Lendvajakabfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2006. (XII.6.) önkormányzati rendelete

LENDVAJAKABFA KÖZSÉG ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL

Hatályos: 2018. 12. 01

Lendvajakabfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2006. (XII.6.) önkormányzati rendelete

LENDVAJAKABFA KÖZSÉG ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL

2018.12.01.

Lendvajakabfa Község Önkormányzat Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Étv.) 6. § (3) bekezdésében és 7. § (3) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 253/1997.(XII. 20.) az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló Kormányrendelet és mellékletei, (továbbiakban: az OTÉK) rendelkezéseinek figyelembe vételével, az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az alábbi önkormányzati rendeletet állapítja meg, és jóváhagyja a szabályozási tervet.

I. Általános előírások

A rendelet hatálya

1. § (1)¹ Jelen előírások területi hatálya Lendvajakabfa község belterületére, valamint a külterületi területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen az OTÉK által meghatározott építési munkát végezni és ezekre hatósági engedélyt adni, az OTÉK és az egyéb általános érvényű törvényi és hatósági előírások, valamint a helyi településrendezési eszközök (helyi építési szabályzat és a szabályozási terv) rendelkezései szerint szabad.

(3) A jelen helyi építési szabályzatot és a mellékletét képező SZ² jelű szabályozási tervlapot együtt kell alkalmazni.

Szabályozási elemek

2. § (1) A szabályozási tervben alkalmazott kötelező szabályozási elemek az alábbiak:

a) bel- és külterület határa,

b) a külterületen beépített és beépítésre szánt, illetőleg beépítésre nem szánt területek határa,

c) meglévő és tervezett szabályozási vonal,

d) területfelhasználási egység határa,

e) építési övezet, övezet határa és előírásai,

(2) Az OTÉK által meghatározott és a tervben alkalmazott kötelező szabályozási elemek módosítása kizárólag a szabályozási terv és az önkormányzati rendelet módosításával lehetséges, a (3) bekezdésben szereplő eset kivételével³.

(3) A területfelhasználási egységek, övezetek határai az aktuális tulajdonviszonyok figyelembe vételével változtathatók a rendelet hatályba lépését követő egy alkalommal, amennyiben a telekhatár rendezés és telekegyesítés során létrejövő telkek az egyéb hatályos jogszabályoknak, és jelen rendelkezésekben foglaltaknak megfelelnek. Az érintett telkek közül a nagyobb telekterülettel rendelkező egy övezetbe eső telek, vagy telkek övezeti besorolását kell érvényesíteni a telekegyesítés után.

(4) A terven jelölt minden egyéb szabályozási elem irányadónak tekintendő, amelyektől eltérést az elsőfokú építésügyi hatóság, a jogszabályi kereteken belül, a szabályozási terv, illetve a helyi építési szabályzat módosítása nélkül az önkormányzat véleménye alapján engedélyezhet.

Fogalom meghatározás

3. § A jelen rendelet előírásainál az OTÉK 1. sz. mellékletében meghatározott fogalmakon kívül az alábbi fogalmak alkalmazandók:

a) Szintterületi mutató: az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosa.

b) Építési hely: amelyet a mindenkori telekhatárhoz képest kell értelmezni, kivéve ha telek területét tervezett szabályozási vonal érinti, ebben az esetben a szabályozási vonalat telekhatárként kell értelmezni az építési hely meghatározásánál.

c) Zöldfelülettel fedett terület: a szilárd burkolatú felületek nélküli, lágyszárú növényzettel, cserjékkel, fákkal betelepített beépítetlen terület sík vetülete, ahol a nem szilárd burkolattal (pl. kavicsburkolat, homok stb.) ellátott felület nem haladhatja meg a számított zöldfelület 1/5-ét. A kötelező zöldfelület számításnál a zöldfelület mértékébe a gyepes sportpálya egyszintű növényzetként 100 % mértékig vehető figyelembe.

d) A főépület: a telek rendeltetése szempontjából meghatározó, utcaképet formáló épület, míg a melléképület: a főépület rendeltetésszerű használatát kiegészítő funkciójú épület, építmény.

Telekalakítás általános szabályai⁴

4. § (1) A telekosztás akkor engedélyezhető, ha az érintett telkek területe, és beépítési mutatói (beépítettség mértéke, zöldfelületi fedettség) a telekosztás után is megfelelnek az övezeti előírásoknak és a kialakuló telek útkapcsolata biztosított.

