Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2007 (V.22.) önkormányzati rendelete
Söjtör Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2021. 07. 01- 2023. 07. 09Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2007 (V.22.) önkormányzati rendelete
Söjtör Helyi Építési Szabályzatáról
Söjtör község Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az „Épített környezet alakításáról és védelméről” szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Étv.) 6. §-ában kapott felhatalmazás alapján – az „Országos Településrendezési és Építési Követelményekről” szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendeletet (továbbiakban OTÉK), és a 2003. évi XXVI. törvényt az „Országos Területrendezési Tervről” figyelembe véve – az alábbi rendeletet alkotja:
1. Általános előírások
1. §1 (1) A rendelet hatálya – a 0138/2 hrsz-ú ingatlan kivételével - Söjtör község közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket alakítani, építési és bontási tevékenységet folytatni, épület, építmény rendeltetését megváltoztatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni – az általános érvényű jogszabályok mellett – e rendelet előírásainak és a rendelet elválaszthatatlan részét képező, a Konfer Plan Bt. által 4/2004. munkaszám alatt készített szabályozási terveknek megfelelően szabad.
(3) Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben az OTÉK és egyéb magasabb rendű jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
(4) Jelen rendelet 1. sz. melléklete: Helyi jelentőségű természetvédelmi terület és annak kezelési irányelvei
(5) Jelen rendelet 1. sz. függeléke: Művi értékvédelem – helyi védelem
(6) Jelen rendelet 2. mellékletét képezi a belterületre vonatkozó Szabályozási terv és 3. mellékletét képezi a külterületre vonatkozó Szabályozási terv.
2. § (1) A kötelező erejű szabályozási elemek (szabályozási vonal, belterület határa, építési övezet vagy övezet határa, övezeti előírások, kötelező fásítás, stb.) módosítása csak a Szabályozási terv felülvizsgálatával és módosításával történhet.
(2) Az irányadó jellegű szabályozási elemek (irányadó telekhatár és hozzá kapcsolódó építési hely, védőterületek, stb.) a szabályozás egy lehetséges változatára utalnak vagy más jogszabály változása miatt változhatnak (pl. védőtávolságok), ezért azok értelemszerűen módosíthatók.
2. A telekalakítás és az építés szabályai
3. § (1) Az épületeket, építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani – vagyis építési munkát végezni -, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet- és az építészeti-érték védelmi követelményeknek.
(2) Amennyiben telekalakításra kizárólag valamely közterület rendezése céljából kerül sor, a telekalakítás akkor is engedélyezhető, ha a közterülettel érintkező telkek valamelyike a telekalakítást követően már nem lesz a rá vonatkozó övezeti előírásoknak megfeleltethető méretű (szélességű, vagy nagyságú). Az így keletkező telek beépítése az övezet többi előírásainak betartásával engedélyezhető.
(3) Azokon a területeken, ahol a területfelhasználás vagy az építési övezet, övezet a Szabályozási terv szerint megváltozik, a telekalakítás és az építés a változásnak megfelelően engedélyezhető. A telekalakítás megkezdéséig a jelenlegi művelési ág fenntartható és a művelés tovább folytatható.
(4) Nyeles telek kialakítása csak meglévő telek esetében és csak akkor engedélyezhető, amennyiben másként sem közterületről, sem magánútról nem lenne a telek megközelíthető. Nyeles telek esetében az előkert mindig a teleknyúlvány felől értendő, a nyúlvány beszámítása nélkül.
(5) A beépítésre szánt területeken építési engedély csak az építési telkek kialakítását, használatba vételi engedély csak a közutak és az érintett övezetben előírt közművek kiépítését követően adható. Az építési telkek kialakítása - a fejlesztési szándékok függvényében - fokozatosan, több ütemben történhet.
(6) Meglévő épület a telek méretétől függetlenül felújítható és bővíthető, a többi vonatkozó övezeti előírás betartása mellett.
(7) Meglévő épület elbontása után új épület építésekor az övezetben előírt paraméterek betartása – a telekre vonatkozók kivételével – kötelező.
(8) A község közigazgatási területén található, biztonsági övezettel rendelkező nyomvonal jellegű és területigényes létesítmények esetében a biztonsági övezet mértékét – amennyiben a Szabályozási Terv nem tartalmazza – külön jogszabály határozza meg. A biztonsági övezeten belül végzendő minden építési tevékenység kizárólag a létesítmény kezelőjének vagy tulajdonosának hozzájárulásával lehetséges!
3. Településszerkezet, területfelhasználás
4. § (1) A település igazgatási területének
a) beépítésre szánt területei:
aa) Falusias lakóterület – Lf
ab) Településközpont vegyes terület - Vt
ac) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület – Gksz
ad) Egyéb ipari gazdasági terület - Gip
ae) Üdülőterület - Üü (üdülőházas)
af) Különleges terület – Kt (temető)
ag) Ksp (sportpálya)
ah) Kb (bányák, nyersanyaglelőhelyek)
ai) Kü (üdülő, strand)
b) beépítésre nem szánt területei:
ba) Általános mezőgazdasági terület – Má
bb) Kertes mezőgazdasági terület – Mk
bc) Közlekedési és közmű terület – KÖu (közúti közlekedési terület)
bd) Zöldterület - Zkp (közpark)
be) Zk (kegyeleti park)
bf) Vízgazdálkodási terület – V
bg) Erdő terület – Eg (gazdasági)
bh) Ev (védelmi)
bi) Eo (oktatási)
bj) Et (turisztikai)
(2) A beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek (területfelhasználási egységek), valamint az építési övezetek és az övezetek határvonalait a Szabályozási Terv tartalmazza.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
4. Az építési övezetek általános előírásai
5. § (1) Az egyes övezetekben előírt telekméretnél kisebb nagyságú meglévő telek az övezet többi előírásának betartása mellett beépíthető.
