1. § (1) Az önkormányzat elnevezése: Borsfa Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat). Az Önkormányzat székhelye: 8885 Borsfa, Zrínyi út 7.

(2) Az Önkormányzat képviselő-testületének elnevezése: Borsfa Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).

(3) A Képviselő-testület hivatalának feladatait a Becsehelyi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: közös hivatal) látja el. A közös hivatal székhelye: 8866 Becsehely, Béke utca

(4) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.borsfa.hu, az önkormányzat hivatalos hirdetőtáblája a 8885 Borsfa, Zrínyi út 7. szám alatt, a Becsehelyi Közös Önkormányzati Hivatal Borsfai Kirendeltségén található hirdetőtábla.

(5) A Képviselő-testület, a polgármester és a közös hivatal hivatalos körbélyegzőjén középen a Magyar Köztársaság címere áll, a köríven pedig:

(6) Az önkormányzat működési területe: Borsfa község közigazgatási területe.

(7) Az önkormányzat jogi személy.

(8) A képviselő-testület létszáma 5 fő.

(9) A képviselő-testület szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző, a társulás.

(10) A képviselő-testület az önkormányzat jelképeiről és azok használatáról külön rendeletben rendelkezik.

2. § (1) Az önkormányzat együttműködik más országok településeivel és képviselő-testületeivel.

(2) A hazai és nemzetközi kapcsolatok kiépítése, ápolása a polgármester irányítása és szervezése mellett a Képviselő-testület feladata.

3. § (1) Az önkormányzat által a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében kötelezően ellátandó helyi önkormányzati feladatokat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban Mötv.) törvény állapítja meg.

(2) Az önkormányzat a törvényben meghatározott kötelező feladatain túlmenően – a képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével – önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önkormányzat az önként vállalt helyi közügy feladatellátásának mértékét és módját a feladatvállalást tartalmazó döntésében – önkormányzati rendeletben vagy képviselő-testületi határozatban határozza meg.

(3) Az önként vállalt helyi közügyek finanszírozását az önkormányzat költségvetési rendelete tartalmazza.

(4) Az önkormányzat a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében önként vállalt feladatai az alábbiak:

4. § (1) A képviselő-testület át nem ruházható feladat és hatásköreit törvény állapítja meg.

(2) A hatáskör átruházására írásbeli előterjesztés alapján kerülhet sor. Az előterjesztésben be kell mutatni a javasolt hatáskört, az átruházás indokoltságát és gyakorlásának eljárásrendjét. Ellenőrzési jogkörében a képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlásáról beszámolót kérhet. Az átruházott hatáskör gyakorlásának visszavonását a hatáskör gyakorlója is indokai bemutatásával kezdeményezheti, arról a képviselő-testület soron következő ülésén egyszerű többséggel dönt.

(3) Amennyiben a feladat és hatáskör átruházásáról önkormányzati rendelet rendelkezik, akkor a hatáskör visszavonásának elhatározásával egyidejűleg gondoskodni kell a rendelet megfelelő módosításáról.

(4) A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott feladat- és hatásköröket az 1. melléklet tartalmazza.

5. § (1) A képviselő-testület alakuló, soros, soron kívüli, zárt ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(2) A Képviselő-testület tagjainak felsorolását ezen rendelet 2. melléklete tartalmazza.

6. § (1) A képviselő-testület az alakuló ülését a Mötv.-ben meghatározottak szerint tartja meg.

(2) A képviselő-testület alakuló ülésének összehívása esetén a rendes ülés összehívására vonatkozó általános szabályoktól el lehet térni.

(3) Alakuló ülésen:

7. § (1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján működik.

(2) A munkaterv szerinti ülés a soros ülés. A képviselő-testület munkatervtől eltérő időpontra összehívott ülése a soron kívüli ülés.

(3) A képviselő-testület az üléseit a Borsfa, Zrínyi út 7. szám alatt tartja. Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körülmény indokolja, a Képviselő-testület dönthet arról, hogy ülését a székhelyétől eltérő helyen tartja meg.

(4) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. A polgármester akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését az alpolgármester hívja össze. Az alpolgármester és a polgármester együttes akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze az ülést.

(5) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén, helyettesítésükre és a képviselő-testület ülésének összehívására a korelnök jogosult.

(6) Tartós akadályoztatásnak minősül szabadság kivételével a 30 napot meghaladó távollét

(7) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak legkésőbb az ülés időpontja előtt 4 nappal meg kell küldeni. A képviselők az ülés anyagát nyomtatásban vagy elektronikusan is kérhetik.

