Zalaszentmárton Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2013(VI.6.) önkormányzati rendelete
Zalaszentmárton Község Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2013. 07. 06- 2018. 03. 29Zalaszentmárton Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2013(VI.6.) önkormányzati rendelete
Zalaszentmárton Község Helyi Építési Szabályzatáról
Zalaszentmárton Község Önkormányzata az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 7. § (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az Étv. 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Általános rendelkezések
1. § (1) Zalaszentmárton Község Közigazgatási területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, és a rendeltetését megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) az OTÉK1, az egyéb vonatkozó jogszabályok és jelen rendelet (továbbiakban: HÉSZ) előírásainak, valamint mellékleteit képező Szabályozási Terveknek együttes alkalmazásával lehet.
2. Fogalommagyarázat
2. § a)
a) főépület: Az építési övezet és az övezet rendeltetése szempontjából meghatározó, a terület-felhasználási egységeknél felsorolt fő rendeltetési egységeket tartalmazó épület (főfunkciót tartalmazó épület).
b) homlokzat magasság: az épület homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L (felület/homlokzat hossz) érték alapján kell megállapítani.
c) átlagos kerítés magasság: a legalacsonyabb és a legmagasabb kerítésmagasság matematikai átlaga.
d) melléképület: gépjárműtároló és az építési telek és az azon álló épület rendeltetésszerű használatához szükséges egyéb tároló épület, mosókonyha, nyári konyha, műhely, állattartó épület, kerti növényház (üvegház), stb.
3. Szabályozási elemek:
3. § (1) A Szerkezeti terv módosításával is járó szabályozási elemek:
a) övezethatár, ha különböző terület-felhasználási egységeket választ el,
b) terület-felhasználási egység besorolása, vagy
c) a Szabályozási Terven jelölt tervezett belterület határa.
(2) A Szabályozási Terv kötelező elemei az alábbiak:
a) tervezett szabályozási vonal, szabályozási szélesség,
b) övezet, építési övezet határa, jele,
c) építési hely és határa,
d) építési határvonal,
e) szabályozási elemekre vonatkozó méretek,
f) gyalogút.
(3) Azon - kötelező tájékoztató - szabályozási elemeknek a módosítása, melyek nem az Önkormányzat hatáskörébe tartoznak, csak a magasabb szintű jogszabályok megváltozása esetén, vagy az illetékes hatóságok egyetértésével lehetséges. Ilyen elemek a következők:
a) műemlék, műemlék telke,
b) műemléki környezet határa,
c) régészeti lelőhelyek, régészeti érdekű területek,
d) védőterületek, védőtávolságok, védősávok határa.
(4) Irányadó szabályozási elemek:
a) javasolt (irányadó) telekhatár,
b) javasolt telekhatár megszüntetés,
c) helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény,
d) szélvédő fásítás.
(5) A szabályozási tervlapon irányadó jellegű szabályozási elemek vagy a szabályozás egy lehetséges változatára utalnak, vagy pontosításuk további részletezést igényel, ezért azok értelemszerűen módosíthatók.
(6) Telekhatár(ok) alakítása, ill. megváltoztatása esetén az építési hely határvonala a tényleges telek határvonalaknak megfelelően értelemszerűen változik (kötelező elő-, oldal- és hátsókert kialakítása).
(7) Az építési helyen kívül meglévő épületek megtarthatók, azokon a bővítés kivételével bármilyen építési munka végezhető, de bontás esetén új építés csak a jelen előírás szerint lehatárolt területen belül létesíthető.
(8) Amennyiben a Szabályozási Terv nem jelöl építési vonalat, úgy a beépítési vonalat a már kialakult helyzethez igazodóan kell meghatározni.
(9) Ha az építési határvonal keresztez egy meglévő épületet, ebben az esetben az épület kontúron belüli felújítása lehetséges, ha bővítésre kerül sor, akkor a bővítést a kijelölt építési helyen belül kell megoldani. Ha az épület elbontásra kerül, akkor új épület csak az építési határvonallal jelölt helyre építhető.
