1. § (1) E rendelet célja Teskánd község településképének a helyi közösség bevonásával történő formálása, iránymutatás nyújtása szabályozó rendszer megállapításával olyan módon, hogy a település meglévő jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculata és szerkezete – az építészeti, táji érték és az örökségvédelem figyelembevételével - hosszú távon megőrizhetők legyenek.

(2) E rendelet hatálya Teskánd Község közigazgatási területére terjed ki.

(3) E rendelet előírásait Teskánd Község Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.

(4) Jelen rendelet részét képezik az alábbi mellékletek:

(5)² A településkép-érvényesítő eszközök tekintetében a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester jár el.

2. § E rendelet alkalmazásában:

3. § (1) A helyi védelem célja a település szempontjából hagyományt őrző, a mindenkor itt élő emberek munkáját és kultúráját tükröző sajátos megjelenésű, a településképet meghatározó építészeti érték védelme.

(2) Az e rendelet 1. mellékletében felsorolt - helyi értékleltáron alapuló - helyi építészeti örökségi elemek védetté nyilvánítása (a továbbiakban: helyi védelem) e rendelet kihirdetésével történik.

(3) Építészeti érték helyi védelem alá helyezését vagy a helyi védelem megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet kezdeményezheti, a polgármesterhez címzett kérelem benyújtásával.

(4) A védelem alá helyezésről szóló kezdeményezésnek tartalmaznia kell a védelemre javasolt érték beazonosítására vonatkozó adatokat, különösképpen:

(5) A helyi védettség megszüntetésére irányuló kérelemnek tartalmaznia kell a védettség megszüntetésére javasolt érték beazonosíthatóságára és a megszüntetés indokoltságára vonatkozó alábbi adatokat:

(6) A helyi védelem alá helyezés, illetve megszüntetés kezdeményezése során hiánypótlásra nincs lehetőség.

(7) A helyi védelem alá helyezés, vagy annak megszüntetése iránti eljárás akkor indítható, ha a kezdeményezés tárgyát érintő építésügyi hatósági eljárás nincs folyamatban, vagy ha jogerős építésügyi hatósági engedéllyel és jogszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenységgel nem ellentétes hatású a kezdeményezés.

(8) A helyi védelem alá helyezés vagy a helyi védettség megszüntetése iránti eljárás megindításáról a tárgyi érték tulajdonosát, a tulajdonosi jogok gyakorlóját (továbbiakban: tulajdonos) és a kezdeményezőt írásban értesíteni kell. Az értesítésről a jegyző gondoskodik.

(9) A tulajdonos az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül véleményt nyilváníthat.

(10) A védetté nyilvánítás és a megszüntetés szakmai előkészítését a jegyző végzi a Települési Értéktár Bizottság (továbbiakban: Bizottság) bevonásával.

(11) A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez értékvizsgálat készítése szükséges. Az értékvizsgálatot a Bizottság a beérkezett kérelem alapján a kezdeményezéstől számított 30 napon belül készíti el.

(12) A helyi védelem alá helyezésről, vagy a védelem megszüntetéséről értékvizsgálat alapján a Képviselőtestület rendeletet alkot. A kezdeményezés képviselő-testületi döntésre történő előkészítésről a jegyző gondoskodik.

(13) A helyi védelem alá helyezésről, vagy megszüntetésről a kezdeményezőt, és a tulajdonost értesíteni kell.

4. § (1) Védendő érték helyi védelem alá helyezésére akkor kerülhet sor, ha

(2) Amennyiben helyi védettségű építményt országos műemléki védelem alá helyeznek, a Képviselő-testület az építmény helyi védelmét rendeletének módosításával megszünteti.

5. § A helyi védettség fokozatai:

6. § (1) A helyi védett értékekről nyilvántartást kell vezetni, amit a jelen rendelet 1. melléklete tartalmaz. A nyilvántartás legalább a magasabb szintű jogszabály által meghatározott adatokat kell, hogy tartalmazza.

