Bakonynána Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2024. (VIII. 12.) önkormányzati rendelete
a Helyi Építési Szabályzatról
Hatályos: 2024. 09. 02Bakonynána Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2024. (VIII. 12.) önkormányzati rendelete
a Helyi Építési Szabályzatról
Bakonynána Község Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 62. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró, Országos Atomenergia Hivatal, Országos Vízügyi Főigazgatóság, Veszprém Vármegyei Önkormányzat, Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Főosztály, Nagyesztergár Község Önkormányzata, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága Bányászati és Gázipari Főosztály, Tés Község Önkormányzata, Honvédelmi Minisztérium Állami Légügyi Főosztály, Budapest Főváros Kormányhivatala Országos Közúti és Hajózási Hatósági Főosztály Gyorsforgalmi Útügyi Osztály, Dudar Község Önkormányzata, Veszprém Vármegyei Rendőrfőkapitányság, Veszprém Vármegyei Kormányhivatal, Honvédelmi Minisztérium HM Hatósági Főosztály, Csetény Község Önkormányzata, Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hírközlésfelügyeleti Főosztály, Innovációs és Technológiai Minisztérium Vasúti Hatósági Főosztály, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hírközlésfelügyeleti Főosztály Soproni Hatósági Iroda, Veszprém Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály, Építési és Közlekedési Minisztérium Vasúti Hatósági Főosztály, Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Állami Főépítészi Iroda, Olaszfalu Község Önkormányzata, Innovációs és Technológiai Minisztérium Hajózási Hatósági Főosztály, Nemzeti Népegészségügyi Központ, Innovációs és Technológiai Minisztérium Léginavigációs és Repülőtéri Hatósági Főosztály Repülőtéri Osztály, mint véleményezésre jogosult szervek véleményének kikérésével, és a partnerségi egyeztetés szabályainak megfelelően a partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet hatálya és alkalmazása
1. § (1) Jelen rendelet hatálya Bakonynána település közigazgatási területére terjed ki.
(2) Területet használni, építmény elhelyezésére felhasználni, telket alakítani, építés alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építményt építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, elmozdítani vagy lebontani, továbbá az építmény rendeltetését megváltoztatni e rendelet, valamint a külön jogszabályok rendelkezéseinek együttes alkalmazásával szabad.
(3) A rendelet mellékletei:
a) 1. melléklet: Szabályozási terv, rajzszám: SZAB-1, Munkaszám: TT-22311,
b) 2. melléklet: Az építési övezetek, övezetek telekalakítási és beépítési paraméterei,
c) 3. melléklet: Az egyes építési övezetekben, övezetekben elhelyezhető és tiltott rendeltetések,
d) 4. melléklet: A biológiai aktivitásérték (BIA érték) fenntartásához igénybe vett területek,
e) 5. melléklet: Alkalmazott sajátos jogintézmények,
f) 6. melléklet: Az állattartó építmények elhelyezésének feltételei,
g) 7. melléklet: Bakonynána egyedi tájértékei.
2. A szabályozás elemei
2. § (1) A szabályozási terv kötelező, javasolt, más jogszabály által elrendelt és tájékoztató szabályozási elemeket tartalmaz.
(2) A szabályozási elemek:
a) Szabályozási alapelemek:
aa) szabályozási vonal,
ab) szabályozási szélesség, méretvonal,
ac) építési övezet és övezet határa,
ad) építési övezet, övezet,
ae) kötelező megszüntető jel,
b) Szabályozási elemek:
ba) építési határvonal
bb) építési hely
bc) jelentős önálló felszíni parkoló és férőhelyszáma,
bd) telken belüli kötelező fásítás,
be) kötelező közterületi fásítás,
bf) csapadékvíz-elvezető főárok,
bg) telek be nem építhető része.
c). Egyes sajátos jogintézmények: telekalakítással, telekcsoport újraosztással érintett terület.
(3) A szabályozási terv javasolt szabályozási elemei:
a) javasolt megszüntetőjel,
b) javasolt telekhatár,
c) tervezett kerékpárút.