4.2 Telekalakítás
4. § (1) A telket - a nem építési telek telekegyesítése és telekhatár-rendezése kivételével - úgy kell alakítani (épület csak olyan telken helyezhető el), hogy a kialakuló telkek köz- vagy magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthetőek legyenek.
(2) Meglévő telkek esetében a telekegyesítés, a telekhatár-rendezés abban az esetben is engedélyezhető, ha az új telek, illetve telkek területnagysága, egyéb mérete nem felel meg a területre vonatkozó jogszabályok előírásainak. Ez az előírás telekhatár-rendezés esetén csak akkor alkalmazható, ha a kialakuló telkek méretei a korábbiakhoz képest az építésügyi előírásoknak jobban megfelelnek.
(3) Falusias lakóterületen telekegyesítéssel létrehozható új telek szélessége legfeljebb az építési övezetekben előírt legkisebb kialakítható telekméret két és félszerese lehet.
(4) Közműtelek, illetve az SZT-n meghatározott közterület szabályozás végrehajtása érdekében telek az építési övezetekben, illetve övezetekben meghatározott legkisebb telekmérettől függetlenül is kialakítható.
(5) Beépítésre nem szánt területen 3000 m2-nél kisebb telket - közlekedési, közműelhelyezési és hírközlési terület, valamint közhasználatú zöldterület, védőerdő, illetve a közlekedési, közműelhelyezési és hírközlési területek kialakítása után visszamaradó mezőgazdasági és erdőterületek települési területfelhasználási egység kivételével - kialakítani nem szabad.
(6) A már beépült telkek megosztása nem engedélyezhető, ha az osztás eredményeként a keletkező telkek beépítettsége az adott területen érvényes szabályozási előírások által megengedett mértéket meghaladná.
5. Építés, létesítés általános feltételei
5. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen új beépítés csak akkor létesíthető, ha:
a) a tervezett szabályozási vonalnak megfelelő telekalakítás átvezetése az ingatlan-nyilvántartásban megtörtént,
b) a szükséges építési övezetre és övezetre a közművesítési feltétel biztosított,
c) a gépjárművel történő megközelítés a vonatkozó jogszabály szerint biztosított.
(2) Terepszint alatti építmény
a) csak az építési helyen belül helyezhető el,
b) beépítésre nem szánt területeken alapterülete legfeljebb a telek 10%-a lehet.
(3) Az állattartás céljára szolgáló épületek elhelyezésének védőtávolságai:
A |
B |
|
|---|---|---|
1 |
Építmény fekvése, megnevezése |
Védőtávolság |
2 |
Belterületen lévő lakótelken állattartó épület, annak kifutója, trágya, trágyalé tárolója |
|
3 |
Lakóépülettől (tervezett lakóépülettől), szomszédos gazdasági épülettől (tervezett gazdasági épülettől) |
10 |
4 |
Különálló elhelyezés esetén saját gazdasági épülettől |
3 |
5 |
Ásott kúttól |
15 |
6 |
Fúrt kúttól |
10 |
7 |
Csatlakozó vízvezetéktől és vízvezeték kerti csapjától |
5 |
8 |
Kertgazdasági és külterületen állattartó épület, annak kifutója, trágyalé tárolója |
|
9 |
Lakóépülettől (tervezett lakóépülettől), szomszédos gazdasági épülettől (tervezett gazdasági épülettől) |
10 |
10 |
Különálló elhelyezés esetén saját gazdasági épülettől |
5 |
11 |
Ásott kúttól |
25 |
12 |
Fúrt kúttól |
10 |
13 |
Csatlakozó vízvezetéktől és vízvezeték kerti csapjától |
5 |
14 |
Külterületen a belterület (a településrendezési tervben meghatározott) határától |
500 |
15 |
Külterületen a közút ( a településrendezési tervben tervezett) tengelyétől |
300 |
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATOZÓ HELYI RENDELKEZÉSEK
6. Általános építési, építészeti előírások
6. § (1) Az építési övezeti és övezeti előírásokban szereplő legkisebb kialakítható teleknél kisebb méretű, meglévő építési telek is beépíthető, ha az összes egyéb előírás betartható és a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.
