1. § (1) A rendelet hatálya Zalaszántó község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet használni, építmény elhelyezésére felhasználni, telket alakítani, építés alapjául szolgáló tervet elkészíteni, továbbá építési tevékenységet folytatni az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK), valamint e rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes alkalmazásával, azok előírásainak megfelelően szabad.

(3) A rendelet mellékletei a következők:

2. § E rendelet alkalmazásában

3. § Az övezetek és építési övezetek területén minden építményt a környezettel, a településképpel összhangban kell létesíteni és fenntartani. Az övezet területének a meglévő állapothoz illeszkedő szabályozása esetén az övezetek rendeltetésének megfelelően, a helyszíni adottságokat figyelembe véve úgy kell eljárni, hogy a létesítmény ne zavarja a szomszédos telkek és építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használhatóságát, illeszkedjen a környezet és a környező beépítés természeti és építészeti adottságaihoz. Az építészeti adottságokhoz és környezethez történő illeszkedés során figyelembe kell venni a környezetben kialakult épülettömeg nagyságát, arányait és az épület terepre illesztését. Az övezet területének jelentős megújulása, vagy a beépítés intenzitásának változása esetén járuljon hozzá a táj- és településkép esztétikus, a kor építészeti szellemének megfelelő és minőségi alakításához.

4. § (1) Új épületet elhelyezni, meglévő épületet bővíteni az övezetre és építési övezetre meghatározott beépíthetőségi feltételeknek megfelelő telekméret esetén, építési övezet területén a szabályozási terv és építési szabályzat által meghatározott feltételek szerint kialakított építési telken lehet.

(2) A telek beépíthető, ha az övezet szabályozásában meghatározott beépíthető legkisebb telekszélességgel rendelkező terület a tervezett főépítmény számára rendelkezésre áll úgy, hogy az épület elhelyezése az övezet területére vonatkozó illeszkedés és építési vonal szabályának megfelel.

(3) A főépítmény az építési hely azon részén helyezhető el, illetve bővíthető, ahol az övezet szabályozásában meghatározott legkisebb telekszélesség biztosított.

(4) Az övezetek és építési övezetek területén főépítményt elhelyezni

(5) Az övezetek és építési övezetek területén főépítményt elhelyezni az építési vonallal és előkert méretével nem szabályozott területek esetében illeszkedve a környezet beépítéséhez, vagy kialakult környezet hiányában a szabályozási tervben egyéb módon nem szabályozott helyeken az OTÉK-ban meghatározottak szerint lehet.

(6) Szomszédos telken lévő épületek között a megengedett legkisebb távolság az OTÉK-ban meghatározott telepítési távolság, a tűztávolság és a beépítési módnak megfelelő oldalkert mérete közül a legnagyobb. Az oldalkert legkisebb szélessége, amennyiben az övezeti előírás eltérően nem rendelkezik, nem lehet kisebb

(7) A hátsókert legkisebb mélysége nem lehet kisebb

(8) Azon meglévő beépítések esetében,

(9) Építési övezetben a hátsókert területén épület telekhatároktól számított 1,5 méteren belül a telekhatár irányába csak tűzfallal alakítható ki. A szomszédos telekre néző homlokzatmagassága legfeljebb 3,5 m lehet.

5. § (1) A már beépült telkek a (2) - (5) bekezdésben rögzítettek kivételével nem megoszthatók, ha az osztás eredményeként a keletkező telkek mérete, beépítettsége és a zöldfelület minimális mértéke a szabályozási előírások által megengedett mértékeknek nem felel meg.

(2) Az övezetek és építési övezetek területén a kialakítható telekméretnél kisebb meglévő telkek összevonhatók, telekhatár rendezés kedvezőbb telekalakulat létrehozása esetén végrehajtható, illetve szabályozási vonallal érintett terület leválasztható abban az esetben is, ha az így létrejövő telek méretei nem érik el a kialakítható legkisebb méretet. A telek beépíthetőségének meghatározása során a telkek összevonásával, telekhatár rendezéssel, illetve útszabályozással létrejövő területet meglévő telekként kell kezelni, és a telek beépítési lehetőségének megállapításakor a beépíthető legkisebb telekre vonatkozó szabályozást kell alkalmazni.

