Balatongyörök Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2018.(III.26.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2019. 04. 24- 2021. 10. 27Balatongyörök Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2018.(III.26.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
1Balatongyörök Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) a) pontja és a Magyarország helyi önkormányzatról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján a településkép védelméről szóló 5/2018. (III. 26.) önkormányzati rendeletét (a továbbiakban: Rendelet) az alábbiak szerint módosítja:
Bevezető rendelkezések
A rendelet célja és hatálya
1. § (1) E rendelet célja Balatongyörök Község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása:
a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás és a védelem megszüntetésének szabályozásával;
b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
c) településképi követelmények meghatározásával;
d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
e) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
(2) E rendelet mellékletei:
1. melléklet: Településkép szempontjából meghatározó területek, s a település védett értékei
2. melléklet: Helyi egyedi és területi védelem
3. melléklet: Kérelem településképi véleményezési eljáráshoz
4. melléklet: Kérelem településképi bejelentési eljáráshoz
5. melléklet: Telepítésre nem javasolt növények jegyzéke
(3) E rendelet függelékei:
1. függelék: Emlékeztető településképi szakmai konzultációról
2. függelék: Védett építmények önkormányzat támogatása
3. függelék: Telepítésre javasolt növények jegyzéke
Értelmező rendelkezések
2. § (1) E rendelet alkalmazása során:
a) Cégtábla: a vállalkozási tevékenységet folytató ingatlanon elhelyezett cégér, címtábla, cégfelirat, címfelirat, amely a vállalkozás nevét és székhelyét, logóját vagy egyéb adatait tartalmazza.
b) Egyéb grafikai elem: A vállalkozással kapcsolatos egyéb információ, adatközlés, ábra, felirat.
c) Épületszélesség: Az épület utcai – saroktelek esetén a rövidebb - homlokzatának szélessége. Az utcai homlokvonal szélességéhez hozzá kell számítani azokat az oldalirányú épületkiugrásokat is, amelyeket az utcai homlokvonal sarokpontjain, a homlokvonal síkjára állított – a telek mélysége felé eső - 45 fokos egyeneseken kívül esik.
d) Galérianövényzet: vízfolyásokat kísérő természetes növénytársulás.
e) Helyi védett épület (H1): helyi egyedi védelem alatt álló olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése érdekében, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy ipartörténeti szempontból jelentős alkotás.
f) Helyi védett műtárgy, műalkotás (H2): helyi egyedi védelem alatt álló műtárgy, műalkotás amely a hagyományos településkép megőrzése érdekében, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy ipartörténeti szempontból jelentős alkotás, jellemzően emlékmű, szobor, síremlék, kereszt, kút, dombormű, kerítés, kapuzat.
g) Helyi védett utcakép (hu): védetté nyilvánított utcaszakasz, térfal, amely a közterületre néző épületek tömege, megjelenése, beépítési módja, ritmusa miatt jelentőséggel bír.
h) Közterületi eligazodást segítő, tájékoztató tábla: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás;
i) Molinó: olyan nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, vagy két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.
j) Önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
k) Önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel és a település életét meghatározó döntésekkel, hirdetményekkel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
l) Önkormányzati információs célú berendezés: önkormányzati hirdetőtábla, önkormányzati faliújság, útbaigazító hirdetmény, molinó, üvegezett világító reklámtábla.
m) Tömör kerítés: az a kerítés, amelynek a közterület felőli merőleges vetületének összes felületének kevesebb, mint 50%-ban átlátható. Az összes felület a lábazatot is tartalmazza.
n) Védelem megszüntetését alátámasztó szakvélemény: építészmérnök, településmérnök, statikus, műemlékvédelmi szakmérnök szakképzettséggel rendelkező személy által készített szakvizsgálat, amely a védelem alatt álló épület, építmény vizsgálatát követően részletezi annak állagában, esztétikai megjelenésében, szerkezetében végbement folyamatokat, és annak eredményét, mely alapján a védelem oka már nem áll fenn.
o) Zöldsáv: az a növényültetésre alkalmas sáv, amely legalább 1,0 m szélességű, alkalmas utcaszakaszonként a 8,0 m-enkénti tőtávolsággal ültetendő fasor elhelyezésére.
A helyi VÉDELEM
A helyi védelem alá helyezésnek és a helyi védelem megszűnésének szabályai
3. § (1) A helyi védelem alá helyezési vagy annak megszüntetése iránti eljárást bármely természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kezdeményezheti írásban.
(2) A helyi védelem alá helyezést kezdeményező javaslatnak tartalmaznia kell:
a) a helyi védelemre javasolt építészeti örökség megnevezését, egyedi védelem esetén a címét és helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület térképi lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
b) a helyi védelem alá helyezés kezdeményezésének indoklását,
c) a kezdeményező megnevezését, lakcímét vagy székhelyét, egyéb elérhetőségét,
d) a helyi védelemre javasolt építészeti örökséget bemutató értékvizsgálatot.
(3) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a helyi védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét és helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
b) a helyi védett érték nyilvántartási számát,
c) a helyi védelem megszüntetésére irányuló kezdeményezés indokolását,
d) a kezdeményező megnevezését, lakcímét vagy székhelyét, egyéb elérhetőségeit,
e) a helyi védelem megszüntetését alátámasztó szakvéleményt.
(4) Amennyiben a helyi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését kezdeményező javaslat nem tartalmazza a jelen rendeletben meghatározott kellékeket, a polgármester a kezdeményezőt 30 naptári napos határidővel hiánypótlásra hívja fel. Amennyiben a hiánypótlási felhívás eredménytelenül eltelik a polgármester a javaslatot érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
(5) A polgármester intézkedhet az értékvizsgálat kiegészítéséről, vagy önálló értékvizsgálat készítéséről.
(6) A helyi védelem alá helyezési vagy a helyi védelem megszüntetése iránti eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:
a) a javaslattal érintett földrészlet, ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőt,
b) műalkotás esetén az alkotót vagy a szerzői jog jogosultját,
c) a kezdeményezőt.
(7) A helyi védelem alá helyezés vagy a helyi védelem megszüntetése iránti eljárás kezdeményezéséről, az értékvizsgálat vagy szakvélemény közzétételével egyidejűleg, az önkormányzat honlapján 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá helyi egyedi védelemre irányuló kezdeményezés esetén írásban értesíteni kell az 3. § (6) bekezdés szerinti érdekelteket.
(8) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek:
a) egyedi védelem esetén az értesítés átvételét,
b) területi védelem esetén a hirdetmény közzétételét
követő 15 napon belül írásban észrevételt tehetnek.
(9) A helyi védelem alá helyezésről vagy a helyi védelem megszüntetéséről a képviselő-testület:
a) a helyi védelem alá helyezés elrendelését vagy megszüntetését megalapozó értékvizsgálat vagy szakvélemény és
b) az 3. § (6) bekezdésben meghatározott érdekeltek észrevételeinek
figyelembe vételével dönt.
(10) A helyi védelem alá helyezéssel vagy a helyi védelem megszüntetésével kapcsolatos képviselő-testületi döntésről az Önkormányzat honlapján a döntés napjától számított 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá helyi egyedi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntés esetén írásban értesíteni kell az 3. § (6) bekezdés szerinti érdekelteket.