(2) A meglévő telkek méretei a már kialakult tömbökben eltérhetnek az egyes építési övezetekben előírt telek méreteitől, de új telket alakítani, telket megosztani csak az építési övezetben előírt minimális telekméret figyelembevételével lehet.

(3) Az építési telkek megközelítésére szolgáló magánutat kialakítani akkor lehet, ha a magánút – az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között –a közterületekre vonatkozó rendelkezések szerint kerül kialakításra, önálló helyrajzi számmal és földhivatali besorolásban „út” megjelöléssel, legalább 3 m szélességben.

Épületek, létesítmények elhelyezésére vonatkozó általános előírások

5. § (1)⁵ A területen az egyes övezetekben meghatározott rendeltetésű építmények illetve az ennek megfelelő funkciók helyezhetők el.

(2) Az építési hely beépítésre szánt területeken a beépítési mód figyelembevételével a következő.

a) Az építési övezet igazodási előírásai alapján az előkertet 2-2 szomszédos telken álló főépület figyelembe vételével, a kialakult állapotnak megfelelően kell megállapítani és a helyszínrajzon igazolni, amennyiben ez egyértelműen nem állapítható meg, 5.0 m-t kell meghatározni.

b) Az oldalkert szélessége:

- szabadon álló beépítési módnál: az építési övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság fele, de legalább 3,0 méter ,

- oldalhatáron álló beépítési módnál: kialakult esetben az épületet az utcaszakaszra jellemző telekhatáron, vagy attól max. 2,5 m-re lehet elhelyezni. A szomszédos épületek közötti távolságnak legalább 4,5 méternek kell lennie, kialakult helyzetben, oldalkert felöli tűzfalképzés esetén, 3,0 m-nél kisebb nem lehet.

c) a hátsókert mélysége:

- a 40 m telekmélységet meg nem haladó telek esetén legalább 6,0 m ,

- a 40 m-t meghaladó telekmélység esetén legalább 10,0 m ,

- 65 m-nél mélyebb telek esetén legalább 25 m legyen.

(3) A természetes terepfelszín homlokzatsíkban történő 1,00 m-t meghaladó feltöltését az építménymagasságba be kell számítani.

(4) ⁶

(5) A telepengedély alapján gyakorolható tevékenységek⁷ lehetőség szerint gazdasági területen folytatandók, a település lakó- és vegyes területein e tevékenységek közül legfeljebb a környezetet nem zavaró szolgáltató és kisipari tevékenységek engedélyezhetők.

Tilalmak és korlátozások

6. § (1) Közlekedési és közmű nyomvonalak és létesítmények védőtávolsága, védőterülete:

a)⁸ országos közutak külterületi szakasza mentén az út tengelyétől mért 50- 50 m ,

b) A külterületi feltáró utak számára a jelenlegi területüket, valamint az úttengelytől számított 10-10 m-t szabadon kell hagyni.

c) 1-35 kV-os elektromos légvezetéké külterületen 5 m , belterületen 2,5 m ,

d) kisfelszültségű föld feletti légvezeték esetén 1 m ,

e) 35 kV-nál nem nagyobb feszültségű földben elhelyezett vezetéknél 1 m ⁹,

Közterület alakításra vonatkozó általános szabályok

7. § (1) A település közterületein elsődlegesen elhelyezhető:

a)¹⁰

b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhelyek és tartozékaik),

c) köztisztasággal kapcsolatos építmények,

d) szobor, díszkút, szakrális emlék,

e) távbeszélőfülke.

(2) A közterületeket csak a használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani.

A szabályozási terv területfelhasználási egységei és övezetei

8. § (1) A község beépítésre szánt területe az építés általános jellege, valamint sajátos építési használata szerint a következő építési övezetekből áll:

a) Lakóterületek:

falusias lakóterület Lf

b) Vegyes területek:

településközpont vegyes terület Vt

c) Gazdasági területek:

kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület Gksz

mezőgazdasági üzemi Gmü

d) Különleges területek:

temető területe K-t

(2) A belterület beépítésre nem szánt területe az építés általános jellege, valamint sajátos építési használata szerint a következő övezetekből áll:

a) Közlekedési és közműterületek:

közút területe KÖu

b) Mezőgazdasági kertes belterületi övezet Mk

c) Vízgazdálkodási területek V

II. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK, Építési övezetek ELŐÍRÁSAI

