Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete
Gosztola község építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 21/2006. (XII. 15.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2025. 10. 16Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete
Gosztola község építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 21/2006. (XII. 15.) önkormányzati rendelet módosításáról
[1] Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testülete a hatályos településrendezési eszközeit, ezen belül helyi építési szabályzatát módosítani kívánja a kertes mezőgazdasági területeken lakóépület elhelyezhetőségének biztosítása érdekében.
[2] Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testülete a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (8) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32.cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 64. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró, a 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 11. melléklet szerinti érintett államigazgatási, önkormányzati és egyéb szervek és a véleményezési eljárásban részt vevő partnerek véleményének kikérésével, a következőket rendeli el:
1. § A Gosztola község építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 21/2006. (XII.15.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: HÉSZ.) az 1. alcímét megelőzően a következő fejezetcímmel egészül ki:
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK”
„1. A rendelet hatálya”
3. § A HÉSZ. 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A jelen helyi építési szabályzatot és a mellékletét képező, alábbi szabályozási tervlapokat együtt kell alkalmazni:
a) 1. melléklet: SZ-1 jelű szabályozási terv – belterület,
b) 2. melléklet: SZ-2-M1/2025 jelű szabályozási terv – külterület.”
„2. Szabályozási elemek”
5. § A HÉSZ. 2. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szabályozási tervben alkalmazott kötelező szabályozási elemek az alábbiak:)
„3. Fogalom meghatározás”
„4. Telekalakítás általános szabályai”
„5. Épületek, létesítmények elhelyezésére vonatkozó általános előírások”
9. § A HÉSZ. 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az építési hely beépítésre szánt területeken a beépítési mód figyelembevételével a következő.
a) Az előkert mélysége: már beépült telek esetén a kialakult előkert méret megtartható. Új épület elhelyezésénél a közterületi telekhatártól legalább 7m tartandó.
b) Az oldalkert szélessége:
ba) szabadon álló beépítési módnál: az építési övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság fele, de legalább 3,0 méter,
bb) oldalhatáron álló beépítési módnál: kialakult esetben az épületet a telekhatáron, vagy attól max. 1,0 m-re lehet elhelyezni. A szomszédos épületek közötti távolságnak legalább 6,0 méternek kell lennie, kialakult helyzetben, oldalkert felöli tűzfalképzés esetén, 3,0 m-nél kisebb nem lehet.
c) a hátsókert mélysége:
ca) a 40 m telekmélységet meg nem haladó telek esetén legalább 6,0 m,
cb) a 40 m-t meghaladó telekmélység esetén legalább 10,0 m,
cc) 65 m-nél mélyebb telek esetén legalább 25 m legyen,
cd) 80 m feletti telekmélység esetén, a közterületi határtól mért 60 m-en túli telekterület hátsókertnek tekintendő (házikert).”
„6. Tilalmak és korlátozások”
11. § A HÉSZ. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Felszíni vizek védőtávolsága, védőövezetei:
a) természetes és természetközeli állapotú vízfolyások partvonalától számított 50-50 m, tavak partvonalától számított 100 m széles területsávban új épületek létesítése, meglévő épületek bővítése, a területsáv hasznosítása a vonatkozó természetvédelmi és vízügyi jogszabályokban foglaltak szerint történhet.
b) az állóvizek, a vízfolyások és felszíni vízelvezető csatornák partján a partéltől mért, szabadon járható fenntartósáv biztosítandó, melynek szélessége:
ba) kizárólagos állami tulajdonú vízfolyások mentén a partvonaltól számított 6-6 m,
bb) az egyéb vizek és közcélú vízi létesítmények mentén a partvonaltól számított 3-3 m.”
