Jásd Község Önkormányzata Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és e) pontjában  meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Az Önkormányzat vagyona

1.§ (1) Jásd Község Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) vagyona a tulajdonában lévő ingatlanokból, közművekből, ingóságokból, valamint pénzvagyonból, értékpapírokból, üzletrészekből és az önkormányzatot megillető egyéb vagyoni értékű jogokból áll.

(2) Az önkormányzat tulajdonában álló egyes vagyontárgyak a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban Nvtv) 5. § (2) bekezdése szerinti besorolásáról a Képviselő-testület dönt.

(3) Az önkormányzati vagyon külön részeként kezelt törzsvagyon forgalomképtelen tárgyait az 1. melléklet tartalmazza, a korlátozottan forgalomképes tárgyait a 2. melléket,  az üzleti vagyon tárgyait a 3. melléklet tartalmazza.

(4) E rendelet hatálya nem terjed ki az Önkormányzat, illetve az intézmények költségvetésére, kivéve az abban vállalkozói vagy alapítványi célra elkülönített vagy felhasznált vagyon részére.

(5) A költségvetés felhasználásával, továbbá az ajándékozás, öröklés útján vagy egyéb más módon szerzett tulajdont a vagyonnyilvántartásban szerepeltetni kell. 

2.§ Az Önkormányzat szervei, intézményei a rájuk bízott vagyont kötelesek megőrizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint kezelni és gyarapítani.

2. Az Önkormányzat vagyonának hasznosítására

vonatkozó általános szabályok

3.§ (1) Az Önkormányzati vagyon hasznosításának célja az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak hatékony és eredményes ellátása.

(2) A rendelet alkalmazásában a hasznosítás a Nvtv. 3. § (1) bekezdés 4. pontjában meghatározott fogalom.

(3) A hasznosítás az Önkormányzat kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.

4.§ (1) Az Önkormányzat vagyonának kezelői különösen az Önkormányzat és költségvetési szervei (intézményei) - (a továbbiakban együtt: vagyonkezelő szervezet).

(2) A vagyonkezelő szervezet jogosult - e rendeletben és alapító okiratukban foglalt korlátozásokkal

a) a kezelésében lévő vagyontárgyak birtoklására, használatára, hasznainak szedésére, birtokvédelemre,

b) a közszolgáltatás ellátásához nélkülözhető vagyontárgyak bérbeadására, egyéb hasznosítására és

c) a kezelésében lévő selejt, vagy feleslegessé váló ingó vagyontárgyak elidegenítésére nyilvános meghirdetés mellett.

(3) A vagyonkezelő szervezet köteles a kezelésében lévő vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával, felújításával kapcsolatos feladatok ellátására.

(4) A vagyonkezeléssel megbízott szervek vezetői a vagyonkezeléssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáról az éves zárszámadás keretében kötelesek számot adni. 

5.§ A bevételek konkrét felhasználási céljáról a Képviselő-testület költségvetési rendeletében határoz. 

3. Törzsvagyon használata, hasznosítása a vagyonkezelés ellenőrzése^[1]

6.§ (1) A törzsvagyon használati jogát azok az önkormányzati költségvetési szervek gyakorolják, amelyek az adott ingatlanban a rendelet hatálybalépésekor közszolgáltatást teljesítettek, illetve azok, amelyeket a Képviselő-testület a használatra egyéb okból feljogosít.

(2) A használati jogot gyakorló intézmény a rábízott forgalomképtelen, és korlátozottan forgalomképes vagyont határozott idejű bérbeadás útján az alapfeladatainak sérelme nélkül hasznosíthatja. A helyiség-bérbeadását az intézményvezetőkkel valamint a polgármesterrel való egyeztetést követően a Közös Önkormányzati Hivatal bonyolítja. Az 1 hónapot meghaladó bérbeadáshoz a Képviselő-testület hozzájárulása kell.