(2) A nyilvántartás vezetéséről a jegyző gondoskodik.

(3) A helyi védett értéket és annak megközelítését – annak értékeit megóvó módon – információs célú szerkezettel kell jelölni. A tulajdonos a szerkezet elhelyezését tűrni köteles.

7. § (1) A helyi védett építményt, építmény részletet a tulajdonos köteles jókarbantartani, állapotát megőrizni, a használat nem veszélyeztetheti az építészeti örökség fennmaradását.

(2) Helyi védettségű építményhez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy annak telkén új építmény, építményrész építése nem sértheti a védett építészeti érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét.

(3) Építés során azokat az állagjavító, konzerváló eljárásokat, hagyományos építészeti- műszaki megoldásokat kell alkalmazni, amelyek a védett építészeti érték eredeti építőanyagának, szerkezetének és formavilágának megőrzését biztosítják

(4) A helyi védett értékre vonatkozó építési tevékenység megkezdése előtt a kialakítandó állapot településképi követelményeknek való megfelelését településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció keretében kell meghatározni.

(5) A Helyi védett érték teljes bontása csak a védelem megszüntetését követően vagy balesetés életveszélyes állapot bekövetkezte miatt lehetséges.

(6) Tilos a védett érték károsítása, tilos minden olyan beavatkozás, ami a védett érték teljes, vagy részleges megsemmisülését, karakterének részleges vagy teljes előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai, szerkezeti értékcsökkenését eredményezi.

(7) Az (1) bekezdésben jelzett munkálatok költségei a tulajdonost vagy használót terhelik.

8. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek Teskánd régi, átalakuló beépítési karakterű, új beépítési vagy beépítésre szánt karakterű területei és a külterület, melyeknek térképi lehatárolását e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

9. § (1) A település területén minden építményt a környezettel, a településképpel összhangban kell létesíteni és fenntartani. A már beépített területeken építési tevékenység során a helyszíni adottságokat figyelembe véve úgy kell eljárni, hogy a létesítmény ne zavarja a szomszédos telkek és építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használhatóságát, illeszkedjen a környezet és a környező beépítés természeti és építészeti adottságaihoz, figyelembe véve a kialakult épülettömegek nagyságát, arányait, terepre illesztését.

(2) Az építmények felületképzése során tilos a rikító, harsány színt és csillogó vagy fénylő felületet eredményező anyagok alkalmazása.

(3) Hullámpala, műanyag hullámlemez, palafedés és a nagy táblás fedések, valamint bitumenes hullámlemez tetőfedésként való alkalmazása kerülendő lakó épületek esetén.

10. § (1) Az 1. mellékletben lévő helyi védett építményt vagy annak védelem alá vont részletét kötelező megőrizni vagy szükség szerint helyreállítani. Hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a homlokzati nyílásrendet és nyílások osztását, megőrizve a homlokzati tagozatokat, homlokzati díszítéseket.

(2) Védett épület utcai homlokzatán garázskapu, redőnytok, egyéb műszaki berendezés, plakát, reklám nem helyezhető el.

(3) Helyi védett építményt kizárólag úgy lehet bővíteni, hogy a védelem tárgya megőrződjön, utcaképi szerepe ne változzon. A bővítmény formaképzése, homlokzata, anyaghasználata harmonikusan illeszkedjen a védett építményrészhez.

(4) Helyi védett épület külső hőszigetelési munkái csak abban az esetben végezhetők, ha a védelem tárgyával azonos megjelenés biztosított lesz, az épület arányai és részletei nem változnak meg.

(5) Helyi védett köztéri szobor, emlék, képzőművészeti alkotás, utcabútor környezetét parkosítani kell. Burkolatként csak térkő vagy kavics használható.

11. § (1) Az épületek elhelyezése illeszkedjen a meglévőkhöz, a szomszédos épületek közterület felőli homlokzati vonalához igazodóan. A meglévő épületek bővítésénél is a szomszédos épületek közterület felőli homlokzati vonalát kell figyelembe venni.

