Balatongyörök Község Önkormányzata Képviselő-testülete

20/2014. (XII.19.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról

Balatongyörök Község Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (2) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) i.) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva az alábbiakat rendeli el:

Az Önkormányzat vagyona, a rendelet hatálya

1. §

 (1) E rendelet hatálya az önkormányzati vagyonra terjed ki.

 (2) E rendelet szempontjából önkormányzati vagyon:

   a) az önkormányzat ingatlan és ingó tulajdona,

   b) az önkormányzatot megillető, valamint terhelő vagyoni értékű jogok összessége.

Az önkormányzati vagyon csoportosítása

2. §

(1) Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.

(2) A törzsvagyon tárgyai forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyonból állnak. A törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak körét az erre vonatkozó törvények, valamint a Képviselő-testület rendelete állapítja meg.

(3) A forgalomképtelen vagyon tárgyai:

a) kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonból

b) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű önkormányzati tulajdonban álló vagyonból állnak.

(4) A kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló forgalomképtelen törzsvagyontárgyak:

a) törvény által a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonnak minősített vagyontárgyak

b) jelen rendelettel kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyontárgynak nyilvánított vagyontárgyak:

c) járdák

d) csapadékvíz elvezető rendszerek és műtárgyaik,

e) köztéri műalkotások (szobrok, emlékművek, emléktáblák, stb.)

f) köztemető területe és építményei.

(5) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű önkormányzati tulajdonban álló forgalomképtelen vagyontárgyak a törvényben, vagy helyi önkormányzati rendeletében ekként meghatározott, a helyi önkormányzat tulajdonában álló vagyonelemek, amelyeknek a helyi önkormányzat tulajdonában történő megszerzése hosszú távon indokolt.

(6) A forgalomképtelen vagyon tárgyai

a) nem idegeníthetők el,

b) vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével nem terhelhetők meg,

c) azokon dologi jog vagy osztott tulajdon nem létesíthető,

d) vállalkozásba, gazdasági társaságba nem vihető be.

e)Forgalomképtelen vagyontárgy vagy vagyonrész értékesítésére, megterhelésére, vállalkozásba, gazdasági társaságba apportként való bevitelére kötött szerződés semmis.

(7) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyontárgyak a törvény vagy helyi önkormányzat rendelete által korlátozottan forgalomképes vagyonelemnek nyilvánított vagyontárgyak, amelyek nem tartoznak a nemzeti vagyonról szóló törvény 1. § (2) bekezdés a) pontja hatálya alá, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba.

(8) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát az alábbi vagyonelemek jelentik:

a) önkormányzati intézmények épületei, épületrészei,

b) műemléki vagy természetvédelem alatt álló ingatlanok, műtárgyak, építmények.

(9) A korlátozottan forgalomképes vagyontárggyal való rendelkezés szabályait – a helyi önkormányzat tulajdonában álló vagyon esetében- törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete határozza meg.

(10) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon tárgyai csak akkor idegeníthetők el vagy terhelhetők meg, illetve akkor képezhetnek vagyoni apportot, ha közfeladat ellátása alól a Képviselő-testület határozatával előzetesen kivonták. Műemléki vagy természetvédelmi védelem alatt álló vagyontárgy esetében e döntéshez az illetékes szakhatóság hozzájárulása is szükséges.

(11) Üzleti vagyon – ha jogszabály másként nem rendelkezik - mindazon vagyon, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe.

a) Az üzleti vagyon forgalomképes.

b) A forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgy vagy vagyonrész elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, egyéb hasznosítása, azaz a tulajdonosi jogok gyakorlása e rendeletben meghatározottak szerint történhet.