(4) A szabályozási terv más jogszabály által elrendelt szabályozási elemei:
a) Országos művi értékvédelem:
aa) műemlék,
ab) régészeti lelőhely.
b) Helyi művi értékvédelem: helyi védett egyedi érték.
c) Környezet, táj és természetvédelem:
ca) ökológiai hálózat magterülete,
cb) ökológiai hálózat ökológiai folyosója,
cc) ökológiai hálózat pufferterülete,
cd) barlang felszíni védőövezete,
ce) országos jelentőségű természeti emlék,
cf) védett természeti emlék,
cg) vízminőség védelmi terület
ch) ásványi nyersanyag tekintetében megkutatott terület
ci) alábányászott terület.
(5) A szabályozási terv tájékoztató szabályozási elemei:
a) Alaptérképi jelek,
b) Zöldinfrastruktúra hálózat elemei.
3. § (1) A település közigazgatási területe építési szempontból
a) beépítésre szánt (beépített, további beépítésre kijelölt),
b) beépítésre nem szánt területként
került besorolásra.
(2) Az adott terület általános használatát az övezeti jel első betűsora tartalmazza az alábbiak szerint:
a) beépítésre szánt terület:
aa) falusias lakóterület (Lf),
ab) településközponti vegyes terület (Vt),
ac) általános gazdasági terület (Gá),
ad) különleges beépítésre szánt mezőgazdasági üzemi terület (K-Mü).
b) beépítésre nem szánt terület:
ba) közúti közlekedési terület (KÖu),
bb) közműterület (Közm),
bc) zöldterület (Zkp),
bd) védelmi célú erdőterület (Ev),
be) egyéb erdőterület (Ee),
bf) általános mezőgazdasági terület (Má),
bg) tájgazdálkodási mezőgazdasági terület (Mt),
bh) vízgazdálkodási terület (V),
bi) különleges beépítésre nem szánt temető területe (Kb-T),
bj) különleges beépítésre nem szánt sportolási célú (Kb-Sp),
bk) különleges beépítésre nem szánt hulladékkezelő, -lerakó területe (Kb-Hull),
bl) különleges beépítésre nem szánt megújuló energiaforrások céljának hasznosítására szolgáló terület (Kb-En),
bm) különleges beépítésre nem szánt honvédelmi terület (Kb-Hon).
4. § E rendelet alkalmazásában:
a) fő rendeltetés: A 3. melléklet 1. pontjában felsorolt rendeltetés.
b) fő rendeltetésű épület: A 3. melléklet 1. pontjában felsorolt rendeltetést tartalmazó épület.
c) Az épített környezet alakítására vonatkozó általános előírások
5. § (1) Belterületbe vonhatóak a szabályozási terven beépítésre szánt területek, és a hozzájuk kapcsolódó közlekedési területek és zöldterületek. Területet belterületbe vonni a meglévő belterülethez kapcsolódóan tömbszerűen lehetséges.
(2) Építési telek, telek eredeti terepszintje:
a) oldalkertben az oldalhatártól mért 1,5 m-en belül legfeljebb 40 cm-rel térhet el a közvetlenül szomszédos telek geodéziai felméréssel rögzített, eredeti terepszintjétől,
b) egyéb esetben az építési helyen kívül legfeljebb 1,0 m-rel
változtatható meg,
(3) A felszíni vizek és az építmények tetőzetéről összegyűjtött csapadékvíz a közvetlenül szomszédos telekre nem vezethetők át.
(4) Az újonnan beépítésre szánt vagy jelentős mértékben átépítésre kerülő területeken a „telekalakítással, telekcsoport újra osztással érintett terület” sajátos jogintézménnyel jelölt ingatlanjain a beépíthetőség feltétele a telkek építési telekké, vagy telekké történő alakítása, az érintett telekcsoport – legalább telektömbönként történő – újra osztásával.
(5) A csapadékvíz-elvezető főárok vonalával jelölt helyen az ingatlantulajdonos köteles tűrni a felszíni vizek természetes elfolyását. A nem önálló helyrajzi számon, illetve alrészleten lévő árkok esetében az ingatlan tulajdonosa köteles biztosítani a felszíni vizek elvezetését. A meglévő vízelvezető rendszereket meg kell őrizni, azokat elépíteni, leválasztani, megszüntetni tilos. A meglévő nyílt rendszer átépítése, zárt csatornává tétele csak vízjogi létesítési engedély birtokában történhet.