(2) A kedvező utcakép megtartása és kialakítása érdekében a meglévő és új építmények magassága nem haladhatja meg – a helyi építési szabályzatban megállapított beépítési magasság betartása mellett – az építési tevékenység végzése szerinti utcában már meglévő legmagasabb építmény legmagasabb pontját.

(3) A meglévő épületek közé épülő új házaknak hasonló tetőhajlásszöggel kell épülniük, mint a környezetükben lévőknek.

(4) Bonyolult, összetett, erősen tördelt tetőidom nem alakítható ki, lapostető csak melléképítmény esetében megengedett, illetve igény esetén polgármesterrel történő szakmai konzultáción egyeztetettek szerint ettől el lehet térni.

(5) A nyílászárók cseréjekor az új, beépítésre kerülő nyílászáró nem térhet el az épület karakterét meghatározó cserélendő nyílászáró formavilágától. Hagyományos karaktert őrző épületnél tilos a faablakok műanyagra történő cseréje, amennyiben erre nincs mód, úgy abban az esetben hatásában, megjelenésében a fa nyílászáróhoz leginkább közelítő típust kell választani.

(6) Az épület külső hőszigetelési munkálatai során gondoskodni kell az eredeti homlokzatdíszek visszahelyezéséről, az épület arányrendszerének és részletképzéseinek megőrzéséről.

(7) Közterületi növénytelepítés nem végezhető szakmai konzultáció és településkép védelmi tájékoztatás nélkül.

(8) Egyéb műszaki berendezés – szerelt kémény, klíma kültéri egység, szellőző, közműcsatlakozás szerelvényei, műholdvevő antenna stb. – nem helyezhető el az utcai homlokzaton. Szabadon álló antennatartó oszlop és álló szélkerék az előkertben nem helyezhető el.

(9) A telken a zöldfelület kialakítása során a 3. mellékletben található szabályok betartásával lehet növényeket telepíteni. A kerülendő inváziós növényfajok jegyzéke az 1. függelékben található.

12. § (1) Az épületek elhelyezése illeszkedjen a meglévőkhöz, a szomszédos épületek közterület felőli homlokzati vonalához igazodóan. A meglévő épületek bővítésénél is a szomszédos épületek közterület felőli homlokzati vonalát kell figyelembe venni.

(2) A kedvező utcakép megtartása és kialakítása érdekében a meglévő és új építmények magassága nem haladhatja meg – a helyi építési szabályzatban megállapított beépítési magasság betartása mellett – az építési tevékenység végzése szerinti utcában már meglévő legmagasabb építmény legmagasabb pontját.

(3) A meglévő épületek közé épülő új házakat a környezetükben lévő épületekkel megegyező tömegformálással kell kialakítani.

(4) A nyílászárók javasolt színe: fehér, barna és árnyalatai, olivazöld, vagy a szürke összes árnyalata lehet.

(5) Közterületi növénytelepítés nem végezhető szakmai konzultáció és településkép védelmi tájékoztatás nélkül.

(6) Egyéb műszaki berendezés – szerelt kémény, klíma kültéri egység, szellőző, közműcsatlakozás szerelvényei, műholdvevő antenna stb. – nem helyezhető el az utcai homlokzaton. Szabadon álló antennatartó oszlop és álló szélkerék az előkertben nem helyezhető el.

(7) A telken a zöldfelület kialakítása során a 3. mellékletben található szabályok betartásával lehet növényeket telepíteni. A kerülendő, inváziós növényfajok jegyzéke az 1. függelékben található.

13. § (1) A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek (esztétikai, természeti értékek), a tájra jellemző természeti rendszerek és egyedi tájértékek megóvását, ezért a település területén a táj jellegét, esztétikai, természeti értékeit veszélyeztető, károsító tevékenység céljára szolgáló építményt elhelyezni tilos!

(2) A védelmi erdőterületek elsődlegesen a tájkép és a környezet állapotának megőrzését, a gazdasági tevékenységből, valamint a közlekedésből eredő káros hatások csökkentését szolgálják. Építményt elhelyezni nem szabad.

(3) A patakok, vízfolyások part menti fás, ligeterdő növényzetét meg kell őrizni.

(4) A vízfolyások, patakok, csatornák karbantartását, a vízpart és a meder rendezését a természeti, táji értékek károsítása nélkül, tájba illő módon kell elvégezni.

(5) Az élőhelyek, élővilág igénybevétele csak olyan módon történhet, amely az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget nem károsítja, illetőleg funkcióit nem veszélyezteti.

(6) A településképi szempontból meghatározó területeken az e rendelet 1. függeléke szerinti Kerülendő, inváziós növényfajok listában szereplő növényfajok nem alkalmazhatók.

(7) A területen elhelyezhető létesítmények, építmények harmonikusan illeszkedjenek a környezetbe, kiegészítve, eltüntetve a hiányosságokat, a környezetüket nem változtathatják meg.

(8) Az épületek külső megjelenítéséhez hagyományos építőanyagokat (kő, tégla, vályog, fa, cserép, nád) célszerű használni, valamint színhasználatban is a természetességre kell törekedni.

14. § (1) A belterület már beépített területén, ahol a villamos energia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, új villamos energia elosztási, közvilágítási vezetékeket és az elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén új építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

(2) Településközpont területen új villamos energia elosztási, közvilágítási vezetékeket és az elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

(3) Trafóállomás elhelyezése tiltott, azt csak trafóházban, vagy épülettel egybefoglalva oldható meg, amennyiben az szakmai indokok miatt nem helyezhető el egyéb területeken. A trafóház felületét, ajtajait és szellőzőrácsát településkép védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció nélkül nem lehet átalakítani, megváltoztatni, közvetlen környezetét takaró növényzettel parkosítani kell.

(4) Új, vezeték nélküli elektronikus hírközlés építményei számára alkalmas terület a belterületi határtól legalább 500 m-re fekvő külterületi földrészletek. A hírközlési hálózat építményei multifunkcionális kialakítással telepíthetők (pl.: vadles, kilátó, víztorony), de ha nincs meglévő alkalmas építmény, akkor önálló szerkezetre is, természetes anyaghasználattal, tájba illeszkedő módon.

(5) Új, vezetékes elektronikus hírközlési hálózat kiépítése, vagy meglévő korszerűsítése elsősorban a meglévő fizikai infrastruktúra felhasználásával történhet.

(6) Az épület közterület felőli homlokzatát megváltoztató zavaró berendezést – gépészeti berendezéseket, szellőző- és klímaberendezést, szerelt égéstermék elvezetőt, közmű-csatlakozási berendezést, antennát, stb. – utcafronti homlokzatra nem lehet elhelyezni.

15. § (1) A település területén csak a környezet arculatához illeszkedő, esztétikus hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer egységes koncepció alapján helyezhető el, az e rendelet szerinti Településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően.

(2) E rendelet alkalmazásában:

16. § (1) A településképi követelményekről való településkép védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció (a továbbiakban: konzultáció) igénybe vétele a településen kötelező, amennyiben az építési tevékenység településképi szempontból meghatározó területen helyezkedik el és utcaképet vagy tájképet meghatározó építmény építési tevékenységére vagy növény telepítésére irányul.

(2) A konzultáción a településrendezési eszközöket is vizsgálni kell, a Településképi Arculati Kézikönyv iránymutatásként használható fel.

(3) Az építtetőnek vagy az általa megbízott tervezőnek a konzultációt legalább az építési vagy növény telepítési tevékenység megkezdése előtt 15 nappal kell kezdeményeznie munkaidőben a polgármesternél, vagy az általa kijelölt személynél.

(4) A közterületi növénytelepítés esetében a konzultáción mérlegelni kell a telepítés helyét, az utca összképét, a közlekedés biztonságát, a közművek helyét, a fenntartási, esztétikai és ökológiai szempontokat.