(3) A bérleti (használatba adási) szerződések egy példányát nyilvántartás céljából az Önkormányzat Hivatalának meg kell küldeni.

(4) Az Önkormányzat és szervei – Közös Önkormányzati Hivatal illetve az önállóan működő költségvetési szervként hozzá kapcsolt feladatok - használatában lévő vagyontárgyak tekintetében a 7.§ (2) bekezdése szerinti bérleti szerződés, illetve használati megállapodás megkötésére az önkormányzat nevében a polgármester, költségvetési szerv felhatalmazása esetén az intézményvezető jogosult a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével. A megkötött jogügyletekről a Képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatni kell.

7.§ (1) A korlátozottan forgalomképes vagyon körébe tartozó önkormányzati ingatlanok tulajdonjogának forgalmazása, átruházása (adás-vétel. csere, más önkormányzatnak átadás), ingyenes és határidő nélküli használatba adása, megterhelése, gazdasági társaságba vagy alapítványba történő bevitele, illetve a 7.§-ban nem szereplő egyéb hasznosítása a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

(2) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgy akkor jelölhető ki elidegenítésre, ha azt a közfeladatot, amely célját szolgálja a vagyontárgy, más vagyontárggyal látja el az elidegenítést követően vagy a közfeladat ellátására más szervezettel köt megállapodást és a közfeladat ellátásához az értékesítésre kijelölt ingatlan nem szükséges.

8.§ (1) Az Önkormányzat ingó vagyontárgyainak a rendeltetésszerű használatot meghaladó indokolt hasznosítása az alapfeladat sérelme nélkül a használó vagyonkezelő szervet illeti meg.

(2) A költségvetési szervek a használatukban lévő ingóságokat, valamint pénzvagyont (az alapfeladataik sérelme nélkül) gazdasági társaságba és alapítványba csak a Képviselő-testület előzetes engedélyével vihetik be. 

(3) A költségvetési szervek a 100.000 Ft-ot meghaladó értékű eszközük értékesítését vagy selejtezését 300.000,-Ft értékhatárig a polgármesternek, ezen felüli érték esetén a Képviselő-testület előzetes hozzájárulásával, versenytárgyalás nélkül végezhetik, ha az a Költségvetési törvényben meghatározott értéket nem éri el.

(4) Amennyiben az ingó vagyontárgy átszervezés vagy feladatváltozás miatt a használó vagyonkezelő szervnél feleslegessé válik, annak hasznosításáról a képviselő-testület gondoskodik. A hasznosításból származó bevétel az önkormányzat költségvetését illeti meg. 

9.§ A költségvetési szerv - a polgármesternek az SZMSZ-ben biztosított jogkör kivételével - hitelt nem vehet fel, kezességet nem vállalhat és pénzeszközeiből értékpapírt nem vásárolhat. Ezen jogokat a Képviselő-testület döntésének végrehajtásaként a testület megbízásából lehet gyakorolni. 

9/A § ^[2]​(1) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét az Önkormányzat ellenőrzi.

(2) A tulajdonosi ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen: az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő, illetve az Önkormányzatot hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.

(3) Az (1) bekezdésben leírt ellenőrzésre a polgármester jogosult az alábbiak szerint:

a) az önkormányzati tulajdonba tartozó, az ellenőrzött szerv vagyonkezelésében álló ingatlan területére beléphet,

b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba – a külön jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával – betekinthet, azokról másolatot, kivonatot, illetve tanúsítványt készíttethet és

c) az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérhet.

(4) A (3) bekezdésben leírt ellenőrzést végző a tulajdonosi ellenőrzés során   köteles:

 a) jogait úgy gyakorolni, hogy az ellenőrzött vagyonkezelő tevékenységét és rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja,

b) tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjét az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 5 nappal tájékoztatni,

c) megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalni és a jelentéstervezetet, valamint a végleges jelentést az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjének megküldeni.