„7. Közterület alakításra vonatkozó általános szabályok”
„8. A szabályozási terv területfelhasználási egységei és övezetei”
14. § A HÉSZ. 8. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A község beépítésre szánt területe az építés általános jellege, valamint sajátos építési használata szerint a következő építési övezetekből áll:
a) Lakóterületek:
aa) kertvárosi jellegű Lke
ab) falusias lakóterület Lf
b) Vegyes területek: településközpont vegyes terület Vt
c) Különleges területek:
ca) temető területe K-t
cb) idegenforgalmi terület K-id2
(2) A község beépítésre nem szánt területe az építés általános jellege, valamint sajátos építési használata szerint a következő övezetekből áll:
a) Közlekedési és közműterületek: közút területe KÖu
b) Zöldterületek Z
c) Erdőterületek :
ca) gazdasági erdő Eg-1; Eg-2
cb) egészségügyi, szociális, turisztikai Ee
d) Mezőgazdasági területek:
da) kertes mezőgazdasági terület Mk$
db) általános mezőgazdasági terület Má
e) Vízgazdálkodási területek V-1, V-2”
15. § A HÉSZ. a 9. alcímét megelőzően a következő fejezetcímmel egészül ki:
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK, ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI”
„9. Kertvárosias lakóterület”
17. § A HÉSZ. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) A kertvárosi jellegű lakóterületen elhelyezhető:
a) Általában telkenként legfeljebb 2 lakásos (két önálló rendeltetési egységet magába foglaló) 1 db lakóépület,
b) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi-, szociális épület,
c) a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, szálláshely-szolgáltató, vendéglátó épület, kézműipari építmény,
d) 6 szoba szobaszámot meg nem haladó szálláshely szolgáltató épület,
e) a lakófunkciót nem zavaró hatású mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, (pl.: terménytároló, pajta, állattartó épület, pince), ill. egyéb gazdasági-, kisüzemi-, kisipari épület, kézműipari építmény,
f) a lakófunkciót kiegészítő egyéb építmény,
g) összesen telkenként 4 db épület építhető.
(2) A lakótelkek mérete a kialakult telekszerkezet függvénye. Az egyéb jogszabályoknak megfelelő kialakult telkek beépíthetők, kivéve a 12 m szélességet el nem érő kialakult, de be nem épített telkeket.
(3) Telekhatár rendezés révén kialakuló telkek legkisebb szélessége nem lehet kevesebb 12,0 m-nél, a telekosztás után kialakult telkek legkisebb szélessége az építési vonalon min. 16,0 m.
(4) A lakótelek beépítési százalék számításánál a lakótelek összterülete 1500 m2-ig teljes területtel, az e feletti, 1500m2- 3500m2 közötti terület fél területtel, a 3500m2 feletti terület nem vehető figyelembe.
(5) A 25 méternél szélesebb telkek szabadon állóan is, az ennél keskenyebbek csak oldalhatáron állóan építhetők be.
(6) Az épületek a beépítési módnak megfelelő építési helyen helyezhetők el:
a) Meglévő épületeket bővíteni csak az új épületekre meghatározott szabályok betartásával szabad.
b) Meglévő épület elbontása esetén új épület lehetőleg az eredeti helyére épüljön, az építési helyen belül.
c) Építési helyen belül a lakófunkciójú és/vagy lakossági forgalmat bonyolító épületnek (főépületnek), mindig az utca felöl kell elhelyezkednie az utcaképet formáló módon.
(7) Az övezeti előírásnál magasabb, meglévő építmények kialakult állapotnak tekintendők. A meglévő épület bővítése esetén az építmény magassága nem nőhet, illetve a toldalék jellegű bővítmény építmény magassága az övezeti előírás szerinti értékét nem haladhatja meg.
(8) A lakóterületen az övezeti előírástól nagyobb építménymagasságú mezőgazdasági épület is elhelyezhető legfeljebb 6,0 m építménymagassággal, amennyiben az a szomszédos telket hátrányosan nem korlátozza. Telken belül az épületek közötti telepítési távolság értéke a tényleges építménymagassággal megegyező.
