Zalabér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (III. 31.) önkormányzati rendelete
a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról, a helyi szociális szolgáltatásokról, valamint a gyermekjóléti ellátásokról
Hatályos: 2025. 09. 13- 2025. 11. 25Zalabér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (III. 31.) önkormányzati rendelete
a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról, a helyi szociális szolgáltatásokról, valamint a gyermekjóléti ellátásokról
Zalabér Község Önkormányzatának Képviselő-testülete, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, a 10. § (1) bekezdésében, a 26. §, a 32. § (3) bekezdésében, 132. § (4) bekezdés g pontjában; a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében, 29 §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk. (1) bekezdés a) pontjában, és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 13. § (1) bekezdés 8 és 8a pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
A rendelet célja
1. § (1) E rendelet célja, hogy Zalabér község lakossága szociális biztonságának megteremtése és megőrzése, valamint a gyermekek védelme, veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében meghatározza a helyi önkormányzat által biztosított települési támogatás formáit, a megállapítás, kifizetés, folyósítás, valamint a felhasználás ellenőrzésének szabályait.
(2) A szociális biztonság megteremtésének és megőrzésének önkormányzati felelősségét megelőzi az egyének önmagáért és családjáért viselt felelősségvállalása.
(3) E rendeletben szabályozott támogatások csak akkor biztosíthatók, ha az egyének önmagukért és családjukért kellő felelősséget vállalnak és elvárható módon közreműködnek anyagi és szociális helyzetük jobbításáért.
A rendelet hatálya
2. § A rendelet személyi hatálya kiterjed - ha a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.), a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) és a végrehajtási rendeleteik, valamint e rendelet másképpen nem rendelkezik -
a) az önkormányzat területén bejelentett lakóhellyel rendelkező vagy életvitelszerűen a településen tartózkodó
aa) magyar állampolgárokra,
ab) bevándoroltakra és letelepedettekre,
ac) hontalanokra,
ad) a magyar hatóságok által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre;
b) az Szt. 3. § (3) bekezdésében meghatározott személyekre,
c) az Szt. 7. §. (1) bekezdése szerinti személyekre és az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira.
Értelmező rendelkezések
3. § (1) E rendeletben használt fogalmak magyarázatánál az Szt. 4. §-ában, és a Gyvt. 5. §-ában meghatározottakat a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.
(2) E rendelet alkalmazásában
a) gyermekét egyedül nevelő: az a szülő, vagy törvényes képviselő, aki hajadon, nőtlen, elvált, özvegy, vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van;
b) különélő házastársak: azok, akiknek bejelentett lakóhelyük, tartózkodási helyük különböző;
c) váratlan kiadás: előre nem látható és nem tervezhető esemény következtében keletkezett többletköltség, amely veszélyezteti a jogosult vagy családja létfenntartását;
d) vagyon: az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyon;
e) mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű: a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Szvhr.) 4. § (2) bekezdése szerinti gépjármű;
f) nem hasznosítható ingatlan: ha jogszabály másként nem rendelkezik, különösen a forgalomképtelen, vagy elidegenítési tilalom alatt álló ingatlan, valamint a közös tulajdonú lakóingatlan a szociális támogatás első alkalommal történő megállapításától számított egy évig. Nem hasznosítható ingatlannak kell tekinteni a haszonélvezeti joggal terhelt lakóingatlant, amennyiben a haszonélvezeti jog jogosultja használja, mert egyéb költözhető lakóingatlannal nem rendelkezik.
g) környezettanulmány: az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti helyszíni szemlén felvett jegyzőkönyv, vagy feljegyzés, mely rögzíti a kérelmező szociális, családi, vagyoni, egészségügyi, lakás- és egyéb körülményeit, továbbá az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat;
h) lakás: a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 91/A. § 1. pontjában meghatározott helyiségcsoport. Külön lakásnak az egy lakcímen lévő két, vagy több lakás akkor tekinthető, ha legalább a gáz- és/vagy áramfogyasztás mérésére külön mérővel rendelkezik;
Az ellátások igénylésének részletes szabályai, illetve a felhasználható nyilatkozatok és igazolások tartalma
4. § (1) E rendeletben szabályozott szociális ellátásokkal kapcsolatos eljárás kérelemre, vagy hivatalból indulhat.
(2) A kérelmet írásban a Kehidakustányi Közös Önkormányzati Hivatal Zalabéri Kirendeltségénél (továbbiakban: kirendeltség) kell benyújtani az e rendelet mellékleteiben meghatározott formanyomtatványokon.
(3) Az eljárás során az igénylőnek nyilatkoznia kell
a) Saját és a háztartásában élők
aa) természetes személyazonosító adatairól (név, születési hely és idő, anyja neve)
ab) lakó- és tartózkodási helyéről, továbbá hajléktalan személy esetében arról a címről, amelyre a megállapított ellátást kéri,
ac) állampolgárságáról, nem magyar állampolgár esetén idegenrendészeti státuszáról,
ad) az egyes ellátási formáknál meghatározott jogosultsági feltételekre vonatkozó adatokról,
ae) társadalombiztosítási azonosító jeléről,
af) jövedelmi viszonyairól,
ag) e rendeletben meghatározott esetekben vagyoni viszonyairól és a
ah) a folyószámla számáról.
b) Lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres települési támogatás esetén a támogatott szolgáltatást szerződőként igénybe vevő fogyasztónak és a fogyasztási helynek az azonosításához szükséges adatokról.