(3) Az övezet határa kötelezően kialakítandó telekhatár. A szabályozási terven jelölt övezethatárhoz képest a telekhatár eltérően is kialakítható, amennyiben a telek használata, művelési ág határának elhelyezkedése, a kialakuló telkek övezeti előírás szerinti megfelelősége indokolja, továbbá a tervezett telekhatár elhelyezkedése a szabályozási terven megfogalmazott településrendezési szándéknak megfelel.

(4) Több övezetet tartalmazó tömb esetén a szabályozási tervben jelölt övezethatár mentén a telekalakítás végrehajtható abban az esetben is, ha az így létrejövő telkek területe nem éri el az övezetre előírt kialakítható legkisebb telek területét, de az a beépíthető legkisebb telek területét eléri.

(5) A falusias lakóterületek területén meglévő, két szemközti oldalán úttal határolt, a kialakítható legkisebb telekszélesség méreténél keskenyebb telek keresztirányban megosztható, ha a megosztott telkeken a beépíthető legkisebb telekszélesség biztosított. Saroktelkek az előzőek szerint akkor megoszthatók, ha az építési hely legalább 9 méter széles.

(6) Közművek műtárgyainak telkei bármely övezetben – az övezeti előírásoktól függetlenül – kialakíthatóak.

(7) A szabályozási tervben meghatározott szabályozási vonal esetén a telekhatár a kialakult állapot figyelembe vétele mellett, geodéziai felméréssel pontosítva a szabályozási vonaltól kis mértékben eltérően is kialakítható, ha a létrejövő állapot nem ellentétes a szabályozásban megfogalmazott célokkal és a kialakuló állapot a közterület helyigényének megfelel.

(8) Út számára telket kialakítani, meglévő út telkét módosítani a szabályozási tervben meghatározottak szerint lehet. A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen, a különleges mezőgazdasági üzemi területen, továbbá a mezőgazdasági és erdő területeken a szabályozási terven nem jelölt tömbön belüli út megszüntethető, illetve új út kialakítható a közlekedés várható igényeinek és szakmai szabályainak figyelembevételével. A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági és a különleges mezőgazdasági üzemi területeken a szabályozási terven nem jelölt új út minimális szélessége 12 m. A mezőgazdasági és erdő területeken az új út minimális szélessége 6 m.

(9) Építési telket érintő szabályozási vonal esetén az út számára leválasztott területet közforgalom számára megnyitott útként kell kialakítani, és az ingatlan nyilvántartásba bejegyeztetni.

(10) Az övezetek és építési övezetek területén a kialakítható telkek megengedett legkisebb szélességét

6. § Telektömbök belső feltárására, annak kiszolgálására magánút alakítható ki az alábbi feltételek biztosítása mellett.

7. § (1) A település közigazgatási területén található országos mellékutak külterületi szakaszai mellett 50 m-es, az országos főutak külterületi szakaszai mellett 100 m-es védőtávolság jelölt a szabályozási terven. A védőtávolságokra a közúti közlekedésről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A vízgazdálkodási - mederkezelési, karbantartási - szakfeladatok elvégzéséhez a vizek és közcélú vízi-létesítmények mentén a parti sávot kell biztosítani, melynek területére a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló magasabb szintű jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni. A parti sáv szélessége az állami tulajdonú vízfolyások, tavak, tározók és holtágak mentén a partvonaltól számított 6 méterig, a nem állami tulajdonba tartozó vizek és közcélú vízi-létesítmények partvonalától számított 3 méterig terjed.

(3) A meglévő villamos közművek részére a szabályozási terv védősávokat - biztonsági övezeteket - állapít meg, melynek területére a villamosművek, valamint a termelői, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről szóló magasabb szintű jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A gázvezetékek nyomvonalára, valamint a nyomásszabályzó állomásokra vonatkozóan a szabályozási terv védősávokat - biztonsági övezetet - állapít meg, melyek területére a Gáz Műszaki Biztonsági Szabályzatban megfogalmazott korlátozások vonatkoznak.

