A településtervezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 2021. július 1-i hatállyal módosította a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényt (a továbbiakban: Tktv). Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2021. július 1-től új településrendezési elveket és szakmai szabályokat határozott meg. A törvénymódosítás végrehajtására a régi Településrendezési kódex (314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) módosítása helyett új önálló kormányrendelet született: a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet. Az új Településrendezési kódex-ként elnevezett jogszabály V. fejezete határozza meg a településképi rendeletre és a településkép-érvényesítési eszközökre vonatkozó szabályokat.

Az önkormányzat településkép-érvényesítő eszközei tekintetében eddig a polgármester rendelkezett önkormányzati hatósági hatáskörrel. A Tktv. 8. § (2) bekezdés b)-d) pontja és 10. § (3) bekezdése módosításával kivezetésre került az a szabály, amely alapján önkormányzati hatósági ügyet közvetlenül a polgármesterre telepített a törvény.

A Módtv. hatályba lépő rendelkezése értelmében ezen hatáskör címzettje 2021. július 1-től az önkormányzat, illetőleg annak képviselő-testülete. A Tktv. 8/A. §-a értelmében a képviselő-testület a 8. §-ban foglalt önkormányzati hatósági hatásköröket a 2. § (2) bekezdése szerinti településképi rendeletben ruházhatja át.

A településképi véleményezési és bejelentési eljárás, a településképi kötelezés és bírság kiszabása, valamint a kötelezést tartalmazó döntés végrehajtásának foganatosítása a képviselő-testület hatáskörébe került, azzal, hogy mint átruházható hatáskört átadja vagy megtartja testületi hatáskörben.

A jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII.14.) IRM rendelet (a továbbiakban: Jszr.) 52. §-a alapján az önkormányzati rendelet bevezető része a jogszabály megalkotásához szükséges érvényességi kellékek felsorolását és a jogalkotás aktusára utaló kifejezést foglalja magában. A bevezető részben meg kell jelölni, ha a rendeletet más, jogszabályban kifejezetten, az adott rendelet megalkotása vonatkozásában véleményezési hatáskörrel felruházott szervvel vagy személlyel egyetértésben, valamint, ha más szerv vagy személy véleményének kikérésével alkotják meg.

A Jszr. 54. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a nem eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotni tervezett rendelet bevezető részében egyértelműen meg kell jelölni a jogszabály egyes rendelkezéseinek a megalkotásához szükséges valamennyi olyan felhatalmazó rendelkezést megállapító jogszabályi rendelkezést, amely alapján a rendeletet kiadják.

A bevezető részben a rendeletalkotásra felhatalmazást adó rendelkezés vagy az eredeti jogalkotói hatáskört megállapító rendelkezés után meg kell jelölni azt a feladatkört megállapító jogszabályi rendelkezést, amely alapján a jogszabályt kiadják. A fenti jogszabályi előírásoknak történő megfelelés érdekében szükséges módosítani a 8/2017. (XII.11.) önkormányzati rendelet bevezető részét.

A Tktv. módosítás nem érinti a településképi eljárások lefolytatásra megszabott rövid, 15 napos határidőket, ezért indokolt a településképpel összefüggő, településképi-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos képviselő-testületi hatásköröket a polgármesterre átruházni a gyors és zökkenőmentes döntéshozatal érdekében, ennek megfelelően a Rendelet 1. alcíme kiegészítésre kerül az 1/A. §-szal.

A hatályos rendelet 10. §-ának módosítása technikai jellegű egyszerűsítést tartalmaz, tekintettel arra, hogy az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló Korm. rendelet már magába foglalja azokat az építési eljárásokat, amelyek engedélykötelesek és azokat is, amelyek nem engedélykötelesek. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 8. pontja meghatározza az építmény fogalmát, amely az épület és műtárgy gyűjtőfogalma, emiatt az épület kifejezést szükségtelen külön alkalmazni.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2021. július 1-től új településrendezési elveket és szakmai szabályokat határozott meg. A törvénymódosítás végrehajtására a régi Településrendezési kódex (314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) módosítása helyett új önálló kormányrendelet született: a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet. Az új Településrendezési kódex-ként elnevezett jogszabály tartalmazza a településrendezést és településfejlesztést, a településkép-érvényesítési eljárásokat érintő alapvető szabályokat és rendelkezéseket. A hatályos önkormányzati rendeletben indokolt az új jogszabályra hivatkozni a településképi véleményezési eljárás szabályait illetően.

A településképi bejelentési eljárás szabályait felsőbb rendű jogszabályok határozzák meg, így szükségtelen egy kormányrendeletre hivatkozni. Az egyes kormányrendeletek örökségvédelemmel összefüggő módosításáról szóló 677/2020. (XII.28.) Korm. rendelet 2021. március 1. napjától újraszabályozta a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 26/B - 26/C. § rendelkezéseit, melyek értelmében „a polgármester - a településképi rendeletben meghatározott részletes eljárási szabályok szerint - településképi bejelentési eljárást folytat le

b) a reklámok és reklámhordozók elhelyezése tekintetében a reklám-elhelyezési kormányrendeletben szereplő általános elhelyezési, és a településképi rendeletben szereplő különös településképi követelmények vagy - különös településképi követelmények meghatározásának hiányában - a reklám-elhelyezési kormányrendeletben szereplő általános elhelyezési követelmények érvényesítése érdekében”.

Tehát a rendeltetésváltozás tekintetében kötelező lett a polgármestereknek a településképi bejelentési eljárást lefolytatni – így a rendeltetésmódosítás, valamint a rendeltetési egységek számának megváltozását jelentő rendeltetésváltozások már csak településképi bejelentés után hajthatók végre 2021. július 1. napjától. A településképi rendelet hatályos szövege nem, illetőleg nem megfelelően tartalmazza a Korm.rendeletben felsorolt esetek szabályozását, ezért ezekkel a rendelkezésekkel szükséges kiegészíteni a Rendeletet.

A hatályos rendelet 13. § (2) bekezdése pontosítást tartalmaz a településképi bejelentési eljárás kérelmezésére vonatkozólag. A Tktv. 9. § szerint a bejelentés beérkezésétől számított 15 napon belül adja ki az önkormányzat a véleményét. A 13. § (2) bekezdésében az 5. §-ra való hivatkozás nem értelmezhető, tekintettel arra, hogy az eljáráshoz kötött tevékenységeket a Rendelet 12. §-a határozza meg, ezért a bekezdés újraszabályozása szükséges.

A Rendelet 13. § (4) bekezdésének módosított szövege a határozat érvényességével kapcsolatos rendelkezést pontosítja.

Technikai pontosítást tartalmaz.

A Tktv. 11. § (1) bekezdés alapján, ha az ingatlan tulajdonosa a településképi rendeletben foglalt településképi követelményeket - a rendeltetésváltozás esetén a helyi építési szabályzatban foglaltakat vagy a településrendezési illeszkedés követelményét - megsértette, az önkormányzat a figyelmeztetést tartalmazó döntésében felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre és megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére. A határidő eredménytelen eltelte esetén, az önkormányzat településképi kötelezés formájában - önkormányzati hatósági döntéssel - a településképi követelmények érvényesítése, a rendeltetésváltozás esetén a helyi építés szabályzat előírásainak teljesítése érdekében az ingatlan tulajdonosát az előírások betartására kötelezi, egyidejűleg az ingatlantulajdonost településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi. A településkép-védelmi bírság közigazgatási bírságnak minősül, amelynek legkisebb összege 100 000 Ft.

A Tktv. 8. § (1) bekezdés d) és e) pontjai alapján az önkormányzat településképi kötelezést adhat ki és bírságot szabhat ki, ide nem értve a reklámhordozók és reklámok jogellenes elhelyezésével kapcsolatos közigazgatási, valamint a településképi bírságot.

A Rendelet 16. § (2) bekezdése tekintetében szükséges újraszabályozni a településkép-védelmi bírság befizetésének a határidejét a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 51. § (2) bekezdésével összhangban.

Pontosítást tartalmaz.

Hatályba léptető és hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmaz.