Egervár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (VIII. 11.) önkormányzati rendelete
a Helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2025. 02. 15Egervár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (VIII. 11.) önkormányzati rendelete
a Helyi építési szabályzatról
Egervár község Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 67. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Zala Vármegyei Kormányhivatal Állami Főépítészi Iroda, Zala Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály, Zala Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Vas Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Zala Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Zala Vármegyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály, Budapest Főváros Kormányhivatala Országos Közúti és Hajózási Hatósági Főosztály, Zala Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály, Zala Vármegyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály, Zala Vármegyei Rendőr-főkapitányság, Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, Zala Vármegyei Önkormányzat, valamint Egervár község Önkormányzata Képviselő-testületének a partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 5/2017. (IV. 28.) önkormányzati rendeletében meghatározott partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya Egervár község közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet használni, építmény elhelyezésére felhasználni, telket alakítani, építés alapjául szolgáló tervet elkészíteni, továbbá építési tevékenységet folytatni az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK), valamint e rendelet és annak 1. mellékletét képező szabályozási terv együttes alkalmazásával, azok előírásainak megfelelően szabad.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában új épület: olyan épület, amely e rendelet hatályba lépésekor még nem minősül épületnek, illetve a rendelet hatályba lépésekor már álló épület, amely jelentős mértékben, az alapterületének legalább 50 %-át érintően átalakításra kerül.
Az épített környezet alakítására vonatkozó előírások
3. Építés általános szabályai
3. § (1) Új épületet elhelyezni, meglévő épületet bővíteni az övezetre és építési övezetre meghatározott beépíthetőségi feltételeknek megfelelő telekméret esetén, építési övezet területén a szabályozási terv és építési szabályzat által meghatározott feltételek szerint kialakított építési telken lehet.
(2) A telek beépíthető, ha az övezet szabályozásában meghatározott beépíthető legkisebb telekszélességgel rendelkező terület a tervezett főépítmény számára rendelkezésre áll úgy, hogy az épület elhelyezése az övezet területére vonatkozó illeszkedés és építési vonal szabályának megfelel. Azon építési övezetek és övezetek esetében, ahol a beépíthető legkisebb telekszélesség nem korlátozott, a meglévő telek beépíthető.
(3) Az övezetek és építési övezetek területén főépítményt elhelyezni
a) építési vonallal szabályozott telkek esetében úgy lehet, hogy az építmény utcafrontra néző homlokzati falának legalább 80%-a térfalat meghatározóan e vonalat érintve helyezkedjen el,
b)1 előkert méretével szabályozott közterület felől e rendelet szerinti, vagy a szabályozási terven jelölt előkert megtartásával lehet.
(4) Az övezetek és építési övezetek területén főépítményt elhelyezni az építési vonallal és előkert méretével nem szabályozott területek esetében illeszkedve a környezet beépítéséhez, vagy kialakult beépítés hiányában a szabályozási tervben egyéb módon nem szabályozott helyeken az OTÉK-ban meghatározottak szerint lehet.
(5) Szomszédos telken lévő épületek között a megengedett legkisebb távolság az OTÉK-ban meghatározott telepítési távolság, a tűztávolság és a beépítési módnak megfelelő oldalkert mérete közül a legnagyobb. Az oldalkert legkisebb szélessége, amennyiben az övezeti előírás eltérően nem rendelkezik, nem lehet kisebb
a) szabadon álló beépítési mód esetén az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság felénél,
b) oldalhatáron álló beépítési mód esetén a megengedett legnagyobb épületmagasságnál.
(6) Azon meglévő beépítések esetében,
a) ahol az épület részben vagy egészben a telekre meghatározott építési helyen kívül található, felújítás, helyreállítás és korszerűsítés elvégezhető. Ezen épületeknél bővítés csak az építési hely területén lehetséges;
b) ahol az épület nem a hatályos szabályok szerint helyezkedik el, az OTÉK szerinti telepítési távolságot nem kell tartani.
c) ahol a meglévő épület épületmagasság értéke az övezetre előírt értéket meghaladja, ott a bővítés vagy átalakítás végrehajtható akkor is, ha a változtatás utáni állapot a szabályozásban előírt mértéket meghaladja, de a bővítés, átalakítás nem eredményezi a meglévő épületmagasság növekedését.
(7) Építési övezetben a hátsókert területén épület telekhatároktól számított 1,5 méteren belül a telekhatár irányába csak tűzfallal alakítható ki. A szomszédos telekre néző homlokzatmagassága legfeljebb 3,5 m lehet.
4. Telekalakítás általános szabályai
4. § (1) Az övezet határa kötelezően kialakítandó telekhatár.
(2) Több övezetet tartalmazó tömb esetén a szabályozási tervben jelölt övezethatár mentén a telekalakítás végrehajtható abban az esetben is, ha az így létrejövő telkek területe nem éri el az övezetre előírt kialakítható és beépíthető legkisebb telek területét.
(3) Közművek műtárgyainak telkei bármely övezetben – az övezeti előírásoktól függetlenül – kialakíthatóak.
(4) Út számára telket kialakítani, meglévő út telkét módosítani a szabályozási tervben meghatározottak szerint lehet. A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület, az egyéb ipari gazdasági terület építési övezetben, a mezőgazdasági és erdő terület övezetekben a szabályozási terven nem jelölt tömbön belüli út megszüntethető, illetve új út kialakítható a közlekedés várható igényeinek és szakmai szabályainak figyelembevételével. A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület és az egyéb ipari gazdasági terület építési övezetekben a szabályozási terven nem jelölt új út minimális szélessége 12 m. A mezőgazdasági és erdő terület övezetekben az új út minimális szélessége 6 m.
(5) Építési telket érintő szabályozási vonal esetén az út számára leválasztott területet közforgalom számára megnyitott útként kell kialakítani, és az ingatlan nyilvántartásba bejegyeztetni.
(6) Az övezetek és építési övezetek területén a kialakítható telkek megengedett legkisebb szélességét
a) a szabályozási tervben meghatározott építési vonal esetén e vonalon és attól a telek belseje felé mért 20 m-es sávban,
b) építési vonal hiánya esetén az előkerti és hátsókerti építési határvonalak közötti területen, a telek belseje felé mért 20 m-es sávban
kell biztosítani.
5. Magánút kialakításának szabályai
5. § Telektömbök belső feltárására, annak kiszolgálására magánút alakítható ki az alábbi feltételek biztosítása mellett.
a) A magánút telkének minimális szélessége
aa) legfeljebb 2 db telek megközelítése esetén legalább 6 méter,
ab) legfeljebb 4 db telek megközelítése esetén legalább 8 méter,
ac) legfeljebb 7 db telek megközelítése esetén legalább 10 méter,
ad) 7-nél több telek esetén legalább 12 méter legyen.
b) Magánúttal legfeljebb 10 db telek tárható fel.
c) A magánút maximális hossza 100 méter.
d) Többszörösen tört vonalvezetésű magánutak nem alakíthatók ki.
6. A védőterületek és védőtávolságok szabályai
6. § (1) A település közigazgatási területén található országos mellékutak külterületi szakaszai mellett 50-50 m-es, az országos főutak külterületi szakaszai mellett 100-100 m-es védőtávolság jelölt a szabályozási terven. A tervezett gyorsforgalmú út védőtávolsága a tengelytől számítva 100-100 m. A védőtávolságokra a közúti közlekedésről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A vízgazdálkodási - mederkezelési, karbantartási - szakfeladatok elvégzéséhez a vizek és közcélú vízi-létesítmények mentén parti sávot kell biztosítani, melynek területére a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló magasabb szintű jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni. A parti sáv szélessége az állami tulajdonú vízfolyások, tavak, tározók és holtágak mentén a partvonaltól számított 6 méterig, a nem állami tulajdonba tartozó vizek és közcélú vízilétesítmények partvonalától számított 3 méterig terjed.
(3) A gázvezetékek nyomvonalára, valamint a nyomásszabályzó állomásokra vonatkozóan a szabályozási terv védősávokat - biztonsági övezetet - állapít meg, melyek területére a Gáz Műszaki Biztonsági Szabályzatban megfogalmazott korlátozások vonatkoznak.
