ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1. §

[az OTÉK-nál megengedőbb előírások aláhúzással jelölve!]

(1) A jelen szabályzat hatálya Felsőszenterzsébet község teljes igazgatási területére terjed ki.

(2)       Az (1) bekezdésben lehatárolt területen (továbbiakban: a terv területe) területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani, az építésre szolgáló földterületen építési tevékenységet folytatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt kiadni – az országos érvényű rendelkezések megtartása mellett – csak a szabályozási tervekben és jelen szabályzat rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően szabad.

(3)       A Vámosi & Tsa Építész Iroda Bt által 019303 munkaszám alatt készített R-02, R-03 sz. tervek jelen rendelet mellékletét képezik.

2. §

(1) A szabályozási tervben és a helyi építési szabályzatban kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:

• belterületi határ, beépítésre szánt terület határa

• a szabályozási vonal

• a területegységeket elválasztó vonal
• a területi jellemzők (szintterület-sűrűség, legkisebb zöldfelület (%), közművesítettség mértéke, zajvédelmi besorolás, levegőszennyezettségi zóna)

• az övezeti határ és -jellemzők
• építési hely meghatározására vonatkozó elemek:

- kijelölt oldalhatár, melyhez oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely csatlakozik

- építési vonal

- építési hely határvonalai (elő-, oldal- és hátsókert értéke)

• a védőtávolságokat
• árvízi tározó területe

• művi és természeti védettségű objektumok
• a telepítendő fasorokat
• Natura 2000 területe és határa
• Őrségi Nemzeti Park területe és határa
• kiemelten fontos érzékeny természeti terület övezete
• vízeróziónak kitett terület
• K-Z RRT területe
• helyi védett területek
• ismert régészeti lelőhelyek

(2) Irányadónak kell tekinteni:

• az irányadó telekhatárt
• a telekhatárra vonatkozó megszüntető jelet.
• az övezeti határ telekalakítási terv alapján (max ± 15 m) módosítható.

(3)       A kötelező erejű elemek módosítása a szabályozási terv módosítása útján lehetséges. A módosításra vonatkozóan az Étv.(1997. évi LXXVIII. törvény) és az OTÉK (253/1997./XII.20./Kormányrendelet) előírásai szerint kell eljárni.

TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETFELHASZNÁLÁS

3. §

A terv területének besorolása építési szempontból

a) beépítésre szánt területek:

• lakóterület

ezen belül falusias lakóterület

• különleges terület

ezen belül temető célú-,

b) beépítésre nem szánt területek:

• közlekedési és közmű elhelyezési terület
• zöldterület
• mezőgazdasági terület

általános mezőgazdasági terület

különleges általános mezőgazdasági terület

(NATURA 2000 területei, Őrségi Nemzeti Park területei)

• erdő terület

ezen belül       gazdasági-

védelmi (védett) erdő terület

 (NATURA 2000 területei Őrségi Nemzeti Park területei))

• vízgazdálkodási terület

LAKÓTERÜLET

4. §

(1)       A lakóterület Lf jelű falusias lakóterület, mely legfeljebb 4,5 m építménymagasságú lakóépületek, legfeljebb 7,5 m építménymagasságú mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá legfeljebb 5,5 m építménymagasságú lakófunkciót nem zavaró hatású kereskedelmi-, szolgáltató-, kisipari- és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál. Az övezeti jelben szereplő építménymagassági előírás csak lakóépületekre vonatkozik.

(2)       A falusias lakóterületen elhelyezhető:

• lakóépület

• mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény

• kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület

• szálláshely szolgáltató épület

• kézműipari építmény
• kisipari építmény

• helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

• sportépítmény
• üzemanyagtöltő
• mellék funkciójú épületként garázs, tároló helyezhető el; állattartó épület csak akkor helyezhető el, ha az övezeti előírások lehetővé teszik.

(3)       A legkisebb zöldfelület 40%. (A telek területének legalább 40 %-a zöldfelületként alakítandó ki és tartandó fenn.)

(4)       A területet teljes közművesítéssel kell ellátni 7. § szerint.

(5)       A levegőtisztaság-védelemre ill. a zajvédelemre vonatkozó előírásokat a 12.§ tartalmazza.

