Az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53§ (1) bekezdés alapján a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1.§

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

TÓTSZERDAHELY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye:

8864 TÓTSZERDAHELY, ZRÍNYI TÉR. 2. szám

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet, a képviselő-testület hivatalos elnevezése:

TÓTSZERDAHELY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE

(továbbiakban: Képviselő-testület)

(4) Illetékességi területe: Tótszerdahely Község közigazgatási területe

(5)  A képviselő-testület hivatalának neve, székhelye:

TÓTSZERDAHELYI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL

(a továbbiakban: Közös hivatal), 8864 Tótszerdahely, Zrínyi tér 2.

2.§

(1) Az önkormányzat jelképeit, valamint az azok használatának rendjére vonatkozó szabályokat a képviselő-testület rendeletben állapítja meg.

(2) A helyi önkormányzati kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására vonatkozó előírásokat a képviselő-testület rendeletben határozza meg.

(3) A képviselő-testület és szervei által használt hivatalos kör alakú pecsét közepén a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felírat olvasható:

- Községi Polgármester Tótszerdahely

- Tótszerdahely Községi Önkormányzat Képviselő-testülete

- Tótszerdahely Községi Önkormányzat

- Tótszerdahelyi Közös Önkormányzati Hivatal

- Tótszerdahelyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője

(4) Az önkormányzat pecsétjét kell alkalmazni:

- a képviselő-testület ülésén készített jegyzőkönyveken hitelesítésre

- a képviselő-testület által adományozott okleveleken

- az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző dokumentumokon

- az önkormányzat levelezésein.

(5) A bélyegzők lenyomatát az SZMSZ 1. sz. melléklete tartalmazza.

(6) Az önkormányzat hivatalos honlapja, a www.totszerdahely.hu, melyen keresztül friss információkkal látja el a község lakosságát és az érdeklődőket.

II. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT JOGÁLLÁSA, FELADATA, HATÁSKÖRE

3.§

(1) Az Önkormányzat jogállását a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 2. § - 9. § határozza meg.

(2) A települési önkormányzat számára a törvények által előírt kötelező önkormányzati feladat- és hatásköreit az Mötv. 13. §-a szabályozza.

(3) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. E hatásköröket – ha jogszabály lehetővé teszi- rendeletben, az Mötv. 41.§. (4)-(5) bekezdései szerint átruházhatja.

(4) A képviselő-testület hatásköréből nem ruházhatóak át az Mötv. 42. §-ban meghatározott hatáskörök.

III. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

4.§

(1) A települési képviselők szám a polgármesterrel együtt 7 fő. A polgármester, alpolgármester és a települési képviselők névjegyzékét, fontosabb adatait az SZMSZ 1. függeléke tartalmazza.

(2) A képviselő-testület tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az Mötv. 116.§ szerinti gazdasági program tartalmazza.

(3) Az önkormányzat önként vállalt önkormányzati feladatait az SZMSZ 2. melléklete tartalmazza.

1. A képviselő-testület ülései

5.§

(1) A képviselő-testület által kötelezendően tartandó ülések számát az Mötv. 44.§ - 46.§ bekezdése szabályozzák.

(2) Halaszthatatlan esetben a rendkívüli képviselő-testületi ülés rövid úton is összehívható az értesítést követő napra, a napirend megjelölésével. Erre bármilyen értesítési mód (telefon, fax, hivatalsegéd, e-mail stb.) igénybe vehető, a sürgősség okát azonban a meghívottal mindenképpen közölni kell.

(3) A képviselő-testület üléseit ülésterv szerint tartja. Az üléstervi javaslatot egy évi időszakra a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé minden év december 31-ig.

(4) Az üléstervnek tartalmaznia kell:

a) az ülések várható időpontját,

b) a napirendek tárgyát és előadóját,

c)  az előkészítésért felelős megjelölését,

d) az előzetes bizottsági állásfoglalás vagy véleményezés szükségességét,

e)  az ülésre meghívandó személyeket,

f) a közmeghallgatás tárgyát és időpontját.

(5) A ülésterv tervezetével kapcsolatosan javaslatot tehetnek:

a) a települési képviselők;

b) a bizottság(ok);

c) az alpolgármester;

d) a jegyző.

2. A képviselő-testületi ülések összehívása

6.§

(1) A képviselő-testületi ülések összehívásának módját az Mötv. 45.§ szabályozza.

(2) A képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves üléstervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti.

(3) Ha a polgármesteri tisztség betöltetlen, vagy a polgármester tartósan akadályoztatva van, akkor a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester látja el az (2) bekezdés szerinti feladatokat.

(4) A polgármesteri és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester tartós akadályoztatása esetében az ügyrendi bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti a képviselő-testület ülését.

(5) A képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

(6) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.

3. Meghívó

7.§

(1) A képviselőket az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, továbbá a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.

(2) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének valamint a közmeghallgatás napját megelőzően legalább 5 nappal kell kézbesíteni.

(3) A képviselő-testület ülésének valamint a közmeghallgatás időpontjáról és napirendjéről a lakosságot a helyi kábel televízió útján tájékoztatni kell.