(11) A helyi védelem alá helyezést, illetve a helyi védelem törlését elrendelő önkormányzati döntés hatályba lépésétől számított 15 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését, vagy a védelem ingatlan-nyilvántartásból való törlését.
(12) Ha egy helyi védelem alatt álló érték országos védelem alá kerül a helyi védelem megszűnik.
A helyi védett értékek megjelölése
4. § Az Önkormányzat a helyi egyedi védelem alatt álló értéket - annak értékeit nem sértő módon, de a közterületről jól láthatóan – az e célra rendszeresített, egységes táblával jelölheti meg.
A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása
5. § A helyi védelem alá helyezett értékek nyilvántartásának vezetéséről az önkormányzati főépítész a külön jogszabályban foglaltak szerint gondoskodik.
A helyi védelem fajtái
6. § (1) A helyi egyedi védelem fajtái:
a) helyi védett épület (H1),
b) helyi védett műtárgy, műalkotás (H2)
(2) Helyi területi védelem fajtái:
a) helyi védett utcakép (hu).
A helyi egyedi védelemmel kapcsolatos szabályok
7. § (1) Helyi egyedi védelem alatt állnak a 2. mellékletben meghatározott értékek.
(2) A helyi egyedi védelem alatt álló érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.
(3) A helyi egyedi védelem alatt álló érték megfelelő fenntartását és megőrzését megfelelő használattal kell biztosítani.
(4) Helyi egyedi védelem alatt álló érték nem bontható le.
(5) Helyi védelem alatt álló műtárgyak, műalkotások közül a kereszt, szobor, emlékmű áthelyezhető.
8. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló építmények eredeti külső megjelenését:
a) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész és befoglaló méreteit,
b) eredeti anyaghatását egészében és részleteiben,
c) ha ismert eredeti színhatását, ha nem ismert a feltételezhetően hasonló színhatását,
d) az eredeti épület tartozékait és felszerelését
meg kell őrizni és/vagy helyre kell állítani.
(2) Ha a helyi egyedi védelem alatt álló építmény egy részét vagy részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére vagy lehatárolható – az átalakított részt is magában foglaló – részegységére kiterjedő felújítás során azt
a) az eredeti állapotnak megfelelően, vagy
b) ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a homlokzatot a megfelelően megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok, eredeti és analóg formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.
A helyi területi védelem
9. § (1) Helyi területi védelem alatt állnak a 2. mellékletben meghatározott területek.
(2) Helyi területi védelem alatt álló területen új építményeket a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet egységes megjelenését biztosító módon kell építeni, a meglévőket erre tekintettel kell használni, illetve fenntartani.
(3) Helyi területi védelem alatt álló területen a közterületek kialakítását, burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával, azokkal összhangban kell kialakítani.
A TELEPÜLÉSKÉPi SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
10. § Balatongyörök területén az arculati kézikönyvben eltérő karakterű területként megállapított településképi szempontból meghatározó területek (a továbbiakban: MT) lehatárolását az 1. melléklet tartalmazza, amelyek az alábbiak:
a) Ófalu
b) Újfalu
c) Üdülőközpont
d) Szőlőhegyek
e) Part menti sáv
f) Természetközeli területek
A településképi szempontból meghatározó területek szabályai
11. § (1) A helyi védett értékre előírt településképi követelmények és a védett érték elhelyezkedése szerinti MT-re vonatkozó településképi követelmények együttesen alkalmazandók. Ellentmondás esetén a helyi védett értékre előírt településképi követelményeket kell figyelembe venni.
(2) Az általános településképi követelmények az összes MT-re vonatkoznak – amennyiben az MT előírásai másképp nem rendelkeznek.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
A helyi védett értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
12. § (1) A helyi védett épületen (H1) állagmegóvási munkák végzése, felújítás, helyreállítás, korszerűsítés, tetőtérbeépítés, bővítés során az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát használó, vagy ahhoz illeszkedő építészeti megoldások alkalmazhatók.
(2) Helyi védett épületen (H1) történő állagmegóvási munka végzésénél, felújításnál, helyreállításnál, korszerűsítésnél, tetőtérbeépítésnél, bővítésnél
a) az épület jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formában és arányban kell fenntartani, bővítés esetén a meglévő és új épülettömegek arányai, formái és anyaghasználatai illeszkedjenek egymáshoz,
b) az épületnek a közterületről látható homlokzatán meg kell tartani, illetve szükség esetén az eredeti állapotnak megfelelően vissza kell állítani:
ba) a homlokzat felületképzését;
bb) a homlokzat díszítő elemeit;
bc) a nyílászárók formáját, azok jellegzetes szerkezetét, az ablakok osztását;
bd) a tornácok kialakítását;
be) a lábazatot, a lábazati párkányt.
(3) Helyi védett épület (H1) közterületről látható homlokzatán parabolaantenna, reklámfelirat, klímaberendezés kültéri egysége nem helyezhető el.
(4) Helyi védett műtárgyak, műalkotások (H2) felújítása során az eredeti anyaghasználatot és formai elemeket kell továbbra is alkalmazni.
A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
13. § A HÉSZ készítése során az alábbi területi építészeti követelményeket kell figyelembe venni:
a) az utcafronti kerítés magassága legfeljebb 1,8 m lehet, a sportpályát határoló labdafogó háló, kerítés kivételével.
b) újonnan 2,0 m-nél hosszabb tömör kerítés nem létesíthető.
c) sátor jellegű építmények, lakókocsik nem helyezhetők el a településen, kivéve ideiglenesen, maximum 1 hónapra az Újfalu, Üdülőközpont és Part menti sávban a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkon kívül eső területeken.
A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
14. § (1) Az épületek vakolt, színezett homlokzati falfelületének színezésénél csak a fehér, tört fehér és a világos földszínek, illetve természetes építőanyagok esetén azok természetes színei alkalmazhatók. Faburkolat, faszerkezetek esetén a fent említett színek mellett az ehhez illeszkedő színek is alkalmazhatók.
(2) Egymással harmonikus egységet alkotó, azonos színcsaládba tartozó színek alkalmazhatók egy épületen.
(3) Közterületek felől az épületek homlokzatait részlegesen színezéssel ellátni nem lehet, kivéve, ha az épület homlokzati struktúrája, tagozódása ezt lehetővé teszi.
(4) A homlokzatfelújításnak, homlokzatszínezésnek a közterületről látható épülethomlokzat egészére ki kell terjednie.
(5) Ikres beépítés esetén a nyílászárók anyaga, formája, homlokzat színe és a tetőfedés anyaga a közterület felől egymáshoz illeszkedő legyen.
(6) Part menti sáv MT-n az épületeken – az (1) bekezdésben megfogalmazott követelményektől eltérően – sötét tónusú színek, valamint kis felületen, kiegészítésként élénk színek is használhatók.
15. § (1) Az épületek fedését elsősorban a településen jellemző, nádfedéssel vagy természetes anyagú és színű égetett cserép fedéssel kell megoldani.
(2) Műanyag hullámlemez, alumínium trapézlemez, fémlemez, bitumenes zsindely tetőhéjalásként, épületburkolatként nem alkalmazható – amennyiben az MT-re vonatkozó előírás másként nem rendelkezik és a (3) bekezdés kivételével.
(3) Az összes tetőfelület vízszintes síkra vetített területének legfeljebb 20%-án előtető, árnyékoló, tetőablak esetén a (4) bekezdés szerinti fémlemez fedés is megengedett.