(4) A vízvezetékek és szennyvízvezetékekre vonatkozóan a szabályozási terv védősávokat, biztonsági övezetet állapít meg, melyek területére a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló magasabb szintű jogszabályban megfogalmazott korlátozások vonatkoznak.
(5) A szabályozási terven jelölt vizes élőhelyek védőterületén – a vízfolyás partvonalától jelölt 50 m-en belül- a természet védelméről szóló törvénnyel szinkronban a vízjogi engedéllyel rendelkező építmények kivételével új építmény nem helyezhető el.
7. Ivóvízellátás
7. § Új épület építése, meglévő épület átalakítása, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása esetén - ha annak rendeltetéséhez ivóvízfelhasználás szükséges – az üzemben lévő és csatlakozási lehetőséggel rendelkező kommunális ivóvízhálózat rendelkezésre állása esetén a hálózatra való rákötés kötelező, annak hiányában egyedi megoldás alakítható ki.
8. Szennyvízelhelyezés
8. § (1) Új épület építése, meglévő épület átalakítása, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása esetén, ha annak rendeltetése során szennyvízkibocsátás történik, akkor
a) beépítésre szánt területen a megépült és üzembe helyezett szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötés kötelező,
b) beépítésre nem szánt területen a vezetékes ivóvízhálózatra rákötött telkeknek a megépült szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötés a szennyvízcsatorna-hálózat átadását követő egy éven belül kötelező.
(2) Tisztítatlan szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos.
(3) Külterületen szennyvízcsatorna-hálózattal nem rendelkező telkek esetében, ha a szükséges közhálózati csatlakozást 100 m-en belül nem lehet elérni, és a napi keletkező szennyvíz mennyisége
a) nem haladja meg az 5 m3-t, akkor szigorúan vízzáró gyűjtőmedencébe lehet gyűjteni a szennyvizet,
b) meghaladja az 5 m3-t, akkor egyedi házi kisberendezést kell kialakítani.
9. Elektromosenergia-ellátás
9. § (1) Beépítésre szánt területen történő új fejlesztések esetén a közcélú 0,4 kV-os és 22 kV-os elektromos ellátó hálózat földkábeles hálózattal kerülhet kiépítésre.
(2) Új fejlesztés esetén beépítésre szánt területen új transzformátor állomás létesítése oszlopra helyezett szerkezettel nem létesíthető, azt kompakt transzformátor-állomásként kell megvalósítani.
(3) Beépítésre szánt területen új villamosenergia hálózati csatlakozást földkábeles formában kell kiépíteni akkor is, ha a közhálózat föld feletti elhelyezésű.
10. Járművek elhelyezése
10. § Az új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához az építmény telkén minden lakás és minden üdülő önálló rendeltetési egység után 1 db személygépkocsi számára kell elhelyezést biztosítani.
11. Környezet- és tájvédelem
11. § A telken belül zöldfelületként kialakítandó területet a szabályozási terven jelölt területen, teljes felületet borítóan biológiailag aktív felületként, minimum 2,5 méter magasságot meghaladó növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani. A fásszárú inváziós és termőhely-idegen növényfajok kivételével legalább 200 fa/ha mennyiségű, sor-, vagy parkfa méretű egyed felhasználásával kell a fásítást kialakítani. Közműépítmények kivételével más építmény nem helyezhető el. A fásítás a telkek gyalogos és gépjárművel történő megközelítése céljából szakítható meg.
12. Építészeti értékek országos védelme
12. § (1) A település területén található nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a szabályozási terv jelöli.
(2) Az országos műemléki védettséggel rendelkező épületet, valamint műemléki környezetét a szabályozási terv jelöli.
(3) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket érintő, földmunkával járó tevékenység, a műemléket, és a műemléki környezetet érintő építés és fenntartás során a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló magasabb szintű jogszabályban meghatározottak szerint kell eljárni.
(4) A műemléki környezet területén épületet átalakítani, bővíteni, új épületet építeni csak a környezet műemléki jellegének figyelembevételével és megtartásával, ahhoz illeszkedően lehet.
