Hidegkút Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 45. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8 a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1.§             A támogatások iránti kérelmet a Tótvázsonyi Közös Önkormányzati Hivatalhoz kell benyújtani hivatali időben személyesen, vagy postai úton, melyhez az erre a célra rendszeresített formanyomtatvány is használható.

2.§             A kérelmezőnek nyilatkoznia kell családja jövedelmi viszonyairól, vagyonáról és igazolnia kell azokat. A jövedelemszámításnál irányadó időszakként a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (2)-(5) bekezdésben meghatározottakat kell tekinteni.

3.§    (1)    A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítésére való kötelezés esetében engedélyezhető:

a)   részletfizetés, ha a kötelezett egyedül élő és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át nem haladja meg, vagy családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg,

b)   csökkentés, ha a kötelezett egyedül élő és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg, vagy családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg,

c)   elengedés, ha a kötelezett egyedül élő és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg, vagy családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg.

         (2)    Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában a csökkentés mértéke nem haladhatja meg a fizetési kötelezettség 60 %-át.

4.§             A pénzbeli támogatást a kérelmező lakcímére vagy a lakossági bankszámlájára utalással kell folyósítani.

5.§             A rendeletben szabályozott hatósági ügyekben az elektronikus ügyintézés       kizárt.

6. §            A pénzbeli és természetben nyújtott ellátások – kivéve az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át meghaladó összegben megállapított települési támogatás és a kamatmentes kölcsönként megállapított települési támogatás– megállapításával, megszüntetésével, a jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett támogatás visszafizetésre kötelezéssel és a visszafizetésre kötelezés csökkentésével, elengedésével, vagy annak részletekben történő engedélyezésével kapcsolatos eljárásokban a képviselő-testület átruházza a hatáskörét a polgármesterre.          

2. Települési támogatás

7.§    (1)    Települési támogatásra jogosult az az időszakosan létfenntartási gonddal küzdő személy, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 170 %-át, egyedül élő személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át.

         (2)    Az (1) bekezdésben meghatározott jövedelemtől eltérően, ha a kérelmező egyedülállóként nevel gyermeket, a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180 %-át.

(3)    A települési támogatás összege alkalmanként nem lehet kevesebb az

         öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10 %-nál és nem lehet

         több az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-nál.

(4)    Települési támogatást ugyanazon családban élők részére évente legfeljebb két alkalommal lehet megállapítani.

8.§    (1)    Települési támogatás kamatmentes kölcsön (a továbbiakban: kamatmentes kölcsön) formájában nyújtható annak a személynek, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem:

a)   meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 170 %-át, egyedül élő személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, és

b)   nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350 %-át, egyedül élő személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át,

                  feltéve, hogy a családban létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet vagy a lakhatást lehetetlenné tevő élethelyzet áll fenn.

         (2)    Az (1) bekezdés alkalmazásában rendkívüli élethelyzetnek minősül:

a)   a tartós betegség vagy rokkantság miatt bekövetkező jövedelem kiesés vagy egyszeri kiadás,

b)   az elemi kárból, balesetből vagy sérelmére elkövetett bűncselekményből, szabálysértésből keletkezett anyagi kár,

c)   a legalább három havi közüzemi díjhátralék, lakbérhátralék,

d)   a pénzbeli ellátás kifizetése a jogosultság megállapításának elhúzódása miatt késik.

         (3)    A kamatmentes kölcsön összege a 40 000 Ft-ot abban az esetben haladhatja meg, ha a kérelmező letiltással nem terhelt rendszeres jövedelemmel rendelkezik.

         (4)    A kamatmentes kölcsön formájában megállapított települési támogatás összege nem haladhatja meg a 300 000 Ft-ot.

         (5)    A kamatmentes kölcsönt havi egyenlő részletekben kell visszafizetni, a visszafizetés időtartama a 36 hónapot nem haladhatja meg.

         (6)    A törlesztést legkésőbb a folyósítás hónapját követő harmadik hónaptól kell megkezdeni.

         (7)    Kérelemre a törlesztés kezdő időpontja, a törlesztés futamideje, a törlesztőrészlet összegszerűsége módosítható abban az esetben, ha a jogosult életkörülményei, így különösen egészségi állapota, munkavégzési képessége, jövedelemi- vagyoni helyzete, családi állapota olyan módon kedvezőtlenül változik, hogy a kamatmentes kölcsön visszafizetésének időtartama, mértéke maga vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozóinak létfenntartását, egészségi állapotának fenntartását, gyógykezelését veszélyeztetné.

         (8)    Ha a kamatmentes kölcsönben részesülő határidőre visszafizetési kötelezettségének felszólítás ellenére sem tesz eleget, úgy a hátralék egy összegben esedékessé válik.

