Türje Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2017. (XII. 27.) önkormányzati rendelete

TÜRJE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 16/2017. (XII.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A TELEPÜLÉSKÉP VÉDELMÉRŐL

Hatályos: 2017. 12. 27- 2019. 05. 02

TÜRJE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

16/2017. (XII.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

A TELEPÜLÉSKÉP VÉDELMÉRŐL



Türje Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57.§ (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:


I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.A rendelet célja

  1. § A rendelet célja Türje község sajátos településképének védelme és alakítása, az építészeti és egyéb zöldfelületi örökségének védelme, a településkép-védelem elemeinek, a településképi követelmények, valamint a településkép-érvényesítési eszközök meghatározásával.


2.A helyi védelem célja

  1. § (1) A helyi védelem célja a település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

(3) Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.


3.A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja

  1. § A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolásának célja az egységes karakterű területekre vonatkozó egyes településképi követelmények területi hatályának megállapítása a településkép megőrzése, vagy javítása céljából.


4.A rendelet területi hatálya

  1. § A rendelet hatálya Türje község közigazgatási területére terjed ki.


5.Értelmező rendelkezések

  1. § E rendelet alkalmazásában: 
  1. áttört kerítés: Amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek külön-külön nem érik el a kerítés teljes hosszának 10%-át, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg az 50 cm-t.
  2. tájkarakter: A táj sajátos és jól elkülöníthető mintázata, a tájalkotó elemek olyan kombinációja, amely alapján a tájak egyedivé és megkülönböztethetővé válnak.
  3. óriásplakát: Többnyire havi kampányok megjelenésére használt, főbb útvonalaknál, forgalmas útszakaszokon és általában az útra merőlegesen elhelyezkedő tartós hirdetési reklámeszköz. A reklámtáblák standard mérete 504x238 cm.
  4. információs vagy más célú berendezés: minden olyan, a településképi rendeletben meghatározott berendezés, amely részben reklámnak nem minősülő információs cél vagy egyéb cél megvalósításával közérdeket is szolgál;



II. FEJEZET

HELYI VÉDELEM

6.A helyi védelem feladata

  1. § A helyi védelem e rendelettel ellátandó feladata a védelmet igénylő építészeti és természeti örökség:
  1. meghatározása, dokumentálása,
  2. védetté nyilvánítása, nyilvántartása,
  3. megőrzése, megőriztetése és
  4. a lakossággal történő megismertetése.

A helyi védelem feladata továbbá a védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.


7.Védetté nyilvánítás, védettség megszüntetésének szabályai

  1. § (1) A helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését bárki (természetes és jogi személy egyaránt) írásban kezdeményezheti Türje Község Képviselőtestületénél.

(2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

  1. a kezdeményező megnevezését;
  2. a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;
  3. a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, ill. telekrész);
  4. a védendő érték rövid dokumentálását;
  5. a kezdeményezés indokolását.

(3) Kezdeményezésnek minősülnek településrendezési tervek, helyi épített értékek védelmére vonatkozó javaslatai is.

(4) A kezdeményezésben érintett építményekről, vélt örökségről - amennyiben nem áll rendelkezésre - értékvizsgálati dokumentációt kell készíttetni.

(5) A Képviselő-testület az értékvizsgálati dokumentáció alapján egyedileg, rendelettel dönt a védetté való nyilvánításról, vagy védettség törléséről, amely döntés megalapozására szakértőt / szakértőket vonhat be. A kezdeményezések képviselőtestületi döntésre történő előkészítéséről a jegyző, előterjesztéséről a polgármester gondoskodik. A testületi döntésre a legalább 30 napos előkészítő eljárást követő 60 napon belül kerül sor.

(6) A helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről a jegyzőnek 30 napon belül értesítenie kell:

  1. kezdeményezőt
  2. az ingatlan vagy természeti érték tulajdonosát, használóját, kezelőjét,
  3. területi védelem esetén az érintett közművek üzemeltetőit.

(7) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

  1. a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,
  2. a védett terület, illetve érték, a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,
  3. a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,
  4. a védett érték magasabb (műemléki) védettséget kap.