(6)

          jelű övezetben oldalhatáron álló, legalább 3,0 m, legfeljebb 4,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el, legfeljebb 30 %-os beépítettséggel, a kialakítható legkisebb telek területe 1200 m² (minimális szélesség 20 m [közbenső telek, kijelölt oldalhatárral rendelkező saroktelek] ill. 24 m [kijelölt oldalhatárral nem rendelkező saroktelek], minimális mélység 40 m).

Beépíthetőnek kell tekinteni kialakult állapotban azt a meglévő telket, melynek területe min: 600 m² (minimális szélesség 14 m, minimális mélység 30 m).

Az építési hely közterület felöli határvonalát (az előkert mértékét) a szabályozási terv tünteti fel. Az oldalkert minimum 4,5 m, a hátsókert minimum 6,0 m. Amennyiben az épületek közötti tűztávolság a 16. § (2) bekezdése szerint csökkenthető, ez az érték minimális oldalkertként megfelelő.

Az építési helyen belül különálló mellékfunkciójú épület is elhelyezhető, állattartó épület az állattartási rendelettel összhangban.

 (7)      Az OTÉK szerinti parkolási igényt teljes egészében az adott építmények saját építési telkén belül kell biztosítani.

KÜLÖNLEGES TERÜLET

5. §

 (1)      A Kt jelű temető célú különleges terület kizárólag temetési célú terület és kiszolgáló építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2)       Az OTÉK szerinti parkolási igényt a Kt jelű terület részére közparkolóban is biztosítható. A közforgalom számára megnyitott parkolók a közlekedési szakhatóság engedélye alapján létesíthetők.

KÖZLEKEDÉSI  ÉS  KÖZMŰTERÜLETEK

6. §

(1)       Az általános (egyéb) közlekedési területen – a műszaki létesítményeken túl – egyéb közlekedési és az utazóközönséget kiszolgáló építmények (pl. váróhelyiség, esőbeálló), külön önkormányzati rendeleti szabályozás szerinti reklámok is elhelyezhetők.

(2) Az országos mellékút szabályozási szélessége minimum 14,0 m.

(3)       A kiszolgáló utak szabályozási szélessége 10,0,0 m közötti. A vegyes forgalmú kiszolgáló utak szabályozási szélessége 8,00-10,0 m.

(4)       Az utak szabályozási szélessége biztosítja a közművek elhelyezése után az újrafásítás területét is.

(5)       A szabályozási szélességen belül csak a közút létesítményei, berendezései és közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető.

(6) Az utak besorolását az R-02   terv tartalmazza.

KÖZMŰVEK

7. §

 (1)      A közműlétesítmények elhelyezésére vonatkozóan az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati előírásokat és szabványt kell figyelembe venni.

(2)       A közművezetékek telepítésénél a gazdaságos terület felhasználásra figyelmet kell fordítani. A közművek elrendezését a távlati összes közmű figyelembe vételével kell meghatározni. A távlatban építésre kerülő közmű számára biztosítani kell a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet, melyet nem szabad elépíteni. A közművek területtakarékos elrendezésénél az utcák fásítását is figyelembe kell venni.

(3)       Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenésre, a környezetvédelmi (zaj, rezgés, légszennyezés) és az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(4)       Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

(5)       A meglévő és tervezett közművek (hálózatok és műtárgyak):

• vízellátás

• szennyvízelvezetés

• vezetékes gázellátás

• csapadékvíz-elvezetés

• villamos-energiaellátás

• távközlés

számára a helyigényt elsősorban közterületen kell biztosítani. Ettől eltérő esetben – ha az ágazati előírások azt megengedik – szolgalmi jog bejegyzésével kell a hálózat és létesítményei számára a területet biztosítani.

(6)       Ahol a terv teljes közművesítettséget ír elő, közüzemi vízellátást, nyílt árkos vagy zárt csatornás csapadékvíz-elvezetést, közvilágítást, közüzemi szennyvízcsatornát és elvezetést (a közmű megépültéig zárt közműpótló műtárgy létesíthető) kell létesíteni.

(7)       Zárt szennyvíz csatornahálózat kiépítését követően , a szennyvíz tisztítását helyben, zártrendszerű, előre gyártott szennyvíztisztító berendezés telepítésével kell megoldani.

A keletkező szennyvíziszapot arra jogosult szervezettel kell elszállítatni.

A kiépített közcsatornára 1 éven belül kötelező rákötni, a közműpótló műtárgyat környezetvédelmi előírások szerint fel kell számolni.

(8)      A gáz létesítmények biztonsági övezetét az érvényben lévő szabvány,és remdelet szerint kell biztosítani.