13. Természetvédelem
13. § (1) A Natura 2000 európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területeken a használatmódosítás és építés csak a természetvédelmi hatósággal egyeztetve a Natura 2000 területekre vonatkozó előírások szerint történhet.
(2) Az országos ökológiai hálózat mag- és folyosó területén területet felhasználni a magasabb szintű jogszabállyal összhangban úgy szabad, hogy a területhasználat az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget ne károsítsa, illetve a természeti értékeket ne veszélyeztesse.
(3) A felszíni vizek mederrendezésénél a természetes vízparti vegetáció, valamint a természetes élőhelyek védelmét a kivitelezés és a végleges területfelhasználás során egyaránt biztosítani kell.
14. Települési vízgazdálkodás, csapadékvíz-gazdálkodás
14. § (1) Bármely építési övezetben az ingatlan tulajdonosa köteles a területére hullott csapadékvizet a környezetének károsítása nélkül elvezetni vagy elszikkasztását, illetve elhelyezését biztosítani.
(2) A csapadékvíz-elvezető rendszerbe csak olyan csapadékvizek vezethetők, melyek vízminősége kielégíti a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló rendelet 1. vízminőségi területei kategória szerinti előírásokat.
(3) Telekről csapadékvizet a közterületi befogadóba csak az utcai járdaszint alatt szabad kivezetni.
(4) Építési övezetek területén új főépítmény építése esetén az adott ingatlan minden egyes 50 m2 burkolt és beépített felületére számítva legalább 0.5 m3 nagyságú csapadékvíz-tárolót/szikkasztót kell elhelyezni, mely biztosítja a csapadékvíz visszatartását.
Építési övezetek előírásai
15. Kertvárosias lakóterület építési övezete
15. § (1) Az Lke-1 és Lke-2 jelű kertvárosias lakóterület építési övezet laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Az Lke-1 és Lke-2 jelű kertvárosias lakóterület építési övezet telkein – az (1) bekezdésben foglaltakon túl - a 3. melléklet szerinti önálló rendeltetési egységeket tartalmazó épületek, melléképítmények és egyéb építmények helyezhetők el.
(3) Az Lke-1 és Lke-2 jelű kertvárosias lakóterület építési övezet telkein a telekalakítási és beépítési szabályokat a 2. melléklet tartalmazza.
16. Falusias lakóterület építési övezete
16. § (1) Az Lf-1 és Lf-2 jelű falusias lakóterület építési övezet lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az Lf-1és Lf-2 jelű falusias lakóterület építési övezet telkein a telekalakítási és beépítési szabályokat a 2. melléklet tartalmazza.
(3) Az Lf-1és Lf-2 jelű falusias lakóterület építési övezet telkein – az (1) bekezdésben foglaltakon túl - a 3. melléklet szerinti önálló rendeltetési egységeket tartalmazó épületek, melléképítmények és egyéb építmények helyezhetők el.
(4)2 Az Lf-1 jelű falusias lakóterület építési övezetben az előkert legkisebb mélysége
a) a szabályozási terven az építési övezeten belül a határos közúti közlekedési terület övezet határvonala mentén jelölt érték, amely az érintett közúti közlekedési terület övezet felől értendő,
b) a szabályozási terven az a) pont szerint nem jelölt esetekben
ba) kialakult beépítés során az illeszkedés szabálya szerint,
bb) kialakult beépítés hiányában az OTÉK szerint
meghatározott.
17. Településközponti vegyes terület építési övezete
17. § (1) A Vt-1 és Vt-2 jelű településközponti vegyes terület építési övezet a település működését biztosító, a lakórendeltetést nem zavaró, jellemzően vegyes rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A Vt-1és Vt-2 jelű településközponti vegyes terület építési övezet telkein a telekalakítási és beépítési szabályokat a 2. melléklet tartalmazza.
(3) A Vt-1 és Vt-2 jelű településközponti vegyes terület építési övezet telkein – az (1) bekezdésben foglaltakon túl - a 3. melléklet szerinti önálló rendeltetési egységeket tartalmazó épületek, melléképítmények és egyéb építmények helyezhetők el.
18. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezete
18. § (1) A Gksz jelű kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezet a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorló, jellemzően kereskedelmi, szolgáltató célú és raktárépületek elhelyezésére szolgál.