(9) Az Lke jelű kertvárosi jellegű lakóterület építési övezetre vonatkozó határértékek az alábbiak:
a) kialakítható legkisebb telekterület: 1500 m2
b) legkisebb telekszélesség: 12/16 m
c) legkisebb telekmélység: 50 m
d) építési mód: oldalhatáron álló/szabadon álló
e) előkert: illeszkedés
f) legkisebb zöldfelület: 65 %
g) legnagyobb beépítettség: 15 %
h) legnagyobb építménymagasság: 5,0 m
i) szintterületi mutató: 0,4”
„10. Falusias lakóterület”
19. § A HÉSZ. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § (1) A falusi jellegű lakóterületen elhelyezhető:
a) Általában telkenként legfeljebb 2 lakásos (két önálló rendeltetési egységet magába foglaló) 1 db lakóépület,
b) egyházi, oktatási, egészségügyi-, szociális épület,
c) a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, szálláshely-szolgáltató, vendéglátó épület, kézműipari építmény,
d) szálláshely szolgáltató, idegenforgalmi épület,
e) a lakófunkciót kiegészítő egyéb építmény,
f) összesen telkenként 4 db épület építhető.
(2) az épületek beépítési módjára és építészeti kialakítására a kertvárosi jellegű építési övezetre meghatározott rendelkezések az irányadók. A falusias lakóövezetben az erdős környezetbe illeszkedő gerendaházak is létesíthetők.
(3) Az Lf jelű falusi jellegű lakóterület építési övezetre vonatkozó határértékek az alábbiak:
a) kialakítható legkisebb telekterület: 2000 m2
b) legkisebb telekszélesség: 16 m
c) legkisebb telekmélység: 50 m
d) építési mód: szabadon álló
e) előkert: illeszkedés
f) legkisebb zöldfelület: 65 %
g) legnagyobb beépítettség: 10 %
h) legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
i) szintterületi mutató: 0,4”
„11. Településközpont vegyes terület”
21. § A HÉSZ. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § (1) A településközpont vegyes terület több önálló funkcionális egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű intézmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. Az egyes funkciók önálló épületben vagy lakóépületben, lakófunkcióval vegyesen is elhelyezhetőek az övezeti előírásoknak megfelelően.
(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető funkciók:
a) igazgatási-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi, szociális épületek,
b) közösségi, szórakoztató, kulturális épület,
c) kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely-szolgáltató épületek,
d) lakóépületek,
e) játszókertek, közkertek, sportépítmények,
f) önálló új üzemi gazdasági funkció kizárólag abban az esetben létesíthető, ha a vegyes területre vonatkozó környezeti feltételek teljesítése biztosított.
(3) Az épületek a beépítési módnak megfelelő építési helyen helyezhetők el 7m-es előkert , építménymagasságnak megfelelő oldalkert megtartásával. 40m mély építési helyen túli telekterület hátsókertnek tekintendő.
(4) A zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:
a) a telkek zöldfelülettel borított részének legalább ¼-ét háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen), növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb felét boríthatja.
b) növénytelepítés során a tájra jellemző honos fa- és cserjefajok alkalmazandók.
(5) A településközpont vegyes területek beépítettségük, egyéni karakterük alapján az alábbi építési övezetekre tagolódnak:
(6) A Vt jelű településközpont vegyes terület építési övezetre vonatkozó határértékek az alábbiak:
a) kialakítható legkisebb telekterület: 4000 m2
b) legkisebb telekszélesség: 30 m
c) legkisebb telekmélység: 50 m
d) építési mód: szabadon álló
e) legkisebb zöldfelület: 45 %
f) legnagyobb beépítettség: 25 %
g) legnagyobb építménymagasság: 7,5 m
h) szintterületi mutató: 0,6”
„12. Különleges temető területek”
23. § A HÉSZ. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § (1) A szabályozási tervlapon temetőként (Kt) lehatárolt terület a temetkezés céljait szolgáló terület, ahol elhelyezhetők:
a) egyházi és világi kegyeleti épületek (pl.: ravatalozó, kápolna),
b) sírépítmények, urnatárolók,
c) a temetkezés céljait szolgáló egyéb építmények,
d) a terület fenntartásához szükséges épületek, építmények (pl. szerszámtároló, hulladékgyűjtő).
