1. § (1)¹ Jelen előírások területi hatálya Resznek község belterületére, valamint a külterület területeire terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen az OTÉK által meghatározott építési munkát végezni és ezekre hatósági engedélyt adni az OTÉK és az egyéb általános érvényű törvényi és hatósági előírások, valamint a helyi településrendezési eszközök (helyi építési szabályzat és a szabályozási terv) rendelkezései szerint szabad.

(3) A jelen helyi építési szabályzatot és a mellékletét képező SZ² jelű szabályozási tervlapot együtt kell alkalmazni.

2. § (1) A szabályozási tervben alkalmazott kötelező szabályozási elemek az alábbiak:

(2) Az OTÉK által meghatározott és a tervben alkalmazott kötelező szabályozási elemek módosítása kizárólag a szabályozási terv és az önkormányzati rendelet módosításával lehetséges, a (3) bekezdésben szereplő eset kivételével³.

(3) A területfelhasználási egységek, övezetek határai az aktuális tulajdonviszonyok figyelembe vételével változtathatók, amennyiben a telekhatár rendezés és telekegyesítés során létrejövő telkek az egyéb hatályos jogszabályoknak, és jelen rendelkezésekben foglaltaknak megfelelnek. Az érintett telkek közül a nagyobb telekterülettel rendelkező egy övezetbe eső telek vagy telkek övezeti besorolását kell érvényesíteni a telekegyesítés után, a rendelet hatályba lépését követő egy alkalommal.

(4) A terven jelölt minden egyéb szabályozási elem irányadónak tekintendő, amelyektől eltérést az elsőfokú építésügyi hatóság, a jogszabályi kereteken belül, a szabályozási terv, illetve a helyi építési szabályzat módosítása nélkül az önkormányzat véleménye alapján engedélyezhet.

3. § A helyi építési szabályzatban és a szabályozási terven alkalmazott sajátos jogintézmény a következők:

4. § A jelen rendelet előírásainál az OTÉK 1. sz. mellékletében meghatározott fogalmakon kívül az alábbi fogalmak alkalmazandók:

5. § (1) A szabályozási tervben javasolt telekalakítások, telekosztások (így az ezekhez tartozó megszüntető jelek) irányadó jellegűek, a kedvezőbb telekszerkezet, telekméret kialakításának eszközei.

(2) A szabályozási terven nem szereplő telekosztás akkor engedélyezhető, ha az érintett telkek területe, és beépítési mutatói (beépítettség mértéke, zöldfelületi fedettség) a telekosztás után is megfelelnek az övezeti előírásoknak.

(3) A meglévő telkek méretei a már kialakult tömbökben eltérhetnek az egyes építési övezetekben előírt telek méreteitől, de új telket alakítani, telket megosztani csak a szabályozási terven ábrázoltak szerint, ahol a szabályozási terv telekalakítást nem jelöl az építési övezetben előírt minimális telekméret figyelembevételével lehet.

(4) Az építési telkek megközelítésére szolgáló magánutat kialakítani akkor lehet, ha a magánút – az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között –a közterületekre vonatkozó rendelkezések szerint kerül kialakításra, önálló helyrajzi számmal és földhivatali besorolásban „út” megjelöléssel és legalább 5m szélességgel .

6. § (1)⁸ A területen az egyes övezetekben meghatározott rendeltetésű építmények illetve az ennek megfelelő funkciók helyezhetők el.

(2) A beépítésre szánt területeken teljes közműellátást kell biztosítani.

(3) Az építési hely beépítésre szánt területeken a beépítési mód figyelembevételével a következő.

7. § (1) Közlekedési és közmű nyomvonalak és létesítmények védőtávolsága, védőterülete:

8. § (1) A település közterületein elsődlegesen elhelyezhető:

(2)¹⁵

(3) A közterületeket csak a használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani.

9. § (1) A község beépítésre szánt területe az építés általános jellege, valamint sajátos építési használata szerint a következő építési övezetekből áll:

10. § (1) A falusias lakóterületen elhelyezhető¹⁶:

(2) Minden építési telek és közforgalomnak megnyitott út között általában csak egy járműközlekedésre alkalmas kapcsolat létesíthető, legfeljebb 4,5 m szélességben. Amennyiben a telken működő funkció szükségessé teszi szélesebb behajtó létesíthető.

(3) A lakótelkek mérete a kialakult telekszerkezet függvénye. Az egyéb jogszabályoknak megfelelő¹⁷ kialakult telkek beépíthetők, kivéve a 12 m szélességet el nem érő kialakult, de be nem épített telkeket.

(4) Telekhatár rendezés révén kialakuló telkek legkisebb szélessége nem lehet kevesebb 12,0 m-nél, a telekosztás után kialakult telkek legkisebb szélessége az építési vonalon min. 16,0 m .

(5) A lakótelek beépítési százalék számításánál a lakótelek összterülete 1500 m²-ig teljes területtel, az e feletti, 1500m²- 3500m² közötti terület fél területtel, a 3500m² feletti terület nem vehető figyelembe.

(6) A 20 méternél szélesebb telkek szabadon állóan is, az ennél keskenyebbek csak oldalhatáron állóan építhetők be. Szabadon állóan elhelyezett épületek esetén is legalább 6 méteres az utcára jellemző oldalkerti elhelyezkedést meg kell tartani.

(7) Az épületek a beépítési módnak megfelelő építési helyen helyezhetők el:

11. § (1) A településközpont vegyes terület több önálló funkcionális egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű intézmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. Az egyes funkciók önálló épületben vagy lakóépületben, lakófunkcióval vegyesen is elhelyezhetőek az övezeti előírásoknak megfelelően.

(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető funkciók:

(3) Az épületek a beépítési módnak megfelelő építési helyen helyezhetők el:

(4)²¹

(5) A zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

(6) Az építési övezetekre vonatkozó határértékek:

12. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezetben elsősorban:

(2) Az építési övezetre vonatkozó határértékek:

13. § (1) A mezőgazdasági üzemi övezet az üzemi méretű árutermelő mezőgazdasági tevékenység, állattenyésztés és állattenyésztéssel és növénytermesztéssel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás céljára szolgáló terület.

(2) Az övezetben elhelyezhető:

(3)²⁴

(4) A mezőgazdasági üzemi terület övezetének részletes előírásai:

14. § (1) A temető a temetkezés céljait szolgáló terület, ahol elhelyezhetők:

(2) A temető övezet részletes előírásai:

15. § (1) A szabályozási tervlapon sportterületként (Ksp) lehatárolt terület a pihenés, testedzés céljára szolgáló terület, ahol elhelyezhetők:

(2) A sportterület részletes előírásai:

16. § (1) A zöldterület részletes előírásai az alábbiak:

17. § (1) A belterületen található erdőterületek funkciójuk, ill. az elhelyezhető épületek szempontjából egészségügyi, szociális, turisztikai erdők.

(2) Az egészségügyi-szociális, turisztikai erdőterületen (Ee) a szabadidő eltöltését szolgáló létesítmények - pihenőhely, erdei tornapálya, játszótér, ismeretterjesztés építményei helyezhetők el, épületek az övezetben nem alakíthatók ki.

(3)²⁷

(4)²⁸

18. § (1) A szabályozási tervlapon belterületi mezőgazdasági területként lehatárolt területek sajátos használatuk szerint kertes mezőgazdasági területek, melyek az ún. házikert övezetbe tartoznak.

(2) A tájkarakter erősítése érdekében az övezet területe gyógynövény-, növénytermesztéssel, szőlő- vagy gyümölcstermesztéssel hasznosítandó.

(3) Az övezetben épület, építmény nem létesíthető. Az övezetben növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor elhelyezhető.

(4) Lakókocsi, lakókonténer, egyéb mobil jellegű építmény a mezőgazdasági területeken még átmenetileg sem helyezhető el.

(5)²⁹

19. § (1) Vízgazdálkodási terület övezetbe a vízfolyások, közcélú nyílt csatornák, árkok medre és parti sávja tartoznak.

(2) A parti sáv a vízfolyások és felszíni vízelvezető csatornák mentén, a fenntartás számára biztosítandó területsáv, melynek szélessége:

(3) A parti sáv hasznosítása kizárólag a vízügyi jogszabályokban³⁰ foglaltak szerint történhet.

(4)³¹

20. § (1) A közlekedési területek a meglévő és tervezett (szabályozott) közúti és vasúti telkek, ill. a hozzá csatlakozó közlekedésüzemi létesítményi területek.

(2)³² A közúti közlekedési területeken a közlekedési műszaki létesítmények elhelyezésén túl csak a tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények (pl.: várakozó helyiség, forgalomirányító helyiség) és legfeljebb A/2 méretű reklámépítmények helyezhetők el a forgalom biztonságának figyelembevételével.

(3) A közúthálózat elemei számára az alábbi szabályozási szélességű területeket kell biztosítani:

(4) A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák zöldfelületként kell kialakítani, a forgalomtechnika és a forgalombiztonság figyelembevételével.

21. § (1) A meglévő közművek, hírközlési létesítmények egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, szabványos keresztezés kiépítésekor annak – szükség esetén – egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell. A kiváltandó feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földben.

(2) Vállalkozási, gazdasági területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is!) a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel – a megengedett szennyezettség mértékéig – elő kell tisztítani.

(3) A 20 db, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlenül a zöldfelületre. Ezeknél nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vízjogi létesítési engedéllyel vezethető a csatornahálózatba, illetve a nyílt árkokba.

(4) Az egyes telkek gázellátása középnyomású hálózatról létesült bekötéssel történik, ezért helyi egyedi nyomáscsökkentő elhelyezése szükséges, amelyet telkeken belül, a zöldsávba, az előkertben növényzettel takartan kell elhelyezni.

(5) A vízhálózaton föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni, a 100 méteres megközelítési távolságok figyelembevételével.

(6) Az elválasztott rendszerű csapadékvíz-elvezető hálózatot a településrészen kialakult állapotnak megfelelően nyílt vagy fedett árokként kell kialakítani.

(7) A kisfeszültségű villamos és a hírközlési vezetékeket és kábel TV hálózatokat meglevő, felújításra kerülő hálózatokon és az új beépítésre szánt területeken földfeletti vezetés esetén a közös oszlopsoron kell vezetni.

22. § (1) Valamennyi terület-felhasználás, létesítés, beavatkozás során érvényre kell juttatni a környezetvédelmi előírásokat. A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, amelyek a környező területek jelenlegi és tervezett használati módját jelentős mértékben zavarják, vagy lehetetlenné teszik.

(2) A kedvezőtlen településképi látványt nyújtó tevékenységeket a telkeken belül oly módon kell elhelyezni, vagy takarásukról gondoskodni (pl. többszintű növényzettel vagy kerítéssel), hogy azok közterületről ne okozzanak rendezetlen, kedvezőtlen látványt.

(3)³⁴

23. § (1) Levegőterhelést okozó légszennyező forrásokra az elérhető legjobb technika alapján jogszabályban, ill. a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság egyedi eljárásának keretében kerülnek megállapításra a kibocsátási határértékek³⁵.

(2) Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő tevékenység³⁶ nem folytatható.

24. § (1) Feltöltések kialakítása, tereprendezés során kizárólag talajvédelmi szempontból minősített, vagy szabványosított termék és anyag használható. Környezetet károsító anyag, ill. veszélyes hulladék alkalmazásának gyanúja esetén az I. fokú építési hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti az alkalmazni kívánt anyagok vizsgálatát.

(2) A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen.

(3) Talajszennyezést okozó tevékenységek – a tevékenységtől függően - kizárólag víz- és szénhidrogénzáró aljzaton végezhetők.

25. § (1) A település belterülete a felszín alatti vizek minősége szerinti fokozottan érzékeny besorolású terület³⁷. A felszín alatti vizek és a földtani közeg védelme érdekében a vonatkozó jogszabályok³⁸ előírásait be kell tartani.

(2) Ásott kutakba, csapadékvíz-csatornákba, csapadékvíz-elvezető árkokba szennyvizet, vagy az állattartás hulladékait tartalmazó csurgalékvizet még előtisztítás után, vagy tisztítottan sem szabad bevezetni.

(3) A gazdasági övezetekben tehergépkocsi várakozó helyeket, rakodótereket, munkagépek tárolására, javítására szolgáló felületeket kizárólag szilárd burkolattal ellátott vízzáró területen lehet létesíteni, melyeket kiemelt szegéllyel kell ellátni, hogy a felületükön a csapadékvíz összegyűjthető legyen. Az így összegyűjtött csapadékvizek kizárólag hordalékfogó és olajfogó műtárgyon keresztül vezethetők a csapadékcsatornába. A területen kialakításra kerülő gépkocsi várakozóhelyek, tárolók gyephézagos burkolattal nem alakíthatók ki.

(4) A felszíni vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos. A vízfolyások környezetében nem folytathatók olyan tevékenységek, melyek veszélyeztetik a felszíni vizek, továbbá a talaj- és a talajvizek állapotát, és talaj vagy talajvízszennyezést okozhatnak. Felszíni vízi környezetbe kizárólag a vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelő minőségű csapadékvizek és szennyvizek vezethetők.³⁹

(5) A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a vízparti sávban a természetközeli nádas, ligetes fás társulások, természetközeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell.

(6) A vízfolyások, csatornák, csapadékvíz-elvezető árkok rendszeres tisztításáról, karbantartásáról gondoskodni kell.

26. § (1) Környezeti zajt, illetve rezgést előidéző új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad tervezni, létesíteni, üzembe helyezni, hogy az országos érvényű zajvédelmi rendeletben⁴⁰ a területre, illetve a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság által a létesítményre megállapított zaj- és rezgésterhelési határértékeket ne haladja meg.

(2) Új út építése, meglévő út átépítése esetén a közlekedésből származó környezeti zajszint az országos érvényű zajvédelmi rendeletben⁴¹ meghatározott határértékeket nem haladhatja meg.

27. § (1)⁴³

(2)⁴⁴ A régészeti érdekű területeken tervezett munkálatok esetében az örökségvédelmi hatóságot véleményező szervként be kell vonni még a tervezés fázisában.

(3)⁴⁵ Minden olyan esetben, amikor lelet vagy jelenség kerül elő, a területileg illetékes múzeumot és az örökségvédelmi hatóságot értesíteni kell.

(4)⁴⁶ A nagy felületeket érintő beruházások előtt az örökségvédelmi hatóságot értesíteni kell, amely hatásvizsgálat készítését írhatja elő.

30. § (1) A település zöldfelületeinek megóvása érdekében meglévő fát, ill. növényzetet kivágni csak rendkívül indokolt esetben szabad.

(2) Közterületen, gazdasági területen, különleges területen, valamint kereskedelmi, szolgáltató vagy intézményi funkciójú vegyes területen a kivágott, elhalt növényzet pótlásáról a növényzet jellegének és értékének megfelelően, legalább az 1 m magasságban mért törzsátmérő mértékéig kell a növényzet kivágójának gondoskodnia.

(3)⁴⁹

(4) A visszapótlásra szánt növényzetet lehetőség szerint az építési területen, vagy annak közelében kell telepíteni. A visszapótlásra szánt növényzet kiültetéséről az építési tevékenység megkezdése előtt kell gondoskodni, ha a visszapótlásra nem az építési területen kerül sor.

31. § (1) E rendelet 2007. január 1-jén lép hatályba.

(2) A rendelet jóváhagyásával egyidejűleg hatályát veszti Resznek Község Önkormányzati Képviselő-testületének a Resznek község szabályozási tervéhez készült helyi építésügyi előírásokról szóló 8/1991.(XI.14.) számú rendelete, valamint az ezt módosító 14/1994.(XI.17.) számú rendelet.

(3) A rendelet előírásait a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.