         (9)    Kérelemre a kamatmentes kölcsön visszafizetése alól mentesül a jogosult, ha az ő vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója egészségi állapotának változása életveszéllyel fenyeget, vagy fenyegetett, elemi csapás, más vis maior helyzet miatt létfenntartása vagy lakhatása ellehetelenült.

         (10)  A kamatmentes kölcsön visszafizetésének időtartama alatt a kölcsönben részesülő vagy a háztartás bármely tagja részére újabb települési támogatás kamatmentes kölcsön formájában nem állapítható meg.

         (11)  A (7) és (9) bekezdésben meghatározott feltételek fennállását a kérelmezőnek igazolnia kell.

9.§    (1)    Települési támogatást kell megállapítani haláleset bekövetkeztekor az eltemettetőnek, ha családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350 %-át.

                 (2)    A haláleset bekövetkeztekor megállapítható települési támogatás összege:

a)  28 500 Ft, ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át,

b)  22 800 Ft, ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át,

                          c)  14 250 Ft az a)-b) pont alá nem tartozó esetben.

         (3)    A haláleset bekövetkeztére tekintettel igényelt települési támogatást a halálesetet követő hatvan napon belül kell benyújtani.

10. § (1) Az önkormányzat rendszeres települési támogatásként lakásfenntartási támogatást nyújt a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadások viseléséhez (villanyáram, vízfogyasztás, csatornahasználat).

(2)  A lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(3)  Lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. A lakásfenntartási támogatás havi összege, ha az egy főre jutó havi jövedelem

a)   nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át, 5.000,- Ft,

b)   nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200%-át, 4.000,- Ft,

 (4) A lakásfenntartási támogatásra való jogosultság megszűnik, ha:

a)  a lakásfenntartási támogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik,

b)  a jogosult meghal.

(5)  A változás, illetve a haláleset hónapjára járó lakásfenntartási támogatást az önkormányzat még teljes összegben folyósítja, de a támogatás további folyósítása megszüntetésre kerül.

(6)  A lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(7) A rendszeres települési támogatásként nyújtott lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani.

3. Egyéb szociális ellátások

11.§  (1)    Beiskolázási segélyre jogosult az, aki a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat vagy hallgatói jogviszonyban áll, feltéve hogy az őt gondozó családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg:

                  a)  az egy gyermeket nevelő család esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át,

                  b)  a két gyermeket nevelő család esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 170 %-át,

                  c)  a három gyermeket nevelő család esetében a az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át,

                  d)  a négy vagy több gyermeket nevelő családok esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át.

         (2)    A beiskolázási segély összege:

                  a)  az alapfokú oktatásban fennálló tanulói jogviszony esetében 3 700 Ft,

                  b)  a középfokú oktatásban fennálló tanulói jogviszony esetében 8 500 Ft,

                  c)  a felsőfokú oktatásban fennálló hallgatói jogviszony esetében 20 000 Ft.

         (3)    A beiskolázási segély iránti kérelmet a tanév kezdetét követően október 10. napjáig lehet benyújtani

12.§  (1)    Végzős diákok támogatására jogosult az a szociálisan rászorult személy, aki a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó középfokú iskolában a nappali oktatás rendje szerint állami vizsgát tett.

         (2)    Az (1) bekezdés alkalmazásában akkor tekinthető szociálisan rászorultnak a kérelmező, ha az őt gondozó családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg:

                  a)  az egy gyermeket nevelő család esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át,

                  b)  a két gyermeket nevelő család esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 170 %-át,

                  c)  a három gyermeket nevelő család esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át,

                  d)  a négy vagy több gyermeket nevelő család esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át.

         (3)    A támogatás összege 20 000 Ft.

         (4)    A támogatás iránti kérelemhez csatolni kell az (1) bekezdésben meghatározott végzettséget igazoló okirat másolatát.

         (5)    A támogatás iránti kérelmet a végzettséget igazoló okirat kiállításának keltétől számított hatvan napon belül kell benyújtani.

13.§ (1) Továbbtanulási támogatásban részesíthető az a tótvázsonyi lakóhellyel rendelkező tanuló, aki középiskolai tanulmányait az Oktatási Minisztérium által beindított Arany János Tehetséggondozó Program keretei között folytatja, és a tanuló családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.

            (2)  A támogatás mértéke a tanulmányok folytatásának idejére tanévenként 10 hónapon keresztül 3.000,- Ft/hó.

14.§  (1)    Rendszeres települési támogatásként ápolási díjra jogosult az a személy, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló személy esetében a 200 %-át.

(2)    Az ápolási díj havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-a.

(3)    Az ápolást végző személy az ápolási kötelezettségét akkor nem teljesíti, ha:

a)     az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről,

b) az ápolt személyes higiénés feltételeinek biztosításáról

nem gondoskodik.

