Esztergályhorváti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2013. (II. 5.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2013. 03. 01- 2015. 10. 14Esztergályhorváti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2013. (II. 5.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Esztergályhorváti Község Önkormányzata az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 7. § (3) bekezdés c) pontjában és 13. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, és az Étv. 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rész
1. A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen (a továbbiakban: igazgatási terület) területet használni, építmény elhelyezésére felhasználni, telket alakítani, építés alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építményt építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, elmozdítani vagy lebontani, továbbá az építmény rendeltetését megváltoztatni az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK), valamint a jelen rendelet rendelkezései szerint szabad.
(2) Az 1/2012, 2/2012, 3/2012, 4/2012, 5/2012, 6/2012 és 7/2012 számú tervlapokból álló szabályozási terv a rendelet 1. mellékletét képezi.
(3) A szabályozási terv ábrázolja
a) a bel- és külterület lehatárolását (a továbbiakban: belterületi határvonal);
b) a beépítésre szánt területek, illetőleg az azokon belüli egyes területrészek (a továbbiakban: építési övezetek) lehatárolását, az építési övezet jelölését és a területre vonatkozó szabályozási elemeket;
c) a beépítésre nem szánt területek tagozódását, az egyes övezetek lehatárolását, az övezet jelölését és a területre vonatkozó szabályozási elemeket;
d) közterületi szabályozási vonalakat.
2. Településszerkezet, területfelhasználás
2. § (1) Az igazgatási terület beépítésre szánt területeit az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint
a) lakó -
aa) falusias lakó,
b) vegyes -
ba) településközpont vegyes,
c) gazdasági -
ca) kereskedelmi szolgáltató,
d) különleges-
da) sportterület
db) hulladékkezelés- és elhelyezési
dc) mezőgazdasági üzemi
területként különbözteti meg a szabályozási terv.
(2) Az igazgatási terület beépítésre nem szánt területeit használatuk általános jellege szerint
a) közlekedési- és közmű-elhelyezési, hírközlési-,
b) zöld-,
c) erdő-,
ca) védelmi erdő-
cb) gazdasági erdő-
d) mezőgazdasági-
da) kertes mezőgazdasági-,
db) általános mezőgazdasági-,
e) vízgazdálkodási-,
f) különleges-
fa) temető,
fb) egyéb
területként (terület-felhasználási egységként) különbözteti meg a szabályozási terv.
3. Telekalakítás általános szabályai
3. § (1) A már beépült telkek megosztása nem engedélyezhető, ha az osztás eredményeként a keletkező telkek mérete, beépítettsége és a zöldfelület minimális mértéke a szabályozási előírások által megengedett mértékeknek nem felel meg.
(2) Az övezetek és építési övezetek területén a kialakítható telekméretnél kisebb meglévő telkek összevonhatók, telekhatár rendezés kedvezőbb telekalakulat létrehozása esetén végrehajtható, illetve útszabályozással érintett terület leválasztható, abban az esetben is, ha az így létrejövő telek méretei nem érik el a kialakítható legkisebb telekméretet. Az építési lehetőség meghatározása során a telkek összevonásával, telekhatár rendezéssel, illetve útszabályozással létrejövő területet meglévő telekként kell kezelni, és a telek beépítési lehetőségének megállapításakor a beépíthető legkisebb telekre vonatkozó szabályozást kell alkalmazni.
(3) Közművek műtárgyainak telke bármely övezetben – az övezeti előírásoktól függetlenül – kialakítható.
(4) A szabályozási tervben meghatározott szabályozási vonal mentén a közlekedési- és közmű elhelyezési övezet területének határát a kialakult állapot és a biztonságos megközelítés figyelembe vétele mellett geodéziai felméréssel pontosítva kell kialakítani.
(5) Az övezeti határ telekhatárhoz kötött. Övezeti határ csak telekhatáron lehet, egy telek csak egy övezetbe tartozhat.
4. Az építés általános szabályai
4. § (1) Építési tevékenységet folytatni az övezetre és építési övezetre meghatározott beépíthetőségi feltételeknek megfelelő telekméret esetén, építési övezet területén a szabályozási terv és építési szabályzat által meghatározott feltételek szerint kialakított építési telken lehet.
(2) Az övezetek és építési övezetek területén minden építményt a környezettel, a településképpel összhangban kell létesíteni és fenntartani. Az övezet területének meglévő állapothoz illeszkedő szabályozása esetén az övezetek rendeltetésének megfelelően, a helyszíni adottságokat figyelembe véve úgy kell eljárni, hogy a létesítmény ne zavarja a szomszédos telkek és építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használhatóságát, illeszkedjen a környezet és a környező beépítés természeti és építészeti adottságaihoz. Az építészeti adottságokhoz és környezethez történő illeszkedés során figyelembe kell venni a környezetben kialakult épülettömeg nagyságát, arányait és az épület terepre illesztését. Az övezet területének jelentős megújulása, vagy beépítési intenzitásának változása esetén járuljon hozzá a táj- és településkép esztétikus, a kor építészeti szellemének megfelelő és minőségi alakításához.
(3) Az övezetek és építési övezetek területén épületet elhelyezni
a) a szabályozási tervben jelölt építési hely esetén annak területén belül az oldal és hátsókert általános szabályainak megtartásával,
b) építési hely jelöléssel nem rendelkező övezetek esetében pedig az elő-, oldal és hátsókert általános szabályainak megtartásával lehet.
(4) Azon meglévő építmények esetében, ahol a szabályozási terv a meglévő épületet közlekedési terület szabályozásával, út szélesítésével érinti, csak az épület karbantartásával, fenntartásával kapcsolatos építési tevékenység folytatható.
(5) Azon meglévő építmények esetében, ahol az építmény részben a telekre meghatározott építési helyen kívül található, felújítás, helyreállítás és korszerűsítés engedélyezhető. Ezen építményeknél bármilyen jellegű bővítés csak az építési hely területén lehetséges.
(6) Az övezetek és építési övezetek területén az adott telek rendeltetését meghatározó új főfunkciójú épületet elhelyezni
a) kötelező építési vonallal szabályozott telkek esetében úgy lehet, hogy az épület domináns építészeti határoló fala térfalat meghatározóan, környezetbe illeszkedően e vonalat érintve helyezkedjen el,
b) kötelező építési vonallal nem szabályozott területek esetében, illeszkedve a környezet beépítéséhez, kialakult környezet hiányában minimum 5 m-es előkerttel lehet.
(7) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az építményeket, a kialakult beépítési módnak megfelelően, általában az északi oldalhatárra, illetve a szabályozási terven jelöltek szerint kell elhelyezni.
(8) A település beépítésre szánt területén a településkép és tájkarakter védelme érdekében, csarnok jellegű épület építése - látványtervvel igazoltan - tájba illesztve, illetve növényzettel takartan engedélyezhető.
(9) A település beépítésre nem szánt területén a tájkarakter védelme érdekében a terepszint alatti építmény alapterülete a telek 10%- át nem haladhatja meg.
(10) A település beépítésre nem szánt területén 10 méternél magasabb építményeket a környezethez - domborzati és növényzeti adottságokhoz - illeszkedően kell elhelyezni.
(11) A település beépítésre nem szánt területén a 10 méternél magasabb építmények vagy a 250 m2- nél nagyobb beépített alapterületű építmények építési engedély iránti kérelméhez külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell mellékelni.
(12) A település területén a magastetős épületek tetőhéjalását piros és árnyalatainak megfelelő színű anyag felhasználásával kell kialakítani.
5. A közterületek építésének általános szabályai
5. § (1) A település területén, közterületen és telkek közterületre néző felületén a tájékoztató táblák, köztárgyak és hirdető berendezések csak egységesen, arculati terv alapján helyezhetők el. A meglévő berendezéseket az egységes arculat létrehozása érdekében szükség szerint át kell alakítani, vagy ki kell cserélni. A község területén alkalmazható hirdető berendezés megengedett legnagyobb hirdetési felülete 3 m2.