(2) Az építési helyen belül több épület is elhelyezhető, azonban legalább egy főépületnek az utca (közterület) felöli építési vonalon kell állnia - falusias lakóterületen. Egyéb építési övezetben az építési helyen belül bárhol elhelyezhetők épületek, építmények.
(3) A főfunkciót kiegészítő épületrészek
a) oldalhatáron álló beépítés esetén a meglévő (tervezett) épülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva, illetve illeszkedően építhető,
b) szabadon álló beépítés esetén a főépület takarásában helyezhető el,
c) homlokzat, illetve tető gerincmagassága a főépületét nem haladhatja meg (kivéve ha speciális mezőgazdasági technológia indokolja).
(4) Az elő-, oldal- és hátsókertek méreteit, ahol e rendeletben külön szabályozás nincs, az OTÉK3 előírása szerint kell kialakítani.
(5) Nádtető létesítése jogszabályban rögzített normatív előírások betartásával lehetséges. Távközlési antennát környezetbarát módon kell építeni: pl. fa szerkezettel.
(6) A települések beépítésre szánt területén a településkép és a tájkarakter védelme érdekében csarnok jellegű épület építése – látványtervvel igazoltan – tájba illesztve, illetve növényzettel takartan létesíthető.
7. Zöldfelületek kialakítása
7. § (1) Meglevő fasorok hiányainak pótlása a fasort meghatározó fafajokkal történhet, kivéve, ha településesztétikai okok, baleset elhárítás, vagy a fák egészségi állapota a fasor teljes cseréjét teszik szükségessé.
(2) Új közutak, utcák kialakításánál a 12 m szabályozási szélesség esetén legalább egyoldali fasor telepítéséhez kell területet biztosítani.
(3) A gyorsan öregedő, törékeny, allergiakeltő pollenű fák közterületi fasor telepítésére nem alkalmazhatók.
(4) Légvezeték alatt csak olyan kisnövésű fák ültethetők, amelyek rendszeres csonkolása nem szükséges.
8. Reklám, hirdető táblák elhelyezésére vonatkozó előírások
8. § (1) Önálló reklám- és hirdetőtábla lakóterületen csak saját tevékenységre vonatkozóan és legfeljebb 1 m2, vegyes- és gazdasági területen összevontan legfeljebb 3 m2 felülettel helyezhető el.
(2) Reklámvilágítás, fényreklám csak olyan módon helyezhető el, hogy a fényhatás az építmények és a helyiségek rendeltetésszerű használatát ne akadályozza; a környezet rendeltetésszerű használatát ne zavarja, a közlekedés biztonságát ne veszélyeztesse.
(3) Műemléki környezetben fényreklám nem helyezhető el.
(4) Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál az intézmények cégéreinek, hirdetőtábláinak méretét és elhelyezését a homlokzattal együtt kell tervezni és kialakítani.
(5) Meglévő épület esetében cégér vagy hirdetőtábla csak a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve helyezhető el.
A KÖZMŰVEKRE ÉS A KÖZMŰVESÍTÉSRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
9. Közművekre és közművesítésre vonatkozó általános előírások
9. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás), valamint az elektronikus hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági-, védőtávolsága számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani.
(2) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, továbbá bármi egyéb okból funkciót vesztett, feleslegessé vált közművet el kell bontani, az indokoltan földben maradó vezeték tömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani.
(3) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében, az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani, továbbá a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy a zöldfelületi előírásokban meghatározottak szerinti utcai fasorok telepítését ne akadályozzák meg.
(4) A közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenésre, illetve a környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag) figyelemmel kell lenni.
(5) Az építési övezetekben a közműellátás mértékét és módját a HÉSZ-ben meghatározottak szerint kell biztosítani.