(12) A Képviselő-testület döntése alapján megváltoztatható a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű önkormányzati tulajdonban álló vagyon, illetve a korlátozottan forgalomképes vagyon körébe besorolt vagyontárgyak egészének vagy megosztással megjelölt részének besorolása különösen az alábbi feltételek valamelyikének fennállása esetén:

- törvényi rendelkezés módosulása;

- önkormányzati feladatok változása, megszűnése, más módon történő ellátásáról szóló döntés elfogadása;

- önkormányzati feladat átvállalása;

- használat, hasznosítás céljának megváltozása;

- közterületet, közutat, illetve középületet érintő telekalakítás, telekhatár-rendezés;

- egyéb, az önkormányzat érdekeit szolgáló, egyedileg elbírált indok alapján.

(13) A tulajdonosi jogokat gyakorló Képviselő-testület – a törvényi előíráson alapuló besorolás kivételével - a vagyontárgy rendeltetése, jellege, funkciója alapján rendeletalkotással dönt a vagyontárgyak törzsvagyon – ezen belül kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű önkormányzati tulajdonban álló vagyon, illetve korlátozottan forgalomképes vagyon - körébe történő besorolásáról, a besorolás megváltoztatásáról.

(14) Amennyiben az (12) és (13) pontban megjelölt eljárás keretében a vagyontárgy forgalomképességében változás történik, a besorolást a vagyonkimutatásban, valamint ingatlan esetén a földhivatali ingatlan-nyilvántartásban rögzített állapotnak megfelelően az ingatlanvagyon-kataszterben is át kell vezetni.

A tulajdonosi jogok gyakorlása, hatáskörök

3. §

 (1) Az Önkormányzatot – a jogszabályokban meghatározott eltérésekkel – megilletik mindazok a jogok, és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

(2) Az Önkormányzat jogi személy. Az Önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatok és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg.

(3) A Képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(4) A Képviselő-testület a (2) bekezdésben megjelölt hatásköreit a polgármesterre vagy a bizottságaira átruházhatja.

A vagyon értékesítése

4. §

(1) Nem lehet értékesíteni a forgalomképtelen törzsvagyon tárgyait.

(2) A 2. § (10) bekezdésben foglalt előzetes feltételek teljesítése után lehet csak értékesíteni a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon tárgyait.

(3) A vagyont értékesíteni egymillió forint értékhatár felett csak nyilvános versenytárgyalás útján lehet. Versenytárgyaláson a legmagasabb összeget ajánló pályázó részére kell a vételi lehetőséget biztosítani.

(4)  A Képviselő-testület dönt a vagyontárgy értékesítéséről.

A vagyon ingyenes átruházása

5. §

(1) Forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó vagyontárgyat ingyenesen átruházni nem lehet.

(2) Korlátozottan forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó vagyontárgyat ingyenesen nem lehet átruházni.

(3) Egyéb önkormányzati forgalomképes vagyon ingyenes átruházásáról – értékhatárra tekintet nélkül – a Képviselő-testület dönt.

A vagyon megterhelése

6. §

(1) Forgalomképtelen törzsvagyon nem terhelhető meg.

(2) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon a 2. § (10) bekezdésben foglalt előzetes feltételek teljesítése után a Képviselő-testület határozatával terhelhető meg.

(3) Az Önkormányzat forgalomképes egyéb vagyona megterhelhető. A vagyon megterheléséről – értékhatárra tekintet nélkül – a Képviselő-testület dönt.

Az Önkormányzat vagyonának vállalkozásba vitele, vagyon a vállalkozásban

7. §

(1) Az Önkormányzat saját felelősségére vállalkozási tevékenységet folytathat. A vállalkozás folytatására a költségvetési alapokmányban meghatározottak szerint kerülhet sor.

(2) A vállalkozási tevékenység az Önkormányzat kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.

(3)Az Önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni követelése mértékét.

(4) Az Önkormányzat törzsvagyon forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyai vállalkozásba nem vihetők be.

(5) Az Önkormányzat üzleti  – forgalomképes – vagyona vállalkozásba vihető.