(4) Ha e rendelet másképpen nem rendelkezik, a kirendeltség a szükséges döntéselőkészítő eljárást lefolytatja. Indokolt esetben környezettanulmányt készít és beszerzi mindazokat a dokumentumokat, amelyek benyújtására az ügyfél nem kötelezhető.
(5) Nem kell környezettanulmányt készíteni:
a) Ha a hatáskör gyakorlója megállapítja, hogy a jogszabályban előírt jövedelmi, vagy vagyoni feltételek valamelyike, vagy mindegyike nem teljesültek,
b) Ha az igénylőről, vagy családjáról egy évnél nem régebbi környezettanulmány a hivatalnál rendelkezésre áll,
c) Rendszeres és rendkívüli települési támogatás, köztemetés, családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás, étkeztetés esetét kivéve, ha a hatáskör gyakorlója a jövedelem, vagy a vagyonnyilatkozatban foglaltakat vitatja.
(6) Ha a jogosultság elbírálásához szükséges adatok, igazolások, nyilatkozatok, bizonyítékok az ellátás megállapítására jogosult szervnél rendelkezésre állnak, azokat újból bekérni nem lehet.
(7) Nem köteles az ügyfél olyan adatok igazolására, amelyet valamely hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell, és annak a hivatal általi beszerzését törvény lehetővé teszi, továbbá az ügyfél írásban felhatalmazást ad az igazolások beszerzésére.
(8) A lakcím megállapítása szempontjából a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai az irányadók. Ettől akkor lehet eltekinteni, ha a településen lakóhellyel rendelkező, de életvitelszerűen külföldön, vagy más településen élő személy e körülményt hitelt érdemlően (pl. iskolalátogatási bizonyítvánnyal, munkáltatói igazolással) bizonyítja.
(9) A hivatal a bejelentett és nyilvántartásba vett adatokat, valamint a vagyonnyilatkozat adatainak valódiságát ellenőrizni jogosult. Valóban tartalmú nyilatkozat, vagy igazolás esetén a kérelem elutasítható, a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett támogatást pedig vissza kell követelni.
(10) Nem szükséges kérelmező helyzetét 6 hónapon belül ismételten vizsgálni, ha valamely – az önkormányzat által folyósított, biztosított – más olyan rendszeres, nem rendszeres pénzbeli, természetbeni ellátásban részesül(t), amelynek során anyagi körülményei, szociális helyzete az eljáró szerv előtt ismertek.
(11) Nem részesíthető az e rendeletben szabályozott települési támogatásban az, akinek életvitele, lakás- és életkörülményei, vagyoni helyzete nem igazolja a jövedelem nyilatkozata alapján vélelmezhető szociális rászorultságot.
5. § (1) A támogatásra való jogosultság elbírálása érdekében kérelmező köteles nyilatkozni e rendelet melléklete szerinti formanyomtatványon saját és a családjában élők 4. § (3) bekezdés szerinti adatairól, jövedelmi, vagyoni viszonyairól.
(2) Kérelmező köteles csatolni mindazon bizonyítékokat, amelyeket a törvény, és a törvény végrehajtására hozott rendeletek az egyes támogatási formáknál előírnak, és amelyek az ügy elbírálásához elengedhetetlenül szükségesek.
(3) A jövedelemnyilatkozatot, a jövedelemnyilatkozat mellékleteit képező jövedelemigazolásokat, a vagyonnyilatkozatot a (2) bekezdés szerinti okiratokat kérelmező a kérelemmel együtt köteles benyújtani.
(4) A család egy főre jutó jövedelmének meghatározásához az Szt. 4. § (1) bekezdés dc) pontja szerinti személy esetében csatolni kell a magasabb összegű családi pótlék, a rokkantsági járadék, a saját jogú rokkantsági nyugdíj, a vakok személyi járadéka, vagy a fogyatékossági támogatás folyósítását igazoló okiratok valamelyikét.
(5) A jövedelemnyilatkozathoz csatolni kell:
a) A havonta rendszeresen mérhető – nem vállalkozásból, vagy őstermelői tevékenységből származó – jövedelmeknél a jövedelem típusának megfelelő, a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző hónap befizetési kötelezettségekkel csökkentett, továbbá az esetleges tartásdíj, pénzintézeti letiltások mértékét jogcím szerint és a jövedelem címzettjének nevét, bármely azonosító adatát tartalmazó nettó összegű átlagjövedelméről,
b) A nem havi rendszerességgel szerzett; vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző 12 hónap jövedelméről szóló igazolást.
c) Okirattal nem igazolható jövedelem esetén a jövedelem jogosultjának anyagi és büntetőjogi felelőssége mellett tett személyes nyilatkozatát.
(6) A jövedelemszámításhoz felhasználható bizonyítékok valamelyike:
a) Havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a munkáltató által kiállított igazolás, vagy a bankszámlakivonat,
b) Munkáltatói igazolás, vagy bankszámlakivonat hiányában a társadalombiztosítás, nyugellátás, a munkanélküli ellátás, a tartásdíj címén szerzett jövedelem esetén az ellátás mértékét igazoló kifizetési szelvény a jogosultságot megállapító okirattal, vagy az un. nyugdíjas igazolvánnyal együtt,
c) Munkáltatói igazolás, bankszámla kivonat, vagy kifizetést igazoló szelvény hiányában az ellátást folyósító szerv igazolása,
d) Vállalkozásból, őstermelői tevékenységből származó jövedelem esetén az illetékes Nemzeti Adó- és Vámhivatal (továbbiakban: NAV) igazolása a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról,
e) Egyéb, okirattal nem igazolható jövedelem esetén a kérelmező anyagi felelőssége mellett tett személyes nyilatkozata a nettó összegű havi jövedelemről.
(7) Amennyiben a jövedelemigazolás a jövedelem jogosultjának nevét és bármely azonosító adatát nem tartalmazza, az esetben az igazolás csak a jogosultságot megállapító határozattal, vagy bármely más jövedelem esetén a jövedelmet és címzettjét azonosító okirattal együtt fogadható el.
(8) Amennyiben a rendszeres pénzellátás, árvaellátás összege a kérelem benyújtásának hónapjában emelkedik, a jövedelemnyilatkozathoz az emelt összegű ellátásról szóló jövedelemigazolást kell mellékelni.
(9) A jövedelemszámításnál csökkentő tényezőként kell figyelembe venni a kérelmezőnek és a közeli hozzátartozójának, továbbá a háztartás tagja által (bírósági határozat alapján) rokontartás címén fizetett tartásdíj összegét. A családi pótlékot, az árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget annak a személynek a jövedelmeként kell figyelembe venni, akire tekintettel azt folyósítják.
(10) Ha az elbírálásra jogosult szerv a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására.
(11) Fenntartási költségeknek minősülnek a lakbér, az albérleti díj, a közszolgáltatási díjak, a telefondíj, a kötelező és önkéntes biztosítás díjai, az adó- és adójellegű befizetések, a hiteltörlesztés, valamint a lízingdíj.
(12) Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50 %-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.
(13) A havi vélelmezett jövedelem nem haladhatja meg a család(háztartás) által lakott lakás, és a tulajdonában álló vagyontárgyak együttes havi fenntartási költségének háromszorosát.
Pénzbeli ellátások megállapításának, finanszírozásának, folyósításának szabályai
6. § (1) E rendeletben megállapított szociális ellátások finanszírozására Zalabér Község Önkormányzatának a mindenkori megállapított éves költségvetésében előirányzatot kell biztosítani.
(2) Havi rendszerességgel adott támogatás esetén a jogosultságot – ha e rendelet az adott támogatási formára való jogosultságnál másképpen nem rendelkezik - a kérelem benyújtásának napjától kell megállapítani.
(3) Ha a kérelmező a határozott időre megállapított ellátás jogosultsági időtartamának megszűnése előtt kéri a jogosultság ismételt megállapítását, az új jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani.
(4) Ha a havi rendszeres ellátás nem teljes hónapra jár, a töredékellátás összege azonos az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának szorzatával.
(5) Az eseti jellegű rendkívüli települési támogatást – ha jogszabály, vagy jogosultságot megállapító határozat másként nem rendelkezik – legkésőbb a jogosultságot megállapító döntés jogerőre emelkedését követő 5 naptári napon belül postai átutalással, vagy közvetlenül a kirendeltség által vezetett házipénztárból kell kifizetni.
(6) A rendszeres pénzbeli ellátásokat postai utalással oly módon kell kifizetni, hogy legkésőbb az a tárgyhót követő hó 5. napján a jogosult számláján rendelkezésre álljon.
(7) A kifizetés módjáról és idejéről a hatáskör gyakorlója a jogosultságot megállapító határozatban rendelkezik.
Lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres települési támogatás
7. § (1) A képviselőtestület által átruházott hatáskörben a polgármester a szociálisan rászoruló személyek és családok részére az általuk lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség (továbbiakban: lakás) fenntartásával kapcsolatos rendszeres, létfenntartásukat legnagyobb mértékben veszélyeztető rezsiköltség viseléséhez lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres települési támogatást biztosít.
(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás áram, víz- és a gázfogyasztás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez, albérleti díjhoz, illetve a tüzelőanyag költségeihez használható fel.
(3) Lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres települési támogatásra való jogosultság szempontjából szociálisan részáruló
a) a kizárólag öregségi nyugdíjban, rehabilitációs, vagy rokkantsági ellátásban részesülő személyek által lakott családban élő, ha az egy főre jutó jövedelme nem haladja meg
aa) egyedül élő esetén a 140.000,-Ft-ot,
ab) többszemélyes család esetén a 120.000,-Ft-ot,
b) az a) pont alá nem tartozó
ba) egyedül élő esetén a 120.000,-Ft-ot,
bb) többszemélyes család esetén a 100.000,-Ft-ot,
c) és vagyonnal nem rendelkeznek.
(4) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres települési támogatás havi összege:
a) A (3) bekezdés aa) és ba) pontja esetén 3.000.- Ft.
b) a (3) bekezdés ab) és bb) pontja esetén 2.500.- Ft.
(5) E lakhatáshoz kapcsolódó támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet, és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.
(6) Az ellátásra való jogosultság a kérelem benyújtása hónapjának első napjától, egy év időtartamra kerül megállapításra.
(7) A lakhatáshoz kapcsolódó támogatás iránti kérelmet e rendelet 1., 2. és 3. melléklete szerinti nyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell:
a) kérelmező és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozóknak a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelméről szóló igazolását,
b) a kérelem benyújtását megelőző két hónapra vonatkozó, a létfenntartást legnagyobb mértékben veszélyeztető lakhatási kiadás megfizetésének igazolását (befizetési csekk, számla).
(8) A közüzemi díj költségviseléséhez megállapított támogatás természetbeni formában kerül megállapításra. A megállapított támogatás összege a tárgyhóhónapot követően havonta, minden hó 5. napjáig a közszolgáltató felé kerül átutalásra.
