I. Fejezet
Általános előírások
1.§.
1./ E rendeletben foglalt helyi építési szabályzat Murakeresztúr község közigazgatási területére
terjed ki.
2./ Területet felhasználni, továbbá telket alakítani, épitési munkát végezni és ezekre hatóság i
engedélyt adni a 253/l997.(XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési
követelményekről (a továbbiakban: OTÉK), valamint a helyi építési szabályzat és a
szabályozási terv rendelkezései szerint szabad
3./ A településszerkezeti és a szabályozási terv kül - és belterületi tervlapjain jelölt
a./Kötelező erejű szabályozási elemek a település egésze szempontjából legfontosabb elemek,
ezért azok módosítása csak a terv felülvizsgálatával és módosításával történhet (utak építési
területe, tilalmak, területfelhasználási elemek, épitési övezetek és azokra előírt jellemzők stb.)
b./ Az irányadó szabályozási elemek vagy a szabályozás egy lehetséges változatára utalnak,
vagy pontosításuk további tervezést igényel, ezért azok értelemszerűen módosíthatók
(telekhatárok, azok módosítása, tervezett telekalakítások, épületfunkciók stb.)
A telekalakítás és az építés engedélyezése
2. § .
1./ Azokon a területeken, ahol a területfelhasználás vagy az építési övezet a belterületi tervlap
szerint változik, a telekalakítást és építést a változásnak megfelelően kell engedélyezni
2./ A telekalakítás feltételeire, módjára és egyéb sajátos jogintézményeire vonatkozóan az
"1997 évi törvény az épített környezet alakításáról és védelméről" előírásait kell betartani
3./A telek beépítési feltételei megközelíthetőség közútról, vagy magánútról, rendeltetésszerű
használathoz szükséges közművesítettség. a hulladékelhelyezés és gk elhelyezés OTÉK 33.§.
szerinti biztosítása. Azokon a területeken, ahol az építés feltételei területelökészités, vízrendezés.
csapadékvíz elvezetés, előközmüvesités stb. hiánya miatt nem biztosítottak, építési
engedély csak a szükséges teendők elvégzése után, az építési feltétetek megteremtését
követően adható meg
4./ A terven jelölt telekalakítások és épületfunkciók irányadónak tekintendők.
II. Fejezet
A közigazgatási terület felhasználása
3. §
1./ A közigazgatasi területet a terv építési szempontból
a./ beépítésre szánt
b./ beépítésre nem szánt területbe sorolja
2./ A közigazgatási terület beépítésre szánt és beépítésre nem szánt, valamint belterületet és
külterületet elválasztó határvonalát a tervek feltüntetik.
3./ A közigazgatási terület egyes területrészeinek felhasználását a településszerkezeti terv
határozza meg.
4./ A területek felhasználásának változtatásával, valamint az építési feltételek megteremtésével
járó költségek az érdekelt telektulajdonosokat a község helyi rendeletében megállapított
mértékben terhelik (földvédelmi járulék, utak, tereprendezés, vízelvezetés, közmüvek)
A beépítésre szánt területek felhasználása
4.§.
1./ A község közigazgatási területének beépítésre szánt területei a következő
területfelhasználási kategóriákat foglalják magukba:
- Lakóterület: falusias (FL)
- Vegyes terület: településközponti vegyes (TV)
- Gazdasági kereskedelmi, szolgáltató (KG)
ipari (IG)
- Különleges terület
Lakóterület, lakóövezetek
5.§.
1./ A lakóterületen az OTÉK 12.§.(2),(3). valamint a 14 § (2)-ben felsorolt rendeltetésű
épületek helyezhetők el
2./ Az építési telkek megengedett legnagyobb szintterület sűrűsége, beépítettsége. megengedett
legnagyobb építménymagassága, a biztosítandó zöldfelület legkisebb mértéke az egyes
övezetek előírásai szerint betartandók
3./ A szabályozási terven jelölt telek összevonások, megosztások, ill. telekhatár rendezések
irányadó jellegűek
4./ Lakótelkeket kialakítani, lakólétesítményeket elhelyezni a terv szerinti lakóterületeken.
azok övezeti előírásai szerint lehet
5./ A lakóterületen az építési telkeknek az épület elhelyezésére szolgáló, a telek közterületi
határvonala felé eső 15 m-es mélységű területrészén (ahol az övezeti előírás szerint egyébként
megengedett) különálló árnyékszék, állattartó épület, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló,
siló valamint ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény - a terepszint alatti,
fedett kialakítású kivételével - nem helyezhető el.