8.Nyilvántartási szabályok

  1. § A helyi védett értékekről a község jegyzőjének nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.
  2. § A helyi védelem alá helyezés vagy a védettség megszüntetésének jogi jellegként való feljegyzésének vagy törlését tényét az önkormányzat jegyzője kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál.
  3. § A helyi egyedi védelem alatt álló épületen, építményen a helyi védettség ténye feltüntethető.





9. Egyedi védelem

  1. § Az egyedi védelem a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó elemeire terjed ki. A helyi egyedi védelem alatt álló elemeket a rendelet 1. melléklet tartalmazza


10.Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

  1. § A rendelet mellékletében szereplő, helyi egyedi védelem alatt álló épített környezeti és zöldfelületi örökséget a tulajdonos, vagyonkezelője köteles jókarban tartani, állapotát településképhez illő méltó módon megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott örökség fennmaradását.
  2. § A helyi egyedi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.



III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

11.A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

  1. § Türje település teljes közigazgatási területe településképi szempontból meghatározó, amely a következő területekre tagolódik:
  1. Településközpont
  2. Hagyományos lakóterület
  3. Új lakóterület
  4. Gazdasági területek
  5. Kertek, szőlős kertek
  6. Tájképi szempontból meghatározó karakterű terület
  7. Természetközeli karakterű terület
  8. Egyéb külterület
  1. § A 14. §-ban definiált településképi szempontból jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert, tájképet hordozó települési egységek, településrészek lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.


IV. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

12.A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények

  1. § A településkép védelme érdekében az ingatlanok és az épületek kialakítása, fejlesztése és használata során a kialakult tájkarakterhez kell illeszkedni és a területre jellemző építészeti megoldások alkalmazására kell törekedni.
  2. § Az építési telek közterületről látható részén a tulajdonosnak az épületeket, kerítéseket gondozottan, rendben kell tartania. Ugyanez vonatkozik a közterületeken lévő építményekre, műtárgyakra, növényzetre.
  3. § A természetvédelmi magterületeken látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni.
  4. § Kerítés létesítés általános szabályai:
  1. Kerítést ott kötelező építeni, ahol azt az élet és vagyonbiztonság megköveteli, jogszabály előírja, vagy vonatkozó jogszabályok alapján az építési hatóság elrendeli.
  2. Az építési telek határvonalán kerítés építhető, ahol azt az övezeti előírás, illetve a vonatkozó jogszabályok alapján az építési hatóság nem tiltja.
  3. A telek közterületi vonalán kerítés legfeljebb 2,0 m magassággal létesíthető.
  4. Áttört (kerítés felületének legalább 50%-ában átlátszó) kerítéshez annak magasságán belül legfeljebb 60cm magas tömör lábazat készíthető.
  5. Ahol a szabályozási terv új szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítést a szabályozási vonalon kell elhelyezni.
  6. A telek oldalsó és hátsó határán (a szomszédos telkekkel határos vonalán), ahol az övezeti előírás megengedi, vagy előírja, tömör illetve áttört kerítés 1,2-2,0 m közötti magassággal létesíthető.
  7. Telken belül csak áttört kerítés létesíthető, a tulajdonostársak hozzájárulásával, max. 1,2 m magassággal.
  1. § A települési zöldterületek (közparkok, utcafásítások) kialakítása, felújítása esetén közterület alakítási terv készítése kötelező.


12A. Településközpont, Hagyományos lakóterület, Új lakóterület - területi építészeti követelmények

  1. § A településközpontban Polgármesteri Hivatal, Általános Iskola, Kultúrház, Deák F. u., Orvosi rendelő, Gyógyszertár, bolt telkeinek esetében és a temető területén a kerítés tömör vagy áttört lehet.
  2. § Lakóterületeken csak áttört kerítés létesíthető.