(9)       A villamos közművek védőtávolságát a vonatkozó rendeletek, szabványok adják meg.

Nagyfeszültségű föld feletti vezeték  20 kV-os (belterület):  2,5 -  2,5 m.

Kisfeszültségű föld feletti vezeték: 1,0 - 1,0 m.

Földben elhelyezett vezeték  35 kV-ig: 1,0 - 1,0 m.

A védőtávolságon belül csak rendeletben meghatározott építmény elhelyezése engedélyezhető.

ZÖLDTERÜLET

8. §

(1)       E területfelhasználási egységbe a közparkok tartoznak. A Z jelű közpark célú zöldterületet állandóan növényzettel fedetten kell kialakítani.

(2)       A közpark területén csak a pihenést és a testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, esőbeálló, tornapálya, gyermekjátszótér stb) helyezhető el, épület nem létesíthető.

(3)       A K-Z RRT jelölt területre köz- , zöldterületi rendezési terv készítendő.

A településközpontban a csapadékvíz elvezetést zárt rendszerben indokolt megoldani .

ERDŐTERÜLET

9. §

(1)       Az Eg jelű erdő gazdasági erdő rendeltetésű terület.

(2)       A gazdasági rendeltetésű erdőterületen 10 ha-t meghaladó területnagyságú telken, 0,5 %-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő gazdasági, szolgálati és vadgazdálkodási építmények valamint kilátótornyok helyezhetők el

(3)       Az erdő területek művelési ágának megváltoztatását, termelésből való kivonását, időleges igénybevételét és rendeltetésszerű használat akadályozását  az erdészeti hatóság engedélyezi, a természetvédelmi hatóság (jelenleg Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség) tájvédelmi szakhatóságként kerül bevonásra.

(4)       Az Ev jelű erdő védelmi (védő és védett) erdő rendeltetésű terület

(5)       A védelmi rendeltetésű erdőterületen (NATURA 2000, Őrségi Nemzeti Park területei) épület nem létesíthető.

(6) A védelmi erdő területek művelési ágát megváltoztatni nem lehet, az erdőművelést az erdészeti hatóság engedélyezi, a természetvédelmi hatóság (jelenleg Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség) tájvédelmi szakhatóságként kerül bevonásra.

MEZŐGAZDASÁGI  TERÜLET

10. §

(1)       Az Má és Mo jelű mezőgazdasági területen a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményeinek elhelyezése céljára szolgáló terület.

(2)       A területen

            1. a 720 m²-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad,

            2. a 720-1500 m² területnagyságú telken - a szántó, gyep, nádas művelési ágban nyilvántartott kivételével -

                3 %-os beépítettséggel 1 (azaz egy) db gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince),

            3. az 1500 m²-t meghaladó területű telken építmény 3 %-os beépítettséggel helyezhető el.

(3)       Lakóépület szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén nem építhető, egyéb művelési ág esetén 15 000 m² telekterület felett helyezhető el. A különálló lakóépület beépítettsége nem haladhatja meg a 1,5 %-ot. A lakóépület építménymagassága legfeljebb 5,0 m lehet.

(4)      A gyep, nádas területek beépítése és művelési ágának megváltoztatása csak a természetvédelmi hatóság (jelenleg Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség) engedélyével lehetséges.

(5)       Mo jelű (NATURA 2000, Fertőhansági Nemzeti Park területei) mezőgazdasági területein kizárólag a műveléssel kapcsolatos gazdasági épületek (tároló, állattartó ép.) elhelyezése megengedett.

A gyep, nádas területek beépítése és művelési ágának megváltoztatása csak a természetvédelmi hatóság (Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség) engedélyével lehetséges.

(6)      A település teljes igazgatási területe kiemelten fontos érzékeny természeti terület övezetébe tartozik.

Az övezet területén épület elhelyezés csak indokolt esetben az övezet táji- természeti értékeket nem képező részterületein valósitható meg.

Új épület létesítése esetén elvi épitési engedély, megyei Főpítész engedélye ill. a Nyugat-Dunátúli Környzetvédelmi Természetvédelmi és Vízűgyi Felügyelőség engedélye szükséges.

VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET

11. §

(1)       A V jelű vízgazdálkodási terület a Kerka folyó, Kerka patak és az árvízi tározó területe. A vízfolyások védőtávolsága külterületen 50,0-50,0 m.

(2)       A területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályban foglaltak szerint lehet.

KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS VÉDŐTÁVOLSÁGOK

12. §

(1) A környezet védelmének általános szabályairól szóló. törvényt és végrehajtási rendeleteit kell betartani.

(2) Talaj és vízvédelem:        

Az ingatlantulajdonos köteles az ingatlanán keletkező, az ideiglenes tárolásra szolgáló (közműpótló) létesítmények, berendezések ürítéséből származó, illetve közüzemi csatornahálózatba vagy más módon befogadóba vagy szennyvíztisztítóba nem vezetett települési folyékony hulladékot, valamint a települési szilárd hulladékot a külön jogszabályban előírtak szerint gyűjteni, továbbá az annak begyűjtésére feljogosított hulladékkezelőnek átadni.

A közegészségügyi, a környezetvédelmi és a vízgazdálkodási jogszabályok megsértése esetén a víziközmű törzshálózat mentén fekvő ingatlanoknak a víziközmű hálózatba történő bekötése kötelező. A közműhálózatba történő bekötés után az ingatlanon lévő közműpótló létesítményeket meg kell szüntetni, vagy más célú felhasználásra kell alkalmassá tenni.

Minden fejlesztés feltétele a szennyvíz elvezetésének és ártalmatlanításának a jogszabályok szerinti (területi vagy technológiai) határértékek biztosításával történő ártalmatlanításának a megoldása.

Új létesítmények tervezésénél, és megvalósításánál, valamint működtetésénél az elérhető legjobb technikának megfelelő kibocsátási színvonalat eredményező módszereket, eljárásokat, termelő illetve szennyvíztisztító berendezéseket kell alkalmazni.

A  27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet melléklete szerint a települések szennyeződés érzékenységi besorolása alapján a község az érzékeny kategóriába tartozik.

A 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 2. számú melléklete a szennyvizek befogadóba való közvetlen bevezetésére vonatkozó, vízminőségvédelmi területi kategóriák szerint a település felszíni víz befogadói általánosan védett befogadók.

A község teljes közigazgatási területe a nitrátszennyezés szempontjából érzékeny területen( nitrátérzékeny terület) helyezkedik el. A nitrátérzékeny területen mezőgazdasági tevékenységet folytatónak a vizek nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében meghatározott előírásokat kell betartani a mezőgazdasági tevékenység során.

(3) Levegőtisztaság védelem:           

A helyhez kötött légszennyező pont- és diffúz források létesítéséhez  a környezetvédelmi hatóság engedélye szükséges. A levegővédelmi követelményeket a hatóság határozatban írja elő.

A 4/2002.(X.7.) KVVM rendelet a légszennyezettségi zónák kijelöléséről a községet a 10. pontban az országnak a nem kijelölt részéhez sorolja.

A légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny területeken a hatályos rendeletek szerint légszennyezettség ökológiai határértékeit kell betartani. (A 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM)

Ökológiailag sérülékeny területek a közigazgatási területen:

• erdők, kivéve az elsődleges rendeltetésük szerint védelmi célokat szolgáló erdők közül a városok, községek, a lakótelep és más települést védő településvédelmi erdők, valamint az új létesítmények védelmi övezetében létrehozott erdősávok,
• természetvédelem alá vont területek (nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek),

(4) Zaj- és rezgésvédelem:  

A lakó- és üdülőterületeken - üzemi létesítményektől, építőipari kivitelezési tevékenységből és közlekedéstől származó zaj esetén -, a hatályos rendeletek szerinti lakó- illetve üdülőterületi zajterhelési határértékeknek kell teljesülni.

Az üzemi létesítménybe beletartoznak a kulturális, szórakoztató, vendéglátó, sport-, reklámcélú, közösségi, és minden más hangosítást igénylő rendezvény is.

(5) Hulladékgazdálkodás:    

Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkező, vagy birtokába került települési szilárd hulladékot a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon köteles gyűjteni.

A hulladék termelője, birtokosa a hulladékot köteles gyűjteni, továbbá hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról gondoskodni.  A hasznosításra vagy ártalmatlanításra vonatkozó kötelezettségét a kötelezett

a) jogszabályokban meghatározott feltételekkel, megfelelő hasznosító vagy ártalmatlanító eljárás, berendezés, létesítmény alkalmazásával saját maga teljesíti, vagy

b) az erre feljogosított és engedéllyel rendelkező kezelőnek történő átadással, a kezelés költségeinek megfizetésével teljesíti.

Az ingatlanon elhagyott hulladékkezelési kötelezettsége a hulladék tulajdonosát, ha annak személye nem állapítható meg, - ellenkező bizonyításáig – az ingatlan tulajdonosát terheli.

A fogyasztó köteles a szervezett hulladékbegyűjtést - ideértve a szelektív hulladék begyűjtési rendszereket is - igénybe venni.

(6) A tervezési területen belül az állattartás mértékét és módját külön önkormányzati rendelettel kell szabályozni.

(7) Az állattartási tevékenység során a zárt, elfolyás mentes trágyatárolást az üzemeltetőnek biztosítani kell. A trágya elhelyezésére a mezőgazdasági hasznosítás megfelelő.

(8) Az országos közutak külterületi jellegű szakaszainak védőtávolsága 50 m, melyen belül építmény csak a közlekedési hatóság engedélyével helyezhetők el.

(9) A termőföld védelmére vonatkozóan az érvényben lévő törvény előírásait kell betartani.

(10) A település teljes igazgatási területe kiemelten fontos érzékeny természeti terület övezetébe tartozik. Az övezet területén külszíni bánya a kivett tárgya szerint hatáskörrel rendelkező illetékes hatóság hozzájárulásával az általa előirt külön feltételek megtartásával nyitható, potenciálisan környezetszennyező létesítmény nem telepíthető.

(11) A település igazgatási területére készített határozattal jóváhagyott Környezetvédelmi Program előírásai betartandók.

TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM, KÖRNYEZETI ÉRTÉKEK

13. §

(1) A település teljes igazgatási területe kiemelten fontos érzékeny természeti terület övezetébe tartozik.

(2) Az övezetbe tartozó területeken természetkímélő tájgazdálkodással kell biztosítani az élőhelyek, a biológiai sokféleség védelmét, a tájképi és kultúrtörténeti értékek összehangolt megőrzését. Ennek érdekében az övezethez tartozó területek természetes illetve természet közeli állapota megőrzendő. Az övezet területén külszíni bánya a kivett tárgya szerint hatáskörrel rendelkező illetékes hatóság hozzájárulásával az általa előirt külön feltételek megtartásával nyitható, potenciálisan környezetszennyező létesítmény nem telepíthető.

A meglévő gyepes és vízhatású területekre fásítása tilos.

Árkok, utak, mentén és a táblák szélén az élővilág fennmaradását szolgáló fasorokat, cserjesávokat, erdősávokat meg kell tartani illetve telepíteni szükséges.

(3) A település igazgatási területének keleti része vízeróziónak kitett terület övezetébe tartozik.

Az erdők művelési ága nem változtatható meg, a talajvédelmi hatóságnak elsődleges védelmi rendeltetésbe kell sorolnia. A vízeróziónak kitett területen a növényzettel való borítottságot meg kell őrizni, illetve növelni kell.

A csapadékvíz elvezető árkok kialakítása és folyamatos karbantartása szükséges.

(4) Általános követelmények:

a.)        A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek jelenlegi és tervezett használati módját lehetetlenné teszik. A termőföldön történő beruházásokat úgy kell megtervezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne akadályozza.

b.)        A telkek területeinek az övezeti előírásokban meghatározott részét zöldfelületként kell kialakítani. Az övezeti előírásokban szereplő értékek egyszintes növényállományokra vonatkoznak. Többszintes növényállomány telepítése esetén a zöldfelület ennél kisebb is lehet, de kertészeti szakvéleménnyel kell igazolni, hogy ez által a környezeti értéke nem lesz kisebb. A telkek beépítetlen és burkolatlan részét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani vagy kertként kell hasznosítani.

c.) A közutak építési területén a keresztmetszet függvényében egy illetve kétoldali fasorokat kell telepíteni. Új utak mentén a fasorok helyét a közművek és az útburkolatok tervezésekor biztosítani kell úgy, hogy min. 8 méterenként egy lombos fa kiültetésre kerülhessen. Meglévő közlekedési útvonalak mellett a kialakult állapotokhoz (csapadékvíz-elvezető árok, légvezetékek, gépkocsi-behajtók, épülethomlokzatok, stb. figyelembevételével) alkalmazkodva min. 10 méterenként egy lombos fát kell ültetni.

d.) Az új jármű-várakozóhelyeket az OTÉK 42.§ (7) bekezdése szerint fásítani kell.

e.) A területen agresszív pollentermő, tájidegen növényeket (pl. kanadai nyárfa) ültetni tilos, a faállomány pótlására illetve telepítésére őshonos fafajokkal használata szükséges.