(2) Nem helyezhető el reklámcélú felület
a) padokon,
b) játszóterek berendezésein,
c) a közmű műtárgyak felszín feletti berendezésein,
d) támfalakon, lépcsőkön, továbbá
e) olyan közterületen elhelyezett tárgyon, növényzeten, melynek rendeltetésszerű használatához ez nem tartozik.
6. A védőterületek és védőtávolságok szabályai
6. § (1) A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges
a) külterületen a közút tengelyétől számított 50 m-en, autópálya, autóút és főútvonal esetén 100 m-en belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeletetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok, és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított 10 m távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához;
b) belterületen – a közút mellet – ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a szabályozási tervben szereplő közlekedési és közműterületen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez.
(2) Vízjárta területként szabályozott, árvízzel érintett területekre építési engedély csak akkor adható, ha
a) a terület bevédésre kerül, vagy
b) a telkeket, illetve a telkeken az építési helyet, a mértékadó árvízszintet 1,3 m-rel meghaladó magasságig feltöltik, és az építmény az árvízi lefolyást nem akadályozza.
(3) Az árvízvédelmi töltések védősávja mindkét oldalon a töltés lábától mért 10,0 – 10,0 m. A védőtávolságon belül épület, építmény, közműlétesítmény nem helyezhető el. Mindennemű tevékenység csak az illetékes kezelő és az illetékes Környezetvédelmi és Természetvédelmi Vízügyi Felügyelőség engedélyével végezhető.
(4) A vízgazdálkodási (mederkezelési, karbantartási) szakfeladatok elvégzéséhez:
a) a község területén lévő patakok, egyéb vízfolyások és mellékágai, továbbá a tavak mentén a partvonaltól előírt parti sávot biztosítani kell. Azokon a partszakaszokon, ahol ez az előírás nem biztosítható, a vízfolyások medrének a karbantartásához a hozzáférés módját egyedileg kell meghatározni;
b) a kizárólagosan állami tulajdonú vízfolyások mentén a partvonaltól számított 6 méterig, egyéb vízfolyások és közcélú vízi létesítmények (patakok, árkok, tározók) partvonalától számított 3 méterig parti sávot kell biztosítani;
c) a karbantartó számára, ha a karbantartási sáv közterületként történő kiszabályozása nem oldható meg, akkor szolgalmi jog biztosítandó. A szolgalmi joggal terhelt területrészen mindennemű tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező hozzájárulásával engedélyezhető.
(5) A meglévő és létesítendő villamos közművek részére a szabályozási terv és e rendelet az alábbi védősávokat - biztonsági sávokat - állapít meg:
a) a 400 kV-os országos villamos főelosztóhálózat nyomvonala mentén 80 m;
b) a 120 kV-os országos villamos főelosztóhálózat nyomvonala mentén, kül- és belterületen egyaránt a két szélső fázisvezetőtől számított 13-13 m, összességében a tartószerkezet szélességét figyelembe véve 34 m;
c) a 20 kV-os középfeszültségű szabadvezeték mentén külterületen, a szélső fázisvezetőktől számított 5-5 m, a maximális szélesség 14m, belterületen a szélső fázisvezetőktől számított 2,5 -2,5 m, a maximális szélesség 8 m.
(6) A „V” jelű vízgazdálkodási területen a folyó és patakok területén, valamint azok mentén – a jogszerűen beépített területek kivételével – tilos a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások és vizes élőhelyek partvonalától számított 50 m –en belül, valamint a vízfolyások és víztározók hullámterébe új építmények elhelyezése, kivéve a vízi, közlekedési és közműépítményeket, valamint a halászati-horgászati hasznosítást szolgáló létesítményeket a külön jogszabályban meghatározott módon és esetben a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
7. Falusias lakóterület
7. § (1) A falusias lakóterület lakóépületek, a mező és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A falusias lakóterületen belül a terület építési használatának megengedett felső határértékeiben eltérő, egyéb szabályozás vonatkozásában megegyező elemeket tartalmazóan „Lf-1” és „Lf-2” jelű övezeteket, ezen felül a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvénnyel (a továbbiakban: Balatoni Törvény) összefüggő, eltérő szabályozásokat figyelembe véve „Lf-3”, „Lf-4”, „Lf-5”, „Lf-6” és „Lf-7” jelű övezeteket különböztet meg a terv.
8. Az „Lf-1” jelű falusias lakóterületek
8. § (1) Az „Lf-1” jelű falusias lakóterületek övezetében
a) legfeljebb két lakást tartalmazó lakóépület,
b) mező és erdőgazdasági (üzemi) építmény a helyi állattartásról szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint,
c) helyi igényeket kiszolgáló kereskedelmi és szolgáltató, vendéglátó épület,
d) legfeljebb 8 személy elhelyezését biztosító szálláshely szolgáltató épület,
e) legfeljebb 6 személy foglalkoztatását biztosító kézműipari építmény,
f) helyi igazgatási, egyházi, oktatási egészségügyi, szociális épület,
g) önálló parkoló és garázs - legfeljebb 2 db 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjármű számára -, továbbá
h) a fenti rendeltetésekhez kapcsolódó melléképítmény
helyezhető el.
(2) Az (1) bekezdés szerinti falusias lakóterület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai:
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Övezet |
Kialakítható |
Kialakítható |
Beépíthető |
Beépítési |
A beépítettség |
A |
A zöldfelület |
2 |
Lf-1 |
1500 m2 |
20 m |
Kialakult |
Oldalhatáron |
25% |
4,00 m |
50% |
9. Az „Lf-2” jelű falusias lakóterületek
9. § (1) Az „Lf-2” jelű falusias lakóterületek övezetében
a) legfeljebb két lakást tartalmazó lakóépület,
b) mező és erdőgazdasági (üzemi) építmény a helyi állattartásról szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint,
c) helyi igényeket kiszolgáló kereskedelmi és szolgáltató, vendéglátó épület,
d) legfeljebb 8 személy elhelyezését biztosító szálláshely szolgáltató épület,
e) legfeljebb 6 személy foglalkoztatását biztosító kézműipari építmény,
f) helyi igazgatási, egyházi, oktatási egészségügyi, szociális épület,
g) önálló parkoló és garázs - legfeljebb 2 db 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjármű számára -, továbbá
h) a fenti rendeltetésekhez kapcsolódó melléképítmény
helyezhető el.
(2) Az (1) bekezdés szerinti falusias lakóterület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai:
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Övezet |
Kialakítható |
Kialakítható |
Beépíthető |
Beépítési |
A |
A |
A zöldfelület |
2 |
Lf-2 |
1500 m2 |
20 m |
Kialakult |
Oldalhatáron |
25% |
5,00 m |
50% |
10. Az „Lf-3” jelű falusias lakóterület
10. § (1) Az „Lf-3” jelű falusias lakóterületek övezetében
a) legfeljebb két lakást tartalmazó lakóépület,
b) mező és erdőgazdasági (üzemi) építmény a helyi állattartásról szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint,
c) helyi igényeket kiszolgáló kereskedelmi és szolgáltató, vendéglátó épület,
d) legfeljebb 8 személy elhelyezését biztosító szálláshely szolgáltató épület,
e) legfeljebb 6 személy foglalkoztatását biztosító kézműipari építmény,
f) helyi igazgatási, egyházi, oktatási egészségügyi, szociális épület,
g) önálló parkoló és garázs - legfeljebb 2 db 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjármű számára -, továbbá
h) a fenti rendeltetésekhez kapcsolódó melléképítmény
helyezhető el.
(2) Az (1) bekezdés szerinti falusias lakóterület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai:
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Övezet |
Kialakítható |
Kialakítható |
Beépíthető |
Beépítési |
A |
A |
A zöldfelület |
2 |
Lf-3 |
1500 m2 |
20 m |
Kialakult |
Oldalhatáron |
25% |
4,00 m |
50% |
11. Az „Lf-4” jelű falusias lakóterület
11. § (1) Az „Lf-4” jelű falusias lakóterületek övezetében
a) legfeljebb két lakást tartalmazó lakóépület,
b) mező és erdőgazdasági (üzemi) építmény a helyi állattartásról szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint,
c) helyi igényeket kiszolgáló kereskedelmi és szolgáltató, vendéglátó épület,
d) legfeljebb 8 személy elhelyezését biztosító szálláshely szolgáltató épület,
e) legfeljebb 6 személy foglalkoztatását biztosító kézműipari építmény,
f) helyi igazgatási, egyházi, oktatási egészségügyi, szociális épület,
g) önálló parkoló és garázs - legfeljebb 2 db 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjármű számára -, továbbá
h) a fenti rendeltetésekhez kapcsolódó melléképítmény
helyezhető el.