Állattartás céljára szolgáló épületek, helyiségek és melléképítmények elhelyezésére vonatkozó
további, vagy szigorúbb feltételeket követelményeket az állattartásról szóló helyi
önkormányzati rendeletben kell megállapítani. A helyi rendelet kiadásáig az említett
követelményeket a közegészségügyi szakhatóság eseti előírása alapján kell meghatározni.
6./ A lakótelkeken elhelyezni kívánt kisipari, szolgáltató műhelyek esetében azok
környezetkárosító hatásától függően védőtávolságot, vagy egyéb feltételeket szükséges
betartani, melyeket az engedélyezésben közreműködő hatóságok határoznak meg esetenként.
7./ A házikertek területén növényház, fóliasátor kivételével más épület nem építhető.
8./ Falusias lakóterület (FL) övezetei:
a./ O-ba sorolt lakóövezetben az épületek oldalhatáron állóan helyezhetők el. A kialakítható
min teleknagyság az övezet jelzésében feltüntetett terület, a telek megengedett legnagyobb
beépítettsége 30 %, az építmények megengedett legnagyobb átlagos homlokzatmagassága 4,50
m
b./ O-SZ-be sorolt lakóövezetben az épületek oldalhatáron, vagy szabadon állóan is
elhelyezhetők. A kialakítható teleknagyság min. 900 m2, a telek megengedett legnagyobb
beépítettsége 30 %, az építmények megengedett legnagyobb átlagos építménymagassága 6,00,
ill. 4.50 m az övezet előírása szerint.
Szabadon álló és oldalhatáron álló váltakozó beépítésnél a szomszédos telkek meglévő, vagy
várható beépítésére tekintettel kell biztosítani az épületek közti szükséges legkisebb távolságot
(szabadon álló épület esetében is egyik oldalkert min. mérete 6,0 m)
c./ SZ-be sorolt lakóövezetben az épületek szabadon állóan helyezhetők el. A kialakítható
teleknagyság min. 900 m2. a telek megengedett legnagyobb beépítettsége 30 %. az építmények
megengedett legnagyobb átlagos építménymagassága 6,0 m.
d./ O-l-be sorolt lakóövezetben az épületek oldalhatáron, vagy kialakult helyzetben ikres
beépítéssel helyezhetők el. A kialakítható teleknagyság min. 900 m2. a telek legnagyobb
beépítettsége 30 %, az építmények megengedett legnagyobb átlagos építménymagassága 4.50
m.
e./ l-be sorolt lakóövezetben az épületek ikres beépítéssel helyezhetők el. A kialakítható
teleknagyság min 450 m2 (kialakult állapot). A telek legnagyobb beépítettsége 30 %. az
építmények megengedett legnagyobb átlagos építménymagassága 4,50 m
9./ Az oldalkertekre vonatkozó további előírásokat az OTÉK 35. és 36 §., valamint e szabályzat
és 1 sz. melléklete határozza meg, mely előírásokat az épületek telepítésénél figyelembe kell
venni
10./ A tömbönkénti részletes szabályozási adatokat a szabályozási előírások melléklete
tartalmazza. A táblázat szerinti előkert méretet a szabályozott utcai telekhatártól kell
biztosítani.
11./ Oldalhatáron álló. és szabadon álló beépítés esetén a kialakítható legkisebb telekszélesség
14.0 m. A lakótelkek kialakítható legkisebb területét az övezeti előírások tartalmazzák.
A meglévő, oldalhatáron álló beépítésű építési övezetekben, ha a kialakult telek - a szomszédos
telkeken álló vagy elhelyezhető épületek miatt - az előírt építmények közötti legkisebb távolság
hiánya következtében nem volna beépíthető, a D-E tűzveszélyességi osztályba tartozó I-III
tűzállósági fokozatú épületek közötti távolság 4 m-ig csökkenthető, ha az épületek
oldalhomlokzatainak magassága 6,0 m-nél nem magasabb és a szomszédos telken álló épület
ezen oldalkert felé néző homlokzatán legfeljebb az OTÉK 37. § (4) bek. szerinti
szellözönyílások vannak (szabályozási terven "e"-vel jelölt telkek esetén)
12./ Azokon a lakótelkeken, melyeknek mindkét oldalhatárán szomszédos épület áll. új épület
az egyik szomszédos épülethez közvetlenül is csatlakoztatható, amennyiben a csatlakozó épület
oldalhomlokzata tűzfalas kialakítású.