(6) Szélerőmű – a háztartási célú kivételével –, illetve szélerőmű park a település beépítésre nem szánt területein sem helyezhető el.
3. Az építési hely és az azon belüli épület elhelyezés
6. § (1) Az építési hely meghatározása szempontjából kialakult állapotúnak tekinthető az a lakóövezeti ingatlan, amelynek két-két oldalszomszédja közül legalább kettő beépített és a kialakult előkerti méretek közötti eltérés 5 m-nél nem nagyobb.
(2) Kialakult állapot esetén az építési helyet, amennyiben a szabályozási terv nem jelöli, az alábbiak figyelembevételével kell meghatározni: Az előkerti határvonalat a beépített szomszédos ingatlanok legkisebb előkerti mérete határozza meg. Az épület előkerti homlokzati vonalát a beépített szomszédos ingatlanokhoz illeszkedően kell meghatározni. Illeszkedőnek tekinthető bármelyik szomszédos ingatlan előkert méretéhez való igazodás vagy a szomszédos ingatlanok átlagos előkert méretének alkalmazása.
(3) Nem kialakult állapot esetén az előkert mérete:
a) lakó és vegyes építési övezetekben 5 m,
b) gazdasági és különleges beépítésre szánt mezőgazdasági üzemi terület építési övezetekben, és beépítésre nem szánt övezetekben min. 10 m.
(4) A (3) bekezdés a) pont szerinti esetben a fő rendeltetésű épület legalább egy pontjának illeszkedni kell az előkerti építési határvonalra.
(5) A gazdasági és mezőgazdasági üzemi építési övezetekben, valamint beépítésre nem szánt övezetekben az épületek az építési helyen belül szabadon elhelyezhetők.
(6) Lakó és vegyes építési övezetekben az építési helyen belül előkertre nézően – garázs kivételével – csak fő rendeltetést tartalmazó épület vagy épületrész helyezhető. Előkertre néző garázs csak a főépülettel egy tömegben építhető.
(7) Az oldalkert legkisebb szélessége, amennyiben építési helyet a szabályozási terv nem jelöl,
a) lakó és vegyes építési övezeteiben, szabadonálló beépítési mód esetén, 3 m, oldalhatáron álló beépítés esetén 4,5 m,
b) gazdasági és mezőgazdasági üzemi terület építési övezetekben, és beépítésre nem szánt területek övezeteiben 8 m.
(8) Oldalhatáros beépítési mód esetén az építési hely beépítési oldalhatárhoz csatlakozó oldalán a fő rendeltetésű épületek oldalkerti homlokvonala a telekhatártól min. 1,0-2,99 m távolságra helyezhető el.
(9) A hátsókert legkisebb mélysége, amennyiben építési helyet a szabályozási terv nem jelöl,
a) lakó és vegyes területek építési övezeteiben 6 m azzal, hogy a hátsókerti határvonal az utcavonaltól számított 60 m-nél nem lehet mélyebben,
b) gazdasági és mezőgazdasági üzemi terület építési övezetekben, és beépítésre nem szánt területek övezeteiben 10 m.
(10) Az oldalhatáron álló beépítési módnál a beépítési oldalhatár az utcában kialakult oldalhatár. Nem kialakult területen a beépítési oldal K-Ny-i telekfekvésnél az északi oldalhatár, É-D-i telekfekvésnél a nyugati oldalhatár, ÉNy-DK telekfekvésnél az északkeleti telekhatár, ÉK-DNY telekfekvésnél az északnyugati oldalhatár.
(11) A településkép védelméről szóló Bakonynána Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2017.(XII.29.) önkormányzati rendelet 3. § a) pontja és 1. melléklete szerinti településképi szempontból meghatározó területen oldalhatáron álló beépítési mód esetén a mellékrendeltetésű épületeket (garázs, tároló) a (8) bekezdés szerint az építési hely beépítési oldalhatárhoz csatlakozó oldalán a fő rendeltetésű épület mögé kell elhelyezni. Egyéb területen a mellékrendeltetésű épület az építési helyen belül szabadon elhelyezhető a (4) bekezdés előírásainak figyelembevételével.
