Pórszombat Község Önkormányzati Képviselő-testületének 14/2007. (IX.14.) önkormányzati rendelete
Pórszombat Község Önkormányzati Képviselő-testületének 14/2007. (IX.14.) önkormányzati rendelete Pórszombat község Szabályozási Tervének jóváhagyásáról, valamint Helyi Építési Szabályzatáról.
Hatályos: 2018. 08. 01Pórszombat Község Önkormányzati Képviselő-testületének 14/2007. (IX.14.) önkormányzati rendelete
Pórszombat Község Önkormányzati Képviselő-testületének 14/2007. (IX.14.) önkormányzati rendelete Pórszombat község Szabályozási Tervének jóváhagyásáról, valamint Helyi Építési Szabályzatáról.
Pórszombat község Képviselő Testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés c./ pontjában és a 13. § (1) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított feladat és hatáskörében eljárva, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (a továbbiakban: OTÉK) szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet 4. § (3) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:
1. § A Képviselő Testület ezen rendeletben Pórszombat Község Helyi Építési Szabályzatát (továbbiakban: szabályzat), mellékleteivel, valamint a Belterület Szabályozási Tervlapját és a Külterület Szabályozási tervlapját (továbbiakban. szabályozási tervek) közzéteszi és kötelező alkalmazását elrendeli.
2. § (1) A rendelet hatálya Pórszombat község (továbbiakban: a község) közigazgatási területére terjed ki.
(2) A község területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni, használatba venni (a továbbiakban együtt: építési munkát végezni) és ezekre hatósági engedélyt adni a 253/1997. (XII.20.) kormányrendelet és mellékletei (továbbiakban: OTÉK)1, valamint a helyi településrendezési eszközök (a helyi építési szabályzat és szabályozási terv) rendelkezései és egyéb vonatkozó jogszabályok együttes alkalmazásával szabad.
Szabályozási elemek
3. § (1) A Szabályozási Terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:
a) belterület és külterület határát
b) a közterületet nem közterülettől elválasztó vonalat (szabályozási vonal)
c) a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek elválasztó vonalat
d) az övezeti jellemzőket
e) a kötelező építési vonalat
f) területfelhasználási módok határát
g) beültetési kötelezettséget jelölő vonalat
(2) A Szabályozási Terven irányadónak kell tekinteni:
a) telekhatárokat.
Az (1) bekezdés a), c), f) pontjában felsorolt elemek csak a Településszerkezeti Terv és Szabályozási Terv együttes módosításával, a b), d), e), g) pontokba felsorolt elemek csak a Szabályozási Terv módosításával változtathatók meg.
(3) Ahol a terv új szabályozási vonalat nem jelöl ott, a meglévő közterülethatárát szabályozási vonalnak kell tekinteni és meg kell tartani.
Területfelhasználás
4. § A község területének tagolása Szabályozási Terv szerint:
(1) A község területe építési szempontból beépítésre szánt területre és beépítésre nem szánt területre van felosztva.
(2) Az igazgatási terület
Telekalakítás
5. § Telekalakítás szabályai:
(1) A szabályozási vonal változásával érintett telkek esetében kötelezõ telket alakítani, legkésõbb 2. §(2) bekezdésben megjelölt építési munkára vonatkozó engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg. A telkek közterületté váló része a közterületi, a beépítésre szánt területhez csatolt rész pedig az ennek megfelelõ övezeti besorolást kapja.
(2) A telket - a nem építési telek telekegyesítése és telekhatár rendezése kivételével – úgy kell alakítani, hogy a kialakítandó telkek köz- vagy magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthetőek legyenek.
(3) A meglévő telkek méretei a már kialakult tömbökben eltérhetnek az egyes építési övezetekben előírt telek méreteitől. A már kialakult tömbökben a telekegyesítés és telekhatár-rendezés abban az esetben is engedélyezhető, ha a kialakítandó telkek területe, egyéb méretei nem felelnek meg a területre vonatkozó építési övezeti előírásoknak, de a telekalakítást megelőző állapothoz képest az egyéb építésügyi előírásoknak jobban megfelelnek.
(4) A szabályozási tervben javasolt telekalakítások, telekosztások irányadó jellegűek, a kedvezőbb telekszerkezet, telekméret kialakulásának eszközei.
(5) A szabályozási terven nem szereplő telekalakítások csak akkor engedélyezhetők, ha az érintett telkek területe, és beépítési mutatói (beépítettség mértéke, zöldfelületi fedettség) telekalakítás után is megfelelnek az építési övezeti előírásoknak.
(6) Telekcsoport újraosztás esetén, illetve ha a telekalakítás során legalább 8 új építési telek keletkezik telekalakítási tervet kell készíteni. Telekalakítás csak jogerős telekalakítási engedély alapján végezhető.
(7) A beépítésre szánt terület céljára kijelölt telekcsoport rendezésénél a telkeket egyesíteni kell, az egyesített földrészekből ki kell venni a közlekedésre szánt területeket, majd a fennmaradt területet a területre vonatkozó előírásoknak megfelelő telkekre kell felosztani.
(8) Az építési telkek megközelítésére szolgáló magánút kialakításánál a közhasználatot a közterületekre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően kell biztosítani, és az ingatlan-nyilvántartásba a területet önálló helyrajzi számmal, út művelési ággal kell bejegyezni.
Építési övezetek általános előírásai
6. § (1) A Szabályozási Terv a beépítésre szánt területfelhasználási egységeket a beépítési mód, telek beépíthetősége, megengedett építménymagasság, előkert előírt mérete, telkek előírt területe figyelembe vételével építési övezetekbe sorolja.
(2) Minden építési telekre a Szabályozási Terven jelölt területfelhasználási, építési övezeti vagy övezeti besoroláshoz tartozó beépítési és telekalakítási szabályokat kell alkalmazni.
(3) A meglévő természetes terepfelszínt 0,5 m-t meghaladó mértékben a telek be nem épített területen nem tölthető fel, kivéve ha a feltöltés árvíz és belvíz veszély elhárítását szolgálja.
(4) A zöldfelületek legkisebb arányát az OTÉK 25. §, és a helyi sajátosságok alapján a rendelet az egyes övezeti előírásai alapján kell meghatározni.
(5) Terepszint alatti építmények mindegyike elhelyezhető a községben.
(6) [1] Állattartó épület építésének tervezésénél és engedélyezési eljárásánál az állattartásról szóló önkormányzati rendeletben megfogalmazott külön feltételrendszer meglétét is vizsgálni kell.
Közterület alakításra vonatkozó általános szabályok
7. § (1) A település közterületein elhelyezhető:
a) hirdető (reklám) berendezés,
b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhelyek és tartozékaik),
c) köztisztasággal kapcsolatos építmények,
d) szobor, díszkút, szakrális emlék,
e) távbeszélőfülke
f) a rendelet 25. §-ban meghatározottak.
(2)2
(3)3
(4)4
(5)5
(6)6
(7)7
(8)8
Környezetvédelem
8. § (1) A település teljes közigazgatási területén állattartás a községi állattartásról megalkotandó rendelet, valamint a jelen előírások és vonatkozó egyéb jogszabályok, hatósági előírások figyelembevételével engedélyezhető.
Örökségvédelem
9. § Az épített környezet védelméhez kapcsolódó építési szabályok:
(1) Műemlékek esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal I. fokú építési hatóságként, műemléki környezetben és nyilvántartott régészeti lelőhelyen szakhatóságként jár el.
(2) A község területén műemlékileg védett:
Beépítésre szánt területfelhasználási egységek építési övezeti tagolása, építési és telekalakítási szabályai
10. § Általános előírások.
(1) Épület a közterületek kivételével csak építési telken helyezhető el.
(2) Minden építési telek és közforgalomnak megnyitott út között járműközlekedésre alkalmas kapcsolat(ok) létesíthető(k), egyenként legfeljebb 6,5 m szélességben.
(3) A területen épület akkor helyezhető el, ha a rendelet 2. §(2) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelel, továbbá:
a) építmény eleget tesz az adott területre vonatkozó övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak,
b) megfelel az OTÉK 33. §-ban megfogalmazottaknak
c) részleges közművesítettség biztosítható,
d) kialakult jellegzetes területfelhasználatot, a táji és természeti értékeket nem károsítja, továbbá a felszíni és felszín alatti vizek védelmére vonatkozó szakhatósági előírásoknak megfelel.
Ezen előírásokat meglévő épületek, építmények építése, átalakítása, bővítése, korszerűsítése, használati módjának megváltozásakor is alkalmazni kell.
(4) Valamennyi építési övezetben, illetőleg övezetben elhelyezhető az OTÉK 32. §-ban rögzítettek.
(5) A telekre előírt zöldfelület kialakítása, növényzet telepítése, véderdő telepítése a használatba vételi engedély megadásának feltétele. A véderdő a beépítési szabályok alkalmazásával, a telekhez nem tartozó területnek tekintendő.
11. § Kerítés létesítés szabályai:
(1) Kerítést ott kötelező létesíteni, ahol azt az élet és vagyonbiztonság megköveteli, más jogszabály előírja, vagy az OTÉK 44. § (2) alapján az építési hatóság elrendeli.
(2)14
(3)15
(4) Ahol a Szabályozási Terv új szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítést a szabályozási vonalon kell elhelyezni.
(5)16 A telek oldalsó és hátsó határán a szomszédos telkek vonalán kerítés létesíthető 1,20- 1,80 m közötti magassággal.
(6)17
(7)18
12. § Építmények elhelyezésének és kialakításának általános szabályai:
(1) Előkert mérete az új beépítésre szánt területek esetén 5 méter . A település egyéb területén az előkert méretét a szabályozási terven jelölt építési vonalnak vagy az utca kialakult építési vonalának megfelelően kell meghatározni. Intézmények, kereskedelmi szolgáltató egységek esetén a fentiektől eltérő nagyobb méretű előkert is létesíthető, azonban ezt előzetesen elvi építési engedély iránti kérelem és engedélyezési eljárás keretében kell megállapítani. Az előkert mérete ez esetben sem lehet több 20 méternél.
(2) Épületeket a telken a 2. sz. mellékletben megadott, vonatkozó mintalap szerint építésre kijelölt helyen, ill. a szabályozási terven jelölt módon kell elhelyezni.
(3) Építési határvonal előtti előkertben csak terepszint alatti építmény, hirdetőtábla, előlépcső, zárthulladékgyűjtő helyezhető el, épületrész a telek beépített területének számításánál meghatározott módon nyúlhat be. Építési vonal előtti előkertben kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m 2 vízszintes vetülettel nem létesíthető. Gazdasági területen előkertben az előzőeken túl, az épületek rendeltetéséhez szükséges porta, információ, kerékpártároló, közműcsatlakozás, stb. melléképítmények elhelyezésére szolgáló, indokolt nagyságú építmény, gyalogos és járműforgalmi terv alapján elhelyezhető.
(4) Ha a mezőgazdasági rendeltetésű gazdasági épület sajátos funkciója az övezeti előírásnál nagyobb építménymagasságot, elő és oldalkert méretet igényel, akkor elvi építési engedélykérelmet kell benyújtani és az elsőfokú építési hatóság által meghatározott építménymagasságot, elő és oldalkert méretet kell a mezőgazdasági építményre kötelezően alkalmazni legalább 3,0 m és legfeljebb 7,5 m építménymagassággal. Az épületek közötti telepítési távolság ennek megfelelően a tényleges építménymagasságban határozandó meg.
(5) Oldalkert mérete nem lehet kisebb új beépítésű területen 6,0 m-nél, kialakult oldalhatáron álló beépítésnél építménymagasság fele vagy min. 3,0 m , szabadon álló beépítésnél 3,0 m . Kialakult állapot esetén az OTÉK 36. §-nak megfelelőség is vizsgálandó.
(6) Övezethatáron elhelyezkedő oldalkert méretét legalább 4,5 m-ben kell meghatározni.
(7) Az OTÉK hatálybalépésekor meglévő építmény utólagos hőszigetelése és homlokzat burkolása együttesen – az oldalhatáronálló falat kivéve – az elő, oldal, és hátsókert méretét legfeljebb 10- 10 cm mértékig csökkentheti. A telek beépítése ennek megfelelően módosulhat.
(8) Lakókocsi, és sátor csak az OTÉK 43. §-ban meghatározott mértékig az Lf jelű falusias építési övezetekben, már beépített lakótelken állítható fel. Szálláshely szolgáltatásként lakókocsi, vagy sátor csak építési engedély alapján helyezhető el. Lakóterületen szálláshely szolgáltatásként négynél több lakókocsi vagy sátorhelyet csak hátsó kertben lehet elhelyezni, és annak területén a szomszédos telkek irányában 3 m széles zöldsáv (bokorsor) telepítésével kell védeni. A lakókocsi vagy sátorverőhely által az OTÉK előírásai szerint kiszámított – elfoglalt terület burkolt felületnek számít.
Falusias lakóterület
13. § Általános előírások:
(1) A falusias lakóterület, lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el:19
14. § Építési övezetekre vonatkozó előírások:
(1) A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalon épületként megvalósuló építmény esetén 3,0 m , a megengedett legnagyobb építménymagasság utcavonalon lévő építményeknél a (3) bekezdés szerint.
(2) Előkert létesítését a rendelet 12. §.(1) szabályozza.
(3) Az Lf lakóterületekre vonatkozó övezeti előírás:
területfel-használás |
beépítési mód |
Maximális építmény-magasság |
kialakítható minimális telekterület-méret |
telkek minimális |
maximális beépítettség |
min. zöld |
szintterület sűrűség |
Lf |
O |
4,5 |
700 |
kialakult |
30 |
40 |
0,5 |
Lf |
O |
4,5 |
800 |
kialakult |
30 |
40 |
0,5 |
Lf |
O |
4,5 |
800(K)* |
kialakult |
30(K)** |
40 |
0,5 |
Lf |
O |
4,5 |
1000 |
kialakult |
30 |
40 |
0,5 |
Lf |
O |
4,5 |
1500 |
kialakult |
30 |
40 |
0,5 |
Településközpont vegyes terület
15. § Általános előírások:
(1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeletetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakó funkcióra.
16. § Építési övezetre vonatkozó előírások:
(1) A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalra kerülő építmény esetén 3,0 m , a megengedett legnagyobb építménymagasság utcavonalon lévő építményeknél a (2) bekezdés szerint.
(2) A településközpont vegyes területre vonatkozó övezeti előírások:
területfel-használás |
beépítési mód |
maximális építmény-magasság |
kialakítható minimális telekterület-méret |
telkek minimális |
maximális beépítettség |
min. zöld |
Szintterület sűrűség |
Vt |
O |
4,5 |
1000 |
14 |
30 |
40 |
2,4 |
Vt |
O/SZ* |
4,5 |
1000 |
18 |
30 |
40 |
2,4 |
Vt |
SZ |
4,5 |
1000 |
18 |
30 |
40 |
2,4 |
Gazdasági terület
17. § (1) A gazdasági terület elsősorban a gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A gazdasági terület lehet:
1. kereskedelmi, szolgáltató terület
(3) A területen az elő-, oldal- és hátsókertekre vonatkozóan, egyéb övezeti előírások hiányában az OTÉK 35. § (2)–(4) bekezdésben foglaltakat kell megtartani.
Kereskedelmi, szolgáltató terület
18. § Építési övezetre vonatkozó előírások:
(1) A területen az OTÉK 19. § szerinti építmények helyezhetők el.
Területfel-használás |
beépítési mód |
maximális építmény-magasság |
kialakítható minimális telekterület-méret |
telkek minimális |
maximális beépítettség |
előkert |
min. zöld |
szintterület sűrűség |
Gksz |
SZ |
7,5 |
1500 |
20 |
30 |
Kialakult, vagy min 5,0 m |
30 |
2,0 |
Gksz |
SZ |
9,0 |
1500 |
20 |
30 |
Kialakult, vagy min 5,0 m |
30 |
2,0 |
Különleges terület
19. § Általános előírások:
(1) A település különleges területébe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt a Rendelet 11-19. §-ok szerinti területektől eltérő területek.
(2) Az egyes területeket csak az ott megjelölt célra lehet felhasználni:
1. Temető K-T jelű
2. Bánya K-B jelű.
(3) A K-T jelű temető különleges területen elhelyezhető építmények:
20. § Építési övezetekre vonatkozó egyedi és részletes előírások:
(1) A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalon épületként megvalósuló építmény esetén 3,5 m .
területfel-használás |
beépítési mód |
maximális építmény-magasság |
kialakítható minimális telekterület-méret |
telkek minimális |
maximális beépítettség |
min. zöld |
szintterület sűrűség |
K-B |
SZ |
5 |
5000 |
30 |
5 |
40 |
0,5 |
Beépítésre nem szánt területfelhasználási egységek övezeti tagolása, építési és telekalakítási szabályai
21. § Általános előírások:
(1) Beépítésre nem szánt területen építmény a területekre előírt beépíthetőség mértékében akkor helyezhető el, ha a tervezett építmény az OTÉK és egyéb jogszabályok előírásainak megfelel, továbbá:
a) építmény rendeltetése, az építési terület vagy telek nagysága az övezeti előírásoknak megfelel,
b) épülethez víz, villany, szennyvízcsatorna közműcsatlakozás vagy korszerű közműpótló berendezés az üzemeléshez szükséges mértékben biztosított,
c) a beépítés a kialakult jellegzetes területhasználatot, a táji és természeti értékeket az indokoltnál nagyobb mértékben nem károsítja, továbbá a felszíni és felszín alatti vizek védelmére vonatkozó szakhatósági előírásoknak megfelel.
(2) Az egyes övezetek területén csak az ott megjelölt építmények helyezhetők el.
(3) A telekalakítás során az érintett telkek mindegyikének járműközlekedésre alkalmas közterülethez kell csatlakoznia, valamint a telkek méreteinek meg kell felelnie az övezeti előírásoknak.
Közlekedési és közmű területek
22. § Általános előírások:
(1) A területeket a Szabályozási Terv rendeltetésük szerint:
1. közúti közlekedési terület
2. Km jelű közműterületbe sorolja.
(2) E rendelet alkalmazásában közlekedési és közmű terület a szabályozási tervlapon ilyen célra jelölt közterület, illetve közforgalomnak átadott magánterület és telek.
(3) A közlekedési és közmű elhelyezési terület az országos és helyi közutak, kerékpáros és gyalogos közlekedés, közművek, hírközlés, vízelvezető rendszer, környezetvédelem építményeinek és a terület fenntartásához szükséges gazdasági építmények elhelyezésére kijelölt terület.
(4) A területen közlekedési és közmű műszaki létesítmények elhelyezése mellett a terület rendeltetését szolgáló, valamint OTÉK 26. §(3) bekezdésében megnevezett építmények helyezhetők el.
(5) Építménymagasság a toronyépítmények és egyéb műtárgyak kivételével legfeljebb 4,5 m .
(6) Közutak lakott területi szakaszai mentén a közvilágítás, a gyalogos forgalom részére járda kiépítése szükséges.
(7) Utak alatt, a közművek elhelyezésénél, a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét mindig figyelembe kell venni.
23. § (1) A közlekedési és közmű területek kategorizálása, a biztosítandó építési területek szélessége:
Közműterületek és létesítmények
24. § Általános előírások
(1) A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket közterületen, annak hiányában magánterületen vagy közmű üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben és magánterületen szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. Az elhelyezésnél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.
(2) A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető.
(3) Új közművezetékek létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény -épület, műtárgy- építés stb.) esetén a kivitelezés során a meglevő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző építéseknél a meglevő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezését ágazati előírások, valamint az érintett közmű-üzemeltetők üzemeltetői hozzájárulása szerint kell kivitelezni.
(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, szabványos keresztezés kiépítésekor annak -szükség esetén- egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell. A kiváltandó feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földben.
(5) Új út építésekor, útrekonstrukció során a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, illetve a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
(6) Korszerű közműpótló kialakítására csak a birtokközpont, vagy közműre csatlakozni nem tudó területeken a rendelet 24. § (14) d. pontjának megtartásával van lehetőség.
(7) A település beépítésre nem szánt területén, bel- és külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó, vagy gazdasági célú tevékenységre szolgáló új épület elhelyezése, ill. meglevő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor engedélyezhető, ha a 12-as bekezdésnek megfelelő egészséges ivóvízellátás és a villamosenergia ellátás, valamint a szennyvízelvezetés a 15-16., a felszíni vízrendezés a 18. bekezdésben a beépítésre nem szánt területre vonatkozóan rögzítetteknek megfelelően biztosítható.
(8) A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell a célszerű közös kivitelezés érdekében.
(9) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad elépíteni.
(10) Mindennemű építési tevékenységnél a meglevő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.
Zöldterület
25. § Általános előírások:
(1) A rendelet alkalmazásában zöldterületek a Szabályozási Terven ilyen célra jelölt közterületek.
(2) A területeket a Szabályozási Terv rendeltetésük szerint:
Erdőterület
26. § Általános előírások:
(1) E rendelet alkalmazásában erdőterület a Szabályozási Tervlapon ilyen célra jelölt terület vagy telek
(2) Az erdőterületeket a Szabályozási Terv elsődleges rendeltetésük szerint:
1. gazdasági célú Eg jelű
2. védelmi célú Ev jelű
(3) Gazdasági célú Eg jelű erdőterületek erdőművelés és vadgazdálkodás céljára és az ezeket szolgáló építmények elhelyezésére kijelölt területek.
Mezőgazdasági terület
27. § (1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés (növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termény, termékfeldolgozás és tárolás) és annak építményei elhelyezése céljára szolgáló része, ahol a termőföldvédelem mellett a hagyományos és egyedi tájhasználat és természeti értékek megőrzését is figyelembe kell venni.
(2) A Szabályozási Terv a mezőgazdasági területeket használatuk és a rajtuk elhelyezhető építmények alapján:
28. § (1) Általános mezőgazdasági (árutermelő) övezetben Má:
Vízgazdálkodási terület
29. § (1) A vízgazdálkodási területei sajátos használatuk alapján:
1. V jelű elsősorban a vízmedrek és azok parti sávja, vízjárta területek és víztározó.
(2) A V jelű övezetben az OTÉK 30. §(1) és (2) bekezdésében leírtaknak megfelelő építmények helyezhetők el.
Zöldfelületek, természetvédelem
30. § (1) Az élőhelyek, élővilág igénybevétele csak olyan módon történhet, amely az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget nem károsítja, illetőleg funkcióit nem veszélyezteti.
(2) A településkép, a település zöldfelületi rendszerének és növényállományának megóvása érdekében a beépítésre szánt területeken és közcélú zöldfelületeken (parkok, fasorok):
a) Élő fát kivágni – gyümölcsfa kivételével – csak részletes és engedélyezett fafelmérési és favédelmi terv a jegyző engedélyével szabad.
b) Meglévő 12- 16 m közti szélességű utcákban a közművektől függően, tervezett utcákban mindenesetben legalább egyoldali, a 16 m , vagy a feletti szélességű utcákban a közművek függvényében, tervezett utcákban minden esetben kétoldali fasor létesítendő.
(3)28
(4) A telkeken belüli zöldfelületekre az adott területfelhasználás övezeti előírásai vonatkoznak.
A tájkép védelme
31. § (1) A mezőgazdasági-, erdő- és zöldterületeken az élővilág (flóra, fauna, stb.) igénybevétele csak olyan módon történhet, amely az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget nem károsítja, illetőleg funkcióit nem veszélyezteti.
(2) A község teljes közigazgatási területén a tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek (esztétikai, természeti értékek), a tájra jellemző természeti rendszerek és egyedi tájértékek megóvását. Ennek megfelelően a város területén a táj jellegét, látképi, természeti értékeit veszélyeztető, károsító tevékenység folytatására alkalmas építményt elhelyezni tilos.
(3) A község területén a feltáruló tájképi látvány megőrzése érdekében tájképvédelmi övezet területén:
a) a meglévő, illetve a korábbi tervekben tervezett és a jelen SZT-ben is szereplő beépítéseken túl újabb, beépítésre szánt terület nem jelölhető ki,
b) CH mező és kút kivételével: új külszíni bányaművelés nem kezdhető, új külszíni bányatelek nem fektethető, külszíni bányatelek nem bővíthető, külszíni bányászati tevékenység céljára kutatásba terület nem vonható,
c) új villamos energia ellátási, táv- és hírközlési vezeték kizárólag terepszint alatt vezethető, kivéve, ha: ca) a természetvédelmi hatóság véleménye szerint a terepszint alatti vezetés védendő értéket károsítana,
cb) a földkábeles vezetésre nincs megfelelő technológia,
cc) szélerőmű-park nem helyezhető el,
c) művelési ágváltozatás kizárólag a tájkarakter erősítése, a természeteshez közelítő állapot elérése miatt engedélyezhető, kivéve a közlekedési és közműlétesítmények elhelyezését.
d) Új toronyszerű építmény (kilátó kivételével) magassága a környezetének maximális domborzati magasságát nem haladhatja meg.
Sajátos jogintézmények
32. § (1) A község az 1997. évi LXXVIII. tv. 29. §(4) bekezdése alapján az alábbi sajátos jogintézmény alkalmazását rendeli el:
Védőtávolságok
33. § (1) Védőtávolságon belüli építési tevékenység esetén az illetékes hatóság hozzájárulását be kell szerezni.
(2) A tervlap szerinti helyeken az ott megadott szélességekkel az alábbi védőtávolságokat kell megtartani:
Záró rendelkezések
34. § (1) Pórszombat község Szabályozási Terve az alábbi tervlapokat tartalmazza, azokat a Helyi Építési Szabályzattal együtt kell alkalmazni:
1. melléklet a 14/2007. (IX. 14.) önkormányzati rendelethez
A lap alján dőlt betűvel írt szöveg az OTÉK-nál szigorúbb előírásra hívja fel a figyelmet. Nincsenek megjelölve azok a szövegrészek, amelyek tartalmára vonatkozóan az OTÉK a helyi építési szabályzatban, illetve szabályozási tervben történő megállapítás lehetőségét rögzíti. (pl. OTÉK 35.§ és 36.§)
Hatályon kívül helyezte Pórszombat község településkép védelméről szóló 5/2018. (VII. 31.) ör 20218. 08. 01-től
Hatályon kívül helyezte Pórszombat község településkép védelméről szóló 5/2018. (VII. 31.) ör 20218. 08. 01-től
Hatályon kívül helyezte Pórszombat község településkép védelméről szóló 5/2018. (VII. 31.) ör 20218. 08. 01-től
Hatályon kívül helyezte Pórszombat község településkép védelméről szóló 5/2018. (VII. 31.) ör 20218. 08. 01-től
Hatályon kívül helyezte Pórszombat község településkép védelméről szóló 5/2018. (VII. 31.) ör 20218. 08. 01-től
Hatályon kívül helyezte Pórszombat község településkép védelméről szóló 5/2018. (VII. 31.) ör 20218. 08. 01-től
Hatályon kívül helyezte Pórszombat község településkép védelméről szóló 5/2018. (VII. 31.) ör 20218. 08. 01-től
8/2002.(III.22) KöM-EüM együttes rendelet szigorítása különleges területek estében a falusias lakóterület előírása érvényes.
Hatályon kívül helyezte Pórszombat község településkép védelméről szóló 5/2018. (VII. 31.) ör 20218. 08. 01-től
Hatályon kívül helyezte Pórszombat község településkép védelméről szóló 5/2018. (VII. 31.) ör 20218. 08. 01-től
Hatályon kívül helyezte Pórszombat község településkép védelméről szóló 5/2018. (VII. 31.) ör 20218. 08. 01-től
Hatályon kívül helyezte Pórszombat község településkép védelméről szóló 5/2018. (VII. 31.) ör 20218. 08. 01-től
Hatályon kívül helyezte Pórszombat község településkép védelméről szóló 5/2018. (VII. 31.) ör 20218. 08. 01-től
Hatályon kívül helyezte Pórszombat község településkép védelméről szóló 5/2018. (VII. 31.) ör 20218. 08. 01-től
Módosította Pórszombat község településkép védelméről szóló 5/2018. (VII. 31.) ör 20218. 08. 01-től
Hatályon kívül helyezte Pórszombat község településkép védelméről szóló 5/2018. (VII. 31.) ör 20218. 08. 01-től
Hatályon kívül helyezte Pórszombat község településkép védelméről szóló 5/2018. (VII. 31.) ör 20218. 08. 01-től
OTÉK szigorítás: Az OTÉK 14.§ (2) 8. pont szerinti üzemanyagtöltő nem helyezhető el.
Hatályon kívül helyezte Pórszombat község településkép védelméről szóló 5/2018. (VII. 31.) ör 20218. 08. 01-től
Hatályon kívül helyezte Pórszombat község településkép védelméről szóló 5/2018. (VII. 31.) ör 20218. 08. 01-től
123/1997.(VII.18.) Korm. Rendelet 4. sz. melléklete szerint kell a védőtávolságot meghatározni
Hatályon kívül helyezte Pórszombat község településkép védelméről szóló 5/2018. (VII. 31.) ör 20218. 08. 01-től
Hatályon kívül helyezte Pórszombat község településkép védelméről szóló 5/2018. (VII. 31.) ör 20218. 08. 01-től
Hatályon kívül helyezte Pórszombat község településkép védelméről szóló 5/2018. (VII. 31.) ör 20218. 08. 01-től
Hatályon kívül helyezte Pórszombat község településkép védelméről szóló 5/2018. (VII. 31.) ör 20218. 08. 01-től
OTÉK szigorítás: Az OTÉK 29.§ (5) bekezdés és OTÉK 1. számú melléklet 55/A pontjának szigorítása
Hatályon kívül helyezte Pórszombat község településkép védelméről szóló 5/2018. (VII. 31.) ör 20218. 08. 01-től
Hatályon kívül helyezte Pórszombat község településkép védelméről szóló 5/2018. (VII. 31.) ör 20218. 08. 01-től