(2) [1] A Szabályozási terven jelölt építési telken belüli védőterületet érintő építési tevékenységre az építési engedély addig nem adható ki, amíg a védőterületet igénylő objektum tulajdonosának, kezelőjének vagy üzemeltetőjének hozzájárulását az építtető be nem szerzi.
(3) A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékeket jelen rendelet környezetvédelmi rendelkezései tartalmazzák.
(4) A közművesítettség mértéke az egyes övezetekben külön meghatározott.
5. Lf jelű Falusias lakóövezet
6. §2 (1) Falusias lakóövezetben elhelyezhető:
a) legfeljebb kétlakásos lakóépület,
b) mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény,
c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
d) kézműipari építmény,
e) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
f) sportépítmény.
(2) Falusias lakóövezetben csak a következő melléképítmények helyezhetők el:
a) közműbecsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal, 1,5 m2 alapterülettel),
d) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,
e) kerti épített tűzrakóhely, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
f) kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
g) állatkifutó, trágyatároló, komposztáló,
h) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,
i) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.
(3) [2]
(4) Az egyes övezetekre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, építménymagasság, beépítettség, telekterület – a Szabályozási terv az alábbiak szerint tartalmazza:
Övezeti jel: |
Beépítési mód |
Legnagyobb beépítés (%) |
Legkisebb – legnagyobb építménymagasság (m) |
Legkisebb telekterület (m2) |
Elő-*** /Oldal-/Hátsókert mérete |
Legkisebb zöldfelület (%) |
|---|---|---|---|---|---|---|
Lf1 |
O |
30 |
0-6,0 |
1000 |
5-10/6/6 |
40 |
Lf2 |
O |
30 |
0-5,0 |
1000 |
5-20/5/10 |
40 |
Lf3 |
O |
30 |
0-6,0** |
1000 |
5-20/6/10 |
40 |
Lf4 |
O |
30 |
0-5,0 |
1500 |
5-20/5/20 |
40 |
Lf5 |
O |
30 |
0-4,5** |
1500 |
5-20/4,5/10 |
40 |
Lf6 |
O |
30 |
0-4,5 |
1800 |
5-20/4,5/20 |
40 |
Lf7 |
O |
30 |
0-5,0 |
1400 |
5</5/20 |
40 |
Lf8 |
O |
30 |
0-4,5 |
1400 |
5</4,5/6 |
40 |
6. Vt jelű Településközpont vegyes övezet
7. § (1) A településközpont vegyes övezetekben elhelyezhető:
a) legfeljebb négylakásos lakóépület,
b) igazgatási épület,
c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
d) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
e) sportépítmény.
(2) A településközpont vegyes övezetekben kivételesen sem helyezhető el:
a) parkolóház, üzemanyagtöltő,
b) nem zavaró vagy zavaró hatású gazdasági építmény,
c) önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
(3) Az egyes övezetekre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, építménymagasság, beépítettség, telekterület – a Szabályozási terv az alábbiak szerint tartalmazza:
Övezeti jel: |
Beépítési mód |
Legnagyobb beépítés (%) |
Legkisebb – legnagyobb építménymagasság (m) |
Legkisebb telekterület (m2) |
Legkisebb zöldfelület (%) |
|---|---|---|---|---|---|
Vt1 |
O |
70 |
0-7,5 |
K |
20 |
Vt2 |
SZ |
50 |
0-7,5 |
K |
20 |
7. Gksz1 jelű Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezet (déli gazdasági terület)
8. § (1) Az övezetben elhelyezhető:
a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás(ok),
c) igazgatási (iroda) épület,
d) üzemanyagtöltő.
(2) Az övezetben kivételesen sem helyezhető el:
a) sportépítmény,
b) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
c) egyéb közösségi szórakoztató épület.
(3) Az övezetben csak a következő melléképítmények helyezhetők el:
a) közműbecsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy
c) hulladéktartály tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal, 1,5 m2 alapterülettel),
d) napkollektor,
e) kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
f) ömlesztett anyag, folyadék- és gáztároló,
g) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,
h) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.
(4) Az övezetekre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, építménymagasság, beépítettség, telekterület – a Szabályozási terv az alábbiak szerint tartalmazza:
Övezeti jel: |
Beépítési mód |
Legnagyobb beépítés (%) |
Legkisebb – legnagyobb építménymagasság (m) |
Legkisebb telekterület (m2) |
Legkisebb zöldfelület (%) |
|---|---|---|---|---|---|
Gksz1 |
SZ |
60 |
0-7,5* |
5000 |
20 |
8. Gksz2 jelű Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezet
9. § (1) Az övezetben - kizárólag egy tömegben – egy darab vendéglátó, és/vagy szálláshely szolgáltató épület helyezhető el.
(2) Az övezetben csak a következő melléképítmények helyezhetők el:
a) közműbecsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal, 1,5 m2 alapterülettel),
d) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,
e) kerti épített tűzrakóhely, háztartási célú kemence,
f) kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
g) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,
h) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.
(3) Az övezetben állattartó épület, különálló árnyékszék, továbbá állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló és ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény – a terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével – nem helyezhető el.
(4) Az övezetre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, építménymagasság, beépítettség, telekterület – a Szabályozási terv az alábbiak szerint tartalmazza:
Övezeti jel: |
Beépítési mód |
Legnagyobb beépítés (%) |
Legkisebb – legnagyobb építménymagasság (m) |
Legkisebb telekterület (m2) |
Legkisebb zöldfelület (%) |
|---|---|---|---|---|---|
Gksz2 |
SZ |
20 |
0-4,0 |
2000 |
50 |
9. Gip1 jelű Egyéb ipari gazdasági övezet (villanytelep)
10. § (1) Az övezet elsősorban az ipari, energiaszolgáltatási építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az övezetben csak a következő melléképítmények helyezhetők el:
a) közműbecsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy
c) hulladéktartály tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal, 1,5 m2 alapterülettel),
d) napkollektor,
e) kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
f) ömlesztett anyag, folyadék- és gáztároló,
g) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,
h) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.