12B. Gazdasági területek - területi építészeti követelmények

  1. § A gazdasági területekhez kapcsolódó közterületek esetén közterület alakítási terv készítése kötelező. § Kerítés lehet tömör vagy áttört (pékség telkének esetében csak áttört),


12C. További településképi szempontból meghatározó területek- területi építészeti követelmények

  1. § A szennyvíztisztító, dögkút, kavicsbánya telkén a kerítés tömör vagy áttört lehet.
  2. § Kertek, szőlős kertek esetében a tájkarakter védelme érdekében épített kerítések nem létesíthetők, csak maximum 1,20 m magas drótfonatos sövénykerítések telepítése engedélyezhető.
  3. § A település külterületén lévő településképi szempontból meghatározó területeken a tájképvédelem érdekében a beépítetlenség megőrzendő.


13.A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

  1. § A településkép védelme érdekében az épületeket környezethez illeszkedő módon kell kialakítani. A meglévő épület felújítása, bővítése a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően történhet.
  2. § A tervezési területen az épületek részleges homlokzati felújítása csak teljes utcai homlokzatonként megengedett.
  3. § A község területén, a lakóterületeken csak magastetős épület építhető. Az épület fő tetőidomának hajlásszöge, 30-45 ° közötti lehet. Ez a korlátozás toronyszerű építményekre, épületrészekre és műemléki környezetben elhelyezett épületekre nem vonatkozik.
  4. § (1) A kedvező utcakép megtartása és kialakítása érdekében a lakóterületi területfelhasználású telektömbökben az utcai telekhatárhoz legközelebb álló épületek utcai homlokzatmagassága és utcai homlokzatszélessége a szomszédos telken álló, hasonló helyzetű épülethez képest legfeljebb 10%-kal térhet el.

(2) A védett épületek, építmények környezetében az új épületek, építmények tömegarányait, főbb méreteit, a környezetében lévő hagyományos épületekhez harmonikusan illeszkedve, azok homlokzatszélességét, gerinc- és párkánymagasságát, anyaghasználatát figyelembe véve kell meghatározni. Így ezen telkeken új épület építése esetén, vagy jelentős átalakítás esetén:

  1. az új épület magassága nem haladhatja meg az egyedi védelem alatt álló lakóépület homlokzatmagasságát, és nem lehet attól több, mint 0,5 m-rel alacsonyabb.
  2. a tető típusát, a tetőgerinc utcavonalhoz viszonyított helyzetét a védett épület ugyanezen tulajdonságai határozzák meg. A tető hajlásszöge a védett épületek tetőhajlásszögéhez képest +- 5%-kal eltérhet, de nem lehet több 45 foknál.
  3. a homlokzatszínezés tekintetében a községben jellemző színektől eltérni nem lehet.
  1. § A beépítésre szánt területeken előírt zöldfelület legalább 60%-át aktív zöldfelületként kell kialakítani és folyamatosan fenntartani.
  2. § A telekre előírt zöldterület kialakítása, növényzet telepítése, véderő telepítés; lakóépület kivételével a használatbavételi engedély megadásának feltétele.
  3. § A telkek területeinek zöldfelületként kialakítandó értékek egyszintes növényállományokra vonatkoznak. Többszintes növényállomány telepítése esetén a zöldfelület ennél kisebb is lehet, de kertészeti szakvéleménnyel kell igazolni, hogy ezáltal a környezeti értéke nem lesz kisebb.
  4. § Belterületi új, átépítésre kerülő utakon a közlekedést nem zavaró mértékű fasorokat kell építeni.
  5. § Az országos közutak külterületi szakasza mentén, a közút telkén, az utak építése, felújítása esetén — ökológiai és tájképi érdekek érvényesítése céljából fasor, illetve többszintű kialakítású zöldsáv telepítendő.
  6. § Az új jármű-várakozóhelyeket az OTÉK 42.§ (7) bekezdés szerint fásítani kell.
  7. § Utcai fasor az alábbiak figyelembevételével telepítendő: telekhatártól, épülettől:
  1. kiskoronájú fa (lombátmérő 4-6 m) minimum 2,0 m
  2. középkoronájú fa (lombátmérő 6-12 m) minimum 2,5m
  3. nagykoronájú fa (lombátmérő 12-20 m) minimum 3,5m
  1. § Zöldterületekre vonatkozó előírások:
  1. A közpark célú zöldterületet állandóan növényzettel fedetten kell kialakítani.
  2. A községben az erdőterületeken kívül meglévő értékes fa és növényállomány kivágására engedély alapján csak akkor kerülhet sor, ha az a környezetére veszélyt jelent.
  3. 4 gépjárműállásnál nagyobb parkolók építése kizárólag fásítva, 2 gépjármű-állásonként legalább egy, legalább kétszer iskolázott fa ültetésévei engedélyezhető.
  1. § A telepítendő növényfajok kiválasztásakor a honos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajokat kell telepíteni. A település területén a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság által ajánlott honos növények telepítendők (3. melléklet, ill. http://bfnp.hu/hu/novenyjegyzek).