(6) Az Önkormányzat vagyonának vállalkozásba való beviteléről – értékhatártól függetlenül – a Képviselő-testület dönt.

(7) A vállalkozással kapcsolatos minden jogviszonyt, beleértve a részesedésekkel (részvények, üzletrészek, vagyoni betétek stb.) kapcsolatos döntéseket a Képviselő-testület határozza meg.

A vagyon egyéb hasznosítása

8. §

(1) Az önkormányzati vagyon használatba, bérletbe, kezelésbe, koncesszióba történő átadással is hasznosítható.

(2) A használat, illetve hasznosítás jogát egymillió forint felett átengedni csak nyilvános versenytárgyalás útján lehet. Versenytárgyaláson a legjobb ajánlatot tevő részére kell a hasznosítás jogát átengedni.

(3) Az Önkormányzat forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának használatát vagy hasznosítási jogát átengedni csak:

   a) koncessziós szerződéssel jogszabály alapján,

   b) önkormányzat külön rendeletében meghatározott egyéb módon lehet. (pl. közterület-foglalás).

(4)  Az Önkormányzat forgalomképes egyéb vagyonának használatát, illetve hasznosítási jogát ideiglenesen át lehet engedni:

   a) koncessziós szerződéssel,

   b) bérleti szerződéssel,

   c) használati díj ellenében.

(5) Az Önkormányzat vagyona hasznosításának átengedéséről – közterület-foglalás kivételével – a Képviselő-testület határoz.

(6) Közterület-használat átengedéséről – külön rendeletben foglalt feltételekkel a polgármester dönt.

(7) Az önkormányzati vagyon ingyenes használatának, illetve hasznosítási jog ingyenes átengedésének engedélyezése a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

Az önkormányzati vagyon bevitele önkormányzati társulásba

9. §

 (1) Az Önkormányzat vagyona önkormányzati társulásba bevihető. A bevitt vagyont továbbra is az Önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, de a vagyonszaporulat a társult önkormányzatok közös vagyona lesz.

(2) A társulás ingatlan vagyonának fejlesztése, fenntartása a társult önkormányzatok képviselő-testületeinek döntése alapján történik.

(3)  Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona társulásba nem vihető be.

(4) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon és az egyéb vagyon társulásba vihető.

Ideiglenesen feleslegessé váló vagyon hasznosítása

10. §

(1) Az Önkormányzat ideiglenesen feleslegessé váló pénzeszközeiből értékpapírt vásárolhat.

(2) Az értékpapírok közül az állam által kibocsátott, garantált, az állam által garantált hozamú értékpapírokkal kapcsolatos forgalom (vétel, eladás) lebonyolítására a Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert. A polgármester negyedévenként köteles beszámolni a Képviselő-testületnek e körben hozott intézkedéseiről.

Önkormányzati követelésekről való lemondás

11. §

(1) Az önkormányzati követelésről, mint önkormányzati vagyonrészről csak akkor lehet lemondani, ha az Önkormányzat likviditását nem veszélyezteti.

(2) A követelésről való lemondás joga – adósok, vevők, egyéb követelések esetén – a képviselő-testületet illeti meg.

(3) A követelésekről való lemondás jog a munkavállalókkal szemben a polgármestert illeti meg.

Hitelfelvétel és törlesztés, kötvény kibocsátás, beruházás, felújítás, lízing

12. §

(1) Az Önkormányzat hitelt vehet fel, és kötvényt bocsáthat ki. A hitel felvétellel, a meglévő hitelek törlesztésével, valamint a kötvénykibocsátással kapcsolatos rendelkezéseket a Képviselő-testület az éves költségvetéséről szóló rendeletében állapítja meg.

(2) Az Önkormányzat költségvetési rendeletében dönt arról, hogy milyen beruházásokat, felújításokat valósít meg, hogyan, milyen ütemezésben biztosítja azok pénzügyi fedezetét.

