőpontból bemutató rajzos vagy képi megjelenítés.
13. Táblás tetőfedés: minden olyan tetőn alkalmazott fedés, amely az anyagszerűségétől eltérő formában, méretben és textúrában jelenik meg, pld: bitumenes zsindelylemez cserép-, palafedésű mintázattal, bitumenes hullámlemezek, fém anyagú ún. cserepeslemez cserépfedés utánzattal.
14. Tájba illesztés: Az építmények és a létesítmények a táji adottságokhoz igazodó elhelyezése és kialakítása, amely magában foglalja a létesítmény, az építmény elhelyezésére alkalmas helyszín meghatározását, az esztétikai megjelenést kedvezően befolyásoló kialakítását (táji adottságokhoz illő forma-, anyag- és színhasználat), illetve a létesítmény, építmény környezetének rendezését.
15. Települési köszöntő, elköszönő műtárgy: amely részben reklámnak nem minősülő információs, települési jellegzetességet hordozó tartalommal települési érdeket szolgál.
16. Természetes látszó anyag: terméskő, tégla, fa.
17. Természetes látszó anyaghasználatú épület: rakott vagy ragasztott terméskő, boronafal, vagy látszó fagyálló téglafelületű lábazat, homlokzat, égetett agyagcserép, vagy természetes pala tetőhéjazat.
18. Természetes látszó anyaghasználatú támfal: rakott vagy ragasztott terméskő, kőbox, vagy látszó fagyálló téglafelület.
    
19. Tér- és utcabútor: asztal, pad, hulladéktároló.

II. FEJEZET

A HELYI VÉDELEM

2. A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszüntetésének szabályai

2. § (1) A helyi egyedi védelem a 2. mellékletben felsorolt helyrajzi számokon lévő építmények és építmény-együttesek egészére, vagy csak azok jelzett részleteire terjed ki.

(2) Helyi védelem akkor szüntethető meg, ha a védetté nyilvánításkor fennálló értékek elpusztultak, vagy helyre nem állíthatóan.

(3) A helyi védelem módosítását (védett érték törlése, vagy új érték felvétele) bármely természetes, vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban kezdeményezheti a település polgármesterénél.

(4) 

3. Az önkormányzat döntésével összefüggő feladatok

3. § (1) Az önkormányzat a helyi védelem alá tartozó épületekről, műtárgyakról, köztéri műalkotásokról, nyilvántartást vezet.

(2) A nyilvántartás legalább a magasabb rendű jogszabályokban meghatározottakat kell, hogy tartalmazza

(3) Az önkormányzat a helyi védelem alatt álló egyedi elemeket „Helyi védett érték” feliratú – az önkormányzat által készíttetett és kihelyezett – táblával jelöli meg, amelyeknek szükség szerinti cseréjéről, pótlásáról gondoskodik.

4. A helyi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

4. § (1)  A helyi védelem alatt álló értéknek a védelem céljának megfelelő folyamatos karbantartásáról, rendeltetésének megfelelő használatáról, illetve fenntartásáról a tulajdonos köteles gondoskodni.

(2) A tulajdonos jókarbantartási kötelezettsége kiterjed a helyi védelem alatt álló elem minden védett alkotórészére.

(3) Helyi védelem alatt álló építményt egészében elbontani, növény-egyedet, növény-együttest kivágni tilos, kivéve akkor, ha az közvetlen életveszély elhárítása érdekében elkerülhetetlen. Bontás, csak a védettség törlése után, részleges bontás értékvizsgálati dokumentáció alapján végezhető.

(4) A helyi védelmet jelölő önkormányzati tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles.