(4)    A (3) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülésének ellenőrzésére környezettanulmány készítésével - felkérésre - a házi segítségnyújtást biztosító intézmény is jogosult.

(5)    Meg kell szüntetni az ápolási díjra való jogosultságot, ha a felülvizsgálat során az ápoló nem működik együtt az eljáró hatósággal.

(6)    Az ápolási díjra a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(7)  A rendszeres települési támogatásként nyújtott ápolási díjat egy évre kell megállapítani.

1.§    (1)    Méltányossági jogcímen közgyógyellátásra jogosult az a személy, akinek:

a)    családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén a 200 %-át, és

b)   a havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át.

(2)    A közgyógyellátásra a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

16.§  (1)    A köztemetés költségének megtérítési kötelezettsége alól kérelemre az eltemettetésre köteles személyt mentesíteni kell:

a)   részben, ha

aa)    egyedül élő és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg, vagy

ab)    családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg,

b)   egészében, ha

      ba)    egyedül élő és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg, vagy

bb)      családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg.

         (2)    A köztemetés költségének megtérítési kötelezettségével kapcsolatos valamennyi eljárásban a képviselő-testület dönt. 

4. Személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások és szakellátások

17.§  (1)    Hidegkút Község Önkormányzata saját fenntartásában falugondnoki szolgálatot működtet.

         (2) A falugondnoki szolgáltatás keretében a szakmai programban rögzített ellátási elemeket végzi a településen.  

         (3)    A falugondnoki szolgáltatás iránti kérelmet Hidegkút Község Önkormányzatának Polgármesteréhez kell benyújtani.

18. § (1)    Hidgkút Község Önkormányzata a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 86. §-ában foglalt kötelező és egyéb önként vállalt feladatait társulások útján a (2)-(3) bekezdésben felsorolt intézményekben biztosítja.

         (2)    Veszprémi Kistérség Többcélú Társulása fenntartásában működő Egyesített Szociális Intézmény keretében:

a)    a szociális étkeztetést,

b)    a házi segítségnyújtást és

c)    az időskorú személyek tartós elhelyezését.

         (3)    A Családsegítő Szolgálat útján biztosítja a családsegítő szolgáltatást.

19. §          A 18. §- ban meghatározott szociális alapszolgáltatásokat és szakellátást biztosító intézmények nevét, címét és elérhetőségét az 1. melléklet tartalmazza.

20.§           A 18. § (2) bekezdésben nevesített szolgáltatások és ellátások igénybe vételének módjáról és a fizetendő térítési díj összegéről a Veszprémi Kistérség Többcélú Társulása Társulási Megállapodásában kijelölt önkormányzat alkot rendeletet.

5. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások

21.§  (1)    Hidegkút Község Önkormányzata a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 94. §-ban foglalt kötelező és egyéb önként vállalt feladatait társulás útján a (2)-(3) bekezdésben nevesített intézményekben biztosítja.

         (2)    A Családsegítő Szolgálat keretében:

a)    a gyermekjóléti szolgáltatást,

b)    a gyermekjóléti központ speciális szolgáltatásait és

c)    a gyermekek átmeneti ellátását.

         (3)    A Tótvázsony és Hidegkút Önkormányzatok Óvodája és Bölcsődéje Társulás fenntartásában működő Hajnal Óvoda és Bölcsőde intézmény keretében a gyermekek napközbeni ellátását biztosító bölcsődei ellátást.

22.§           A személyes gondoskodást nyújtó 21. § (1) bekezdésében felsorolt gyermekjóléti alapellátásokat biztosító intézmény nevét, címét és elérhetőségét az 1. melléklet tartalmazza.

23.§  (1)    A 21. § (2) bekezdésében meghatározott gyermekjóléti alapellátások igénybe vételének módjáról és a fizetendő térítési díj összegéről Családsegítő és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Intézményfenntartó Társulás Társulási Megállapodásában kijelölt önkormányzat alkot rendeletet.

24.§           A 21. § (3) bekezdésében meghatározott gyermekek napközbeni ellátását nyújtó bölcsődei ellátás igénybe vételének módját és fizetendő térítési díj összegét Tótvázsony és Hidegkút Önkormányzatok Hajnal Óvoda és Bölcsőde Társulás Társulási Megállapodásában kijelölt önkormányzat alkot rendeletet.

6. Záró rendelkezések

25.§  (1)    A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

    (2)  Hatályát veszti Hidegkút Község Önkormányzat Képviselő-testületének a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról, valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti és szociális ellátásokról szóló 4/2015.(III.1) önkormányzati rendelete.

Hidegkút, 2018. 02. 08.

              Dr. Kriszt András                                                             Bárány Péter

                   polgármester                                                                        jegyző