13./ Azokon a lakóterületeken, melyeken a kialakult beépítés szerint a hátsókertek felé eső
gazdasági épületek a teljes telekszélességet igénybe veszik, ez a beépítési mód új gazdasági
épületek esetében is megengedhető, amennyiben a beépítés a tűzvédelemre vonatkozó
előírásokat kielégíti Ez a beépítési mód a 3 2. tömb, az 5. tömb József A. utcai teleksora. 12.2..
21., 23., 26.. 27.2., és 28 tömb esetében engedhető meg
14./ Az előírt telek nagyságot el nem érő. de megfelelő telekszélességű meglévő telkek az
övezetre vonatkozó egyéb előírások betartásával beépíthetők
15./ A falusias lakóterület telkein biztosítandó zöldfelület min 40 %.
16./ A lakóterületi építési övezetekben lévő telkek beépítési feltétele a legalább részleges
közmüvesitettség (OTÉK 8.§ 2/b.)
17./ A lakóépületek csak magastetővel készülhetnek, a kialakult beépítéseknél a környezethez
illeszkedő tetőhajlásszöggel, új lakóterűletek beépitésénél 30- 45 fokos tetőhajlásszöggel. A
tető héjalása hullámpala nem lehet.
Vegyes területek
6.§.
1./ A község településközpont vegyes területeit a szabályozási terv határolja le, és tünteti fel. E
területeken az OTÉK 16 §.-ban felsorolt épületek helyezhetők el
2./ A településközponti vegyes területek megengedett legnagyobb beépíthetősége (tömbönként
meghatározott) 20-80 % , megengedett legnagyobb építménymagasság (tömbönként meghat)
6,0-12,0 m biztosítandó zöldfelület legalább 10 %.
3./ A tömbönkénti részletes szabályozási adatokat a szabályozási előírások 1. sz. melléklete
tartalmazza.
A táblázat szerinti előkert méretet a szabályozott utcai telekhatártól kell biztosítani.
5./ A vegyes területek építési övezeteiben lévő telkek beépítési feltétele a legalább részleges
közművesítettség (OTÉK 8.§ 2/b.)
Gazdasági területek
7.§.
1./ Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területeket (KG) a szabályozási terv feltünteti. A
meglévők és a tervezettek a terv távlati belterületén találhatók.
2./ A kereskedelmi szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági
tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál
A KG területeken az OTÉK 19 §.-ban felsorolt létesítmények helyezhetők el. Megengedett
legnagyobb beépítettség 60 %, legnagyobb építménymagasság 7.5-12.5 m (mely korlátozás
nem vonatkozik a toronyszerű építményekre. ill. épületnek nem minősülő technológiai
szerkezetekre), a biztosítandó zöldterület min. 20 %.
3./ Ipari gazdasági (IG) területek (meglévők) külterületen vannak. Az ipari gazdasági
területeken az OTÉK 20 §.-ban meghatározott létesítmények helyezhetők el a jelentős mértékű
zavaró hatású tevékenységek létesítményeinek kivételével (152/1995. XII.12. korm rendelet)
Az IG területeken megengedett legnagyobb beépítettség 50 %. legnagyobb építménymagasság
korlátozás nélküli, biztosítandó zöldterület min 25 %
4./ A gazdasági területeken létesítményeket építeni, bővíteni, működtetni csak az előirt
védőtávolságok és a környezeti ártalmak (zaj. por. bűz) elleni védelmet szolgáló feltételek
biztosításával lehet. Ezeket a feltételeket az engedélyezésben és ellenőrzésben közreműködő
szakhatóságok határozzak meg esetenként.
5./ Üzemi mértékű (nagylétszámú) állattartás csak külterületi ipari-gazdasági területen
folytatható az ÁNTSZ előírásai szerinti védőtávolságon túl.
A belterületen, valamint a védőtávolságon belül tartható maximális állatlétszámot a község
állattartási rendeletében kell meghatározni fajtánként és összesítve. Ennek hiányában a tartható
állatlétszámot az engedélyezésben és ellenőrzésben közremüködó szakhatóságok határozzák
meg esetenként
6./ Azoknál a gazdasági területeknél, amelyeknél az engedélyező hatóságok védőzöld
telepítését írják elö. a védőzöldet a környezetszennyezést okozó üzem részéről kell kialakítani,
s a létesítmény használatba vételének feltételéül kell szerepeltetni..