10. Vízellátás, szennyvízelvezetés
10. § (1) A település beépítésre szánt területein, illetve belterületén, ahol a szennyvízcsatorna-hálózat nem épült ki, illetve a tisztítómű tovább nem terhelhető, új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni, illetve az engedélyek érvényét meghosszabbítani csak akkor lehet, ha a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés létesült.
(2) Beépítésre nem szánt területen a vezetékes ivóvízhálózatra rákötött telkeknek a megépült szennyvíz-hálózatra való rákötése a szennyvízcsatorna-hálózat átadását követően egy éven belül kötelező.
(3) Beépítésre nem szánt területen, amennyiben nincs lehetőség a szennyvízcsatorna-hálózathoz történő csatlakozás, új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni csak vízzáró szennyvíztároló, illetve a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés esetén lehet.
(4) Ahol a teljes közművesítettség elő van írva, ott házi vízbekötés csak az elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózatra történő rákötést követően történhet, egyéb helyen a követelmények szerint kiépített közműpótló megléte a feltétel.
11. Csapadékvíz elvezetés
11. § (1) Csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető.
(2) A 20 fh-nél nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett területekről az összegyűlő csapadékvíz csak környezetvédelmi műtárgyon (olaj-iszapfogó) keresztül vezethető a befogadóba.
12. Energia, hírközlés
12. § (1) A település beépítésre szánt területén új közép-, kisfeszültségű, közvilágítási villamos energia ellátási valamint hírközlő hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell megépíteni.
(2) Belterület már beépített területén, ahol a villamos energia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, új villamos energia elosztási, közvilágítási vezetékeket és az elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
(3) Külterületen az új villamos energia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.
(4) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.
A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA ÉS VÉDELMÉRE VONATKOZÓ HELYI RENDELKEZÉSEK
13. Az épített örökség védelme
13. § (1) Zalaszentmártonban nincs ismert régészeti terület.
(2) A műemlék templom körül műemléki terület lett kijelölve.
(3) A település építészeti értékeinek és sajátos karakterének megőrzése érdekében a Képviselő-testület a Szabályozási Tervben jelölt helyi értékvédelmi területet - külön rendeletben - helyi védelemben részesíti.
(4) A település építészeti értékeinek és sajátos karakterének megőrzése érdekében a Képviselő-testület a Szabályozási Tervben jelölt ingatlanokat - külön rendeletben - helyi védelemben részesíti.
(5) Régészeti érintettség esetén a vonatkozó jogszabályi előírások alapján kell eljárni.
A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ HELYI RENDELKEZÉSEK
14. Táji és természeti értékek védelme
14. § (1) Külterületen levő fasorok, védőerdősávok megőrzéséről gondoskodni kell.
(2) Mezőgazdasági és erdőterületen a hagyományos történelmi tájkarakter védelme érdekében elsősorban a helyi építési hagyományoknak megfelelő tájba illő épületek építhetők.
(3) A szőlőhegyi tájkarakter védelme érdekében a kertes- és borvidéki mezőgazdasági területek egységes építészeti karakterét, a történeti szerkezetét meg kell őrizni.
(4) Külterületi fásítás, erdősítés esetén törekedni kell honos fafajok telepítésére, és honos erdőállományok kialakítására. Az inváziós fa- és cserjefajok alkalmazása kerülendő.
(5) A vízfolyások menti sávban megtelepedett fás szárú növényzet védelmét a vízfolyások karbantartási munkáihoz szükséges feltételek biztosítása mellett kell megoldani.
15. Környezetvédelem
15. § (1) Zalaszentmárton közigazgatási területén csak olyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek a levegőtisztaság-védelmi előírásokat teljesítik.
(2) A településen csak olyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek nem okoznak a vonatkozó jogszabályokban előírt határértéknél nagyobb zaj-, illetve rezgésterhelést.
(3) A már kialakult vízmosásokat rendezni kell (vízeróziónak kitett területen): a további eróziót meg kell akadályozni.