(5)       A 02/1, 02/2, 03, 04/3, 04/4, 04/5, 05, 06, 07, 08/1, 08/2, 011/1, 011/2, 013/3, 013/4, 013/5, 014, 015/8, 015/9, 015/11, 015/13, 015/14, 016, 017/2, 017/3, 017/4, 018, 019, 020/1, 020/2, 024/2, 025, 028/1- 028/9, 029, 030, 031, 032/1, 032/2, 033/2, 033/11, 033/13 -033/28, 034, 035, 036/1, 036/2, 037, 038/2- 038/9, 039, 040/1, 040/3, 040/12, 040/13, 040/17- 0,40/22, 041, 044, 045, 046, 047, 048, 049, 050, 051, 052, 053, 054/3- 054/6, 055 ,064/1, 064/2, 065, 066/5, 066/6, 066/7 hrsz-ú területek NATURA 2000 természetvédelmi besorolást élveznek a kormányrendelet és hrsz. szerinti kihirdetése alapján.

A 064/1-066/7 hrsz.-u területek az Fertőhansági Nemzeti Park területei (4/2002.(II. 27.) KöM rendelet alapján)

ÖRÖKSÉGVÉDELEM

14. §

(1) A településen lévő országos védettségű létesítményeket a terv és jelen szabályzat tartalmazza

 Régészeti érintettség esetén az érvényben lévő. törvény és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek alapján kell eljárni.

A fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lelőhelyeken a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal az egyéb eljáró szervtől függetlenül is hatóság.

Minden nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintő, a talajt 30 cm-nél mélyebben bolygató tevékenység esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előzetes (szakhatósági) engedélyének beszerzése szükséges.

A régészeti érdekű területeken tervezett munkálatok esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt véleményező szervként be kell vonni még a tervezés fázisában.

Minden olyan esetben, amikor lelet vagy jelenség kerül elő, a területileg illetékes múzeumot és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell.

A nagy felületeket érintő beruházások előtt a Hivatal hatásvizsgálat készítését írhatja elő.

A régészeti örökséget érint kérdésekben a rendezési tervhez készített hatástanulmányban foglaltak az irányadók.”

(2)       Ismert régészeti lelőhelyek:

1. régészeti lelőhely: 1. Felsőszenterzsébet–Alsó-Nyároska (KÖH 39346)

Telep: kelta, telep: késő középkor

Hrsz.: 073/1

(3)^[1]

(4)^[2] 

(5)^[3]      

ÉPÍTÉSZETI KIALAKÍTÁS

15.§^[4]

TŰZVÉDELEM

16. §

(1) Az épületek közötti tűztávolságot az OTÉK 36.§-a ill. a Tűzvédelmi Hatóság esetenként egyedileg határozza meg.

(2)       Kialakult állapotban, Lf övezetben 16,0 m-nél keskenyebb telkek esetén az építmények közötti legkisebb távolság legfeljebb 4,0 m-re csökkenthető a területileg illetékes önkormányzati tűzoltóparancsnokság állásfoglalása alapján. A tűztávolságot olyan mértékben lehet csökkenteni, amennyivel a telek szélessége kisebb 16,0 m-nél.

(3)       A közutakat tűzoltógépjárművek közlekedésére alkalmas méretekkel és pályaszerkezettel kell megépíteni.

(4)       A szükséges oltóvíz biztosítása érdekében a minimum 100 mm átmérőjű ivóvízhálózatra földfeletti tűzcsapokat kell létesíteni olyan sűrűséggel, hogy a védendő épületek 100 m-nél nem hosszabb megközelítési útvonalon elérhetők legyenek

KÖZTERÜLETEK

17. §

(1) Közterületen csak jelen szabályzat 6. és 7. §-a szerinti építmények helyezhetők el.

(2) Az építmények közterületen való elhelyezésének valamint közterülethez való kapcsolatának szabályait az OTÉK 39. ill. 40. §-a határozza meg.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

18. §

Ezen rendelet 2007. szeptember 1. napján lép hatályba.

Felsőszenterzsébet, 2007. augusztus 3.

            Röszler Attila                                                                                   Józsa Gyula

              körjegyző                                                                                      polgármester