(5) A vízvezetékek és szennyvíz-vezetékekre vonatkozóan a szabályozási terv védősávokat, biztonsági övezetet állapít meg, melyek területére a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi-létesítmények védelméről szóló magasabb szintű jogszabályban megfogalmazott korlátozások vonatkoznak.

8. § Új épület építése, meglévő épület átalakítása, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása esetén - ha annak rendeltetéséhez ivóvízfelhasználás szükséges – az üzemben lévő és csatlakozási lehetőséggel rendelkező kommunális ivóvízhálózat rendelkezésre állása esetén a hálózatra való rákötés kötelező, annak hiányában egyedi megoldás alakítható ki.

9. § (1) Új épület építése, meglévő épület átalakítása, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása esetén, ha annak rendeltetése során szennyvízkibocsátás történik, akkor

(2) Tisztítatlan szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos.

(3) Külterületen szennyvízcsatorna-hálózattal nem rendelkező telkek esetében, ha a szükséges közhálózati csatlakozást 200 m-en belül nem lehet elérni, és a napi keletkező szennyvíz mennyisége

10. § (1) Beépítésre szánt területen történő új fejlesztések esetén a közcélú 0,4 kV-os és 22 kV-os elektromos ellátó hálózat a környezeti adottságok mérlegelésével, lehetőség szerint földkábeles hálózattal kerülhet kiépítésre.

(2) Új fejlesztés esetén beépítésre szánt területen új transzformátor állomás létesítése oszlopra helyezett szerkezettel nem létesíthető, azt kompakt transzformátor-állomásként kell megvalósítani.

(3) Beépítésre szánt területen új villamosenergia hálózati csatlakozást földkábeles formában kell kiépíteni akkor is, ha a közhálózat föld feletti elhelyezésű.

11. § Az új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához az építmény telkén minden lakás és minden üdülő önálló rendeltetési egység után 1 db személygépkocsi számára kell elhelyezést biztosítani.

12. § (1) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetével érintett telkeken új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a meglévő beépítéshez igazodva történhet. Csarnok nem helyezhető el.

(2) Ökológiai hálózat pufferterületének övezetével érintett telkeken csarnok nem helyezhető el.

(3) A telken belül zöldfelületként kialakítandó területet biológiailag aktív felületként növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani.

(4) A telken belül zöldfelületként megtartandó területrészként jelölt területeken a zöldfelületet természetes állapotában meg kell tartani.

13. § (1) A település területén található nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a szabályozási terv jelöli.

(2) Az országos műemléki védettséggel rendelkező épületet, valamint amennyiben van, műemléki környezetét a szabályozási terv jelöli.

(3) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket érintő, földmunkával járó tevékenység, a műemléket, és a műemléki környezetet érintő építés és fenntartás során a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló magasabb szintű jogszabályban meghatározottak szerint kell eljárni.

(4) A műemléki környezet területén épületet átalakítani, bővíteni, új épületet építeni csak a környezet műemléki jellegének figyelembevételével és megtartásával, ahhoz illeszkedően lehet.

14. § (1) A Natura 2000 európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területeken a használatmódosítás és építés csak a természetvédelmi hatósággal egyeztetve a Natura 2000 területekre vonatkozó előírások szerint történhet.

(2) Az országos ökológiai hálózat mag-, folyosó- és pufferterületén területet felhasználni a magasabb szintű jogszabállyal összhangban úgy szabad, hogy a területhasználat az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget ne károsítsa, illetve a természeti értékeket ne veszélyeztesse.

(3) A felszíni vizek mederrendezésénél a természetes vízparti vegetáció, valamint a természetes élőhelyek védelmét a kivitelezés és a végleges területfelhasználás során egyaránt biztosítani kell.

15. § (1) Bármely építési övezetben az ingatlan tulajdonosa köteles a területére hullott csapadékvizet a környezetének károsítása nélkül elvezetni vagy elszikkasztását, illetve elhelyezését biztosítani.