Ápoláshoz kapcsolódó rendszeres települési támogatás
8. § (1) A képviselőtestület által átruházott hatáskörében eljárva a polgármester ápoláshoz kapcsolódó rendszeres települési támogatást állapít meg annak a nagykorú személy részére, aki a 18. életévét betöltött, tartós beteg hozzátartozójának gondozását, ápolását végzi és amennyiben az alábbi együttes feltételeknek megfelel:
a) Az ápoló családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a 120.000,-Ft-ot,
b) Az ápolt családjában a kérelmezőn kívül helyzeténél fogva ápolásra, gondozásra alkalmas más személy nincs,
c) A kérelmező az ápolási, gondozási tevékenység ellátására alkalmas,
d) Az ápolót jövedelemszerzéssel járó munkája nem akadályozza ápolási kötelezettségének teljesítésében,
e) Az ápoló és az ápolt között tartási, életjáradéki, öröklési, vagy egyéb más tartási, gondozási, ápolási kötelezettséget érintő szerződéses jogviszony nem áll fenn,
f) Az ápolt, vagy az ápoló családjában a szociális törvény szerinti vagyon nincs.
(2) A hatáskör gyakorlója (1) bekezdésben meghatározottakon kívül ápoláshoz kapcsolódó rendszeres települési támogatást állapít meg annak a nagykorú személynek, aki házastársa szülője, nagyszülője, testvérét gondozza, ápolja feltéve, hogy az (1) bekezdés a)–f) pontjaiban meghatározott együttes feltételek fennállnak.
(3) Ha kérelmező keresőtevékenységet folytat, a támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a napi munkaidőről és a munkavégzés helyéről szóló igazolást, vagy kérelmező nyilatkozatát.
(4) Az ápoláshoz kapcsolódó rendszeres települési támogatás havi összege az ápolási díj központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszegének 80 %-a.
(5) Az ápoláshoz kapcsolódó rendszeres települési támogatás összege független az ápoltak számától.
(6) Az ápolási kötelezettség teljesítését szükség szerint, a jogosultság fennállását pedig kettő évente legalább egyszer felül kell vizsgálni.
(7) Nem állapítható meg ápoláshoz kapcsolódó rendszeres települési támogatás azon személynek,
a) akinek a családjában olyan másik személy él, aki jövedelemszerző tevékenységet nem folytat és az ápolt személy gondozására, ápolására képes,
b) akinek családjában az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelem a 120.000,-Ft-ot meghaladja,
c) akinek, illetve akinek családja tulajdonában az Szt.-ben meghatározott vagyonnál magasabb összegű vagyon van,
d) aki a kérelem benyújtását megelőzően rendszeres kereső tevékenységet nem végzett,
e) akinek a megengedett jövedelemszerzéssel járó tevékenységéből származó jövedelme (keresete) a mindenkori legkisebb munkabért meghaladja,
f) Ha az ápolt és az ápolási díj iránti kérelmet benyújtó között tartási, öröklési, életjáradéki szerződés, vagy egyéb más tartási, gondozási, ápolási kötelezettséget érintő szerződéses jogviszony nem áll fenn.
(8) A kérelmet e rendelet 1., 2. és 3. melléklete szerinti nyomtatványon kell benyújtani.
Az ápolást végző személy kötelezettségeinek nem teljesítése
9. § (1) Az ápoláshoz kapcsolódó rendszeres települési támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha az ápolást végző személy ápolási kötelezettségét nem teljesíti.
(2) Az ápoláshoz kapcsolódó kötelezettségek különösen az alábbiak:
a) az ápolt egészségi állapota szerinti ellátása,
b) az ápolt megfelelő élelmezése,
c) az ápolt és környezete tisztántartása, személyi higiéniájának biztosítása,
d) az ápolt orvosi vizsgálatra való eljutása, illetve orvosi vizsgálat saját lakáson történő lehetővé tétele,
e) rendszeres gyógyszerellátás, valamint
f) az ápolttal szembeni megfelelő bánásmód.
Gyógyszertámogatás
10. § (1) Az önkormányzat a szociálisan rászoruló személy részére – egészségi állapotának megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében – gyógyszertámogatással nyújt segítséget.
(2) A képviselőtestület által átruházott hatáskörében eljárva a polgármester kérelemre gyógyszertámogatást állapít meg annak, aki az alábbi együttes feltételeknek megfelel:
a) Családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg
aa) egyedül élő esetén a 140.000,-Ft-ot,
ab) többszemélyes család esetén a 120.000,-Ft-ot,
b) A kérelem benyújtását megelőző három naptári hónapban az egészségbiztosítási feladatokat ellátó illetékes szerv által igazolt, vényre kiállított gyógyszerek kérelmező által térített, vagy közgyógyellátás hiányában általa térítendő havi átlagos költsége eléri a 15.000.- Ft-ot,
és az Szt. szerinti vagyonnal nem rendelkezik.
(3) A Jogosultság iránti kérelmet e rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon kell a Kirendeltséghez benyújtani, melyhez mellékelni kell
a) a rendelet 2. melléklete szerinti jövedelem és 3. melléklete vagyonnyilatkozatot,
b) a kérelmező hozzájáruló nyilatkozatát, mely szerint a jogosultság megállapításához a 13. §. (2) bekezdés b) pontja szerinti igazolást az egészségbiztosítási feladatokat ellátó illetékes szerv kiadhatja a Kirendeltség számára.
(4) A támogatás havi összege
a) 15.000 – 20.000.- Ft. közötti gyógyszerköltség esetén havi 3.000.- Ft.
b) 20.000.- Ft. feletti gyógyszerköltség esetén havi 4.000.- Ft.
(5) Nem részesülhet gyógyszertámogatásban az, aki közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezik, vagy a közgyógyellátásra való jogosultság feltételeinek megfelel.