(2) A Gksz jelű kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezet telkein a telekalakítási és beépítési szabályokat a 2. melléklet tartalmazza.
(3) A Gksz jelű kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezet telkein – az (1) bekezdésben foglaltakon túl - a 3. melléklet szerinti önálló rendeltetési egységeket tartalmazó épületek, melléképítmények és egyéb építmények helyezhetők el.
(4) A Gksz jelű kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezetben
a) az előkert legkisebb mélysége 5 méter,
b) a hátsókert legkisebb mérete nem lehet kisebb sem a hátsókertre néző homlokzatmagasság mértékénél, sem 6 méternél – kivétel a 02062/38 hrsz.-ú telek, ahol a hátsókert 2 méter,
c) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül egy telken kizárólag egy szolgálati és egy tulajdonosi lakás alakítható ki,
d) új telephelyek esetében a legkisebb kialakítható zöldfelületet fás növényzettel fedetten, a telekhatár mentén takarást biztosítva kell kialakítani, a gazdasági épület használatbavételi engedélyének megszerzését követő egy éven belül.
19. Egyéb ipari gazdasági terület építési övezete
19. § (1) A Gip jelű egyéb ipari gazdasági terület építési övezet elsősorban olyan gazdasági célú ipari, energiaszolgáltatási, településgazdálkodási építmények és raktárak elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.
(2) A Gip jelű egyéb ipari gazdasági terület építési övezet telkein – az (1) bekezdésben foglaltakon túl - a 3. melléklet szerinti önálló rendeltetési egységeket tartalmazó épületek, melléképítmények és egyéb építmények helyezhetők el.
(3) A Gip jelű egyéb ipari gazdasági terület építési övezet telkein a telekalakítási és beépítési szabályokat a 2. melléklet tartalmazza.
(4) A Gip jelű egyéb ipari gazdasági terület építési övezetben
a) az előkert legkisebb mélysége 10 méter,
b) önálló lakóépület nem helyezhető el,
c) egy telken csak a gazdasági tevékenységi célú épületen belül, és kizárólag egy szolgálati lakás alakítható ki,
d) a gazdasági területhez kapcsolódó munkásszállás elhelyezhető,
e) új telephelyek esetében a legkisebb kialakítható zöldfelületet fás növényzettel fedetten, a telekhatár mentén takarást biztosítva kell kialakítani, a gazdasági épület használatbavételi engedélyének megszerzését követő egy éven belül.
20. Általános gazdasági terület építési övezete
20. § (1) A Gá jelű általános gazdasági terület építési övezet a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú, továbbá kereskedelmi, szolgáltató és raktár-rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A Gá jelű általános gazdasági terület építési övezet telkein a telekalakítási és beépítési szabályokat a 2. melléklet tartalmazza.
(3) A Gá jelű általános gazdasági terület építési övezet telkein – az (1) bekezdésben foglaltakon túl - a 3. melléklet szerinti önálló rendeltetési egységeket tartalmazó épületek, melléképítmények és egyéb építmények helyezhetők el.
(4) A Gá jelű általános gazdasági terület építési övezetben
a) önálló lakóépület nem helyezhető el,
b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül egy telken kizárólag egy szolgálati lakás alakítható ki,
c) a gazdasági területhez kapcsolódó munkásszállás elhelyezhető,
d) új telephelyek esetében a legkisebb kialakítható zöldfelületet fás növényzettel fedetten, a telekhatár mentén takarást biztosítva kell kialakítani, a gazdasági épület használatbavételi engedélyének megszerzését követő egy éven belül.
21. Különleges műemléki terület építési övezete
21. § (1) A Km jelű különleges műemléki terület építési övezet a műemléki épületek védelmét és értékmegőrző hasznosítását szolgáló terület. A területen elhelyezhető idegenforgalmi, vendéglátó, szálláshely szolgáltató és oktatási épület.
(2) A Km jelű különleges műemléki terület építési övezet telkein a telekalakítási és beépítési szabályokat a 2. melléklet tartalmazza.