(4) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően tetőhéjalásként – Ófalu MT és Szőlőhegyek MT kivételével -
a) korcolt fémlemez,
b) előregyártott elemes fémburkolat
c) vörösréz, horganylemez
d) minőségi táblás és elemes fémlemez fedés
16. § (1) A kerítés anyaga, színe és architektúrája illeszkedjen a főépülethez.
(2) Szőlőhegyek MT-n
a) utcafronton legfeljebb 50%-os áttörtséget biztosító anyagok használhatók;
b) telekhatárokon kizárólag drótfonatos kerítés, vadvédelmi háló helyezhető el.
(3) Természetközeli területek MT-n kizárólag természetvédelmi, vagy erdészeti célú, vagy közműlétesítményekhez kapcsolódó drótfonatos kerítés, vadvédelmi háló helyezhető el.
17. § (1) Az MT-ken – Újfalu MT, Üdülőközpont, MT és Part menti sáv MT kivételével - csak magastetős épület építhető. Az összes tetőfelület vízszintes síkra vetített területének legfeljebb 20%-án kialakítható alacsonyabb hajlásszögű tető vagy lapostető is.
(2) Ikres beépítés esetén a csatlakozó épület tetőkialakítása, tetőhajlásszöge a közterület felől illeszkedő legyen.
(3) A melléképület tetőhajlásszöge illeszkedjen a főépület tetőszerkezetének jellemző hajlásszögéhez.
(4) Ófalu MT-n kizárólag 37-42°közötti tetőhajlásszögű magastetős épület helyezhető. Nád fedés esetén a 42-45°-os tetőhéjalás megengedett.
(5) Ófalu MT-n és Szőlőhegyek MT-nem alkalmazható - harcsaszájtól vagy egyszerű négyszögletes geometriai formájú, téglalap keresztmetszetű formától eltérő - tetőfelépítmény, tetősíkból kiemelkedő tetőablak.
(6) Ófalu MT-n oromfalas épület esetében – a közterület felé – kontyolás nem alkalmazható.
(7) Ófalu MT-n az oromfalas épület szélessége nem lehet szélesebb, mint 8,0 méter.
(8) Ófalu MT-n épület oldalirányú bővítése kizárólag az épület homlokvonalától számított 6 m-en túli keresztszárny kialakításával lehetséges, ha az egytraktusú épület utcai homlokzatszélessége legfeljebb 8,0 méter.
(9) Üdülőközpont MT-n és Part menti sáv MT-n épület egy azonos síkban lévő homlokzati hossza nem lehet több mint 30,0 méter. Egy homlokzati síknak számít a homlokzat 4,0 méter mélységet meg nem haladó eltolása.
(10) Szőlőhegyek MT-n
a) 37-42°közötti tetőhajlásszögű magastetős épület helyezhető;
b) nád fedés esetén a 42-45°-os tetőhéjalás megengedett;
c) földdel borított boltpince kialakítható.
Homlokzatkialakításra vonatkozó követelmény
18. § (1) Ófalu MT-n és Szőlőhegyek MT-n a hagyományos építészeti elemek, homlokzati tagozatok, díszek megőrzendők.
(2) Ófalu MT-n és Szőlőhegyek MT-n épületfelújításkor az eredeti épület karakteréhez illeszkedő típusú nyílászárók megőrzendők.
(3) Ófalu MT-n és Szőlőhegyek MT-n csak faanyagú vagy fa utánzatú nyílászárók alkalmazhatók.
(4) Ófalu MT-n a meglévő tornácok megtartandók, oldalai a homlokzati síktól mért 6,0 méterig nem falazhatók be.
(5) Ófalu MT-n az utcára néző főhomlokzaton-ablakon kívül más nyílás nem létesíthető, a földszinti ablak formája álló téglalap alakú;
(6) Ófalu MT-n tetőn és oromfalon erkély, francia erkély nem létesíthető.
(7) Ófalu MT-n a közterület felé néző homlokzaton garázskapu nem létesíthető.
(8) Szőlőhegyek MT-n a kialakult pincebejáratok homlokzati kialakítását eredeti formájában kell megőrizni.
19. § (1) Az épületek közterület felőli homlokzatán (beleértve a homlokzati tetőfelületet is) szerelt égéstermék-elvezetőt, parabolaantennát, légkondicionáló berendezés kültéri egységét és kivezetését (kifolyó), valamint egyéb technikai berendezést – a riasztó kültéri egységét kivéve – elhelyezni nem lehet.
(2) Ófalu MT-n új villamosenergia ingatlan-bekötést földalatti csatlakozással kell kiépíteni akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.
(3) Napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) – tetőfelületre történő telepítésnél –
a) magastető esetén –a tetősíktól legfeljebb 10°-kal térhet el közterületről látható tető esetén - védett természeti terület kivételével;
b) lapostetőn csak az attikafal takarásában, szükség esetén annak megmagasításával, helyezhető el napkollektor, napelem.
Zöldfelületek kialakítási módjára vonatkozó követelmény
20. § (1) Új épület elhelyezése során biztosítani kell, hogy a tömbbelsőben egybefüggő zöldfelület alakulhasson ki.
(2) Nem telepíthetők az 5. melléklet szerinti növényfajok.
(3) Őshonos, a termőhelyi és táji adottságoknak megfelelő növényfajok telepítése ajánlott, a 3. függelék ajánlása szerint.
(4) A 10 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó-(parkoló) helyet fásítani kell. A parkoló felületek árnyékolását biztosító fásítását minden megkezdett 4 db várakozó-(parkoló) hely után 1 db, nagy lombkoronát nevelő, környezettűrő, túlkoros, allergén pollent nem termelő lombos fa telepítésével kell megoldani.
A közterületekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
21. § (1) Közterületek, útmenti növényzet vagy védelmi célú zöldsávok telepítésekor elsősorban a táji és környezeti feltételekhez alkalmazkodó, 3. függelékben szereplő őshonos fa- és cserjefajokat illetve azok faiskolai változatait kell alkalmazni
(2) A közterületeken nem telepíthető az 5. melléklet szerinti növényfajok, illetve a gyorsan öregedő, könnyen törő, szemetelő, illetve allergiakeltő fafajok.
(3) Meglévő, kiegészítendő fasor egyedeinek pótlása, kiegészítése csak a meglévő fafajjal azonos fajjal lehetséges.
(4) Tervezett, új fasor létesítésekor egy-egy utcaszakaszon azonos fafaj ültetendő.
(5) Új út építése, vagy egy utcaszakasz átépítése során legalább az egyik oldalon – ha a műszaki feltételek lehetővé teszik – fasor, vagy fás szárú növényzet telepítendő, a közlekedés biztonságának figyelembe vételével.
(6) A 10 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó-(parkoló) helyet fásítani kell. A parkoló felületek árnyékolását biztosító fásítását minden megkezdett 4 db várakozó-(parkoló) hely után 1 db, nagy lombkoronát nevelő, környezettűrő, túlkoros, útsorfa méretű lombos fa telepítésével kell megoldani.
A cégtáblákra és egyéb grafikai elemekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
22. § (1) Vállalkozásonként 1 db, több portálszakaszból álló homlokzat esetén vállalkozásonként legfeljebb 5 méterenként 1 db cégtábla helyezhető el az épület homlokzatán, vagy a kerítésen.