(4) A meghívó és előterjesztések kiküldésének módja lehet a képviselők kérése alapján:

a) postai úton ajánlott levél formájában,

b) hivatalsegéd útján,

c) elektronikus levél (e-mail) formájában.

(5) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni

a) a képviselőknek;

b) a bizottság(ok) nem képviselő tagjainak;

c) a jegyzőnek;

d) a nemzetiségek nem képviselő-testületi tag helyi szószólójának; nemzetiségi önkormányzat elnökének,

e) akiknek a polgármester vagy a képviselő-testület a megtárgyalandó napirend témájától függően indokoltnak tart:  az illetékes országgyűlési képviselőnek; a lakossági szervezetek képviselőinek;  az önkormányzati intézmények vezetőinek; könyvvizsgálónak,

f) járási hivatal vezetőjének.

4. Előterjesztés

8.§

(1) A képviselő-testületi meghívóval egyidejűleg kézbesíteni kell az írásos előterjesztéseket is.

(2) Előterjesztésnek minősül a képviselőtestület, a bizottság, a polgármester, vagy valamely képviselő-testületi tag által javasolt:

a) rendeleti javaslat,

b) határozati javaslat,

c) beszámoló.

(3) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést a polgármesternél az ülést megelőzően 5 nappal korábban kell leadni.

(4) Rendkívül indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülés megkezdése előtt történő kiosztását.

(5) A képviselőtestülethez előterjesztést nyújthatnak be:

a) a képviselők;

b) a polgármester és az alpolgármester;

c) a bizottság;

d) a jegyző;

e) akit a polgármester felkér.

(6) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) az előterjesztés készítőjét;

b) az előterjesztés tárgyát;

c) a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját;

d) a döntési javaslatok indokait;

e) a határozati javaslatot, illetve a rendelet tervezetét;

f) a határidőt, a végrehajtásért, illetve az ellenőrzésért felelős megnevezését;

(7) Az előterjesztés kiküldésekor még nem ismert olyan kérdésekben, amelyekben sürgős döntést kell hozni, az ülésen is lehet előterjesztést kiosztani és felvenni a napirendi pontok közé, melynek feltétele, hogy azt a képviselők egyszerű szótöbbséggel a napirendek közé megszavazzák. Az előterjesztés felvételének szavazásra történő bocsátása előtt a polgármesternek illetve az előterjesztőnek meg kell indokolni annak szükségességét és rövid tartalmát.

5. Sürgősségi indítvány

9. §

(1) A sürgősségi indítványt – sürgősség tényének rövid indokolásával - legkésőbb a képviselő testület ülésének megelőző időpontja előtt 15.00 óráig írásban kell benyújtani a polgármesterhez.

(2) Sürgősségi indítványt nyújthatnak be:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a témakör szerint illetékes bizottság elnöke,

d) a képviselő-testület tagja,

e) a  jegyző.

(3) A sürgősségi indítvány csak akkor kerülhet testületi ülésre, ha az indítvány tárgya olyan ügy, amelynek a soron kívüli tárgyalása végett a polgármester összehívná a testületi ülést.

(4) Ha a polgármester vagy bárki a testületi tagok közül ellenzi az ügy azonnali megtárgyalását, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani.

(5) A polgármester az ülés napirendje előtt ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid megalapozására.

(6) Ha a sürgősségi indítvány tárgya bizottság hatáskörébe tartozik, úgy dönteni kell abban, hogy a képviselő-testület magához vonja-e az ügyet.

(7) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az ügyet egyszerű napirendként tárgyalja, vagy meghatározza, hogy hányadik napirendként.

6. A képviselő-testületi ülések menete, vezetése

10.§

A képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok

a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,

b) jegyzőkönyv-hitelesítők választása,

c) a napirend előterjesztése, elfogadtatása,

d) az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,

e) napirendenként

ea) a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,

eb) a vita összefoglalása,

ec) az indítványok szavazásra való feltevése,

ed) a határozati javaslatok szavaztatása,

ee) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,

ef) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,

f) a rend fenntartása,

g) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,

h) az időszerű kérdésekről tájékoztatás,

i) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,

j) az ülés bezárása.

11.§

(1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 4 fő jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 5 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

12.§

(1) Jegyzőkönyv-hitelesítők kijelölése kötelező.

(2) Hitelesítőket csak a képviselő-testületi tagok közül lehet választani, 2 főt. A hitelesítők feladata az elkészült jegyzőkönyv aláírással történő hitelesítése.

13.§

(1) A polgármester, vagy a levezető elnök előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, a javasolt napirendi pontok törlésére.

(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.

7. Az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése

14.§

(1) A képviselő-testület ülése nyilvános vagy zárt.

(2) A képviselő-testület a zárt ülés tartására vonatkozó szabályokat az Mötv. 46.§ (2) bekezdése tartalmazza.  A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény által előírt esetben kötelező az érintett meghívása.