(3) A Km jelű különleges műemléki terület építési övezet telkein – az (1) bekezdésben foglaltakon túl - a 3. melléklet szerinti önálló rendeltetési egységeket tartalmazó épületek, melléképítmények és egyéb építmények helyezhetők el.
(4) A Km jelű különleges műemléki terület építési övezetben egy szolgálati lakás a főépítményen belül alakítható ki.
Övezetek előírásai
22. Közúti közlekedési terület övezete
22. § (1) A Köu jelű közúti közlekedési terület övezet az országos és a helyi közút, a kerékpárút, a gépjármű-várakozóhely (parkoló), a járda és gyalogút (sétány), köztér, mindezek csomópontja, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi építményei, a közúti közlekedés, továbbá a közmű és a hírközlés építményei elhelyezésére szolgál.
(2) A Köu jelű közúti közlekedési terület övezet telekalakítási és beépítési szabályait a 2. melléklet tartalmazza.
(3) A Köu jelű közúti közlekedési terület övezetben a 3. melléklet szerinti önálló rendeltetési egységeket tartalmazó épületek, melléképítmények és egyéb építmények helyezhetők el.
(4) A közúti közlekedési terület övezetben az utak és közművek építményeit az utak közlekedési szerepkörétől és a rendelkezésre álló területtől függően a 4. melléklet szerinti mintakeresztszelvények figyelembevételével kell kialakítani.
(5) Az utak kategória szerinti besorolását, a hálózat közlekedési hierarchiáját, a szabályozási szélességeket az 5. és a 6. melléklet tartalmazza.
23. Zöldterület – közkert övezete
23. § (1) A Zkk jelű közkert zöldterület övezet állandóan növényzettel fedett közterület, amely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést és testedzést szolgálja.
(2) Az Zkk jelű közkert zöldterület övezet telkein a telekalakítási és beépítési szabályokat a 2. melléklet táblázata tartalmazza.
(3) A Zkk jelű közkert zöldterület övezetben a 3. melléklet szerinti önálló rendeltetési egységeket tartalmazó épületek, melléképítmények és egyéb építmények helyezhetők el.
24. Védelmi célú erdőterület övezete
24. § (1) Az Ev jelű védelmi célú erdőterület övezet a védelmi rendeltetésű erdő céljára szolgáló terület.
(2) Az Ev jelű védelmi célú erdőterület övezetben építmény nem helyezhető el.
25. Rekreációs erdőterület övezete
25. § (1) Az Er jelű rekreációs erdőterület övezet a jellemzően közjóléti célt szolgáló, pihenést és szabadidős tevékenységet biztosító erdőterület. Az Er jelű rekreációs erdőterület övezetben rekreációs, vendéglátást, pihenést, testedzést szolgáló sport-, továbbá kulturális rendeltetésű épületet lehet elhelyezni.
(2) Az Er jelű rekreációs erdőterület övezet telkein a telekalakítási és beépítési szabályokat a 2. melléklet táblázata tartalmazza.
(3) Az Er jelű rekreációs erdőterület övezetben – az (1) bekezdésben foglaltakon túl - a 3. melléklet szerinti önálló rendeltetési egységeket tartalmazó épületek, melléképítmények és egyéb építmények helyezhetők el.
26. Egyéb erdőterület övezete
26. § (1) Az Ee-1 jelű egyéb erdőterület övezet a gazdasági rendeltetésű erdő céljára szolgáló terület. Az Ee-2 jelű egyéb erdőterület övezet a honvédelmi rendeltetésű erdő céljára szolgáló terület, mely elsősorban a honvédelmi feladatok ellátását biztosítja.
(2) Az Ee-1 és Ee-2 jelű egyéb erdőterület övezet telkein a telekalakítási és beépítési szabályokat a 2. melléklet táblázata tartalmazza.
(3) Az Ee-1 és Ee-2 jelű egyéb erdőterület övezetben a 3. melléklet szerinti önálló rendeltetési egységeket tartalmazó épületek, melléképítmények és egyéb építmények helyezhetők el.
27. Kertes mezőgazdasági terület övezete
27. § (1) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági terület övezet alapvetően kisüzemi vagy családi használatú telkekből áll, amely jellemzően kert, szőlő vagy gyümölcsös művelési ágban szerepel az ingatlan-nyilvántartásban.
