1. § (1) Jelen rendelet hatálya kiterjed Bakonygyirót község teljes közigazgatási területére.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket és területet alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – műtárgyat és más építményt tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak (OTÉK, ágazati szabványok stb.) és e rendeletben előírtaknak szabad.

(3) Jelen rendelet csak TH–03-02-24 munkaszámú tervdokumentáció SZ–1, SZ–3 számú szabályozási tervlapjaival együtt érvényes, csak ezekkel együtt módosítható.

2. § (1a) A szabályozási terv, valamint jelen rendelet előírásai kötelező és irányadó szabályozási elemeket tartalmaznak.

(2) I. rendű kötelező szabályozási elemek·

(3) II. rendű szabályozási elemek a (2) bekezdésben nem említett szabályozási elemek.· irányadó telekhatár

(4) Az irányadó szabályozási elemek betartása ajánlott.

(5) A TH–03-02-24 munkaszámú tervdokumentáció SZ–1 és SZ–3 jelű tervein a K jel a kialakult állapotot, illetve kialakult méreteket jelenti.

5. § A szabályozási és övezeti terv Bakonygyirót közigazgatási területét az alábbi övezetekre bontja:

6. § (1) Folyóvizek, csatornák, holtágak mentén a partéltől számított fenntartási sávjain a jogszabály előírásai szerint lehetséges létesítményeket, építményeket elhelyezni.

(2) A 20 kV-os nagyfeszültségű vezetéknél külterületen a tengelytől mért 6 méteres védőtávolságon belül, belterületen a tengelytől mért 2,5 méteres védőtávolságon belül építmény nem helyezhető el.

(3) A település 1000 méteres védőtávolságán belül dögkút, hulladéklerakó (törmeléklerakó kivételével) illetve más egyéb bűzös, fertőzésveszélyes tevékenységet folytató telephely nem létesíthető.

(4) A nagynyomású gázvezeték 46,0-46,0 méteres védőtávolságon belül építmény nem helyezhető el.

(5)³

(6) A külterületen közutak tengelyétől számított 50 m-en belül, épületet, építményt elhelyezni, ásványvagyont kitermelni csak a kezelő hozzájárulásával lehetséges.

(7)⁴

(8) A külterületen közutak tengelyétől számított 50 m-en belül épületet, építményt elhelyezni, ásványvagyont kitermelni csak a kezelő hozzájárulásával lehetséges.

(9) A külterületi erdő- és mezőgazdasági utak tengelyétől számított 6-6 m-én belül építményt elhelyezni nem lehet.

7. § (1) A TH–03-02-24 munkaszámú tervdokumentáció SZ–1, SZ–3 jelű szabályozási tervein irányadó telekhatárral, megszüntető jellel, vagy a kettő együttes alkalmazásával jelölt telekalakítás ajánlás. Azok a telkek, amelyeknek valamely mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak, csak a jelölt telekalakítások végrehajtása után építhetők be.

(2) A TH–03-02-24 munkaszámú tervdokumentáció SZ–1, SZ–3 tervein ’K’ jellel ellátott méretek, telekosztások a kialakult állapothoz alkalmazkodó telekszélességeket, telekmélységeket és telekterületeket jelentik. A 'K’ jel alkalmazása esetén:- a kialakított minimális telekszélesség nem lehet kisebb az utcában mát kialakult telekszélességek átlagánál- a kialakított minimális telekmélység nem lehet kisebb az utcában már kialakult telekmélységek átlagánál- a kialakított maximális telekszélesség nem lehet nagyobb 20 méternél A 'K’ jel és a megszüntető jel (.) együttes alkalmazása esetén a TH–03-02-24 munkaszámú tervdokumentáció SZ–1 és SZ–3 tervein a megszüntető jellel kialakítandó állapotot kell az építési engedélyhez figyelembe venni.

(3) A falusias lakóterületeken telket összevonni 40 méteres telekszélességig lehet.

8. § (1) Ahol a TH–03-02-24 munkaszámú tervdokumentáció SZ–1, SZ–3 jelű szabályozási terve nem tartalmazza a beépítési mód (az építési hely) határvonalát, ott az épületek elhelyezésére szolgáló területet az övezetre vonatkozó elő-, oldal-, és hátsókerti méretek betartásával kell meghatározni.