4. A telekalakítás előírásai
7. § (1) Az egyes építési övezetek és övezetek területén telket alakítani a 2. melléklet szerinti paraméterek figyelembevételével szabad.
(2) Beépítésre szánt területen építési telek megközelítésére közforgalom számára megnyitott magánút min. 12,0 m szélességgel alakítható ki.
(3) Beépítésre szánt területen építési telek megközelítésére közforgalom elől elzárt magánút min. 8,0 m szélességgel, max. 8 építési telek útkapcsolataként alakítható ki.
(4) Beépítésre szánt területen új nyúlványos telek nem alakítható ki.
(5) A különböző építési övezetekbe, övezetekbe sorolt telkek nem egyesíthetők.
(6) Az újonnan beépítésre szánt vagy jelentős mértékben átépítésre kerülő területeken a „telekalakítással, telekcsoport újra osztással érintett terület” sajátos jogintézménnyel jelölt ingatlanokon telket alakítani csak az építési övezet területére vonatkozó telekalakítási paramétereknek megfelelően, a jelkulcsi lehatárolással érintett, összefüggő telekcsoport újra osztásával szabad.
(7) Településközpont vegyes és falusias lakóterület építési övezetekben kialakult telektömbben két szemközti oldalról közúttal határolt telek az építési övezeti jelben jelölttől eltérő telekmérettel és telekszélességgel is megosztható az utcával párhuzamosan az alábbiak szerint: a telekalakítás eredményeként kialakuló telkek területe érje el az 500 m2 területnagyságot, telekszélessége pedig a 12,0 m méretet.
(8) Településközpont vegyes és falusias lakóterület építési övezetekben fekvő saroktelek vagy a saroktelekkel együtt a szomszédos telkek telekalakítása az övezeti jelben meghatározott paraméterektől eltérő teleknagysággal és telekszélességgel is alakíthatók úgy, hogy a telekalakítás eredményeként létrejövő új telkek területe érje el a 600 m2 területnagyságot, telekszélessége és telekmélysége pedig a 16,0 m méretet.
(9) A szabályozási vonal menti telekalakítás esetén a visszamaradó telek az övezeti előírásokban foglalt telekméretnél, telekszélességnél kisebb mérettel is kialakítható.
(10) A szabályozási terven az Alkotmány utcával párhuzamosan, a 498 és 545 hrsz-ú ingatlanok között jelölt 5,0 m szabályozási szélességű, csak a mezőgazdasági területek megközelítését szolgáló közút mentén vagy arra kapcsolódóan új építési telkek nem alakíthatóak ki. Az 500/1, 519, 542, 543 hrsz-ú telkek nem beépíthetők.
5. Járművek elhelyezésére vonatkozó előírások
8. § (1) A település közigazgatási területén minden önálló lakó rendeltetési egység után kötelezően egy személygépkocsi elhelyezését telken belül kell biztosítani.
(2) Az építési övezetek területén – a lakó rendeltetések kivételével – az elhelyezendő személygépkocsik számának legalább 50%-ának telken belül kell helyet biztosítani, a fennmaradó számú parkolóhelyet a tervezett rendeltetéstől legfeljebb 250 m, – kivéve a 300 m2 bruttó alapterületű, napi fogyasztási cikkeket értékesítő üzletet, amely esetében legfeljebb 50 m – távolságon belül közterületen, vagy közforgalom céljára megnyitott magánút területén lehet biztosítani.
RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
6. Az egyes építési övezetek részletes előírásai
9. § (1) Az egyes építési övezetek területén telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre a 2. mellékletben megállapított telekalakítási és beépítési jellemzőkkel szabad.
(2) Az építési övezetek telkein elhelyezhető, feltétellel elhelyezhető, valamint tiltott rendeltetéseket és a rendeltetési egységek számát, a rendeltetéseket tartalmazó fő és melléképületek számát és elhelyezését e rendelet szerinti részletes övezeti előírásai, illetve a 3. melléklet figyelembevételével kell meghatározni.