(2) A cégtábla mellett egyéb grafikai elem is elhelyezhető úgy, hogy ezek együttes mérete nem haladhatja meg a 2 m2-t, kivéve a gazdasági jellegű, valamint az intézményi és különleges területeket.
(3) Az elhelyezett cégtáblák és egyéb grafikai elemek az elhelyezési magasság, a betűnagyság és a színvilág tekintetében egymáshoz illeszkedően alakítandók ki, figyelembe véve az épület homlokzati architektúráját.
(4) Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál a cégtáblák, egyéb grafikai elemek elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani.
(5) Cégtábla, egyéb grafikai elem még részben sem takarhatja az épület, épületegyüttes nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét.
(6) Cégtábla, egyéb grafikai elem kialakításánál a kábeleket a falon belül, vagy takartan kell vezetni, Villogó, zavaró fényű cégtábla, egyéb grafikai elem nem helyezhető el.
A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
23. § (1) Az utcabútorok közül reklám célra kizárólag a kioszk, a közművelődési hirdetőoszlop és az információs vagy más célú berendezések használhatók.
(2) Információs vagy más célú berendezésnek minősül
a) a közérdeket alapvetően szolgáló
aa) kerékpártároló,
ab) hulladéktároló, -gyűjtő,
ac) pad,
ad) telefonfülke,
amelyen reklámhordozó elhelyezhető.
b) a közérdeket a – hirdetőfelületének legalább egyharmadán közzétett – közérdekű információval szolgáló
ba) parkolót határoló korlát
bb) megállító tábla
bc) önkormányzati hirdetőtábla,
bd) önkormányzati faliújság
be) közterületi eligazodást segítő, tájékoztató tábla,
amelyen reklám a hirdetőfelület legfeljebb 2/3-án helyezhető el.
(3) Az Önkormányzati hirdetőtábla és az Önkormányzati faliújság az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető területi korlát nélkül:
a) az önkormányzat működés körébe tartozó információk;
b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;
c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
d) idegenforgalmi és közlekedési információk;
e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő információk
(4) A település területén reklámcélokat nem szolgáló utcabútorok elhelyezése nem korlátozott.
(5) A település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében – az esemény előtt és annak időtartama alatt – időszakosan, de legfeljebb összesen 12 hétig molinó, plakát, egyéb hirdetés elhelyezhető.
(6) A település területén az építési tevékenység idejének végzése alatt építési reklámháló kihelyezése megengedett, amennyiben az építésinapló-bejegyzés igazolja a tevékenység megkezdését.
(7) E rendelet 1. mellékletében lehatárolt:
a) műemlék területen, a műemléki környezet területén,
b) természeti és természetközeli területeken és értékeken,
nem tehető közzé reklám, illetve nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés.
(8) Régészeti érdekű területen reklám, reklámhordózó, reklámhordozót tartó berendezés csak abban az esetben helyezhető el, ha az adott terület védelmi besorolás szerinti jelleget nem befolyásolja.
24. § (1) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.
(2) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.
(3) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.
(4) Közterület fölé nyúló árnyékoló berendezésen reklám, reklámhordozó nem helyezhető el.
Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények
25. § (1) Új felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmény, műtárgy csak fás szárú növényzettel takartan vagy utcabútorral egyben helyezhető el
a) Ófalu MT-n
b) közparkokban, közkertekben, játszótereken,
c) temetők területén,
d) védett természeti területen,
e) tájképvédelmi területen.
(2) Új energiaellátási és elektronikus hírközlés hálózat létesítése, illetve meglévő kiváltása kizárólag földkábeles formában történhet
a) Ófalu MT-n
b) Szőlőhegyek MT-n
(3) Föld felett vezetett villamosenergia, elektronikus hírközlési hálózatok esetén - villamosenergia és/vagy közvilágítási hálózati rekonstrukció során a vezetékeket a meglévő oszlopsorra illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózat csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.
(4) Önálló tartószerkezetre telepített antenna nem helyezhető el
a) Ófalu MT-n,
b) Újfalu MT-n,
c) Üdülőközpont MT-n,
d) Szőlőhegyek MT-n,
e) Par menti sáv MT-n,
f) oktatási, egészségügyi, szociális létesítmények telkén, valamint ezek telekhatárától mért 150 méteren belül,
g) közparkokban, közkertekben, játszótereken,
h) temetők területén,
i) védett természeti területen,
j) tájképvédelmi területen.
(5) Önálló tartószerkezetre telepített antenna – a tartószerkezettel együtt – nem lehet magasabb, mint az építési övezetben, övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság értékének kétszerese, de legfeljebb 20,0 méter.
(6) Település ellátását szolgáló építményekre helyezhető elektronikus hírközlési antenna csak takartan vagy a közterületről nem látható helyen helyezhető el
a) Ófalu MT-n,
b) Újfalu MT-n,
c) Szőlőhegyek MT-n,
d) Par menti sáv MT-n,
(7) Település ellátását szolgáló építményekre helyezhető elektronikus hírközlési antenna nem helyezhető el
a) helyi védett értéken,
b) közparkokban, közkertekben, játszótereken,
c) temetők területén,
d) védett természeti területen,
e) tájképvédelmi területen.
A természeti értékekre vonatkozó településképi követelmények
26. § (1) A település területén található országos jelentőségű védett természeti területeket és értékeket, a Natura 2000 területeket, az országos ökológiai hálózat övezeteibe tartozó területeket és a térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetbe tartozó területeket, az egyedi tájértékeket (a továbbiakban együtt: természeti és természetközeli területek és értékek) az 1. melléklet tartalmazza
(2) A természeti és természetközeli területek és értékek megőrzendők, megóvását biztosítani kell, ennek érdekében
a) csarnok jellegű épület nem létesíthető
b) a galérianövényzet megőrzendő.
(3) Szőlőhegyeken
a) a szőlőkataszterből kivett területek és utak kivételével a területre jellemző tájhasználat, szőlőművelés fenntartandó;
b) meglévő támfalak, sáncok, vízelvezetők megtartandók, védendők.
c) a történeti szőlőművelés fenntartandó, legalább 80%-ban a telket szőlővel kell megművelni;
d) csak az épület vagy boltpince bejáratnál alkalmazzunk kis gyepfelületet;
e) egyéb területeken alkalmazandó növényegyedek:
ea) tájhonos gyümölcsfa, főként csonthéjasok, és cserjék;
eb) a tájidegen növényzet alkalmazását mindenképp kerülni kell.
V.FEJEZET
A települsékép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció esetei
27. § (1) Az építtető vagy megbízottja köteles településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt (a továbbiakban együtt: szakmai konzultáció) kérni, ha a tervezett építési tevékenységet megelőzően:
a) a lakóépület egyszerű bejelentéséről külön jogszabály hatálya alá tartozik, vagy
b) helyi egyedi védelem alatt álló épületet érint, vagy
c) helyi területi védelem alatt álló területen történik, vagy
d) engedélyezési eljárást,
e) településképi véleményezési eljárást,
f) településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni.
A szakmai konzultáció szabályai
28. § (1) A szakmai konzultáció folyamata az önkormányzatnak benyújtott írásos kérelemre indul.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell legalább:
a) a kérelmező nevét és elérhetőségét,
b) az érintett ingatlan pontos beazonosításához szükséges adatokat és
c) a tervezett településképet érintő tevékenység ismertetését.
