1. § Csesznek község területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) az országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabály, valamint az egyéb vonatkozó jogszabályok és jelen rendelet előírásainak és a mellékletét képező Szabályozási terveknek az együttes alkalmazásával lehet.

2. § E rendelet alkalmazásában:

3. § (1) A Településszerkezeti terv módosításával is járó kötelező szabályozási elemek:

(2) A Szabályozási terv kötelező elemei, melyek csak a Szabályozási terv módosításával változtathatók:

(3) Azoknak a tájékoztató elemeknek a módosítása, melyek nem az Önkormányzat hatáskörébe tartoznak, csak a magasabb szintű jogszabályok megváltozása esetén, vagy az illetékes államigazgatási szervek egyetértésével lehetséges. Ilyen elemek a következők:

(4) Irányadó szabályozási elemek, amelyek pontosítása a Szabályozási terv módosítása nélkül is lehetséges:

4. § (1) Új építési telkek szélessége, amennyiben az építési övezeti előírások másképpen nem szabályozzák:

(2) Közmű műtárgy, köz-és magánút elhelyezésére az építési övezeti, övezeti előírásainál kisebb méretű telek is kialakítható.

(3) Az építési övezetekben új nyúlványos (nyeles) telek csak kialakult zárvány telek megközelítése esetén alakítható ki, de a visszamaradó telek szélessége feleljen meg az (1) bekezdés szerinti méreteknek.

(4) Szabályozási vonal végrehajtása esetén

5. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen új beépítés csak akkor létesíthető, ha:

(2) Beépítésre nem szánt területeken terepszint alatti építmény bruttó területe legfeljebb a telek 10%-a lehet és a telekhatároktól min. 3-3- m-re alakítható ki, ha a rendelet másként nem szabályozza.

(3) Melléképület, melléképítmény (kivéve közmű-becsatlakozási műtárgy, kerti építmény) beépítésre szánt területen új beépítésként önállóan nem helyezhető el.

(4) Belterületen 6 m-nél magasabb szélkerék nem helyezhető el.

(5) A Szabályozási terven jelölt _"Telek be nem építhető része" jellel jelölt területen épület nem létesíthető, zöldfelületként megtartandó terület. Kivétel ez alól a sport és turisztikai rendeltetésű létesítmény.

6. § (1) A telekhatárokon a csatlakozó és a telken belül kialakított rendezett terepszint között legfeljebb 1,0 m lehet az eltérés és a tereprendezéssel kialakuló új terepvonalnak illeszkednie kell a környező telkek terepadottságaihoz.

(2) A telek határaitól mért 1,00 m-es távolságon belül a tereprendezés nem megengedett, kivéve az előkerti telekhatár, ahol a telek megközelítésének biztosítására lehet tereprendezést végezni.

7. § (1) Az övezeti előírásokban szereplő legkisebb kialakítható teleknél kisebb méretű, meglévő építési telek is beépíthető, ha az összes egyéb előírás betartható és a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.

(2) Csesznek teljes területén lakókocsi, utánfutó és egyéb forgalomból kivont közlekedési eszköz építményként ideiglenesen sem helyezhető el.

(3)¹ Az előkert mérete

(4) Előkert minimális méretén belül, ha az övezeti előírások másként nem szabályozzák csak

(5) Oldalkert minimális mérete nem lehet kisebb

(6) Oldalkert teljes méretében – az országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabály szerinti - benyúló épületrészeken a főépület oldalkert felőli homlokzatának mélységében csak

(7) A hátsókert minimális mérete az övezeti előírások eltérő rendelkezése és a Szabályozási terv eltérő jelölése hiányában

(8) A lakóterületek, és vegyes területek saroktelkein, oldalhatáron álló beépítési mód esetében az épület szabadon állóan is elhelyezhető az egyéb előírások betartásával, de a szabadon álló beépítés a szomszédos építési telkek építési jogait nem korlátozhatja.

(9) Az előírt beépítési módtól eltérő, kialakult beépítésű meglévő épület bővítése, felújítása a szomszédos telkek előírt beépítési módú beépíthetőségét nem korlátozhatja, kivétel ez alól, ha a szomszédos épület is kialakult beépítésű.

(10) Az építési helyen belül több épület is elhelyezhető, azonban legalább egy főépületet az utca felőli előkert határára kell helyezni.