(2) A csapadékvíz-elvezető rendszerbe csak olyan csapadékvizek vezethetők, melyek vízminősége kielégíti a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló rendelet 1. vízminőségi területei kategória szerinti előírásokat.

(3) Telekről csapadékvizet a közterületi befogadóba csak az utcai járdaszint alatt szabad kivezetni.

(4) Az ingatlan tulajdonosa vagy a vízelvezető rendszer kezelője köteles a területén lévő vízelvezető rendszer megfelelő karbantartására.

(5) Falusias lakó- és kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen új főépület építése esetén az adott ingatlan minden egyes 50 m² burkolt és beépített felületére számítva legalább 0.5 m³ nagyságú csapadékvíz-tárolót/szikkasztót kell elhelyezni, mely biztosítja a csapadékvíz visszatartását.

16. § (1) Az Lf-1, Lf-2, Lf-3, és Lf-4 jelű falusias lakóterület lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az Lf-1, Lf-2, Lf-3, és Lf-4 jelű falusias lakóterület telkein – az (1) bekezdésben foglaltakon túl - a 3. melléklet szerinti önálló rendeltetési egységeket tartalmazó épületek, melléképítmények és egyéb építmények helyezhetők el.

(3) Az Lf-1, Lf-2, Lf-3 és Lf-4 jelű falusias lakóterület telkein a telekalakítási és beépítési szabályokat a 2. melléklet táblázata tartalmazza.

(4) Az Lf-1 és Lf-2 jelű falusias lakóterületeken az előkert legkisebb mélységét, ahol az építési vonallal nem szabályozott, a kialakult állapot szerint kell meghatározni.

(5) Az Lf-3 jelű falusias lakóterületen az előkert legkisebb mélysége 5 méter.

(6) Az Lf-4 jelű falusias lakóterületen az előkert legkisebb mélysége, ahol az építési vonallal nem szabályozott, 10 méter.

17. § (1) A Vt-1, Vt-2 és Vt-3 jelű településközpont vegyes terület a település működését biztosító, a lakórendeltetést nem zavaró, jellemzően vegyes rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A Vt-1, Vt-2 és Vt-3 jelű településközpont vegyes terület telkein – az (1) bekezdésben foglaltakon túl - a 3. melléklet szerinti önálló rendeltetési egységeket tartalmazó épületek, melléképítmények és egyéb építmények helyezhetők el.

(3) A Vt-1, Vt-2 és Vt-3 jelű településközpont vegyes terület telkein a telekalakítási és beépítési szabályokat a 2. melléklet táblázata tartalmazza.

18. § (1) A Kmü-1 és Kmü-2 jelű különleges mezőgazdasági üzemi terület mezőgazdasági, állattartó és tároló építmények, egyéb gazdasági építmények, valamint a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás elhelyezésére szolgál.

(2) A Kmü-1 és Kmü-2 jelű különleges mezőgazdasági üzemi terület telkein – az (1) bekezdésben foglaltakon túl - a 3. melléklet szerinti önálló rendeltetési egységeket tartalmazó épületek, melléképítmények és egyéb építmények helyezhetők el.

(3) A Kmü-1 és Kmü-2 jelű különleges mezőgazdasági üzemi terület telkein a telekalakítási és beépítési szabályokat a 2. melléklet táblázata tartalmazza.

(4) A Kmü-1 és a Kmü-2 jelű különleges mezőgazdasági üzemi területen

(5) A Kmü-2 jelű különleges mezőgazdasági területen az előkert és a hátsókert legkisebb mélysége 0 méter.

19. § (1) A Ktu jelű különleges turisztikai terület vendéglátó és szálláshely szolgáltató épület, valamint ezekhez kapcsolódó kiszolgáló építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A Ktu jelű különleges turisztikai terület telkein – az (1) bekezdésben foglaltakon túl - a 3. melléklet szerinti önálló rendeltetési egységeket tartalmazó épületek, melléképítmények és egyéb építmények helyezhetők el.