(3) A szakmai konzultáció szóban történik.
(4) A szakmai konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy kérésre, az önkormányzati főépítész döntése alapján a helyszínen is lefolytatható.
(5) A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyet a konzultáció résztvevői aláírásukkal látnak el.
(6) A szakmai konzultációról készített emlékeztetőt a kérelmező megkapja és az önkormányzat nyilvántartásba veszi.
VI.FEJEZET
A Településképi véleményezési eljárás
A kötelező településképi véleményezési eljárás esetei
29. § Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni minden esetben építmény építésére, bővítésére és településképet érintő átalakítására irányuló építési, fennmaradási és összevont engedélyezési eljárást megelőzően.
A településképi véleményezési eljárás részletes szabályai
30. § (1) A településképi véleményezési eljárás a 3. melléklet szerinti kérelem benyújtásával indul.
(2) A településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervdokumentációkkal kapcsolatban a településképi vélemény alapját az önkormányzati főépítész szakmai állásfoglalása képezi.
(3) Amennyiben a külön jogszabály szerinti tartalommal és módon véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció a szakmai konzultáción javasoltaktól eltérő megoldást tartalmaz, azt a településképi követelményeknek való megfelelésről szóló műszaki leírásban indokolni kell.
A településképi véleményezés szempontjai
31. § (1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció
a) megfelel-e a jelen rendeletben foglalt kötelező előírásoknak,
b) ha volt, akkor figyelembe veszi-e az előzetes tájékoztatás, illetve szakmai konzultáció során írásba foglalt javaslatokat, véleményt, és hogy
c) a b) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést és településképi megjelenést eredményez-e.
(2) A tervezett telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy a beépítés módja
a) az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakon túl megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
b) figyelembe veszi-e a terep adottságait és annak megfelelő épülettömeget alkalmaz-e,
c) nem jár-e a meglévő terep indokolatlan mértékű átalakításával,
d) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult és az átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
e) figyelembe veszi-e a település egyéb területeiről való rálátási viszonyokat,
f) nem sérti–e egyéb vonatkozásokban a szomszédos ingatlanok tulajdonosainak, használóinak jogos érdekeit,
g) több építési ütemben megvalósuló új beépítés vagy meglévő építmények bővítése esetén
ga) biztosított lesz vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,
gb) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
(3) A tervezett épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult vagy a helyi építési szabályzat előírásai szerint átalakuló épített környezethez,
b) a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
c) a homlokzat színezése utcaképi szempontból megfelelő-e,
d) javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám, cégtábla és egyéb grafikai elemek elhelyezésére és kialakítására,
e) településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy
f) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.
(4) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentációban
a) a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, illetve ebből eredő használata
aa) korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,
ab) korlátozza-, illetve zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,
ac) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, és ebből eredően
ad) a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra,
b) a közterület fölé benyúló építményrészek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve telepítendő fákra, fasorokra.
(5) Az (1)-(4) bekezdésben szereplő szempontokat az önkormányzati főépítészi szakmai állásfoglalás során is figyelembe kell venni.
A településképi bejelentési eljárás
A településképi bejelentési eljárás esetei
32. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni minden közterületről, közforgalom által használt területről vagy közforgalom céljára átadott magánterületről látható, építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenység megkezdése előtt, - amennyiben az építtető nem a helyi Önkormányzat - [KM1] az alábbi esetekben:
a) Építési engedéllyel építhető építmény homlokzatának megváltoztatása esetében, ha az építési tevékenység az építmény tartószerkezeti rendszerét, alapozását nem érinti;
b) Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró áthidalóját nem érintő, de méretét tekintve a meglévőtől eltérő cseréje esetén, a homlokzatfelület színezése esetén;
c) Nettó 20,0 m2 alapterületet az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű kereskedelmi, szolgáltató, illetve vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése esetén;
d) Nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű, nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, átalakítása, felújítása esetén;
e) Növénytermesztésre szolgáló üvegház vagy fóliasátor építése, bővítése, megváltoztatása esetén, ha alapterülete meghaladja a 20 m2-t, de nem éri el az 50 m2-t ;
f) Meglévő épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása esetén;
g) A magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, kerti tó építése esetén;
h) Kerítés, kerti építmény, húsfüstölő építése, átalakítása esetén;
i) Napenergia-kollektor, szellőző-, klímaberendezés, áru- és pénzautomata létesítése esetén,
j) Építménynek minősülő szelektív és háztartási célú hulladékgyűjtő, tároló elhelyezése esetén;
k) Cégtábla és egyéb grafikai elemek elhelyezése esetén.
(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének megváltoztatása esetén:
a) ha bármely meglévő rendeltetés más célú rendeltetési egységre módosul, vagy
b) a rendeltetési egységek száma változik.
(3) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a település területén önálló reklámtartó építmény építése, reklám-elhelyezés esetén.
A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai
33. § (1) A településképi bejelentési eljárás a 4. melléklet szerinti kérelem benyújtásával indul.
(2) A bejelentést papír alapon, két példányban kell benyújtani. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni. A digitális adathordozón benyújtott dokumentáció pdf vagy jpg file formátumú lehet.
(3) A településképi bejelentési eljáráshoz kötött tevékenységekre vonatkozó építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatos hatósági határozat alapját az önkormányzati főépítész szakmai állásfoglalása képezi.
(4) A polgármester csak hiánytalanul összeállított építészeti-műszaki tervdokumentációt véleményez. Egy alkalommal hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt, melynek kérelmező 15 napon belül eleget tesz.
(5) A településképi bejelentéshez kötött tevékenység a bejelentés alapján, a tudomásul vételt igazoló hatósági határozat birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével, vagy hatósági határozat hiányában a bejelentéstől számított 16. napon – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.
A településképi bejelentési eljárás szempontjai
34. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki tervdokumentáció értékelése során a településképben esztétikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő, és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.
(2) Részletes vizsgálati szempontok:
a) a tervezett megoldás megfelel-e jelen rendelet előírásainak,
b) a tervezett megoldás léptékében, arányaiban megfelelően illeszkedik-e a kialakult településszerkezetbe,
c) a tervezett megoldás nem zavarja-e a környezetében levő épületek, építmények, utcák, terek, használhatóságát,
d) a cégtáblák, egyéb grafikai elemek, továbbá a reklámok, reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések mérete, nagysága, anyaga, kialakítása megfelel-e a településképhez igazodó esztétikus elhelyezés követelményeinek,
e) a tervezett megoldás harmonikusan illeszkedik-e a környezetébe, figyelembe veszi-e a környező beépítés sajátosságait,
f) a tervezett megoldás kielégíti-e, a helyi építészeti értékek védelmével kapcsolatos építészeti esztétikai elvárásokat,
g) a tervezett megoldás megjelenésével, színezésével, méreteivel nem okoz-e esztétikai és látványbeli zavart, különösen a helyi védett értékek vonatkozásában, valamint a település kiemelt jelentőségű közterületei felőli látványban,
h) meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén a helyi építési szabályzat előírásainak megfelel-e.