(3) Az egyéb ipari gazdasági övezet védőtávolságát a szabályozási terv tartalmazza. Az övezetben és a védőterületen belül bármilyen új épület létesítéséhez az áramszolgáltató engedélye szükséges.
(4) Az övezetre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, építménymagasság, beépítettség, telekterület – a Szabályozási terv az alábbiak szerint tartalmazza:
Övezeti jel: |
Beépítési mód |
Legnagyobb beépítés (%) |
Legkisebb – legnagyobb építménymagasság (m) |
Legkisebb telekterület (m2) |
Legkisebb zöldfelület (%) |
|---|---|---|---|---|---|
Gip |
SZ |
50 |
K* |
K |
20 |
10. Gip2 jelű Egyéb ipari gazdasági övezet (bio-erőmű)
11. § (1) Az övezet ipari, energiaszolgáltatási építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az övezetre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, építménymagasság, beépítettség, telekterület – a Szabályozási terv az alábbiak szerint tartalmazza:
Övezeti jel: |
Beépítési mód |
Legnagyobb beépítés (%) |
Legkisebb – legnagyobb építménymagasság (m) |
Legkisebb telekterület (m2) |
Legkisebb zöldfelület (%) |
|---|---|---|---|---|---|
Gip |
SZ |
50 |
0-33* |
5000 |
25** |
11. Üü jelű Üdülőházas üdülőövezet
12. § (1) Az övezetben olyan üdülőépület, üdülőtábor és kemping helyezhető el, amelyek változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak.
(2) Az övezetben a jelen § (1) bekezdésben foglaltakon kívül kizárólag
a) a terület rendeltetésével összefüggő egészségügyi, szociális épület,
b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
c) c. sportépítmény helyezhető el.
(3) Az övezetben csak a következő melléképítmények helyezhetők el:
a) közműbecsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal, 1,5 m2 alapterülettel),
d) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,
e) kerti épített tűzrakóhely,
f) kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
g) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,
h) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.
(4) Állattartó épület, különálló árnyékszék, továbbá állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló és ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény – a terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével – nem helyezhető el.
(5) Az övezetre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, építménymagasság, beépítettség, telekterület – a Szabályozási terv az alábbiak szerint tartalmazza:
Övezeti jel: |
Beépítési mód |
Legnagyobb beépítés (%) |
Legkisebb – legnagyobb építménymagasság (m) |
Legkisebb telekterület (m2) |
Legkisebb zöldfelület (%) |
|---|---|---|---|---|---|
Üü |
SZ |
25 |
0-4,5 |
K(720) |
60 |
12. Kt jelű Különleges övezet (temető)
13. § (1) Az övezetre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, építménymagasság, beépítettség, telekterület – a Szabályozási terv az alábbiak szerint tartalmazza:
Övezeti jel: |
Beépítési mód |
Legnagyobb beépítés (%) |
Legkisebb – legnagyobb építménymagasság (m) |
Legkisebb telekterület (m2) |
Legkisebb zöldfelület (%) |
|---|---|---|---|---|---|
Kt |
SZ |
10 |
K-4,5 |
K |
40 |
13. Ksp jelű Különleges övezet (sportpálya)
14. § (1) Az övezetre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, építménymagasság, beépítettség, telekterület – a Szabályozási terv az alábbiak szerint tartalmazza:
Övezeti jel: |
Beépítési mód |
Legnagyobb beépítés (%) |
Legkisebb – legnagyobb építménymagasság (m) |
Legkisebb telekterület (m2) |
Legkisebb zöldfelület (%) |
|---|---|---|---|---|---|
Ksp |
SZ |
10 |
0-4,5 |
K |
60 |
14. Kü jelű Különleges övezet (üdülési célú)
15. § (1) Az övezetre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, építménymagasság, beépítettség, telekterület – a Szabályozási terv az alábbiak szerint tartalmazza:
Övezeti jel: |
Beépítési mód |
Legnagyobb beépítés (%) |
Legkisebb – legnagyobb építménymagasság (m) |
Legkisebb telekterület (m2) |
Legkisebb zöldfelület (%) |
|---|---|---|---|---|---|
Kü |
SZ |
10 |
0-4,0 |
K |
60 |
15. Kb jelű Különleges övezet (nyersanyag lelőhely)
16. § (1) Az övezetre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, építménymagasság, beépítettség, telekterület – a Szabályozási terv az alábbiak szerint tartalmazza:
Övezeti jel: |
Beépítési mód |
Legnagyobb beépítés (%) |
Legkisebb – legnagyobb építménymagasság (m) |
Legkisebb telekterület (m2) |
Legkisebb zöldfelület (%) |
|---|---|---|---|---|---|
Kb |
SZ |
K |
-* |
K |
40** |
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
16. KÖu jelű Közlekedési és közmű elhelyezési övezet
17. § (1) Az övezet az országos és a helyi közutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével -, a járdák, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) Közlekedési övezetben elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló:
a) közlekedési építmények,
b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület (ha ezek az épületek ténylegesen a közlekedési - =építési – területen belül kerülnek elhelyezésre, nem kell külön építési telket kialakítani).
(3) A közúti közlekedési övezetben lévő területek rendeltetésszerű, korlátozás nélküli szabad használatát biztosítani kell.
(4) [11]
(5) Az újonnan kialakítandó utak szélességi mérete a szabályozási terven jelölt, aminél kisebb nem lehet.
(6) A Szabályozási terven ábrázolt, új kerékpárút végleges nyomvonalát és paramétereit az engedélyezési és kiviteli tervek fogják véglegesíteni.
(7) A belterületi utak kereszteződéseiben a látási háromszöget a szabályozási tervnek megfelelően meg kell valósítani és szabadon kell hagyni.