Vissza nem térítendő rendkívüli települési támogatás
11. § (1) A képviselőtestület által átruházott hatáskörében eljárva az önkormányzat polgármestere vissza nem térítendő rendkívüli települési támogatásban részesítheti azokat a személyeket, akik rendkívüli körülmény miatt időszakosan, vagy tartósan létfenntartásukat veszélyeztető élethelyzetbe kerültek, és önmaguk, valamint családjuk fenntartásáról más módon gondoskodni nem tudnak.
(2) Rendkívüli élethelyzetnek minősül, ha kérelmező vagy családjában az alábbiak szerinti körülmények valamelyike, vagy több körülmény egyidejűleg bekövetkezett:
a) kérelmező tartós betegsége, rokkantsága miatt jelentős jövedelem kiesés,
b) kérelmező, vagy kérelmezővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozók valamelyikének hirtelen fellépő, kórházi ápolást igénylő betegsége, magas gyógyszerköltsége, súlyos balesete,
c) kérelmező, vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának gyógyászati segédeszköz költsége,
d) kérelmezővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozó halála,
e) kérelmező, vagy kérelmezővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozók valamelyikének a munkáltató rendes felmondása által bekövetkezett munkanélkülisége,
f) lakhatást biztosító épületet elpusztító, vagy jelentős mértékben megrongáló, a rendeltetésszerű használatot akadályozó, vagy kizáró köztudomású elemi kár bekövetkezése, ezen okból a lakáshasználat jogának tényleges elvesztése, hajléktalanná válása,
g) bűncselekmény, vagy szabálysértés következtében elszenvedett létfenntartást veszélyeztető élethelyzet,
h) önhibáján kívül legfeljebb három havi közüzemi díjhátralékot önerőből történő kiegyenlítésének anyagi nehézsége,
i) rendszeres pénzellátás késedelmes kifizetése a jogosultság megállapításának elhúzódása miatt,
j) kérelmező saját háztartásában nevelt gyermekei beiskolázási költségeinek biztosítása, támogatása,
k) kérelmező átmeneti nevelésbe vett gyermekének családjával való kapcsolattartása, a gyermek fogadásának előkészítése, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadás biztosításának nehézsége.
(3) A vissza nem térítendő, eseti jellegű rendkívüli települési támogatásra irányuló kérelmet a kirendeltségen kell benyújtani e rendelet 1., 2. és 3. mellékletei szerinti nyomtatvány felhasználásával.
(4) A (2) bekezdésben felsorolt esetekben csatolni kell a rendkívüli élethelyzetnek megfelelő, a rendkívüli élethelyzet fennállására vonatkozó igazolást.
(5) Kérelmező akkor tekintendő létfenntartást veszélyeztető, időszakosan, vagy tartósan fennálló létfenntartási gondokkal küzdőnek, ha a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg
a) egyedül élő személy esetén a 120.000,-Ft-ot,
b) több személyes családban élő esetén a 140.000,-Ft-ot
(6) A vissza nem térítendő eseti jellegű rendkívüli települési támogatás összege legalább 5.000.- Ft., de legfeljebb 40.000.- Ft. A 40.000.- Ft. feletti támogatás összegének megállapítása a képviselőtestület hatáskörébe tartozik.
(7) A vissza nem térítendő támogatás pénzbeli és természetbeni ellátásként egyaránt megállapítható.
(8) Természetben nyújtott támogatási forma:
a) élelmiszer csomag,
b) tüzelő biztosítása,
c) tankönyv és tanszervásárlás támogatása,
d) tandíj fizetés támogatása,
e) gyermekintézményben étkezési térítési díjak részben, illetve teljes egészében való kiegyenlítése,
f) közüzemi számla részben, vagy teljes egészében történő kiegyenlítése,
g) családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás,
h) építőanyag, szakember számla részben, vagy teljes egészében való kiegyenlítése.
(9) Indokolt esetben a vissza nem térítendő támogatásban részesített személy kötelezhető a támogatás felhasználásáról történő elszámolásra. Ebben az esetben a támogatás felhasználásának céljára, az elszámolás módját, határidejét a határozatban rögzíteni kell.
(10) Ugyanazon gyógyászati segédeszköz megvásárlásához újabb eseti jellegű rendkívüli, vissza nem térítendő támogatás megállapítására a kihordási idő lejártát követően, de évente legfeljebb egy alkalommal van lehetőség.
(11) Nem állapítható meg vissza nem térítendő eseti jellegű rendkívüli települési támogatás, ha
a) kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja a 12. § (5) bekezdésében meghatározott mértéket, vagy
b) kérelmező, illetve valamely ellátásra való jogosultságnál figyelembe vehető családtagja aktív korú nem foglalkoztatott és az állami foglalkoztatási szervnél, vagy egyéb más arra jogosult szervnél regisztrálási, együttműködési kötelezettségének felhívás ellenére sem tesz eleget, vagy
ba) közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát a munkáltató azonnali hatályú felmondással szüntette meg, vagy
bb) az önkormányzat, illetve az állami foglalkoztatási szerv által a kérelem benyújtását követően felajánlott az un. foglalkoztatási törvény szerinti megfelelő munkalehetőséget nem fogadja el,
c) kérelmező, illetve az ellátásra való jogosultságnál figyelembe vehető családtagja részére korábban megállapított támogatást nem rendeltetésének megfelelően használta fel, a határozatban előírt elszámolási kötelezettségét nem teljesítette,
d) adott gazdálkodási évben a vissza nem térítendő rendkívüli települési támogatás céljának megfelelő rendszeres pénzbeli, vagy természetbeni ellátásban részesül.