(4) Az üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékei
a) falusias lakóterületen,
b) különleges területek közül a temető, horgász központ,
c) zöldterületen (a terület-felhasználás megkötése nélkül)
nem haladhatják meg nappal az 50 dB, éjszaka a 40 dB határértéket.
(5) Az üzemi létesítményektől származó zaj terhelési határértékei
a) kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület,
b) mezőgazdasági és erdőterület, azon területrészein, ahol zajtól védendő épület, rendeltetés található
nem haladhatják meg nappal a 60 dB, éjszaka az 50 dB határértéket.
TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEKRE, ILLETVE ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
16. Beépítésre szánt területek
16. § Zalaszentmárton közigazgatási területén a beépítésre szánt területek használatuk általános jellege, valamint sajátos használatuk szerint a következő terület-felhasználási egységbe sorolandók:
A |
B |
C |
|
|---|---|---|---|
1 |
Általános használat szerint |
Sajátos használat szerint |
Jel |
2 |
Lakóterület |
Falusias lakóterület |
Lf |
3 |
Vegyes terület |
Településközpont vegyes terület |
Vt |
4 |
Gazdasági terület |
Kereskedelmi, szolgáltató terület |
Gksz |
5 |
Különleges terület |
Temető |
Kt |
6 |
Szennyvíztisztító |
Kszt |
|
7 |
Üdülőterület |
Üdülőházas terület |
Üü |
17. Falusias lakóterület
17. § (1) lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál.
(2) Lf falusias lakóterület:
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Övezeti jele |
Beépítés módja |
Legnagyobb |
Legnagyobb |
Telek legkisebb |
Minimális |
Közművesítettség |
2 |
% |
m |
m2 |
||||
3 |
Lf |
O |
30 (20*) |
4,5** |
700 |
40 |
teljes |
18. Vegyes terület
18. § (1) A vegyes terület lakó- és kereskedelmi, igazgatási, szolgáltató gazdasági épületek vegyesen történő elhelyezésére szolgál.
(2) Vt településközpont vegyes terület:
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Övezeti jele |
Beépítés módja |
Legnagyobb |
Legnagyobb |
Telek legkisebb |
Minimális |
Közművesítettség |
2 |
% |
m |
m2 |
||||
3 |
Vt |
SZ |
40 |
6,5 |
1000 |
40 |
teljes |
19. Gazdasági terület
19. § (1) A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Gksz Kereskedelmi, szolgáltató terület:
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Övezeti jele |
Beépítés módja |
Legnagyobb |
Legnagyobb |
Telek legkisebb |
Minimális |
Közművesítettség |
2 |
% |
m |
m2 |
||||
3 |
Gksz |
SZ |
50 |
7,5 |
1200 |
20 |
teljes |
20. Különleges terület
20. § (1) Ktem: temető
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Övezeti jele |
Beépítés módja |
Legnagyobb |
Legnagyobb |
Telek legkisebb |
Minimális |
Közművesítettség |
2 |
% |
m |
m2 |
||||
3 |
Ktem |
SZ |
5 |
5 (6*) |
K |
60 |
teljes |
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Övezeti jele |
Beépítés módja |
Legnagyobb |
Legnagyobb |
Telek legkisebb |
Minimális |
Közművesítettség |
2 |
% |
m |
m2 |
||||
3 |
Kszt |
SZ |
5 |
5 |
K |
60 |
teljes |
21. Üdülőterület
21. § (1) Az üdülőházas területeken üdülőépületek, üdülőtáborok, kempingek, szállodák helyezhetők el, mely túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgál.