(8) A 7536 j. (Becsehely-Bak), a 7544 j. (Söjtör-Tófej) és a 7535 j. (Söjtör-Hahót) összekötő utak külterületi szakaszai mellett az út tengelyétől mért 50-50 méter, a 74. sz. főút tengelyétől mért 100-100 méter távolságon belül épület nem helyezhető el. E szabály alól a közútkezelő előzetes hozzájárulása alapján felmentés kérhető a Zala megyei Közlekedési Felügyelettől.
(9) Új közműveket és létesítményeit közterületen, közforgalom számára megnyitott magánúton kell elhelyezni, ettől eltérő esetben szolgalmi vagy vezetékjog bejegyzéssel kell a hálózat és létesítményei részére területet biztosítani.
(10) Ha a meglévő közművezetékek és közműlétesítmények közterületi kiszabályozása nem oldható meg, akkor szolgalmi jog bejegyzésével kell a helyüket biztosítani.
(11) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az ésszerű közterület-használatra, a településképi megjelenítésre, a környezetvédelmi (zaj, rezgés, szag) és az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
17. Zkp és Zk jelű Zöld övezetek
18. § (1) Söjtörön kétféle övezetet különböztetünk meg: Zkp – közpark, Zk – kegyeleti park.
(2) A közparknak közútról, köztérről közvetlenül, kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.
(3) Közparkban elhelyezhető:
a) a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.),
b) a terület fenntartását szolgáló épület.
(4) Közpark övezetben épületek, építmények legfeljebb 2%-os beépítettséggel helyezhetők el.
(5) A kegyeleti parkban csak a temető fennmaradt emlékei helyezhetők el.
(6) Az övezetekben a növényzettel fedett felület nagysága legalább 70% legyen, melyet többszintesen (gyep, cserje, fa) kell kialakítani.
18. Eo jelű Oktatási célú erdőövezet
19. § (1) Oktatási rendeltetésű erdőövezetben kizárólag ismertetőtáblák, oktatási célt szolgáló közhasználatú építmények helyezhetők el legfeljebb 0,5%-os beépítettséggel, és legfeljebb 4,0 méter építménymagassággal.
19. Et jelű turisztikai célú erdőövezet
20. § (1) A turisztikai erdő a jóléti tavat használók gépkocsijának elhelyezése érdekében telepítendő. A területen csak építési engedélyhez nem kötött létesítmények (pl. parkolójegy árusító bódé), valamint egészségügyi épület helyezhető el.
20. Ev jelű Védőerdő övezet
21. § (1) A védelmi rendeltetésű erdő övezetben épületet elhelyezni nem lehet.
(2) A szabályozási terven jelölt védőerdő az újonnan kialakítandó gazdasági terület közelében elhelyezkedő lakóterület védelmét szolgálja. A növényzet telepítését a gazdasági övezetben lévő, a védőerdővel szomszédos telek tulajdonosa köteles végrehajtani, legkésőbb a gazdasági övezetben épített épület használatba vételi engedélyének megadásáig.
21. Eg jelű Gazdasági erdőövezet
22. § (1) A 100 000 m2-t (10 ha) meghaladó területnagyságú telken a gazdasági rendeltetésű erdőövezetben legfeljebb 0,5%-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.
(2) Szálláshely szolgáltató épület (vadászház, erdészház) legfeljebb 300 m2 nettó alapterülettel készülhet, az építménymagasság a 4,5 métert nem haladhatja meg. Az épületeket, építményeket a következő paraméterekkel szabad tervezni és kivitelezni:
a) [12]
b) könnyűszerkezetes, fémborítású csarnok nem kivitelezhető gazdasági erdő övezetben.
(3) Gazdasági erdő övezetbe sorolt, de nem erdő művelési ágú földrészletek esetében építési tevékenységet folytatni csak a jelen §-ban megállapított paraméterek megtartása mellett lehet.
22. Mezőgazdasági terület
23. § (1) Mezőgazdasági területen a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és –tárolás építményei helyezhetők el.
(2) Mezőgazdasági terület – a szabályozási terven jelöltek szerint – lehet:
a) kertes (Mk), vagy
b) általános (Má) mezőgazdasági terület.
23. Má1 és Má2 jelű Általános mezőgazdasági övezetek
24. § (1) Az Má1 jelű övezetbe a szántó, az Má2 övezetbe jellemzően a gyep, rét, legelő művelési ágú területek tartoznak.
(2) Gyep és rét művelési ágban nyilvántartott területeken építési tevékenységet folytatni, épületet, építményt elhelyezni tilos.
(3) Legelő művelési ágú területeken kizárólag a műveléshez szükséges gazdasági épület (pl. istálló, takarmánytároló) helyezhető el, ha a telek területe a 6000 m2-t meghaladja. A beépítés mértéke az 1,5 %-ot nem haladhatja meg.
(4) Kivett művelési ágú telken új lakóépület nem építhető, a meglévő lakóépület felújítható, és legfeljebb egy alkalommal nettó 25 m2-rel bővíthető. A meglévő építménymagasság nem növelhető. Az elő- és oldalkert mérete nem lehet 5,0 méternél, a hátsókert 6,0 méternél kisebb.
(5) Má1 övezetben, kizárólag a szántó művelési ágú telkek figyelembe vételével az OTÉK előírásainak betartása mellett új birtokközpont létesíthető. Építmény kizárólag itt helyezhető el.
(6) Erdő művelési ágú földrészletre, alrészletre irányuló építési szándék esetén jelen rendelet gazdasági erdőre (Eg) vonatkozó előírásait kell alkalmazni.
(7) Új épületeket, építményeket a következő paraméterek betartásával lehet tervezni és kivitelezni:
a) [13]
b) a telek beépítettsége az 5%-ot, Birtokközpont esetén a 45%-ot nem haladhatja meg;
c) lakóépület kizárólag a gazdasági épülettel egy telken belül valósítható meg;
d) [14]
e) [15]
f) [16]
g) [17]
(8) [18]
24. Máb jelű Mezőgazdasági major övezet
25. § (1) Épületet vagy építményt elhelyezni kizárólag a meglévő majorok területén belül lehetséges.