Falusias lakóterület

9. § (1) A falusias lakóterületen elhelyezhető¹¹:

a) Általában telkenként legfeljebb 2 lakásos (két önálló rendeltetési egységet magába foglaló) 1 db lakóépület, az övezetben meghatározott minimális telekterület többszörösét meghaladó telken annyi lakóépület helyezhető el, amennyi a telek felosztásával elhelyezhető lenne.

b) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi-, szociális épület,

c) a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, szálláshely-szolgáltató, vendéglátó épület, kézműipari építmény,

d) a lakófunkciót nem zavaró hatású mezőgazdasági építmény, (pl.: terménytároló, szárító, pajta, állattartó épület, pince), ill. egyéb gazdasági-, kisüzemi-, kisipari épület, kézműipari építmény,

(2) A lakótelkek mérete a kialakult telekszerkezet függvénye. Az egyéb jogszabályoknak megfelelő¹² kialakult telkek beépíthetők, kivéve a 12 m szélességet el nem érő kialakult, de be nem épített telkeket.

(3) Telekhatár rendezés révén kialakuló telkek legkisebb szélessége nem lehet kevesebb 12,0 m-nél, a telekosztás után kialakult telkek legkisebb szélessége az építési vonalon min. 18,0 m .

(4) A lakótelek beépítési százalék számításánál a lakótelek összterülete 1500 m²-ig teljes területtel, az e feletti, 1500m²- 3500m²közötti terület fél területtel, a 3500m² feletti terület nem vehető figyelembe.

(5) A 25 méternél szélesebb telkek szabadon állóan is, az ennél keskenyebbek csak oldalhatáron állóan építhetők be.

(6) Az épületek a beépítési módnak megfelelő építési helyen helyezhetők el:

- Meglévő épületeket bővíteni csak az új épületekre meghatározott szabályok betartásával szabad.

- Meglévő épület elbontása esetén új épület lehetőleg az eredeti helyére épüljön, az építési helyen belül.

- Építési helyen belül a lakófunkciójú és/vagy lakossági forgalmat bonyolító épületnek (főépületnek), mindig az utca felöl kell elhelyezkednie az utcaképet formáló módon.

(7) Az övezeti előírásnál magasabb, meglévő építmények kialakult állapotnak tekintendők. A meglévő épület bővítése esetén az építmény magassága nem nőhet, illetve a toldalék jellegű bővítmény építmény magassága az övezeti előírás szerinti értékét nem haladhatja meg.

(8) ¹³

(9) A lakóterületen az övezeti előírástól nagyobb építménymagasságú mezőgazdasági épület is elhelyezhető legfeljebb 6,5 m építménymagassággal, amennyiben az a szomszédos telket hátrányosan nem korlátozza és nem homlokvonalon, utcaképet formáló épületként valósul meg. Telken belül az épületek közötti telepítési távolság értéke a tényleges építménymagassággal megegyező.

(10) ¹⁴

(11) Az lakóterületi építési övezetre vonatkozó határértékeket a következő táblázat tartalmazza:

építési övezet	telekalakításra vonatkozó előírások			építmények elhelyezésére vonatkozó előírások				építményekre vonatkozó előírások
Lf	legkisebb telek-			kötelező		legkisebb	legnagyobb
Lf	terület m²	szélesség m	mélység m	építési mód	előkert m	zöldfelület %	beépítettség %	ép.mag. m	szintter. mut.
Lf	800	16	50	O, Sz	i	55	25	4,5	0,3

i= illleszkedés

Településközpont vegyes terület

10. § (1) A településközpont vegyes terület több önálló funkcionális egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű intézmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. Az egyes funkciók önálló épületben vagy lakóépületben, lakófunkcióval vegyesen is elhelyezhetőek az övezeti előírásoknak megfelelően.

(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető funkciók:

a) igazgatási-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi, szociális épületek,

b) közösségi, szórakoztató, kulturális épület¹⁵,

c) kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely-szolgáltató épületek,

d) lakóépületek,

e) játszókertek, közkertek, sportépítmények,

f) önálló új üzemi gazdasági funkció kizárólag abban az esetben létesíthető, ha a vegyes területre vonatkozó környezeti feltételek teljesítése biztosított.

(3) Az épületek telken belüli elhelyezésére és építészeti kialakítására a lakóövezetre meghatározott elvek a mérvadók.