13A. Településközpont, Hagyományos lakóterület, Új lakóterület - egyedi építészeti követelmények

  1. § Lakóterületen a terület, illetve területrészek helyi karakterének megőrzése érdekében:
  1. A környezettől idegen formai, szerkezeti, anyaghasználati megoldások nem alkalmazhatók.
  2. A magastetők fedési anyaga cserép, vagy hasonló esztétikai értékű korszerű fedőanyag lehet - a terület karakterétől, hagyományaitól idegen héjazati anyag nem alkalmazható. Tűzveszélyes anyag (pl. nád, zsupp) alkalmazása esetén a területileg illetékes tűzoltóság engedélye szükséges.
  1. § A településközpont vegyes építési övezetbe sorolt részeken:
  1. Új épületek tetőkialakításánál a meglévő beépítést és tetőidomot figyelembe kell venni. A területen tetőtér beépítés engedélyezhető.
  2. Az épületek homlokzatképzésénél a helyi építészeti hagyományokat figyelembe kell venni.
  1. § Lakóterületeken a kialakult telekhatárnál és telekalakításkor egyaránt az alábbi ültetési távolságok tartandók új növénytelepítés esetén:
  • szőlő ültetésekor minimum 0,8 m
  • 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs-, és egyéb bokor esetén minimum 1,5m
  • 3 m-nél magasabbra növő gyümölcs-, és egyéb fa esetében minimum 3,0 m
  • erdei fafaj esetében minimum 8,0 m.




13B. Gazdasági területek - egyedi építészeti követelmények

  1. § Gazdasági területeken a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:
  1. az egyes telkeken a kötelező zöldfelület egy részét a telekhatárok mentén egybefüggően kell kialakítani.
  2. a parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott fa telepítendő.


13C. További településképi szempontból meghatározó területek - egyedi építészeti követelmények

  1. § A mezőgazdasági területeken a településkép védelme érdekében az épületek építmények nyeregtetős vagy kontyolt nyeregtetős kialakításúak lehetnek. Táj- és településkép védelme érdekében az épületek szerkezete és a közterület felé látszó anyagok használatánál csak környezetbarát, tájba illő anyagok alkalmazhatók. A természetes anyagok használatát előnyben kell részesíteni.


14.A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre, műemléki környezetre vonatkozó építészeti követelmények

  1. § A védett értékekre alkalmazni kell a jelen rendelet további vonatkozó, egyéb településképi követelményeit.
  2. § (1) A helyi védelem alatt lévő épületeken, funkcióváltás esetén lehetőség szerint az épület építészeti elemeit (párkány, tetőszerkezet, nyílászáró stb.) meg kell őrizni, és építési munkával elsősorban az eredeti állapot visszaállítást, a toldalék elbontását, valamint az épület környezetének kertészeti felújítását kell biztosítani.

(2) A védett épületek korszerűsítését, átalakítását, bővítését a védettség nem zárja ki, de az épület jellege nem változhat, az eredeti szerkezetet és belső értékeket tiszteletben kell tartani.

(3) A védett épületeket úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerkezete ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje. A bővítésnek a védett épület formájával, szerkezetével összhangban kell lennie. Bontás vagy szerkezeti elem cseréje előtt az eredeti állapotot dokumentálni kell, és azt vissza kell állítani.