(2) A meglévő telkek osztása akkor engedélyezhető, ha a megmaradó és az új telek területe legalább 3 ha (=30000 m2) nagyságú lesz.
(3) Meglévő telek bővítése kizárólag a Szabályozási terven jelölt telkek bevonására korlátozódhat.
(4) [19]
25. Má3 jelű Külterületi lakott hely övezet
26. § (1) Az övezetben új lakóépület nem építhető.
(2) A meglévő lakóépületek felújíthatóak, de nem bővíthetőek.
(3) Az övezetben új építési telek nem alakítható ki.
(4) Az övezetben a meglévő telkek műveléséhez szükséges egy darab gazdasági épület építhető abban az esetben, ha a telek 80%-án a művelési ágnak megfelelő gazdálkodás folyik.
(5) Gazdasági épületet legfeljebb 3%-os beépítettséggel, szabadonállóan lehet elhelyezni, az építménymagasság a 4,5 métert nem haladhatja meg.
(6) Az előkert mérete 5,0 méternél, az oldalkert mérete 3,0 méternél, a hátsókert mérete 10,0 méternél kevesebb nem lehet.
(7) Terepszint alatti épület csak a fő funkciójú épület bruttó alapterületén belülről kiindulva, legfeljebb 10%-kal meghaladó nagyságban helyezhető el.
26. Mk1 és Mk2 jelű Kertes mezőgazdasági övezetek
27. § (1) Az Mk1 jelű övezetbe a háztáji kiskertek telkei, Mk2 jelű övezetbe a volt zártkertek tartoznak.
1. Mk1 övezetben épületet, építményt elhelyezni nem lehet.
(2) Külterületi kertes mezőgazdasági területen (Mk2 övezetben) épületet elhelyezni csak a 720 m2 nagyságot meghaladó, szőlő vagy gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott telken, legfeljebb 3 %-os beépítettséggel elsősorban a tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el, amennyiben a telek legalább 80%-án a művelési ágnak megfelelő gazdálkodás folyik. Az övezetben lakóépület nem helyezhető el. Az épületeket csak a kialakult építési sávban szabad elhelyezni.
(3) [20]
(4) [21]
27. Mk3 jelű Kertes mezőgazdasági övezet3
28. § (1) Mk3 övezetben épületet a legalább 720 m2 nagyságú telken lehet elhelyezni, legfeljebb 3%-os beépítettséggel. Az övezetben elsősorban a telek műveléséhez kapcsolódó gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el, de amennyiben a szomszédos telkek használatát nem korlátozza, úgy a legalább 6000 m2 nagyságú telken kivételesen szálláshely szolgáltató, helyi termék árusítására szolgáló, sport és vendéglátó rendeltetésű épületek is elhelyezhetők.
a) Kialakítható legkisebb terület nagysága: 720 m2
b) Legnagyobb beépítettség: 3%
c) Az építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke: 7,5 m
d) Az épületeket a telekhatártól legalább 0,5 m távolságra kell telepíteni.
28. V jelű Vízgazdálkodási övezet
29. § (1) Vízgazdálkodási övezet a vízfolyások, árkok és víztározó területei, valamint a település ivóvíz-ellátásához tartozó műtárgyak telkei. Az övezetben építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet.
(2) Új tározó létesítésének tervezését megelőzően a beruházónak a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatósággal, az illetékes természetvédelmi és erdészeti hatósággal egyeztetést kell tartania.
(3) Természeti területen – a jogszerűen beépített területek kivételével – tilos a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások és vizes élőhelyek partvonalától számított 50 m–en, tavak partjától számított 100 m-en belül, valamint a vízfolyások és víztározók hullámterébe új épületek, mesterséges létesítmények elhelyezése, kivéve belterületen kerítések építése. A halászati-horgászati hasznosítást szolgáló létesítmények elhelyezésére külön jogszabályban meghatározott módon kerülhet sor.
(4) A vízfolyások és tavak jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében a vízfolyások mellett 6 m, a tavak körül 3,0 m szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmény és növényzet nem lehet.
29. KbEn jelű Különleges beépítésre nem szánt energiatermelési övezet4
30. § (1) Az övezetben energiatermelő és azt kiszolgáló építmények helyezhetők el.
(2) Kialakítható legkisebb telekterület méret: 1000 m2
(3) Legnagyobb beépítettség: 2%
(4) Az építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke: 5,0 m
(5) Az övezet határain, a belső oldalon legalább egysoros fás szárú növényzet telepítendő a használatbavételig.
31. § (1) Söjtör közigazgatási területén az állami és önkormányzati tulajdonú közterületek közhasználatra szolgáló területek.
(2) A közterületeket a rendeltetésnek megfelelő célra bárki szabadon használhatja, a rendeltetéstől eltérő használathoz a közterület tulajdonosának ill. kezelőjének hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.
(3) A község közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:
a) hirdető (reklám) berendezés elhelyezése;
b) árusító pavilon (mozgó árusítóhely) létesítése;
c) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhely) kialakítása;
d) köztisztasággal kapcsolatos építmények elhelyezése;
e) szobor, díszkút elhelyezése;
f) pihenést és testedzést szolgáló építmény elhelyezése;
g) távbeszélő fülke elhelyezése;
h) építési munkával kapcsolatos létesítmények, állványok ideiglenes elhelyezése, ideiglenes építőanyag tárolás.
(4) Reklám ill. hirdetési célú berendezés:
a) a közlekedési jelzőtáblák magasságában nem helyezhető el, azokat még részben sem takarhatja!
b) magáncélú közterületen csak ideiglenes jelleggel és kizárólag elbontható kivitelben készülhet;
c) magáncélú és állandó jellegű közterületre nem nyúlhat ki, és teljes felülete az 1m2 nagyságot nem haladhatja meg;
d) közérdekű információs célú berendezés szerkezeti elemei a közterületen elhelyezkedő egyéb (pl. utca-) berendezésekkel összehangolt kivitelben készülhet.