(3) Az Önkormányzat lízingszerződés kötéséről költségvetési rendeletében határoz.

A vagyonkezelői jog létesítése, gyakorlásának és ellenőrzésének szabályai

13. §

(1)A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonra  önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet, az önkormányzati feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítása, a vagyon állagának és értékének megőrzése, védelme, továbbá értékének növelése érdekében.

(2)A vagyonkezelői jog határozatlan vagy határozott idejű vagyonkezelési szerződéssel jön létre. A vagyonkezelési szerződés kizárólag a Nvtv.-ben meghatározott személyekkel, versenyeztetés nélkül köthető.

(3)A vagyonkezelési szerződésnek – figyelembe véve az adott vagyonelem sajátos jellegét és az ahhoz kapcsolódó önkormányzati közfeladatot – tartalmaznia kell különösen az alábbiakat:

a) a vagyonkezeléssel érintett vagyoni kör pontos megjelölését, tételes felsorolását, azok vagyonértékelés alapján megállapított, a szerződés megkötésekor érvényes értékét,

b) a vagyonkezelő által elvégzendő feladatokat,

c) a vagyonkezelő és az önkormányzat jogait és kötelezettségeit,

d) a vagyonkezelési szerződés időtartamát,

e) a vagyonkezelői ellenértékével kapcsolatos rendelkezéseket, amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzése vagy gyakorlása nem ingyenes,

f) a vagyonkezelési szerződés megszűnésének eseteit,

g) a szerződés megszűnése esetén a felek által teljesítendő szolgáltatásokat,

h) az elszámolási kötelezettség tartalmát, ideértve a vagyonnal való folyamatos és a vagyonkezelői jog megszűnése következtében fennálló elszámolást.

(4)A vagyonkezelői jog – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a szerződés megkötésével keletkezik.

14. §

(1)A vagyonkezelő a szerződéssel összhangban, a tulajdonos nevében – eseti vagy általános meghatalmazás alapján – gyakorolja a tulajdonost a polgári jogi kapcsolatokban megillető jogokat és teljesíti a tulajdonos ilyen kötelezettségeit.

(2)A vagyonkezelő a vagyont nem idegenítheti el, a jogszabályban meghatározott kivételeken kívül nem terhelheti meg, a vagyont biztosítékul nem adhatja, azon osztott tulajdont nem létesíthet, valamint a vagyonkezelői jogot harmadik személyre nem ruházhatja át.

(3)A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződése lejártánál hosszabb kötelezettséget a vagyonkezelésbe adott vagyonra vonatkozóan nem vállalhat, kivéve, ha ehhez az önkormányzat előzetesen hozzájárult.

(4)A vagyonkezelő köteles:

a) teljesíteni a jogszabályban és a vagyonkezelési szerződésben előírt, az önkormányzati vagyonra vonatkozó nyilvántartási, adatszolgáltatási és elszámolási kötelezettséget és egyéb kötelezettségeket,

b) viselni a vagyonhoz kapcsolódó terheket,

c) gondoskodni a vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról, a szükséges felújítási munkák elvégzéséről,

d) a tőle elvárható gondossággal eljárni a kezelt vagyon működtetése során, mely kötelezettség teljesítéséért a vagyonkezelő szerv vezetője felel,

e) évente elszámolni a vagyonkezelésbe vett vagyon után elszámolt és a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegének felhasználásáról,

f) tűrni az önkormányzat vagyonkezelésre vonatkozó ellenőrzéseit, közreműködni az ellenőrzés során,

g) a vagyont fenyegető veszélyről és a beállott kárról haladéktalanul értesíteni a tulajdonost (beleértve azt is, ha őt harmadik személy jogainak gyakorlásában akadályozza), továbbá mindent megtenni a veszély elhárítása és a kár következményeinek megszüntetése érdekében.

(5)A vagyonkezelő felelős minden olyan kárért, amely a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat következménye, kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben az önkormányzati vagyon kezelőjétől elvárható.