(2) Üü üdülőházas terület:
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Övezeti jele |
Beépítés módja |
Legnagyobb |
Legnagyobb |
Telek legkisebb |
Minimális |
Közművesítettség |
2 |
% |
m |
m2 |
||||
3 |
Üü |
SZ |
30 |
7,5 |
1000 |
40 |
teljes |
22. Beépítésre nem szánt terület
22. § Zalaszentmárton területén beépítésre nem szánt területek az építési használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következő terület-felhasználási egységek közé sorolandók:
A |
B |
|
|---|---|---|
1 |
Általános használat szerint |
Jel |
2 |
Közlekedési és közmű területek |
Köu-k, Köu |
3 |
Különleges terület: horgászat |
Kh |
4 |
Erdőterület: |
|
5 |
gazdasági célú erdőterület |
Eg |
6 |
védelmi célú erdőterület |
Ev |
7 |
Mezőgazdasági terület: |
|
8 |
kertes mezőgazdasági terület: |
Mk |
9 |
általános mezőgazdasági terület: |
Má, Má-1, Má-2 |
10 |
Vízgazdálkodási terület: |
V |
11 |
Zöldterület: |
Z |
23. Közlekedési és közmű terület
23. § (1) A közlekedési és közmű területek: közlekedési létesítmények (utak, járdák) és közművek elhelyezésére szolgáló területek.
(2) A közlekedési területek és azok szabályozási szélességeit a Szabályozási Terv ábrázolja.
(3) A közlekedési létesítmények körébe a következők tartoznak:
A |
B |
C |
|
|---|---|---|---|
1 |
Szab. szélesség |
||
2 |
Belterületen: |
||
3 |
helyi gyűjtő út: Kossuth L. utca: |
Köu-k |
kialakult |
4 |
kiszolgáló utak: |
Köu-k |
kialakult |
5 |
Köu |
12 m |
|
6 |
gyalogút: |
3 m |
|
7 |
Külterületen: minden út (zártkerti és régi utak is): |
8 m |
|
24. Különleges beépítésre nem szánt terület
24. § (1) Kh: horgászati célú terület
A |
B |
C |
D |
E |
F |
|
|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Övezeti jele |
Beépítés módja |
Legnagyobb |
Legnagyobb |
Telek legkisebb |
Minimális |
2 |
% |
m |
m2 |
|||
3 |
Kh |
SZ |
2 |
4,5 |
2000 |
80 |
25. Erdőterület
25. § (1) A gazdasági célú erdőterületű és a védelmi erdőterületű övezetekben a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény Ökológiai folyosó kiemelt térségi övezetére (Ö-2) és a Térségi jelentőségű tájképvédelmi övezetére (T-1) vonatkozó szabályozási előírások betartandók.
(1a) Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület.
(2) Az erdőterület rendeltetése szerint:
a) gazdasági célú erdőterület: Eg
b) védelmi célú erdőterület: Ev
(3) A gazdasági erdőterületen (Eg) 10 ha-t meghaladó területnagyságú telken 0,3 %-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.
a) A beépítést tájba illeszkedően kell megtervezni, legfeljebb 4,5 m-es építménymagasságú épület(ek) építhetők.
b) Az épületek lefedése magastetős legyen (35-45°).
c) A tetőhéjazat cserép legyen, nyílászárók fából készüljenek.
d) Kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, ill. erdőgazdálkodási célból szabad.
(4) Védelmi rendeltetésű erdőterületen (Ev) épületet elhelyezni nem lehet.
(5) A kiváló termőhelyi adottságú erdőterület határai a Szabályozási Terven ábrázolva vannak.
(6) A gazdasági célú erdőterületre (Eg) és a védelmi célú erdőterületre (Ev) egyaránt vonatkozó előírások:
a) a látványvédelem szempontjait mind az építészeti, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni.
b) közlekedési létesítmények abban az esetben és módon jelölhetők ki, ha az ökológiai kapcsolatok működése biztosíthat.
c) közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetők el.
e) új építmény elhelyezése, műszaki infrastruktúra telepítése csak tájba illesztve és a természetvédelmi hatóság és kezelő hozzájárulása alapján történhet.
f) 10 m magasságot meghaladó építmény – kápolna, kizárólag kilátó rendeltetésű építmény, víztorony kivételével – nem létesíthető, csarnok jellegű épület, reklám célú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető.
g) a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, csak természetes és környezetkímélő módszerek, gazdálkodás alkalmazható.
