Zalabér község képviselő testületének 9/2018 (XI.21.) önkormányzati rendelete
Zalabér Község Önkormányzat Képviselő-testületének a 9/2018. (XI.21.) önkormányzati rendelete a Helyi Építési Szabályzatról
Hatályos: 2019. 01. 01Zalabér község képviselő testületének 9/2018 (XI.21.) önkormányzati rendelete
Zalabér Község Önkormányzat Képviselő-testületének a 9/2018. (XI.21.) önkormányzati rendelete a Helyi Építési Szabályzatról
2019-01-01-tól
Zalabér Község Önkormányzata
9/2018. (XI.21.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Zalabér Község Önkormányzata az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet alkalmazásával, az abban megállapított államigazgatási szervek és egyéb érdekeltek véleményének kikérésével a helyi építési szabályzatról szóló 9/2018. (XI.21.) önkormányzati rendeletet alkotja:
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
A rendelet hatálya
1. §
(1) A rendelet hatálya Zalabér község közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet mellékletei a következők:
a) 1. melléklet: 1.,2.,3. és 4. számú, M 1:4000 léptékű szabályozási tervlapok,
b) 2. melléklet: A meglévő és tervezett helyi úthálózati elemek és a normatív szabályozás táblázata
c) 3. melléklet: Az állattartó építmények elhelyezésével kapcsolatos normatív szabályozás táblázata
(3) A rendelet függelékei a következők:
a) 1. függelék: Utak mintakeresztszelvényei
b) 2. függelék: A település országos és helyi védelem alatt álló építészeti táji és természeti örökségének jegyzéke
(4) E rendelet hatálya alá tartozó területen telket, építési telket alakítani, területet felhasználni, továbbá építési tevékenységet folytatni az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK), valamint e rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes alkalmazásával, azok előírásainak megfelelően szabad.
Általános előírások
2. §
(1) A már beépült telkek a telekalakításról szóló magasabb szintű jogszabály előírásainak megtartása mellett akkor megoszthatók, ha az osztás eredményeként a keletkező telkek mérete, beépítettsége és a zöldfelület minimális mértéke a szabályozási előírások által megengedett mértékeknek megfelel.
(2) Az övezetek és építési övezetek területén a kialakítható telekméretnél kisebb meglévő telkek összevonhatók, telekhatár rendezés kedvezőbb telekalakulat létrehozása esetén végrehajtható, illetve szabályozási vonallal érintett terület leválasztható abban az esetben is, ha az így létrejövő telek méretei nem érik el a kialakítható legkisebb méretet. A telek beépíthetőségének meghatározása során a telkek összevonásával, telekhatár rendezéssel, illetve útszabályozással létrejövő területet meglévő telekként kell kezelni, és a telek beépítési lehetőségének megállapításakor a beépíthető legkisebb telekre vonatkozó szabályozást kell alkalmazni.
(3) Az övezet határa kötelezően kialakítandó telekhatár. Több övezetet tartalmazó tömb esetén a szabályozási tervben jelölt övezethatár mentén a telekalakítás végrehajtható abban az esetben is, ha az így létrejövő telkek területe nem éri el az övezetre előírt kialakítható legkisebb telek területét, de az a beépíthető legkisebb telek területét eléri.
(4) Utak és közművek műtárgyainak telkei bármely övezetben – az övezeti előírásoktól függetlenül – kialakíthatóak.
(5) A szabályozási tervben meghatározott szabályozási vonal esetén a telekhatár a kialakult állapot figyelembe vétele mellett, geodéziai felméréssel pontosítva a szabályozási vonaltól kis mértékben eltérően is kialakítható, ha a létrejövő állapot nem ellentétes a szabályozásban megfogalmazott célokkal és a kialakuló állapot a közterület helyigényének megfelel.
(6) Tömbön belüli övezethatár telekhatár kialakításával együtt a szabályozási tervhez képest kis mértékben módosítható.
(7) Az általános és kertes mezőgazdasági, a védelmi és gazdasági erdő övezetekben a szabályozási terven nem jelölt út megszüntethető, illetve új út kialakítható a közlekedés várható igényeinek és szakmai szabályainak figyelembevételével. A mezőgazdasági és erdő övezetekben az új út minimális szélessége 8 m.
(8) Építési telket érintő szabályozási vonal esetén az út számára leválasztott területet közforgalom számára megnyitott útként kell kialakítani, és az ingatlan nyilvántartásba bejegyeztetni.
Közterület alakítására vonatkozó előírások
3. §
(1) Közterületen épület, építmény az önkormányzat hozzájárulásával a közlekedés zavarása nélkül helyezhető el, számára önálló telek nem alakítható ki.
(2) Az építési telkek közterület felőli határán elhelyezett építmények terepszint alatti szerkezeti elemei, továbbá angol akna és az építési telekhez tartozó közműakna a közterületbe a szükséges mértékig benyúlhat, amennyiben az a közlekedési- és közmű építmények elhelyezését nem korlátozza, és amennyiben ahhoz a közterület kezelője hozzájárul.
(3) Az árubemutatásra szolgáló tartószerkezetek csak mobilak lehetnek, melyeket az árusítás, illetve az üzleti nyitva tartás befejeztével a közterületről el kell távolítani.
Az épített környezet alakítására vonatkozó előírások
4. §
(1) Terepszint alatti építmény az oldalkert területén kívül, az előírt legkisebb zöldfelület biztosításával, valamint az OTÉK építmények elhelyezésére vonatkozó általános előírásai teljesülése mellett helyezhető el.
(2) Közmű létesítmény számára terepszint alatti építmény bármely övezet területén korlátozás nélkül elhelyezhető.
(3) Terepszint alatti építmény magassági elhelyezését a környező terepszinthez illeszkedve kell kialakítani.
A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
5. §
(1) A Natura 2000 európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területeket kezelni Zalabér Község településképének védelméről szóló önkormányzati rendelet alapján lehet.
(2) Az országos ökológiai hálózat – magterület, ökológiai folyosó, pufferterület – területén területet felhasználni Zalabér Község településképének védelméről szóló önkormányzati rendelet alapján lehet.
(3) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetén Zalabér Község településképének védelméről szóló önkormányzati rendelet előírásait kell betartani.
(4) A szabályozási terven jelölt helyi jelentőségű természeti területekre vonatkozóan Zalabér Község településképének védelméről szóló önkormányzati rendelet előírásait kell betartani.
(5) A beépítésre szánt területeken az utak mentén legalább egyoldali fasort kell telepíteni.
(6) A felszíni vizek mederrendezésénél a természetes vízparti vegetáció, valamint a természetes élőhelyek védelmét a kivitelezés és a végleges területfelhasználás során egyaránt biztosítani kell.