(2) Az (1) bekezdés szerinti falusias lakóterület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai:
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Övezet |
Kialakítható |
Kialakítható |
Beépíthető |
Beépítési |
A |
A |
A zöldfelület |
2 |
Lf-4 |
1500 m2 |
20 m |
Kialakult |
Oldalhatáron |
25% |
5,00 m |
50% |
12. Az „Lf-5” jelű falusias lakóterület
12. § (1) Az „Lf-5” jelű falusias lakóterületek övezetében
a) legfeljebb két lakást tartalmazó lakóépület,
b) mező és erdőgazdasági (üzemi) építmény a helyi állattartásról szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint,
c) helyi igényeket kiszolgáló kereskedelmi és szolgáltató, vendéglátó épület,
d) legfeljebb 8 személy elhelyezését biztosító szálláshely szolgáltató épület,
e) legfeljebb 6 személy foglalkoztatását biztosító kézműipari építmény,
f) helyi igazgatási, egyházi, oktatási egészségügyi, szociális épület,
g) önálló parkoló és garázs - legfeljebb 2 db 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjármű számára -, továbbá
h) a fenti rendeltetésekhez kapcsolódó melléképítmény
helyezhető el.
(2) Az (1) bekezdés szerinti falusias lakóterület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai:
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Övezet |
Kialakítható |
Kialakítható |
Beépíthető |
Beépítési |
A |
A |
A zöldfelület |
2 |
Lf-5 |
1500 m2 |
20 m |
Kialakult |
Oldalhatáron |
25 % |
5,00 m |
50 % |
13. Az „Lf-6” jelű falusias lakóterület
13. § (1) Az „Lf-6” jelű falusias lakóterületek övezetében
a) legfeljebb két lakást tartalmazó lakóépület,
b) mező és erdőgazdasági (üzemi) építmény a helyi állattartásról szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint,
c) helyi igényeket kiszolgáló kereskedelmi és szolgáltató, vendéglátó épület,
d) legfeljebb 8 személy elhelyezését biztosító szálláshely szolgáltató épület,
e) legfeljebb 6 személy foglalkoztatását biztosító kézműipari építmény,
f) helyi igazgatási, egyházi, oktatási egészségügyi, szociális épület,
g) önálló parkoló és garázs - legfeljebb 2 db 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjármű számára -, továbbá
h) a fenti rendeltetésekhez kapcsolódó melléképítmény
helyezhető el.
(2) Az (1) bekezdés szerinti falusias lakóterület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai:
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Övezet |
Kialakítható |
Kialakítható |
Beépíthető |
Beépítési |
A |
A |
A zöldfelület |
2 |
Lf-6 |
1500 m2 |
20 m |
Kialakult |
Oldalhatáron |
25 % |
5,00 m |
50 % |
14. Az „Lf-7” jelű falusias lakóterület
14. § (1) Az „Lf-7” jelű falusias lakóterületek övezetében
a) legfeljebb két lakást tartalmazó lakóépület,
b) mező és erdőgazdasági (üzemi) építmény a helyi állattartásról szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint,
c) helyi igényeket kiszolgáló kereskedelmi és szolgáltató, vendéglátó épület,
d) legfeljebb 8 személy elhelyezését biztosító szálláshely szolgáltató épület,
e) legfeljebb 6 személy foglalkoztatását biztosító kézműipari építmény,
f) helyi igazgatási, egyházi, oktatási egészségügyi, szociális épület,
g) önálló parkoló és garázs - legfeljebb 2 db 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjármű számára -, továbbá
h) a fenti rendeltetésekhez kapcsolódó melléképítmény
helyezhető el.
(2) Az (1) bekezdés szerinti falusias lakóterület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai:
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Övezet |
Kialakítható |
Kialakítható |
Beépíthető |
Beépítési |
A |
A |
A zöldfelület |
2 |
Lf-7 |
1500 m2 |
20 m |
Kialakult |
Oldalhatáron |
25 % |
5,00 m |
50 % |
15. Településközpont vegyes terület
15. § A „Vt” jelű településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
16. „Vt-1” jelű településközpont vegyes terület
16. § (1) A „Vt-1” jelű településközpont vegyes területen
a) helyi igazgatási és egyéb irodaépület,
b) helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
c) oktatási, egészségügyi, szociális épület,
d) egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület
e) a fenti rendeltetéshez kapcsolódó tároló- és melléképítmény
helyezhető el.
(2) Az (1) bekezdés szerinti településközpont vegyes terület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítás szabályai:
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Övezet |
Kialakítható |
Kialakítható |
Beépíthető |
Beépítési |
A |
A |
A zöldfelület |
2 |
Vt-1 |
Kialakult |
Kialakult |
Kialakult |
Oldalhatáron |
30 % |
7,0 m |
40 % |
17. „Vt-2” jelű településközpont vegyes terület
17. § (1) A „Vt-2” jelű településközpont vegyes területen
a) egyházi épület
helyezhető el.
(2) Az (1) bekezdés szerinti településközpont vegyes terület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítás szabályai:
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Övezet |
Kialakítható |
Kialakítható |
Beépíthető |
Beépítési |
A |
A |
A zöldfelület |
2 |
Vt-2 |
Kialakult |
Kialakult |
Kialakult |
Szabadon álló |
Kialakult |
Kialakult |
Kialakult |
18. „Vt-3” jelű településközpont vegyes terület
18. § (1) A „Vt-3” jelű településközpont vegyes területen
a) lakóépület,
b) helyi igazgatási és egyéb irodaépület,
c) helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
d) oktatási, egészségügyi, szociális épület,
e) egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület,
f) sport építmény
g) a fenti rendeltetéshez kapcsolódó tároló- és melléképítmény
helyezhető el.
(2) Az (1) bekezdés szerinti településközpont vegyes terület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítás szabályai:
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Övezet |
Kialakítható |
Kialakítható |
Beépíthető |
Beépítési |
A |
A |
A zöldfelület |
2 |
Vt-3 |
1000 m2 |
20 m |
Kialakult |
Szabadon álló |
30 % |
7,0 m |
40 % |
19. „Vt-4” jelű településközpont vegyes terület
19. § (1) A „Vt-4” jelű településközpont vegyes területen
a) lakóépület,
b) helyi igazgatási és egyéb irodaépület,
c) helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató épület,
d) egészségügyi, szociális épület,
e) egyházi épület
f) a fenti rendeltetéshez kapcsolódó tároló- és melléképítmény
helyezhető el.
(2) Az (1) bekezdés szerinti településközpont vegyes terület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítás szabályai:
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Övezet |
Kialakítható |
Kialakítható |
Beépíthető |
Beépítési |
A |
A |
A zöldfelület |
2 |
Vt-4 |
Kialakult |
Kialakult |
Kialakult |
Szabadon álló |
40 % |
7,0 m |
30 % |
20. „Vt-5” jelű településközpont vegyes terület
20. § (1) A „Vt-5” jelű településközpont vegyes területen
a) lakóépület,
b) helyi igazgatási és egyéb irodaépület,
c) helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
d) oktatási, egészségügyi, szociális épület,
e) egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület,
f) sport építmény
g) a fenti rendeltetéshez kapcsolódó tároló- és melléképítmény
helyezhető el.
(2) Az (1) bekezdés szerinti településközpont vegyes terület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítás szabályai:
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Övezet |
Kialakítható |
Kialakítható |
Beépíthető |
Beépítési |
A |
A |
A zöldfelület |
2 |
Vt-5 |
1000 m2 |
20 m |
Kialakult |
Szabadon álló |
30 % |
7,0 m |
40 % |
21. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek
21. § (1) A „Gksz” jelű kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen
a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,
c) irodaépület,
d) tároló és gépjárműtároló épület,
e) üzemanyagtöltő
helyezhető el.