(12) Nem részesülhet gyógyászati segédeszköz támogatásban az, aki közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezik, vagy a közgyógyellátásra való jogosultság feltételeinek megfelel.
A nevelési év kezdetéhez, illetve a tanévkezdés költségeihez nyújtott rendkívüli települési támogatás1
11/A. § (1) Az Önkormányzat Képviselő-testülete a gyermeket nevelő családok részére a nevelési év kezdetéhez, illetve a tanévkezdés költségeihez nyújtott rendkívüli települési támogatást állapíthat meg a Kallósd község közigazgatási területén a nevelési év, illetve a tanév első napjának időpontjában lakóhellyel rendelkező
a) óvodába járó gyermekek részére,
b) általános iskolás tanulók részére,
c) középfokú oktatásban nappali tagozaton résztvevő tanulók részére,
d) a felsőoktatásban nappali tagozaton első diplomás alap- vagy mesterképzésben részt vevő hallgatók részére.
(2) A támogatás összegéről - az Önkormányzat teherbíró képességét figyelembe véve - a Képviselő-testület határozattal dönt.
(3) Amennyiben a Képviselő-testület támogatás megállapításáról dönt, a támogatás a nevelési év kezdetét követő legkésőbb 60 napon belül kerül kifizetésre.
(4) A tankötelezettséggel nem érintett tanuló, vagy hallgató tanulói jogviszonyának fennállását a képző intézmény által kiállított igazolással kell bizonyítania.
(5) A támogatásban csak az a kérelmező részesíthető, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nettó 300.000 forintot.
(6) A támogatás iránti kérelem benyújtására a kiskorú törvényes képviselője, vagy a nagykorú gyermek jogosult.
(7) A vissza nem térítendő, eseti jellegű rendkívüli települési támogatásra irányuló kérelmet a kirendeltségen kell benyújtani e rendelet 4., 2. és 3. mellékletei szerinti nyomtatvány felhasználásával.
Halálesethez kapcsolódó rendkívüli települési támogatás
12. § (1) A képviselőtestület által átruházott hatáskörében eljárva az önkormányzat polgármestere temetési segélyt állapít meg – a hadigondozásról szóló törvény alapján temetési hozzájárulásban részesülő kivételével – annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott és családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a 120.000,-Ft-ot, egyedül élő esetén a 140.000,-Ft-ot.
(2) A temetési segély iránti kérelmet e rendelet 4. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, melyhez mellékelni kell:
a) a rendelet 2. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, valamint a jövedelemigazolásokat,
b) az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát, kivéve ha a halálesetet Zalabér településen anyakönyvezték,
c) a temetés költségeiről – a kérelmező, vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát.
(3) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségét a képviselőtestület 400.000.- Ft-ban határozza meg.
(4) A temetési segély összege egyszeri 30.000.- Ft-nál kevesebb nem lehet. A 40.000.- Ft. feletti segély megállapítása a képviselőtestület hatáskörébe tartozik.
(5) A megállapított temetési segély összegét, vagy a kérelem elutasításának tényét az erről szóló határozat számával együtt a temetési számlára rá kell vezetni és a számlát a kérelmezőnek vissza kell juttatni.
(6) Nem állapítható meg temetési segély, ha
a) a kérelmet a temetési számla kiállításától számított 3 hónap után nyújtják be,
b) a temetés számlával igazolt költsége a 500.000.- Ft-ot meghaladja,
c) az elhunyt eltemettetéséhez az önkormányzat már hozzájárult,
d) az elhunyt eltemetése közköltségen történt,
e) az eltemetésre tartási, vagy öröklési szerződésben vállalt kötelezettség alapján került sor,
f) ha az eltemettető az elhunyt által kötött életbiztosítás kedvezményezettje, és a biztosítás összege meghaladja a temetés költségét,
g) aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. tv. alapján temetési hozzájárulásban részesül,
h) ha kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja az (1) bekezdés szerinti jövedelemhatárt.
Köztemetés
13. § (1) Átruházott hatáskörében eljárva a polgármester gondoskodik az Szt. 48. §-ában, valamint az Szvhr-ben meghatározott rendelkezések figyelembevételével az elhunyt személy közköltségen való eltemettetéséről.
(2) Közköltségen elsősorban a helyben szokásos legolcsóbb temetés rendelhető meg.
(3) Közköltségen történő eltemetés temetkezési helye elsősorban a haláleset helye szerinti köztemető.
(4) A hatáskör gyakorlója kegyeleti okokból kivételesen indokolt esetben a köztemetés költségei között elszámolhatóan engedélyezheti a lakóhely szerinti köztemetőben történő eltemettetést.
(5) A (2)–(3) bekezdésekben foglaltaktól indokolt esetben el lehet térni, de az ezzel járó jelentősebb többletköltségeket az önkormányzat nem vállalja fel.
(6) Az önkormányzat polgármestere a köztemetés költségeinek megtérítését teljes mértékben elengedi, ha az eltemettetésre köteles személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem a 75.000,-Ft-ot, egyedül élő esetén 90.000,-Ft-ot nem éri el, kivéve, ha
a) az elhunyt életbiztosítással rendelkezett, melynek kedvezményezettje az eltemettető és a biztosítás összege eléri, vagy meghaladja a temetés költségét,
b) az elhunyt hagyaték alá tartozó ingó és ingatlan vagyonnal rendelkezett, melynek részben, vagy egészben kedvezményezettje az eltemettető.
(7) A köztemetés költségeinek megtérítésére a hatáskör gyakorlója indokolt esetben részletfizetés engedélyezhet.