A településképi kötelezési eljárás és a településképi bírság
A településképi kötelezési eljárás részletes szabályai
35. § (1) A polgármester ellenőrzi a települési követelmények teljesítését, és ha a szakmai konzultáció, településképi véleményezési eljárás, településképi bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, vagy a tevékenység folytatását megtiltotta vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal,
a) kötelezési eljárást kezdeményez, vagy
b) reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén 15 napon belül értesíti a megyei kormányhivatalt.
(2) A kötelezési eljárás hivatalból vagy kérelemre folytatható le.
(3) Kérelemre folytatott településképi kötelezés a polgármesternek benyújtott kérelemmel kezdeményezhető. A kérelemnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) a kérelmező nevét, címét, elérhetőségét,
b) a kezdeményezett településképi kötelezési eljárás indoklását.
A településképi birság
36. § (1) A polgármester a településkép-érvényesítési eszközök elmulasztása, a településkép-érvényesítési eszközök elmulasztása, a településképi követelmény megszegése, valamint a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén, e magatartás elkövetőjével szemben 1.000.000 forintig terjedő bírság kivetését szabja ki, amennyiben a végzésben biztosított határidőn belül a jogszabálysértés nem szűnt meg.
(2) A településképi bírságot az Önkormányzat 74500516-11026785-00000000 számlájára kell megfizetni.
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNTŐ RENDSZER
37. § (1) Az Önkormányzat a védetté nyilvánított helyi építészeti értékek megóvásának, fennmaradásának, megőrzésének elősegítésére forrást biztosíthat.
(2) Az Önkormányzat a helyi egyedi védelem alatt álló épületek felújítása mellett tájékoztató füzetek, kiadványok megjelentetését, kiállítások szervezését, védettség tényét megjelölő táblák elhelyezését, népszerűsítő előadások megtartását és a védett érték megmentését elősegítő pályázati források lehívását is támogathatja.
38. § (1) Az önkormányzati támogatás pályázat alapján nyerhető el.
(2) A Képviselő-testület minden év április 30-ig pályázatot ír ki, meghatározza a pályázati feltételeket.
(3) A pályázatot az önkormányzati főépítészhez kell benyújtani.
(4) A benyújtott pályázatnak/kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az építési engedélyezési tervdokumentációt és a jogerős építési engedélyt, amennyiben a tervezett építési tevékenység építési engedély köteles;
b) amennyiben a tervezett építési tevékenység nem építési engedély köteles:
ba) a tervezett felújítás részletes leírását,
bb) helyszínrajzot,
bc) az ingatlan tulajdoni lapját;
c) a megvalósítást szolgáló tételes költségvetést;
d) megpályázott összeg megjelölését,
e) az Önrész rendelkezésre állásáról szóló nyilatkozatot,
f) a megpályázott munka elkészülésének határidejét;
g) előzetes kötelezettségvállalást arra, hogy a támogatás elnyerése esetén a kapott összeget a pályázati feltételek szerint használja fel.
(5) Csak azok a pályázatok részesíthetők támogatásban, amelyeket a munkák megkezdése előtt nyújtanak be és a felújítás költsége részletes kalkulációval igazolható, hitelt érdemlően alátámasztott.
(6) A támogatás odaítélését követően a pályázat nyertesével/kérelmezővel megállapodást kell kötni.
Záró rendelkezések
39. § Jelen rendelet a 2018. május 01-én lép hatályba.
40. § Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti:
(1) Balatongyörök Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2016. (II.23.) önkormányzati rendelete Balatongyörök község településképi védelméről;
(2) Balatongyörök Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2016. (II.23.) önkormányzati rendelete a településképi kötelezési eljárásról.
(3) Jelen Rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a helyi építési szabályzatról szóló 17/2008. (XII.19.) számú rendelet (a továbbiakban: HÉSZ)
a) 4. § (9) bekezdése
b) 7. § (2) bekezdés 7. pontja
c) 7. § (3) bekezdés 7. pontja
d) 9. § (1) bekezdés 7. pontja
e) 10. § (5), (8), (9), (13), (14) bekezdései
f) 11. § (11) bekezdés b. pontja
g) 15. § (4) bekezdés 11. pontja
h) 16. § (1) bekezdés 13. pontja
i) 20. § (2), (3) bekezdései
j) 5. számú melléklet
k) 1. számú függelék
l) 2. számú függelék.
41. § Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a HÉSZ az alábbiak szerint módosul:
(1) 5. § (2) bekezdés
Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések |
||||
Megengedett építménymagasság |
Tetőzet és a tető hajlásszöge |
Magastető legnagyobb szélessége |
Tető héjazata |
|
|
Jellemzően |
|
Hullámpala nem lehet. |
|
• Az épületek homlokzatmagasságának egyetlen pontja sem haladhatja meg a 6,5 m-t. |
Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések |
||||
Megengedett építménymagasság |
Tetőzet és a tető hajlásszöge |
Magastető legnagyobb szélessége |
Tető héjazata |
|
|
Jellemzően |
|
Hullámpala nem lehet. |
|
• Az épületek homlokzatmagasságának egyetlen pontja sem haladhatja meg a 6,5 m-t. |
Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések |
||||
Megengedett építménymagasság |
Tetőzet és a tető hajlásszöge |
Magastető legnagyobb szélessége |
Tető héjazata |
|
|
Jellemzően |
|
Hullámpala nem lehet. |
|
• Az épületek homlokzatmagasságának egyetlen pontja sem haladhatja meg a 6,5 m-t. |
Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések |
||||
Megengedett építménymagasság |
Tetőzet és a tető hajlásszöge |
Magastető legnagyobb szélessége |
Tető héjazata |
|
|
Jellemzően |
|
Hullámpala nem lehet. |
|
• saroktelken alkalmazható értékek. |
Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések |
||||
Megengedett építménymagasság |
Tetőzet és a tető hajlásszöge |
Magastető legnagyobb szélessége |
Tető héjazata |
|
|
Jellemzően |
|
Hullámpala nem lehet. |
|
• a második szám saroktelken alkalmazható értékek. |
Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések |
||||
Megengedett építménymagasság |
Tetőzet és a tető hajlásszöge |
Magastető legnagyobb szélessége |
Tető héjazata |
|
|
Jellemzően |
|
Hullámpala nem lehet. |
|
Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések |
||||
Megengedett építménymagasság |
Tetőzet és a tető hajlásszöge |
Magastető legnagyobb szélessége |
Tető héjazata |
|
|
Jellemzően |
|
Cserépfedés lehet. |
|
Vonatkozó védelmi kategóriák |
|
a.) Örökségvédelem szerint: |
Vonatkozó védelmi kategóriák |