(2) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági terület övezet telkein a telekalakítási és beépítési szabályokat a 2. melléklet táblázata tartalmazza.
(3) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági terület övezetben a 3. melléklet szerinti önálló rendeltetési egységeket tartalmazó épületek, melléképítmények és egyéb építmények helyezhetők el.
(4) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági terület övezetben
a) lakás nem létesíthető;
b) lakókocsi, lakókonténer, mobil lakóház, egyéb mobilház még ideiglenes jelleggel sem helyezhető el;
c) a háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű kivételével, szélerőmű, szélerőmű park nem helyezhető el,
d) a 720–1500 m2 közötti területnagyságú telken – a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével – elsősorban a tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el.
(5) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági terület övezetben több önálló telekből mezőgazdasági birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében a 10%-os beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10 000 m2-t eléri, és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, vagy azt nem veszélyezteti. Ebben az esetben a birtokközpont beépítettségének meghatározásakor beszámításra került telkeken épületet elhelyezni nem lehet. A birtokközpont telkén a beépítettség a 45%-ot nem haladhatja meg. A birtokközpont telkén a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó szállás jellegű épület, vendéglátó épület elhelyezhető.
28. Általános mezőgazdasági terület övezete
28. § (1) Az Má-1 és Má-2 jelű általános mezőgazdasági terület övezet a mezőgazdasági termelés, a növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, terménytárolás és árusítás igényeit egységesen szolgáló területek. Az Má-1 és Má-2 jelű általános mezőgazdasági terület övezet alapvetően az árutermelő célt szolgáló telkekből áll, amely jellemzően szántó, valamint szántó, kert, szőlő és gyümölcsös művelési ágban vegyesen szerepel az ingatlan-nyilvántartásban.
(2) Az Má-1 és Má-2 jelű általános mezőgazdasági terület övezet telekalakítási és beépítési szabályait a 2. melléklet tartalmazza.
(3) Az Má-1 és Má-2 jelű általános mezőgazdasági terület övezetben a 3. melléklet szerinti önálló rendeltetési egységeket tartalmazó épületek, melléképítmények és egyéb építmények helyezhetők el.
(4) Az Má-1 jelű általános mezőgazdasági terület övezetben
a) épület mezőgazdasággal összefüggő lakó- és szállás rendeltetést csak birtokközpont esetén tartalmazhat,
b) a 720–1500 m2 közötti területnagyságú telken – a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével – elsősorban a tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el,
c) háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű kivételével, szélerőmű, szélerőmű park nem helyezhető el.
(5) Az Má-2 jelű általános mezőgazdasági terület övezetben
a) épület mezőgazdasággal összefüggő lakó- és szállás rendeltetést tartalmazhat, telkenként legfeljebb egy lakóépület helyezhető el,
aa) a lakóépület szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 3000 m2, egyéb művelési ág esetén 6000 m2 telekterület felett helyezhető el úgy, hogy az a megengedett legnagyobb beépítettség felét és a bruttó alapterülete a 180 m2-t nem haladhatja meg,
ab) szállás rendeltetést tartalmazó épület bruttó alapterülete a 180 m2-t nem haladhatja meg,
b) a 720–1500 m2 közötti területnagyságú telken – a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével – elsősorban a tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el,
c) háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű kivételével, szélerőmű, szélerőmű park nem helyezhető el.
(6) Az Má-1 és Má-2 jelű általános mezőgazdasági terület övezetben több önálló telekből mezőgazdasági birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében a 10%-os beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10 000 m2-t eléri, és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, vagy azt nem veszélyezteti. Ebben az esetben a birtokközpont beépítettségének meghatározásakor beszámításra került telkeken épületet elhelyezni nem lehet. A birtokközpont telkén a beépítettség a 45%-ot nem haladhatja meg. A birtokközpont telkén a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó szállás jellegű épület, vendéglátó épület elhelyezhető.