(8) A kérelmet e rendelet 1., 2. és 3. melléklete szerinti nyomtatványon kell benyújtani.
Étkeztetés
14. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen
a) koruk,
b) egészségi állapotuk,
c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,
d) szenvedélybetegségük, vagy
e) hajléktalanságuk miatt és családjukban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg egyedül élő esetén a 220.000,-Ft-ot, több személyes család esetén a 200.000,-Ft-ot.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában
a) Életkora miatt rászoruló az a személy, aki 65. életévét betöltötte.
b) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személy, aki a háziorvos, vagy a kezelőorvos igazolása szerint önmaga ellátásáról mozgásában korlátozottsága, krónikus, vagy akut megbetegedése miatt önmaga ellátásáról részben, vagy teljesen gondoskodni nem tud.
c) Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki önmaga ellátására részben képes és fogyatékosságát e rendeletben meghatározott módon igazolja.
d) Pszichiátriai betegsége, vagy szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes.
e) Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személy, aki bejelentett lakóhellyel nem, vagy csak településszintű lakóhellyel rendelkezik.
(3) Szociálisan rászoruló az a személy, aki a (2) bekezdés szerinti feltételek valamelyikének megfelel, és aki tartási, öröklési, életjáradéki szerződést, vagy egyéb tartási, gondozási, ápolási kötelezettséget érintő bármilyen jellegű szerződéses jogviszonyt nem létesített, jogügyletet nem kötött.
(4) Az étkeztetést – amely legalább napi egyszeri meleg élelmezést jelent – az önkormányzat képviselőtestülete beszerzés/közbeszerzési eljárás keretében kiválasztott szolgáltató bevonásával, meleg étel vásárlásával biztosítja
a) elviteli lehetőséggel,
b) indokolt esetben házhoz szállítással.
(5) Az étkeztetésre való jogosultság iránti kérelmet jelen rendelet 6. mellékletét képező nyomtatványon a (2) bekezdés szerinti szociális rászorultságot igazoló iratokkal, a 2. mellékletét képező jövedelemnyilatkozattal, jövedelemigazolásokkal együtt a kirendeltséghez kell benyújtani, az alábbiak szerint:
a) Az életkort bármely érvényes személyazonosság igazolására alkalmas okmány bemutatásával, vagy másolatával,
b) Az egészségi állapotot a háziorvos, vagy kezelőorvos, vagy a szakorvos által kiállított igazolással,
c) A fogyatékosságot
ca) a fogyatékossági ellátást megállapító, vagy a folyósítását igazoló határozattal, vagy más okirattal, vagy
cb) a fogyatékossági ellátás alapjául szolgáló, a fogyatékosság fennállását igazoló szakvéleménnyel,
d) a pszichiátriai és szenvedélybetegséget a pszichiáter, vagy neurológus szakorvos pszichiátriai betegség fennállásáról szóló szakvéleményével,
e) a hajléktalanságot kérelmező lakcímének igazolására szolgáló hatósági igazolványával, hatósági igazolvány hiányában személyes nyilatkozattal lehet igazolni.
(6) Az étkeztetéssel kapcsolatos ellátás hatáskörének gyakorlója átruházott hatáskörében eljárva az önkormányzat polgármestere.
(7) Meg kell szüntetni az étkeztetésre való jogosultságot, ha az ellátásra való jogosultság feltételei már nem állnak fenn, vagy ha azt az igénybevevő kéri, vagy a szolgáltatást igénybe vevő meghalt.
Házi segítségnyújtás
15. § (1) Az önkormányzat képviselőtestülete a Szt. 63. §-ában szereplő házi segítségnyújtás alapszolgáltatást feladat-ellátási szerződés keretében a Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete (8900 Zalaegerszeg, Dísz tér 7.) útján biztosítja.
(2) A szolgáltatás igénybevétele iránti kérelmeket a Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezeténél (8900 Zalaegerszeg, Dísz tér 7.), vagy a kirendeltségnél lehet benyújtani.
Családsegítés
16. § (1) Az önkormányzat képviselőtestülete a Szt. 64. §-ában szereplő családsegítést, mint szociális alapszolgáltatást a Zalaszentgróti Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központtal (8790 Zalaszentgrót, Batthyány utca 32.) kötött intézményfenntartó társulásban való részvétel alapján biztosítja.
(2) A családsegítés alapszolgáltatási igényt a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási központnál lehet benyújtani.
Közösségi ellátások
17. § (1) Az önkormányzat képviselőtestülete a Szt. 65/A. §-ában szereplő közösségi ellátás alapszolgáltatást feladat-ellátási szerződéssel a Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete (8900 Zalaegerszeg, Dísz tér 7.) útján biztosítja.
(2) A közösségi ellátás alapszolgáltatás iránti kérelmet a Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezeténél (8900 Zalaegerszeg, Dísz tér 7.) lehet benyújtani.
Támogató szolgáltatás
18. § (1) Az önkormányzat képviselőtestülete az Szt. 65/C. §-a szerinti támogató szolgáltatás alapszolgáltatást feladat-ellátási szerződéssel a Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete útján (8900 Zalaegerszeg, Dísz tér 7.) biztosítja.
(2) A támogató alapszolgáltatás iránti igényt a Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete Fogyatékkal Élők Támogató Szolgálatánál (8900 Zalaegerszeg, Dísz tér 7.) lehet benyújtani.
A szociális alapszolgáltatásokért fizetendő térítési díj
19. § (1) E rendelet 22. §-ában szabályozott étkeztetés alapszolgáltatás biztosításáért térítési díjat kell fizetni.