(4) A telkek zöldfelülettel borított részének legalább ¼-ét háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen), növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb felét boríthatja. Növénytelepítés során a tájra jellemző honos fa- és cserjefajok alkalmazandók.

(5) Az építési övezetekre vonatkozó határértékek:

építési övezet	telekalakításra vonatkozó előírások*			építmények elhelyezésére vonatkozó előírások				építményekre vonatkozó előírások
Vt	legkisebb telek-			kötelező		legkisebb	legnagyobb
Vt	terület m²	szélesség m	mélység m	építési mód	előkert m	zöldfelület %	beépítettség %	ép.mag. m	szintter. mut.
Vt	1200	16	40	O,SZ	5	35	40	5,0	0,8

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

11. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezetben elsősorban:

a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,

b) a gazdasági funkciójú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló legfeljebb 1 lakás,

c) kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató funkciók létesítményei,

d) igazgatási, egyéb irodaépület,

e) sportépítmény

helyezhetők el.

(2) Az építési övezetre vonatkozó határértékek:

építési övezet	telekalakításra vonatkozó előírások			építmények elhelyezésére vonatkozó előírások				építményekre vonatkozó előírások
Gksz	legkisebb telek-			kötelező	legkisebb		legnagyobb
	terület m²	szélesség m	mélység m	építési mód	előkert m	zöldfelület %	beépítettség %		ép.mag. m	szintter. mut.
Gksz	3000	40	50	SZ	10	30	35*		6,0	0,5

*A telek beépítési százalék számításánál a telek összterülete 10.000 m²-ig teljes területtel, az e feletti terület fél területtel vehető figyelembe.

(3) Az övezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

a) Az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a telkek zöldfelülettel fedett részének legfeljebb 1/4-ét boríthatja.

b) A gazdasági övezetben az egyes telkeken a kötelező zöldfelület egy részét a telekhatárok mentén legalább 3 m szélességben egybefüggően kell kialakítani. A telekhatár mentén többszintű növényzetből (fasor alatta cserjesávval) álló zöldfelületi sáv telepítendő. A telekhatár menti növényzet kialakításakor honos növényfajok, ill. ezek nemesített fajtái alkalmazandók

c) Talaj- és vízvédelmi szempontból a kialakításra kerülő tehergépkocsi várakozó helyek, rakodók, tárolók gyephézagos burkolattal nem alakíthatók ki.

d) ¹⁶

Mezőgazdasági üzemi terület

12. § (1) A mezőgazdasági üzemi terület az üzemi méretű árutermelő mezőgazdasági tevékenység, állattenyésztés és állattenyésztéssel és növénytermesztéssel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás céljára szolgáló terület.

(2) Az övezetben elhelyezhető:

a) a mezőgazdasági termeléshez szükséges gazdasági tevékenységi célú épület,

b) igazgatási, egyéb irodaépület,

c) a gazdasági tevékenységhez, továbbá az ott tartózkodók alapfokú ellátásához szükséges építmények,

d) állattartó épületek,

e) terménytárolók,

f) szerszám- és géptárolók,

g) vegyszertároló,

h) terményfeldolgozó,

i) mezőgazdasági gépjavító,

j) biztonsági okokból szükséges őrházak, szolgálati lakás

k) termékvezetékek és műtárgyaik,

l) komposztáló telepek építményei,

m) a mezőgazdasági tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok átmeneti tárolására szolgáló építmények.

(3)¹⁷

(4) A mezőgazdasági üzemi terület övezetének részletes előírásai:

építési övezet	telekalakításra vonatkozó előírások			építmények elhelyezésére vonatkozó előírások				építményekre vonatkozó előírások
G-mü	legkisebb telek-			kötelező	legkisebb		legnagyobb
G-mü	terület m²	szélesség m	mélység m	építési mód	előkert m	zöldfelület %	beépítettség %	ép.mag. m	szintter. mut.
G-mü	1ha	100	-	SZ	10	40	15	7,5*	0,3

*technológiai építmény (pl.: terményszárító, silótorony, víztorony) magassági korlátozás nélkül helyezhető el

(5) A gazdasági terület gépjárművek közlekedésére szolgáló területét portalanított szilárd burkolattal kell ellátni.

(6) Az övezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

b) Az övezetben az egyes telkeken a kötelező zöldfelület egy részét a telekhatárok mentén legalább 10 m szélességben egybefüggően kell kialakítani. A telekhatár mentén többszintű növényzetből (fasor alatta cserjesávval) álló zöldfelületi sáv telepítendő, illetve tartandó fenn. A telekhatár menti növényzet kialakításakor honos növényfajok, ill. ezek nemesített fajtái alkalmazandók.

(7) Az övezetben létesítmények jelen rendelet környezetvédelmi előírásai és az alábbi környezeti feltételek együttes biztosítása esetén engedélyezhetők, ill. üzemeltethetők:

a) környezetet zavaró hatása miatt a mezőgazdasági üzemi területeken nagy létszámú állattartás¹⁸ nem folytatható.

b) a trágya tárolása földbe, vagy föld fölé épített – más hulladéktól elkülönítetten – (zárt rendszerű) szivárgásmentes trágyakezelési módszerrel történhet.

c) diffúz légszennyezést, kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek kizárólag abban az esetben folytathatók, ha megfelelő technológiával a légszennyező anyagok külső légtérbe való kijutása, ill. terjedése megakadályozható.

Különleges temető terület

13. § (1) A temető a temetkezés céljait szolgáló terület, ahol elhelyezhetők:

a) egyházi és világi kegyeleti épületek (pl.: ravatalozó, kápolna),

b) sírépítmények, urnatárolók,

c) a temetkezés céljait szolgáló egyéb építmények,

d) a terület fenntartásához szükséges épületek, építmények (pl. szerszámtároló, hulladékgyűjtő).

(2) A temető övezet részletes előírásai:

építési övezet	telekalakításra vonatkozó előírások			építmények elhelyezésére vonatkozó előírások				építményekre vonatkozó előírások
Kt	legkisebb telek-			kötelező	legkisebb		legnagyobb
Kt	terület m²	szélesség m	mélység m	építési mód	előkert m	zöldfelület %	beépítettség %	ép.mag. m	szintter. mut.
Kt	2000	50	-	SZ	-	50	10	5,5	0,1

(3) A temető területén a meglévő növényzet védelmét biztosítani kell. Fa kizárólag abban az esetben vágható ki, ha azt balesetveszély elhárítása, a fa rossz egészségi állapota vagy közegészségügyi szempontok teszik szükségessé. A növényzet folyamatos karbantartásáról gondoskodni kell.

III. Beépítésre nem szánt területek, övezetek előírásai

Mezőgazdasági terület, belterületi kert övezet

14. § (1) A szabályozási tervlapon mezőgazdasági területként lehatárolt területek sajátos használatuk szerint: kertes mezőgazdasági területek

(2) A tájkarakter erősítése érdekében az övezet területe gyógynövény-, növénytermesztéssel, szőlő- vagy gyümölcstermesztéssel hasznosítandó.

(3) Az övezetben épület, építmény nem létesíthető.

Vízgazdálkodási terület

15. § (1) Vízgazdálkodási terület övezetbe a vízfolyások, közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja tartoznak.

(2) A parti sáv a fenntartás számára biztosítandó területsáv, melynek szélessége a partvonalától számított 3- 3 m .

(3) A parti sáv hasznosítása kizárólag a vonatkozó természetvédelmi¹⁹ és vízügyi jogszabályokban²⁰ foglaltak szerint történhet.

(4)²¹

IV. Közlekedési- és, közműlétesítményekre vonatkozó előírások

Közlekedési és közmű területek

16. § (1) A közlekedési területek a meglévő közúti telkek, ill. a hozzá csatlakozó közlekedésüzemi létesítményi területek.

(2)²² A közúti közlekedési területeken a közlekedési műszaki létesítmények elhelyezésén túl csak a tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények (pl.: várakozó helyiség) és legfeljebb A/2 méretű reklámépítmények helyezhetők el a forgalom biztonságának figyelembevételével.

(3) A közúthálózat elemei számára az alábbi szabályozási szélességű területeket kell biztosítani:

a) Országos mellékút: A kialakult, földhivatali nyilvántartásban szereplő szabályozási szélességek megtartandók, 8- 12 m között változó szélessége.

b) Külterületi feltáró út: 6 m ,

c)²³

(4) A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák zöldfelületként kell kialakítani, a forgalomtechnika és a forgalombiztonság figyelembevételével.

Közművek létesítményei

17. § (1) A meglévő közművek, hírközlési létesítmények egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, szabványos keresztezés kiépítésekor annak – szükség esetén – egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell. A kiváltandó feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földben.

(2) Vállalkozási, gazdasági területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is!) a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel – a megengedett szennyezettség mértékéig – elő kell tisztítani.

(3) A vízhálózaton föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni, a 100 méteres megközelítési távolságok figyelembevételével.

(4) Az elválasztott rendszerű csapadékvíz-elvezető hálózatot a településrészen kialakult állapotnak megfelelően nyílt árokként kell kialakítani.

(5) A kisfeszültségű villamos és a hírközlési vezetékeket és kábel TV hálózatokat meglevő, felújításra kerülő hálózatokon földfeletti vezetés esetén a közös oszlopsoron kell vezetni.

V. KÖRNYEZETVÉDELEM

Általános előírások

18. § (1) A környezetre jelentős mértékben hatást gyakorló tevékenység²⁴ megkezdése előtt környezeti hatásvizsgálatot kell végezni. A környezeti hatásvizsgálat készítésére kötelezett tevékenység kizárólag a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságtól kapott környezetvédelmi engedély birtokában folytatható.

(2)²⁵

Levegőtisztaság-védelem

19. § (1) Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő tevékenység²⁶ nem folytatható.

Talaj- és földvédelem

20. § (1) Feltöltések kialakítása, tereprendezés során kizárólag talajvédelmi szempontból minősített, vagy szabványosított termék és anyag használható. Környezetet károsító anyag, ill. veszélyes hulladék alkalmazásának gyanúja esetén az I. fokú építési hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti az alkalmazni kívánt anyagok vizsgálatát.

(2) A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen.

Felszíni és felszín alatti vizek védelme

21. § (1) A település közigazgatási területe a felszín alatti vizek minősége szerinti érzékeny besorolású terület²⁷. A felszín alatti vizek és a földtani közeg védelme érdekében a vonatkozó jogszabályok²⁸ előírásait be kell tartani.

(2)²⁹

(3) Ásott kutakba, csapadékvíz-csatornákba, csapadékvíz-elvezető árkokba szennyvizet, vagy az állattartás hulladékait tartalmazó csurgalék vizet még előtisztítás után, vagy tisztítottan sem szabad bevezetni.

(4) A gazdasági övezetekben tehergépkocsi várakozó helyeket, rakodótereket, munkagépek tárolására, javítására szolgáló felületeket kizárólag szilárd burkolattal ellátott vízzáró felületen lehet létesíteni, melyeket kiemelt szegéllyel kell ellátni, hogy a felületükön a csapadékvíz összegyűjthető legyen. Az így összegyűjtött csapadékvizek kizárólag hordalékfogó és olajfogó műtárgyon keresztül vezethetők a csapadékcsatornába. A területen kialakításra kerülő gépkocsi várakozóhelyek, tárolók gyephézagos burkolattal nem alakíthatók ki.

(5) A felszíni vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos.

(6) A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a vízparti sávban a természetközeli ligetes fás társulások, természetközeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell.

Hulladékkezelés

22. § (1) A keletkező kommunális szilárd hulladékok rendezett gyűjtését és a szükséges időközönkénti elszállítását biztosítani kell. A keletkező hulladékok kizárólag kijelölt hulladéklerakó helyre szállíthatók.

(2) A településen kívül keletkezett veszélyes hulladékok a közigazgatási területen nem tárolhatók és nem dolgozhatók fel.

(3) Az állattenyésztésből és feldolgozásból származó hulladékok ártalmatlanításakor a vonatkozó jogszabályok³⁰ előírásait be kell tartani.

VI. ÉRTÉKVÉDELEM

Régészeti lelőhelyek védelme³¹

23. § (1)³²

(2)³³ A régészeti érdekű területeken tervezett munkálatok esetében az örökségvédelmi hatóságot véleményező szervként be kell vonni még a tervezés fázisában.

(3)³⁴ Minden olyan esetben, amikor lelet vagy jelenség kerül elő, a területileg illetékes múzeumot és az örökségvédelmi hatóságot értesíteni kell.

(4)³⁵ A nagy felületeket érintő beruházások előtt az örökségvédelmi hatóságot értesíteni kell, amely hatásvizsgálat készítését írhatja elő.

24. §³⁶

25. §³⁷

26. §³⁸

VII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

Záró rendelkezések

27. § (1) E rendelet 2007. január 1-jén lép hatályba.

(2) A rendelet előírásait a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.