  1. § Védett érték károsítása nem megengedett, azaz minden olyan beavatkozás, ami a védett érték teljes, vagy részleges megsemmisülését, építészeti karakterének részleges vagy teljes előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai, szerkezeti értékcsökkenését eredményezi.
  2. § (1) Védett építményt elbontani csak a védelem megszüntetését követően lehet.

(2) Bontás előtt az épület tulajdonosának kötelessége az épület felmérési és fotódokumentációjának elkészítése és a bontási engedélykérelemhez történő csatolása.

(3) Ha az építészeti értéket az épület tömege lépezi, úgy a bontás után a helyére azonos tömegű, vagy ahhoz erősen hasonló párkány- és gerincmagasságú, tetőidomú épület építhető.

  1. § Azon építési tevékenység, amely a védett érték létét, állagát veszélyezteti, vagy károsítását jelenti, közérdeket sért.
  2. § (1) Műemléki területen és annak környezetében területet felhasználni, építési telket kialakítani és beépíteni csak a Kulturális örökség védelméről szóló tv-ben foglaltak betartásával szabad.

(2) A műemléki védettséget élvező építményeken és a szabályozási terven jelölt telken építési tevékenység csak a műemlékvédelmi hatóság engedélyével végezhető. A műemléki környezet területen, a védett épület jellegétől és tömegétől jelentősen eltérő, ill. a hagyományos beépítéstől eltérő épület nem engedélyezhető, a terület telekadottságai meg nem változtathatók. Az új építmény magassága nem lehet nagyobb, mint a védett építményé. A műemléki környezet területén az épületek homlokzata, a kerítések, kapuk anyaghasználata, színezése csak a környezethez illeszkedő módon alakítható ki.

(3) A műemléki környezetben annak történelmi jellegét, bemutatás (látvány) hangulati hitelességét veszélyeztető köztárgyak, hirdetések, közmű és távközlési nyomvonalas létesítmények nem helyezhetők el.


15.Az egyes sajátos építmények, műtárgyak, egyéb műszaki berendezések elhelyezése

  1. § (1) A közüzemi közművek, a termékvezetékek, az adatátvitel-hálózatok építményeit közterületen, vagy a közmű-üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől csak értékvédelmi okból lehet eltérni

(2) A közműhálózatok ás létesítmények ágazati előírások szerinti biztonsági övezetének is közterületre kell esni, ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a területi igényt biztosítani. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető.

  1. § (1) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenésre, a környezetvédelmi és az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(2)   Településesztétikai és területgazdálkodási szempontból a közüzemi hálózatokat és egyéb vezetékeket terepszint alatt kell elhelyezni, kivéve azon légvezetékeket, amelyek létesítése rendkívül indokolt esetben, általában kivitelezési munkákkal összefüggésben, ideiglenes jelleggel meghatározott időre megengedett. A szilárd burkolattal rendelkező utak soron következő rekonstrukciója, ill. a beépítésre szánt terület burkolat nélküli utakkal feltárt területrészein a burkolt út kialakításáig, valamint beépítésre nem szánt területeken a villamos energia ellátás, a távközlési vezeték hálózatainak földfeletti vezetése fennmaradhat, de a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.

(3) Mezőgazdasági övezetekben a villamosenergia-hálózat kisfeszültségű (20 kV alatti) vezetékeit a településkép védelme érdekében a szerkezeti tervben jelölt táj- és településkép-védelem szempontjából érzékeny területeken földkábelként kell vezetni. A nem jelölt egyéb területeken a vezetékek légvezetékként is vezethetők, amelyek tartóoszlopai fából készülhetnek.

(4) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, így a közművezetékek elhelyezésénél, átalakításánál elsőbbséget kell biztosítani a fasorok, közcélú növényzetek elhelyezhetőségének.

(5) A kiváltandó, feleslegessé vált közművet fel kell bontani, vagy — amennyiben a bontás a környezet aránytalan rombolásával járna — kitisztítást követően le kell zárni a felhagyott vezetéket.

(6) Gázelosztó és csatlakozó vezeték csak földalatti létesítéssel vezethető. Homlokzati — közterületről látszó — gázvezeték nem létesíthető.

  1. § A védelmi rendeltetésű erdő területen út, közmű és távközlési nyomvonalas létesítmény, távközlési torony csak a természetvédelmi szakhatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető.
  2. § (1) Az utcai és a közútról látható homlokzaton egyéb műszaki berendezések és azok szellőzőnyílásai nem helyezhetők el. A berendezések a telkek előkertjében, udvarán helyezhetők el, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.

(2) Napkollektor legfeljebb 3,0 m magas kiszolgáló funkciójú épületen helyezhető el.

  1. Nem helyezhető el reklámhordozó műemléknek minősülő épületeken, védett épületeken, valamint azok kerítésén.
  2. § A rálátási háromszöget a csomópontokban és útcsatlakozásoknál (kapubehajtóknál) biztosítani kell. A szabadlátást gátló létesítményeket valamint az 1,20 m-nél magasabbra kiálló közmű műtárgyakat elhelyezni, illetve ennél magasabb növényzetet ültetni tilos.
  3. § Közszolgálati táv- és hírközlési antennák csak építési engedéllyel, lakóépülettől legalább 200 m távolságban helyezhetők el.
  4. § Reklám-, és térvilágítással kápráztatást, vakítást, vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni nem szabad. A fényszennyezés elkerülésére javasolt:
  1. Amennyire csak lehet, el kell kerülni a hideg fehér fényű világítást, amely 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényt tartalmaz.
  2. A világítótestek ernyőzése olyan legyen, hogy a fényt oda irányítsa, ahol arra szükség van.
  3. Az utcák amennyire csak lehet egyenletes, és amennyire csak lehet, alacsony intenzitású megvilágítása javasolt.
  4. A kültéri világításnak a tényleges használat idejéhez való igazítása.




16.Reklámhordozókra vonatkozó egyedi követelmények

  1. § (1) Épületen maximum 2 m2 felületű reklám helyezhető el, az épületben folyó tevékenységgel összefüggően..

(2) Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen, épületrészen, építményen csak annak homlokzatához (stílusához, anyaghasználatához) illeszkedően, az üzlet homlokzatonkénti felületének 10%-át meg nem haladó méretben helyezhető el, kivéve

  1. a sarki üzletet, ahol közterületenként 1 db helyezhető el, és
  2. azon üzletet, amely vendéglátóipari terasszal rendelkezik, ahol a nem rikító színű napellenzőn korlátlan számú cégfelirat helyezhető el.

(3) Az építési engedély és bejelentési eljárás alapján létesíthető ponyva és egyéb védőfelületek csak oly módon alakíthatók ki, hogy azok településképi megjelenése, színvilága illeszkedjen a környezethez.

(4) Épületen csak az adott épület, épületrész, építmény funkciójával összefüggő reklámberendezés létesíthető.

(5) Helyi védettség alatt álló épület környezetében közterületről látható hirdető berendezés, felirat, reklám, cégér és egyéb szerelvény csak a környezethez illeszkedő módon helyezhető el.

  1. § Nem helyezhető el reklámhordozó közterületen, vagy közterületről látható magánterületen, ha:
  1. a közút területébe vagy közúti űrszelvénybe nyúlna,
  2. az gátolja a kilátást,
  3. településképi, tájképi környezetvédelmi szempontból elhelyezkedése kedvezőtlen vagy káros lenne.
  1. § A település területén óriásplakát csak ideiglenesen, építési terület lehatárolására, meghatározott időre helyezhető el.
  2. § Közparkban önálló reklámhordozó nem helyezhető el.
  3. § Védett természeti területeken, Natura 2000 területeken, ökológiai hálózat magterületén és ökológiai folyosó területén, egyedi tájérték, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területeken, térségi jelentőségű tájképvédelmi területeken reklámhordozó és reklám – a 2016. évi LXXIV. törvényben meghatározott kivétellel – nem helyezhető el.


V. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK

17.Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

  1. § (1) Kérelem esetén a polgármester szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről. A konzultációra a hiánytalan tervdokumentációval, 1 példányban benyújtott kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül sor kerül.

(2) A szakmai konzultációt írásban kell kérelmezni, a kérelmező lehet az ingatlantulajdonos, az építtető, a tervező. Lehetőség szerint az építtető minden esetben vegyen részt a szakmai konzultáción.

(3) A szakmai konzultáció lefolytatható írásban és személyesen.

  1. Írásban történő szakmai konzultáció esetén a polgármester az írásban rögzített javaslatait és nyilatkozatait a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül megküldi kérelmező részére, amelynek melléklete a benyújtott tervdokumentáció.
  2. Személyesen történő szakmai konzultáció esetén a polgármester emlékeztetőben rögzíti javaslatait és nyilatkozatait, melyet a konzultáció időpontjától számított 8 napon belül megküld kérelmező részére, amelynek melléklete a benyújtott tervdokumentáció.
  1. § (1) A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező nevét és címét, valamint a tervezett és véleményezésre kért építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát.

(2) A településképi követelményeknek való megfelelést igazolására az építészeti-műszaki tervdokumentációnak az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:

  1. a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet, ebben:
    1. metszetek a megértéshez szükséges mértékben (jelenleg és tervezett állapot);
    2. valamennyi homlokzat az eredeti és a tervezett terep ábrázolásával (jelenlegi és tervezett állapot);
    3. látványterv vagy modellfotó (az összes homlokzata látszódjon);
    4. fotódokumentáció (színes fotók, amik bemutatják az ingatlant és környezetét, valamint a kapcsolódó közterületeket).
  2. ha tervezett, a reklámhordozók ábrázolását,
  3. a rendeltetés meghatározását, valamint
  4. a településképi követelményeknek való megfelelésről szóló rövid műszaki leírást.



18.Településképi bejelentési eljárás

18A. Településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre

  1. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek közül
  1. Helyi védett épület esetében
    1. épület felújítása, átalakítása, helyreállítása, korszerűsítése,
    2. épület homlokzatának megváltoztatása, ideértve cégér, üzletfelirat elhelyezése, homlokzat utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, homlokzatfelület színezése, valamint a homlokzat felületképzésének megváltoztatása,
    3. égéstermék-elvezető kémény létesítése, átépítése,
    4. épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, átalakítása,
    5. szellőző-, illetve klímaberendezés, áru- és pénzautomata, homlokzaton való elhelyezése,
  2. az épület homlokzatának megváltoztatása bárhol, ahol összességében az 1 m2 -t meghaladja a cégér, üzletfelirat felülete,
  3. minden reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén,
  4. önálló reklámtartó építmény vagy önálló üzletfelirat építése, meglévő bővítése vagy megváltoztatásakor.
  5. közterület határán álló kerítés és azzal egybeépített építmények építése, átépítésekor,
  6. cégér, üzletfelirat elhelyezésével járó átalakítása esetén, amennyiben annak felülete összességében meghaladja az 1 m2-t.
  1. § A jelen rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének módosítása esetén, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat
  1. a korábbi rendeltetéshez képest a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet-parkolóhelyek és/vagy rakodóhely kialakítását teszi szükségessé,
  2. érinti a közterület kialakítását, illetve a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet, valamint ha
  3. jelentős mértékben érinti a kapcsolódó közterületen a közúti vagy gyalogos, illetve kerékpáros forgalmat.


18B. Településképi bejelentés eljárási szabályai

  1. § (1) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a polgármesterhez írásban, 1 példányban benyújtott bejelentésre indul.

(2) A bejelentéshez a bejelentés tárgyától függően az alábbi munkarészeket kell mellékelni:

  1. a bejelentő nevét,
  2. a bejelentő lakcímét, szervezet esetén székhelyét,
  3. a folytatni kívánt építési tevékenység, reklám, illetve reklámhordozó elhelyezése vagy rendeltetésváltoztatás megjelölését, reklámhordozó elhelyezésének, illetve rögzítésének műszaki megoldását
  4. a tervezett építési tevékenység, reklámok, reklámhordozók vagy rendeltetésváltoztatás helyét, a telek helyrajzi számát,
  5. az építési tevékenység elvégzése, a rendeltetésváltozás megvalósítása vagy a reklámok, reklámhordozók elhelyezésének tervezett időtartamát,
  6. az építményre helyezendő reklámhordozó esetén az érintett felület egészét ábrázoló homlokzatot,
  7. látványtervet vagy fotómontázst,
  8. fotódokumentációt.
  1. § (1) A polgármester a tervezett tevékenységet – kikötéssel vagy anélkül – tudomásul veszi és a bejelentőt erről a tényről hatósági határozat megküldésével értesíti, ha a
  1. bejelentés megfelel a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló korm. rendeletben, a településkép védelméről szóló törvényben, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló korm. rendeletben előírt követelményeknek,
  2. a tervezett tevékenység illeszkedik a településképbe és megfelel a településképi követelményeknek,

(2) A polgármester megtiltja a bejelentett tevékenység megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés nem tesz eleget az (1) bekezdésben foglaltaknak.

(3) A településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozatot, illetve a tudomásulvétel megtagadását tartalmazó határozatot, továbbá 1 pld záradékkal ellátott tervet a polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül hozza meg és adja ki.

(4) A határozat hatálya a tevékenység megkezdésére vonatkozóan 3 év. Kerítés építése, átépítése esetén 1 év, amely két alkalommal további 1-1 évvel meghosszabbítható, abban az esetben, ha a tevékenység a vonatkozó településrendezési eszközökben, egyéb vonatkozó rendeletekben foglalt előírásoknak továbbra is megfelel.


19.Településképi kötelezési eljárás

  1. § (1) A polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le:
  1. településképi szempontok érvényesítése érdekében, amennyiben az ingatlan tulajdonosa az építési tevékenységek esetében a rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértette,
  2. amennyiben az ingatlan tulajdonosa a bejelentési eljárás hatálya alá tartozó tevékenység esetében településképi bejelentési eljárás lefolytatását elmulasztotta,
  3. amennyiben a bejelentő a településképi bejelentési eljárás során hozott döntésben foglaltakat megszegte.

(2) Az (1) bekezdés a)-c) pontok elkövetője első alkalommal történő elkövetés esetén, figyelmeztetésben részesíthető, a jogsértő állapot megszüntetésére és az az érintett építmény, építményrész felújítására, átalakítására, elbontására való kötelezés mellett, határidő megjelölésével.

(3) Amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott kötelezésben foglalt határidő eredménytelenül telt el, a kötelezettel szemben 10.000 Ft-tól 1.000.000 Ft-ig terjedő közigazgatási bírság szabható ki, a jogsértő állapot megszüntetésére és az az érintett építmény, építményrész felújítására, átalakítására, elbontására való ismételt kötelezés mellett, új határidő megjelölésével. A bírság több alkalommal kiszabható.

(4) Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott ismételt kötelezésben foglalt határidő eredménytelenül telt el, úgy a polgármester a jogsértő állapot megszüntetése érdekében szükséges munkákat a kötelezett költségére elvégeztetheti.




VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

20.Hatálybalépés


  1. § Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.



21.Hatályon kívül helyező rendelkezések

  1. E rendelet hatálybalépésével a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 14.§ (1) bekezdésében foglaltak értelmében a Türje Község szabályozási Tervének jóváhagyásáról, valamint Helyi Építési Szabályzatáról szóló 15/2016.(VIII.15.) önkormányzati rendeletben szereplő településképi követelményeket, településképi önkormányzati támogatást és ösztönző rendszert, valamint az önkormányzat településkép-érvényesítési eszközöket szabályozó rendelkezéseket a törvény erejénél fogva nem lehet alkalmazni.







                          Nagy Ferenc                                                                                                   Takács Lászlóné

                         polgármester                                                                                                        jegyző




Kihírdetve: 2017. december 27.


Takács Lászlóné

jegyző


              

Mellékletek