1. § (1) A rendelet hatálya Murakeresztúr község közigazgatási területére terjed ki.

(2) Területet használni, építmény elhelyezésére felhasználni, telket alakítani, építés alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építményt, tájépítészeti alkotást építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, elmozdítani vagy lebontani, továbbá az építmény, tájépítészeti alkotás rendeltetését és a rendeltetési egység számát megváltoztatni e rendelet előírásainak megfelelően és az 1. mellékletét képező szabályozási terv, valamint a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló kormányrendelet előírásai szerint szabad.

2. § (1) Az épített környezet alakításának építési szabályait - a (2)–(6) bekezdésben megállapított eltérésekkel - az építési övezetek és övezetek előírásai állapítják meg.

(2) Meglévő épület a telek méretétől függetlenül felújítható és bővíthető, építési övezet, övezet előírásainak betartásával.

(3) Az építési hely általános előírásai:

(4) Önálló terepszint alatti építmény minden építési övezetben és övezetben csak saját telken belül helyezhető el úgy, hogy

(5) Műtárgy, melléképület és melléképítmény a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló kormányrendelet előírásai szerint helyezhető el.

3. § (1) Az építési övezetek, övezetek telekalakítási szabályait a - (2)–(5) bekezdésben megállapított eltérésekkel - a 2. melléklet tartalmazza.

(2) Szabályozási vonallal érintett telkek esetén a szabályozási terv végrehajtására irányuló telekalakítás abban az esetben is megengedett, ha a visszamaradó telkek paraméterei az építési övezetben, övezetben meghatározott paramétereknek nem felelnek meg, valamint, ha a telkek meglévő beépítettsége a telekalakítás következtében a megengedett legnagyobb beépítési mértéket meghaladja. Az ilyen telken azonban a szabályossá tételig új beépítés vagy bővítés nem megengedett, meglévő épület felújítása, helyreállítása lehetséges.

(3) A vízkárelhárítási, csapadékvíz-elvezetési, közmű-, energiaellátást, hírközlést szolgáló mérnöki építmények, műtárgyak és út számára az építési övezetre, övezetre meghatározott kialakítható legkisebb telekterület, -szélesség és -mélység előírásoktól eltérő - műszakilag szükséges - méretű telek kialakítható a külön jogszabályok előírásai szerint, abban az esetben, ha a kialakított önálló telek közterülethez vagy magánúthoz közvetlen kapcsolattal rendelkezik. A telekalakítás akkor is megengedett, ha a visszamaradó telek a telekalakítást követően már nem felel meg az előírt telekalakítási követelményeknek.

(4) Még beépítetlen saroktelkek telekalakítása során az előkerti határvonal-hosszának legalább 3,0 m-rel nagyobbnak kell lennie az adott építési övezetben kialakítható telkek előírt legkisebb szélességénél.

(5) Nyúlványos telek kialakítható a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló kormányrendelet előírásai szerint.

4. § Az új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához az építmény telkén minden lakás önálló rendeltetési egység után 1 db, a nem lakás rendeltetési egységet tartalmazó épületek esetében a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló kormányrendelet szerint meghatározott számú gépjármű számára kell elhelyezést biztosítani.

5. § (1) Az egyes építési övezetekre és övezetekre a környezetterhelési határértékeket a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló rendelet szerint kell biztosítani.

(2) Előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket.

(3) Közlekedési útvonalak melletti telken vagy építési telken a megfelelő telepítési távolság megtartásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolásával, vagy műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését.

(4) Az építmény terepszint alatti és feletti helyiségeit úgy kell kialakítani, hogy a használatukkal összefüggésben keletkező folyékony települési és veszélyes hulladék a talajba ne kerülhessen.

(5) Az élő- és talajvizek sem közvetve, sem közvetlenül nem szennyezhetők.

(6) A vízfolyások minőségét fokozottan védeni kell.

(7) A közműves szennyvíz-elvezetéssel nem rendelkező területeken ellenőrzötten kivitelezett zárt, vízzáró szennyvíztároló, szennyvíztisztító kisberendezés, egyedi szennyvíztisztítás létesíthető.

(8) A kiépült szennyvízcsatorna-hálózatra azt az építményt, melynek a használata során szennyvíz keletkezésével lehet számolni, az építmény tényleges használatba vételéig kötelező rákötni.

(9) A telek területére jutó csapadékvíz befogadója lehet a települési csapadékvíz elvezető hálózat, valamint a telek szikkasztásra alkalmas talaja is.