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

5. Településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

5. § (1)  Településképi szempontból meghatározó területek:

1. Belterületi történeti jellegű lakóterületek (a továbbiakban: TL1)
2. Belterület, újabb kialakítású (beépített) lakóterületek (a továbbiakban: TL2)
3. Belterület, új kialakítású (még beépítetlen) lakóterületek (a továbbiakban: TL3)
4. Belterületi történeti jellegű lakóterületekbe ágyazódó település-központ vegyes területek (a továbbiakban: TV1)
5. Kereskedelmi-szolgáltató jellegű gazdasági terület (a továbbiakban: TGK)
6. Épített beavatkozást igénylő rendeltetés nélküli belterületi zöldfelületek (a továbbiakban: TZ)
7. Temető terület (a továbbiakban: TKT)
8. Megújuló (nap) energiapark kialakítására nem igénybe vehető általános külterületi mezőgazdasági/erdő (a továbbiakban: TKÁ)
9. Kalandpark területe (a továbbiakban: TKP)
10. Megújuló (nap) energiapark kialakítására is igénybe vehető általános külterületi mezőgazdasági/erdő (a továbbiakban: TKM)
11. Közlekedés jellegű közterület (a továbbiakban: TK)

(2) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 3. melléklet tartalmazza.

IV. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

6. Valamennyi településképi szempontból meghatározó területen az építmények és épületek anyaghasználatára vonatkozóan alkalmazandó egyedi építészeti követelmények

6. § (1)  Az épületek telepítésekor a környezet – jellemzően a közvetlenül szomszédos ingatlanok, tágabb értelemben az utcaszakasz, három-négy szomszédos telek – kialakult irányultságait – jellemző párhuzamosság, hosszoldal iránya – kell figyelembe venni.

(2) Új épületek építésekor, meglévő épületek bővítése, átalakítása, korszerűsítése, felújítása során a külső megjelenést és tájba illesztést befolyásoló anyagok fajtáját, minőségét, színvilágát a környezet adottságaihoz való illeszkedés figyelembevételével kell meghatározni.

(3) Az épületek külső felületeinek meghatározásakor az egyes anyagokra jellemző, természetes hatású színek alkalmazandóak, kerülni kell a nagy felületeken megjelenő, rikító, a településképben bántóan harsányan megjelenő vagy erősen művi hatású építészeti- és színezési megoldásokat.

(4) A tervezett épületeket elsősorban a természetes terepszintre kell ültetni, kerülendők a 2 m-t meghaladó mértékű bevágások és feltöltések egyaránt. A rendezett terepen kialakuló szintkülönbségek áthidalását elsősorban növényzettel fedett rézsűkkel, ha ez nem lehetséges, természetes anyaghasználatú támfalakkal kell megoldani.

(5) A tetőidom kialakításánál a környezetben jellemző, meghatározó tetőidom irányultsága, gerinciránya és összetettsége, kontyolt vagy oromfalas lezárása szerkesztési elveiben követendő.

(6) Kerítés jellemzően a telekhatáron vagy annak közvetlen közelében telken belüli elhelyezéssel építhető.

(7) Belterületen a TL1 és TV1 területek kivételével utcai kerítés áttört kerítésként helyi jellegű lábazatképzésű tömör felületekkel, kovácsoltvas fémháló vagy fa anyagokból kialakított kitöltő mező alkalmazásával vagy dróthálót átfonó sövénykerítésként építhető. A kerítés anyagát, méretét a csatlakozó kerítésekhez illeszkedve, azokat figyelembe véve kell kialakítani.

(8) Lakótelkeknél, az állattartásra szolgáló építmények oldalhatáron álló beépítésnél a telek azon oldalán helyezhetők el, ahol a lakóépület áll, szabadon álló beépítési módnál pedig a lakóépület takarásában vagy azzal egy épülettömegben.

(9) Kiegészítő funkciójú építmény legmagasabb pontja nem haladhatja meg a főfunkciójú épület legmagasabb pontját, elhelyezése TL1 és TV1 területek kivételével csak a telek belső területén lehet.

7. TL1-re vonatkozó területi- és egyedi építészeti követelmények

7. § (1)  A területen a fő rendeltetés szerinti funkció kizárólag egy épülettömegben helyezhető el.