Közműellátás
32. § (1) [22]A beépítésre szánt területfelhasználási övezeteket az egyes övezeteknél előírt közművesítéssel kell ellátni.
(2) [23]
(3) [24]
(4) Ahol a kommunális szennyvízcsatorna hálózat kiépült, használatba vételre és rendeltetés megváltoztatásra irányuló építésügyi hatósági engedély csak az érintett ingatlan rákötésének tényleges megtörténte után adható ki.
(5) [25]
(6) Ipari, illetve ipari jellegű (konyhák, étterem) szennyvizek, csak a hatóságok és üzemeltető által előírt előkezelést követően vezethetők a közcsatornába. Amennyiben előkezelés útján a technológiai eredetű szennyvíz tisztítása nem biztosítható olyan mértékig, hogy közvetlenül ártalmatlanításra vagy szennyvíztisztító kisberendezésre kerüljön, illetve olyan komponenseket tartalmaz, amelyek veszélyes hulladéknak minősülnek, akkor a veszélyes hulladékok gyűjtéséről, átmeneti tárolásáról és elszállításáról szóló, a veszélyes hulladékokról szóló jogszabály előírásaiban foglaltak a mérvadók.
(7) Új beépítésre szánt területeken a közművezetékek csak rejtetten, terepszint alatti kivitelben (pl. elektromos és távközlési földkábel) készülhetnek.
(8) A közművek és létesítményeinek részére az ágazati szabványok, előírások és szakmai szabályok szerinti védőtávolságot kell biztosítani. A védőtávolságon belül bármilyen tevékenység csak a közmű üzemeltető hozzájárulásával engedélyezhető.
(9) A keletkező csapadékvizet a kommunális és technológiai szennyvizektől elválasztva kell elvezetni.
Környezetvédelem
30. Levegőtisztaság védelem
33. § (1) [26]
(2) Hulladékok nyílt téri, illetőleg háztartási tüzelőberendezésben történő égetése tilos.
1. Vonalas létesítmény (közút, vasút, töltés, árok bevágás stb.) mentén - a létesítmény tengelyétől számított 100 méteren belül - bármely növényzet égetése tilos.
31. Zaj- és rezgésvédelem
34. § (1) A belterület lakóterületein a hatályos rendeletek szerinti lakóterületi zajterhelési határértékeknek kell teljesülni.
(2) Ezek a határértékek vonatkoznak a kulturális, szórakoztató, vendéglátó, sport-, reklámcélú, közösségi, és minden más hangosítást igénylő rendezvényre is.
32. Talaj- és vízvédelem
35. § (1) Az ingatlantulajdonos köteles az ingatlanán keletkező, az ideiglenes tárolásra szolgáló (közműpótló) létesítmények, berendezések ürítéséből származó, illetve közüzemi csatornahálózatba vagy más módon befogadóba vagy szennyvíztisztítóba nem vezetett települési folyékony hulladékot, valamint a települési szilárd hulladékot a külön jogszabályban előírtak szerint gyűjteni, továbbá az annak begyűjtésére feljogosított hulladékkezelőnek átadni.
(2) Minden fejlesztés feltétele a szennyvíz elvezetésének és ártalmatlanításának a jogszabályok szerinti (területi vagy technológiai) határértékek biztosításával történő ártalmatlanításának a megoldása.
(3) Új létesítmények tervezésénél, és megvalósításánál, valamint működtetésénél az elérhető legjobb technikának megfelelő kibocsátási színvonalat eredményező módszereket, eljárásokat, termelő illetve szennyvíztisztító berendezéseket kell alkalmazni.
(4) A nitrátérzékeny területen mezőgazdasági tevékenységet folytatónak a vizek nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében meghatározott előírásokat kell betartani a mezőgazdasági tevékenység során.
(5) A Szabályozási terven jelölt kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet.
33. Hulladékgazdálkodás
36. § (1) Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkező, vagy birtokába került települési szilárd hulladékot a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon köteles gyűjteni.
(2) Az ingatlanon elhagyott hulladék kezelési kötelezettsége a hulladék tulajdonosát, ha annak személye nem állapítható meg, - ellenkező bizonyításáig – az ingatlan tulajdonosát terheli.
Természet-, táj- és művi értékvédelem
37. § (1) Táj- és településkép-védelmi okokból útsorfásítást kell végezni az utak mentén tájba illő őshonos fafajokkal és a hagyományos faluképhez illeszkedő cserjékkel.
(2) Nem létesíthető közmű- és energia, táv- és hírközlési vezeték a fasorok nyomvonalában.
(3) A külterületre vonatkozó Szabályozási terven a 2884/1, /2, a 2511, a 2578/2, a 2579 és a 2537 hrsz-ú ingatlanokról feltáruló tájkép látványának megőrzése érdekében a kilátást védeni kell. A felsorolt ingatlanokon fából készült kilátó torony építhető. A jelölt pontoktól vízszintesen mért 75°-os szögben épületet elhelyezni csak úgy lehetséges, hogy a kilátást ne akadályozza.
(4) A község közigazgatási területén új távközlési adótorony vagy egyéb, toronyszerű közműlétesítmény csak fa takaró szerkezettel (kilátóval) egybeépített kivitelben készülhet.
34. Ökológiai folyosó
38. § (1) A község közigazgatási területének nyugati széle (Válicka patak völgye, Söjtöri berek) az Országos Ökológiai Hálózat övezetébe tartozik. Az övezeten belül az „Országos Területrendezési Tervről” szóló törvény vonatkozó előírásait kell alkalmazni.
(2) A Szabályozási terven „---Öf---„ jelű vonallal lehatárolt Ökológiai folyosó területén belül - az egyébként lehatárolt övezetek előírásain túlmenően - a következő előírásokat kell betartani:
a) általános mezőgazdasági övezetben birtokközpont nem alakítható ki;
b) [27]
c) meglévő tájfásításon túl az árkok, csatornák, köz- és dűlőutak, birtokhatárok mentén új fasorok, cserjesávok, erdősávok telepítése javasolt kizárólag őshonos növényzet alkalmazásával.