(3) Az (1) bekezdés szerinti kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület építési használatának megengedett felső határértékei és a telekalakítási szabályai:
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Övezet |
Kialakítható |
Kialakítható |
Beépíthető |
Beépítési |
A |
A |
A zöldfelület |
2 |
Gksz |
3000 m2 |
30 m |
Kialakult |
Szabadon álló |
30 % |
7,5 m |
30 % |
22. Különleges területek
22. § (1) A „K” jelű különleges övezetbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) az egyéb építési területektől eltérő területek.
(2) A rendezési terv a beépítésre szánt különleges területek a között
a) „Ksp” jelű sportterület övezetet,
b) „Kh” jelű hulladékkezelés- és elhelyezési terület övezetet,
c) „Kmü-1” és „Kmü-2” jelű mezőgazdasági üzemi terület övezetet
különböztet meg.
23. A „Ksp” jelű sportterület
23. § (1) A „Ksp” jelű különleges övezet olyan terület, melyen sportépítmény, valamint a hozzá kapcsolódó szociális, tároló és vendéglátó épület helyezhető el.
(2) Az (1) bekezdés szerinti különleges övezet építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai:
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Övezet |
Kialakítható |
Kialakítható |
Beépíthető |
Beépítési |
A |
A |
A zöldfelület |
2 |
Ksp |
Övezet |
Övezet |
Övezet |
Szabadon álló |
5 % |
7,5 m* |
80 % |
24. A „Kh” jelű hulladékkezelés- és elhelyezési terület
24. § (1) A „Kh” jelű különleges övezet (szennyvíztisztító) területén a szennyvíztisztító, annak műtárgyai és épületei helyezhetők el.
(2) Az (1) bekezdés szerinti különleges övezet építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai:
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Övezet |
Kialakítható |
Kialakítható |
Beépíthető |
Beépítési |
A |
A |
A zöldfelület |
2 |
Kh |
Övezet |
Övezet |
Övezet |
Szabadon álló |
15 % |
5 m |
20 % |
25. A „Kmü-1” jelű különleges mezőgazdasági üzemi terület
25. § (1) A „Kmü-1” jelű övezet, olyan különleges mezőgazdasági üzemi terület, ahol
a) a környezetére nem zavaró hatású mezőgazdasági, állattartó és tároló építmények, valamint
b) egyéb gazdasági építmények
helyezhetőek el.
(2) Az (1) bekezdés szerinti különleges terület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai:
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Övezet |
Kialakítható |
Kialakítható |
Beépíthető |
Beépítési |
A |
A |
A zöldfelület |
2 |
Kmü-1 |
5000 m2 |
50 m |
Kialakult |
Szabadon álló |
30 % |
7,5 m** |
30 (60)*% |
26. A „Kmü-2” jelű különleges mezőgazdasági üzemi terület
26. § (1) A „Kmü-2” jelű övezet, olyan különleges mezőgazdasági üzemi terület, ahol
a) a környezetére nem zavaró hatású mezőgazdasági, állattartó és tároló építmények, valamint
b) egyéb gazdasági építmények
helyezhetőek el.
(2) Az (1) bekezdés szerinti különleges terület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai:
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Övezet |
Kialakítható |
Kialakítható |
Beépíthető |
Beépítési |
A |
A |
A zöldfelület |
2 |
Kmü-2 |
5000 m2 |
50 m |
Kialakult |
Szabadon álló |
30 % |
7,5 m** |
30 (60)*% |
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
27. Közlekedési és közműterület
27. § (1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével – a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) A település közigazgatási területén belül a közlekedési hálózatot a rendelet 2. melléklete szerinti táblázatban foglaltak szerint kell kialakítani.
(3) A közlekedési területen a közlekedést kiszolgáló
a) közlekedési építmények, közúti jelzőtáblák,
b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshelyszolgáltatóépület,
c) közművek, hírközlési és környezetvédelmi építmények,
d) hirdetőberendezések, valamint
e) utcabútorok, szobrok és emlékművek
helyezhetőek el.
(4) Beépítésre szánt területekhez kapcsolódó közlekedési területeken a különleges, üzemi mezőgazdasági területek kivételével a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani.
(5) Az utak, parkolók fásítása kötelező, melyet kertészeti kiviteli tervek szerint a közmű kiviteli tervek figyelembevételével kell megvalósítani. Előtérbe kell helyezni a honos, tájba illő fajok telepítését.
28. Zöldterületek
28. § (1) A „Z” jelű zöldterület a település belterületének állandóan növényzettel fedett közterületi része, közkert, közpark.
(2) Az (1) bekezdés szerinti zöldterületen elhelyezhető a pihenés, testedzés és ismeretterjesztés építményei, valamint a 2000 m2 –t meghaladó nagyságú övezet területén a fenntartáshoz szükséges épület.
(3) Az (1) bekezdés szerinti zöldterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Övezet |
Kialakítható |
Kialakítható |
Beépíthető |
Beépítési |
A |
A |
A zöldfelület |
2 |
Z |
Övezet |
- |
Övezet |
Szabadon álló |
2 % |
3,5 m |
- |
29. Védelmi erdőterület
29. § A védelmi rendeltetésű erdők közötti területeken „Ev-1”, „Ev-2”, „Ev-4” és „Ev-5” jelű övezetek kerültek megkülönböztetésre.
30. Az „Ev-1” jelű védelmi erdőterület
30. § (1) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet figyelemmel az erdő védelmi jellegére.
(2) Védelmi erdőterületen közmű építmény és út kivételével építményt és épületet elhelyezni nem lehet.
(3) Az „Ev-1” jelű védelmi erdőterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
|
---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Övezet |
Kialakítható |
Kialakítható |
Beépíthető |
Beépítési |
A |
A |
2 |
Ev-1 |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
- |
- |
- |
- |
31. Az „Ev-2” jelű védelmi erdőterület
31. § (1) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet figyelemmel az erdő védelmi jellegére.
(2) Védelmi erdőterületen közmű építmény és út kivételével építményt és épületet elhelyezni nem lehet.
(3) Az „Ev-2” jelű védelmi erdőterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
|
---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Övezet |
Kialakítható |
Kialakítható |
Beépíthető |
Beépítési |
A |
A |
2 |
Ev-2 |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
- |
- |
- |
- |
32. Az „Ev-3” jelű védelmi erdőterület
32. § (1) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet figyelemmel az erdő védelmi jellegére.
(2) Védelmi erdőterületen közmű építmény és út kivételével építményt és épületet elhelyezni nem lehet.
(3) Az „Ev-3” jelű védelmi erdőterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
|
---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Övezet |
Kialakítható |
Kialakítható |
Beépíthető |
Beépítési |
A |
A |
2 |
Ev-3 |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
- |
- |
- |
- |
33. Az „Ev-4” jelű védelmi erdőterület
33. § (1) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet figyelemmel az erdő védelmi jellegére.
(2) Védelmi erdőterületen közmű építmény és út kivételével építményt és épületet elhelyezni nem lehet.
(3) Az „Ev-4” jelű védelmi erdőterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
|
---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Övezet |
Kialakítható |
Kialakítható |
Beépíthető |
Beépítési |
A |
A |
2 |
Ev-4 |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
- |
- |
- |
- |
34. Gazdasági erdőterület
34. § A gazdasági rendeltetésű erdők között „Eg-1”, „Eg-2”, „Eg-3”, „Eg-4”, „Eg-5” és „Eg-6” jelű övezeteket különböztetünk meg.
35. Az „Eg-1” jelű gazdasági erdőterület
35. § (1) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása csak erdőterv alapján és az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet.
(2) Az övezetben telkenként legfeljebb egy, az erdőgazdálkodással és vadászattal összefüggő épület, valamint az előzőekhez kapcsolódó turisztikai épület, valamint közmű és út építmények helyezhetők el.