(3) A Ktu jelű különleges turisztikai terület telkein a telekalakítási és beépítési szabályokat a 2. melléklet táblázata tartalmazza.

(4) A Ktu jelű különleges turisztikai területen csarnok nem helyezhető el.

20. § (1) A közúti közlekedési terület az országos és a helyi közút, a kerékpárút, a gépjármű-várakozóhely (parkoló), a járda és gyalogút (sétány), köztér, mindezek csomópontja, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi építményei, a közúti közlekedés, továbbá a közmű és a hírközlés építményei elhelyezésére szolgál.

(2) A közúti közlekedési területen az utak és közművek építményeit az utak közlekedési szerepkörétől és a rendelkezésre álló területtől függően a 4. melléklet szerinti mintakeresztszelvények figyelembevételével kell kialakítani.

(3) Az utak kategória szerinti besorolását, a hálózat közlekedési hierarchiáját, a szabályozási szélességeket az 5. és a 6. melléklet tartalmazza.

21. § A Közm jelű közműelhelyezési terület a közműellátás építményei elhelyezésére szolgál. A területen elhelyezhető épület a közműellátás céljára szolgáló rendeltetést tartalmazhat.

22. § (1) A Zkp jelű közpark zöldterület állandóan növényzettel fedett közterület, amely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést és testedzést szolgálja.

(2) A Zkp jelű közpark zöldterületen a 3. melléklet szerinti önálló rendeltetési egységeket tartalmazó épületek, melléképítmények és egyéb építmények helyezhetők el.

23. § (1) A Zkk jelű közkert zöldterület állandóan növényzettel fedett közterület, amely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést és testedzést szolgálja.

(2) A Zkk jelű közkert zöldterületen, melyet az ökológiai hálózat magterülete nem érint, a 3. melléklet szerinti önálló rendeltetési egységeket tartalmazó épületek, melléképítmények és egyéb építmények helyezhetők el.

(3) A Zkk jelű közkert zöldterületen, melyet az ökológiai hálózat magterülete érint, építmény nem helyezhető el.

24. § (1) Az Ev jelű védelmi célú erdőterület a védelmi rendeltetésű erdő céljára szolgáló terület.

(2) Az Ev védelmi célú erdőterületen

(3) Az Ev jelű védelmi célú erdőterületen a (2) bekezdésben foglaltakon túl a 3. melléklet szerinti önálló rendeltetési egységeket tartalmazó épületek, melléképítmények és egyéb építmények helyezhetők el.

25. § (1) Az Er-1 és Er-2 jelű rekreációs erdőterület a jellemzően közjóléti célt szolgáló, pihenést és szabadidős tevékenységet biztosító erdőterület.

(2) Az Er-1 jelű rekreációs erdőterületen

(3) Az Er-2 jelű rekreációs erdőterületen

(4) Az Er-1 jelű rekreációs erdőterületen a (2) bekezdésben foglaltakon túl a 3. melléklet szerinti önálló rendeltetési egységeket tartalmazó épületek, melléképítmények és egyéb építmények helyezhetők el.

26. § (1) Az Ee jelű egyéb erdőterület a gazdasági rendeltetésű erdő céljára szolgáló terület.

(2) Az Ee jelű egyéb erdőterületen

(3) Az Ee jelű egyéb erdőterületen a (2) bekezdésben foglaltakon túl a 3. melléklet szerinti önálló rendeltetési egységeket tartalmazó épületek, melléképítmények és egyéb építmények helyezhetők el.

27. § (1) Az Má-1, Má-2 és Má-3 jelű általános mezőgazdasági területek a mezőgazdasági termelés, a növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, terménytárolás és árusítás igényeit egységesen szolgáló területek.

(2) Az Má-1, Má-2 és Má-3 jelű általános mezőgazdasági területek telekalakítási és beépítési szabályait a 2. melléklet tartalmazza.

(3) Az Má-1 jelű általános mezőgazdasági területen új építmény csak természetvédelmi kezelés és bemutatás céljából, valamint legfeljebb 30 m2 bruttó alapterületű szakrális építményként helyezhető el.