(3) A Natura 2000 hálózattal érintett „-Tt-„ jellel ábrázolt Természeti területen a külön jogszabályok előírásait kell érvényesíteni.
35. Helyi jelentőségű természetvédelmi terület
39. § (1) A Söjtöri berek-Sarokrét - a külterületre vonatkozó szabályozási terven jelölt része - helyi jelentőségű természetvédelmi területnek minősítendő.
(2) A természeti értékek védelme e rendelet elfogadását követően a védetté nyilvánítással jön létre. A védettséget az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni, és erről az ingatlantulajdonosokat értesíteni kell.
(3) Az övezetben a jogszabályokban meghatározott előírások teljesítése érdekében a jegyző:
a) az érintetteket kötelezheti az eredeti állapot helyreállítására, különösen a károsodott természeti érték és terület, továbbá a védett természeti érték és terület helyreállítására;
b) korlátozhatja, felfüggesztheti vagy megtilthatja a védett természeti értékeket és területet károsító vagy súlyosan veszélyeztető tevékenységet;
c) a jogszabályokban meghatározott eljárások, korlátozások megszegőivel szemben a jegyző természetvédelmi bírságot szab ki a vonatkozó jogszabályok alapján. A természetvédelmi bírság teljes összege a környezetvédelmi alap természetvédelmi részének bevételét képezi.
(4) Az övezetben természetvédelmi érdekből elrendelt mező- és erdőgazdasági korlátozás, illetve tilalom esetén, amennyiben az a termelésszerkezet jelentős megváltoztatását eredményezi, a változtatás előírása következtében a tulajdonos tényleges kárát meg kell téríteni.
(5) A tulajdonos, vagyonkezelő, használó köteles tűrni:
a) a természetvédelmi hatóságnak a védett természeti érték és terület oltalma, tudományos megismerése, bemutatása érdekében végzett tevékenységét, így különösen a természetvédelmi érték megközelíthetőségét, bemutatását, őrzését, állapotának ellenőrzését és a hatósági tájékoztató, valamint eligazító táblák elhelyezését;
b) hogy a természetvédelmi hatóság a természeti érték oltalma, tudományos megismerése érdekében ingatlanát időlegesen használja, arra használati jogot szerezzen, vagy tulajdonjogát egyébként korlátozza.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott tevékenységekkel okozott tényleges kárt meg kell téríteni.
36. Tájképvédelem
40. § (1) A Szabályozási Terven „---tv---„ határvonallal jelölt Tájképvédelmi területen belül:
a) beépítésre nem szánt övezeten belül új épület, építmény nem építhető. Meglévő épület felújítása kizárólag tájba illő kivitelben lehetséges, bővítés nem engedélyezhető;
b) [28]
c) bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.
d) az engedélyezés során a tájba illesztést igazolni kell, ezért a tervdokumentációnak színesen kidolgozott látványtervet vagy fotomontázst kell tartalmaznia.
37. Vízerózió
41. § (1) A Szabályozási terven „W W” jellel lehatárolt Vízerózióval érintett területen belül:
a) szőlő, gyümölcsös, rét és legelő művelési ágban nyilvántartott földrészlet művelési ága nem változtatható meg. Kivételesen indokolt esetben a vízerózió által erősen veszélyeztetett rét- vagy legelő művelési ága erdőre változtatható. A művelési ág megváltoztatását követő 5 éven belül az erdő telepítését végre kell hajtania a földrészlet tulajdonosának. A telepítés során kizárólag őshonos növényfajok alkalmazhatók;
b) erdőterület művelési ága nem változtatható meg.
38. Művi értékek védelme
42. § (1) [29]Országos műemléki védelem alatt áll:
39. Ásványvagyon gazdálkodási követelmények
43. § §[32]]
SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK
40. Telekalakítás
44. § (1) Új beépítésre szánt vagy jelentős mértékben átépítésre kerülő területek esetében jelen rendelet hatályba lépését követő beépítési szándék keletkezésekor a vonatkozó jogszabályok szerint az érintett övezetnek illetve építési övezetnek megfelelően telekké, ill. építési telekké kell alakítani a meglévő telkeket.
(2) Az építésügyi hatóság a telekalakítás kezdeményezőjét a telekalakítás miatt szükséges mértékig az utak és közművek létesítésére vagy a költségek viselésére kötelezheti.
41. Változtatási tilalom
45. § (1) A 0138/2 hrsz-ú ingatlanra változtatási tilalmat kell elrendelni. A tilalom megszűnik a telekre vonatkozó Szabályozási terv Képviselő Testület általi jóváhagyásával.
42. Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés
46. § (1) Helyi közút céljára a bel- és külterületen szabályozott (belterületi úttá váló) kiszolgáló út létesítése szükséges. A 78/1, 77/1-2, 77/4-5, 76, 75, 73/1-2, 73/4-11, 73/12-13, 119/1-2, 120, 127, 130/2, 131/1, 68/2-4, 69, 0358/62-68, 0358/47, 06/1-4, 06/9-11, 493, 308, 309, 310, 289, 288, 287, 284, 283, 282, 281, 280, 279, 278, 311, 312, 316/1, 316/2, 315, 271, 270, 269, 264, 265, 459, 456, 445-449, 470, 466, 474, 475/1-2, 476, 480-482, 018/7, 025/1-3, 025/10 hrsz-ú telkeknek a kiszolgáló út céljára szükséges részét a helyi Önkormányzat igénybe veheti és lejegyezheti.
(2) A lejegyzés során az Étv. szerint kell eljárni.
43. Útépítési és közművesítési hozzájárulás
47. § (1) Új beépítésre szánt vagy jelentős mértékben átépítésre szánt területeken létesítendő kiszolgáló utakat és közműveket a területen legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatbavételéig meg kell valósítani. E kötelezettség teljesítése, illetve a létesítés költségeinek viselése a telekalakítási terv kezdeményezőjét terheli.