29. Tájgazdálkodási mezőgazdasági terület övezete
29. § (1) Az Mt jelű tájgazdálkodási mezőgazdasági terület övezet alapvetően természetközeli használatot folytató telkekből áll, amely jellemzően nádas, gyep (rét, legelő), a védett és Natura 2000 területbe sorolt szántóterületekből, a vízgazdálkodási célú mezőgazdasági területekből áll.
(2) Az Mt jelű tájgazdálkodási mezőgazdasági terület övezetben épületet elhelyezni nem lehet.
30. Vízgazdálkodási terület övezete
30. § (1) A V jelű vízgazdálkodási terület övezet a folyóvizek, állóvizek és a közcélú nyílt csatornák medre.
(2) A V jelű vízgazdálkodási terület övezetben a terület rendeltetésének megfelelő vízgazdálkodási építmények helyezhetők el.
(3) A V jelű vízgazdálkodási terület övezetben – a (2) bekezdésben foglaltakon túl - a 3. melléklet szerinti önálló rendeltetési egységeket tartalmazó épületek, melléképítmények és egyéb építmények helyezhetők el.
31. Különleges temető terület övezete
31. § (1) A Kb-t jelű különleges temető terület övezet a temető meglévő és bővítési területe.
(2) A Kb-t jelű különleges temető terület övezetben a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló építmények helyezhetők el.
(3) A Kb-t jelű különleges temető terület övezet telkein a telekalakítási és beépítési szabályokat a 2. melléklet táblázata tartalmazza.
(4) A Kb-t jelű különleges temető terület övezetben – a (2) bekezdésben foglaltakon túl - a 3. melléklet szerinti önálló rendeltetési egységeket tartalmazó épületek, melléképítmények és egyéb építmények helyezhetők el.
32. Különleges sport terület övezete
32. § (1) A Kb-sp jelű különleges sport terület övezet a sportpálya és kultúrház területe, ami a közösségi célú sport és szabadidős tevékenységekhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A Kb-sp jelű különleges sport terület övezet telkein a telekalakítási és beépítési szabályokat a 2. melléklet táblázata tartalmazza.
(3) A Kb-sp jelű különleges sport terület övezetben – a (2) bekezdésben foglaltakon túl - a 3. melléklet szerinti önálló rendeltetési egységeket tartalmazó épületek, melléképítmények és egyéb építmények helyezhetők el.
33. Különleges lovas sport terület övezete
33. § (1) A Kb-l jelű különleges lovas sport terület övezet a lovas turizmushoz kapcsolódó sport, vendéglátó, szálláshely, illetve gazdasági funkciójú építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A Kb-l jelű különleges lovas sport terület övezet telkein a telekalakítási és beépítési szabályokat a 2. melléklet táblázata tartalmazza.
(3) A Kb-sp jelű különleges lovas sport terület övezetben – az (1) bekezdésben foglaltakon túl - a 3. melléklet szerinti önálló rendeltetési egységeket tartalmazó épületek, melléképítmények és egyéb építmények helyezhetők el.
34. Záró rendelkezések
34. § Hatályát veszti Egervár Község Önkormányzata Képviselő-testületének Egervár község Helyi Építési Szabályzatának megállapításáról szóló 14/2012. (XI. 30.) önkormányzati rendelete.
35. § Ez a rendelet 2024. augusztus 12.-én lép hatályba.
36. § (1) E rendeletet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a folyamatban lévő és a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
(2) Nem kell a rendeletet azoknál az eljárásoknál alkalmazni, ahol a rendelet hatályba lépését megelőzően építésügyi engedélyezési eljárás iránti kérelmet benyújtó ügyfél, a rendelet hatálybalépését megelőző dátummal kiállított településképi véleménnyel rendelkezik, vagy amennyiben a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 9. § (3) bekezdés alapján a településképi véleményt megadottnak kell tekinteni, illetve az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött és az Étv. 33/A §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységnek sem minősülő építési tevékenység, valamint rendeltetésváltozás esetében az önkormányzat településképi bejelentési eljárást folytatott le és a bejelentést tudomásul vette.
A 3. § (3) bekezdés b) pontja az Egervár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2025. (II. 14.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § (4) bekezdését az Egervár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2025. (II. 14.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
Az 1. melléklet az Egervár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2025. (II. 14.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.