(10) A védelmi és egyéb erdőtelepítés, külterületi fásítás csak őshonos fafajokkal végezhető, az inváziós fajok alkalmazása a település teljes közigazgatási területén tilos.

(11) Táj- és természetvédelemmel érintett területen e rendelet előírásait a természet védelméről szóló törvény és a területrendezési követelmények alkalmazását szabályozó előírásokkal együtt kell alkalmazni.

6. § (1) A község közigazgatási területén a biztonsági övezettel rendelkező építmények, nyomvonal jellegű létesítmények biztonsági övezetére, és a biztonsági övezeten belül végzendő, továbbá a védett, védő és védelmi területeken minden építési tevékenységre a vonatkozó külön jogszabályok előírásait kell betartani.

(2) A község közigazgatási területe a települések katasztrófavédelmi besorolásáról szóló jogszabály szerint III. katasztrófavédelmi osztályba tartozik. A katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményeit a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló jogszabály határozza meg.

(3) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket érintő, földmunkával járó tevékenység során a régészeti örökség védelmével a kulturális örökség védelmével kapcsolatos jogszabályokról szóló jogszabályban meghatározottak szerint kell eljárni. Minden olyan esetben, amikor régészeti lelet vagy régészeti jelenség kerül elő, a gyűjtőterületén illetékes Múzeumot, valamint a területileg illetékes örökségvédelmi hatóságot értesíteni kell.

(4) Az „A” és „B” hidrogeológiai védőövezeten a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabályban meghatározott védelmi korlátozásokat kell figyelembe venni.

(5) A felszín alatti vizek védelme érdekében nem megengedett sem a szennyvíz, sem a tisztított szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása még átmenetileg sem.

(6) A szennyvizet bevezetni

(7) A településképi követelményekre, a közterület alakítására és a helyi értékek védelmére vonatkozó szabályokat a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet állapítja meg.

7. § Az egyes építési övezetek telekalakítási és építési szabályait a 2. melléklet, az építési övezetekben elhelyezhető és a tiltott rendeltetéseket a 3. melléklet, a biológiai aktivitásérték fenntartásához igénybe vett területeket a 4. melléklet, az új beépítésre szánt területek nyílvántartását az 5. melléklet tartalmazza.

8. § Az Lf-1 jelű falusias lakóterület építési övezetben az építési hely határa:

9. § Az Lf-2 jelű falusias lakóterület építési övezetben az építési hely határa:

10. § (1) A Vt-1 jelű településközponti vegyes terület építési övezet a település működését biztosító közösségi és lakórendeltetést nem zavaró vegyes rendeltetésű épületeinek elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetben az építési hely határa:

11. § (1) A Vt-2 jelű településközponti vegyes terület építési övezet a település működését biztosító közösségi és lakórendeltetést nem zavaró vegyes rendeltetésű épületeinek elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetben az építési hely határa:

12. § (1) A Gksz-1 jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági építési övezet, a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorló kereskedelmi szolgáltató gazdasági építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben az építési hely határa:

(3) Lakó rendeltetés kialakítása csak a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló kormányrendelet szerint lehet.

13. § (1) A Gksz-2 jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági építési övezet, a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorló kereskedelmi szolgáltató gazdasági építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben az építési hely határa:

(3) Lakó rendeltetés kialakítása csak a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló kormányrendelet szerint lehet.

14. § (1) A Gá jelű általános gazdasági építési övezet, a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorló gazdasági építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben az építési hely határa:

(3) Lakó rendeltetés kialakítása csak a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló kormányrendelet szerint lehet.

15. § (1) A Gip jelű ipari gazdasági építési övezet, a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást gyakorló ipari építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben az építési hely határa:

16. § (1) A Gipe jelű egyéb ipari gazdasági építési övezet, a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorló ipari, energiaszolgáltatási és településüzemeltetési építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben az építési hely határa:

(3) Az előkert, oldalkert, hátsókert területére a gépjármű behajtók, gyalogos utak kivételével három szintes növényzettel védőfásítást kell telepíteni, gyepesíteni kell és legalább 10 m-ként 1 db előnevelt, földlabdás, 14/16 cm törzs-körméretű sorfát, közéjük pedig csoportos elhelyezésben 16 db arányos méretű konténeres cserjét kell ültetni az építmények használatbavételi engedély megkéréséig.

(4) A telken belüli három szintes növényzetű védőfásítás telepítése legalább 5 m szélességű legyen, a fásítást legalább 3,5 m magasságot meghaladó növényzettel kell megoldani.