7./ A gazdasági területeken lévő telkek beépítési feltétele belterületen a legalább részleges
közmüvesítettség. külterületen a rendeltetésszerű használathoz szükséges mértékű
közmüvesítettség
Különleges területek
8 § -
1./ A temető:
külterületen helyezkedik el (06 hrsz.). A temető határaitól mért 50 m védőtávolságon belül
jelenleg lakóépületek vannak, ezért a temető területén belül az épületektől mért 50 m
távolságon belül temetési korlátozást kell érvényesíteni.
A temető maximális beépíthetősége 5 %.
2./ Sportterületek:
a jelenlegi és távlati belterületen helyezkednek el.
Beépíthetősége max. 10 %. szabadon álló, max. 6.0, ill. 10,0 m építménymagasságú
épületekkel. Biztosítandó zöldfelület min. 40 %.
3./ Közúti határátkelőhely:
A terv a két vasúti híd közötti vasúti területen biztosít erre a célra helyet az országhatár
közelében. A kialakítandó telek nagyságát és beépítési jellemzőit részletes rendezési terven
kell meghatározni
4./ Szennyvízkezelő telep (048/2 hrsz ):
Beépíthetősége (jelenlegi technológia mellett) max. 5% szabadon állóan. Védőtávolsága
300 m, melyen belül huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épületet (kivéve az üzemeltetés
épületeit) építeni tilos
5./ Bányaterületek:
A bányatelkek határát a településszerkezeti terv feltünteti. E területeken belül létesítményt
elhelyezni, bővíteni, elbontani, rendeltetését megváltoztatni csak az illetékes
Bányakapitányság hozzájárulásával szabad. A bányatelken belüli ingatlanoknál az 1993 évi
XLVIII. törvény 39.§.-ban, ill a bányatelken kívüli, de bányaszolgalommal érintett
ingatlanoknál a 6/1982 lpM.(V.6 ) sz rendelet 14.§.(4) pontjában előírtakat kell betartani.
a./ Kavicsbányák
- A 076 hrsz bányatelek működési engedéllyel rendelkezik, de termelését szünetelteti. A
termelés újraindítása csak Murakeresztúr Község Önkormányzata által előirt, a
lakókörnyezetet károsító hatásokat csökkentő feltételek elfogadása esetén
engedélyezhető
- A 066. 067. 068. 078. 091/2. 093/4 és 094 hrsz bányatelkek működési engedéllyel nem
rendelkeznek. Fenti bányatelkek esetében működési engedély nem adható ki.
- A 085/5 hrsz telek érvényes kavicskutatási engedéllyel rendelkezik. Esetleges
bányamüvelés megkezdése csak Murakeresztúr Község Önkormányzata által előírt
feltételek elfogadása esetén, valamint tájrendezési terv készítése után engedélyezhető
- A tájrendezési tervvel még nem rendelkező 066, 067, 068 092/2. 093/4 és 094 hrsz.
bányatelkekre, ill azok közvetlen környezetére tájrendezési terv készítendő. A felhagyott
bányaterületek hasznosítása horgásztó céljára történik.
b./ A község közigazgatási területének D-i részét érinti a Magyar Olaj- és Gázipari Rt.
részére megállapított "Belezna-köolaj és földgáz" védnevü bányatelek. A területet érintő
építésigazgatási ügyekben a MOL RT. jóváhagyását is be kell szerezni.
6./ Az ásványi nyersanyag - a termőföldről szóló 1994. évi LV. tv 3 §- e./ bekezdésben
meghatározott talaj kivételével - kitermelésével járó építési, tereprendezési, vízrendezési
tevékenységek engedélyezési eljárásaiban a Pécsi Bányakapitányság szakhatósági
állásfoglalása szükséges, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről
elszállításra, ill. nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül és ennek során
üzletszerűen hasznosul, értékesül.
A beépítésre nem szánt területek felhasználása
9§.
1./ A község közigazgatási területének beépítésre nem szánt területei a következő
területfelhasználási kategóriákat foglalják magukba.
- Közlekedési és közmű területek
- Zöldterületek
- Erdőterületek
- Mezőgazdasági területek
- Egyéb területek
Közlekedési és közmű területek
10.§.
A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességeit (építési területeit)
a szabályozási terv és a településszerkezeti terv tartalmazza az alábbiak szerint.
1./ Vasút:
A közigazgatási területen áthaladó Murakeresztúr- Nagykanizsa-Budapest vasútvonal
épitési területe a településszerkezeti terven jelött vasúti terület. Védőtávolsága a
vágánytengelytől (több vágány esetén a szélső vágány tengelyétől) számított 50 m. E
területen belül létesítményt elhelyezni, bővíteni, rendeltetést megváltoztatni csak a
Közlekedési Főfelügyelet Vasúti Felügyelet jóváhagyásával szabad.
2./ Közutak.
a./ Országos mellékutak:
-6835 sz. Murakeresztúr-Letenye közti közút, melynek épitési terület szélessége
külterületen 22,0 m.
-a tervezett Murakeresztúr-országhatár közti közút, melynek építési terület szélessége
22.0 m.
Az országos mellékutak külterületi szakaszai mentén az út védőtávolsága az úttengelytől
számított 50-50 m
b./ Gyüjtöutak:
-68155 sz közút, mely a 6835 sz. útról történő leágazással a belterületet tárja fel
(Alkotmány u., Arany J. u.. Kossuth L u., Deák F. u ) a Belezna felé vezető irányban a
Principális csatornán átvezető hídig. Építési területének szélessége 16.0 - 22,0 m.
-68356 sz. közút, mely a 68155 sz közútról ágazik le és a vasútállomásig tart. Építési
területének szélessége 16.0 m
-Honvéd u. építési területének szélessége: 16.0 m
c./ Kiszolgáló utak
A község fent nem említett utcái és külterületi útjai. Építési terület szélességük a
lehetőségektől függő szélesség, de min. 12,0 m.
d./ Gyalogutak
Önálló gyalogút építési területének szélessége 6.0 m.
3./ Azon belterületi utak esetében, melyeknél az előírások szerinti építési terület szélesség egy
szakaszon, vagy az út teljes hosszában nem biztosítható, az utak kialakítására a szabályozási
terv mellékleteként kiadott út mintakeresztszelvények adnak javaslatot, melynek figyelembe
vételével az FVM Nyugat- Dunántúli Területi Főépítésze a (2) bek szerint az utak tervezett
építési területeit tudomásul vette.
4./ Az utak építési terület szélességgel meghatározott területsávjai mentén létesítményt
elhelyezni csak a területsáv megtartásával szabad. A területsávon belül közmüvek, nyomvonal
jellegű vezetékek (a külön jogszabályok keretei között) elhelyezhetők.
5./ A (4) bekezdés szerinti területsávba eső meglévő épületeken végezhető mindennemű építési
tevékenység csak a területsáv kialakulásának várható idejét, az épületnek a területsávban
elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értéket) mérlegelve, az illetékes
közlekedési hatóság állásfoglalásának figyelembevételével engedélyezhető.
6./ Az országos közutak védőtávolságán belül építményt, létesítményt elhelyezni csak az
illetékes közlekedési hatóság állásfoglalásának figyelembevételével szabad
7./ Az újonnan tervezett önkormányzati utak területére az Önkormányzat elővásárlási ill.
kisajátítási jogát biztosítani kell
8./ A községben meglévő és tervezett gyalogutak területét, azok veszélymentes
használhatóságát biztosítani kell.
9./ A közművek területigényes létesítményei részére a tervlapokon feltüntetett területeket
biztosítani kell (gáz közmű, szennyvíz átemelő területek). A nyomvonal jellegű közmüvek
elhelyezése az utak szabályozási szélességén belül is történhet.
Közműlétesítmények elhelyezésénél, védőtávolságok kialakításánál az OTÉK előírásait, a
vonatkozó ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.
10./ Országos közút külterületi szakaszán a közút, útpadka, útárok területén közmüvek nem
helyezhetők el. Felmentést csak a közútkezelői és építési hatóság (Z.M Közl Felügyelet) adhat.
11./ A közműlétesítmények ágazati szabvány szerinti védőtávolságán belül mindennemű
építési tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása alapján engedélyezhető.
12./ Az utcai vízvezeték hálózaton legfeljebb 200 m-enként földfeletti tűzcsapot kell kiépíteni.
Az 1996. évi XXXi tv. 18.§ értelmében a gazdálkodó tevékenységet folytató
magánszemélyeknek, jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem
rendelkező szervezeteinek a közvetlen tűzvédelmüket szolgáló - jogszabályban kötelezően
alkalmazandó szabványban, hatósági határozatban előírt - tűzvédelmi berendezést, oltóvíz és
egyéb oltóanyagokat biztosítaniuk kell.
13./ A község azon részein, ahol a kommunális szennyvízcsatorna még nem áll rendelkezésre, a
keletkező szennyvizek kezelésére közműpótló műtárgyakat kell építeni. Közműpótló
műtárgyként csak zárt szennyvíztároló építhető.
14./ A közműpótló műtárgyakból kiemelt szennyvizet a fogadására kialakított és a hatóságok
által engedélyezett telepen kell elhelyezni. A leeresztett szennyvizet a vonatkozó előírások és
engedélyek szerint kell tárolni és kezelni. Aki a szennyvizet nem engedélyezett területen
helyezi el, szabálysértést követ el.
15./ A kommunális szennyvízcsatorna kiépítése után az egyes szennyvízkibocsátóknak a
csatornára rákötése az üzem behelyezést követő 1 éven belül kötelező.
16./ Az újonnan beépítésre szánt területeken, valamint a csapadékvíz elvezetés szempontjából
rendezetlen területeken a felszíni vízelvezetést kiviteli tervek alapján meg kell oldani.
A község belterületének csapadékvíz elvezetésére vízjogi üzemeltetési engedélyezési tervet
kell készíttetni.
Zöldterületek
11.§.
1./ A község belterületén a meglévő és tervezett zöldterületeket a szabályozási tervlap
feltünteti.
2./ A zöldterületnek kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetőnek és
használhatónak kell lennie.
3./ A zöldterületen elhelyezhető:
- pihenést és testedzést szolgáló építmény
- vendéglátó épület
- a terület fenntartásához szükséges épület
4./ A zöldterületeken épületek legfeljebb 2 %-os beépítettséggel helyezhetők el.
5./ A magántulajdonban lévő zöldterületre (MP) is a fenti előírások vonatkoznak.
Erdőterületek
12.§.
1./ A közigazgatási területen lévő erdők védelmi (védett) és gazdasági rendeltetésűek
2./ A védelmi rendeltetésű erdőterületen épületet elhelyezni nem lehet
3./ A 10 ha-t meghaladó gazdasági rendeltetésű erdőterületeken az erdő rendeltetésének
megfelelő épületek elhelyezhetők max. 0.5 %-os beépítettséggel, max 4.5 m
építménymagassággal.
4./ A gazdasági erdők jelentős része természetközeli állapotú. Természeti területként történő
megállapítása és nyilvántartásba vétele a természetvédelmi hatóság feladata. A terv a
Balaton-Felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságának véleménye szerint várhatóan e kategóriába
sorolandó területeket Tt betűjellel ellátott határvonallal jelzi
5./ Az erdőterületeken elhelyezendő építmények létesítése során az 1996. évi LIV törvény (az
erdőről és az erdő védelméről) valamint védett erdő esetén az 1996. LVIII. törvény (a természet
védelméről) előírásait be kell tartani. Védett erdő esetében a Balaton-Felvidéki Nemzeti Park
Igazgatóság hozzájárulását is be kell szerezni.
Mezőgazdasági területek
13.§.
1./ A község területén lévő mezőgazdasági területek (M) a növénytermesztés és az
állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás (a továbbiakban:
mezőgazdasági termelés) építményei elhelyezése céljára szolgáló területek.
2./ A területen
a./ a 720 m2-t el nem érö területű telken építményt elhelyezni nem szabad
b./ a 720-1500 m2 területnagyságú telken - a nádas, gyep, és a szántó művelési ágban
nyilvántartott kivételével -max. 3 %-os beépitettseggel egy gazdasági épület és terepszint
alatti építmény (pince) elhelyezhető
c./ az 1500 m2-t meghaladó területű telken építmény max.3 %-os beépítettséggel
elhelyezhető
3./ Lakóépület szölö, gyümölcsös és kert (Msz) művelési ág esetén 3000 m2, egyéb művelési ág
esetén 6000 m2 telekterület felett helyezhető el. és a beépítettség a 1.5 %-ot nem haladhatja
meg. A különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 5.0 m lehet
4./ Ha a telek területe nem éri el az építmény elhelyezhetőségéhez szükséges területnagyságot,
úgy a tulajdonosok megállapodása alapján a közvetlenül szomszédos telkek együttes területe
szerint számított, egy közös építmény helyezhető el.
5./ A területen elhelyezhető építményt az adott terület épitési hagyományainak megfelelően
kell kialakítani.
6./ A termöföldön történő beruházásokat úgy kell megtervezni, hogy a létesítmények
elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A beruházás
megvalósítása során a beruházó, üzemeltető köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről.
7./ A talajvédelem egyéb vonatkozásaiban az 1994. évi LV. tőrvény a termőföldről előírásait is
be kell tartani.
8./ A természetvédelmi, természeti területeken történő beruházás, művelési ág változtatás stb.
esetében az 1996. évi LIII. törvény (a természet védelméről) előírásait is be kell tartani.
9./ Murakeresztúr község mezőgazdaságilag művelt területeit érintő beruházások
(teleplétesítések és telekalakítások) engedélyezési eljárásába a Zala M. Növényegészségügyi és
Talajvédelmi Állomást is be kell vonni.
Egyéb területek
14.§.
1./ A község közigazgatási területén lévő egyéb területek:
- élővizek (Mura folyó, a folyó holtága. Principális csatorna, Gyurgyánci patak, Berki
patak) medre és partja
- vízelvezető árkok medre és partja
2./ A területeken csak a vízkárelhárítással, meder és partok karbantartásával, valamint
hasznosításával, fenntartásával kapcsolatos építmények helyezhetők el.
3./ A patakok, vízfolyások, árkok medrének, partjának karbantartását biztosítani kell, ahol nem
közterülettel határosak, ott a munkálatok elvégzéséhez szükséges gépek számára a közlekedési
sávot szükség szerint fenn kell tartani. A parti sáv szélessége a 46/1999/ Hl. 18/ Korrn. sz.
rendelet szennt patakok esetén mindkét oldalon 6-6 m, melyen belül a munkálatokat
akadályozó növényzet, valamint épületek, építmények nem helyezhetők el.
Műemlék-, településképvédeiem
15.§.
1./ Műemléki védettségű épület, építmény a közigazgatási területen belül nincs.
2./ A közigazgatási területen lévő helyi védelemre javasolt épületek, építmények:
- római katolikus templom
- harangtorony a Deák F. u. és Zrínyi u. kereszteződésében
- bolgár emlékmű
- lakóházak Petőfi S. u. 3. 8. 13. (a védelem az utcai homlokzat megóvására terjed ki.)
- kereszt és kápolna a Bóni hegyen
3./ A közigazgatási területen lévő helyi védelemre javasolt régészeti lelőhelyek a
településszerkezeti terven jelölt:
1./ őskori-bronzkori telep
2./ középkori lelőhely
4./ Fenti régészeti lelőhelyeken földmunka csak a megelőző régészeti feltárások elvégzése után
végezhető
5./ A régészeti lelőhelyek védelméről az 1997 évi CXL. tőrvény (a kulturális javak védelméről
és a muzeális intézményekről stb.) rendelkezik.
A törvény IV Fejezet 29.§. (4) értelmében: A védett régészeti területen a védetté nyilvánítást
kővetően nem szabad olyan munkálatokat végezni, amelyek a terület jellegzetes állapotát
megváltoztatják. Építkezéshez, telekalakításhoz, művelési ág változtatáshoz, illetőleg a terület
jellegét veszélyeztető (befolyásoló) más változtatáshoz, munkálatokhoz, valamint fémkereső
műszer használatához az Igazgatóság engedélye szükséges. A 29 § (7) értelmében: A védetté
nyilvánítást és a védettség megszüntetését az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni A
bejegyzésről az Igazgatóság intézkedik.
6./ A helyi építészeti, régészeti és természeti értékek védelmére önkormányzati rendelet
alkotása szükséges, mely meghatározza a helyi védelemre javasolt épületek, építmények,
régészeti lelőhelyek és természeti értékek körét, azok megóvásával, helyreállításával, esetleg
hasznosításával kapcsolatos önkormányzati valamint tulajdonosi kötelezettségeket ill. jogokat
A környezet védelmére vonatkozó előírások
16.§.
1./ A kommunális szemét elszállítása szervezett formában megoldott (Letenye szeméttelepére)
Az illegális szemétlerakó helyeket fel kell számolni
2./ A szennyvizek elhelyezésénél a 10 §.-ban foglaltakat kell betartani.