(3) Az „Eg-1” jelű gazdasági erdőterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
|
---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Övezet |
Kialakítható |
Kialakítható |
Beépíthető |
Beépítési |
A |
A |
2 |
Eg-1 |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
10 ha |
Szabadon álló |
0,3 % |
5m |
36. Az „Eg-2” jelű gazdasági erdőterület
36. § (1) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása csak erdőterv alapján és az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet.
(2) Az övezetben telkenként legfeljebb egy, az erdőgazdálkodással és vadászattal összefüggő épület, valamint az előzőekhez kapcsolódó turisztikai épület, valamint közmű és út építmények helyezhetők el.
(3) Az „Eg-2” jelű gazdasági erdőterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
|
---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Övezet |
Kialakítható |
Kialakítható |
Beépíthető |
Beépítési |
A |
A |
2 |
Eg-2 |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
10 ha |
Szabadon álló |
0,3 % |
5m |
37. Az „Eg-3” jelű gazdasági erdőterület
37. § (1) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása csak erdőterv alapján és az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet.
(2) Az övezetben telkenként legfeljebb egy, az erdőgazdálkodással és vadászattal összefüggő épület, valamint az előzőekhez kapcsolódó turisztikai épület, valamint közmű és út építmények helyezhetők el.
(3) Az „Eg-3” jelű gazdasági erdőterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
|
---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Övezet |
Kialakítható |
Kialakítható |
Beépíthető |
Beépítési |
A |
A |
2 |
Eg-3 |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
10 ha |
Szabadon álló |
0,3 % |
5m |
38. Az „Eg-4” jelű gazdasági erdőterület
38. § (1) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása csak erdőterv alapján és az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet.
(2) Az övezetben telkenként legfeljebb egy, az erdőgazdálkodással és vadászattal összefüggő épület, valamint az előzőekhez kapcsolódó turisztikai épület, valamint közmű és út építmények helyezhetők el.
(3) Az „Eg-4” jelű gazdasági erdőterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
|
---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Övezet |
Kialakítható |
Kialakítható |
Beépíthető |
Beépítési |
A |
A |
2 |
Eg-4 |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
10 ha |
Szabadon álló |
0,3 % |
5m |
39. Az „Eg-5” jelű gazdasági erdőterület
39. § (1) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása csak erdőterv alapján és az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet.
(2) Az övezetben telkenként legfeljebb egy, az erdőgazdálkodással és vadászattal összefüggő épület, valamint az előzőekhez kapcsolódó turisztikai épület, valamint közmű és út építmények helyezhetők el.
(3) Az „Eg-5” jelű gazdasági erdőterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
|
---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Övezet |
Kialakítható |
Kialakítható |
Beépíthető |
Beépítési |
A |
A |
2 |
Eg-5 |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
10 ha |
Szabadon álló |
0,3 % |
5m |
40. Az „Eg-6” jelű gazdasági erdőterület
40. § (1) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása csak erdőterv alapján és az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet.
(2) Az övezetben telkenként legfeljebb egy, az erdőgazdálkodással és vadászattal összefüggő épület, valamint az előzőekhez kapcsolódó turisztikai épület, valamint közmű és út építmények helyezhetők el.
(3) Az „Eg-6” jelű gazdasági erdőterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
|
---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Övezet |
Kialakítható |
Kialakítható |
Beépíthető |
Beépítési |
A |
A |
2 |
Eg-6 |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
10 ha |
Szabadon álló |
0,3 % |
5m |
41. Kertes mezőgazdasági terület
41. § A kertes mezőgazdasági terület a szőlő- és gyümölcstermesztés és kertművelés számára szolgáló terület. A kertes mezőgazdasági területet a szabályozási terv „Mk-1” és „Mk-2” jelű övezetekbe sorolja.
42. Az „Mk-1” jelű kertes mezőgazdasági terület
42. § (1) Az „Mk-1” jelű kertes mezőgazdasági övezetek területén a kert, szőlő és gyümölcsös ágban nyilvántartott telkek területén elhelyezhető telkenként legfeljebb egy, a műveléssel összefüggő gazdasági épület, valamint terepszint alatti építmény (pince). A kertes mezőgazdasági övezet területén a művelési ágtól függetlenül lakóépület, lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el. Szakrális építmény (kápolna, kereszt, kőkép, stb.) a telek méretétől függetlenül, beépítettségben, építménymagasságban korlátozás nélkül elhelyezhető.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kertes mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
|
---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Övezet |
Kialakítható |
Kialakítható |
Beépíthető |
Beépítési |
A |
A |
2 |
Mk-1 |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
1500 m2 |
Oldalhatáron |
Művelt telek |
4m* |
43. Az „Mk-2” jelű kertes mezőgazdasági terület
43. § (1) Az „Mk-2” jelű kertes mezőgazdasági övezetek területén a kert, szőlő és gyümölcsös ágban nyilvántartott telkek területén elhelyezhető telkenként legfeljebb egy, a műveléssel összefüggő gazdasági épület, valamint terepszint alatti építmény (pince). A kertes mezőgazdasági övezet területén a művelési ágtól függetlenül lakóépület, lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el. Szakrális építmény (kápolna, kereszt, kőkép, stb.) a telek méretétől függetlenül, beépítettségben, építménymagasságban korlátozás nélkül elhelyezhető.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kertes mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
|
---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Övezet |
Kialakítható |
Kialakítható |
Beépíthető |
Beépítési |
A |
A |
2 |
Mk-2 |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
1500 m2 |
Oldalhatáron |
Művelt telek |
4m* |
44. Az „Mk-3” jelű kertes mezőgazdasági terület
44. § (1) Az „Mk-3” jelű kertes mezőgazdasági övezetek területén a kert, szőlő és gyümölcsös ágban nyilvántartott telkek területén elhelyezhető lakóépület, telkenként legfeljebb egy, a műveléssel összefüggő gazdasági épület, valamint terepszint alatti építmény (pince). A kertes mezőgazdasági övezet területén a művelési ágtól függetlenül lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el. Szakrális építmény (kápolna, kereszt, kőkép, stb.) a telek méretétől függetlenül, beépítettségben, építménymagasságban korlátozás nélkül elhelyezhető.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kertes mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
|
---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Övezet |
Kialakítható |
Kialakítható |
Beépíthető |
Beépítési |
A |
A |
2 |
Mk-3 |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
1500 m2 |
Oldalhatáron |
Művelt telek |
4m* |
45. Általános mezőgazdasági terület
45. § (1) A „Má” jelű általános mezőgazdasági terület a szántóföldi mezőgazdasági termelés, rét- és legelőgazdálkodás céljára szolgáló terület.
(2) Az általános mezőgazdasági területen belül a Balatoni Törvénnyel összefüggő eltérő szabályozás szempontjából „Má-1”, „Má-2”, „Má-3”, „Má-4”, „Má-5”, „Má-6”, „Má-7”, „Má-8”, „Má-9”, „Má-10”, „Má-11” és „Má-12” jelű övezetet különböztet meg a terv.
(3) Az általános mezőgazdasági övezetek területén a település átlagánál jobb minőségű termőföldet építmény elhelyezése céljából felhasználni (a helyhez kötött létesítmények kivételével), e célból művelés alól kivonni nem lehet.
46. Az „Má-1” jelű általános mezőgazdasági terület
46. § (1) Az „Má-1” jelű övezet területén
a) szántóművelési ágban lévő területen a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló gazdasági építmény, gyepművelési ágban lévő területen hagyományos, almos állattartó épület építhető;
b) a szőlőművelési ágban lévő területen a szőlőtermelést, borászatot és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület, gyümölcsművelési ágban lévő területen a termelést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület helyezhető el;
c) épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni;
d) állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni;
e) lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el.
(2) Az „Má-1” jelű övezet területén új gazdasági telephely, birtokközpont legalább 2 ha területű telken alakítható ki – Zalaapáti község területéhez és a szomszédos települések közigazgatási területéhez tartozó - legalább 50 ha összterületű, több telekből álló birtok esetén. Birtokközpont területén a birtokközpont rendeltetésszerű használatát szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület helyezhető el.
(3) Az (1) bekezdés szerinti általános mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Övezet |
Művelési |
Kialakítható |
Kialakítható |
Beépíthető |
Beépítési |
A |
A |
2 |
Má-1 |
szántó |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
20 ha |
Szabadon |
0,3 % |
7,5m |
3 |
rét, legelő |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
5 ha |
Szabadon |
1 % |
7,5m |
|
4 |
szőlő |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
2 ha |
Szabadon |
2 % |
7,5m |
|
5 |
gyümölcs |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
3 ha |
Szabadon |
1 % |
7,5m |
|
6 |
birtok- |
2 ha |
50 m |
2 ha |
Szabadon |
birtok |
7,5m |
47. Az „Má-2” jelű általános mezőgazdasági terület
47. § (1) Az „Má-2” jelű övezet területén új építmény a természetvédelmi kezelés és bemutatás céljából, valamint szakrális építményként (kápolna, kereszt, kőkép) helyezhető el.
(2) Az (1) bekezdés szerinti általános mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Övezet |
Művelési |
Kialakítható |
Kialakítható |
Beépíthető |
Beépítési |
A |
A |
2 |
Má-2 |
művelési |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
20 ha |
Szabadon |
max. 300 m2 |
5m* |
48. Az „Má-3” jelű általános mezőgazdasági terület
48. § (1) Az „Má-3” jelű övezet területén
a) szántóművelési ágban lévő területen a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló gazdasági építmény, gyepművelési ágban lévő területen hagyományos, almos állattartó épület építhető;
b) a szőlőművelési ágban lévő területen a szőlőtermelést, borászatot és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület, gyümölcsművelési ágban lévő területen a termelést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület helyezhető el;
c) épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni;
d) állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni;
e) lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető.
(2) Az (1) bekezdés szerinti általános mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Övezet |
Művelési |
Kialakítható |
Kialakítható |
Beépíthető |
Beépítési |
A |
A |
2 |
Má-3 |
szántó |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
20 ha |
Szabadon |
0,3 % |
7,5m |
3 |
rét, legelő |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
5 ha |
Szabadon |
1 % |
7,5m |
|
4 |
szőlő |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
2 ha |
Szabadon |
2 % |
7,5m |
|
5 |
gyümölcs |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
3 ha |
Szabadon |
1 % |
7,5m |
|
6 |
birtok- |
2 ha |
50 m |
2 ha |
Szabadon |
birtok |
7,5m |
49. Az „Má-4” jelű általános mezőgazdasági terület
49. § (1) Az „Má-4” jelű övezet területén
a) gyepművelési ágban lévő területen hagyományos, almos állattartó épület építhető;
b) a szőlőművelési ágban lévő területen a szőlőtermelést, borászatot és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület, gyümölcsművelési ágban lévő területen a termelést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület helyezhető el;
c) szántóművelési ágú területen építmény nem helyezhető el;
d) épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni;
e) állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni;
f) lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető.
(2) Az (1) bekezdés szerinti általános mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Övezet |
Művelési |
Kialakítható |
Kialakítható |
Beépíthető |
Beépítési |
A |
A |
2 |
Má-4 |
szántó |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
- |
- |
- |
- |
3 |
rét, legelő |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
5 ha |
Szabadon |
0,3 % |
5m |
50. Az „Má-5” jelű általános mezőgazdasági terület
50. § (1) Az „Má-5” jelű övezet területén új építmény a természetvédelmi kezelés és bemutatás céljából, valamint szakrális építményként (kápolna, kereszt, kőkép) helyezhető el.
(2) Az (1) bekezdés szerinti általános mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Övezet |
Művelési |
Kialakítható |
Kialakítható |
Beépíthető |
Beépítési |
A |
A |
2 |
Má-5 |
művelési |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
20 ha |
Szabadon |
max. 300 m2 |
5m* |
51. Az „Má-6” jelű általános mezőgazdasági terület
51. § (1) Az „Má-6” jelű övezet területén
a) szántóművelési ágban lévő területen a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló gazdasági építmény, gyepművelési ágban lévő területen hagyományos, almos állattartó épület építhető;
b) a szőlőművelési ágban lévő területen a szőlőtermelést, borászatot és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület, gyümölcsművelési ágban lévő területen a termelést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület helyezhető el;
c) épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni;
d) állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni;
e) lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető.
(2) Az (1) bekezdés szerinti általános mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Övezet |
Művelési |
Kialakítható |
Kialakítható |
Beépíthető |
Beépítési |
A |
A |
2 |
Má-6 |
szántó |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
20 ha |
Szabadon |
0,3 % |
7,5m |
3 |
rét, legelő |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
5 ha |
Szabadon |
1 % |
7,5m |
|
4 |
szőlő |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
2 ha |
Szabadon |
2 % |
7,5m |
|
5 |
gyümölcs |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
3 ha |
Szabadon |
1 % |
7,5m |
|
6 |
birtok- |
2 ha |
50 m |
2 ha |
Szabadon |
birtok |
7,5m |
52. Az „Má-7” jelű általános mezőgazdasági terület
52. § (1) Az „Má-7” jelű övezet területén
a) szántóművelési ágban lévő területen a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló gazdasági építmény, gyepművelési ágban lévő területen hagyományos, almos állattartó épület építhető;
b) a szőlőművelési ágban lévő területen a szőlőtermelést, borászatot és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület, gyümölcsművelési ágban lévő területen a termelést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület helyezhető el;
c) épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni;
d) állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni;
e) lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető.
(2) Az (1) bekezdés szerinti általános mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Övezet |
Művelési |
Kialakítható |
Kialakítható |
Beépíthető |
Beépítési |
A |
A |
2 |
Má-7 |
szántó |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
20 ha |
Szabadon |
0,3 % |
7,5m |
3 |
rét, legelő |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
5 ha |
Szabadon |
1 % |
7,5m |
|
4 |
szőlő |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
2 ha |
Szabadon |
2 % |
7,5m |
|
5 |
gyümölcs |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
3 ha |
Szabadon |
1 % |
7,5m |
|
6 |
birtok- |
2 ha |
50 m |
2 ha |
Szabadon |
birtok |
7,5m |
53. Az „Má-8” jelű általános mezőgazdasági terület
53. § (1) Az „Má-8” jelű övezet területén
a) szántóművelési ágban lévő területen a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló gazdasági építmény, gyepművelési ágban lévő területen hagyományos, almos állattartó épület építhető;
b) a szőlőművelési ágban lévő területen a szőlőtermelést, borászatot és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület, gyümölcsművelési ágban lévő területen a termelést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület helyezhető el;
c) épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni;
d) állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni;
e) lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető.
(2) Az (1) bekezdés szerinti általános mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Övezet |
Művelési |
Kialakítható |
Kialakítható |
Beépíthető |
Beépítési |
A |
A |
2 |
Má-8 |
szántó |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
20 ha |
Szabadon |
0,3 % |
7,5m |
3 |
rét, legelő |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
5 ha |
Szabadon |
1 % |
7,5m |
|
4 |
szőlő |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
2 ha |
Szabadon |
2 % |
7,5m |
|
5 |
gyümölcs |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
3 ha |
Szabadon |
1 % |
7,5m |
|
6 |
birtok- |
2 ha |
50 m |
2 ha |
Szabadon |
birtok |
7,5m |
54. Az „Má-9” jelű általános mezőgazdasági terület
54. § (1) Az „Má-9” jelű övezet területén
a) szántóművelési ágban lévő területen a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló gazdasági építmény, gyepművelési ágban lévő területen hagyományos, almos állattartó épület építhető;
b) a szőlőművelési ágban lévő területen a szőlőtermelést, borászatot és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület, gyümölcsművelési ágban lévő területen a termelést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület helyezhető el;
c) épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni;
d) állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni;
e) lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető.