(11) Új főépületek utca felőli homlokzatszélessége legalább 40 %-a kötelezően az utca felőli építési határvonalra kell, hogy kerüljön a Vár utca, Vasút utca, Totya utca, Sarok köz, Wathay utca, Dózsa György utca menti épületek esetében.

(12) Melléképületet a főépülethez hozzáépítve, vagy a főépület mögött szabad elhelyezni, az adott építési övezetre vonatkozó elő- oldal- illetve hátsókert előírásainak megfelelően, kivéve ahol a kialakult állapot szerint az egyik oldalhatáron a főépület, a másik oldalhatáron a melléképület áll.

(13) A főépületet az oldalhatártól legfeljebb 1,00 m távolságra kell elhelyezni az alábbi területeken:

8. § (1) A hitéleti és kegyeleti épületek (templom, kápolna, ravatalozó) tornyának épületmagasságát kialakultnak kell tekinteni.

(2) Többszintes tetőterű épület nem alakítható ki.

9. § (1) Új közutak, utcák kialakításánál

(2) Telken belül fák és cserjék a telek határától a következő távolságok betartásával ültethetők:

10. § (1) Közterület kialakítása, megszüntetése, határvonalának módosítása – ahol a Szabályozási terv jelöli - csak a Szabályozási Terv rendelkezése szerint hajtható végre.

(2) Közterületen, közhasználat céljára átadott területen, építmény, berendezés, köztárgy, közterületi felszerelés csak abban az esetben helyezhető el, ha az

(3) Közterületen garázs, sorgarázs nem építhető.

11. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás), valamint az elektronikus hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági-, védőtávolsága számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani.

(2) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, továbbá egyéb okból funkciót vesztett, feleslegessé vált közművet el kell bontani, az indokoltan földben maradó vezeték tömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani.

(3) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében, az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani, továbbá a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy az előírt utcai fasorok telepítését ne akadályozzák meg.

(4) Főépület elhelyezéshez a közmű feltételek az alábbiak:

12. § (1) A Szabályozási terv feltünteti a település területét érintő magasabb szintű jogszabály által előírt területeket, melyek az alábbiak:

(2) Külterületen levő fasorok, mezsgyék, védőerdősávok megőrzendők.

13. § (1) A levegő védelme szempontjából védelmi övezetet igénylő építmények (légszennyező források) csak úgy alakíthatók ki, hogy a szomszédos telkek, övezetek, építési övezetek beépítési lehetőségét, területfelhasználását nem korlátozzák.

(2) A zajt kibocsátó, vagy rezgést okozó létesítmény csak akkor építhető, illetve ilyen tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj vagy rezgés mértéke nem haladja meg a környezetében a vonatkozó zajterhelési határértékeket.

(3) A település területén kijelölt egyedileg meghatározott zajvédelmi szempontból érzékeny területfelhasználási egység a különleges turisztikai terület.

(4) Technológiai eredetű szennyvíz, illetve az üzemek, gazdasági területek területén összegyűjtött csapadékvíz közcsatornába csak akkor vezethető, ha előtisztítása a vonatkozó jogszabályokban és hatósági előírásokban meghatározott mértékben az üzemek, gazdasági területek területén megtörtént.

(5) Állattartás céljára szolgáló épületek építése csak a rendelet építési övezetekre vonatkozó előírásai szerint lehetséges.

(6) A település igazgatási területén tisztítatlan szennyvíz nem szikkasztható el.

(7) A közcsatornával ellátatlan külterületen a keletkező szennyvizet szivárgásmentes, zárt tárolóban kell összegyűjteni, vagy egyedi szennyvíztisztító kisberendezéssel kell megtisztítani.

(8) Külterületen egyedi szennyvíztisztító kisberendezés akkor létesíthető, ha azt az övezeti előírások nem tiltják és a szükséges védőtávolság a telken belül biztosítható.

(9) Talajmozgatással járó tevékenység során, továbbá a beépítendő területeken a termőréteg védelmét, elkülönített tárolását és újrahasznosítását biztosítani kell.

(10) A gazdálkodó szervezeteknek gondoskodniuk kell a tevékenységükből keletkező veszélyes és nem veszélyes termelési hulladékok hasznosításáról, ártalmatlanításáról.

(11) Az üzemi technológia során keletkező veszélyes hulladék átmeneti tárolása a vonatkozó jogszabályok szerint a talaj, talajvíz szennyezése nélkül történhet.