(7) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, így a közművezetékek elhelyezésénél, átalakításánál elsőbbséget kell biztosítani a fasorok, közcélú növényzetek elhelyezhetőségének, fennmaradásának.
Környezetvédelmi előírások
6. §
A rendelet hatálya alá tartozó területen a magasabb szintű jogszabályokban megfogalmazott környezetvédelmi előírásokat kell betartani.
Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások
Vízjárta terület
7.§
(1) A folyópart és az árvízvédelmi töltés közötti területet (hullámteret), továbbá az árvízvédelmi töltés mentesített oldalán lévő azon területet melyen fakadó és szivárgó vizek jelentkezhetnek csak az árvízvédelmi előírásoknak megfelelően szabad hasznosítani. A szabályozási tervben jelölt árvízjárta területen, hullámtéren, vízfolyás, továbbá holtág parti sávjában újabb építményt elhelyezni csak külön jogszabályban foglaltak szerint lehet.
(2) Vízjárta területen az építmény használati terének padlószintje 1,0 m-el a legnagyobb vízállás felett helyezhető el.
(3) A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre magasabb szintű jogszabályban megfogalmazott előírásokat be kell tartani. A vizek és közcélú vízilétesítmények – ezen belül a vízkárelhárítási létesítmények – fenntartási feladatainak meghatározásánál a vonatkozó jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.
Földtani veszélyforrás terület övezete
8.§
(1) A szabályozási terven jelölt földtani veszélyforrás terület övezetén
a) épület részleges alápincézettséggel nem létesülhet,
b) szikkasztás, koncentrált vízelnyeletés,
c) öntözéses területhasznosítás,
d) 2 métert meghaladó terepalakítás, feltöltés vagy bevágás nem történhet.
(2) A földtani veszélyforrás terület övezetén a felszíni vizek elvezetését oly módon kell megoldani, hogy
a) az ne veszélyeztesse a meglévő épített környezetet
b) a befogadóig biztosított legyen az eróziómentes elvezetés.
A településrendezési feladatok megvalósítását biztosító sajátos jogintézmények
9. §
A szabályozási terven beültetési kötelezettséggel jelölt területeket fás növényzettel, többszintes növényállománnyal fedetten kell kialakítani, meglévő fásítás esetén azt fenn kell tartani. E területeken a beépítettség mértékébe beszámítandó építmény nem helyezhető el. A beültetési kötelezettséget új telephelyek létesítése esetén az engedélytől számított egy éven belül, meglévő, vagy új telephelyek új építéséhez kötődően pedig a használatbavételig kell megvalósítani.
Közművek előírásai
Ivóvízellátás
10. §
Új épület építése, meglévő épület átalakítása, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása esetén - ha annak rendeltetéséhez ivóvízfelhasználás szükséges – az üzemben lévő és csatlakozási lehetőséggel rendelkező kommunális ivóvízhálózat rendelkezésre állása esetén a hálózatra való rákötés kötelező, annak hiányában a kommunális és technológiai vízellátás egyedi megoldással történhet.
Szennyvízelvezetés
11. §
(1) Megépült és üzembe helyezett szennyvízcsatorna-hálózat esetén
a) új épület elhelyezésekor,
b) meglévő épület átalakítása, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása esetén, ha annak rendeltetése során szennyvízkibocsátás történik
a hálózatra való rákötés kötelező.
(2) Beépítésre szánt területen ivóvízhálózatra kötött lakóépülettel beépített ingatlan esetén a szennyvízcsatorna hálózat kiépítését követő 1 éven belül csatlakozni kell a kiépített szennyvízcsatorna hálózatra.
(3) Szennyvízcsatorna-hálózattal nem rendelkező területen új épületet üzemeltetni csak az előírt engedéllyel rendelkező egyedi szennyvízkezelő berendezés, vagy zárt, vízzáró kivitelű szennyvíztároló létesítését követően lehet.
(4) A település területén a szippantott szennyvíz kezelés nélkül nem helyezhető el.
(5) A talaj és a talajvíz védelme érdekében tisztítatlan szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos.
Csapadékvíz-elhelyezés
12. §
(1) Bármely építési övezetben az ingatlan tulajdonosa köteles a területére hullott csapadékvizet a környezetének károsítása nélkül elvezetni vagy szikkasztását, illetve elhelyezését biztosítani.
(2) A csapadékvíz-elvezető rendszerbe csak más jogszabályban előírt minőségű csapadékvizek vezethetők.
(3) Az ingatlan tulajdonosa vagy a vízelvezető rendszer kezelője köteles a területén lévő vízelvezető rendszer megfelelő karbantartására.
Villamos energia hálózat
13. §
Villamos energia hálózat kialakítására, korszerűsítésére vonatkozóan Zalabér Község településképének védelméről szóló önkormányzati rendelet előírásait kell alkalmazni.
Elektronikus hírközlési hálózat
14. §
Elektronikus hírközlési hálózat kialakítására, korszerűsítésére vonatkozóan Zalabér Község településképének védelméről szóló önkormányzati rendelet előírásait kell alkalmazni.
Építés általános szabályai
15. §
(1) Új épületet elhelyezni, meglévő épületet bővíteni az övezetre és építési övezetre meghatározott beépíthetőségi feltételeknek megfelelő telekméret esetén, építési övezet területén a szabályozási terv és építési szabályzat által meghatározott feltételek szerint kialakított építési telken lehet.
(2) A telek beépíthető, ha az övezet szabályozásában meghatározott beépíthető legkisebb telekszélességgel rendelkező terület a tervezett főépítmény számára rendelkezésre áll úgy, hogy az épület elhelyezése az övezet területére vonatkozó illeszkedés és építési vonal szabályának megfelel.
(3) A főépítmény az építési hely azon részén helyezhető el illetve bővíthető, ahol az övezet szabályozásában meghatározott legkisebb telekszélesség biztosított.
(4) Az övezetek és építési övezetek területén épületet elhelyezni az elő-, oldal- és hátsókert általános szabályainak megtartásával kialakuló építési hely területén lehet.
(5) Az övezetek és építési övezetek területén az adott telek rendeltetését meghatározó új főépítményt elhelyezni
a) építési vonallal szabályozott telkek esetében úgy lehet, hogy az építmény domináns építészeti határoló fala térfalat meghatározóan e vonalat érintve helyezkedjen el,
b) előkert méretével szabályozott közterület felől a szabályozási terven feltüntetett előkert megtartásával,
c) építési vonallal és előkert méretével nem szabályozott területek esetében illeszkedve a környezet beépítéséhez, vagy kialakult környezet hiányában a szabályozási tervben egyéb módon nem szabályozott helyeken 5 méteres előkert megtartásával lehet.