(2) Az (1) bekezdés szerinti általános mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Övezet |
Művelési |
Kialakítható |
Kialakítható |
Beépíthető |
Beépítési |
A |
A |
2 |
Má-9 |
szántó |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
20 ha |
Szabadon |
0,3 % |
7,5m |
3 |
rét, legelő |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
5 ha |
Szabadon |
1 % |
7,5m |
|
4 |
szőlő |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
2 ha |
Szabadon |
2 % |
7,5m |
|
5 |
gyümölcs |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
3 ha |
Szabadon |
1 % |
7,5m |
|
6 |
birtok- |
2 ha |
50 m |
2 ha |
Szabadon |
birtok |
7,5m |
55. Az „Má-10” jelű általános mezőgazdasági terület
55. § (1) Az „Má-10” jelű övezet területén
a) szántóművelési ágban lévő területen a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló gazdasági építmény, gyepművelési ágban lévő területen hagyományos, almos állattartó épület építhető;
b) a szőlőművelési ágban lévő területen a szőlőtermelést, borászatot és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület, gyümölcsművelési ágban lévő területen a termelést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület helyezhető el;
c) épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni;
d) állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni;
e) lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető.
(2) Az (1) bekezdés szerinti általános mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Övezet |
Művelési |
Kialakítható |
Kialakítható |
Beépíthető |
Beépítési |
A |
A |
2 |
Má-10 |
szántó |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
20 ha |
Szabadon |
0,3 % |
7,5m |
3 |
rét, legelő |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
5 ha |
Szabadon |
1 % |
7,5m |
|
4 |
szőlő |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
2 ha |
Szabadon |
2 % |
7,5m |
|
5 |
gyümölcs |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
3 ha |
Szabadon |
1 % |
7,5m |
|
6 |
birtok- |
2 ha |
50 m |
2 ha |
Szabadon |
birtok |
7,5m |
56. Az „Má-11” jelű általános mezőgazdasági terület
56. § (1) Az „Má-11” jelű övezet területén
a) szántóművelési ágban lévő területen a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló gazdasági építmény, gyepművelési ágban lévő területen hagyományos, almos állattartó épület építhető;
b) a szőlőművelési ágban lévő területen a szőlőtermelést, borászatot és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület, gyümölcsművelési ágban lévő területen a termelést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület helyezhető el;
c) épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni;
d) állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni;
e) lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető.
(2) Az (1) bekezdés szerinti általános mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Övezet |
Művelési |
Kialakítható |
Kialakítható |
Beépíthető |
Beépítési |
A |
A |
2 |
Má-11 |
szántó |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
20 ha |
Szabadon |
0,3 % |
7,5m |
3 |
rét, legelő |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
5 ha |
Szabadon |
1 % |
7,5m |
|
4 |
szőlő |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
2 ha |
Szabadon |
2 % |
7,5m |
|
5 |
gyümölcs |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
3 ha |
Szabadon |
1 % |
7,5m |
|
6 |
birtok-központ |
2 ha |
50 m |
2 ha |
Szabadon |
birtok |
7,5m |
57. Az „Má-12” jelű általános mezőgazdasági terület
57. § (1) Az „Má-12” jelű övezet területén
a) gyepművelési ágban lévő területen hagyományos, almos állattartó épület építhető;
b) a szőlőművelési ágban lévő területen a szőlőtermelést, borászatot és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület, gyümölcsművelési ágban lévő területen a termelést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület helyezhető el;
c) szántóművelési ágú területen építmény nem helyezhető el;
d) épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni;
e) állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni;
f) lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető.
(2) Az (1) bekezdés szerinti általános mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Övezet |
Művelési |
Kialakítható |
Kialakítható |
Beépíthető |
Beépítési |
A |
A |
2 |
Má-12 |
szántó |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
- |
- |
- |
- |
3 |
rét, legelő |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
5 ha |
Szabadon |
0,3 % |
5m |
58. Vízgazdálkodási területek
58. § A „V” jelű vízgazdálkodási terület a Zala folyó medre, árvízvédelmi területei, töltései és belvízi csatornái, a Kis-Balaton területe, az Esztergályi patak és víztározója, a Bárándi patak medre, a 0155/3 hrsz.-ú halastó, továbbá az önálló helyrajzi számon szereplő, valamint a területek alrészleteként nyilvántartott árkok területe.
59. Különleges beépítésre nem szánt terület
59. § A különleges, beépítésre nem szánt területek közé tartoznak a „Kt” jelű temetők területei, a „Ke-1” jelű egyéb, lakóépület, mező- és erdőgazdasági építmény elhelyezésére szolgáló terület, valamint a „Ke-2” jelű egyéb, mező- és erdőgazdasági építmények elhelyezésére szolgáló terület.
60. A „Kt” jelű temető terület
60. § (1) A „Kt” jelű temető területén a temető rendeltetésszerű használatát szolgáló építmény helyezhető el.
(2) Az (1) bekezdés szerinti különleges beépítésre nem szánt terület építési használatának megengedett felső határértékei:
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
|
---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Övezet |
Kialakítható |
Beépíthető |
Beépítési |
A |
A |
A zöldfelület |
2 |
Kt |
Övezet |
Meglévő telek |
Szabadon |
2 % |
Nem korlátozott |
Nem korlátozott |
61. A „Ke-1” jelű különleges, egyéb terület
61. § (1) A „Ke-1” jelű egyéb terület övezetében
a) legfeljebb két lakást tartalmazó lakóépület,
b) mező és erdőgazdasági (üzemi) építmény a helyi állattartásról szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint,
c) vendéglátó és szálláshely szolgáltató épület,
d) legfeljebb 6 személy foglalkoztatását biztosító kézműipari építmény,
e) önálló parkoló és garázs - legfeljebb 2 db 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjármű számára -, továbbá
f) az OTÉK által meghatározott melléképítmény
helyezhető el.
(2) Az (1) bekezdés szerinti különleges beépítésre nem szánt terület építési használatának megengedett felső határértékei:
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
|
---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Övezet |
Kialakítható |
Beépíthető |
Beépítési |
A |
A |
A zöldfelület |
2 |
Ke-1 |
20 000 m2 |
20 000 m2 |
Szabadon álló |
2 % |
7,5 m |
90% |
62. A „Ke-2” jelű, különleges, egyéb terület
62. § (1) A „Ke-2” jelű egyéb terület övezetében mező és erdőgazdasági (üzemi) építmény a helyi állattartásról szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint helyezhető el.
(2) Az (1) bekezdés szerinti különleges beépítésre nem szánt terület építési használatának megengedett felső határértékei:
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
|
---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Övezet |
Kialakítható |
Beépíthető |
Beépítési |
A |
A |
A zöldfelület |
2 |
Ke-2 |
2 500 m2 |
Kialakult |
Oldalhatáron |
2 % |
5,0 m |
80% |
ÉRTÉKVÉDELEM
63. Táji és természeti értékek védelme
63. § (1) A Zala-folyó völgye ökológiai folyosó, valamint a Natura 2000 természetvédelmi rendeltetésű terület része.
(2) A község külterületének a szabályozási terv szerint jelölt déli terület a Balaton- felvidéki Nemzeti Park, a Kis-Balaton I. ütem része, országos védettség alatt áll, ezáltal a természetvédelmi törvényben, illetve a kihirdetési jogszabályban foglaltak vonatkoznak rá.
(3) A műsorszórás és a mobil rádiótelefon hírközlés bázisállomásainak telepítésekor a berendezéseket meglévő magasépítményeken többfunkciós állomásként kialakított közös hírközlési toronyra kell elhelyezni. Önálló antennatartó szerkezet és csatlakozó műtárgy csak akkor helyezhető el, ha meglévő magasépítményeken erre nincs lehetőség. Az önálló antennatartó szerkezet a táj- és településképbe illeszkedően létesíthető.
(4) Bányatelek csak az ország más területén föl nem lelhető ásványi nyersanyag, illetve a helyi, tájba illő építkezés nyersanyagainak lelőhely-területén állapítható meg.
(5) Országos jelentőségű védett természeti területeken új külszíni művelésű bányatelek nem állapítható meg, meglévő, új külszíni bányatelek nem bővíthető.