(4) Az Má-2 és Má-3 jelű általános mezőgazdasági területeken a növénytermesztés, az állattartás, az állattenyésztés és a halgazdálkodás, továbbá az ezekkel kapcsolatos termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló épületek helyezhetők el.

(5) Az Má-1, Má-2 és Má-3 jelű általános mezőgazdasági területen – a (3) és (4) bekezdésben foglaltakon túl - a 3. melléklet szerinti önálló rendeltetési egységeket tartalmazó épületek, melléképítmények és egyéb építmények helyezhetők el.

(6) Az Má-2 és Má-3 jelű általános mezőgazdasági területeken

(7) Az Má-2 jelű általános mezőgazdasági területen

(8) Az Má-3 jelű általános mezőgazdasági területen

28. § (1) Az Mt-1, Mt-2 és az Mt-3 jelű tájgazdálkodási mezőgazdasági terület alapvetően természetközeli használatot folytató telkekből áll, amely jellemzően nádas, gyep (rét, legelő), I. és II. osztályú borszőlő termőhelyi kataszterhez vagy ökológiai hálózat magterületéhez tartozó kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott területekből áll. Lakóház, mobil lakóház, egyéb mobilház, kabinház, lakókocsi, lakókonténer, kerti tó, dísztó, medence, nyílt tűzivíztározó, állattartó épület nem helyezhető el; tűzivíztározó csak zártan, földbe süllyesztve, földdel fedetten helyezhető el.

(2) Az Mt-1, Mt-2 és Mt-3 jelű tájgazdálkodási mezőgazdasági terület telekalakítási és beépítési szabályait a 2. melléklet tartalmazza.

(3) Az Mt-1, Mt-2 és Mt-3 jelű tájgazdálkodási mezőgazdasági területen – az (1) bekezdésben foglaltakon túl - a 3. melléklet szerinti önálló rendeltetési egységeket tartalmazó épületek, melléképítmények és egyéb építmények helyezhetők el.

(4) Az Mt-1, Mt-2 és az Mt-3 jelű tájgazdálkodási mezőgazdasági területen

(5) Az Mt-1 jelű tájgazdálkodási mezőgazdasági területen épület legalább 80%-ban szőlő művelési ágban nyilvántartott és ennek megfelelően művelt telken, kizárólag szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy borturizmust szolgáló rendeltetéssel építhető és bővíthető.

(6) Az Mt-2 jelű tájgazdálkodási mezőgazdasági területen épület legalább 80%-ban szőlő művelési ágban nyilvántartott és ennek megfelelően művelt telken, kizárólag szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy borturizmust szolgáló rendeltetéssel építhető és bővíthető. Csarnok nem helyezhető el.

(7) Az Mt-3 jelű tájgazdálkodási mezőgazdasági területen épület a mezőgazdaságilag műveltnek minősülő telken építhető és bővíthető. Csarnok nem helyezhető el.

(8) Az Mt-3 jelű tájgazdálkodási mezőgazdasági terület országos ökológiai hálózat magterületével érintett részein

(9) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetével érintett tájgazdálkodási mezőgazdasági övezetben

29. § (1) A V jelű vízgazdálkodási terület a folyóvizek, állóvizek és a közcélú nyílt csatornák medre, valamint az árvízvédelmi töltések és építmények területe.

(2) A V jelű vízgazdálkodási területen a terület rendeltetésének megfelelő vízgazdálkodási építmények helyezhetők el.

(3) A V jelű vízgazdálkodási területen – a (2) bekezdésben foglaltakon túl - a 3. melléklet szerinti önálló rendeltetési egységeket tartalmazó épületek, melléképítmények és egyéb építmények helyezhetők el.

30. § (1) A V/Má jelű vízgazdálkodási/általános mezőgazdasági terület a Gyöngyös-tározó, zöldtározó, az ehhez kapcsolódó utak és építmények területe.

(2) A V/Má jelű vízgazdálkodási/általános mezőgazdasági területen

31. § (1) A Tk jelű természetközeli terület az ex lege védett láp területe.

(2) A Tk jelű természetközeli területen épületet elhelyezni nem lehet.