26. Mezőgazdasági terület
26. § (1) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és –tárolás építményei helyezhetők el.
(2) A mezőgazdasági területek rendeltetésük szerint:
a) kertes mezőgazdasági terület Mk
b) általános mezőgazdasági terület Má; Má-1; Má-2
(3) A kertes mezőgazdasági területen (Mk): elsősorban a tárolás, szőlőfeldolgozás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el.
1. a 2000 m2-t meghaladó területű, művelt telken elsősorban a terület rendeltetésének megfelelő, műveléssel összefüggő építmény (tárolás, szőlő feldolgozás, borturizmus, stb.) - 3%-os beépítettséggel - helyezhető el;
2. kertgazdasági területen az épület elhelyezésének szabályai:
a) az építési határvonalat a kiszolgáló út úttengelyétől mérve 10 m-re kell meghatározni (8 m-es út szabályozási szélességet figyelembe véve 6 méteres előkerttel).
b) az építménymagasság nem lehet több 4,0 m-nél. Az építmény legmagasabb pontja a 6 m-t nem haladhatja meg.
c) a beépítési mód oldalhatáron álló (északi vagy keleti határon). Szabadon álló beépítés csak 20 m-nél szélesebb telek esetén lehetséges.
d) A tetőforma magastető, hajlásszög 35-45°között lehetséges. A fedés cserépfedés, fa zsindely vagy nádtető* lehet.
e) a nyílászárókat fából kell készíteni, műanyag nem lehet.
f) kerítés csak természetes anyagból építhető.
g) a felújítás, átalakítás, ill. korszerűsítés, valamint új épület építése során a helyi építészeti adottságokat, stílusjegyeket, alkalmazott anyagokat figyelembe kell venni.
h) épületet építeni csak művelt telken lehetséges. Műveltnek az a telek minősül, amelynek legalább 80 %-án intenzív kertészeti kultúra található.
i) szakrális építmény (kápolna, kereszt, kőkép, stb.) a telek méretétől függetlenül elhelyezhető.
j) A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény Kertgazdasági terület övezetére (M-2) vonatkozó előírások betartandók.
(4) Az általános mezőgazdasági terület: Má
1. Szántó művelésű ágú területen 20 ha és az azt meghaladó területnagyság felett a rendeltetéshasználatot szolgáló, lakófunkciót is kielégítő épület építhető. Beépíthető a telek 0,3 %-a, de a beépített terület 1000 m2-t nem haladhatja meg.
2. Gyep (rét, legelő) művelési ágú területen 5 ha és az azt meghaladó területnagyság felett hagyományos, almos állattartó, lakófunkciót is kielégítő épület építhető. Beépíthető a telek 1,0 %-a, de a beépített terület az 1000 m2-t nem haladhatja meg.
3. Épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni.
4. A mezőgazdasági területeken vezető utak mentén két oldalt egy-egy sor fát kell telepíteni.
5. Új gazdasági telephely, birtokközpont legalább 2 ha területű telken alakítható ki - a birtokközpont építési helyéül szolgáló település és a szomszédos települések közigazgatási területéhez tartozó – legalább 50 ha összterületű, több telekből álló birtok esetén. A beépített terület nagysága a birtok összterületének 1%-át és a beépített telek területének 25%-át nem haladhatja meg.
6. az általános mezőgazdasági területen az épület elhelyezésének szabályai:
a) az építési határvonalat a kiszolgáló út úttengelyétől mérve 10 m-re kell meghatározni (8 m-es út szabályozási szélességet figyelembe véve 6 méteres előkerttel).
b) az építménymagasság nem lehet több 6,0 m-nél.
c) a beépítési mód szabadon álló.
d) a tetőforma a funkciónak megfelelően alakítandó ki.
7. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény Általános mezőgazdasági terület övezetére (M-1) vonatkozó előírásai betartandók, amely előírások alkalmazandók a szőlőművelési ágú és gyümölcsös művelési ágú területek esetében is.
