„(1) A település területén található nyilvántartott régészeti lelőhelyet a szabályozási terv jelöli, a védettséggel érintett területek felsorolását a 6. melléklet tartalmazza, a védettségre vonatkozó előírásokat a kulturális örökség védelméről szóló törvény szabályozza.”

„16. § Az igazgatási terület

„17. § (1) Az „Lf-1” és „Lf-2” jelű falusias lakóterület lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető épület:

(3) A falusias lakóterület építési használatának megengedett felső határértékeit és telekalakítási szabályait a 4. melléklet 1. pontja tartalmazza.

(4) Az (1) bekezdés szerinti falusias lakóterület övezeteiben egy telken maximum 5 kutya tartására alkalmas kutyaház, vagy kennel helyezhető el.”

„18. § (1) A „Gip” jelű egyéb ipari terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el. Az övezet elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei elhelyezésére szolgál.

(2) Az egyéb ipari területen önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el, de a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás kialakítható.

(3) Az egyéb ipari terület építési használatának megengedett felső határértékeit és telekalakítási szabályait a 4. melléklet 2. pontja tartalmazza.

(4) Az egyéb ipari területen a technológiai építmények magassága nem korlátozott.

(5) Az egyéb ipari területen a településkép és a tájkarakter védelme érdekében csarnok jellegű épület építése - látványtervvel igazoltan - tájba illesztve, illetve növényzettel takartan engedélyezhető.”

„19. § (1) A „Kmü” jelű övezet, olyan különleges mezőgazdasági üzemi terület, ahol

(2) Az (1) bekezdés szerinti különleges mezőgazdasági üzemi terület építési használatának megengedett felső határértékeit és telekalakítási szabályait a 4. melléklet 3. pontja tartalmazza.

(3) A különleges mezőgazdasági területen a technológiai építmények magassága nem korlátozott.

(4) A különleges mezőgazdasági területen a településkép és a tájkarakter védelme érdekében csarnok jellegű épület építése - látványtervvel igazoltan - tájba illesztve, illetve növényzettel takartan engedélyezhető.”

„20. § (1) A „Ktu” jelű turisztikai fejlesztési területen a tájhasználattal, a mezőgazdasági műveléssel összefüggő vendéglátó, szálláshely szolgáltató és gazdasági rendeltetésű épület helyezhető el.

(2) A „Ktu” jelű turisztikai fejlesztési terület építési használatának megengedett felső határértékeit és telekalakítási szabályait a 4. melléklet 4. pontja tartalmazza.

(3) Az övezet területén épületet elhelyezni csak az építési telket megközelítő út már kiépített úthoz csatlakozóan történő, szabályozási terv szerinti területkialakítását és kiépítését követően lehet.”

„21. § (1) A „Ksz” jelű szennyvíztisztító területen a szennyvíztisztítással kapcsolatos rendeltetésű épület helyezhető el.

(2) A „Ksz” jelű szennyvíztisztító terület építési használatának megengedett felső határértékeit és telekalakítási szabályait a 4. melléklet 5. pontja tartalmazza.”

„22. § (1) A közlekedés és a közmű elhelyezésére szolgáló terület az országos és a helyi közút, a kerékpárút, a gépjármű várakozóhely (parkoló) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósuló kivételével –, a járda és gyalogút (sétány), köztér, mindezek csomópontja, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi építményei, a közúti, a kötöttpályás, a vízi és a légi közlekedés, továbbá a közmű és a hírközlés építményei elhelyezésére szolgál. Különösen elhelyezhetők a közlekedést kiszolgáló

(2) A település közigazgatási területén belül a közlekedési hálózatot az 5. melléklet 1. pontjában foglaltak szerint kell kialakítani.

(3) A település beépítésre szánt területén és a tájképvédelmi területen a közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló területen a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani.

(4) Új utak, parkolók építése esetén azok fásítása kötelező, melyet kertészeti tervek szerint a közművek figyelembevételével kell megvalósítani. Előtérbe kell helyezni a honos, tájba illő fajok telepítését.

(5) A közművezetékeket és közműlétesítményeket közlekedési és közműterületen kell elhelyezni, ettől eltérő elhelyezés csak szolgalmi vagy vezetékjog biztosítás mellett engedélyezhető.”

„23. § (1) A „Zk” jelű zöldterület, közkert állandóan növényzettel fedett közterület, amely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést és testedzést szolgálja.

(2) A zöldterületen elhelyezhető a terület rendeltetésszerű használatához szükséges építmény és vendéglátó rendeltetést tartalmazó épület.

(3) A zöldterület építési használatának megengedett felső határértékeit és telekalakítási szabályait az 5. melléklet 2. pontja tartalmazza.

(4) Zöldterületen ingatlan tulajdonjogát kizárólag a települési önkormányzat vagy a magyar állam szerezheti meg közfeladat ellátása céljából. A zöldterület közcélú használata - a legszükségesebb vagyonvédelmi intézkedések kivételével - nem korlátozható.”

„24. § (1) Az „Eg-1” és „Eg-2” jelű gazdasági erdőterület erdő céljára szolgáló terület.

(2) Az „Eg-1” és „Eg-2” jelű gazdasági erdőterület övezetében az erdőgazdálkodással és vadászattal összefüggő, az előzőekhez kapcsolódó turisztikai épület, valamint közmű és út építmények helyezhetők el.