(5) Az építési övezeten belül szabályozott telken belüli elő- és oldalkerti három szintes növényzetű védőfásítás területén épület nem építhető.

(6) Az NA500 mm és ennél nagyobb regionális ivóvíz távvezeték palástjától mért 5-5 méteren belül fás szárú növény nem telepíthető, épület nem helyezhető el.

(7) Lakó rendeltetés kialakítása csak a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló kormányrendelet szerint lehet.

17. § (1) A K-Sp jelű különleges sport építési övezet közösségi sport, szabadidős célú tevékenységhez kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetben az építési hely határa:

18. § (1) A beépítésre nem szánt övezetek telekalakítási és építési szabályait a 2. melléklet, az elhelyezhető és a tiltott rendeltetéseket a 3. melléklet, a biológiai aktivitásérték fenntartásához igénybe vett területeket a 4. melléklet tartalmazza.

(2) Az övezetekben az épületeket a telekhatártól – a KÖu, KÖe és Közm jelű övezetek kivételével, ahol 0,0 méter is lehet - legalább 2,0 méter távolságra lehet elhelyezni.

19. § (1) A KÖu jelű közúti közlekedési terület övezet a telkek közterület felől történő megközelítésére - utak, terek, járdák, gyalog- és kerékpárutak – közmű-, energia, hírközlési, védelmi, továbbá az ezekkel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben az építményeket a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló kormányrendelet és a közlekedési építmények létesítésével kapcsolatos jogszabályok szerint kell elhelyezni.

20. § (1) A KÖe jelű egyéb közlekedési terület övezet a kötöttpályás vasúti közlekedés, továbbá a közmű-, energia, hírközlési, védelmi és az ezekkel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben az építményeket a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló kormányrendelet és a közlekedési építmények létesítésével kapcsolatos jogszabályok szerint kell elhelyezni.

21. § (1) A Közm jelű közműelhelyezési övezet közmű építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben az építményeket a közművek elhelyezésének követelményeit szabályozó ágazati előírások szerint kell elhelyezni.

22. § (1) A Zkp jelű zöldterület közpark övezet több funkciót szolgáló közösségi célú, állandóan növényzettel fedett, közhasználatú közterület, a pihenés, testedzés és a rendeltetéshez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben az építési hely határa:

23. § Az Ev jelű védelmi célú erdő övezet az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény szerinti védelmi rendeltetésű, a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény szerinti véderdő, a természet védelméről szóló törvény szerinti védett erdő. Az övezetben csak az erdő- és vadgazdálkodási, természetvédelmi, valamint hitéleti rendeltetésű épület helyezhető el.

24. § Az Ee jelű egyéb erdőterület övezet a jellemzően gazdasági rendeltetésű erdőket foglalja magába. Az övezet az erdő- és vadgazdálkodási célokat szolgáló építmények elhelyezésére szolgál.

25. § (1) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági terület övezetben - a zártkertben található, kiskertes telkeken - jellemzően gyümölcstermesztésre, feldolgozásra, tárolásra, árusításra szolgáló építmények helyezhetők el.

(2) Az övezetben az építési hely határa:

26. § Az Má jelű általános mezőgazdasági terület övezet mezőgazdasági termelés, növénytermesztés, állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terménytárolás és árusítás igényeit kielégítő építmények elhelyezésére szolgál.

27. § (1) A V jelű vízgazdálkodási terület övezet a felszíni vízgazdálkodási területe, mely az álló- és folyóvizek, az állandó víztartású árvízcsúcs-csökkentő tározók, a folyóvizekben keletkezett, nyilvántartásba még nem vett szigetek, a közcélú öntöző- és belvízelvezető nyílt csatornák medre és parti sávja, továbbá a vízvisszatartás és vízkárelhárítás területe. Az övezet területén a vízgazdálkodást szolgáló építmény, mederhasználati vízilétesítmény helyezhető el, a vízgazdálkodással kapcsolatos külön jogszabályokban foglaltak rendelkezései szerint.

(2) A vízfolyások mellett a vízgazdálkodással kapcsolatos külön jogszabályban meghatározott szélességű parti sáv biztosítandó.