(2) A Kt jelű különleges temető terület építési övezetre vonatkozó határértékek az alábbiak:
a) kialakítható legkisebb telekterület: 2500 m2
b) legkisebb telekszélesség: 50 m
c) legkisebb telekmélység: kialakult
d) építési mód: szabadon álló
e) legkisebb zöldfelület: 40 %
f) legnagyobb beépítettség: 10 %
g) legnagyobb építménymagasság: 7,0 m
h) szintterületi mutató: 0,1
(3) A temető területén a meglévő növényzet védelmét biztosítani kell. Fa kizárólag abban az esetben vágható ki, ha azt balesetveszély elhárítása, a fa rossz egészségi állapota vagy közegészségügyi szempontok teszik szükségessé. A növényzet folyamatos karbantartásáról gondoskodni kell.
(4) A meglévő temető telekhatára mentén legalább kétszintű növényzetből álló növénysáv (cserjesáv) létesítendő, illetve tartandó fenn.”
„13. Különleges idegenforgalmi terület”
25. § A HÉSZ. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § (1) A Kid jelű terület övezete a pihenés, szabadidő eltöltés, sport céljára szolgáló terület.
(2) A Kid2 jelű különleges idegenforgalmi terület építési övezetre vonatkozó határértékek az alábbiak:
a) kialakítható legkisebb telekterület: 1500 m2
b) építési mód: szabadon álló
c) előkert: 10 m
d) legkisebb zöldfelület: 70 %
e) legnagyobb beépítettség: 15 %
f) legnagyobb építménymagasság: 5,0 m
g) szintterületi mutató: 0,3
(3) Az övezetben elhelyezhető épületek, építmények:
a) szálláshely szolgáltató épület, falusi turizmust szolgáló funkciók épületei,
b) közösségi, szórakoztató, kulturális épület,
c) szabadtéri rendezvények építményei (pl. szabadtéri színpad, zenepavilon),
d) vendéglátó épületek,
e) a pihenést, sportolást szolgáló épületek, építmények, pályák.
(4) A zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:
a) Az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább ¼-ét háromszintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani, kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb felét boríthatja.
b) A parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendő. a kötelező zöldfelület számításnál a zöldfelület mértékébe a vízfelület és a gyepes sportpálya 100 % mértékig, vehető figyelembe.
c) Növénytelepítés során a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos növényfajok alkalmazandók.”
26. § A HÉSZ. a 14. alcímét megelőzően a következő fejezetcímmel egészül ki:
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK, ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI”
„14. Zöldterületek”
„15. Erdőterület”
29. § A HÉSZ. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § (1) A közigazgatási területen található erdőterületek funkciójuk, ill. az elhelyezhető épületek szempontjából az alábbi övezetekre tagolódnak:
a) Eg-1: természeti területként nyilvántartott gazdasági rendeltetésű erdő,
b) Eg-2: gazdasági rendeltetésű erdő,
c) Ee: egészségügyi, szociális, turisztikai rendeltetésű erdő.
(2) Az erdőterületek részletes előírásai az alábbiak:
a) Az Eg-1 jelű természeti területként nyilvántartott gazdasági rendeltetésű erdőterületen építmény nem helyezhető el.
b) Az Eg-2 jelű gazdasági rendeltetésű erdő építési övezetre vonatkozó határértékek az alábbiak:
ba) beépíthető legkisebb telekterület: 10 ha
bb) építési mód: szabadon álló
bc) legnagyobb beépítettség: 0,5 % (lásd még (4) bekezdés)
bd) legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
c) Az Ee jelű egészségügyi, szociális, turisztikai rendeltetésű erdőterületen építmény nem helyezhető el.
(3) Az Eg-1 övezetbe a természeti területként nyilvántartott erdőterületek tartoznak, ahol az erdőművelés, ill. -használat során a táji, természeti értékek megőrzése, a természetes, ill. természetközeli ökoszisztémák megóvása biztosítandó.