32. § (1) A Kb-tu jelű különleges turisztikai terület a Kovácsi-patak két oldalán lévő turisztikai célú fejlesztési terület, mely szálláshely szolgáltató, vendéglátó, üdülő, kempingező, szabadidős rendeltetést magában foglaló építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A Kb-tu jelű különleges turisztikai terület telekalakítási és beépítési szabályait a 2. melléklet tartalmazza.

(3) A Kb-tu jelű különleges turisztikai területen – az (1) bekezdésben foglaltakon túl - a 3. melléklet szerinti önálló rendeltetési egységeket tartalmazó épületek, melléképítmények és egyéb építmények helyezhetők el.

33. § (1) A Kb-t jelű különleges temető terület a temető meglévő és bővítési területe.

(2) A Kb-t jelű különleges temető övezet területen a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló építmények helyezhetők el.

(3) A Kb-t jelű különleges temető területet telkein a telekalakítási és beépítési szabályokat a 2. melléklet táblázata tartalmazza.

(4) A Kb-t jelű különleges temető területen – a (2) bekezdésben foglaltakon túl - a 3. melléklet szerinti önálló rendeltetési egységeket tartalmazó épületek, melléképítmények és egyéb építmények helyezhetők el.

34. § (1) A Kb-o jelű különleges oktatási területen természetvédelmi kezelés és bemutatás céljából helyezhetők el új építmények. Szakrális építmény legfeljebb 30 m2 alapterülettel helyezhető el.

(2) A Kb-o jelű különleges oktatási területet telkein a telekalakítási és beépítési szabályokat a 2. melléklet táblázata tartalmazza.

(3) A Kb-o jelű különleges oktatási területen – az (1) bekezdésben foglaltakon túl - a 3. melléklet szerinti önálló rendeltetési egységeket tartalmazó épületek, melléképítmények és egyéb építmények helyezhetők el.

35. § (1) A Kb-b jelű különleges bánya terület a Vindornyaszőlős I. (Kovács-hegyi kőbányák) és a Bazsi I. védnevű kőbányák területe.

(2) A Kb-b jelű különleges bánya terület telkein a telekalakítási és beépítési szabályokat a 2. melléklet táblázata tartalmazza.

(3) A Kb-b jelű különleges bánya területen a 3. melléklet szerinti önálló rendeltetési egységeket tartalmazó épületek, melléképítmények és egyéb építmények helyezhetők el.

36. § (1) A Kb-h jelű különleges hitéleti terület vallási, hitéleti rendeltetést magában foglaló építmények, elvonuló házak, meditációs épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A Kb-h jelű különleges hitéleti terület telkein az épületek – az (1) bekezdésben foglaltakon kívül - a 3. mellékletben található rendeltetéseket tartalmazhatják.

(3) A Kb-h jelű különleges hitéleti terület telkein a telekalakítási és beépítési szabályokat a 2. melléklet táblázata tartalmazza.

37. § Hatályát veszti Zalaszántó Község Önkormányzata Képviselő-testületének Zalaszántó község Helyi Építési Szabályzatának, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról szóló 13/2006. (IX. 20.), valamint változtatási tilalom elrendeléséről szóló 12/2022. (XI. 7.) önkormányzati rendelete.

38. § (1) E rendeletet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a folyamatban lévő és a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) Nem kell a rendeletet azoknál az eljárásoknál alkalmazni, ahol a rendelet hatályba lépését megelőzően építésügyi engedélyezési eljárás iránti kérelmet benyújtó ügyfél, a rendelet hatálybalépését megelőző dátummal kiállított településképi véleménnyel rendelkezik, vagy amennyiben a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 9. § (3) bekezdés alapján a településképi véleményt megadottnak kell tekinteni, illetve az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött és az Étv. 33/A §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységnek sem minősülő építési tevékenység, valamint rendeltetésváltozás esetében az önkormányzat településképi bejelentési eljárást folytatott le és a bejelentést tudomásul vette.

39. § Ez a rendelet 2024. január 1-jén lép hatályba.