(6) Az oldalkert legkisebb szélessége nem lehet kisebb
a) szabadon álló beépítési mód esetén az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság felénél,
b) oldalhatáron álló beépítési mód esetén az övezet szabályozásában meghatározott mértéknél, ennek hiányában a megengedett legnagyobb épületmagasságnál.
(7) A hátsókert legkisebb mélységét az övezetre vonatkozó normatív szabályozás állapítja meg. Ha a szabályzat erről nem rendelkezik, akkor annak mélysége nem lehet kisebb
a) sem 6 m-nél,
b) sem az épület hátsókertre néző homlokzatmagasság mértékénél.
(8) Azon meglévő beépítések esetében,
a) ahol a meglévő épületet szabályozási vonal érinti, vagy a telek a hatályos szabályok szerint nem beépíthető, az épület bővítését nem eredményező felújítás, helyreállítás, korszerűsítés és átalakítás végezhető;
b) ahol az épület részben vagy egészben a telekre meghatározott építési helyen kívül található, felújítás, helyreállítás és korszerűsítés elvégezhető. Ezen épületeknél bővítés csak az építési hely területén lehetséges;
c) ahol az épület nem a hatályos szabályok szerint helyezkedik el, az OTÉK szerinti telepítési távolságot nem kell tartani.
d) ahol a meglévő épület homlokzat- és épületmagasság értéke az övezetre előírt értéket meghaladja, ott a bővítés vagy átalakítás végrehajtható akkor is, ha a változtatás utáni állapot a szabályozásban előírt mértéket meghaladja, de az a meglévő állapotnál kedvezőbb eredménnyel jár. Bővítés esetén a bővítmény homlokzatmagassága a szabályozásban meghatározottnál nem lehet nagyobb.
e) ahol a telek beépítettsége a korábbi előírásoknak megfelelően építési vagy fennmaradási engedély alapján jött létre és az a hatályos övezeti előírások szerinti értéket meghaladja, akkor a meglevő épület(ek) felújítható(k), ill. átalakítható(k) és függőleges irányban bővíthető(k).
Ha az épület(ek) lebontásra kerül(nek), a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a rá vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. Lebontott épületnek az számít, ami a földfelszíntől számított 1,0 m-t nem meghaladó mértékben kerül visszabontásra.
(9) Építési övezetben, a hátsókert területén az OTÉK szerint elhelyezhető épület telekhatártól számított 2 méteren belül a telekhatár irányába csak tűzfallal alakítható ki.
(10) Állattartásra szolgáló, valamint trágyatároló építményt a 2. melléklet szerinti telepítési távolságot betartva lehet kialakítani és üzemeltetni úgy, hogy az a környezetére zavaró hatással ne legyen.
(11) Az állattartással összefüggésben hígtrágya, trágyalé, csurgalékvíz kizárólag szivárgásmentes, szigetelt tartályban, medencében tárolható. A tároló anyagát úgy kell megválasztani, hogy az a korróziónak ellenálljon, élettartama legalább 20 év legyen. A tárolóhely mérete legalább 4 havi mennyiség befogadására legyen alkalmas. Istállótrágyát szigetelt alapú, a csurgalékvíz összegyűjtésére szolgáló gyűjtőcsatornákkal és aknával ellátott trágyatelepen kell tárolni. A tárolókapacitásnak elegendőnek kell lenni legalább 4 havi istállótrágya tárolására.
Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei
16. §
(1) A település területe I. katasztrófavédelmi osztályba tartozik. A katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményeit a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi törvény határozza meg.
Építészeti értékek védelme
17. §
(1) A település területén található nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a szabályozási terv jelöli.
(2) Az országos műemléki védettséggel rendelkező építményeket, valamint azok műemléki környezetét a szabályozási terv jelöli.
(3) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket érintő, földmunkával járó tevékenység, a műemléket és a műemléki környezetet érintő építés és fenntartás során a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló magasabb szintű jogszabályokban meghatározottak szerint kell eljárni.
(4) A szabályozási terven jelölt helyi jelentőségű építészeti értékekre vonatkozóan Zalabér Község településképének védelméről szóló önkormányzati rendelet előírásait kell betartani.
A védőterületek és védőtávolságok szabályai
18. §
(1) A település közigazgatási területén található országos mellékutak külterületi szakaszai mellett 50 m-es védőtávolság jelölt a szabályozási terven. A védőtávolságokra a közúti közlekedésről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A település közigazgatási területén található országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányának tengelyétől mért 25 és 50 méteres védőtávolság jelölt a szabályozási terven. A védőtávolságon belül nem vasútüzemi létesítményt elhelyezni a vasút üzemeltetőjének hozzájárulásával lehet.
(3) A vízgazdálkodási - mederkezelési, karbantartási - szakfeladatok elvégzéséhez a vizek és közcélú vízi-létesítmények mentén a szabályozási tervben jelölt parti sávot kell biztosítani, melynek területére a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról szóló magasabb szintű jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) A meglévő villamos közművek részére a szabályozási terv védősávokat - biztonsági sávokat - állapít meg, melynek területére a villamosművek, valamint a termelői, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről szóló magasabb szintű jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5) A szennyvízátemelők védőtávolságát a szabályozási terv jelöli, mely területen belül huzamos emberi tartózkodásra szolgáló építmény nem helyezhető el.
(6) A gázvezetékek nyomvonalára vonatkozóan a szabályozási terv védősávokat - biztonsági övezetet - állapít meg, melyek területére a Gáz Műszaki Biztonsági Szabályzatban megfogalmazott korlátozások vonatkoznak.
(7) A szabályozási terven jelölt fúrt kutak körül 10 m-es belső védőövezet biztosítása szükséges. A védőövezet területére a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi-létesítmények védelméről szóló magasabb szintű jogszabályban megfogalmazott korlátozások vonatkoznak.
(8) Zárt víztároló műtárgy védőterületének sugara a műtárgy szélétől számított 10 m. A védőterületre a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi-létesítmények védelméről szóló magasabb szintű jogszabályban megfogalmazott korlátozások vonatkoznak.
(9) A regionális hulladékkezelő és lerakó telep szabályozási tervben jelölt telekhatártól számított 500 méteres védőtávolságán belül lakóépület, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület nem helyezhető el, kivéve a telepítésre kerülő, illetve már működő légszennyező források működésével összefüggő építményt.
II. FEJEZET
Részletes övezeti előírások
19.§
(1) Az igazgatási terület
a) beépítésre szánt területeit az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint
4.1. mezőgazdasági üzemi (Kmü)-,
b) beépítésre nem szánt területeit
1. közlekedési- és közműelhelyezési, hírközlési-,
1.1. közúti- (Köu),
1.2. kötöttpályás- (Kök),
4.1. kertes mezőgazdasági -(Mk),
4.2. általános mezőgazdasági –(Má),
6. különleges beépítésre nem szánt
6.1. temető- (Kb-t),
6.2. sport- (Kb-sp),
6.3. hulladékkezelő és lerakó (Kb-h)
6.4. malom (Kb-m)
területeként (területfelhasználási egységként) lehet megkülönböztetni.
Beépítésre szánt övezetek előírásai
Falusias lakóterület
20. §
(1) A falusias lakóterület lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az „Lf-1”és „Lf-2” jelű falusias lakóövezetben elhelyezhető épület:
a) telkenként legfeljebb 2 lakás,
b) mező- és erdőgazdasági, a 3. mellékletben meghatározott feltételekkel gazdasági célú haszonállat-tartásával kapcsolatos, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú,
f) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
g) kulturális, közösségi szórakoztató és
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) A „Lf-1”és „Lf-2” jelű falusias lakóövezetben az előkert telekre értelmezhető építési hely előtti szakaszán terepszint alatti gépjármű tároló elhelyezhető.
(4) Az „Lf-1” és „Lf-2” jelű falusias lakóövezet telkein az építési használat megengedett határértékei és a telekalakítás szabályai a következők:
A | B | C | |
Lf-1 | Lf-2 | ||
1. | Kialakítható legkisebb telekszélesség és terület | 16 m, 600 m2 | 20 m, 800 m2 |
2. | beépítési mód: | Oldalhatáron álló | Oldalhatáron álló |
3. | Beépíthető legkisebb telek területe | 300 m2 | 500 m2 |
4. | Megengedett legnagyobb beépítettség | -500 m2 telekterületig 40 %, 500 m2 feletti telekterület esetén 500 m2-re vetítetten 40 % + 500 m2 feletti területre vetítetten 20 % | 30 % |
5. | A megengedett legnagyobb beépítési magasság | Lakóépület és azzal egybeépített gazdasági épület esetén: Épületmagasság: Különálló gazdasági épület esetén: Épületmagasság: | Lakóépület és azzal egybeépített gazdasági épület esetén: Épületmagasság: Különálló gazdasági épület esetén: Épületmagasság: |
6. | Oldalkert legkisebb mértéke | 14 m-nél szűkebb telek esetén 4,0 m, 14 m-nél szélesebb telek esetén 5,0 m | 14 m-nél szűkebb telek esetén 4,0 m, 14 m-nél szélesebb telek esetén 5,0 m |
7. | Kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke | 40 % | 40 % |
8. | Terepszint alatti építés mértéke és helye | A telek területének 20 %-a az építési hely területén, valamint az építési hely előtti előkerti szakaszon | A telek területének 20 %-a az építési hely területén, valamint az építési hely előtti előkerti szakaszon |
Településközpont terület
21. §
(1) A településközpont területet elsősorban lakó- és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgál, melyek nincsenek zavaró hatással a lakó rendeltetésre.
(2) A „Vt” jelű településközpont övezetben elhelyezhető épületek - a lakó rendeltetésen kívül:
a) igazgatási, iroda,
b) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
d) kulturális, közösségi szórakoztató és
e) sport
rendeltetést is tartalmazhatnak.
(3) ) A „Vt” jelű településközpont övezet telkein az építési használat megengedett határértékei és a telekalakítás szabályai a következők:
A | B | |
Vt | ||
1. | Kialakítható legkisebb telekterület | 14 m, 500 m2 |
2. | Beépíthető legkisebb telek területe | kialakult |
3. | beépítési mód: | Zártsorú |
4. | Megengedett legnagyobb beépítettség | 50 % |
5. | A megengedett legnagyobb beépítési magasság | közterület felőli párkánymagasság: 7,5 m épületmagasság: 7,5 m |
6. | Kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke | 20 % |
7. | Terepszint alatti építés mértéke | 30 % |
Intézményi terület
22. §
(1) Az intézmény terület elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A „Vi” jelű intézményi övezetben elhelyezhető épületek az (1) bekezdésben foglaltakon kívül
a) iroda,
b) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,
c) kulturális, közösségi szórakoztató,
d) hitéleti,
e) sport
rendeltetést is tartalmazhatnak. A felsorolt rendeltetést tartalmazó épületekben a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás alakítható ki.
(3) A „Vi” jelű intézményi övezet telkein az építési használat megengedett határértékei és a telekalakítás szabályai a következők:
A | B | |
Vi | ||
1. | Kialakítható legkisebb telekszélesség és terület | 16 m, 1000 m2 |
2. | Beépíthető legkisebb telek területe | kialakult |
3. | beépítési mód: | Oldalhatáron álló |
4. | Megengedett legnagyobb beépítettség | 40 % |
5. | A megengedett legnagyobb beépítési magasság | Épületmagasság: |
6. | Oldalkert legkisebb mértéke | 6,0 m |
7. | Kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke | be nem épített terület 50 %-a |
8. | Terepszint alatti építés mértéke | 30 % az építési hely területén |
Általános gazdasági terület
23. §
- Az általános gazdasági terület környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari és gazdasági tevékenységi célú, továbbá kereskedelmi, szolgáltató és raktár rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A „Gá” jelű általános gazdasági övezetben lakó rendeltetés nem helyezhető el.
(3) A „Gá” jelű általános gazdasági övezet telkein az építési használat megengedett határértékei és a telekalakítás szabályai a következők:
A | B | |
Gá | ||
1. | Kialakítható legkisebb telekszélesség és terület | 30 m, 2500 m2 |
2. | Beépíthető legkisebb telek területe | kialakult |
3. | beépítési mód: | oldalhatáron álló |
4. | Megengedett legnagyobb beépítettség | 50 % |
5. | A megengedett legnagyobb beépítési magasság | Épületmagasság: |
6. | Oldalkert legkisebb mértéke | 6,0 m |
7. | Kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke | 25 % |
8. | Terepszint alatti építés mértéke | 20% az építési hely területén |
(1) Műtárgyak és technológiai építmények magassága nem korlátozott.
Különleges mezőgazdasági üzemi terület
24.§
(1) A „Kmü” jelű övezet, olyan különleges mezőgazdasági üzemi övezet, ahol
a) mezőgazdasági, állattartó és tároló építmények,
b) egyéb gazdasági építmények, valamint
c) a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások
helyezhetők el.
(2) A „Kmü” jelű különleges mezőgazdasági üzemi övezet telkein az építési használat megengedett határértékei és a telekalakítás szabályai:
A | B | |
Kmü | ||
1. | Kialakítható és beépíthető legkisebb telekszélesség és terület | 50m, 5000 m2 |
2. | Beépítési mód: | Szabadon álló |
3. | Megengedett legnagyobb beépítettség | 40 % |
4. | A megengedett legnagyobb beépítési magasság | Épületmagasság: 10,5 m (1) |
5. | Oldalkert legkisebb mértéke | 4,0 m |
6. | Kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke | 40 % |
7. | Terepszint alatti építés mértéke | 20 % az építési hely területén |
(1) Műtárgyak és technológiai építmények magassága nem korlátozott.
III. FEJEZET
Beépítésre nem szánt területek előírásai
Közlekedési és közműterület
25. §
(1) A közlekedési és közműterület a vasút, az országos és a helyi közút, a kerékpárút, a gépjármű várakozóhely (parkoló) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével –, a járda és gyalogút (sétány), köztér, mindezek csomópontja, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi építményei, továbbá a közmű és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. A közlekedési és közműterület Köu és Kök jelű közlekedési és közműövezetre tagozódik.
(2) Az utak, parkolók fásítása kötelező, melyet tájépítészeti, kertészeti tervek szerint a közművek figyelembe vételével kell megvalósítani. Előtérbe kell helyezni a honos, tájba illő fajok telepítését.
(3) A közművezetékeket és közműlétesítményeket közlekedési és közműterületen kell elhelyezni, ettől eltérő elhelyezés csak szolgalmi vagy vezetékjog biztosítás mellett lehetséges.
Közúti közlekedési és közműterület
26. §
(1) A „Köu” jelű közúti közlekedési és közmű övezetben elhelyezhető épület a közlekedést kiszolgáló, valamint a területet igénybe vevők ellátását szolgáló
a) kereskedelmi, szolgáltató,
b) üzemanyagtöltő állomás
rendeltetést tartalmazhat.
(2) A „Köu” jelű közúti közlekedési és közmű övezetében az utak és közművek építményeit az utak közlekedési szerepkörétől és a rendelkezésre álló területtől függően az 1. függelék szerinti mintakeresztszelvények figyelembevételével kell kialakítani.
(3) A település közigazgatási területén belül a közlekedési hálózatot a rendelet 2. melléklete szerinti táblázatban foglaltak szerint kell kialakítani.
Kötöttpályás közlekedési és közműterület
27. §
(1) A „Kök” jelű kötöttpályás közlekedési és közmű övezet a közforgalmú vasutak és létesítményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) A KÖk jelű övezet területén elhelyezhető
a) vasúti közlekedési építmény,
b) a vasúti közlekedéshez kapcsolódó, a közlekedést kiszolgáló kereskedelmi-, szolgáltató- és
c) vasúti igazgatási épület.
Zöldterület, közkert
28. §
(1) A zöldterület állandóan növényzettel fedett közterület (közkert), amely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést és testedzést szolgálja.
(2) A „Zkk” jelű közkerten elhelyezhető a terület rendeltetésszerű használatához szükséges építmény, így vendéglátó, kulturális közösségi, sporteszközök tárolását szolgáló és hitéleti rendeltetésű építmény.
(3) A „Zkk” jelű közkert övezet telkein az építési használat megengedett határértékei a következők:
A | B | |
Zkk | ||
1. | Kialakítható legkisebb telekterület | övezet területe |
2. | Beépítési mód: | Szabadon álló |
3. | Megengedett legnagyobb beépítettség | 3 % |
4. | A megengedett legnagyobb beépítési magasság | Épületmagasság: 4,0 m |
5. | Kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke | 60 % |
Erdőterület
29. §
Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület, mely rendeltetésük szerint „Ev” jelű védelmi-, „Eg” jelű gazdasági erdőövezetekre tagozódik.
Védelmi erdőterület
30.§
(1) Az „Ev” jelű védelmi erdőövezetben közmű és út építményei, valamint erdei kilátó, és magasles kivételével egyéb építményt elhelyezni nem lehet.
(2) Az „Ev” jelű védelmi erdőövezetek területén a közlekedési, az elektronikus hírközlési, továbbá az energetikai vonalas infrastruktúra-hálózatok erdőterületen áthaladó szakaszai mellett csak a forgalom lebonyolítását és biztonságát, az elektronikus hírközlés működését, illetve a villamos energia és más energiahordozók továbbítását közvetlenül szolgáló építmények helyezhetők el.
Gazdasági erdőterület
31.§
(1) Az „Eg” jelű gazdasági erdőövezetben az erdőgazdálkodással és vadászattal összefüggő épület, valamint közmű és út építményei helyezhetők el.
(2) Az „Eg” jelű gazdasági erdőövezet telkein az építési használat megengedett határértékei:
A | B | |
Eg | ||
1. | Kialakítható legkisebb telekszélesség és terület | nem korlátozott |
2. | Beépíthető telekterület | 5 ha |
3. | Beépítési mód: | Szabadon álló |
4. | Megengedett legnagyobb beépítettség | 0,5 % |
5. | A megengedett legnagyobb beépítési magasság | Épületmagasság: 6,0 m |
(3) Az „Eg” jelű gazdasági erdőövezetek területén a közlekedési, az elektronikus hírközlési, továbbá az energetikai vonalas infrastruktúra-hálózatok erdőterületen áthaladó szakaszai mellett csak a forgalom lebonyolítását és biztonságát, az elektronikus hírközlés működését, illetve a villamos energia és más energiahordozók továbbítását közvetlenül szolgáló építmények helyezhetők el.
Mezőgazdasági terület
32. §
(1) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények helyezhetők el.
(2) A mezőgazdasági terület rendeltetés szerint „Mk-1” és „Mk-2” jelű kertes mezőgazdasági övezetre és „Má-1” és „Má-2” jelű általános mezőgazdasági övezetre tagolódik.
Kertes mezőgazdasági terület
33.§
(1) Az „Mk-1” és „Mk-2” jelű kertes mezőgazdasági övezetben a növénytermesztés, a gazdasági célú haszonállat-tartás, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmény helyezhető el. Az „Mk-2” jelű kertes mezőgazdasági övezetben a (2) bekezdés szerint telkenként legfeljebb egy, legfeljebb két lakást tartalmazó lakóépület helyezhető el.
(2) Az „Mk-2” jelű kertes mezőgazdasági övezetben lakóépületet elhelyezni
a) a művelés alól kivett,
b) a művelés alatt álló telkek esetében legalább 3000 m2 szőlő, gyümölcs és kert művelési ágú területtel rendelkező,
c) bármely művelési ágú, 6000 m2-nél nagyobb
telken lehet.
(3) Az „Mk-1” és „Mk-2” jelű kertes mezőgazdasági övezetben birtokközpont létrehozható, melynek telkén az (1) bekezdésben foglaltakon túl a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó szállás jellegű és vendéglátó épület, valamint lakóépület elhelyezhető.
(4) Az „Mk” jelű kertes mezőgazdasági övezet területén az építési használat megengedett határértékei és a telekalakítás szabályai a következők:
A | B | C | D | E | F | |
Mk-1 | Mk-1 | Mk-2 | Mk-2 | Mk-2 | ||
Művelés alatt terület | Birtokközpont | Művelés alatt terület | Művelés alól terület | Birtokközpont | ||
1. | Kialakítható legkisebb telek-szélesség és terület | 12 m 1500 m2 | 50 m 1 ha | 12 m 1500 m2 | 20 m 1500 m2 | 50 m 1 ha |
2. | Beépíthető legkisebb telekszélesség és terület (gazdasági épület elhelyezése esetén) | 9 m 720 m2 | 50 m 1 ha | 9 m 720 m2 | 9 m 720 m2 | 50 m 1 ha |
3. | Beépíthető legkisebb telekszélesség és terület (lakóépület elhelyezése esetén) | - | 50 m 1 ha | szőlő, gyümölcs és kert művelési ág esetén 16 m 3000 m2, egyéb művelési ág esetén 16 m, 6000 m2 | 16 m 1500 m2 | 50 m 1 ha |
4. | Beépítési mód | oldalhatáron álló | szabadon álló | oldalhatáron álló | oldalhatáron álló | szabadon álló |
5. | Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke | 3% | birtok összterületének 3%-a, telek területének 10%-a | 10%, lakóépület a beépítettség felét nem haladhatja meg | 10%, lakóépület a beépítettség felét nem haladhatja meg | birtok összterületének 3%-a, telek területének 10%-a |
6. | Megengedett legnagyobb beépítési magasság (gazdasági épület elhelyezése esetén) | Homlokzat magasság: 5,5 m Épület magasság: 4,0 m | Homlokzat-magasság: 7,5 m Épületmagasság: 6,0 m | Homlokzat magasság: 6 m Épület magasság: 5 m | Homlokzat magasság: 6 m Épület magasság: 5 m | Homlokzat-magasság: 7,5 m Épületmagasság: 6,0 m |
7. | Megengedett legnagyobb beépítési magasság (lakóépület elhelyezése esetén) | - | Homlokzat-magasság: 7,5 m Épületmagasság: 6,0 m | Homlokzat magasság: 6 m Épület magasság: 5 m | Homlokzat magasság: 6 m Épület magasság: 5 m | Homlokzat-magasság: 7,5 m Épületmagasság: 6,0 m |
(5) A beépítés feltételeként az a művelés ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60 %-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni.
Általános mezőgazdasági terület
34. §
(1) Az „Má-1” jelű általános mezőgazdasági övezetekben a növénytermesztés, a gazdasági célú haszonállattartás és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények helyezhetők el, valamint tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület országos övezetével nem érintett területen hírközlési adótorony és szélerőmű.
(2) Az „Má-1” jelű általános mezőgazdasági övezetben legalább 30 ha nagyságú birtoktesthez tartozóan birtokközpont létrehozható, melynek telkén az (1) bekezdésben foglaltakon túl a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó szállás jellegű és vendéglátó épület és legfeljebb egy, legfeljebb két lakást tartalmazó lakóépület elhelyezhető.
(3) Az „Má-1” jelű általános mezőgazdasági övezet területén lakóépület szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 3000 m2, egyéb művelési ág esetén 6000 m2 telekterület felett helyezhető el úgy, hogy az a megengedett 3%-os beépítettség felét nem haladhatja meg.
(4) Az Má-2” jelű általános mezőgazdasági övezetekben a növénytermesztés, a gazdasági célú haszonállattartással és állattenyésztéssel kapcsolatos építmények helyezhetőek el. Nem helyezhető el az előzőkhöz kapcsolódó feldolgozó, árusító építmények, lakóépület és birtokközpont. Az övezetben építményt elhelyezni az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló kormányrendeletben meghatározottak figyelembevételével lehet.
(5) Az „Má” jelű általános mezőgazdasági övezet területén az építési használat megengedett határértékei és a telekalakítás szabályai a következők:
A | B | C | D | E | |
Má-1 | Má-1 | Má-1 | Má-2 | ||
szántó, legelő, rét, gyümölcsös | Szőlő | Birtokközpont | |||
1. | Kialakítható legkisebb telek terület | 3000 m2 | 3000 m2 | 1 ha | 3000 m2 |
2. | Kialakítható legkisebb telekszélesség | 20 m | 20 m | 50 m | Nem korlátozott |
3. | Beépíthető legkisebb telek területe | 2 ha | 3000 m2 | 1 ha | 1 ha |
4. | Beépítési mód: | Szabadon álló | Szabadon álló | Szabadon álló | Szabadon álló |
5. | Megengedett legnagyobb beépítettség | 3% | Művelt telek esetén 3% | birtok összterületének 3%-a, telek területének 30%-a | 3% |
6. | A megengedett legnagyobb beépítési magasság | Homlokzat-magasság: 7,5 m, Épület-magasság: 7,5 m | Homlokzat-magasság: 7,5 m, Épület-magasság: 7,5 m | Homlokzat-magasság: 7,5 m, Épületmagasság: 7,5 m | Homlokzat-magasság: 7,5 m, Épületmagasság: 7,5 m |
Vízgazdálkodási terület
35. §
(1) A „V” jelű vízgazdálkodási övezet a Zala folyó medre, a folyó holtága, a Zalabéri-patak medre, az ivóvíz kutak telke, a magaslati víztározó telke, továbbá az önálló telekkel rendelkező és a szabályozási tervben kiszabályozott árkok területe.
(2) A „V” jelű vízgazdálkodási övezetben csak a vízi, közlekedési és közműépítmények helyezhetők el.
Különleges terület
36. §
(1) A különleges beépítésre nem szánt övezetekben azok rendeltetéséhez tartozó építmények és a rendeltetést kiszolgáló másodlagos rendeltetésű épületek helyezhetők el, illetve az övezet területe e rendeltetés szerint hasznosítható. A különleges beépítésre nem szánt területek a rendeltetésük függvényében az alábbi övezetekre tagolódnak:
a) Kb-h jelű különleges hulladéklerakó övezete,
b) Kb-sp jelű különleges sportterület övezete,
c) Kb-t jelű különleges temető övezete,
d) Kb-m jelű különleges malom övezete.
Különleges hulladéklerakó területe
37. §
(1) A „Kb-h” jelű különleges hulladéklerakó övezetben a nem veszélyes hulladék kezelésével és elhelyezésével kapcsolatos építmények és kiszolgáló építményeik helyezhetők el.
(2) A „Kb-h” jelű különleges hulladéklerakó övezetben az építési használat megengedett határértékei és a telekalakítás szabályai:
A | B | |
1. | Kb-h | |
2. | Kialakítható legkisebb telekszélesség és terület | Övezet területe |
3. | Beépíthető legkisebb telek területe | kialakult |
4. | Beépítési mód: | Szabadon álló |
5. | Megengedett legnagyobb beépítettség | 10 % |
6. | A megengedett legnagyobb beépítési magasság | Épületmagasság: 12,0 m |
Különleges sportterület
38. §
(1) A „Kb-sp” jelű különleges sportterület övezetben sportépítmény, valamint a hozzá kapcsolódó szociális, tároló, vendéglátó és szálláshely szolgáltató rendeltetésű épület helyezhető el.
(2) A „Kb-sp” jelű különleges sportterület övezetben az építési használat megengedett határértékei és a telekalakítás szabályai:
A | B | |
1. | Kb-sp | |
2. | Kialakítható legkisebb telekszélesség és terület | Övezet területe |
3. | Beépíthető legkisebb telek területe | kialakult |
4. | Beépítési mód: | Szabadon álló |
5. | Megengedett legnagyobb beépítettség | 5 % |
6. | A megengedett legnagyobb beépítési magasság | Épületmagasság: 7,5 m |
Különleges temető területe
39. §
(1) A „Kb-t” jelű különleges temető övezetben a rendeltetésszerű használatot szolgáló építmények helyezhetők el, legfeljebb 2 %-os beépítettséggel.
Különleges malom területe
40. §
(1) A „Kb-m” jelű különleges malom övezetben vendéglátó, szálláshely szolgáltató és sport rendeltetésű épület helyezhető el.
(2) A „Kb-m” jelű különleges malom övezetben az építési használat megengedett határértékei és a telekalakítás szabályai:
A | B | |
1. | Kb-m | |
2. | Kialakítható legkisebb telekszélesség és terület | Övezet területe |
3. | Beépíthető legkisebb telek területe | kialakult |
4. | Beépítési mód: | Szabadon álló |
5. | Megengedett legnagyobb beépítettség | 5 % |
6. | A megengedett legnagyobb beépítési magasság | Épületmagasság: 10,5 m |
7. | Kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke | 20 % |
IV. FEJEZET
Záró rendelkezések
41. §
(1) Ez a rendelet 2019. január 1. napján lép hatályba.
(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Zalabér község közigazgatási területére vonatkozó, Zalabér Helyi Építési Szabályzatáról szóló 2/2005. (I. 28.) önkormányzati rendelete.
Dr. Simon Beáta jegyző | Zsuppán József polgármester |
Kihirdetési záradék:
A rendelet 2018. november 21-én kihirdetésre került.
Dr. Simon Beáta
jegyző
1. melléklet a helyi építési szabályzatról szóló 9/2018. (XI.21.) önkormányzati rendelethez
1, 2, 3 és 4 számú szabályozási tervlapok (M 1:4000)
2. melléklet a helyi építési szabályzatról szóló 9/2018. (XI.21.) önkormányzati rendelethez
A meglévő és tervezett helyi úthálózati elemek és a normatív szabályozás táblázata
Sorszám | Út jele (száma, neve, vagy hrsz.-a) | Út-kategória | Szabályozási szélesség, (védőtávolság) | Közúti tervezési osztály | Úthálózati szerep | Tulajdonos | Szabályozási szélesség mintakereszt-szelvénnyel igazolandó |
KÖu-1 | 7328 j. Sümeg - Zalaegerszeg ök. út | K.V. | min. 20m (50-50m) | Összekötő út | Országos mellékút | Állami | igen (1) |
B.V. | min. 20m | igen (2) | |||||
KÖu-2 | 7361 j. Zalabér - Vasvár ök. út | K.V. | min. 14m (50-50m) | Összekötő út | Országos mellékút | Állami | igen (3) |
B.V. | min. 16m | igen (4) | |||||
KÖu-3 | 7352 j. Zalaapáti - Zalabér ök. út | K.V. | min. 16m (50-50m) | Összekötő út | Országos mellékút | Állami | igen (5) |
B.V. | min. 13m | igen (6) | |||||
KÖu-4 | Zalabér - Zalaszentgrót (Csáford) településközi összekötő út | K.V. | min. 10 m | Összekötő út | Helyi gyűjtőút | Önkormányzat | igen (7) |
B.V. | min. 10 m | igen (8) | |||||
KÖu-5 | Belterületi kiszolgáló utak | B.VI. | min. 6m | Lakóút | Kiszolgáló út | Önkormányzat | igen (9) |
KÖu-6 | Külterületi mezőgazdasági utak | K.VI. | min. 6m | Mezőgazdasági út | Kiszolgáló út | Önkormányzat | igen (10) |
KÖu-7 | Országos kerékpárút | B.VII. / K.VII. | - | Kerékpárút | Kerékpárút | Önkormányzat | nem |
KÖu-8 | Gyalogút | B.VIII. | min. 3m | Gyalogút | Gyalogút | Önkormányzat | nem |
KÖk-1 | 25-ös számú vasútvonal | (25-25m, továbbá 50-50m) | Vasút (kötött pályás) | Állami | nem |
3. melléklet a helyi építési szabályzatról szóló 9/2018. (XI.21.) önkormányzati rendelethez
Az állattartó építmények elhelyezésével kapcsolatos normatív szabályozás táblázata
A gazdasági célú haszonállat tartására szolgáló építmény és az ehhez tartozó trágyatároló megengedett legkisebb távolsága a védett épületektől az állatok súlya és az állatlétszám függvényében
állatlétszám (db) | Állattartó építmény távolsága (méter) | |||
minden állandó emberi tartózkodásra szolgáló épülettől (kivétel saját tulajdonú lakó- és gazdasági épület), valamint kúttól | oktatási, egészségügyi, szociális funkciójú épületektől | |||
állattartó épület | trágyatároló | |||
20kg-nál kisebb súlyú állat tartására szolgáló épület, ill. az ehhez tartozó trágyatároló esetén (baromfi, nyúl, stb.) | 100 alatt | 15 | 30 | 50 |
101-2000 | 50 | 100 | 100 | |
2000 fölött | 100 | 200 | 300 | |
20-200kg közötti súlyú állat tartására szolgáló épület, ill. az ehhez tartozó trágyatároló esetén (kecske, juh, sertés, stb.) | 1-10 | 15 | 30 | 50 |
11-50 | 50 | 100 | 100 | |
50 fölött | 200 | 200 | 300 | |
200kg-nál nagyobb súlyú állat tartására szolgáló épület, ill. az ehhez tartozó trágyatároló esetén (szarvasmarha, ló, stb.) | 1-5 | 15 | 30 | 50 |
6-30 | 50 | 100 | 100 | |
30 fölött | 200 | 200 | 300 | |
A tenyésztett állatokat kifejlett állapotban lévő súlyuk alapján kell a megfelelő kategóriába sorolni.