(4) Az Eg-2 erdő övezetben az erdő rendeltetésének megfelelő épületek, építmények (erdészház, közösségi vadászház, erdőgazdaság épületei, építményei, az ismeretterjesztés építményei, a terület fenntartásához szükséges további építmények) helyezhetők el, ha azt az erdőhasználat, az erdőművelés indokolja és az elhelyezéshez az ÁESZ hozzájárul. A tájkarakter védelme miatt egyenként maximum 300 m2 bruttó beépített területű épületek helyezhetők el.
(5) Az Eg-2 övezetben az építési hely határvonalai:
a) építési határvonal: a megközelítést biztosító út szélétől 20 m-re kijelölt legfeljebb 5000m2 nagyságú, legalább 50m széles terület
b) építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől 20 m-re,
c) építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől 20 m-re húzódik.
(6) Az egészségügyi-szociális, turisztikai erdőterületen (Ee) a szabadidő eltöltését szolgáló létesítmények - pihenőhely, erdei tornapálya, játszótér, ismeretterjesztés építményei helyezhetők el. Épületek az övezetben nem alakíthatók ki.
(7) Az erdőterületeken létrehozott épületek, építmények kizárólag tájba illő kialakítással, hagyományos szerkezettel, hagyományos színezéssel, 35°-45°közötti szimmetrikus tető hajlásszöggel létesíthetők.”
„16. Mezőgazdasági területek”
„17. Kertes mezőgazdasági terület”
32. § A HÉSZ. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) A kertes szőlőhegyi mezőgazdasági területbe a szabályozási terven „Mk$” jellel jelölt volt zárkerti területek tartoznak.
(2) Az övezetben a tájkarakter védelme érdekében kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, a gyümölcstermesztést, gyümölcsfeldolgozást, vagy gyógynövénytermesztést és feldolgozást szolgáló (pl.: présház, gyümölcstároló, pince), továbbá a bor- és ökoturizmushoz és rekreációhoz kapcsolódó épület, építmény, valamint, a (4) bekezdésben meghatározott feltételekkel, lakó épület helyezhető el.
(3) Az övezetben gazdasági épület létesítése kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha a telek 50 %-a legalább 2 éve szőlő-, gyümölcstermesztéssel, vagy kertgazdálkodással hasznosított.
(4) Az övezetben lakó rendeltetésű épület elhelyezhető, ha a következő feltételek együttesen teljesülnek:
a) a telek nagysága a 10 000 m2 (1 ha) meghaladja,
b) lakó rendeltetésű épület bruttó alapterülete a 150 m2-t nem haladja meg és egy rendeltetési egységet tartalmaz,
c) a közműellátás - ideértve a közműpótló berendezést is - biztosított.
(5) Az övezetben kialakítható legkisebb telek nagysága 1500 m2, szélessége 12 m.
(6) Az Mk$ jelű kertes mezőgazdasági terület övezetre vonatkozó határértékek az alábbiak:
a) beépíthető legkisebb telekterület: 720 m2
b) beépíthető legkisebb telekszélesség: 8 m
c) építési mód: oldalhatáron álló/szabadon álló
d) előkert: 5 m
e) legkisebb zöldfelület: 90 %
f) legnagyobb beépítettség: 3 % (Lásd még: (8) bekezdés)
g) legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
h) szintterületi mutató: 0,06
(7) A kertes mezőgazdasági területen egy telken a (4) bekezdésben szereplő lakó és egy gazdasági épület helyezhető el. A gazdasági épületek alapterülete legfeljebb 100m2 lehet.
(8) A 720 m2–nél kisebb, ill. 8 m-nél keskenyebb telkek nem építhetők be, a területükön álló épületek felújíthatók, nem bővíthetők és nem építhetők újra.
(9) Az övezet egyes telkein épületek a szabályozási terven jelölt építési sávon belül helyezhetők el az alábbiak figyelembe vételével:
a) az épületek közötti legkisebb tűztávolságot (az épületek tényleges homlokzatmagassága) minden esetben be kell tartani,
b) az úttengelytől számított 5-5 m-en belül új épületek nem alakíthatók ki.