(12) A keletkező kommunális szilárd hulladék szervezett, intézményes elszállítását biztosítani kell, kommunális szilárd hulladék zárt gyűjtőedényben tárolható.

(13) Veszélyes anyagok, vagy hulladékok állandó tárolására szolgáló telephely, hígtrágyás állattartó telep nem létesíthető.

(14) Lakóterület határáról 500 m védőtávolságon belül külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, külszín bányaművelés nem folytatható.

(15) A település környezeti állapotára kedvezőtlen hatással járó (zaj, levegőszennyezés) sportolási létesítmény (lőtér, motor-, autósport) turisztikai rekreációs célú különleges területeken (hagyományőrző bemutatóhely, fogadóközpont, várturisztikai látogatóközpont, tájgazdálkodási központ, turisztikai terület ) és azoktól, továbbá a belterülettől 1000 m védőtávolságon belül csak akkor létesíthető, ha a tervezett sportlétesítmény a kijelölt turisztikai területekre és alakosságra nézve jelentős negatív környezeti változást nem eredményez.

(16) A Cuha patak mentén 6,0-6,0 m, az egyéb vízfolyásoknál 3-3 m széles parti sávot mederfenntartási célokra szabadon kell hagyni, ezen parti sávon belül építményt létesíteni nem lehet.

(17) A Szabályozási terven jelölt _"Felszínmozgás tekintetében veszélyeztetett terület"-en belüli építési övezetben és övezetben épület létesítését megelőzően geotechnikai szakvélemény készítendő.

14. § (1) A beépítésre szánt területek használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységekbe sorolandók:

(2) Az egyes építési övezetek paramétereit az 1. melléklet tartalmazza.

15. § (1) A falusias lakóterület legfeljebb 4,5 m-es épületmagasságú lakóépületek, a mezőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A falusias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető főépület a következő rendeltetéseket tartalmazhatja:

(3) Falusias lakóterület építési övezeteiben melléképületként

(4) Falusias lakóterületen a melléképítmények közül kizárólag:

(5) A (2) bekezdés a-f) pontja szerinti rendeltetésű főépületben vagy a főépülettel egybeépítve a (3) a-d) pontok szerinti rendeltetések is elhelyezhetők.

(6) A beépítéssel átellenes oldalon meglévő épületek funkciója csak a 3. § a)-d) és vendéglátó lehet.

(7) Falusias lakóterületen az állattartó építmények (istálló, ól, kifutó) összes alapterülete nem haladhatja meg a telek területének 10 %-át, és nem lehet több 100 m²-nél.

(8) Ha az építési övezetekben a teleknagyság legalább 50 %-kal meghaladja a legkisebb kialakítható telekterület nagyságát, abban az esetben az ezen felüli területrészre az övezetben előírt beépítettség 50 % -a engedélyezhető, de a kialakuló beépítés így sem haladhatja meg a minimális teleknagyság esetében engedélyezhető beépítettség kétszeresét.

(9) A falusias lakóterület építési övezeteinek paramétereit az 1. melléklet 1. táblázata tartalmazza.

(10) A patakokkal érintkező telkek beépítésénél figyelembe kell venni a 13. § (16) bekezdése szerinti feltételeket is.

16. § (1) A településközpont terület elsősorban lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetésű épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre.

(2) A településközpont területen elhelyezhető főépület:

(3) A településközpont terület építési övezeteinek paramétereit az 1. melléklet 2. táblázata tartalmazza.

(4) Településközpont terület építési övezeteiben melléképületként gépjárműtároló és az épület(ek) rendeltetésszerű használatához szükséges egyéb tároló helyezhető el.

(5) Településközpont területen a melléképítmények közül kizárólag:

(6) A patakokkal érintkező telkek beépítésénél figyelembe kell venni a 13. § (16) bekezdése szerinti feltételeket is.

17. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági (kereskedelmi, szolgáltató, ipari) tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetben csak olyan rendeltetésű épület létesíthető, amelyben folytatott tevékenység:

(3) A kereskedelmi, szolgáltató területen önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el, de a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás is kialakítható.

(4) A Gksz2 építési övezetben csak a turizmushoz kapcsolódó kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó rendeltetetés alakítható ki.

(5) A kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteinek paramétereit az 1. melléklet 3. táblázata tartalmazza.

(6) Az építési övezetben elhelyezésre kerülő technológiai építmény legmagasabb pontja meghaladhatja az építési övezetben meghatározott maximális épületmagasságot, ha az alkalmazott üzemi technológia szempontjából az szükséges.

(7) Az építési övezetben a minimális zöldfelületi értéken belül a telekhatárok mentén fa- és cserjesor telepítendő.

18. § (1) A Szabályozási terven Ksp jellel szabályozott építési övezetben a testedzéssel, sportolással, a szabadidő eltöltésével összefüggő építmények, valamint a látogatók ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató rendeltetésű épületek helyezhetők el.

(2) Az építési övezetben kialakítható a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás is.

(3) Az építési övezeti paramétereket az 1. melléklet 4. táblázat tartalmazza.

(4) A patakokkal érintkező telkek beépítésénél figyelembe kell venni a 13. § (16) bekezdése szerinti feltételeket.

19. § (1) A Szabályozási terven „Kmű” jellel szabályozott építési övezetben mezőgazdasági üzemi építmények, mezőgazdasági termeléssel összefüggő kereskedelmi, szolgáltató és agrárturisztikai, lovas-turisztikai rendeltetésű építmények létesíthetők.

(2) Az építési övezetben kialakítható a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás is.

(3) A területen csak olyan kereskedelmi, szolgáltató és gazdasági tevékenységi célú épületek létesíthetők, amelyek közegészségügyi és környezetvédelmi szempontból az állattartással összeegyeztethetők.

(4) Épületnek nem minősülő technológiai építmény magassági korlátozás nélkül létesíthető.

(5) Az építési övezet paramétereit az 1. melléklet 4. táblázat tartalmazza.

20. § (1) A Szabályozási terven „Khb” jellel szabályozott építési övezetben a hagyományos falusi életmódot bemutató épületek, szabadtéri sport építmények, sportlétesítmények és szálláshely szolgáltató épület helyezhető el.

(2) Sportolási létesítmény csak a 13. § (15) bekezdése szerinti feltételek figyelembevételével létesíthető.

(3) Az építési övezet paramétereit az 1. melléklet 4. táblázat tartalmazza.

21. § (1) Szabályozási terven „Kf” jellel szabályozott építési övezetben az erdei oktatást, ismeretterjesztést, a természeti értékek bemutatását, a sportolást szolgáló építmények, szállás- és szolgáltató épület, erdei tábor és annak szociális építményei, továbbá a fogadóközpont fenntartásához, üzemeltetéséhez szükséges építmények létesíthetők.

(2) A Kf építési övezetben kialakítható az (1) bekezdésben felsoroltakon túl a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás is.

(3) Sportolási létesítmény csak a 13. § (15) bekezdése szerinti feltételek figyelembevételével létesíthető.

(4) Az építési övezet paramétereit az 1. melléklet 4. táblázat tartalmazza.

22. § (1) A Kv jelű, beépítésre szánt különleges terület a cseszneki vár területe, ahol a vár műemléki rekonstrukciójához kapcsolódó építmények és fogadóépület létesíthető a történeti épületek helyén.

(2) A Kv jelű építési övezetben a beépítési módot, az (1) bekezdés figyelembe vételével a beépítési mértéket, a max. épületmagasságot kialakultnak kell tekinteni.

(3) Az építési övezet területe nem osztható meg.

23. § A beépítésre nem szánt területek használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységekbe tartoznak:

24. § (1) Közlekedési és közműterületen csak a közút létesítményei, berendezései, és kiszolgáló építményei, tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények (váróhelység, esőbeálló) valamint közművek helyezhetők el.

(2) A közúthálózat elemei számára a szabályozási terven jelölt építési területet (a meglévő, nem szabályozott telekhatárt, vagy tervezett szabályozási szélességet) kell biztosítani.

(3) Az országos közutak beépítésre nem szánt területen lévő szakaszai mentén az alábbi védőtávolságokat kell biztosítani az út tengelyétől számítva: országos mellékutaknál 50 – 50 m.

(4) Védőtávolságon belül építmény csak az út kezelőjének hozzájárulásával helyezhető el.

(5) A helyi külterületi utak (mezőgazdasági kiszolgáló utak), illetve külterületi, közforgalom elől nem elzárt magánutak mentén kerítés és egyéb építmény az úttengelytől számított 6-6 méteren belül nem helyezhető el.

(6) Közforgalom elől nem elzárt magánút minimum 6,0 m, közforgalom elől elzárt magánút 25 m-ig nyomvonal hosszúságig minimum 4,0 m, a fölött minimum 6,0 m telekszélességgel alakítható ki. Előbbiek alól kivétel a gyalogút és kerékpárút, mely esetekben a minimális szélesség 3,0 m.

(7) Bármely közút, illetve közforgalom elől nem elzárt magánút esetében az úttengelytől számított 3-3 méteren belül nem helyezhető el fás szárú növényzet.

25. § (1) Zöldterület a Szabályozási Terveken Z jellel szabályozott közhasználatú, meghatározóan növényzettel fedett közterület, ahol a növényzettel borított terület aránya 60 %-nál kevesebb nem lehet.

(2) A Z-0 jellel szabályozott zöldterületeken épület nem létesíthető, elhelyezhetők a szabadidő eltöltését – a pihenést, játékot, sportolást – szolgáló, épületnek nem minősülő építmények, sétaút, kerékpárút, továbbá köztárgyak.

(3) A Z-1 jellel szabályozott zöldterületeken a (2) bekezdés szerinti építmények továbbá a zöldterület funkciójához illeszkedő vendéglátó, sport-, szabadidős létesítmények épületei is kialakíthatóak.

(4) A Z-1 övezet beépítettsége legfeljebb 3 % lehet, az épületek szabadonállóan legfeljebb 4,5 m épületmagassággal helyezhetők el.

26. § (1) Erdőterület az üzemtervezett erdők és a településrendezési eszközök szerint tervezett erdők területe.

(2) Az erdőterület az építmények elhelyezése szempontjából:

(3) Gazdasági rendeltetésű erdőterület övezeteiben (Eg) övezeteiben az erdőgazdálkodással, vadgazdálkodással összefüggő épületek és az erdei turizmussal összefüggő, épületnek nem minősülő építmények létesíthetők.

(4) Az Eg jelű erdő övezetek területén épületek a következő feltételekkel létesíthetők:

(5) Az Ev jelű védelmi rendeltetésű erdőterület övezetében épületet létesíteni nem lehet.

(6) Az Ek jelű erdő övezet területén az erdei turizmus építményei helyezhetők el a következő feltételekkel:

27. § (1) A mezőgazdasági terület a termőhelyi adottságokhoz illeszkedő hagyományos mezőgazdasági használat megtartása, a termőföldvédelem, a természeti értékek védelme, a tájképvédelem érdekében a következő sajátos területfelhasználási egységekre tagolódik:

(2) Mezőgazdasági területen lakó rendeltetés csak akkor létesíthető,

(3) Lakás vagy lakóépület a beépíthetőség 50 %-át nem haladhatja meg és csak azokban az övezetekben létesíthető, ahol az övezeti előírások arra lehetőséget adnak.

28. § (1) Általános mezőgazdasági terület az Má jellel szabályozott árutermelő gazdálkodásra alkalmas mezőgazdasági termőföldek területe.

(2) Általános mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás, állattenyésztés, az ezekkel kapcsolatos termék feldolgozás és –tárolás építményei, továbbá lakóépület, lakás helyezhető el.

(3) Általános mezőgazdasági terület Má övezetében az (2) bekezdés szerinti építmények kialakításának feltételei:

(4) Az általános mezőgazdasági terület övezetében, ha valakinek a tulajdonában álló mezőgazdasági művelési ágú telkek (földrészletek) összes területe eléri az 5 ha-t, akkor az egyik legalább 1 ha területű telken birtokközpont létesíthető, ahol a (2) bekezdés szerinti építmények, továbbá a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó szállás jellegű épület és vendéglátó épület helyezhető el.

(5) A birtokközpont kialakításának feltételei:

(6) A birtokközpont területén épületnek nem minősülő technológiai építmény magassági korlátozás nélkül létesíthető.

29. § (1) Korlátozott használatú mezőgazdasági terület jellemzően az országos ökológiai hálózat magterületére eső mezőgazdasági területek továbbá a tájképvédelmi szempontból érzékeny és a hagyományos tájkarakter megőrzése szempontjából jelentős, Mko jellel szabályozott területek.

(2) Korlátozott használatú mezőgazdasági terület Mko-0 övezetében épület nem létesíthető.