(6) A meglévő mezővédő és útvédő fásításokon kizárólag balesetvédelmi és növény-egészségügyi szempontokkal indokoltan eszközölhető csonkolás és fakivágás. A kivágások helyben történő pótlásáról gondoskodni kell oly módon, hogy az állomány egysége fennmaradjon. Új telepítések kizárólag tervszerűen, a mezőgazdasági gazdálkodással összhangban, illetve utak mentén útkezelői engedéllyel történhetnek.
(7) A vízfolyások menti 20-20 méteres sávban megtelepedett fás szárú növényzet védelmét a vízfolyások karbantartási munkáihoz szükséges feltételek biztosítása mellett kell megoldani, a meglévő fás növényzetet csonkolni vagy kivágni kizárólag a vízmeder fenntartási sávban, illetve növény-egészségügyi szempontokkal indokoltan lehet.
64. Árvíz- és belvízvédelem
64. § A vizek természetes befolyását, áramlását csak a vízügyi hatóság engedélyével, illetve szakhatósági hozzájárulásával az általa meghatározott előírások megtartása mellett szabad megváltoztatni.
65. Építészeti értékek országos védelme
65. § A szabályozási terven jelölt régészeti védelem területein a kulturális örökség védelméről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően kell eljárni és szükség esetén az építést megelőző kutatófeltárást el kell végezni.
66. Építészeti értékek helyi védelme
66. § (1) A település építészeti értékének védelme érdekében helyi védelem alá rendeltek a 3. mellékletben felsorolt építmények.
(2) A templom és a kőkeresztek el nem bonthatók, át nem alakíthatók, védelmükről, jó karbantartásáról az önkormányzat köteles gondoskodni.
(3) A helyi védelem alatt lévő lakóépületek és a gazdasági épület esetében felújításuk és átépítésük során az épületek jelenlegi építészeti karakterét meg kell őrizni. Megtartandók a főhomlokzatok díszítései, az épület tömegaránya, tetőformája, a beépítés jellege. Törekedni kell az eredeti, rendeltetésnek megfelelő használatra, ha ez nem lehetséges, közcélú hasznosításra.
(4) Helyi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet lebontani, melyet a műszaki állapot, vagy funkcióváltozás indokolhat. Elbontás esetén a tervezett új épületnek a fentiekben megfogalmazott elvárások szerint kell elkészülnie. Az épületek bontása, átalakítása, felújítása során az engedélyezési tervdokumentációjához részletes felmérési tervet és fotódokumentációt kell csatolni.
67. Bányászati és földtani követelmények
67. § (1) Az ásványi nyersanyag kitermeléssel járó bányászati, építési, tereprendezési, mederalakítási tevékenység csak hatósági engedély alapján végezhető.
(2) Szilárd ásványi nyersanyagok kitermelése nem folytatható belterületen, beépítésre szánt területen, továbbá a lakott területtől a környezeti hatástanulmányban meghatározott távolságon belül.
(3) A kőolaj- és földgázbányászati létesítmények, a kőolaj-, kőolajtermék-, földgáz-, egyéb gáz- és gáztermék-szállítóvezeték, valamint a földgáz-, egyéb gáz- és gáztermék-elosztóvezeték, továbbá környezete védelmére, zavartalan üzemeltetésének biztosítására megállapított biztonsági övezetben végezhető tevékenységekről külön jogszabály rendelkezik.
68. Környezetvédelem
68. § (1) A település területén csak olyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek
a) egészségügyi légszennyezettségi határérték- túllépést, valamint
b) ökológiai légszennyezettségi határérték- túllépést
ba) a magterületen
bb) az ökológiai folyosón
bc) a pufferterületen
bd) az erdőterületen
be) a települési területen a településszerkezeti tervben a zöldterület települési területfelhasználási egységbe sorolt területeken
nem okoznak.
(2) Az üzemi létesítményektől származó zaj terhelési határértékeit a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló rendelet állapítja meg, mely határértékek vonatkoznak az üzemi telephelytől, berendezéstől, technológiától, valamint a kulturális, szórakoztató, vendéglátó, sport-, reklámcélú, közösségi, és minden más hangosítást igénylő rendezvénytől és egyéb helyhez kötött külső zajforrástól származó zajra.
(3) Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkező, vagy birtokába került települési szilárd hulladékot a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon köteles gyűjteni.
(4) Az ingatlanon elhagyott hulladék kezelési kötelezettsége a hulladék tulajdonosát, ha annak személye nem állapítható meg, - ellenkező bizonyításáig – az ingatlan tulajdonosát terheli, aki köteles a szervezett hulladékgyűjtést – ideértve a szelektív hulladék-begyűjtési rendszereket is – igénybe venni.
(5) A gazdálkodó szervezeteknek gondoskodniuk kell az építés során és a tevékenységükből keletkező veszélyes és nem veszélyes termelési hulladékok hasznosításáról, ártalmatlanításáról.
KÖZMŰFELTÉTELEK
69. Ivóvízellátás
69. § (1) Bármely építési övezetben az épületek kommunális ivóvízellátása közüzemi hálózatról egyéb övezetekben fúrt vízkútról történhet.
(2) Egyedi vízellátás csak a vízügyi hatóság engedélye alapján létesíthető, de ebben az esetben az engedély birtokosa köteles az emberi fogyasztásra felhasznált ivóvízre vonatkozó hatósági előírások szerinti a vízminőséget folyamatosan biztosítani. Építési engedély egyedi vízellátás kiépítése esetén csak a jogerős vízjogi létesítési engedély megléte után adható ki.
(3) Egyedi vízkúttal történő vízellátás esetén a jogerős vízjogi üzemeltetési engedély az épület használatbavételi eljárásának időpontjára rendelkezésre kell álljon.
(4) Mezőgazdasági területen az öntözésre használt vízkút vízjogi engedély alapján létesíthető.
70. Szennyvízelhelyezés
70. § (1) Beépítésre szánt területen a megépült és üzembe helyezett szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötés kötelező.
(2) Beépítésre nem szánt területen vezetékes ivóvíz hálózatra rákötött telkek esetében a megépült szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötés a szennyvízcsatorna-hálózat átadását követően egy éven belül kötelező.
(3) Szennyvízcsatorna-hálózattal nem rendelkező területen új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni, illetve engedélyek érvényét meghosszabbítani
a) beépítésre szánt területen, illetve belterületen csak a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés,
b) beépítésre nem szánt területen vízzáró szennyvíztároló, illetve a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés létesítését követően lehet.
(4) A település területén a szippantott szennyvíz kezelés nélkül nem helyezhető el.
71. Csapadékvíz-elvezetés
71. § (1) Bármely építési övezetben az ingatlan tulajdonosa köteles a területére hullott csapadékvíz ártalommentes elvezetését biztosítani, környezetének károsítása nélkül.
(2) A csapadékvíz elvezető rendszerbe csak a jogszabályban előírt minőségi paramétereket meg nem haladó szennyezettségű, csapadékból származó vízmennyiség kerülhet.
(3) A 20 személygépkocsi befogadóképességűnél nagyobb gépkocsiparkolók felületéről az összegyűjtött csapadékvizeket csak olajfogón átvezetve lehet a csapadékvíz-csatornába bekötni, és a parkolókban összefolyó csapadékvíz zöldfelületre nem vezethető.
(4) Az ingatlan tulajdonosa köteles a területén lévő vízelvezető rendszer megfelelő karbantartására.
INTÉZKEDÉSI ELŐÍRÁSOK
72. Elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezések
72. § Esztergályhorváti Község Önkormányzatát
a) tervezett közlekedési területeken
b) a vízgazdálkodási övezetek területén
c) a tervezett zöldterületen
elővásárlási jog illeti meg az önkormányzat hatáskörébe utalt feladatok ellátásához szükséges területek megszerzése érdekében.
73. Záró rendelkezések
73. § (1) E rendelet 2013. március 1-én lép hatályba.
(2) Hatályát veszti az Esztergályhorváti Község Önkormányzata Képviselő-testület Esztergályhorváti Önkormányzata Helyi építési szabályzatáról szóló 5/2006. (IX. 26.) számú önkormányzati rendelete.