(5) A konzultáción a jelen rendeletben rögzített településképi követelményekről kell egyeztetést folytatni.

(6) Konzultáció ugyanazon építési vagy növénytelepítési tevékenységgel kapcsolatban több alkalommal is tartható.

(7) A szakmai konzultáción elhangzottakról emlékeztető készül, melyet a konzultáció résztvevői aláírásukkal látnak el.

(8) A felek által aláírt emlékeztetőben rögzített nyilatkozatok kötik a települési önkormányzatot a településképi véleményezési, bejelentési és kötelezési eljárás során.

(9) A kiadott emlékeztető 1 évig történő megőrzéséről a jegyző gondoskodik.

17. § (1) A polgármester – a magasabb szintű jogszabályok keretei között - településképi bejelentési eljárást folytat le utcaképet vagy tájképet meghatározó építményen történő építési vagy rendeltetésmódosítási tevékenységek esetében, ha a tevékenység eredményeként:

(2) Az eljárás lefolytatására vonatkozó kérelmet a tevékenység végzésére jogosult csak írásban terjesztheti elő, azaz a 2016. évi CL. törvény 26. (§) (1) bekezdésének megfelelve papír alapon vagy elektronikusan nyújtja be a polgármesternek 2 példányban legalább a tevékenység megkezdése előtt 15 nappal.

(3) Amennyiben a benyújtott kérelem a külön jogszabály szerinti tartalomnak nem felel meg teljes körűen, a polgármester 8 napos határidővel hiánypótlásra szólítja fel a kérelmezőt.

(4) A polgármester az eljárás keretében a következő szempontokat vizsgálja:

(5) A polgármesternek a településképi bejelentéssel kapcsolatos döntését a jegyző készíti elő.

(6) A hatósági döntés mellékletét képezi az eljárásra benyújtott tervdokumentáció egy, a polgármester által záradékolt példánya.

(7) A településképi bejelentési eljárásban keletkezett iratok megőrzéséről - az iratkezelési szabályoknak megfelelően - a jegyző gondoskodik.

(8) A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység előírásoknak megfelelő végzését.

18. § (1) A polgármester az önkormányzat szerveként e rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében hivatalból vagy kérelemre kötelezési eljárás folytat le.

(2) Ha az ingatlan tulajdonosa az e rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértette, az önkormányzat polgármestere a 2016. évi LXXIV. tv. 11. §-ában foglaltaknak megfelelően településképi kötelezési eljárást folytathat le.

(3) A kérelmet a polgármesternek címezve, papíron vagy elektronikus levélben lehet benyújtani.

(4) A kérelemnek tartalmaznia kell:

(5) Ha az ingatlan tulajdonosa a településképi rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértette, az önkormányzat polgármestere felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre, és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.

19. § (1) A településképi követelmények alkalmazására az önkormányzat az alábbi ösztönzési rendszert alkalmazhatja:

(2) Az ösztönzési rendszer pontos feltételeiről, nagyságáról – a pénzügyi lehetőségek függvényében – a mindenkori költségvetési rendeletben dönt a Képviselő-testület.

20. § (1) Jelen rendelet 2019.május 21-én lép hatályba.

21. § (1) A Helyi Építési Szabályzatról szóló önkormányzati rendelet településképi követelményeket, valamint az épített örökség védelméről szóló, a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról szóló és a településképi véleményezési ill. a településképi bejelentési eljárás sajátos jogintézményekről szóló önkormányzati rendeletet Tktv. 14. § (2) bekezdése értelmében jelen településképi rendelet hatálybalépésétől hatályát veszti.

(2) E településképi rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az egyéb önkormányzati rendeletben szereplő településképi támogatási és ösztönző rendszert nem lehet alkalmazni.

(3) E rendelet alkalmazásával Teskánd Község Önkormányzat Képviselő-testületének a reklámok és reklámhordozók elhelyezéséről szóló 14/2017. (XII. 20.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.

(4) E rendelet alkalmazásával Teskánd Község Önkormányzat Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 6/2018. (VI. 07.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.