Melléklet

Módosította 10/2016.(X.26.) Lendvajakabfa ör. Hatályos 2016.X.27-től

A TÉR-t-REND Kft. által 2005-2006-ban készített szabályozási tervlapja

Amennyiben a módosítás terület felhasználást, illetve belterületi határt érint, az Étv. figyelembevételével a szerkezeti tervet is módosítani kell.

⁴

lásd: 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet a telekalakításról, valamint Étv. 23, 24 §.

⁵

Módosította 10/2016.(X.26.) Lendvajakabfa ör. Hatályos 2016.X.27-től

⁶

Hatályon kívül helyezte 10/2016.(X.26.) Lendvajakabfa ör. Hatálytalan 2016.X.27-től

⁷

e tevékenységek körét a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet tartalmazza

⁸

Módosította 10/2016.(X.26.) Lendvajakabfa ör. Hatályos 2016.X.27-től

⁹

a 11/1984 (VIII. 22.) IpM rendelet

¹⁰

Hatályon kívül helyezte 9/2018.(XI.5.) Lendvajakabfa ör. Hatálytalan 2018.XII.1-től

¹¹

OTÉK szigorítás: üzemanyagtöltő nem helyezhető el.

¹²

lásd: 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet a telekalakításról, Étv

¹³

Hatályon kívül helyezte 9/2018.(XI.5.) Lendvajakabfa ör. Hatálytalan 2018.XII.1-től

¹⁴

Hatályon kívül helyezte 9/2018.(XI.5.) Lendvajakabfa ör. Hatálytalan 2018.XII.1-től

¹⁵

OTÉK 16.§ (2) 4. pontjában meghatározott

¹⁶

Hatályon kívül helyezte 10/2016.(X.26.) Lendvajakabfa ör. Hatálytalan 2016.X.27-től

¹⁷

Hatályon kívül helyezte 9/2018.(XI.5.) Lendvajakabfa ör. Hatálytalan 2018.XII.1-től

¹⁸

a nagy létszámú állattartásnak minősülő állatlétszámot a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 2. számú melléklet 7.2 pontja tartalmazza

¹⁹

1996. évi LIII. tv.

²⁰

21/2006. (I.31.) Korm. rendelet

²¹

Hatályon kívül helyezte 10/2016.(X.26.) Lendvajakabfa ör. Hatálytalan 2016.X.27-től

²²

Módosította 10/2016.(X.26.) Lendvajakabfa ör. Hatályos 2016.X.27-től

²³

Hatályon kívül helyezte 10/2016.(X.26.) Lendvajakabfa ör. Hatálytalan 2016.X.27-től

²⁴

e tevékenységek körét a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet tartalmazza

²⁵

Hatályon kívül helyezte 10/2016.(X.26.) Lendvajakabfa ör. Hatálytalan 2016.X.27-től

²⁶

21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete szerinti tevékenységek

²⁷

27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet melléklete szerint

²⁸

219/2004. (VII.21.) Korm.rendelet és 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet

²⁹

Hatályon kívül helyezte 10/2016.(X.26.) Lendvajakabfa ör. Hatálytalan 2016.X.27-től

³⁰

41/1997. (V.28.) FM rendelet és 71/2003. (VI.27.) FVM rendelet

³¹

Régészeti érintettség esetén a 2001. évi LXIV. törvény és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek alapján kell eljárni. A régészeti örökséget érintő egyéb kérdésekben a rendezési tervhez készített hatástanulmányban foglaltak az irányadók.

³²

Hatályon kívül helyezte 10/2016.(X.26.) Lendvajakabfa ör. Hatálytalan 2016.X.27-től

³³

Módosította 10/2016.(X.26.) Lendvajakabfa ör. Hatályos 2016.X.27-től

³⁴

Módosította 10/2016.(X.26.) Lendvajakabfa ör. Hatályos 2016.X.27-től

³⁵

Módosította 10/2016.(X.26.) Lendvajakabfa ör. Hatályos 2016.X.27-től

³⁶

A megelőző alcímmel együtt hatályon kívül helyezte 9/2018.(XI.5.) Lendvajakabfa ör. Hatálytalan 2018.XII.1-től

³⁷

A megelőző alcímmel együtt hatályon kívül helyezte 9/2018.(XI.5.) Lendvajakabfa ör. Hatálytalan 2018.XII.1-től

³⁸

A megelőző alcímmel együtt hatályon kívül helyezte 9/2018.(XI.5.) Lendvajakabfa ör. Hatálytalan 2018.XII.1-től