(3) Az Mko-1 jelű övezetben a gyepterületek fenntartását szolgáló legeltetéses állattartás, a lovas sportolás, lovas turizmus építményei, a bemutatást, ismeretterjesztést szolgáló gazdasági épületek, a továbbá a tulajdonos, használó, a személyzet számára szolgáló lakás létesíthető.

(4) Az Mko-1 övezet területén építmények a következő feltételekkel helyezhetők el:

(5) Korlátozott használatú mezőgazdasági terület övezeteiben birtokközpont nem létesíthető.

(6)² Az Mko-2 jelű övezetben a gyepterületek fenntartását szolgáló legeltetéses állattartás, a lovas sportolás, lovas turizmus építményei építhetők, a területen meglévő, lakófunkciót is tartalmazó gazdasági épületek mellett a szabályozási terven jelölt építési helyen belül új épületként állattartó, kiszolgáló épületek létesíthetők a következő feltételekkel:

30. §⁴ (1) Mk jelű övezetben épület nem létesíthető.

(2) Mk1 jelű övezetben

31. § A vízgazdálkodással összefüggő terület a vízmedrek, árkok területe, ahol a vízgazdálkodással összefüggő építmények létesíthetők.

32. § (1) A Kb-vt jelű, beépítésre nem szánt, különleges terület, ahol a várturizmushoz kapcsolódó kulturális, oktatási, sport, közösségi szórakoztató, bemutatási, ismeretterjesztési rendeltetésű építmények továbbá szállás jellegű és a turizmushoz kapcsolódó kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó rendeltetésű építmények, valamint a terület fenntartását szolgáló gazdasági épületek létesíthetők.

(2) Sportolási létesítmény csak a 13. § (15) bekezdése szerinti feltételek figyelembevételével létesíthető.

(3) A Kb-vt övezet területén az építmények elhelyezésének feltételei a következők:

(4) A telken belüli zöldfelületet a térségben honos fafajokkal ligetesen fásítva kell kialakítani.

33. § (1) A Kb-tg jelű, beépítésre nem szánt, különleges terület tájgazdálkodási központ övezetben a lovas oktatás, lovas sportolás, a lótenyésztés építményei, a bemutatást az ismeretterjesztést, a génmegőrzést szolgáló állattartás építményei, továbbá a turizmushoz kapcsolódó vendéglátó épület, szállásépület, fogadóépület létesíthető. Kialakítható a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás is.

(2) Sportolási létesítmény csak a 13. § (15) bekezdése szerinti feltételek figyelembevételével létesíthető.

(3) A Kb-tg övezet területén az építmények elhelyezésének feltételei a következők:

(4) A telken belüli zöldfelületet a térségben honos fafajokkal ligetesen fásítva kell kialakítani.

34. § (1) A Kb-tt jelű, beépítésre nem szánt, különleges turisztikai terület övezetében kereskedelmi szállásépület, üdülő rendeltetésű épület, továbbá a turizmushoz kapcsolódó kereskedelmi, szolgáltató, sport, kulturális, közösségi szórakoztató, rekreációs rendeltetésű építmények létesíthetők.

(2) Sportolási létesítmény csak a 13. § (15) bekezdése szerinti feltételek figyelembevételével létesíthető.

(3) A Kb-tt övezetben elhelyezhető épületekben elhelyezhető a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás is.

(4) Az övezet területén az építmények elhelyezésének feltételei a következők:

(5) Az övezet területén a már meglévő védett faállományt meg kell tartani, a kialakítandó új zöldfelületet a térségben honos fafajokkal ligetesen fásítva kell kialakítani.

35. § A terület a Szabályozási terven Kb-k jellel szabályozott területfelhasználási egység, ahol csak a rendeltetésnek megfelelő építmények helyezhetők el.

36. § (1) A terület a Szabályozási terven Kb-t jellel szabályozott területfelhasználási egység, ahol csak a temető funkciójával összhangban lévő építmények helyezhetők el.

(2) A temető rendeltetésének megfelelő építmények a következő előírások szerint létesíthetőek:

37. § A terület a Szabályozási terven Kb-a jellel szabályozott területfelhasználási egység, ahol csak a rendeltetésnek megfelelő építmények helyezhetők el.

38. § A rendelet mellékletei:

39. § (1) Jelen rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Csesznek Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Csesznek község Helyi Építési Szabályzatának, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról szóló 14/2005.(X.24.) önkormányzati rendelete.