(2) A fő rendeltetés szerinti új épület (tetőgerincre merőlegesen mérhető) szélessége legfeljebb 8,0 m lehet. A főépületen hagyományos vakolt kéményfejek, eresz- és oromkinyúlás, helyben szokásos nyíláskeretek és vakolattagozatok építendőek. Új utcai homlokzati ablaknyílás aranymetszést közelítő álló téglalap legyen.

(3) A területen az épületeket helyi jellegű lábazatképzéssel, helyi jellegű homlokzatképzéssel és helyi jellegű tetőhéjazattal kell kialakítani.

(4) Melléképítmény és a főrendeltetés szerinti épületen kívüli egyéb épület a telek beépített oldalhatárán, a főrendeltetés szerinti épület vonalának folytatásában létesíthető.

(5) A melléképítmény és az egyéb épület szélessége legfeljebb 7,0 m lehet.

(6) A terület telkein épület csak 38-45°-os hajlásszögű vagy a főrendeltetés szerinti meglévő épület tetőhajlásszögéhez illeszkedő magastetővel épülhet. A tetőforma szimmetrikus (kombinált) nyeregtető lehet

(7) A területen egyéb műszaki berendezések közterületre néző homlokzaton és tetőfelületen történő telepítése nem megengedett.

(8) A területen ingatlanok utcai határain látszó terméskőből falazott vagy vakolt tömör kerítések is létesíthetőek. A meglévő tömör kerítések megtartandóak.

8. TL2-re vonatkozó területi- és egyedi építészeti követelmények

8. § (1) Új épület oldalhatáron álló beépítési mód esetén a kialakult oldalhatáron, attól 1 m-re telepíthető, illeszkedve a környező beépítéshez. A közterületek felöli utcakép védelme érdekében utcai tartományban létesítendő a főépület, mellékrendeltetés mögötte.

(2) Utcától 20 %-nál nagyobb mértékben emelkedő terep esetén előkertben utcai támfalgarázs létesíthető, de a nyitott garázskapu a közterületi térbe nem nyúlhat be.  A terület telkein a fő rendeltetés szerinti funkció kizárólag egy épületben helyezhető el. A fő rendeltetés szerinti új épület szélessége legfeljebb 9,0 m lehet.

(3) Melléképítmény és az egyéb épület a főrendeltetés szerinti épülettel egy vonalban épülhet, szélessége legfeljebb 8,0 m lehet.

(4) A terület telkein épület csak magastetős, 30-45°-os hajlásszögű vagy a meglévő főrendeltetés szerinti épület tetőhajlásszögéhez illeszkedő tetővel épülhet. A tetőforma szimmetrikus (kombinált) nyeregtető lehet.

(5) A területen egyéb műszaki berendezések közterületre néző homlokzaton és tetőfelületen történő telepítése tetősíkban elhelyezett napkollektorok kivételével nem megengedett.

(6) Könnyűszerkezetes (szerelt jellegű) épületek homlokzati kialakítása a környezethez, utcához alkalmazkodóan vakolással alakítandó ki.

(7) A területen helyi jellegű lábazatképzés, helyi jellegű homlokzatképzés és helyi jellegű tetőhéjazat alkalmazható.

(8) A főépületen hagyományos vakolt kéményfejek, eresz- és oromkinyúlás, helyben szokásos nyílásarányok építendőek.

9. TL3-ra vonatkozó területi- és egyedi építészeti követelmények

9. §(1) Új épület oldalhatáros beépítési mód esetén az északi irányhoz közelebbi oldalhatáron, attól 1 m-re telepíthető. A közterületek felöli utcakép védelme érdekében utcai telekhatárhoz közelebb létesítendő a főépület, mellékrendeltetés mögötte.

(2) Utcától erősen emelkedő terep esetén előkertben utcai támfalgarázs a komolyabb művi terepalakítás elkerülése érdekében létesíthető, de a nyitott garázskapu a közterületi térbe nem nyúlhat be.