(5) Az általános mezőgazdasági terület: Má-1
a) az övezetben építmény nem helyezhető el.
b) a mezőgazdasági területeken vezető utak mentén két oldalt egy-egy sor fát kell telepíteni.
c) a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, csak természetes és környezetkímélő módszerek, gazdálkodás alkalmazható.
d) A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény Ökológiai folyosó kiemelt térségi övezetére (Ö-2) és a Térségi jelentőségű tájképvédelmi övezetére (T-1) vonatkozó szabályozási előírások betartandók.
(6) Az általános mezőgazdasági terület: Má-2
1. Szántó művelési ágban lévő területen 20 ha és azt meghaladó telekméret esetén a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek a 0,3%-át, és az 1000 m2-t nem haladhatja meg;
2. Gyep (rét, legelő) művelési ágú területen 5 ha és az azt meghaladó területnagyság felett hagyományos, almos állattartó, lakófunkciót is kielégítő épület építhető. Beépíthető a telek 1,0 %-a, de a beépített terület az 1000 m2-t nem haladhatja meg.
3. Épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni.
4. A mezőgazdasági területeken vezető utak mentén két oldalt egy-egy sor fát kell telepíteni.
5. Az általános mezőgazdasági területen (Má-2) az épület elhelyezésének szabályai:
a) új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet.
b) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind az építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni.
c) az építési vonalat a kiszolgáló út úttengelyétől mérve minimum 12 m-re kell meghatározni (8 m-es út szabályozási szélességet figyelembe véve 8 méteres előkerttel).
d) az építménymagasság nem lehet több 6,0 m-nél.
e) a beépítési mód szabadon álló.
f) a tetőforma a funkciónak megfelelően alakítandó ki.
g) a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósítását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával, a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani;
h) csarnok jellegű épület és reklámcélú hirdető építmény nem helyezhető el.
6. a művelési ág váltása, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében az illetékes természetvédelmi hatóság hozzájárulásával engedélyezhető.
7. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény Térségi jelentőségű tájképvédelmi övezetére (T-1) vonatkozó szabályozási előírások, az Általános mezőgazdasági terület övezetére (M-1) vonatkozó előírásai betartandók, amely előírások alkalmazandók a szőlőművelési ágú és gyümölcsös művelési ágú területek esetében is.
8. Birtokközpont kialakítása nem lehetséges.
27. Vízgazdálkodási terület
27. § (1) A vízgazdálkodással összefüggő területek:
a) folyóvizek medre és parti sávja;
b) állóvíz medre és parti sávja (halastó).
(2) A területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet.
(3) A vízfolyások szabályozásánál figyelemmel kell lenni:
a) az élőhelyek védelmére,
b) a partvonalak kialakítása növényzettel fedett legyen, beton meder kialakítása nem engedhető meg.
28. Zöldterület
28. § (1) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark).
(2) Z: zöldterület
A |
B |
C |
D |
E |
F |
|
|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Övezeti jele |
Beépítés módja |
Legnagyobb |
Legnagyobb |
Telek legkisebb |
Minimális |
2 |
% |
m |
m2 |
|||
3 |
Z |
SZ |
2 |
3,5 |
K |
90 |
29. Mellékletek:
29. § Jelen rendelethez tartozó Szabályozási Tervek:
a) 1. sz. melléklet: SZ-1 jelű Szabályozási (belterületi) Terv M=1:2000
b) 2. sz. melléklet: SZ-2 jelű Szabályozási (külterületi) Terv M=1:10000
30. Záró rendelkezések
30. § (1) Jelen rendelet a kihirdetés napjától számított 30. napon lép hatályba.
(2) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.
(3) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 12/2008. (XII. 30) önkormányzati rendelet hatályát veszti.
Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési követelményei.
A telekalakításról szóló 85/2000. (XI.8.) FVM rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény előírásait kell alkalmazni az itt nem szabályozott esetekben is.
Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési követelményei.