10. § (1) A falusias lakóterület építési övezetekben (Lf) egy ingatlanon legfeljebb három önálló rendeltetési egység helyezhető el. Az elhelyezhető rendeltetéseket a 3. melléklet határozza meg, az alábbi kiegészítő feltételekkel:
a) Az 1500 m2-nél kisebb területű építési telken, a megengedett három önálló rendeltetési egység közül legfeljebb egy lehet lakás.
b) A legalább 1500 m2 területet elérő építési telken a megengedett három önálló rendeltetési egység közül legfeljebb kettő lehet lakás. A lakásokat egy épülettömegben kell kialakítani.
c) Szállás rendeltetésű épület max, 14 vendégágyig helyezhető el.
d) Az állattartó építmények elhelyezésének feltételeit az 5. melléklet tartalmazza. Az állattartó, állattenyésztő épület beépíthető alapterülete a telek területének legfeljebb 10%-a lehet, a beépítettség előírt mértékén belül.
(2) Falusias lakóterület építési övezetben oldal- és hátsóhatár menti kerítés max. 2,2 m magasságban, a telek homlokvonalán max 2,0 m magasságban építhető.
11. § (1) A településközpont vegyes építési övezetekben (Vt) elhelyezhető rendeltetéseket a 3. melléklet határozza meg, az alábbi kiegészítő feltételekkel:
a) Az 1200 m2-nél kisebb területű építési telken legfeljebb egy lakás rendeltetés helyezhető el.
b) A legalább 1200 m2 területet elérő építési telken legfeljebb kettő lakás rendeltetés helyezhető el. A lakásokat egy épülettömegben kell kialakítani.
c) Szállás rendeltetésű épület max. 14 vendégágyig helyezhető el.
d) Az állattartó építmények elhelyezésének feltételeit az 5. melléklet tartalmazza.
(2) Településközpont vegyes terület építési övezetben az oldalhatáron és hátsó telekhatáron kerítés max. 2,2 magasságban, a telek homlokvonalán max. 2,0 m magasságban építhető.
12. § (1) Az általános gazdaság terület építési övezetek (Gá) területén elhelyezhető rendeltetéseket a 3. melléklet határozza meg, az alábbi kiegészítő feltételekkel:
a) Az építési övezetben elsősorban a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú, kereskedelmi, szolgáltató- és raktár épületek helyezhetők el.
b) Az építési övezetben munkásszállás csak a gazdasági tevékenységű épület megléte esetén vagy azzal egyszerre helyezhető el.
c) Egy telken csak a gazdasági tevékenységi célú épületen belül, és kizárólag egy szolgálati lakás alakítható ki azzal, hogy a szolgálati lakás hasznos alapterülete az épület hasznos alapterületének max. 40%-a lehet.
(2) Általános gazdasági terület építési övezetben a telek határain max. 3,0 m magasságú kerítés építhető.
13. § (1) A különleges beépítésre szánt mezőgazdasági üzemi terület építési övezet (Kmü) területén jellemzően a növénytermesztéshez, állattenyésztéshez, erdőgazdálkodáshoz, fafeldolgozáshoz és egyéb mezőgazdasági tevékenységhez szükséges épületek helyezhetők el.
(2) Az övezet területén elhelyezhető rendeltetéseket a 3. melléklet határozza meg, az alábbi kiegészítő feltétellel: Egy telken max. egy db szolgálati lakás alakítható ki, a növénytermesztéshez, állattenyésztéshez, erdőgazdálkodáshoz, fafeldolgozáshoz és egyéb mezőgazdasági tevékenységhez szükséges épület vagy épületek megléte esetén.
(3) Az építési övezetben a szabályozási terven jelölt beültetési kötelezettségű területen a növényzet kialakításakor tájképvédelmi okokból kizárólag a termőhelyi és ökológiai adottságoknak megfelelő honos fa- és cserjefajok alkalmazhatók.
7. Az egyes övezetek részletes előírásai
14. § (1) Az övezetek területén telket alakítani, illetve azt beépíteni a 2. mellékletben megállapított telekalakítási és beépítési jellemzőkkel szabad.
(2) Az övezetek telkein elhelyezhető, feltétellel elhelyezhető, valamint tiltott rendeltetéseket és a rendeltetési egységek számát, a rendeltetéseket tartalmazó fő és melléképületek számát és elhelyezését e rendelet szerinti részletes övezeti előírásai, illetve a 3. melléklet figyelembevételével kell meghatározni.
15. § (1) A közúti közlekedési területek övezetei a sajátos rendeltetés szerint
a) országos mellékút (KÖu-1),
b) kiszolgálóút (KÖu-2)
(2) Közterületi fasor telepítésével érintett utcaszakaszokon a növényzet az utcaszakaszra egységes, egy vagy két fafajtából, valamint egységes cserjesorral, a vonatkozó önkormányzati rendelet szerint megengedett fajtákkal telepíthető.
16. § A településen meglévő vagy tervezett zöldterület az altalános használat szerint közparkba (Zkp) sorolt.
17. § (1) Az erdőterületek övezetei a sajátos rendeltetés szerint
a) védelmi célú (Ev),
b) egyéb (Ee)
erdőterületek lehetnek.
(2) Védelmi célú erdő területén épület nem létesíthető. Egyéb építmény csak akkor építhető, ha az az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarja és annak fenntartása, karbantartása miatt indokolt.
(3) Egyéb erdő (Ee) területen telkenként egy db, maximum nettó 100 m2-es épület helyezhető el.
18. § (1) Mezőgazdasági területek övezetei a sajátos rendeltetés szerint
a) általános (Má) és
b) tájgazdálkodási (Mt)
mezőgazdasági területek lehetnek.
(2) Általános mezőgazdasági terület (Má) övezeteiben telkenként maximum nettó 200 m2 területű épület helyezhető el.
(3) Tájgazdálkodási övezetben (Mt) épület nem helyezhető el.
(4) Birtoktest a vonatkozó rendelet előírása szerint alakítható ki azzal, hogy birtokközpont a tájgazdálkodási övezetben (Mt) nem alakítható ki.
(5) Mezőgazdasági területen lakóépület csak birtokközpont telkén építhető. A lakóépület bruttó alapterülete a birtokközpont telkén lévő összes épület bruttó alapterületének 40%-át nem haladhatja meg. A lakóépület épületmagassága max. 4,5 m lehet.
19. § Vízgazdálkodási terület övezetébe (V) tartoznak a folyóvizek medre és a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávjai.
20. § (1) A különleges beépítésre nem szánt hulladékkezelő, -lerakó terület (Kb-Hull) övezetbe a rekultivált hulladékkezelő terület tartozik. Az övezet területén új épület elhelyezése nem lehetséges.
(2) A különleges beépítésre nem szánt nagy kiterjedésű sportolási célú terület övezetén (Kb-Sp) elsősorban sportolási, rekreációs célú, illetve azt kiszolgáló épület, építmény helyezhető el. Kiegészítő rendeltetésként vendéglátó, sportoláshoz kötődő irodai (pl. klub iroda) helyezhető el.
(3) A különleges beépítésre nem szánt temető területe (Kb-T) övezetben temetkezési sírhely, síremlék, urnafal építmény, valamint ravatalozó épület helyezhető el.
(4) A különleges beépítésre nem szánt kutatás-fejlesztés, a megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló terület (Kb-En) övezetben a megújuló energiaforrás építményei helyezhetők el. Az övezetben az energia átalakítást és továbbítást kiszolgáló épület helyezhető el. Az övezet területén jelölt, telken belüli védőfásítás helyén minimum kétszintes tájhonos növényzet telepítendő.
(5) A különleges beépítésre nem szánt honvédelmi terület (Kb-Hon) a honvédelmi célú építmények elhelyezésére szolgál.
SZAKÁGI ELŐÍRÁSOK
8. A közműellátás mértékére és módjára vonatkozó előírások
21. § (1) A település egyes építési övezeteiben és övezeteiben az előírt közművesítettség mértékét a 2. mellékletben foglaltak szerint kell meghatározni.
(2) A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket közterületen, vagy közműüzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Az elhelyezésnél a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.
(3) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, a kiváltandó feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földben.
(4) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad elépíteni.
(5) Településrendezési szempontból a távközlési hálózatot létesítésekor, illetve rekonstrukciójakor földkábelbe, illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni. Ahol a föld feletti vezetés fennmarad, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.