(3) A kötelező beépítési vonal az építési hely utca felőli határvonala.

(4) Könnyűszerkezetes (szerelt jellegű) épületek homlokzati kialakítása a környezethez, utcához alkalmazkodóan vakolással alakítandó ki.

(5) Kialakítandó tetőhajlásszög a meghatározó tetőfelületeken 25-45 fok közötti. A tetőforma szimmetrikus kombinált magastető lehet.

10. TV1-re vonatkozó területi- és egyedi építészeti követelmények

10. § (1)  Épületek a környező beépítéshez illeszkedve telepítendőek. A jelentősebb alapterületű (köz) épületek esetében tagolt tömegképzés alkalmazandó.

(2) A kötelező beépítési vonal a kialakult beépítési vonalnak megfelelő, ennek hiányában az építési hely utca felőli határvonala.

(3) A területen az épületek kialakításának alkalmazkodnia kell a műemléki épületegyüttes látványához, anyaghasználatához. Az épületek csak vakolt, illetve festett homlokzattal, magastetővel készülhetnek. A tetőfedés csak helyi jellegű lehet. A homlokzat tagozatai kialakításának a műemléki környezetre jellemző arányokat kell követni.

(4) Kialakítandó tetőhajlásszög a meghatározó tetőfelületeken 37-45 fok közötti. A tetőforma szimmetrikus (kombinált) nyeregtető lehet, teljes kontyolású, oromfalas, vagy tűzfalas főtetővel.

(5) A főépületen hagyományos vakolt kéményfejek, ereszkinyúlás és oromkinyúlás, helyben szokásos nyíláskeretek és vakolattagozatok építendőek.

(6) Az utcai homlokzaton létesülő ablakok aranymetszés arányt közelítő álló téglalap befoglaló mérettel, hagyományos osztott (hatosztatú) üvegezéssel készüljenek.

11. TGK-ra vonatkozó területi- és egyedi építészeti követelmények

11. § (1)  Épületek a környező beépítéshez illeszkedve telepítendőek. A jelentősebb alapterületű épületek esetében tagolt tömegképzés alkalmazandó.

(2) A kötelező beépítési vonal a kialakult beépítési vonalnak megfelelő, ennek hiányában az építési hely utca felőli határvonala.

(3) Könnyűszerkezetes (szerelt jellegű) épületek homlokzati kialakítása a környezethez, utcához alkalmazkodóan alakítandó ki.

(4) A területen helyi jellegű lábazatképzés és a környezethez illeszkedő tetőhéjazat alkalmazható.

(5) Kialakítandó tetőhajlásszög a meghatározó tetőfelületeken 15-40 fok közötti. A tetőforma kombinált tető lehet. A területen táblás tetőfedés is alkalmazható.

(6) Épületek kizárólag a lakóterületek felőli övezeti határon kialakított háromszintű takaró növényzet takarásában helyezhetők el. A takaró növényzet telepítését a főépület használatbavételéig el kell végezni.

12. TZ-re vonatkozó területi- és egyedi építészeti követelmények

12. § (1)  A természetes lejtős terepet csak a minimálisan szükséges mértékben megváltoztatva, kizárólag növényzettel fedett rézsűvel szabad rendezni.

(2) Általános esetben a területen kerítés nem létesíthető. Csak az építmények körüli drótfonat, vadvédelmi kerítés illetve műtárgyak körül természetes látszó anyagú tömör felületek építhetőek fa- vagy fémszerkezetű áttört mezőkkel, korlátszakaszokkal

13. TKT-re vonatkozó területi- és egyedi építészeti követelmények

13. § (1)  A területen természetes látszó anyaghasználatú épület építhető, ereszkinyúlással és oromkinyúlással, helyben szokásos nyíláskeretekkel és vakolattagozatokkal.

(2) Az épületek 30-45 fok közötti hajlású magastetővel fedhetők. A tetőforma szimmetrikus nyeregtető, vagy egyszerű geometriájú kombinált tetőidom lehet.

(3) Utcai, közterületi telekhatáron csak átlátható, alacsony kő, vakolt lábazatú, fa lécezésű áttört kerítés létesíthető. A temető határain a kerítés mentén telken belül 3 m szélességben takaró növényzet (fasor) telepítendő.

(4) A funkcionálisan szükséges burkolt felületek mellett jellemzően zöldbe ágyazott síremlékek létesíthetőek a kialakult rendbe illeszkedő kialakítással, magassággal, szimbolikával.

14. TKÁ-ra vonatkozó területi- és egyedi építészeti követelmények

14. § (1) A területen természetes látszó anyaghasználatú épület, műtárgy építhető, ereszkinyúlással és oromkinyúlással, helyben szokásos nyíláskeretekkel és vakolattagozatokkal.

(2) Általános esetben kerítés nem létesíthető. Kizárólag épületek, építmények, műtárgyak körül a szükséges mértékű drótfonat illetve vadvédelmi kerítés építhető

(3) A területen megújuló energia hasznosítását célzó (nap) energiapark nem létesíthető, természet-közeli állapotban megőrzendő a terület.

15. TKP-re vonatkozó területi- és egyedi építészeti követelmények

15. § (1) A területen hagyományos jellegű lábazati, homlokzati anyaghasználatú és hagyományos tetőhéjazatú épület építhető, ereszkinyúlással és oromkinyúlással, helyben szokásos nyíláskeretekkel és vakolattagozatokkal.

(2) Az épületek 30-45 fok közötti hajlású magastetővel illetve intenzív zöldtetőként kialakított lapos tetővel fedhetők. A  magastető forma szimmetrikus nyeregtető, vagy egyszerű geometriájú kombinált tetőidom lehet.

(3) A területen belül csak az indokolt mértékű drótfonat, vadvédelmi kerítés, illetve természetes látszó anyagú tömör felületű kerítések építhetőek fa vagy fémszerkezetű áttört mezőkkel, korlátszakaszokkal. A terület határain hagyományos jellegű anyaghasználattal (lábazat, homlokzat) építhető áttört kerítés.

(4) A terület elsősorban növényzettel fedett kialakítással, lehetőleg a minimálisan szükséges felületű burkolatokkal alakítandó ki.

16. TKM-re vonatkozó területi- és egyedi építészeti követelmények

16. § (1) A területen természetes látszó anyaghasználatú épület, műtárgy építhető, ereszkinyúlással és oromkinyúlással, helyben szokásos nyíláskeretekkel és vakolattagozatokkal.

(2) Általános esetben kerítés nem létesíthető. Csak a szükséges mértékű drótfonat, vadvédelmi kerítés építhető

(3) A területen megújuló energia hasznosítását célzó (nap) energiapark is létesíthető, a természet-közeli állapot ennek kivételével megőrzendő a területen.

17. TK-ra vonatkozó területi- és egyedi építészeti követelmények

17. § (1) A területen biztonságos gyalogos közlekedésre alkalmas gyalogjárda építendő vagy a vegyes használat biztonságos feltételeit, szabályozását biztosítani kell.

(2) A területen településképi okokból kizárólag természetesnek látszó anyaghasználatú épület, műtárgy építhető.

18. A reklámokra és reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

18. § (1) Reklámok, reklámhordozók kialakítása, elhelyezése a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet előírásainak figyelembevételével végezhető.

(2) Az épületeken elhelyezett reklámoknak, reklámhordozóknak az építmény karakteréhez, tagozataihoz, színezéséhez, arányrendszeréhez igazodónak kell lennie és még részben sem takarhatják az épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét.

(3) Az országos vagy helyi védettséggel illetett épületen kizárólag a kötelezően megjelenítendő információkat hordozó, legfeljebb A1 méretű, anyaghasználatában a hordozó épülethez illeszkedő hirdetőeszköz helyezhető el közvetlenül a rendeltetési egységen.