(3) A gazdasági erdőterület övezetére vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat, valamint a települési övezetet érintő kiemelt térségi övezeteket az 5. melléklet 3. pontja tartalmazza.

(4) A települési övezetekre a (3) bekezdés táblázata szerinti, a Btv. kiemelt térségi övezeteire vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

(5) A szőlő művelési ágban történő hasznosítás - a szőlő termőhelyi kataszteri területbe is besorolt területeken - az erdészeti hatóság által engedélyezhető.

(6) A védőerdők kivételével kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási célból szabad.

(7) Új vadaskert létesítése nem engedélyezhető.

(8) Terepmotorozás, terepautózás nem engedélyezhető.

(9) Az erdőtelepítés megvalósulásáig az övezetben csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható, az erdőtelepítést az élőhelynek megfelelő, természetesen kialakult őshonos fafajokból álló erdőfoltok megőrzésével kell végezni.”

„25. § (1) Az „Ev-1” és „Ev-2” jelű övezet védelmi rendeltetésű erdő céljára szolgáló terület.

(2) Az „Ev-1” és „Ev-2” jelű védelmi erdőterületen közmű építmény és út kivételével építményt és épületet elhelyezni nem lehet.

(3) A védelmi erdőterület övezetére vonatkozó telekalakítási szabályokat, valamint a települési övezetet érintő kiemelt térségi övezeteket az 5. melléklet 4. pontja tartalmazza.

(4) A települési övezetekre a (3) bekezdés táblázata szerinti, a Btv. kiemelt térségi övezeteire vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

(5) Új vadaskert létesítése nem engedélyezhető.

(6) Terepmotorozás, terepautózás nem engedélyezhető.

(7) Az erdőtelepítést az élőhelynek megfelelő, természetesen kialakult őshonos fafajokból álló erdőfoltok megőrzésével kell végezni.”

„26. § (1) Az általános mezőgazdasági rendeltetésű területek „Má-1”, „Má-2” és „Má-3” jelű övezetekre tagolódnak.

(2) Az általános mezőgazdasági övezet területén

(3) Csarnok jellegű épület kizárólag az „Má-1” jelű övezetben helyezhető el.

(4) Az „Má-1” jelű általános mezőgazdasági övezet területén új gazdasági telephely, birtokközpont legalább 2 ha területű telken alakítható ki – Egeraracsa és a szomszédos települések közigazgatási területéhez tartozó - legalább 50 ha összterületű, több telekből álló birtok esetén. Birtokközpont területén a birtokközpont rendeltetésszerű használatát szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület helyezhető el.

(5) Az általános mezőgazdasági övezetek területén a 7. melléklet szerinti, a település átlagánál jobb minőségű termőföldet építmény elhelyezése céljából felhasználni (a helyhez kötött létesítmények kivételével), e célból művelés alól kivonni nem lehet.

(6) Az általános mezőgazdasági terület övezetére vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat, valamint a települési övezetet érintő kiemelt térségi övezeteket az 5. melléklet 5. pontja tartalmazza.

(7) Az „Má-1” jelű övezetekben a mezőgazdasági technológiai építmények, különösen

(8) Az „Má-2” és „Má-3” jelű övezetekben a mezőgazdasági technológiai építmények megengedett legnagyobb beépítési magassága 10 méter.”

„28. § (1) Az „Mk” jelű övezetekben a kert, szőlő és gyümölcsös ágban nyilvántartott telkek területén elhelyezhető telkenként legfeljebb egy, a műveléssel összefüggő gazdasági épület, valamint terepszint alatti építmény (pince). Szakrális építmény (kápolna, kereszt, kőkép, stb.) a telek méretétől függetlenül, beépítettségben, építménymagasságban korlátozás nélkül elhelyezhető.

(2) A kertes mezőgazdasági övezetek területén a művelési ágtól függetlenül, lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el.

(3) A kertes mezőgazdasági terület övezetére vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat, valamint a települési övezetet érintő kiemelt térségi övezeteket az 5. melléklet 6. pontja tartalmazza.

(4) A kertes mezőgazdasági területen műveltnek az a telek minősül, ahol a telek legalább 80%-án intenzív kertészeti kultúra található.

(5) A kertes mezőgazdasági területen kerítést és közműépítményt elhelyezni az út tengelyétől számított 4 méteren, gazdasági épületet pedig az út tengelyétől számított 8 méteren túl lehet.”

„32. § (1) A „Kb-sp” jelű különleges sport terület övezete olyan terület, melyen sportépítmény, valamint a hozzá kapcsolódó szociális, tároló és vendéglátó épület helyezhető el.

(2) A különleges sport terület építési használatának megengedett felső határait és telekalakítási szabályait az 5. melléklet 7. pontja tartalmazza.

(3) Az különleges sport területen a településkép és a tájkarakter védelme érdekében csarnok jellegű épület építése - látványtervvel igazoltan - tájba illesztve, illetve növényzettel takartan engedélyezhető.”

„33. § (1) A „Kb-r” jelű különleges rekreációs övezet területén a turizmushoz kapcsolódó vendéglátó, szálláshely szolgáltató és sport rendeltetésű épület helyezhető el.

(2) A „Kb-r” jelű különleges rekreációs övezet építési használatának megengedett felső határait és telekalakítási szabályait az 5. melléklet 8. pontja tartalmazza.

(3) A „Kb-r” jelű különleges rekreációs övezet területén új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet.”