9. Környezetvédelem
22. § (1) Az építmények és használatuk külön-külön és együttesen sem eredményezhetnek a jogszabályokban és más hatósági előírásokban megállapított szennyezettségi határértékeket meghaladó mértékű káros hatást a környezetükre. A káros környezeti hatás értékét a területen már meglévő „háttér” értékekkel együtt kell figyelembe venni. A határértékeket zaj- és rezgésvédelem, talajvédelem, radioaktivitás, a levegő tisztaságának védelme és a vízminőség tekintetében a hatályos jogszabályok alapján kell meghatározni.
(2) Közműpótló berendezés csatornázott területen nem helyezhető el.
(3) A közigazgatási területen csak olyan tevékenységek folytathatók, amelyek során szennyező és környezetet veszélyeztető anyagok nem kerülnek a talajba.
(4) A szennyvízcsatorna hálózattal rendelkező területeken az új épületet a csatornahálózatba kell kötni.
(5) Az utak szilárd burkolattal történő ellátásával egy időben a csapadékvíz-elvezetést is meg kell oldani.
(6) Lakó, valamint az oktatási, egészségügyi intézmények zajvédelmi szempontból védett területnek minősülnek.
(7) Dögtemető, dögkút, szennyvíziszap tároló nem létesíthető.
10. Táj- és természetvédelem
23. § (1) Az ökológiai hálózat magterületét, az ökológiai folyosó területét, és pufferterületét a szabályozási tervlap jelöli.
(2) Az ökológiai hálózat területén a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni. Ha a telek ökológiai hálózat övezetei által csak részben érintett, akkor a természetvédelmi érintettségre vonatkozó magasabb rendű jogszabály előírásait csak az érintett telekrészen kell alkalmazni, a nem érintett telekrészen a részletes övezeti szabályokban meghatározott övezeti paraméterek alkalmazhatók és teljes egészében érvényesíthetők.
(3) Védett területen a természeti, tájképi és kultúrtörténeti értékek védelmét biztosítani kell:
a) a táj karakterét megváltoztató tereprendezés, földmunka nem engedélyezhető,
b) vízfolyások rendezése, karbantartása, vízmosások megkötése csak a természeti és táji értékek károsítása nélkül, tájba illő módon – természetszerűen történhet.
(4) A szabályozási terven jelölt telken belüli kötelező fásítás területeit többszintes növényállománnyal, 100 m2-enként legalább egy nagy lombkoronát növelő fa ültetésével kell betelepíteni.
TILALMAK ÉS KORLÁTOZÁSOK
11. Védőterületek, védőtávolságok, védősávok
24. § (1) Építési korlátozás alá esnek az országos közutak külterületi szakaszain a tengelyvonaltól számított 50-50 m távolságon belül első területek, ahol építményt elhelyezni, csak a mindenkor hatályos jogszabályok szerint lehet.
(2) Építési korlátozás alá esnek a közművezetékek és közműlétesítmények védőtávolságán belüli területek a mindenkor hatályos jogszabályok szerint.
(3) Építési korlátozás alá esik a temető 50 m-es környezete, ahol kegyeletsértő, zajos tevékenység nem folytatható.
(4) Az élővizek fenntartási munkáinak elvégzéséhez szükséges, a szabályozási terven jelölt szélességű parti sávot szabadon kell hagyni.
(5) A természeti értékek fenntartása érdekében a 107-113 hrsz-ú, a 083/3-083/6 hrsz-ú és az 556/4 hrsz-ú ingatlanokon az élővízfolyások partvonalától számított 50 m-en belül, valamint a vízfolyások hullámterében új építmények nem helyezhetők el.
12. Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások
25. § (1) Településrendezési szerződést kell kötni az önkormányzattal a szabályozási terven jelölt fejlesztési akcióterületeken a beépítés előtt, azon egyéb költségeknek vagy egyéb ráfordításoknak a cél megvalósítója általi átvállalására, amelyek a cél megvalósításának előfeltételei vagy következményei.
(2) A szabályozási terven „telekalakítással, telekcsoport újraosztással érintett terület” vonallal jelölt területeken a beépíthetőség feltétele a telkek építési telekké történő alakítása, az érintett telekcsoport újraosztásával.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
26. §1
27. § Ez a rendelet 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
28. § A rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indult ügyekben kell alkalmazni.
A 26. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.