(4) Egyéb belterületen óriásreklám, óriásplakát, A0 méretet meghaladó reklámhordozó eszköz nem helyezhető el.

(5) A közforgalmú rendeltetéssel üzemelő vállalkozások a saját ingatlanukon belül legfeljebb A1 méretű, az ingatlan illetve épület jellegével harmonizáló, telkenként legfeljebb 3 db cégérrel, homlokzati elemmel, felirattal jeleníthetőek meg.

(6) Kizárólag a település közigazgatási és belterületi határain köszöntő, elköszönő elemek a település legfőbb sajátosságaira való formai utalással elhelyezhetőek, fenntarthatóak arányos mérettel, környezetbe illeszkedő kialakítással, színezéssel, formavilággal. A formai megfogalmazás az utaláson túl nem tartalmazhat a be- és elköszönő táblákon direkt reklámtartalmat, cégjelzést, egyéb konkrét információt.

(7) Építési reklámhálót csak építési állványzatra lehet feltenni, kizárólag az építkezés ideje alatt, az építési naplóval igazoltan.

(8) Az előkertekben közterület és közforgalom számára nyitott magánterület felől látható helyen az ingatlan eladására vonatkozó ideiglenes hirdetés ingatlanonként legfeljebb 1 db legfeljebb 0,5 m² felületű reklámhordozón helyezhető el.

(9) A reklámhordozók esetében a környezetbe illesztésre, a környezettel harmonizáló anyaghasználatra és színezésre kell törekedni.

19. Információs kiegészítő elemek elhelyezésére vonatkozó egyedi építészeti követelmények

19. § (1) Az információs kiegészítő elemek (cégér, cégfelirat, üzletfelirat, címtábla, névtábla) méretének, kialakításának, anyaghasználatának az épület, építmény karakteréhez, tagozataihoz, színezéséhez, arányrendszeréhez igazodónak kell lennie.

(2) Egy építményen, épületen megjelenő több információs kiegészítő elem anyaghasználatának, méretének kialakításának egymással összhangban kell lennie.

(3) Az információs kiegészítő elemek még részben sem takarhatják az épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét.

(4) Épületeken, építményeken csak a saját tevékenységet jelző cég- és névtábla, cégfelirat, cégér, egyedi címfestett tábla helyezhető el.

20. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

20. § (1)  Magastetős épület esetén a táblás napelemeket, napkollektorokat, napelemes cserép kivételével, a tető lejtésével párhuzamosan úgy kell elhelyezni, hogy

1. azok a tető széleitől, gerincétől mért 50 cm-es sávba ne nyúljanak bele,
2. széleik igazodjanak egymáshoz és a tetősík ablakhoz,
3. legfeljebb az adott tetősík 60%-át fedjék le,
4. sorolva, lépcsőztetés nélkül téglalap alakú felületet képezzenek.
   

(2) Színben és formában a tetőfelület anyagával harmonizáló napelemes cserép alkalmazása teljes tetőfelületen megengedett valamennyi építmény esetében.

(3) Szerelt kémény a TGK területeket és a meglévő épületek ellátását kivéve nem építhető. Az esetlegesen megépülő szerelt kémény matt felületű, színben az épület színével harmonizáló legyen.

(4) Gázvezeték, gázóra utcai homlokzati falra nem telepíthető.

(5) Kisméretű mobilhálózati bázisállomás (mikrocella) meglévő közterületi közműoszlopokon, épületek közterületről nem látható homlokzatán elhelyezhető.

(6) Külterületi beépítésre nem szánt területen kerítés csak indokolt esetben, élő sövény vagy vadvédelmi drótháló, dróthálóval átszőtt sövénykerítés formájában létesíthető.

(7) Közművek (erős és gyengeáram, hírközlés, távközlés) felszín felett új építés esetén a magasabb rendű jogszabályokban szereplő kivételektől és ismert régészeti lelet veszélyeztetésétől eltekintve nem vezethetőek.