(5) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője jogosult:

a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni és

b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni.

(6) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője köteles:

a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,

b) az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást,

nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani,

c) az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni,

d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni és

e) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az önkormányzatot  tájékoztatni.

(7) Az ellenőrzést végző az elvégzett tulajdonosi ellenőrzések legfontosabb megállapításairól jelentésben – a tárgyévet követő év április 30-ig – tájékoztatja a képviselő- testületet.

4. A üzleti vagyon hasznosítása

10.§ (1) A üzleti vagyon körébe tartozó tulajdon kezeléséről, hasznosításáról a Képviselő-testület gondoskodik.

(2) A üzleti vagyon hasznosításának előkészítése a Közös Önkormányzati Hivatal feladata.

(3) A üzleti vagyon körébe tartozó ingatlanokkal, üzletrészekkel, részvényekkel, ingóságokkal és vállalkozási célú pénzeszközökkel kapcsolatos döntések, valamint a gazdálkodási koncepcióval összefüggő kérdések a Képviselő-testület hatáskörébe tartoznak.

(4) A üzleti vagyon hasznosításáról szóló képviselő-testületi döntést követően az Önkormányzat képviseletére a polgármester jogosult.

11. § (1) Az Önkormányzat költségvetését illeti a üzleti vagyona utáni részesedés és osztalék, amelynek felhasználásáról a Képviselő-testület dönt.

5. Önkormányzati ingatlan elidegenítése

12. § Elidegenítésre csak a törzsvagyonba nem tartozó ingatlan jelölhető ki.

13. § (1) Ingatlan elidegenítésre történő kijelölését követően lefolytatott eljárásban érvényesíteni kell az Európai Bizottságnak a hatóságok által történő földterület-és épületértékesítés állami támogatási elemeiről szóló 87/C 209/03. számú közleményében meghatározott követelményeket.

(2) Az ingatlan becsült forgalmi értékét minden esetben igazságügyi ingatlanszakértő bevonásával kell meghatározni.

(3) A nyilvános pályázat útján történő ingatlanértékesítés során a hirdetményt:

a) 5 millió Ft becsült érték alatt a községi hirdetőtáblákon és az önkormányzat honlapján, 

b) 5-10 millió Ft becsült érték között az a) pontban meghatározottak mellett a megyei napilapban is,

c) 10 millió Ft becsült érték felett regionális ingatlanforgalmi szak-sajtótermékben kell közzétenni.

(4) Zártkörű pályázati eljárás akkor folytatható le, ha az ajánlattevő részére meghatározott hasznosítási célt kíván a képviselő-testület meghatározni.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben a zártkörű pályázatra az esélyegyenlőség biztosítása mellett legalább három olyan szervezetet kell meghívni, amely képes a meghatározott hasznosítási célt teljesíteni.

(6) Nem kell nyilvános pályázati eljárást lefolytatni az ingatlan értékesítésére, amennyiben a forgalmi érték nem éri el a 2.000.000 Ft-ot. Ebben az esetben is alkalmazandó a 13.§ (2) bekezdése, és a vételár legfeljebb -5 %-kal térhet el az értékbecslésben meghatározott értéktől.

14. § A 13. §-ban meghatározott követelményeket nem kell alkalmazni a magánszemélyek részére, nem vállalkozási célt szolgáló lakótelkek, lakóingatlanok értékesítése esetén. 

6. Jogról való lemondás

15. § (1) Az önkormányzatot megillető követelésről, jogról ingyenesen akkor lehet lemondani, ha a jog érvényesítéséhez szükséges költség várhatóan meghaladja a követelés, jog értékét.

(2) A joglemondásról szóló döntés a képviselő-testület hatáskörébe tartozik. 

7. A helyiségbérlet szabályai

16. § (1) A helyiség bérbeadásának feltételei az eseti bérbeadást kivéve a következők:

a) A bérbeadást a helyiség használat céljának, időpontjának megjelölésével igényelni kell a nyilvános pályázati kiírásában foglaltak szerint, amennyiben az éves bérleti díj összege meghaladja a 100 e.Ft-ot,

b) A helyiség csak olyan célra vehető igénybe, amelynek gyakorlása során:

ba) a helyiség nem rongálódik, s a célszerű használathoz szükséges átalakítási költséget az igénylő magára vállalja,

bb) a helyiség környezetét nem szennyezi, a környéken lakók nyugalmát nem zavarja,

c) határozott idejű bérbeadással kell a helyiségeket hasznosítani legfeljebb 10 évre és

d) a helyiség bérleti díját a helyiségbérlő köteles a bérbeadóval kötött szerződésben foglaltak szerint megfizetni. Ha a bérleti díj fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, egy hónapig a bérbeadó írásban felhívja a bérleti díj 15 napon belüli teljesítésére. Ha a felhívás eredménytelen, a helyiségbérleti szerződést 30 napos határidővel - külön elhelyezés és kártérítés nélkül - fel kell mondani.

(2) A nyilvános pályázat alapján benyújtott pályázatokat a Képviselő- testület bírálja el. A Közös Önkormányzati Hivatal a helyiség rendeltetésszerű használatát évente 1 alkalommal ellenőrzi.

(3) A helyiség bérbeadói jogait - a kijelölő határozat alapján - a polgármester gyakorolja, míg a helyiséggazdálkodási feladatokat a Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

(4) A helyiség bérleti díjának összegében a Képviselő-testületi határozat figyelembevételével kell megállapodni a bérlővel.

(5) A bérbeadó a bérlő házastársával bérlőtársi szerződést nem köt.

(6) A bérlő a helyiségbe más személyt csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(7) A bérlő a helyiség bérleti jogát csak a bérbeadó hozzájárulásával cserélheti el, ruházhatja át másra, vagy adhatja albérletbe. A cseréhez abban az esetben lehet hozzájárulni, ha a helyiség használata illetve az abban gyakorolt tevékenység nem módosul és a szerződésben foglalt feltételek nem változnak.

(8) Az esti bérbeadás mértékét az Önkormányzat az éves költségvetési rendeletében határozza meg. 

17.§ (1) A helyiségre kötött szerződést cserehelyiség biztosítása nélkül fel kell mondani a következő esetekben:

a) a bérlő a bérleti díjat a fizetésre megállapított időpontig nem fizeti meg, és a teljesítésre szóló írásbeli felhívásban 8 napos határidőig sem tesz eleget,

b) a szerződésben vállalt, vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét a bérlő nem teljesíti,

c) az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsít,

d) a helyiséget, illetőleg területet rongálja, vagy a rendeltetésükkel ellentétesen használja vagy

e) a helyiséget a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül átruházza, illetve használatba adja.

(2) Az (1) bekezdésekben foglalt esetekben cserehelyiség biztosítása nélkül 30 napos helyiség átadási határidővel mond fel írásban a bérbeadó.

18. § (1) Ha a helyiség értékesítése az elővásárlási joggal rendelkező részére történik, a vételár a forgalmi értéknek megfelelő ár.

(2) A birtokbaadás és az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés, a teljes vételár igazolt megfizetése után történik. 

8. Az önkormányzati bérlakásokra vonatkozó rendelkezések

19. § Az önkormányzati bérlakások hasznosítására bérleti díjának megállapítására vonatkozó szabályokat a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.

9. Záró rendelkezések

20. § (1) Ez a rendelet 2013. április 1-jén  lép hatályba.

21. § Hatályát veszti az Önkormányzat tulajdonáról és a vagyonnal való gazdálkodás  szabályairól szóló 8/2003. (XII.11.) önkormányzati rendelet.

                                 Nagy Csaba                                Szabó Zsuzsanna

                              polgármester                                         jegyző