15. §

(1)Az önkormányzat a vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét az önkormányzati hivatal közreműködésével, valamint a Mötv. alapján a belső ellenőrzés keretében ellenőrzi.

(2)A tulajdonosi ellenőrzés célja a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen: az önkormányzati vagyon-nyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő és az önkormányzatot hátrányosan érintő vagyonkezelői intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.

Intézmények gazdálkodása a vagyonnal

16. §

(1) Az Önkormányzat kötelező és vállalt feladatainak ellátására intézményeket alapíthat.

(2) Az intézmény vagyona az Önkormányzat vagyona, amelyet ingyenesen bocsát saját intézménye használatába.

(3) Az intézmény, mint az önkormányzati vagyon használója, köteles teljesíteni az Önkormányzatot, mint tulajdonost terhelő fizetési kötelezettségeket.

(4) Az intézmény a használatba kapott ingó és ingatlan vagyont – alapfeladatai sérelme nélkül – bevételei növelésére fordíthatja.

(5) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szervnek besorolt intézmény vezetőjét az alábbi vagyonkezelési jogok illetik meg:

a) ingó vagyontárgyak hasznosítása, selejtezése a hasznosítási és selejtezési szabályzat előírásai szerint,

b) az intézmény működéséhez szükséges ingó vagyontárgyak felhasználása az alapfeladat ellátása érdekében,

c) az intézmény kezelésébe adott ingatlan vagyon felújítására, fejlesztésére vonatkozó javaslatok kidolgozása a Képviselő-testület számára,

   d) munkavállalókkal szembeni követelésről való lemondás jogának gyakorlása.

(6) A részben önállóan gazdálkodó intézmény vagyonkezelési feladatait a gazdálkodásának vitelére kijelölt önállóan gazdálkodó intézménnyel megkötött – a Képviselő-testület által jóváhagyott – megállapodás szerint látja el.

(7) A közös alapítású és fenntartású intézmények vagyona feletti rendelkezési jogot az alapítók és fenntartók közös megállapodása rendezi.

A vagyonleltár

17. §

(1) Az Önkormányzat vagyonát – a zárszámadáshoz kapcsolódóan – éves vagyonleltárban kell kimutatni. A leltár adott év december 31. fordulónappal készül.

(2) Az Önkormányzat vagyonát jogszabályban meghatározott módon köteles nyilvántartani, értékelni, értékcsökkenését elszámolni.

(3) A vagyonleltárnak külön kell tartalmaznia a törzsvagyont (ezen belül kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű önkormányzati tulajdonban álló vagyon, illetve korlátozottan forgalomképes vagyon), valamint az önkormányzat üzleti vagyonát és a kötelezettségeket.

(4) A vagyonleltárt a leltározási szabályzat előírásai szerint a közös önkormányzati hivatal állítja össze.

Vegyes és záró rendelkezések

18. §

 (1) A vagyon értékének meghatározásakor általában az adott vagyonnak az önkormányzat könyvviteli nyilvántartásában szereplő értékét kell alapul venni.

(2) A vagyon értékesítésekor egymillió forint feletti vagyon piaci értékének meghatározása érdekében szakértőt kell igénybe venni.

(3) Apport gazdasági társaságba való bevitelekor a vagyon piaci értékét szakértővel kell megállapíttatni, és piaci értéken kell a vállalkozásba bevinni.

(4) Használat vagy hasznosítási jog átengedésekor az ellenérték meghatározásakor ötmillió forint érték felett a használat vagy hasznosítási jog piaci értékének megállapítására szakértő bevonása szükséges.

(5) Jelen rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(6) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Balatongyörök Község Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról szóló 3/1999. (III. 9.) valamint az azt módosító 3/2013. (IV. 8.) önkormányzati rendelet.

Biró Róbert                                                                Bertalanné dr. Gallé Vera

polgármester                                                                           jegyző