(2) A rendelet 5. melléklete szerinti étkeztetés intézményi térítési díját az önkormányzat képviselőtestülete figyelemmel a szolgáltatási önköltség mértékére, legkésőbb minden év április 1. napjáig állapítja meg.
(3) Az étkezésért személyi térítési díjként a (2) bekezdésben szabályozott intézményi térítési díj
a) 100 %-át köteles fizetni, akinek a havi nettó jövedelme meghaladja a 140.000,-Ft-ot,
b) 80 %-át köteles fizetni, akinek a havi nettó jövedelme nem haladja meg a 140.000,-Ft-ot,
c) Ingyenes étkeztetésben kell részesíteni azt, aki semmiféle jövedelemmel nem rendelkezik.
(4) Az étel házhozszállítását a képviselőtestület a falugondnoki szolgálat keretében, térítésmentesen biztosítja.
(5) A megállapított személyi térítési díj és az igénybevett étkezések számának szorzata alapján megállapított étkezésért fizetendő havi személyi térítési díjat havonta utólag, a tárgyhót követő hónap 10. napáig kell befizetni az önkormányzat költségvetési számlájára.
(6) Az étkezésért megállapított személyi térítési díjak összegét évente június 30. napjáig felül kell vizsgálni. A térítési díj felülvizsgálata során megállapított új személyi térítési díjat a felülvizsgálatot követő hónap első napjától kell érvényesíteni.
(7) Az egyéb szociális alapszolgáltatások (házi segítségnyújtás, családsegítés, közösségi ellátások, támogató szolgáltatás) igénybevételéért fizetendő térítési díjak vonatkozásában a szolgáltatást biztosító és szolgáltatásra jogosult között létrejött szerződésben foglaltak az irányadók.
Gyermekétkeztetés
20. § (1) Az önkormányzat természetbeni ellátásként a gyermek életkorának megfelelő gyermekétkeztetést:
a) a fenntartásában lévő Zalabéri Kastélykert Óvodában, és az állami intézményfenntartó központ által fenntartott Zalabéri Általános Iskolában intézményi gyermekétkeztetés formájában, valamint
b) a szünidei gyermekétkeztetést vásárolt élelmezés útján biztosítja.
(2) E rendelet (1) bekezdés a) pontjában meghatározott gyermekétkeztetésért a nyersanyagnorma szerinti térítési díjat kell fizetni. Az intézményi térítési díj mértékét az önkormányzat képviselőtestülete e rendelet 7. melléklete szerint állapítja meg.
(3) A szülő vagy a gondozó által fizetendő térítési díjat az intézmény vezetője állapítja meg, és erről a szülőt/gondozót az ellátás megkezdésekor, de legkésőbb az ellátás igénybevételétől számított 30 napon belül értesíti.
(4) A térítési díjat egy havi időtartamra, előre kell megfizetni.
(5) Az önkormányzat az (1) bekezdés a) pontjában szereplő intézményi térítési díj tekintetében a Gyvt. 21/B. §-ában biztosított normatív kedvezményeken és mentességeken kívül további kedvezményt, mentességet nem biztosít.
(6) Az önkormányzat az (1) bekezdés b) pontjában szereplő szünidei gyermekétkeztetés keretében a Gyvt. 21/C. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek részére ingyenesen biztosít déli meleg főétkezést.
Gyermekjóléti szolgáltatás
21. § (1) A gyermekjóléti szolgáltatást az önkormányzat a Zalaszentgrót és Környező Települések Intézményfenntartó Társulása (8790 Zalaszentgrót, Dózsa György utca 1.) által fenntartott Zalaszentgróti Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ (8790 Zalaszentgrót, Batthyány utca 32.) (továbbiakban: központ) útján biztosítja.
(2) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes. A szolgáltatást a szülő, más törvényes képviselő kérelmére, illetve a Gyvt. 17. § (1) bekezdésében felsoroltak, valamint a jegyző, a gyámhivatal, vagy bármely állampolgár – a gyermek veszélyeztetettségére utaló – jelzése alapján végzi. A kérelmet előterjeszteni, illetve jelzést tenni közvetlenül a központ vezetőjénél lehet.
(3) Az ellátás biztosítását a központ vezetőjének intézkedése alapozza meg.
(4) A gyermekjóléti központ részletes feladatait a Gyvt. 39-40. §-ai határozzák meg.
Gyermekek napközbeni ellátása
22. § (1) Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátását a fenntartásában lévő Zalabéri Kastélykert Óvodában (8798 Zalabér, Hunyadi János utca 2.), és szorgalmi időszakban az állami intézményfenntartó központ által fenntartott Zalabéri Általános Iskolában (8798 Zalabér, Hunyadi János utca 2.) napközis foglalkozás formájában biztosítja.
(2) Az óvodai ellátás, illetve az általános iskolában biztosított napközis ellátás keretébe tartozó szolgáltatások közül csak az étkezésért kell térítési díjat fizetni.
(3) Az óvodai ellátás, iskolai napközis foglalkozás igénybevételére a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) A gyermekek napközbeni ellátása iránti kérelmeket az intézmények vezetőihez kell benyújtani.
23. § Ez a rendelet 2023. július 1-jén lép hatályba.
24. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszíti Zalabér Község Önkormányzat Képviselő-testületének a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról, a helyi szociális szolgáltatásokról, valamint a gyermekjóléti ellátásokról szóló 6/2021. (VII.19.) önkormányzati rendelete.
Az „A nevelési év kezdetéhez, illetve a tanévkezdés költségeihez nyújtott rendkívüli települési támogatás” alcímet (11/A. §-t) a Zalabér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (IX. 12.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.