3./ A közigazgatási területen az elhullott állatok elhelyezése nem megengedett, e célra
közigazgatási területen kívüli engedélyezett dögkutat kell igénybe venni.
4./ Környezetvédelmi kategóriabesorolás:
- a közigazgatási területen lévő természetvédelmi területek a levegő tisztaságának
védelme szempontjából kiemelten védett, az egyéb területek védett kategóriába soroltak
- vízminőség védelem: VI osztályú
- a belterületre (lakóterület és intézményterület laza beépítéssel) vonatkozó megengedett
egyenértékű hangnyomásszint nappal (6-22Ó) 50, éjjel (22-6 ó) 40 DB.
5./ Tilos szennyvizet, szemetet felhagyott kutakba, csapadékelvezető árokba bevezetni,
gyűjteni, vagy elhelyezni
6./ Légszennyezést okozó helyhez kötött létesítmény megvalósítása során a beruházó,
üzemeltető köteles a kibocsátási határérték megállapítását kérni a levegőtisztaság védelmi
hatóságtól.
7./ A környezetvédelem egyes kérdéseiről az 1995 évi LIII. Törvény a környezet védelmének
általános szabályairól", a 21/1986.(VI.2.) MT rendelet (mód. 88/1990. IV. 30 MT.) a levegő
tisztaságának védelméről, a 4/1984.(1.23.) EüM. rendelet a zajvédelemről rendelkezik.
A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos
jogintézmények
17. §.
1./ Tilalmak:
a/ Építési tilalmat kell elrendelni a 89. hrsz. telekre parkolóhely létesítése miatt
b/ Építési tilalmat kell elrendelni a szabályozási terven meghatározott új lakótelkek és
azok tervezett kiszolgáló útjainak területére a telkek kialakításáig.
2./ Telekalakítás:
a/ Telket csak úgy szabad alakítani, hogy az a terület rendeltetésének megfelelő
használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége és
megközelíthetősége a jogszabályoknak és a szabályozási tervnek megfeleljen
b/ Telekalakítás csak jogerős telekalakítási engedély alapján végezhető.
c/ A telekalakítási engedélykérelemhez a külön jogszabályban foglaltak szerint
telekalakítási tervet kell készíteni
3./ Elővásárlási jog:
Murakeresztúr Község önkormányzatát elővásárlási jog illeti meg:
a/ a szabályozási tervben jelzett II. ütemű (Arany J. utcával párhuzamos új utcára nyíló)
tervezett lakótelkek területére
b/ a szabályozási tervben jelzett új kereskedelmi-gazdasági (KG) területekre
4./ Kisajátítási jog
Murakeresztúr Község Önkormányzatát kisajátítási jog illeti meg:
a/ a szabályozási tervben jelzett I. ütemű (Kossuth L. utcával és Szigeti utcával
párhuzamos új utcákra nyíló) tervezett lakótelkek területére
b/ a 13.7. sz. tervezett településközpont vegyes (TV) területre
c/ a 30.1 és 30 2. számú lakóterület bővítésének területére
d/ a 89 hrsz. telek területére
5./ Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés.
A Helyi Építési Szabályzat, ill. a szabályozási terv szerint szükséges új utak létesítése,
meglévő utak bővítése, vagy szabályozása érdekében az ÉTV 52 § (2) bekezdésében
meghatározott építésügyi hatóság a teleknek a kiszolgáló út céljára szükséges részét -
kisajátítási eljárás nélkül - a Murakeresztúr Községi Önkormányzat javára igénybe veszi
és lejegyzi.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
18.§.
1./ Szabálysértést követ el, és 5 000 Ft-tól 30.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki a
jelen önkormányzati rendeletben foglalt rendelkezéseket megszegi vagy kijátssza.
2./ A szabálysértési eljárás lefolytatása Murakeresztúr község jegyzőjének hatáskörébe
tartozik.
3./ Jelen önkormányzati rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Ezzel egyidőben az 1/1989 sz
tanácsrendelettel jóváhagyott Murakeresztúr községre vonatkozó összevont rendezési terv és
szabályozási előírások hatályukat vesztik
E rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyek elbírálásánál is alkalmazni kell
Murakeresztúr. 2001 szeptember 13.

Dr. Vargovics Miklós                                                           Pavlicz Lajos

megbízott körjegyző                                                   Murakeresztúr polgármester

A rendelet hatálybalépése: 2001. október 1