(3) A V jelű vízgazdálkodási terület övezetében a kialakult területhasználat alapján a szabályozási terv a másodlagos rendeltetés szerint határozza meg az alábbi övezeteket:

(4) A V-T jelű vízgazdálkodási terület – árvédelmi töltések övezetébe az I. rendű árvízvédelmi töltések területe tartozik. Az övezetben csak az árvíz elleni védelem és a kerékpáros közlekedés műtárgyai létesíthetők az árvízvédelmi rendszer műtárgyaira vonatkozó jogszabályok betartásával.

(5) A V-Ev jelű vízgazdálkodási terület – védelmi erdőterület és V-Ee jelű vízgazdálkodási terület – egyéb erdőterület övezetben épület nem létesíthető.

(6) A V-Má jelű vízgazdálkodási terület – mezőgazdasági általános terület övezetben épület nem építhető.

(7) A V- Mt jelű vízgazdálkodási terület – tájgazdálkodási mezőgazdasági terület övezet a természetközeli használatú, a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló kormányrendelet szerint meghatározott telkek övezete. Az övezetben épület nem létesíthető.

(8) A V-K-B jelű vízgazdálkodási terület – különleges beépítésre szánt bányatelek terület övezet az ásványvagyon kitermelés, nyersanyag feldolgozás céljára szolgáló terület. Az építési övezetben az építmények a technológiai igényeknek megfelelően alakíthatók ki. A bányaüzemi tevékenység utáni rekultivációt el kell végezni. A bányaüzemi tevékenység bezárását követően a szabályozási terv módosítása nélkül az V jelű vízgazdálkodási terület övezet előírásai lépnek érvénybe.

(9) A V-Kb-B jelű vízgazdálkodási terület – különleges beépítésre nem szánt bányatelek terület övezet az ásványvagyon kitermelés, nyersanyag feldolgozás céljára szolgáló terület. Az övezetben az építmények a technológiai igényeknek megfelelően alakíthatók ki. A bányaüzemi tevékenység utáni rekultivációt el kell végezni. A bányaüzemi tevékenység bezárását követően a szabályozási terv módosítása nélkül az V jelű vízgazdálkodási terület övezet előírásai lépnek érvénybe.

(10) A Murai I. rendű árvízvédelmi szakasz vízvédelmi és vízelvezetési műtárgyait meg kell őrizni, helyre kell állítani.

(11) A nagyvízi mederlehatárolást az 1. melléklet szabályozási terv, a nagyvízi meder egyes zónahatárait a 6. melléklet tartalmazza.

28. § (1) A Kb-T jelű különleges beépítésre nem szánt temető övezet a kegyeleti tevékenységhez, hitélet folytatásához szükséges építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben az építési hely határa:

29. § (1) A Kb-Sza jelű különleges beépítésre nem szánt közösségi célú övezet közösségi pihenést, szabadidő eltöltésével kapcsolatos tevékenységi célú építmények, valamint a rendeltetéssel összefüggő építmények elhelyezésére szolgál, szolgálati lakás az alaprendeltetést szolgáló épületen belül kialakítható.

(2) Az övezetben az építési hely határa:

30. § (1) A Kb-Bk jelű különleges beépítésre nem szánt terület – bányakavics feldolgozó övezet olyan terület, amelyen a rendeltetésszerű használatát szolgáló kavicsfeldolgozás, betontermék gyártás, gépjavítási tevékenységhez szükséges csarnok, szociális, iroda épület és műtárgy helyezhető el a kijelölt építési helyen belül.

(2) Az előkert területére a gépjármű behajtók, gyalogos utak kivételével a telekhatártól 1 m-re kötelező fásításként kijelölt védőfasort 5 m-ként előnevelt, földlabdás sorfával kell telepíteni és a telken belül kijelölt védőterületen – gyep-, cserje-, lombkorona szintű – növényállományt kell létesíteni az épületek használatbavételéig.

(3) Környezetterhelési határérték a gazdasági és ipari területekre megengedett igénybevételi, kibocsátási és szennyezettségi határértékek.

(4) Az energiaellátás céljára alternatív forrás igénybe vehető.

(5) A Murai I. rendű árvízvédelmi szakasz vízvédelmi és vízelvezetési műtárgyait meg kell őrizni, helyre kell állítani, az árvízvédelmi rendszer műtárgyaira vonatkozó jogszabályok betartandók.

(6) A csapadékvizeket és a képződő szennyezett vizeket úgy kell kezelni és elvezetni, hogy a környező mezőgazdasági területek minőségében ne okozzon kárt.

31. § Hatályát veszti a MURAKERESZTÚR KÖZSÉG SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL szóló Murakeresztúr Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2001 (X.1..) önkormányzati rendelete.

32. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.