(2) Oldalhatáron álló beépítés esetén

(3)⁵

(4) Oldalhatáron álló beépítés esetén melléképítményt (pl. garázst) a fő funkciót hordozó épülettel egybeépítve vagy a fő funkciót hordozó épülettel megegyező oldalhatáron lehet elhelyezni.

(5) Azokon a helyeken, ahol a TH–03-02-24 munkaszámú tervdokumentáció SZ–1 és SZ–3 jelű tervei 10 éven túli szabályozási vonallal tervezett utakat jelölnek, ott az utak nyomvonalában épületeket elhelyezni nem lehet.

(6) A település közigazgatási területén technológia torony (adótorony, átjátszóállomás) a meglévő és tervezett belterületi határától számított 150 m-én kívül helyezhető el magassági korlátozás nélkül.

(7) Szélkerék a település közigazgatási területén a bakonyi hegyek és a természeti környezet látványvédelme miatt nem helyezhető el.

9. § (1) Az építési övezeti előírásoktól eltérően kialakult telekméreteket, telekhasználatot, vagy megvalósult épületet és bármely más, a követelményeknek meg nem felelő övezeti tényezőt, ha az jogszerűen vagy jóhiszeműen valósult meg a HÉSZ közreadása előtt; továbbá, ha annak megvalósulása érvényes építési engedély alapján folyamatban van, kialakultnak kell tekinteni.

(2) Ha a beépítettség mértéke magasabb, vagy a telek területe kisebb a megengedettnél, akkor a telken meglévő épület felújítható, átalakítható, de sem a beépítettség, sem az épületek építménymagassága nem növelhető. A szintterület növelése a tetőtér beépítésével lehetséges.

(3) Amennyiben a telek területe kisebb a megengedettnél és a telekhatár módosítása semmilyen módon nem lehetséges, valamint a rajta lévő épület elbontásra kerül, maximum az eredeti épülettel megegyező nagyságú épület építhető az övezetben előírt elő- oldal- és hátsókerti távolságok betartásával.

(4) Az övezeti előírásoknak nem megfelelő, kialakult építménymagasságok esetén az épület felújítható, átalakítható, új épület építésekor azonban az övezeti előírásoknak megfelelő építménymagasságot kell az építési telken alkalmazni.

(5) Azokon a területeken, ahol a telekméretekre vonatkozó előírás „K” kialakult, építési telek alakítása a tömbben jellemzően kialakult telekméreteknek megfelelően – az építési telek beépítési módjára beépítettségére és az építmények között megengedett legkisebb távolságokra vonatkozó előírások figyelembe vételével – történhet. A kialakított telek területe a tömbben, illetve a tömbön belüli övezetben kialakult és beépített telkek területének átlagától maximum 10%-kal térhet el.

(6) Az építési telekre már korábban túlnyomórészt felosztott telektömb területén, amennyiben a már kialakult telek valamely mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak a telek a beépítési mód (az építési hely) beépítettség és az építmények között megengedett legkisebb távolság figyelembevételével beépíthető.

10. § (1) A közüzemi közmű-, távközlési és adatátviteli hálózatokat (továbbiakban közművek) és azok létesítményeit, valamint ezekre vonatkozó jogszabályok, szabványok szerinti védőtávolságait közterületen, vagy a közmű-üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szorgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani.

(2) A közművekkel kapcsolatos mindennemű építési tevékenység során az OTÉK, valamint a vonatkozó ágazati előírások, szabványok előírásait be kell tartani.

(3) Közút területén közművek elhelyezéséhez az út kezelőjének hozzájárulás szükséges.

(4) Közművek számára szorgalmi jogot új beépítésű területen csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz.

(5) Közművek védőtávolságán belül mindennemű építési munka csak az illetékes közmű-üzemeltető hozzájárulásával engedélyezhető.

(6) A meglévő közművek szükségessé váló kiváltásakor a feleslegessé váló közművet el kell bontani, felhagyott közmű nem hagyható a helyén.

(7) Új beépítés esetén az építési telekhez önálló közműbekötések létesítendők.

(8) Középnyomású földgázellátás esetén építési telkenként egyedi nyomásszabályzót kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályzó az épület utcai homlokzatán nem helyezhető el.

(9) Új beépítésű területek, utcák kialakításánál a közművek védőtávolságának biztosítása, biztosíthatósága érdekében közterület-rendezési tervet kell készíteni.

(10) Útépítésnél, útrekonstrukciónál a csapadékvizek elvezetéséről, a közművek kiépítéséről, illetve szükséges rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(11) Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

(12) A közművekkel kapcsolatos mindennemű egyéb építési tevékenység során az ágazati előírásokat és a vonatkozó szabványokat kell figyelembe venni.

(13) A teljes közművel nem rendelkező beépítésre szánt területeken a közművek kiépítéséig a szennyvíztárolást zárt szennyvíztározóban, vagy hatóságilag engedélyezett korszerű közműpótlóval kell megoldani, az épületek használatba vételig.

(14) A település belterületén az ivóvízhálózaton 200 méterenként tűzcsapot kell elhelyezni.

(15)⁶

(16) A belterületi lakóutcáknál a szabvány szerinti közvilágítást ki kell építeni.

(17) A szabályozási előírások során a részleges közművesítettség nem foglalja magában a zárt csapadékvíz elvezetés meglétének követelményét.

12. § (1) A már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű lakóterületeken az épületek utcai homlokzatmagasságára külön is teljesülnie kell a 4,5 méteres építménymagassági korlátozásnak az építménymagasság számítási szabályai szerint számolva. A 10%-nál nagyobb telekesés esetén az építménymagasság max. 5,5 m lehetséges. Az utcaképi védelem alatt álló épületek esetében az építménymagasság max. 4 m lehetséges.

(2) Az előkertek mélysége a meglévő épületek többségéhez igazodjon. Új beépítés esetén az előkert mélysége minimum 5 méter legyen.

(3) A TH–03-02-24 munkaszámú tervdokumentáció SZ–1 jelű tervalapján meghatározott helyeken az épületeket kötelezően az SZ-1 jelű tervlapon jelölt építési vonalra kell elhelyezni.

(4)⁸

(5)⁹

(6)¹⁰

(7)¹¹

(8)¹²

(9)¹³

(10) A tájba illeszkedés és a Bakonyi hegyek látványvédelme érdekében az épületek maximális átlagos építménymagasságaként meghatározott építménymagasságokat csak technológiai célból szükséges építményrész (kémény vagy kürtő) haladhat meg. A megengedett maximális építménymagasságot meghaladó magasságú építményrészek alaprajzi kiterjedése nem haladhatja meg az egész létesítmény bruttó alapterületének 1%-át.

(11)¹⁴

13. § (1) Országos védelemben részesített természeti érték a településen nincs.

(2) Helyi természet érték a közigazgatási területen belül nem található.

14. § (1)¹⁵

(2)¹⁶

(3)¹⁷

(4) A tervezési területen az egyéb funkciójú területekkel (lakó, vegyes) határos zajkibocsátónak kell gondoskodnia a zajvédelemről. A zajt kibocsátó szükség esetén saját telkén köteles gondoskodni a zajvédelemről, és a zajt csökkentő berendezés elhelyezéséről.

(5) A zaj kibocsátója és a levegő szennyezője indokolt esetben mérésre kötelezhető.

(6) A területen feltöltések kialakítására a környezetet károsító anyag, illetve veszélyes hulladék nem használható fel. A területen esetleg található környezetet károsító anyagokat a tereprendezés során el kell távolítani.

(7) Építési munkáknál a terület előkészítése során a termőföld védelméről, összegyűjtéséről és megfelelő újrahasznosításáról gondoskodni kell. A kivitelezés és üzemeltetés során pedig biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a termőföld minőségében kárt ne okozzanak.

(8) Teljes közművel el nem látott területeken a terület tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, kommunális és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és a hulladéktelepekre való szállításáról.

(9) Külterületen és belterületen az eddig a lakosság által illegális szemétlerakónak használt területeken a hulladék elhelyezését meg kell szüntetni. Az eddig felhalmozott hulladékot el kell szállítani, majd a területet rekultiválni kell.

(10)¹⁸

(11)¹⁹

(12)²⁰

(13)²¹

(14)²²

(15)²³

(16)²⁴

(17)²⁵

(18)²⁶

(19)²⁷

(20)²⁸

(21)²⁹

15. § (1) Épületek elhelyezése:· már beépült utcák foghíjbeépítései esetén az elő- és oldalkert méreteknek az utcában már jellemzően kialakult méretekhez kell igazodni.· új beépítésű területeken az elő-, oldal- és hátsókert méretek meghatározásánál az OTÉK 35. § –ban foglaltak az irányadóak

(2) Az oldalhatáron álló, ikres beépítés esetén az előkerti, oldalkerti, hátsókerti méretek, illetve a tűztávolság (OTÉK 36. §) betartásával kell az építményeket elhelyezni. A 18 méternél nagyobb szélességű építési telken az épület szabadon állóként is elhelyezhető. A 18 méternél keskenyebb telkek esetében az épületet az oldalhatárra kell elhelyezni.

(3) A lakóterületek övezeti tagolását a TH–03-02-06 munkaszámú tervdokumentáció SZ–1 és SZ–3 jelű szabályozási tervlapja tartalmazza.

(4)³⁰

(5) A falusias lakóterület (Lf) jellemzően alacsony laksűrűségű, összefüggő nagy kertes, általában egy önálló rendeltetési egységet magába foglaló telkeket tartalmazó övezet. A falusias lakóterületen telkenként egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület, vagy egylakásos lakóépület helyezhető el. A részletes övezeti előírásokat az alábbi részek tartalmazzák: 4. melléklet

16. § (1) A területen a gazdasági területek alkalmazott kategóriái az alábbiak:

(2) A kereskedelmi, szolgáltató terület nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célokat szolgáló telephelyek, illetve, szolgáltató létesítmények elhelyezésére kijelölt terület.

(3) Az ipari terület a bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál, például mezőgazdasági üzemek, állattartó telepek.

(4) A G ksz jelű övezetekben a telkek korlátlanul összevonhatóak.

(5) A kereskedelmi gazdasági, ipari területek esetében a TH–03-02-24 munkaszámú tervdokumentáció Sz–1, Sz–3 jelű szabályozási tervein jelölt helyeken és méretben telken belüli következő védőfásítást kell telepíteni. A részletes övezeti előírásokat a következő részek mutatják: 5. melléklet

(6) K pf jelű övezet (pincefalu)

(7) K t jelű övezet (temető)

17. § (1) A különleges területek a TH–03-02-24 munkaszámú tervdokumentáció szabályozási tervlapján K jellel ellátott területek.

(2) A különleges területek esetében a TH–03-02-24 munkaszámú tervdokumentáció SZ–1, SZ–3 szabályozási tervlapjain jelölt helyeken és mértékben telken belüli kötelező védőfásítást kell telepíteni.A részletes övezeti előírásokat a következő részek mutatják:

(3) K sp-1 SZ 30/50 4,5 20/40/800 jelű építési övezet (kerékpáros-gyalogos túraközpont):

18. § (1) A közlekedési és közmű elhelyezési területbe a községen áthaladó országos közutak, az önkormányzati fő- és gyűjtő utak, kerékpárutak, gyalogutak, járdák, valamint ezek csomópontjai tartoznak.

(2) A tervezési területen az utak szabályozási szélességét a TH–03-02-24 munkaszámú tervdokumentáció SZ–1, SZ–3 jelű szabályozási tervlapjai, valamint az út mintakeresztszelvények tartalmazzák. A külterületi utak szabályozási szélessége csak irányadó jellegű, a konkrét szabályozási szélességek csak engedélyezési szintű úttervek alapján határozhatók majd meg.

(3) A külterületi utak szabályozási szélességén túl, a szabályozási vonaltól számított 6 m-en belül épületet, építményt elhelyezni nem lehet.

(4) A közlekedési területen elhelyezhetőek az OTÉK 26. § (3) bekezdésében foglalt létesítmények, illetve az utak rézsűjében felszín alatti létesítmények (pincék).

(5) A közutakra rácsatlakozást kialakítani csak az út kezelőjének hozzájárulásával lehet.

(6) A területen az útkategóriák alábbiak:

(7) A közlekedési zöldfelület a növényzettel fedett közlekedési terület, melyet közpark jelleggel kell kialakítani.

(8)³¹

(9) A területen kizárólagos közműterületek a Km és KÖszt jellel jelölt – víztorony, szennyvíztisztító mű – területek. A kizárólagos közmű területen csak közműveket és a hozzá kapcsolódó létesítményeket lehet elhelyezni.

19. § (1) Z kp jelű övezet (közpark): Zöldfelület az állandó növényzettel fedett közpark területe.

(2) A közpark területén elhelyezhetőek a pihenést, testedzést, gyermekek szórakoztatását szolgáló létesítmények (térbútorok, játszóterek) illetve a fenntartást szolgáló létesítmények.

(3) Az övezetben maximum 2% beépítési százalék mellett 3,0-3,5 m-es építménymagasságú építmény építhető szabadon álló módon.

20. § (1) A területen az alkalmazott kategóriák az alábbiak:

(2) A gazdasági célú erdő területén a 100.000m²-t (10 ha) meghaladó telken az erdő rendeltetésének megfelelő építmény helyezhető el maximum 0,5%-os beépítés mellett. Az építmények magassága a 3,5 métert nem haladhatja meg. Építményt elhelyezni csak az Erdészeti Hatóság előzetes engedélyével lehet.

(3) A védőerdő területe elsődlegesen környezetvédelmi, tájvédelmi célokat szolgál. A védőerdő területén építmény nem helyezhető el.

21. § (1) A területen a mezőgazdasági területek alkalmazott kategóriái az alábbiak:

(2) Az általános mezőgazdasági területeken 10 000 m²-t el nem érő telken, illetve több önálló telekből álló birtoktesten építményt elhelyezni nem szabad. Az 10 000 m² feletti telkeken a beépítettség nem haladhatja meg a 3%-ot. Az 10 000 m² feletti telkeken lakóépület és gazdasági épület egyaránt elhelyezhető. A területen egyéb kérdésekben az OTÉK 29. § (5)-(8) bekezdései az irányadóak.

(3) A mezőgazdasági területen meglévő a deflációs hatást csökkentő fasorokat, erdősávokat fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni. A mezőgazdasági táblák szegélyei mentén a TH–03-02-24 munkaszámú tervdokumentáció szabályozási tervlapján jelölt helyeken a terület tulajdonosainak új fasorokat, védősávokat kell ültetniük.

(4)³²

(5) A mezőgazdasági kert területek elsősorban a szőlő- gyümölcs- és zöldségtermesztés területei. A területen állattartó épületek, komposztáló, siló, trágyatároló és provizórikus jellegű épület nem helyezhető el. A területen gazdasági jellegű épület az övezeti előírásoknak megfelelően helyezhető el 5%-os beépítettséggel.

(6) Az MK–1 jelű területeken az épületek elhelyezését a szomszédos meglévő épületek utcafronti vonalához képest max. +-5 m eltéréssel kell megtervezni.

(7) A M k-1 területeken gazdasági épület (gyümölcs-zöldségtároló, pince) helyezhető el, hiányos közművesítettséggel, 5%-os beépítettséggel. Az M k-1 jelű területeken az épületek elhelyezését a szomszédos meglévő épületek utcafronti vonalához képest max. +-5 m eltéréssel kell elhelyezni.

(8) A rét és legelő művelési ágú területeken építményeket nem lehet elhelyezni. A rét művelési ágú területeket évente kétszer kaszálni kell.

(9) Az M sz, M k-1 szántó és kert területeke gazdasági épületek a hiányos közművesítettség (OTÉK 8. §.) mellett helyezhetők el.

(10) Az M k-1 övezet területein az OTÉK 29. § szerinti épület lehelyezés lehetséges, lakóépület kivételével. M k-1 Mezőgazdasági kert:

22. § (1) A vízgazdálkodási területekbe a folyóvizek medre és partja, nyílt csatornák, vízelvezető árkok medre és partja, illetve a tavak területei tartoznak.

(2) A vízgazdálkodási területen alkalmazott kategória az alábbi:V vízgazdálkodási terület (vízfelület, vízfolyás)

(3) A vízgazdálkodási területen az OTÉK 30. § (2) bekezdésében foglalt építmények helyezhetőek el.

23. § (1) A HÉSZ az alábbi helyeken tartalmaz az OTÉK előírásainál megengedőbb paramétereket:

(2) MK-1 övezet: a megengedett maximális beépítettség 5%, a kialakult telekméretek beépíthetőségének figyelembe vételével. Értelmező rendelkezések (fogalom-meghatározások)

24. § (1) Jelen a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a 6/2000. (V.8.), az 1/2001. (VI.22.), a 11/2003. (VII.31.) és az 5/2004. (II.12.) rendeletekkel módosított 2/1985. (XII.27.) Tanács rendelet.

(2) Jelen rendelet előírásait a hatályba lépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni. A rendelet csak a TH–03-02-24 munkaszámú tervdokumentáció SZ–1, SZ–3 jelű szabályozási tervlapjaival együtt érvényes. Mellékletek az 1. melléklet Mellékletek a 2. melléklet Mellékletek a 3. melléklet

25. § Ez a rendelet 2005. június 29-én lép hatályba.