(10) A kertes mezőgazdasági területen állattartó gazdasági épület, valamint üzemi méretű (saját szükségletet meghaladó mennyiséget előállító) mezőgazdasági épületek pl.: terményfeldolgozó, mezőgazdasági gépjavító, állattartó telep nem helyezhetők el.”
„18. Általános mezőgazdasági területek”
„19. Vízgazdálkodási terület”
35. § A HÉSZ. a 20. alcímét megelőzően a következő fejezetcímmel egészül ki:
KÖZLEKEDÉSI- ÉS, KÖZMŰLÉTESÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK”
„20. Közlekedési és közmű területek”
„21. Közművek létesítményei”
38. § A HÉSZ. a 22. alcímét megelőzően a következő fejezetcímmel egészül ki:
KÖRNYEZETVÉDELEM”
„22. Általános előírások”
„23. Levegőtisztaság-védelem”
„24. Talaj- és földvédelem”
„25. Felszíni és felszín alatti vizek védelme”
„26. Környezeti zaj elleni védelem”
44. § A HÉSZ. a 27. alcímét megelőzően a következő fejezetcímmel egészül ki:
ÉRTÉKVÉDELEM”
„27. Régészeti lelőhelyek védelme”
„28. Élővilág, táj, természet védelme”
„29. A település zöldfelületeinek védelme”
48. § A HÉSZ. a 30. alcímét megelőzően a következő fejezetcímmel egészül ki:
EGYÉB RENDELKEZÉSEK”
„30. Záró rendelkezések”
50. § A HÉSZ. 2. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
51. § Hatályát veszti a HÉSZ.
1. „I. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK” címe,
2. „A rendelet hatálya” alcím címe,
3. „Szabályozási elemek” alcím címe,
4. „Fogalom meghatározás” alcím címe,
5. „Telekalakítás általános szabályai” alcím címe,
6. „Épületek, létesítmények elhelyezésére vonatkozó általános előírások” alcím címe,
7. „Tilalmak és korlátozások” alcím címe,
8. „Közterület alakításra vonatkozó általános szabályok” alcím címe,
9. „A szabályozási terv területfelhasználási egységei és övezetei” alcím címe,
10. „II. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK, ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI” címe,
11. „Kertvárosias lakóterület” alcím címe,
12. „Falusias lakóterület” alcím címe,
13. „Településközpont vegyes terület” alcím címe,
14. „Különleges temető területek” alcím címe,
15. „Különleges idegenforgalmi terület” alcím címe,
16. „III. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK, ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI” címe,
17. „Zöldterületek” alcím címe,
18. „Erdőterület” alcím címe,
19. „Mezőgazdasági területek” alcím címe,
20. „Kertes mezőgazdasági terület” alcím címe,
21. „Általános mezőgazdasági területek” alcím címe,
22. „Vízgazdálkodási terület” alcím címe,
23. „IV. KÖZLEKEDÉSI- ÉS, KÖZMŰLÉTESÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK” címe,
24. „Közlekedési és közmű területek” alcím címe,
25. „Közművek létesítményei” alcím címe,
26. „V. KÖRNYEZETVÉDELEM” címe,
27. „Általános előírások” alcím címe,
28. „Levegőtisztaság-védelem” alcím címe,
29. „Talaj- és földvédelem” alcím címe,
30. „Felszíni és felszín alatti vizek védelme” alcím címe,
31. „Környezeti zaj elleni védelem” alcím címe,
32. „VI. ÉRTÉKVÉDELEM” címe,
33. „Régészeti lelőhelyek védelme” alcím címe,
34. „Élővilág, táj, természet védelme” alcím címe,
35. „A település zöldfelületeinek védelme” alcím címe,
36. „VII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK” címe,
37. „Záró rendelkezések” alcím címe.
52. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
1. melléklet a 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelethez