Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/1994. (X.21.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérbeadásának szabályozásáról
Hatályos: 2023. 01. 01Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/1994. (X.21.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérbeadásának szabályozásáról
Zalaapáti Önkormányzat Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVII. törvény 3. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:1
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Zalaapáti Települési Önkormányzat tulajdonában álló minden lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre.
(2)2 A rendelet (továbbiakban: Rendelet) alkalmazása során használt fogalmakra a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben, a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVII. törvényben (továbbiakban: Lakástörvény) foglalt értelmező rendelkezések az irányadók.
(3)3
(4)4 Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek felsorolása a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
2. § (1)5 Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások bérbeadása esetén a bérlő kiválasztásának jogát a polgármester gyakorolja.
(2)6
3. § A Képviselő-testület az önkormányzati tulajdonú bérlakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásával, valamint elidegenítésükkel kapcsolatos bérbeadói feladatok ellátásával a polgármestert bízza meg.
4. §7 A Zalaapáti Közös Önkormányzati Hivatal folyamatos nyilvántartást vezet az önkormányzati tulajdonban lévő és bérbeadó útján hasznosított és hasznosítható lakásokról és nem lakás célú helyiségekről.
A LAKÁSBÉRLET SZABÁLYAI
A lakásbérlet létrejötte
5. §8 (1) A lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő szerződése határozott, vagy határozatlan időre, illetve feltétel bekövetkezéséig hozza létre.
(2) Az önkormányzati bérlakást az alábbi jogcímeken lehet bérbe adni:
a) szociális helyzet alapján,
b) nem szociális helyzet alapján,
c) rendkívüli élethelyzet alapján,
d) szakemberek elhelyezésére, közérdekű feladatok ellátására.
1. Bérbeadás szociális helyzet alapján
6. § Szociális helyzet alapján csak megüresedő, komfortos, vagy komfort nélküli lakásra köthető bérleti szerződés, legfeljebb ötévi időtartamra.
7. § (1) Szociális helyzet alapján önkormányzati bérlakásra azok a nagykorú magyar állampolgárok, továbbá azok az állandó tartózkodásra jogosított, személyi igazolvánnyal rendelkező bevándoroltak, valamint magyar hatóságok által menekültként elismert személyek jogosultak:
a) akik a község közigazgatási területén legalább 3 éve lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek, vagy akiknek a munkahelye a községben van,
b) és akiknek a családjában az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelem nem haladja meg a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíj kétszeresét, egyedülálló esetében pedig a mindenkori saját jogú nyugdíj háromszorosát.
(2) Nem jogosultak szociális helyzet alapján önkormányzati lakás bérbevételére azok a személyek, akiknek a tulajdonában más településen személyi tulajdonú beköltözhető vagy üres lakás, üdülő, üdülőtelek, beépíthető lakótelek, vagy 200.000,- Ft értéket meghaladó személygépkocsi van.
(3) Nem adható bérbe szociális bérlakás annak, aki vagy a vele közös háztartásban élők, 5 éven belül rendelkeztek lakással, vagy bérlakásukat a lakásügyi hatóságnak pénzbeni térítés ellenében visszaadták.
8. § (1) A bérbeadó szociális helyzet alapján csak olyan lakásra köthet bérleti szerződést, amely a bérlő jogos lakásigénye mértékének felső határát nem haladja meg.
(2) A jogos lakásigény mértékének számításánál a lakásba együtt költözők számát kell figyelembe venni.
(3) Az együtt költöző személyek számának megállapításakor fiatal házaspárnál - a házaspár egyike sem haladja meg a 35 éves kort – legfeljebb két születendő gyermeket lehet figyelembe venni.
(4) A jogos lakásigény mértéke:
a) egy fő esetén 1 lakószoba
b) kettő fő esetén 1-2 lakószoba
c) három fő esetén 1,5 – 2,5 lakószoba
d) négy vagy több fő esetén 2-3 lakószoba.
9. § (1)9 A szociális helyzet alapján történő bérbeadás iránti kérelmeket a Zalaapáti Közös Önkormányzati Hivatalnál kell benyújtani.
(2) A kérelemhez csatolni kell:
a) az együtt költöző személyek jövedelmi igazolásait,
b) a vagyoni helyzetről szóló nyilatkozatot.
(3) A bérbeadó a kérelmet – amennyiben az megfelel a rendeletben előírtaknak – nyilvántartásba veszi és erről a kérelmezőt értesíti.
(4) A bérbeadó a benyújtott kérelmeket időrendi sorrendben köteles nyilvántartani.
2. SZAKEMBEREK ELHELYEZÉSÉRE SZOLGÁLÓ SZOLGÁLATI LAKÁSOK BÉRBEADÁSA
10. § (1) Önkormányzati érdekből szakemberek elhelyezésére szolgáló szolgálati lakáshoz juttatható személyek köre:
a) intézmények működtetéséhez szükséges közalkalmazottak
b)10 a Zalaapáti Közös Önkormányzati Hivatal megfelelő szakemberrel történő ellátásához szükséges köztisztviselők.
(2) A bérbeadó a bérlőként kijelölt személlyel csak az intézménynél fennálló munkaviszonyának vagy köztisztviselői jogviszonyának időtartamára szóló bérleti szerződést köthet. A bérleti jog nem folytatható.
(3)11
(4)12
11. § Önkormányzati szolgálati lakást albérletbe, szobabérletbe, nem lakás céljára /vállalkozási célra/ bérbe adni nem lehet.
3. BÉRBEADÓI HOZZÁJÁRULÁSOK
12. §13
A FELEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
13. § (1) A bérbeadó és a bérlő jogait és kötelezettségeit a bérleti szerződés tartalmazza.
(2)14 Ahol a Lakástörvény a bérbeadó és a bérlő jogai és kötelezettségei vonatkozásában a felek megállapodására utal, a megállapodás tartalmának meghatározására a képviselő-testület a bérbeadót hatalmazza fel.
14. § (1) A lakást jogcím nélkül használó köteles a bérbeadónak használati díjat fizetni, amelynek mértéke azonos a lakásra megállapított lakbérrel.
(2) Amennyiben a jogcím nélküli használó az önkormányzattól másik lakásra nem tarthat igényt – és a bérbeadó írásban felszólította a lakás elhagyására – 6 hónap eltelte után a lakbér összegének ötszörösét köteles lakáshasználati díjként megfizetni a bérbeadónak.
15. §15
A LAKÁSBÉRLET MEGSZŰNÉSE
16. § (1) Az önkormányzati bérlakásra megkötött lakásbérlet megszűnik a Lakástörvényben felsorolt esetekben.
(2)16 Amennyiben a felek a lakásbérleti jogviszonyt a Lakástörvény 23. § (3) bekezdése alapján közös megegyezéssel szüntetik meg és a bérlő cserelakás biztosítására nem tart igényt, úgy a bérlő részére pénzbeli térítésként maximum egy évi lakbér összege fizethető.
(3) A bérbeadó a pénzbeli térítés összegét a bérlőnek a lakás átvételét követő 15 napon belül fizeti ki.
18. §17
A LAKBÉR MÉRTÉKE, A KÜLÖN SZOLGÁLTATÁS DÍJA
19. § (1)18 Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek lakbér mértékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(2)19
(3)20
(4) 21
20. § (1)22 A Rendelet 19. §-ában megállapított lakbérek nem tartalmazzák a lakások
a) villamosenergia költségét,
b) kábel antenna díjat,
c) víz- és csatornadíjat,
d) kéményseprést,
e) szemétszállítást,
f) gázszolgáltatás díját,
g) egyéb (pl. kommunális adó) terheket.
(2)23 az (1) bekezdés a), b), d), e), f) pontjában felsorolt szolgáltatások díját a bérlő a szolgáltató vállalatok mindenkori érvényes díjszabása alapján, közvetlenül a szolgáltató vállalatnak.
(3) A víz- és csatornadíjat a bérbeadó almérőn mért mennyiség arányában számlázza ki a bérlő részére.
A HELYISÉGBÉRLET SZABÁLYAI
21. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség csak pályázat útján hasznosítható, kivéve, ha a helyiség az Önkormányzat intézményének elhelyezéséhez van szükség, továbbá, ha a pályázat két esetben eredménytelen maradt.
(2) Az Önkormányzat Képviselő-testülete határozza meg a helyiség felhasználásának célját és az abban folytatható tevékenységet, a bérleti díj alsó határát.
(3) A megüresedett helyiségre a bérbeadó ír ki pályázatot.
(4) A pályázatnak tartalmaznia kell:
a) a hasznosításra meghirdetett helyiség adatait /fekvése, területe, felszereltsége, stb./,
b) a helyiség felhasználásának célját és az abban folytatható tevékenységet a Képviselő-testület döntésének megfelelően,
c) a bérbeadás időtartamát,
d) a helyiség használatra alkalmassá tételéhez szükséges saját költségen elvégzendő munkáit,
e) a bérleti díj alsó határát a Képviselő-testület döntésének megfelelően,
f) a pályázati ajánlat benyújtásának módját, helyét és határidejét,
g) a pályázati tárgyalás megtartásának helyét és időpontját.
(5) A bérbeadó a pályázati tárgyaláson részt vevők közül azt hirdeti ki a pályázat nyertesének, aki a pályázati feltételeknek megfelel és a pályázati tárgyalás során a legmagasabb összegű bérleti díj fizetésére tett ajánlatot.
(6) Ha a pályázat nyertese 15 napon belül nem köt a bérbeadóval bérleti szerződést, a helyiségre a pályázati tárgyaláson részt vett következő legmagasabb összegű bérleti díjfizetési ajánlatot tevő köthet bérleti szerződést. A bérlő és a bérbeadó jogait és kötelességeit a bérleti jogviszony idejére a bérleti szerződés tartalmazza.
22. § (1) A bérlő a helyiség bérleti jogát a bérbeadó hozzájárulásával másra átruházhatja vagy elcserélheti. Az erre vonatkozó szerződést írásba kell foglalni.
(2) A bérbeadó a helyiség bérleti jogának átruházásához vagy cseréjéhez akkor járulhat hozzá, ha:
a) az új bérlő vállalja, hogy a helyiségben ugyanazt a tevékenységet kívánja folytatni, mint a volt bérlő, vagy amelyet a bérbeadó meghatároz.
b) Az új bérlő olyan tevékenységet folytat, amely a lakosság jobb ellátását biztosítja és a szolgáltatás a településen eddig hiányzott.
23. §24
ELŐVÁSÁRLÁSI JOGGAL ÉRINTETT LAKÁSOK ELIDEGENÍTÉSE, VÉTELÁRÁNAK MÉRTÉKE ÉS MEGFIZETÉSÉNEK FELTÉTELEI
24. § (1)26 A Képviselő-testület egyedi döntése alapján elidegenítésre kijelölhetőek az önkormányzat tulajdonában álló, határozott vagy határozatlan időre bérbe adott lakások, a Lakástörvény 49. §-ában meghatározott jogosulti kör részére.
(2) Az elidegenítésre történő kijelölésről az elővásárlási joggal érintett lakások bérlőit a írásban, valamint a hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezéssel kell tájékoztatni.
(4) Az önkormányzat az elidegenítésre vonatkozó kijelölést követően az ajánlati kötöttség idejét záros határidőben állapítja meg, oly módon, hogy az hat hónapnál rövidebb nem lehet.
(5) A jogosult elővásárlási jogával akkor élhet, ha a bérbeadóval szemben lakbér-, közüzemi, vagy egyéb díjtartozása nincs.
25. § (1)27 A Képviselő-testület egyedi döntése alapján elidegenítésre kijelölt lakás forgalmi értékének megállapítása érdekében független ingatlanszakértőt (továbbiakban: szakértő) kell kirendelni, hogy azt a Lakástörvény 52. §-ában meghatározott szempontok figyelembe vételével állapítsa meg.
(2)28 Ha a jogosult elővásárlási jogával élni kíván, a lakás vételára azonos a szakértő által a Lakástörvény 52. §-a alapján megállapított forgalmi értékkel.
(3) A szakértő véleményének beérkezését követő 30 napon belül a jogosultat tájékoztatni kell a vétel feltételeiről. Az eladási árat és a fizetési feltételeket is tartalmazó vételi ajánlat elfogadásáról – a közlésétől számított 30 napon belül – az elővásárlási jog jogosultjának nyilatkoznia kell. Ennek eltelte után az ajánlat hatályát veszti, a késedelem miatt nincs helye igazolásnak.
26. § (1)29 Ha a lakást az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, részére – kérelmére – maximum 15 évi részletfizetési kedvezményt lehet adni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a szerződéskötéskor egyösszegben kell megfizetni a vételár
a) 10 %-át, ha bérlő családjában az 1 főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 150 %-át,
b) 20 %-át, ha bérlő az a) pontban foglalt rendelkezéseknek nem felel meg.
(3) Az első vételárrészlet befizetése után fennmaradó – kamattal terhelt – hátralékra a havonta fizetendő részleteket egyenlő mértékben kell megállapítani.
(4) Az (3) bekezdésben előírt kamat összege azonos a szerződés megkötésekor fennálló jegybanki alapkamat összegének kétszeresével.
(5) A kamat megfizetése alól mentesség nem adható.
(6) Ha a vevő az (1) bekezdésben meghatározott 15 évnél rövidebb visszafizetési kötelezettséget vállal, a vételárat évente 1% -kal kell csökkenteni
(7) Részletre történő vétel esetén a szerződésben elidegenítési és terhelési tilalmat kell kikötni az önkormányzat javára, amely a részletfizetés időtartamára szól.
(8) A vételár hátralék erejéig az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjogot kell bejegyeztetni.
27. § (1)30 A vételár egy összegben, vagy 1 éven belül történő megfizetése esetén a jogosultat a 25. § (2) bekezdése alapján meghatározott vételárból 1 millió Ft vételár kedvezmény illeti meg.
(2)31
(2) A vételár kedvezmény igénybevételével történő adás-vétel esetén az önkormányzatok élni kívánnak visszavásárlási jogukkal, ennek biztosítására 5 éves visszavásárlási jogot jegyeztetnek be az ingatlan-nyilvántartásba.
28. § Amennyiben a lakást nem az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, a vételár a lakás forgalmi értékével azonos, amelyet egyösszegben kell megfizetni.
29. § (1)32 Az értékesítés előkészítésére és lebonyolítására a Képviselő-testület megbízást adhat az arra jogosult és alkalmas szervezeteknek, személyeknek.
(2) Az értékesítéssel megbízott feladata az értékesítés előkészítése, az eladási ajánlat megtétele, a vevő által elkészíttetett adásvételi szerződés felülvizsgálata, valamint az eladó jogainak érvényesítése. Az adásvételi szerződés elkészítésével, a tulajdonos változásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésével, az illeték megfizetésével kapcsolatos költségek a vevőt terhelik.
(3) Az elővásárlási jog jogosultjának az eladási ajánlatra tett írásbeli nyilatkozatától számított 30 napon belül az adásvételi szerződést meg kell kötni. Amennyiben a vételre jogosult a szerződést e határidőn belül nem köti meg, a vételi ajánlat hatályát veszti.
(4) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert az adásvételi szerződés aláírására.
30. § Ha az értékesítés során az előkészítéssel megbízott nem a lakástörvényben és e rendeletben foglalt feltételekkel értékesít, vagy a kedvezményeket nem a rendelkezések szerint számolja el, és ezzel az önkormányzatnak kárt okoz, vétkességre tekintet nélkül köteles azt az önkormányzatnak megtéríteni.
31. § A lakások elidegenítéséből származó bevételek felhasználásának részletes szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
32. §33 (1) az önkormányzati rendelet 1994. november 1-én lép hatályba, kivéve a rendelet 19. §-át, amely hatálybalépésének napja: 1995. január 1.
(2) Ez a rendelet megfelel a hatályos Európa Uniós jogszabályoknak.34
(3) Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről a Körjegyző gondoskodik.
3. melléklet a 8/1994. (X. 21.) önkormányzati rendelethez36
A bevezető a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (XII. 6.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. § (2) bekezdése a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (XII. 6.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. § (3) bekezdését a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (XII. 6.) önkormányzati rendelete 14. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. § (4) bekezdése a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (XII. 6.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § (1) bekezdése a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (XII. 6.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § (2) bekezdését a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (XII. 6.) önkormányzati rendelete 14. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 4. § a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (XII. 6.) önkormányzati rendelete 13. § a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (XII. 6.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § (1) bekezdése a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (XII. 6.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § (1) bekezdés b) pontja a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (XII. 6.) önkormányzati rendelete 13. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 10. § (3) bekezdését a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (XII. 6.) önkormányzati rendelete 14. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 10. § (4) bekezdését a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (XII. 6.) önkormányzati rendelete 14. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
Hatályon kívül helyezte az 5/2013. (III.04.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. március 5-től.
A 13. § (2) bekezdése a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (XII. 6.) önkormányzati rendelete 13. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 15. §-t a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (XII. 6.) önkormányzati rendelete 14. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 16. § (2) bekezdése a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (XII. 6.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 18. §-t a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (XII. 6.) önkormányzati rendelete 14. § e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 19. § (1) bekezdése a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (XII. 6.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 19. § (2) bekezdését a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (XII. 6.) önkormányzati rendelete 14. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 19. § (3) bekezdését a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (XII. 6.) önkormányzati rendelete 14. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
Hatályon kívül helyezte a 12/2006. (XII.15.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2006. december 15-től.
A 20. § (1) bekezdése a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (XII. 6.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § (2) bekezdése a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (XII. 6.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
Hatályon kívül helyezte a 14/2016. (XII.21.) önkormányzati rendelet, hatályos 2017. január 1-től.
Megállapította a 13/2012. (VI.18.) önkormányzati rendelet, hatályos 2012. június 19-től.
A 24. § (1) bekezdése a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (XII. 6.) önkormányzati rendelete 13. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 25. § (1) bekezdése a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (XII. 6.) önkormányzati rendelete 13. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 25. § (2) bekezdése a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (XII. 6.) önkormányzati rendelete 13. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A 26. § (1) bekezdése a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (XII. 6.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 27. § (1) bekezdése a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (XII. 6.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.
A 27. § (2) bekezdését a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (XII. 6.) önkormányzati rendelete 14. § g) pontja hatályon kívül helyezte.
A 29. § (1) bekezdése a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (XII. 6.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.
Módosította a 13/2012. (VI.18.) önkormányzati rendelet, hatályos 2012. június 19-től.
Megállapította 6/2004. (VII. 13.) számú önkormányzati rendelet, hatályos: 2004. július 13-tól.
Az 1. melléklet a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (XII. 6.) önkormányzati rendelete 12. §-ával megállapított szöveg.
A 3. mellékletet a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (XII. 6.) önkormányzati rendelete 14. § h) pontja hatályon kívül helyezte.