(8) A meghívó tartalmazza:

8. § (1) A Képviselő-testület ülésein tanácskozási és szavazati joggal vesznek részt az alpolgármesterek, a képviselők és a polgármester.

(2) A Képviselő-testület ülésein tanácskozási joggal vesznek részt:

(3) Egyes napirendek tárgyalásához a polgármester a (2) bekezdésben felsoroltakon kívül más személyeket is meghívhat. A meghívottat tájékoztatni kell, ha meghívása tanácskozási joggal történik. A tanácskozási joggal meghívott a napirendi ponthoz egy alkalommal, legfeljebb három perc időtartamban szólhat hozzá.

9. § A határozatképtelen ülést 10 napon belüli időpontra változatlan napirenddel ismét össze kell hívni. A napirendi pontokhoz készült javaslatokat, előterjesztéseket ebben az esetben nem kell ismételten megküldeni.

10. § A Képviselő-testület az ülés időtartamának elhúzódása esetén bármely képviselő indítványára dönthet arról, hogy az ülést félbeszakítja és a következő munkanapon a meg nem tárgyalt napirendi pontok tárgyalását folytatja.

11. § Az érintett kérésére, a képviselő-testület az Mötv-ben meghatározott esetekben tart és rendelhet el zárt ülést. Az érintettnek, a zárt ülés tartására vonatkozó kérését, az ülés megnyitásáig a polgármesterhez kell eljuttatnia. Amennyiben, az érintett, a kérését a képviselő-testületi ülés ideje alatt jelenti be, akkor a képviselő-testület dönt a zárt ülésről.

12. § A képviselő-testület Becsehely Község Polgármestere, Borsfa Község Polgármestere vagy Valkonya Község Polgármester kezdeményezésére együttes ülést tart. Együttes ülése esetén a képviselő-testület ülését, Becsehely Község Polgármestere a polgármesterek megállapodása szerinti helyszínre hívja össze. Az együttes ülést, a polgármesterek megállapodása szerinti polgármester vezeti. A jegyzőkönyvet a polgármesterek és a jegyző írják alá. A képviselő-testületek döntéseiket külön hozzák meg, és azt rendelet és határozat nyilvántartásuk szerint számozzák.

13. § (1) A nyilvános ülésen bármely érdeklődő megjelenhet, és a testület hozzájárulásával legfeljebb 5 perces időkeretben felszólalhat.

(2) A hozzájárulás megadásáról a testület vita nélkül határoz.

14. § (1) A képviselő-testület ülésének összehívására vonatkozó kezdeményezést – a javasolt napirend megjelölésével, valamint az ülés összehívásának indokával – írásban kell a polgármesternél benyújtani.

(2) A polgármester az indítvány benyújtásától számított 15 napon belüli időpontra tűzi ki a képviselő-testület rendkívüli ülését és a meghívóban jelzi a rendkívüli ülés összehívásának indokát, az ülés napirendjét.

(3) Az Mötv-ben meghatározott esetekben, a képviselő-testületi ülését, a polgármester 15 napon belüli időpontra köteles összehívni, az ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával. Amennyiben a polgármester, a kormányhivatal képviselő-testület összehívására tett indítványának 15 napon belül nem tesz eleget, a képviselő-testület ülését a kormányhivatal hívja össze.

(4) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 44. §-ában felsoroltakon kívül a polgármester kezdeményezheti rendkívüli ülés összehívását.

(5) Rendkívüli, halasztást nem tűrő, sürgős esetben, vagy ha a (2) bekezdéseben foglalt határidőben történő összehívásnak akadálya van, a polgármester a testületet a napirend megjelölésével az ülés összehívására előírt formai követelmények indokolt mértékű mellőzésével összehívhatja. Ilyen esetben az ülés összehívására bármilyen értesítési mód igénybe vehető, a sürgősség okát azonban ekkor is közölni kell.

15. § (1) A képviselő-testület zárt ülést tart vagy rendelhet el a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetekben.

(2) A zárt ülésen a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott személyek vehetnek részt.

(3) A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános.

(4) A zárt ülés anyagát kizárólag a következő személyeknek lehet átadni:

16. § (1) A képviselő-testületnek az előterjesztéseket a meghívóval együtt kell megküldeni. Indokolt esetben az írásos előterjesztés vagy határozati javaslat később, az ülésig kerül kiküldésre vagy az ülésen kerül kiosztásra.

(2) Az előterjesztés tartalma szerint:

(3) A polgármester különleges szakértelmet igénylő ügyben szakértőt is felkérhet az előterjesztés és a döntési javaslat összeállítására.

(4) Előterjesztés benyújtására jogosult:

(5) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést írásban kell benyújtani. Nem a jegyző által összeállított írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülése előtt 8 nappal kell a jegyzőhöz eljuttatni annak érdekében, hogy az előterjesztésre vonatkozó jogszabályokat rendelkezésre bocsáthassa, jogszerűségi észrevételt tehessen, elkészítse a hiányzó határozati javaslatot és gondoskodjék valamennyi anyag postázásáról.

(6) Az (5) bekezdés feltételeinek meg nem felelő előterjesztést a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján lehet felvenni a napirendek közé.

(7) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

17. § (1) A napirendi javaslatban nem szereplő előterjesztés sürgős tárgyalását indítványozhatja:

(2) A sürgősségi indítványt legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző nap 12 óráig a polgármesterhez írásban kell benyújtani. Az indítványnak tartalmaznia kell a kidolgozott előterjesztést, a sürgősség indokát, a döntési javaslatot.

(3) A sürgősségi indítvány tárgyalásáról vagy elnapolásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(4) A sürgősségi indítvány támogatottsága esetén, a főnapirendi pontok végén, az interpellációkat, kérdéseket, bejelentéseket megelőzően kerül megtárgyalásra.

(5) A képviselő-testület a sürgősségi indítvány tárgyalásának elutasítása esetén dönt arról, hogy az ügyet későbbi tárgyalásra ülésére felveszi-e.

18. § (1) A képviselő-testület nyilvános ülésének időpontjáról, helyéről és tervezett napirendjéről, a közös hivatal a meghívó kiküldésével egyidejűleg a meghívónak az önkormányzat honlapján, továbbá az önkormányzat hivatalos hirdetőtábláján való közzétételével biztosítja a nyilvánosságot.

(2) Nyilvános ülésen a hallgatóság a kijelölt helyet foglalhatja el.

(3) A képviselő-testület zárt ülést tart vagy zárt ülést rendelhet el a Mötv-ben meghatározott esetekben.

(4) A zárt ülésen az Mötv-ben meghatározott személyek vehetnek részt.

(5) A zárt ülés jegyzőkönyvébe a (4) bekezdésben meghatározott személyek tekinthetnek be azzal, hogy a zárt ülésre meghívott a zárt ülés jegyzőkönyvének kizárólag azon részébe tekinthet be, melyre meghívást kapott vagy melyen részt vehetett.

(6) A képviselő-testület nyilvános ülésére benyújtott előterjesztések az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezései szerint a www.borsfa.hu honlapon, a benyújtás időpontjától nyilvánosak.

19. § (1) A képviselő-testület kiemelt figyelmet fordít a lakosság önszerveződő közösségeinek véleményére, javaslataira és közreműködésére az önkormányzati döntések megalapozásában. A képviselő-testület a település fejlesztése, az ellátás magasabb szintre való emelésének, a lakosság véleményének megismerése, továbbá közéleti szerepének növelése érdekében együttműködik a lakosság önszerveződő közösségeivel.

(2) Az együttműködés céljainak teljesülése érdekében az önkormányzat tisztségviselői meghívásuk esetén részt vesznek a lakossági önszerveződő közösségei, a civil szervezetek fontosabb rendezvényein. A felek, két és többoldalú megbeszéléseket, közös rendezvényeket szervezhetnek.

(3) A képviselő-testület a költségvetésének függvényében támogatja az önszerveződő közösségek működését, amelyeknek céljai és tevékenysége az önkormányzati célok és feladatok megvalósulását elősegíti.

20. § (1) Az ülés megnyitásakor a polgármester számszerűen megállapítja a határozatképességet.

(2) Ha a képviselő-testület nem határozatképes, a polgármester megkísérli a határozatképesség biztosítását. Amennyiben ez nem vezet eredményre, a polgármester megállapítja a hiányzó önkormányzati képviselők névsorát, és az ülést berekeszti.

(3) Határozatképtelenség esetén a polgármester 8 napon belüli időpontra a képviselő-testület ülését újból összehívja.

(4) Ha a képviselő-testület ülés közben válik határozatképtelenné, de legfeljebb tizenöt perc felfüggesztés után a határozatképesség biztosított, az ülést tovább kell folytatni.

(5) A polgármester ülésvezetési feladatai, jogkörei:

(6) A polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére, melyhez a képviselő-testület tagjai, a nem képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester, a jegyző módosító indítványt terjeszthetnek elő. A napirendről, annak módosításáról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(7) A polgármester minden előterjesztés felett külön nyit vitát, de egyes napirendek összevont tárgyalását is javasolhatja. Erről a képviselő-testület vita nélkül dönt. Napirendek összevont tárgyalása esetén a határozathozatal külön-külön történik.