(8) Meglévő felszín feletti közművek esetében jelentősebb beavatkozások esetén törekedni kell a felszín alatti kiépítés megvalósítására.

(9) A feltétlenül szükséges felszín feletti közmű-elemek és műtárgyak (közvilágítás, transzformátor állomás, tűzcsap, stb.) esetében a kevésbé hivalkodó megjelenésre kell törekedni. A környezet rendezetté tételével, növénytakarással ezen elemek településképi jelentősége csökkentendő.

(10) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban a kialakult és a tervezett közlekedési nyomvonalakat kell igénybe venni. Ezen rendszerek sajátos építményei, műtárgyai nem helyezhetőek el az országosan vagy helyileg védett értékek telkén, valamint a kijelölt műemléki környezetben.

V. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

21. Rendelkezés a szakmai konzultációról

21. § (1) Településkép-védelmi szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást az építési tevékenységgel érintett ingatlan tulajdonosa, az építtető és/vagy az általa megbízott tervező kérhet a 4. mellékletben szereplő kérelem alapján.

(2) Szakmai konzultációt kötelező a település polgármesterétől kérni a jogszabályok által meghatározott egyszerű bejelentési eljárás előtt.

VI. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI,- BEJELENTÉSI ELJÁRÁS ÉS TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS

22. A településképi véleményezési eljárás

22. § (1)  Településképi véleményezési eljárást folytat le a település polgármestere minden esetben az önkormányzati főépítész szakmai véleményére alapozva építési engedélyezési eljárás megkezdése előtt a rendelet 5. mellékletében meghatározott esetekben.

(2) Az eljárást e célra rendszeresített, az 6. mellékletben szereplő nyomtatványon lehet kezdeményezni.

23. § Településképi véleményezési eljárással érintett építési tevékenység esetén a telepítéssel és építészeti kialakítással kapcsolatos részletes vizsgálati szempontok a magasabb rendű jogszabályban meghatározottak szerintiek.

24. § A településképi véleményezési eljáráshoz csatolandó munkarészek:

1. az építési engedélyezési eljáráshoz alkalmas tartalommal elkészített helyszínrajz,
2. valamennyi használati szint alaprajza,
3. legalább két, egymással szöget bezáró metszet a felmért eredeti és a tervezett csatlakozó terepszint ábrázolásával,
4. új épületnél az összes, meglévő épület esetében a változással érintett homlokzat valamennyi látszó felület anyagának és színének meghatározásával,
5. építészeti műszaki leírás a településképi követelményekről és azok kielégítésének módjáról.

23. A településképi bejelentési eljárás

25. § (1) Településképi bejelentési eljárást folytat le a polgármester építési tevékenység megkezdése előtt a rendelet 7. mellékletében meghatározott esetekben.

(2) Az eljárást e célra rendszeresített, a 8. mellékletben szereplő nyomtatványon lehet kezdeményezni.

26. § (1) Településképi bejelentési eljárással érintett építési tevékenység esetén a telepítéssel, építészeti kialakítással kapcsolatos részletes vizsgálati szempontok:

1. a tervezett megoldás léptékében, arányaiban megfelelően illeszkedik-e a kialakult településszerkezetbe,
2. zavarja-e a környezetében levő épületek, építmények, utcák, terek, használhatóságát.
3. teljesíti-e az egyes eltérő karakterű településképpel rendelkező településrészek esetében a településképi szempontokkal kapcsolatos tömegalakítási, homlokzatformálási, anyaghasználati követelményeket,
4. harmonikusan illeszkedik-e a környezetébe, figyelembe veszi-e a környező beépítés sajátosságait.
   