a.) Örökségvédelem szerint: |
Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések |
||||
Megengedett építménymagasság |
Tetőzet és a tető hajlásszöge |
Magastető legnagyobb szélessége |
Tető héjazata |
|
|
Jellemzően |
|
Égetett agyagcserép fedés lehet. |
|
Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések |
||||
Megengedett építménymagasság |
Tetőzet és a tető hajlásszöge |
Magastető legnagyobb szélessége |
Tető héjazata |
|
|
Jellemzően |
|
Égetett agyagcserép fedés alkalmazható. |
|
Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések |
||||
Megengedett építménymagasság |
Tetőzet és a tető hajlásszöge |
Magastető legnagyobb szélessége |
Tető héjazata |
|
|
Jellemzően |
|
Cserép-, fém- és üveg-fedés alkalmazható. |
|
• Ettől eltérni nagyobb fesztáv lefedéséhez alkalmazandó szerkezetek (fedett uszoda, tornacsarnok, konferencia terem, ideiglenes sátor, stb.) esetén kivételesen lehet. |
Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések |
||||
Megengedett építménymagasság |
Tetőzet és a tető hajlásszöge |
Magastető legnagyobb szélessége |
Tető héjazata |
|
K tartható ill. |
Jellemzően |
|
Cserép-, fém- és üveg-fedés alkalmazható. |
|
· Az épületek homlokzata egyetlen ponton sem lehet 7,5 m-nél magasabb, |
Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések |
||||
Megengedett építménymagasság |
Tetőzet és a tető hajlásszöge |
Magastető legnagyobb szélessége |
Tető héjazata |
|
K tarható |
Jellemzően |
|
hullámpala nem lehet. |
|
„Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések: A megengedett építménymagasság: K tarható
Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések |
||||
Megengedett építménymagasság |
Tetőzet és a tető hajlásszöge |
Magastető legnagyobb szélessége |
Tető héjazata |
|
K tarható |
Jellemzően |
|
hullámpala nem lehet. |
|
„Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések: A megengedett építménymagasság: K tarható
Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések |
||||
Megengedett építménymagasság |
Tetőzet és a tető hajlásszöge |
Magastető legnagyobb szélessége |
Tető héjazata |
|
8,0 /4,5 m● |
Környezetéhez illeszkedő, jellemzően magastetős●● szerkezet legyen. |
|
Hullámpala nem alkalmazható |
|
· -Torony szerű építmény esetén, jelen szabályzat 10. §. (10) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni |
Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések |
||||
Megengedett építménymagasság |
Tetőzet és a tető hajlásszöge |
Magastető legnagyobb szélessége |
Tető héjazata |
|
K tartható, új épület esetén legfeljebb |
Környezetéhez illeszkedő, jellemzően magastetős● szerkezet legyen. |
|
Cserép-, fém- vagy üvegfedés lehet |
|
· Jellemzően magastető fogalma ld. jelen szabályzat 10. §. (8) bekezdésében |
Egyedi előírások |
▬Az övezetben létesítendő kerítéssel építészeti összhangban, a kerítés szerves részeként megtervezett, mindösszesen legfeljebb 100 m2 nagyságú épületek -, vagy a kerítéssel építészeti összhangban megtervezett földdel fedett építmények létesíthetők, porta, kapuház, karbantartó helyiség, gépészeti helyiség, iroda, kisebb turisztikai, idegenforgalmi célú üzlethelyiség stb. számára; |
Egyedi előírások |
▬Az övezetben létesítendő kerítéssel építészeti összhangban, a kerítés szerves részeként megtervezett, mindösszesen legfeljebb 100 m2 nagyságú épületek -, vagy a kerítéssel építészeti összhangban megtervezett földdel fedett építmények létesíthetők, porta, kapuház, karbantartó helyiség, gépészeti helyiség, iroda, kisebb turisztikai, idegenforgalmi célú üzlethelyiség stb. számára; |
Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések |
||||
Megengedett építménymagasság |
Tetőzet és a tető hajlásszöge |
Magastető legnagyobb szélessége |
Tető héjazata |
|
4,5 m |
Környezetéhez illeszkedő legyen. |
|
Cserép-, fém- vagy üvegfedés lehet |
|
Egyedi előírások |
▬ A teljes együttest környezetéhez illeszkedően, a minőségi turizmust szolgáló egységben kell megvalósítani. |
Egyedi előírások |
▬Az övezetben csak olyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek megfelelnek: |
Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések |
||||
Megengedett építménymagasság |
Tetőzet és a tető hajlásszöge |
Magastető legnagyobb szélessége |
Tető héjazata |
|
7,5 m |
Környezetéhez illeszkedő magastető● legyen. |
|
Cserép-, fém- vagy üvegfedés lehet |
|
Egyedi előírások |
▬Az övezetben létesítendő kerítéssel építészeti összhangban, a kerítés szerves részeként megtervezett, mindösszesen legfeljebb 100 m2 nagyságú épületek -, vagy a kerítéssel építészeti összhangban megtervezett földdel fedett építmények létesíthetők, porta, kapuház, karbantartó helyiség, gépészeti helyiség, iroda, kisebb turisztikai, idegenforgalmi célú üzlethelyiség stb. számára; |
Egyedi előírások |
▬Az övezetben létesítendő kerítéssel építészeti összhangban, a kerítés szerves részeként megtervezett, mindösszesen legfeljebb 100 m2 nagyságú épületek -, vagy a kerítéssel építészeti összhangban megtervezett földdel fedett építmények létesíthetők, porta, kapuház, karbantartó helyiség, gépészeti helyiség, iroda, kisebb turisztikai, idegenforgalmi célú üzlethelyiség stb. számára; |
Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések |
||||
Megengedett építménymagasság |
Tetőzet és a tető hajlásszöge |
Magastető legnagyobb szélessége |
Tető héjazata |
|
K/6,5·m |
Környezetéhez illeszkedő szerkezet legyen |
|
Cserép-, fém-, üveg- ill. üveghatású műanyagfedés alkalmazható |
|
Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések |
||||
Megengedett építménymagasság |
Tetőzet és a tető hajlásszöge |
Magastető legnagyobb szélessége |
Tető héjazata |
|
7,5 m |
Környezetéhez illeszkedő magastető● legyen. |
|
Szürke pala nem lehet |
|
Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések |
||
Megengedett építménymagasság |
Terepszint alatti építmény nagysága |
|
Max. 5,0 m • |
Az övezetben terepszint alatti építmény alapterülete a telek 10%-át nem haladhatja meg (Bt. 13 § (1) bekezdés) |
|
Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések |
||
Megengedett építménymagasság |
Terepszint alatti építmény nagysága |
|
Max. 5,0 m • |
Az övezetben terepszint alatti építmény alapterülete a telek 10%-át nem haladhatja meg (Bt. 13 § (1) bekezdés) |
|
Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések |
||
Megengedett építménymagasság |