(3) Zárt ülés esetén amennyiben az érintett beleegyezésétől függ a zárt ülés tartása, úgy a képviselő-testület, írásos nyilatkozatot kér az érintettől, vagy az érintett beleegyezése esetén a zárt ülés napirendje nyilvános ülés keretében is megtárgyalható.

8. A napirendi pontok tárgyalási sorrendje

15.§

A képviselőtestület üléseinek napirendjét, eltérő indítvány hiányában a következő sorrendben kell megtárgyalni:

a) rendelet-tervezet,

b) beszámoló (jelentés) és határozati javaslat,

c) tájékoztató és egyéb bejelentés

d) kérdés, interpelláció

9. Kérdés, interpelláció

16.§

(1) A képviselő-testület tagja a képviselő-testület ülésén az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetésként vagy tudakozódásként kérdést tehet fel.

(2) A kérdésre a megkérdezettnek a képviselő-testület ülésén kell választ adni. A válasznak lényegre törőnek kell lennie. A válaszadás időtartama nem haladhatja meg a 5 percet. Amennyiben összetett problémafelvetésről van szó a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel hozott döntse alapján 15 napon belül, írásban kell a választ megadni.

(3) A képviselő-testület tagjai a testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez valamint a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben, szóban vagy írásban interpellációt terjeszthetnek elő. Interpellációt valamely döntés végrehajtása tárgyában, vagy intézkedés elmulasztása esetén lehet előterjeszteni.

(4) Az interpellációt a polgármesternél lehetőleg az ülést megelőző 5 nappal vagy az ülésen, a napirend megtárgyalásának megkezdése előtt kell benyújtani. A polgármester az interpellációt haladéktalanul továbbítja a címzettnek.

(5) Amennyiben az interpellációt a képviselő-testület ülését megelőző 5 napon belül nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül írásban kell választ adni, és ennek tartalmáról a soron következő ülésen tájékoztatást adni.

(6) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik. Ha az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt az elfogadásról vagy a kérdés további napirenden tartásáról. Amennyiben a képviselő-testület az interpellációra adott választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását, melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni.

10. Vita levezetése, a rend fenntartása

17.§

(1) A vitát a polgármester vagy a 4. § (3)-(4) bekezdéseiben meghatározott személy (elnök) vezeti, akinek a munkáját a jegyző segíti.

(2) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előterjesztő köteles választ adni.

(3) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, de a polgármester soron kívül felszólalást is engedélyezhet. A felszólalás időtartama legfeljebb 10. perc. Ha ugyanaz a személy, ugyanazon napirenddel kapcsolatban ismételten hozzászólásra jelentkezik, a polgármester a második és a további hozzászólásokat 5 percre korlátozhatja. Az idő túllépése miatt az ülés vezetője megvonhatja a szót a felszólalótól.

(4) Az előterjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható.

(5) Az önkormányzat bizottsága(i), valamint a képviselő-testület tagja(i) a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt nyújthat(nak) be a képviselő-testülethez.

(6) Az előterjesztő – figyelemmel a vitában elhangzottakra – az előterjesztésben szereplő javaslatot, illetve a módosító javaslatot benyújtó javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja. A módosító javaslat megváltoztatása esetén a polgármester azt újabb javaslatként véleményezésre az illetékes bizottságnak átadhatja.

(7) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja.

(8) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül határoz.

(9) Az elnök hozzászólási jogot adhat a képviselő-testület ülésén megjelent választópolgárnak. A döntésében meghatározza a hozzászólás maximális időtartamát.

(10) Hozzászólási jogot nem lehet adni azokban az esetekben, melyeknél zárt ülést lehet elrendelni. A hozzászólási jog feltétele, hogy az érintett személy a hozzászólási jog megadása előtt a képviselő-testület ülését viselkedésével ne zavarja. A hozzászólási jog megvonásra kerül, ha az érintett személy nem tartja be a számára megadott időkeretet.

18.§

(1) Az ülés rendjének fenntartásáért az elnök felel.

(2) Az elnök

• figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,
• rendreutasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
• figyelmezteti azt az ülésen jelen lévő állampolgárt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja, ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására is kötelezheti.
• Ismétlődő rendzavarás esetén javaslatot tehet a képviselő-testületnek arra, hogy a rendbontó képviselő tiszteletdíját csökkentse.

(3) Ha a rendreutasítás eredménytelen, az elnök kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület a képviselőt rója meg. Erről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

(4) Amennyiben a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné teszi a tanácskozás folytatását, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

11. A vita összefoglalása, az indítványok szavazásra való feltevése

19.§

(1) A napirend vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre és előadja az esetleges módosító indítványait.

(2) A vita bármelyik szakaszában, illetve annak lezárása után, a jegyző törvényességi észrevételt tehet. A szavazás előtt a jegyzőnek joga van törvényességi észrevételt tenni.

12. a határozati javaslatok szavaztatása, a szavazás eredményének megállapítása számszerűen

20.§

(1) A képviselőknek szavazni csak személyesen lehet. 

(2) Az ülésvezető az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először – az elhangzás sorrendjében – a módosító indítványokról dönt a képviselő-testület, majd a döntéséről végleges határozatot hoz.