(2) A bejelentési eljárás lefolytatása alapján a kérelem tárgyának fennmaradási érvényessége a határozat kiállításának dátumától számítva:

1. állandó építmény esetén végleges,
2. legfeljebb 180 napig fennálló építmény esetén 180 nap,
3. reklámcélú hirdetmény és hirdető-berendezés a bérleti szerződés lejártáig, vagy a rendeltetési egység működésének befejezéséig, befejezésének időpontjáig,
4. útbaigazító hirdetmény esetén 2 év, de legfeljebb a működés befejezésének időpontjáig,
5. kitelepülés esetén a bérleti szerződés lejártáig, vagy a közterület használati engedély lejártáig, illetve a működés befejezéséig.

27. §  A bejelentés tárgyától függően a településképi bejelentési eljárással érintett építési tevékenységgel összefüggő épület, építmény, berendezés, bútor építészeti-, műszaki tervének munkarészei:

a) a bejelentés tárgyának helyét, vonatkozó adatait, méreteit, tágabb összefüggő területet és szomszédos épületeket feltüntető helyszínrajz,

b) épület, építmény – kitelepülésnél berendezés, bútor – esetében

ba) alaprajzok,

bb) megértéshez szükséges számú metszet,

bc) minden eltérő megjelenésű homlokzat, vagy nézet,

c) műszaki leírás, leírás a beépítési adatok, méretek, szerkezeti, építészeti megoldások feltüntetésével

d) a bejelentés tárgyától függően

da) színezett modellkép,

db)  helyszínre illesztett látványterv

24. A településképi kötelezési eljárás

28. § (1)  Településképi kötelezési eljárást folytat le a polgármester az alábbi esetekben:

1. a helyi településkép védelem érdekében, ha az építmény- és környezete műszaki, esztétikai állapota, vagy annak használati módja nem felel meg a településképi rendelet előírásainak, különösen ha:

aa) műszaki állapota nem megfelelő, homlokzati elemei hiányosak, töredezettek, színezése lekopott,

ab) nem a rendeltetésének megfelelő funkcióra használják,

ac) megjelenése, színezése az egységes és harmonikus településképet rontja,

ad) az építési övezetre, övezetre előírt zöldfelületi kialakítás, parkoló-fásítás, növényzettelepítés nem valósult meg, hiányos, vagy az elpusztult növényzet pótlása nem történt meg,

ae) a telek szabad területét nem a terület-felhasználási előírásoknak megfelelően, településképet rontó módon használják,

af)  az építkezéssel érintett telek és környezete - az átmeneti állapot ideje alatt – nincs a vonatkozó előírásoknak megfelelően rendben tartva, bekerítve,

2. településképet rontó cégér, hirdető-berendezés, információs elem megszüntetése és eltávolítása érdekében, ha annak mérete, anyaga, megjelenése, tartalma nem felel meg a településképi követelményeknek, különösen, ha:

ba) műszaki állapota nem megfelelő

bb) a megjelenített tartalom aktualitását vesztette, a megjelenített rendeltetés, vagy tevékenység megszűnt,

bc) nem illeszkedik a településképbe, és a jellemző településképi látványban idegen elemként jelenik meg,

bd) előnytelenül változtatja meg az épület homlokzatát, tetőzetét, kirakatát, portálját,

be) bejelentés nélkül helyezték el,

bf)  harsány színeivel, nagy méretével, kirívó, feltűnő módon jelenik meg a településképben.

3. a bejelentési eljárás hatálya alá tartozó településképi elem, épület esetében:

ca) ha a bejelentési kötelezettség elmulasztása ellenére megvalósították,

cb) ha a bejelentési eljárás során, a polgármester tiltó és figyelmeztető felhívása ellenére megvalósították,

cc)  nem a településképi bejelentés során kiadott határozatnak megfelelően valósul meg.

(2) A polgármester a kötelezési eljárás lefolytatása előtt tájékoztatást és végzést küld a tulajdonosnak.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott településképi kötelezés végre nem hajtása esetén a polgármester 1 000 000 forintig terjedő bírságot szab ki.

VII. FEJEZET

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

29. § Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.