(2) Ha a helyi közutat, illetőleg közművet a települési önkormányzat létesíti, annak költségét részben, de legfeljebb 90%-ig az érintett ingatlanok tulajdonosaira átháríthatja.
(3) Meglévő közút és közmű rendeltetésnek nem megfelelő használatából adódó rongálás miatti károsodás helyrehozatalának költségét az Önkormányzat részben vagy egészben a károkozóra terhelheti.
(4) A hozzájárulás mértékét külön önkormányzati rendelet határozza meg.
(5) Egyéb vonatkozásban az Étv. vonatkozó előírásai az irányadóak.
44. Beültetési kötelezettség
48. § (1) A temető védőterületének kialakítása céljából a Béke úti temető tervezett bővítésének a telekhatártól befelé mért 30 méter széles sávjában növényzet telepítése kötelező. A növényzetet a telekalakítást követő 1 éven belül be kell telepíteni.
(2) Tájkép- és környezetvédelmi okok miatt a tervezett bio-erőművet befogadó Gip2 övezet déli telekhatára mentén legalább 10,0 méter széles sávban, legkésőbb az erőmű használatba vételével egyidőben többszintű növényzetet kell az ingatlan tulajdonosának telepítenie. A fás szárú növényzet kizárólag őshonos növényállomány lehet.
(3) A beültetési kötelezettségre az Étv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
Záró rendelkezések
49. § (1) Jelen rendelet csak a szabályozási tervekkel együtt érvényes, azokkal együtt értelmezhető és használandó.
(2) E rendelet előírásait a hatályba lépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.
(3) E rendelet 2007.május 22. napján lép hatályba, és ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Söjtör Község 4/1986. sz.”Söjtör község Összevont Rendezési Tervéről” szóló Tanácsrendeletének rendelkezései, valamint az azt módosító 6/2004.(III.12.) és a 14/2004.(VIII.27.) számú képviselő-testületi rendeletek.
1. melléklet
1. függelék az 1. melléklethez
Cím |
Hrsz |
Megnevezés |
|
|---|---|---|---|
1. |
Genehegy |
2056 |
Kápolna |
2. |
Deák F. u. 8. |
1 |
Feszület |
3. |
Deák F. u. 91. |
718/1 |
Feszület |
4. |
Deák F. u. 128. |
158 |
Feszület |
5. |
Deák F. u. 178. |
281 |
Feszület |
6. |
Deák F. u. 237b. |
592/1 |
Feszület |
7. |
Deák F. u. 295. |
554 |
Feszület |
8. |
Pusztaszentlászló felé az út mellett |
? |
Feszület |
9. |
Kossuth L. u. 37. |
377 |
Feszület |
10. |
Kossuth L. és Béke utcák kereszteződése |
353 |
Feszület |
11. |
Petőfi S. u. |
203 |
Feszület |
12. |
templom előtt |
202/1 |
Feszület |
13. |
Béke u., Temető |
178 |
Feszület (2 db) |
14. |
Kispuszta |
0286/1 |
Feszület |
15. |
Fúróhegy |
2568 |
Feszület (2 db) |
16. |
Genehegyi kápolna előtt |
2056 |
Feszületek |
17. |
Genehegyi pincesor előtt |
2139/1 |
Feszület |
18. |
Hegyhát |
3295 |
Feszület |
19. |
Deák F. u. |
170 |
I. vh. emlékmű |
20. |
Deák F. u. 142. |
204/1 |
II. vh. emlékmű |
21. |
Kossuth L. u. 89. |
403 |
Lakóház |
22. |
Kossuth L. u. 20. |
305 |
Lakóház |
23. |
Deák F. u. 12. |
7 |
Lakóház, kút és melléképület |
24. |
Deák F. u. 24. |
13 |
Lakóház és kút |
25. |
Deák F. u. 43. |
755 |
Lakóház |
26. |
Deák F. u. 55. |
740 |
Lakóház |
27. |
Deák F. u. 79. |
724 |
Lakóház utcai és udvari homlokzata |
28. |
Deák F. u. 82. |
104 |
Lakóház |
29. |
Deák F. u. 104. |
116/1 |
Lakóház utcai homlokzata |
30. |
Deák F. u. 115. |
673 |
Lakóház |
31. |
Deák F. u. 132. |
162/1 |
Lakóház |
32. |
Deák F. u. 134. |
163/1 |
Lakóház |
33. |
Deák F. u. 150. |
208/6 |
Lakóház utcai homlokzata (helyreállítás után) |
34. |
Deák F. u. 178. |
281 |
Lakóház és melléképület |
35. |
Deák F. u. 180. |
282 |
Lakóépület meglévő része |
36. |
Deák F. u. 194. |
291 |
Nyílászáró zsaluk |
37. |
Deák F. u. 229. |
598 |
Melléképület |
38. |
Deák F. u. 231/a. |
597 |
Lakóház utcai homlokzata (helyreállítás után) |
39. |
Deák F. u. 237/a. |
590 |
Udvari épület |
40. |
Deák F. u. 241. |
588 |
Melléképületek |
41. |
Fúróhegy |
Boronapincék |
Az 1. § a Söjtör Község Önkormányzat Képviselő-testülete 4/2021. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § 4. pontját a Söjtör Község Önkormányzat Képviselő-testülete 4/2021. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 6. §-a hatályon kívül helyezte.
A „Mk3 jelű Kertes mezőgazdasági övezet” alcímet (27/A. §) a Söjtör Község Önkormányzat Képviselő-testülete 4/2021. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
A „KbEn jelű Különleges beépítésre nem szánt energiatermelési övezet” alcímet (28/A. §) a Söjtör Község Önkormányzat Képviselő-testülete 4/2021. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.
A 2. melléklet a Söjtör Község Önkormányzat Képviselő-testülete 4/2021. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. melléklet a Söjtör Község Önkormányzat Képviselő-testülete 4/2021. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.