(3) Az ülés elnöke az eldöntésre váró kérdést úgy köteles feltenni, hogy a szavazás „igen”-nel vagy „nem”-mel történhessen.

(4) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.

(5) A képviselő-testület döntését követően a levezető elnök ismerteti a szavazás eredményét.

(6) A szavazás jellege nyílt vagy titkos lehet. A nyílt szavazás esetén név szerinti szavazás is elrendelhető.

(7) Egyszerű többség esetén a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének „igen” szavazata szükséges.

(8) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges az Mötv. –ben foglaltak esetében.

(9) A Képviselő-testület minősített többségének szavazata szükséges az Mötv. 50.§-ában, továbbá az alábbi esetekben:

a) a Képviselő-testület munkaprogramjának, gazdasági programjának az elfogadása,

b) a településrendezési terv elfogadása,

3. az Önkormányzat vagyonával, tulajdonával való rendelkezés,

         d) hitel felvételéhez,

e) kitüntetés, díszpolgári cím adományozása,

6. helyi népszavazás kiírásához

                     g) testületi hatáskörök átruházása

(10) A képviselő-testületi tag döntéshozatalából történő kizárását az Mötv. 49. § (1) bekezdése szabályozza.

13. Név szerinti szavazás

21.§

(1) Név szerint szavazást bármelyik képviselő indítványozhat a szavazás megkezdése előtt. Az indítványról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(2) Név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ABC sorrendben kell az Ügyrendi- és Közbeszerzési Bizottság elnökének felolvasni.

(3) A képviselők az „igen” „nem”, illetve a „tartózkodom” szavak érthető kimondásával szavaznak.

(4) Az elnök vagy az őt helyettesítő képviselő a szavazást a képviselők névsorán feltünteti, a szavazatokat külön- külön összeszámolja és kihirdeti a szavazás eredményét. A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amelyet hitelesítve a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni, a névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

14. Titkos szavazás lehetőségei

22.§

(1) A képviselőtestület titkos szavazást tarthat az Mötv. 48 § (4) bekezdésében meghatározott esetekben.

(2) A titkos szavazás lebonyolításáról az Ügyrendi- és Közbeszerzési Bizottság, érintettség esetén egy megválasztott 3 fős munkacsoport gondoskodik.

(3) A titkos szavazás eredményéről jegyzőkönyvet kell készíteni. Ezt a jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez. A jegyzőkönyv tartalmazza:

a) a szavazás helyét, napját, kezdő és befejező időpontját,

b) a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

c) a szavazás során felmerült körülményeket.

15. A képviselő-testület döntései

23.§

(1) A képviselő-testület önkormányzati rendeleteket alkot és határozatokat hoz.

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt

a) a napirend meghatározásáról,

b) jegyzőkönyv hitelesítők megválasztásáról.

16. Határozat

24.§

(1) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

(2) A képviselő-testület hatósági határozataira – az Mötv.-ben foglalt eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).

A határozatok jelölése a következő minta szerint történik:

Tótszerdahely Községi Önkormányzat képviselő-testületének 1/2019.(I.01.) önkormányzati határozata.

(4) A jegyző gondoskodik a képviselő-testületi határozatok nyilvántartásáról, amely alkalmas a gyors keresésére, ellenőrzésére. A határozat-nyilvántartás formái

a) a határozatok nyilvántartása sorszám szerint,

b) a határozat-kivonatok nyilvántartása sorszám szerint növekvő sorrendben,

c) a határozatok betűrendes nyilvántartása,

d) a határozatok határidő nyilvántartása.

17. Rendelet

25.§

(1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

a) a képviselő-testület tagja;

b) az önkormányzat bizottságai;

c) a polgármester, az alpolgármester;

d) a jegyző;

e) a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezetek vezetői.

(2) A képviselő-testület határozattal döntést hozhat a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalásáról is.

(3) Rendeletalkotás esetén a képviselőt-testületnek joga van a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tartani. Az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(4) Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítése a jegyző feladata, aki belátása szerint külső segítséget is igénybe vehet.

(5) A rendelet tervezet előkészítése és képviselő-testületi elfogadása az alábbiak szerint történik:

a) a képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapíthat meg;

b) a rendelet tervezetet a jegyzőség tárgy szerint érintett munkatársa, szervezeti egysége készíti el. A tervezet előkészítésével a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, külső szakértő is megbízható;

c) a Közös hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, külső szakértő készíti el.

d) a jegyző – a polgármester és a bizottságok egyetértése esetén – a rendelet-tervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti;

(6) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző állítja össze

(7) Önkormányzati rendelet esetén előzetes és utólagos hatásvizsgálatot kell végezni, melyről a képviselő-testületet tájékoztatni szükséges.

(8) A rendelet tervezet esetén vizsgálni kell:

       a) a várható társadalmi, gazdasági, költségvetési és környezeti  hatásokat

- lakosság terhelhetősége, tűrőképessége, szociális helyzete vizsgálata;

- várható bevétel és várható költségek vizsgálata;

       b) a jogszabály megalkotásának szükségessége

 - magasabb szintű jogszabály figyelembe vétele, előírása;

- a helyi viszonyok indokolják-e a megalkotását, vagy nem;

       c) a jogalkotás elmaradásának várható következményei

- valamely terület szabályozatlan marad-e;

- saját bevétel elmaradás a település költségvetésében;

d) a jogalkalmazáshoz szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek 

    - személyi, szervezeti feltételek megteremtése,

    - meg kell vizsgálni, hogy a jelenlegi létszám és szervezet elegendő-e a jogalkalmazáshoz;

    - meg kell vizsgálni, hogy rendelkezésre állnak-e a tárgyi feltételek, ha nem azok biztosítása;

   -  vizsgálni kell, hogy rendelkezésre állnak-e azon pénzügyi források, melyek biztosítják a jogalkalmazás feltételeit

(9) A képviselő-testület rendeleteit évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következő minta szerint:

Tótszerdahely Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2019. (…………...) önkormányzati rendelete, a rendelet tárgyának a megjelölésével.

26. §

(1) A jegyző gondoskodik rendeletek kihirdetéséről, nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról, és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását vagy hatályon kívül helyezését. A jegyző gondoskodik rendeletek az önkormányzat hivatalos honlapján történő megjelentetéséről.

(2) A rendelet-nyilvántartás formái

a) rendelet-nyilvántartás sorszám szerint, a rendelet tárgyának megjelölésével,

b) rendeletek sorszám szerint, növekvő sorrendben,

c) rendeletek betűrendes nyilvántartása.

(3) A képviselő-testület évenként felülvizsgálja az önkormányzati rendeletek hatályosságát.

(4) A jegyző gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.

18. Együttes képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok

27. §

(1) Az együttes képviselő-testületi ülést mindig az azt kezdeményező község polgármestere vezeti. Ha az együttes ülést kezdeményező község polgármestere akadályoztatva van, úgy az ülést a másik község polgármestere vezeti.

(2) Az együttes ülésen minden napirendről minden testület külön-külön szavaz.

(3) Az együttes ülés vezetésére vonatkozóan a rendes képviselő-testületi ülésekre vonatkozó szabályok az irányadóak.  

19. A testületi ülés jegyzőkönyve

28. §

(1) A testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.  A jegyzőkönyv készítés szabályaira az Mötv. 52. §- ban foglaltak az irányadóak.

(2) A képviselő-testület üléséről 1 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amely

a) példányát a jegyző kezeli, évente bekötteti és elhelyezi a Közös hivatal irattárában, a zárt ülések jegyzőkönyveit beköttetni nem szabad.

b) a jegyzőkönyv egy elektronikus példányát meg kell küldeni 15 napon belül a kormányhivatal vezetőjének az Nemzeti Jogszabálytáron (Njt.) keresztül.

(3) A jegyzőkönyv tartalmazza az ülés helyét, idejét, a távol maradt képviselők nevét, napirendi pontonként az előadók nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát, a felszólalók nevét és mondanivalójuk lényegét, az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat, kérdéseket, azokkal kapcsolatos válaszokat, határozatokat, képviselő kérésére véleményének rögzítését.

(4) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell

a) a meghívót,

b) a jelenléti ívet,

c) az írásos előterjesztéseket,

d) a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet, vagy

e) a képviselők kérése alapján

ea) a képviselői indítványokat,

eb) a képviselői hozzászólásokat,

ec) a képviselői interpellációkat

(5) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

IV. Fejezet

                                                          KÖZMEGHALLGATÁS, LAKOSSÁGI FÓRUM

29.§

(1) A képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetetten, az üléstervben szereplő közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás időpontjáról a lakosságot tájékoztatni kell, összehívásáért és meghirdetéséért a polgármester a felelős.

(3) Közmeghallgatás összehívása előtt a polgármester tájékoztatást tesz közzé közmeghallgatás időpontja előtt legalább 5 nappal a következő helyeken:

a) az önkormányzat hirdetőtábláin történő kifüggesztéssel,

d) kábeltelevíziós rendszerben

(4) a közmeghallgatásra az önkormányzat székhelyén, de indokolt (helyigény) esetben az önkormányzat által létrehozott intézmény székhelyén is sor kerülhet;

(5) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell.

(6) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat a közmeghallgatáson nem válaszolható meg, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a polgármester vizsgálja.

(7) A kérdést a polgármester 15 napon belül megválaszolja a kérdezőnek. A válaszról a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell.

(8) A közmeghallgatáson a képviselőtestület önálló napirendeket is megtárgyalhat.

(9) A képviselőtestület ülései fontosabb döntéseiről, egyéb önkormányzati információkról a lakosság tájékoztatása általában a helyi kábel televíziós rendszeren keresztül, valamint az önkormányzat honlapján történik.

V. Fejezet

A települési képviselő

                                                                   30.§

(1) A képviselő jogállását az Alaptörvény és az Mötv. rendelkezései határozzák meg. határozzák meg.

(2) Minden önkormányzati képviselő jogai és kötelezettségei azonosak.

(3) A képviselő a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 459.§ (1) bekezdés 11. pontja szerint hivatalos személynek minősül.

20. A képviselő kötelezettségei

31.§

 (1) A képviselő köteles:

a) részt venni a képviselőtestület munkájában,

b) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,

c) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint különböző vizsgálatokban,

d) rendszeresen kapcsolatot tartani a választókkal, a lakosság közösségeivel,

e) bejelenteni személyes érintettségét döntéshozatalnál,

f) testületi vagy bizottsági ülésről történi távolmaradását minden esetben indoklással együtt előzetesen a Közös hivatalban bejelenteni,

g) a képviselői minőségében megszerzett vagy tudomására jutott információt megőrizni,      azt saját maga és más előnyére, illetve hátrányára felhasználni tilos,

h) köteles megtartani a tudomására jutott állami és szolgálati titkot, valamint köteles figyelembe venni az Alaptörvénynek, a Polgári Törvénykönyvnek, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény adatkezelésre vonatkozó szabályait. Titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll.

i) vagyonnyilatkozatot tenni az Mötv. 39. §-a alapján kell.

 (2) A települési képviselők járandóságait az önkormányzat képviselő-testület rendeletben határozza meg.

VI. Fejezet

A Képviselőtestület bizottsága

32.§

(1) A képviselő-testület bizottsága előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó választott testületi szerv. 

(2) A képviselő-testület állandó és ideiglenes (ad hoc) bizottságot hozhat létre.

(3) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

a)Ügyrendi- és Közbeszerzési Bizottság,

(4) A bizottság létszáma: 3 fő, tagjainak névsorát az SZMSZ 2. függeléke tartalmazza.

(5) A bizottság által ellátandó feladatok részletes jegyzékét az SZMSZ 4. melléklete rögzíti. A bizottságok feladatkörének módosítását szükség esetén a képviselő-testület bármely tagja írásban indítványozhatja.

(6) A képviselő-testület az ideiglenes (ad hoc) bizottságot meghatározott időre vagy feladat elvégzésére hozza létre, amely ezt követően automatikusan megszűnik. Az ideiglenes (ad hoc) bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(7) az Mötv. 58.§ (1) bekezdésében meghatározott személyek a bizottság elnökéül és tagjául nem választhatók.

(8) A bizottság elnökére a polgármester tesz javaslatot. A bizottságok tagjaira javaslatot tehetnek a polgármester, a bizottságok, bármely képviselő.

21. A bizottság működése

33.§

(1) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. Az elnököt akadályoztatása esetén az általa kijelölt tag helyettesíti.

(3) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester és a jegyző.

(4) A bizottság ülése nyilvános, vagy zárt ülés., A zárt ülésre vonatkozó szabályok a képviselő testület zárt ülésekre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg.

(5) A bizottság a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben egyszerű többséggel hoz döntést. A bizottság döntéseiről csak annak elnöke adhat tájékoztatást.

(6) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy.   A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.

(7) A bizottsági ülésről készített jegyzőkönyvre a rendelet 26§. (1) bekezdése az irányadó.

(8) A bizottság döntéseiről a jegyző nyilvántartást vezet és gondoskodik az iratanyag szabályszerű kezeléséről.

VII. Fejezet

                         A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZŐ

22. Polgármester

34.§

(1) A polgármester a választópolgárok által közvetlenül megválasztott tisztségviselő, a önkormányzat képviselő-testületének tagja.

(2) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

(3) A polgármester illetményét és költségtérítését az alakuló ülésen a képviselő-testület állapítja meg külön jogszabály alapján.

(4) A polgármester ügyfélfogadási ideje: minden hét szerdáján 9-12 óra között.

(5) A polgármester az Mötv. 67. § rendelkezései szerint látja el feladatait.

(6) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő egyéb feladatai:

a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,

b) részt vesz a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatainak meghatározásában,

c) képviseli az önkormányzatot,

d) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,

e) fogadóórát tart,

f) nyilatkozik a sajtónak.

(7) A polgármester az Mötv. 68. § (2)-(3) bekezdésében szabályozott helyzetben az Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével döntést hozhat. A polgármester a döntésről a képviselő- testületet a következő ülésen tájékoztatja.

23. Alpolgármester

35.§

(1) A képviselő-testület az Mötv. 74.§ (1) bekezdése alapján a saját tagjai közül egy alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester képviseli az önkormányzatot, szükség szerint helyettesíti a polgármestert.

(3) Az alpolgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

(4) Az alpolgármesternek nincs fogadóórája.

(5) Az Mötv. 45.§-ában szabályozott esetekben az alpolgármesteri tisztség betöltetlensége esetén az Ügyrendi- és Közbeszerzési Bizottság elnöke jár el.

24. Jegyző, aljegyző

36.§

(1) Külön megállapodás alapján a polgármester – pályázat alapján - a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki.

(2) A jegyző vezeti a hivatalt, megszervezi annak munkáját az Mötv. 81. § (1), -(3) bekezdésében foglaltak szerint.

(3) A jegyző köteles jelezni a testületnek, a bizottságoknak és a polgármesternek az Mötv. 81. § (3) bekezdés e.) pontja alapján, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel.

(4) A jegyző vagy megbízottja a Közös hivatalban minden hétfőn, szerdán és pénteken 8.00 órától 16.30 óráig fogadónapot tart Tótszerdahely Községben.

(5) A polgármester a jegyző javaslatára – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint – a jegyző helyettesítésére a jegyző által meghatározott feladatok ellátására aljegyzőt nevezhet ki.

(6) A jegyzői és az aljegyzői tisztség együttes betöltetlensége, illetve tartós távolléte, akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat legfeljebb 6 hónapra a megfelelő szakképzettséggel rendelkező köztisztviselő láthatja el.

VIII. Fejezet

A KÖZÖS HIVATAL

37.§

(1) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Tótszerdahely székhellyel Közös hivatalt hozott létre, tart fenn és működtet.

(2) A Közös hivatal neve: TÓTSZERDAHELYI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL.

(3) Székhelye: 8864 Tótszerdahely, Zrínyi tér 2.

(4) A Közös hivatal SZMSZ-ét az SZMSZ 3. függeléke tartalmazza.

(5) A Közös hivatal Ügyrendjét az SZMSZ 4. függeléke tartalmazza.

(6) A Közös hivatal létszámát, belső szervezeti felépítését, működi rendjét, valamint részletes feladat és hatáskörét a Közös hivatalt alapító együttműködési megállapodás részletei.

(7) Az együttműködési megállapodásban kell rögzíteni a Közös hivatal fenntartásához való hozzájárulás szabályait, munkáltatói jogok gyakorlásának rendszerét, az együttműködés részletes feltételeit.

IX. Fejezet

ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS

38.§

(1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

(2) A képviselő-testület a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.

(3) A társulás célja és rendeltetése:

a) tervek, fejlesztési koncepciók és programok egyeztetése;

b) a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek összehangolása;

c) a lakosság közügyek intézésébe való bevonása, a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek közös konzultációkon történő megvitatása;

(4) A koordináció főbb módszerei:

a) a polgármesterek, alpolgármesterek, jegyzők szakmai tanácskozásai;

b) testületi ülések együttes tartása;

c) közös bizottságok szervezése;

(5) Az önkormányzat társulásait az SZMSZ 5. melléklete tartalmazza.

X. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA, GAZDÁLKODÁSA

39.§

(1) A képviselő-testület az önkormányzat vagyongazdálkodásával kapcsolatos részletes szabályokat (vagyontárgyak köre, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, vagy más célú hasznosítására vonatkozó előírások) külön önkormányzati rendeletben határozza meg.

(2) A polgármester az önkormányzati vagyongazdálkodással kapcsolatos kérdésekről – erre irányuló igény esetén – köteles tájékoztatni az állampolgárokat.

(3) Az önkormányzat hitelt csak abban az esetben vesz fel, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges, vagy gazdaságilag célszerűtlen. Önkormányzat hitelt csak a képviselő-testület döntésével vehet fel.

25. Az önkormányzat költségvetése

40.§

(1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről külön önkormányzati rendelet alkot.

(2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik:

a) Az első fordulóban történik a költségvetési koncepció elkészítése. Ennek során történik meg a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek tartalmának az önkormányzat gazdálkodására gyakorolt hatásainak, valamint az önkormányzat alapellátási kötelezettségeivel és az önként vállalt feladatokkal kapcsolatos pénzügyi információk szakmai elemzése. A költségvetési koncepció kidolgozásával kapcsolatos kiemelt feladatok:

– fel kell tárni a bevételi forrásokat és azok bővítési lehetőségeit,

– a kiadási szükségletek (helyi közösségi igények) meghatározása, azok gazdaságos, célszerű megoldásainak feltérképezése,

– az igények és célkitűzések egyeztetése,

– meg kell határozni a feladatvállalás sorrendjét,

b) A második fordulóban történik a költségvetési-rendelet tervezetének kidolgozása, amely alternatív javaslatokat is tartalmazhat. A rendelet tervezet javaslat formájában kerül a képviselő-testület elé és tartalmazza:

– a bevételi forrásokat,

– a felújítási előirányzatokat célonkénti bontásban,

– a fejlesztési kiadásokat feladatonként, külön tételben,

– az általános és céltartalék pénzeszközeit, valamint a gazdálkodásra vonatkozó hatályos jogszabályokban előírtakat.

(3) A költségvetési rendelet tervezetét szakmailag a jegyző készíti elő, a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(4) A jegyző féléves költségvetési információt szolgáltat a képviselő-testületnek, melyről a testület határozatot hoz.

(5) A zárszámadásról szóló rendelet előkészítése és előterjesztése a (3) bekezdésben foglaltak szerint történik.

(6) Az önkormányzat a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági programja alapján működik, a gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

(7) Az önkormányzat gazdasági programja a képviselő-testület megbízatásának időtartamára szól.