1. függelék a helyi építési szabályzatról szóló 9/2018. (XI.21.) önkormányzati rendelethez
Utak mintakeresztszelvényei
2. függelék a helyi építési szabályzatról szóló 9/2018. (XI.21.) önkormányzati rendelethez
A település országos és helyi védelem alatt álló építészeti, táji és természeti örökségének jegyzéke
1. Országos műemléki védelem alatt álló épületek
Megnevezés: | Védettségi kategória: | Műemléki jegyzékszám: | Védett érték telke (hrsz.): | Védett érték ex-lege műemléki környezete (hrsz.:): |
R. k. templom | Műemlék | 6528 | 252/2 | 234, 235/9, 251, 252/1, 253, 254, 422/2, 423, 501, 424, 235/1 |
Szentháromság-szobor | Műemlék | 6529 | 431/2 | 235/11, 431/1, 434, 483/1, 499/26 |
Kőkereszt | általános műemléki védelem | 6530 | 483/2 | 235/11, 235/14, 468, 483/1, 488, 235/13, 491, 467, 466, 235/12, 487/3 |
R. k. plébániaház | Műemlék | 6532 | 487/1, 487/3, 487/4 | 03002/2, 483/1, 483/2, 468, 471/2, 472, 476, 235/14, 488, 03002/1, 486 |
2. Nyilvántartott régészeti lelőhelyek
azonosító | lelőhelyszám | név | védelem | Hrsz. (érintett): |
19330 | 1 | Nemestemető | szakmai | 195, 196, 189 |
19331 | 2 | Csúszódomb | szakmai | 03007, 03008/1, 03006/2, 03006/3, 03009, 03227/6, 03227/5, 03227/4, 03227/3, 03014, 1602, 03231/2, 1601 |
19332 | 3 | Kertészet (Vizállótól ÉNY-ra) | szakmai | 453/14, 453/15, 453/16, 453/17, 453/18, 453/19, 453/20, 453/21, 455, 456, 457, 458, 459, 460, 461, 462, 463, 464, 465, 03224/6, 03324/7, 03224/10, 03216, 03226/2 |
19333 | 4 | Vizálló II. | szakmai | 03226/2 |
19334 | 5 | Szi-Kúttól DNY-ra | szakmai | 03155/12, 03155/13, 03155/14, 03155/15, 03155/16, 03155/17, 03155/18, 03155/19 |
19335 | 6 | Páskom | szakmai | 03029/2, 03029/3, 03029/4, 03029/5, 03029/7, 79/2, 03029/6, 66, 62, 61, 60, 63, 79/4, 65, 64, 73, 70, 74, 03034/1, 03034/2, 03026/10 |
19336 | 7 | Görbe-dűlő | szakmai | 108, 109, 110, 111, 112, 113, 103, 102/1, 101/1, 03155/4, 03155/5, 101/2, 03155/22, 03155/7, 03155/8, 03155/9, 03155/10, 03155/11, 03155/6, 03137, 03155/23 |
19337 | 8 | Kánya-pataki-dűlő | szakmai | 03072/11, 03081/6, 03081/10, 03072/23, 03072/22, 03072/20 |
19338 | 9 | Hegybal | szakmai | 03217, 03216, 03212/5, 03212/2, 03212/1, 1778 |
19339 | 10 | Tölles-alja | szakmai | 2075, 2076, 2077, 2084, 2085, 2088, 2089/4, 2071, 2074, 2053, 2060, 2062, 2063, 2064, 2067, 2068, 2069 |
19341 | 11 | Endes-dűlő | szakmai | 03155/24, 03137 |
19340 | 12 | Kánya-pataki-rét | szakmai | 03072/1, 03030, 03029/7 |
19346 | 13 | Panulin Lajos kertje | szakmai | 03003/4, 563, 561, 559, 03002/2 |
19348 | 14 | Templom tér | szakmai | 235/1, 235/10, 424, 501, 502/1, 502/2, 503, 504, 235/9, 483/1, 423, 422/2, 253, 263, 254, 251, 250, 252/2, 252/1, 248, 247, 234 |
19349 | 15 | Általános Iskola | szakmai | 499/23, 499/26, 499/25, 499/10, 499/9, 499/20, 483/1, 431/1, 431/2, 235/11 |
64524 | 16 | Vár | szakmai | 03003/4, 574, 575, 576, 577, 578/1, 578/2, 03018/2, 133/2, 130/1, 134/1, 134/2, 137, 235/1, 235/2, 235/3, 235/4 |
19344 | 17 | Lepoty mellett a Zalából | szakmai | 123/1, 130/2 |
3. Helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökség
Szám: | Megnevezés: | Cím: | Hrsz.: |
HV-01 | Lakóház | Zala utca 25. | 73 |
HV-02 | Kereszt korpusszal és Mária-szoborral | Zala utca 19. | 41 |
HV-03 | Szent János kápolna | 03026/16 | |
HV-04 | A Szent Kereszt emlékére állított fa kereszt korpusszal | 712 | |
HV-05 | R.k. Egyházközség közösségi épülete | Templom tér 9. | 251 |
HV-06 | Hármas szoborcsoport | 252/1 | |
HV-07 | Szobor | 252/1 | |
HV-08 | Vadászati emlék | 252/1 | |
HV-09 | Millenniumi emlék | 252/1 | |
HV-10 | Világháborús áldozatok emléke | 252/1 | |
HV-11 | Zsidó áldozatok emléke | 252/1 | |
HV-12 | Zalabéri Horváth János, 1848-as honvédek emléke | 252/1 | |
HV-13 | Lengyel tiszti tábor emlékműve | 252/1 | |
HV-14 | 56-os forradalom emléke | 252/1 | |
HV-15 | Szent Antal fogadó | Hunyadi utca 6 | 499/20 |
HV-16 | Krisztus gyermeket karon tartó Mária-szobor | 235/11 | |
HV-17 | Népi lakóház | Hunyadi utca 25. | 471/2 |
HV-18 | Fa kereszt festett fémlemez korpusszal | 03220/2 | |
HV-19 | Szent Antal kápolna | 1055 | |
HV-20 | Kőkereszt korpusszal és Mária szoborral | 1055 | |
HV-21 | Homokkő kőkereszt Mária és Magdolna mellékfigurákkal | 1229 | |
HV-22 | Nemesi temető | 183 | |
HV-23 | Zsidó temető | 187 |
4. Helyi területi védelem alatt álló táji-, természeti örökség
Megnevezés: | Természeti érték: | Hrsz.: |
Borbás-hegy | Botanikai és zoológiai értékek | 909, 910, 913/1, 913/2, 914, 915, 926, 1004, 1005 |
Pakod-hegy | Botanikai és zoológiai értékek | 1267/2, 1268, 1271, 1272, 1273, 1274/1, 1274/2, 1274/3, 1275, 1276, 1277, 1396 |