Terepszint alatti építmény nagysága |
|
Max. 4,5 m • |
Az övezetben terepszint alatti építmény alapterülete a telek 10%-át nem haladhatja meg (Bt. 13 § (1) bekezdés) |
|
Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések |
||
Megengedett építménymagasság |
Terepszint alatti építmény nagysága |
|
Max. 4,5 m • |
Az övezetben terepszint alatti építmény alapterülete a telek 10%-át nem haladhatja meg (Bt. 13 § (1) bekezdés) |
|
cím |
hrsz |
funkció |
védelem megnevezése |
|
|---|---|---|---|---|
1. |
Kossuth L. u. 18. |
212/2 |
lakóház |
H1 |
2. |
Kossuth L. u. 19. |
410/1 |
lakóház |
H1 |
3. |
Kossuth L. u. 21. |
412/2 |
lakóház |
H1 |
4. |
Kossuth L. u. 22. |
207/1 |
lakóház |
H1 |
5. |
Kossuth L. u. 30. |
195-197 |
lakóház |
H1 |
6. |
Kossuth L. u. 31. |
421 |
lakóház |
H1 |
7. |
Kossuth L. u. 32. |
194 |
lakóház |
H1 |
8. |
Kossuth L. u. 45. |
435/1 |
lakóház |
H1 |
9. |
Kossuth L. u. 46. |
170 |
lakóház |
H1 |
10. |
Kossuth L. u. 71. |
503 |
lakóház (Bucsy villa) |
H1 |
11. |
Kossuth L. u. 53. |
460 |
lakóház |
H1 |
12. |
Kossuth L. u. 60. |
154 |
lakóház |
H1 |
13. |
Kossuth L. u. 64. |
152/2 |
Jüngling Zoltán Közösségi Ház |
H1 |
14. |
Petőfi S. u. |
438 |
Volt BM Számvevőszéki Üdülő |
H1 |
15. |
Petőfi S. u. 7. |
984 |
villa |
H1 |
16. |
Petőfi S. u. 15. |
989 |
üdülő |
H1 |
17. |
Petőfi S. u. 65. |
1018 |
villa |
H1 |
18. |
Balaton u. 7. |
251/1 |
lakóház |
H1 |
19. |
Balaton u. 9. |
253 |
lakóház |
H1 |
20. |
Balaton u. 13. |
255 |
villa |
H1 |
21. |
Balaton u. 57. |
1012 |
villa |
H1 |
22. |
Balaton u. 15. |
256 |
villa |
H1 |
23. |
Szent István u. 12. |
621 |
présház |
H1 |
24. |
Eötvös K. u. 24. |
476 |
hétvégi ház (Macavilla) |
H1 |
25. |
Eötvös K. u. 118. |
692 |
lakóház |
H1 |
26. |
Eötvös K. u. 122. |
694/3 |
présház |
H1 |
27. |
Takács József u. 3. |
717 |
présház |
H1 |
28. |
Deák F. u. 5. |
237 |
lakóház |
H1 |
29. |
Deák F. u. 7. |
223 |
lakóház |
H1 |
30. |
Csetény |
3323 |
villa (Szentkirályi villa) |
H1 |
31. |
Paphegy |
1915 |
pince |
H1 |
32. |
Paphegy |
2027 |
pince |
H1 |
33. |
Paphegy |
2034 |
pince |
H1 |
34. |
Paphegy |
2193 |
pince |
H1 |
35. |
Paphegy |
2234 |
pince |
H1 |
36. |
Paphegy |
2232 |
templom |
H1 |
37. |
Felsőhegy |
1369/1 |
pince |
H1 |
38. |
Kossuth L. u. 14. előtt |
szobor |
H2 |
|
39. |
Kossuth L. u. 23. előtt |
kereszt |
H2 |
|
40. |
039/1 hrsz. sarkán |
kereszt |
H2 |
|
41. |
2456 hrsz.-on |
lévő kereszt |
H2 |
KÉRELEM
településképi véleményezési eljáráshoz
....................................................................................................
a kérelmező sajátkezű aláírása
KÉRELEM
településképi bejelentési eljáráshoz
építési munkákhoz |
műszaki leírás: rendeltetés, forma, anyag, méretek, szín stb. leírással |
|
helyszínrajz, alaprajz, a megértéshez szükséges metszetek, |
||
homlokzatok, nézetek anyaghasználat és színek jelölésével |
||
utcakép vagy fotó / látványterv vagy fotó, |
||
közterületi elhelyezés esetén M=1:500 méretarányú, a közmű-szolgáltatókkal dokumentáltan egyeztetett – helyszínrajzot, |
||
Kerítés építés esetén geodéziai felmérés |
||
rendeltetésváltáshoz |
tulajdoni lap másolat, alaprajz, külső fénykép |
|
helyszínrajz, a változással érintett alaprajz |
||
műszaki leírás, mely kitér a rendeltetés-változásból adódó környezetterhelés ismertetésére, a gépjárműelhelyezés igazolására, üzletnél technológiai ismertetésére |
||
reklámelhelyezéshez |
műszaki leírás: rendeltetés, forma, anyag, méretek, szín leírással |
|
terv vagy fotomontázs |
....................................................................................................
a kérelmező sajátkezű aláírása
magyar elnevezés |
(tudományos) latin elnevezés |
magyar elnevezés |
(tudományos) latin elnevezés |
|---|---|---|---|
fehér akác |
Robinia pseudoacacia |
gyalogakác |
Amorpha fructicosa |
bálványfa |
Ailantus altissima |
kisvirágú nebáncsvirág |
Impatiens parviflora |
fehér eper |
Morus alba |
bíbor nebáncsvirág |
Impatiens garndiflora |
ezüstfa |
Eleagnus angustifolia |
japán keserűfű-fajok |
Fallopia spp. |
zöld juhar |
Acer negundo |
magas aranyvessző |
Solidago gigantea |
amerikai kőris |
Fraxinus pennsylvanica |
kanadai aranyvessző |
Solidago canadensis |
kései meggy |
Prunus serotina |
selyemkóró |
Asclepias syriaca |
kanadai nyár |
Populus x canadensis |
ürümlevelű parlagfű |
Ambrosia artemissiiflora |
nyugati ostorfa |
Celtis occidentalis |
arany ribiszke |
Ribes aureum |
adventív szőlőfajok |
Vitis-hibridek |
perzsa medvetalp |
Heracleum persicum |
vadszőlőfajok |
Parthenocissus spp. |
kaukázusi medvetalp |
Heracleum mantegazzianum |
süntök |
Echinocystit lobata |
Sosnowsky-medvetalp |
Heracleum sosnowskyi |
észak-amerikai őszirózsák |
Aster novi-belgii |
hévízi gázló |
Hídrocortyle ranunculoides |
olasz szerbtövis |
Xanthium strumaium subsp. italicum |
fodros átokhínár |
Lagarosiphon major |
amerikai karmazsinbogyó |
Pytholacca esculenta |
nagyvirágú tóalma |
Ludwigia grandiflora |
japán komló |
Humulus japonicus |
sárgavirágú tóalma |
Ludwigia peploides |
átoktüske |
Cenchrus incertus |
sárga lápbuzogány |
Lysichiton americanus |
tündérhínár |
Cambomba caroliniana |
közönséges süllőhínár |
Myriophyllum aquaticum |
kanadai átokhínár |
Elodea canadensis |
felemáslevelű süllőhínár |
Myriophyllum heterophyllum |
aprólevelű átokhínár/vékonylevelű átokhínár |
Elodea nuttallii |
keserű hamisüröm |
Parthenium hysterophorus |
moszatpáfrányok |
Azolla mexicana, Azolla filicuoides |
ördögfarok keserűfű |
Persicaria perfoliata |
borfa, tengerparti seprűcserje |
Baccharis hamilifolia |
kuzdu nyílgyökér |
Pueraria montana |
kaliforniai tündérhínár |
Cambomba caroliniana |
aligátorfű |
Althernanthera philoxeroides |
vízijácint |
Eichhornia crassipes |
óriás rebarbara |
Gunnera tinctoria |
Microstegium vimineum |
tollborzfű |
Pennisetum setaceum |
EMLÉKEZTETŐ
településképi szakmai konzultációról
Védett építmények önkormányzati támogatása
A bevezető részt módosította az 5/2018. (IV. 23.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. április 24. napjától
Megjegyzés: A fentiekben rögzített nyilatkozatok kötik a települési önkormányzatot a településképi véleményezési, bejelentési és kötelezési eljárás során.
Önkormányzati főépítész nyilatkozata():................................................................................................................................