26. Az önkormányzati gazdálkodás szabályai

41.§

(1) Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján a Közös hivatal látja el. E körbe tartozó feladatai, különösen:

a)   a költségvetési beszámoló, a költségvetési tájékoztató és az évközi pénzforgalmi információ elkészítése a szakminiszter által előírt módon és határidőre;

b) biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését;

c)   Gondoskodik az önkormányzat gazdaságilag részben önálló intézményei pénzellátásáról, kötelezettségei teljesítéséről.

d)  Biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, s ezen belül - a pénzügyminiszter által meghatározottak szerint - kialakítja saját, valamint az intézmények könyvvitelének számlarendjét.

e) Biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását.

f)   Elkészíti az önkormányzat vagyonleltárát, s azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz.

g)   Az önkormányzat költségvetési számláit kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat működési kiadásainak kiegyenlítéséről.

h)   A hivatal a gazdálkodási feladatait a jegyző által készített belső szabályzatok szerint végzi.

(2) Az önkormányzat kiadása teljesítésének, bevétele beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére a polgármester vagy az általa felhatalmazott személy jogosult.

(3) Az utalvány ellenjegyzésére a jegyző vagy az általa felhatalmazott személy jogosult.

(4) Az (2)–(3) bekezdésen alapuló felhatalmazás részletes szabályait a Közös hivatal ügyrendjében kell megállapítani.

(5) Az önkormányzat szakfeladat rendjét az SZMSZ 5. függeléke tartalmazza.

27. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

42.§

(1) A Helyi önkormányzatnál a képviselő-testület döntése alapján a belső ellenőrzést a helyi önkormányzatok társulása útján látja el.

(2) A helyi önkormányzat és költségvetési szervei belső ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat az Ügyrendhez kapcsolódó szabályzatok tartalmazzák. (Belső ellenőrzés, FEUVE szabályzatok)

XI. Fejezet

VAGYONNYILATKOZAT

43.§

(1) A vagyonnyilatkozatot az Ügyrendi- és Közbeszerzési Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.

28. A vagyonnyilatkozat benyújtásával kapcsolatos szabályok

44.§

(1) A kitöltéskori állapotnak megfelelően adatok alapján kitöltött képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat egy példányát az Ügyrendi- és Közbeszerzési Bizottságnak (továbbiakban: Bizottság) címezve kell benyújtani a törvény szerinti határidőben.

(2) A vagyonnyilatkozatokat a Közös hivatalban a jegyző veszi át.

(3) A képviselő a saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatát külön-külön borítékban adja át az átvételre a jegyzőnek.

(4) A képviselői vagyonnyilatkozat átvétele névvel ellátott nyílt borítékban, a hozzátartozói vagyonnyilatkozat átvétele névvel ellátott, lezárt, az átvételkor a Közös hivatal körbélyegzőjével lepecsételt borítékban történik.

(5) A vagyonnyilatkozatokat az egyéb iratoktól elkülönítetten kell kezelni, azokat a jegyző által kijelölt biztonsági zárral ellátott szekrényben kell tárolni.

(6) A vagyonnyilatkozatok nyilvánossága:

a) a képviselői vagyonnyilatkozat nyilvános- kivéve az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatokat;

b) a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat nem nyilvános, abba csak a bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából.

(7) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja: a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Bizottságnál bárki kezdeményezheti. A bizottság eljárására a képviselő-testület zárt ülésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Az eljárás kezdeményezésről a Bizottság elnöke haladéktalanul tájékoztatja az érintett képviselőt, aki haladéktalanul bejelenti az azonosító adatokat

(8) A Bizottság ellenőrzési eljárásának eredményéről a képviselő-testület a soron következő ülésén tájékoztatja.

(9) A képviselő felelős azért, hogy az általa bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljes körűek és aktuálisak legyenek.

29. Helyi népszavazás

45.§

A helyi népszavazást a választópolgárok 25 %-ának kezdeményezése esetén ki kell írni.

XII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

46.§

(1)Ez a rendelet 2020. január 1. napján lép hatályba.

(2)E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Tótszerdahely Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2019. (VIII.30.) önkormányzati rendelete.

Tótszerdahely, 2019. december 31.

A rendelet kihirdetésre került: Tótszerdahely, 2019. december 31.

Az SZMSZ mellékletei:

1. melléklet: A képviselő-testület és szervei által használt bélyegzők

2. melléklet: Az önkormányzat által önként vállalt önkormányzati feladatok

3. melléklet: A képviselő testület által átruházott hatáskörök jegyzéke.

4. melléklet: A képviselő-testület állandó bizottsága(i) által ellátandó feladatok jegyzéke.

5. melléklet: Az önkormányzat társulásai

6. melléklet: Az önkormányzat vállalkozási tevékenységei

Az SZMSZ függelékei:

1. függelék: A polgármester, alpolgármester, képviselők névjegyzéke

2. függelék: a bizottsági elnökök, tagok névjegyzéke

3 függelék: Tótszerdahelyi Közös Önkormányzati Hivatal SZMSZ-e