(8) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő, a polgármester, illetve bármely képviselő javaslatot tehet, melyet köteles megindokolni. Az indítvány elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

21. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden napirendi pont felett külön-külön nyit vitát, amelynek során:

(2) A hozzászólásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, de a polgármester soron kívül is engedélyezhet felszólalást. A hozzászólások leghosszabb időtartama három perc.

(3) Az előterjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható.

(4) A jegyző a vita bármelyik szakaszában, soron kívül törvényességi észrevételt tehet.

(5) A hozzászólás időkeretét túllépőtől a polgármester figyelmeztetés után a szót megvonhatja.

(6) A szavazás elindítását követően kérdezni, hozzászólni már nem lehet. A szavazás elindításának kell tekinteni a polgármester erre vonatkozó felhívását.

(7) A polgármester javaslatára, a képviselő-testület hozzászólást biztosíthat, az ülésen részt vevő, a tárgyalt napirendben érintett személynek, ha azt, az ülést megelőzően indokaival alátámasztva kéri, kivételesen, ha azt az ülésen kéri. A hozzászólás biztosításáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. A hozzászólás időkeretét a polgármester állapítja meg.

(8) A polgármester a vita során önálló időkeret nélküli, soron kívüli hozzászólásra jogosult.

22. § (1) A képviselő-testület tagja ügyrendi kérdésben bármikor, soron kívül szót kérhet. Az ügyrendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(2) Ügyrendi javaslat: a képviselő-testületi ülés vezetésével, az ülés rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendet érdemben nem érintő, eljárási kérdésre vonatkozó indítvány. Az ügyrendi felszólalásnak az ügyrendi javaslat megfogalmazásával kell kezdődnie, ezt követi annak indokolása együttesen legfeljebb három perc időtartamban. Amennyiben a polgármester megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi kérdés, a képviselőtől megvonhatja a szót. A polgármester intézkedésével szemben vitát kezdeményezni nem lehet.

(3) A vita lezárása után személyes megjegyzést tehet, legfeljebb egy perc időtartamban az, aki személyét ért kritikára kíván válaszolni, illetve álláspontja miatt a vita során keletkezett félreértést kívánja tisztázni.

23. § (1) A képviselő-testület tagja és a képviselő-testület ülésén részt vevő minden jelenlévő köteles a tanácskozás rendjét tiszteletben tartani.

(2) Az ülés rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik.

(3) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében a polgármester:

(4) A polgármester által a rend fenntartása érdekében tett intézkedések ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

24. § (1) Az előterjesztő, a polgármester, bármely képviselő, illetve a jegyző a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt terjeszthetnek elő, akár írásban, akár szóban.

(2) Az előterjesztő és a módosító indítványt benyújtó – figyelemmel a vitában elhangzottakra – az előterjesztést, illetve a módosító indítványt a vita bezárásáig visszavonhatja. A visszavonás elfogadásáról a képviselő-testület dönt.

25. § A képviselő köteles bejelenteni személyes érintettségét. A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezménye, hogy a meghozott önkormányzati határozat végrehajtását fel kell függeszteni és az ügyet az érintettség ismeretében újra kell tárgyalni úgy, hogy a mulasztó képviselő az ügyben szükségessé vált új döntéshozatalban nem vehet részt.

26. § (1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja. A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül határoz.

(2) A vita lezárása után a polgármester a módosító indítványokat az eredeti előterjesztést megelőzve bocsátja szavazásra. A módosító indítványokról azok előterjesztésének sorrendjében dönt a testület.

(3) A Képviselő-testület a szavazati arányok rögzítésével alakszerű határozat nélkül dönt:

(4) Alternatívákat tartalmazó javaslat az alternatívák sorrendjében kerül szavazásra, és ha valamely javaslat megkapta a szükséges többséget, a szavazást nem kell folytatni.

(5) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja a javaslat melletti igen, majd ellene szavazók nem szavazatait és a tartózkodás szavazatok számát, majd kihirdeti a szavazás számszerű eredményét. A döntés meghozatalához az „igen” szavazatok előírt (egyszerű vagy minősített) többségének megléte szükséges.

(6) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, a polgármester a szavazást köteles megismételtetni.

(7) A képviselő kérésére szavazatát a jegyzőkönyvben név szerint kell rögzíteni.

(8) A képviselő-testület a döntését nyílt vagy titkos szavazással hozza meg. A nyílt szavazás kézfeltartással vagy név szerinti szavazással történik. Szavazni kizárólag személyesen lehet.

(9) Név szerinti szavazást kell tartani, az Mötv-ben meghatározott eseteken túlmenően:

(10) Az indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(11) Személyi kérdésben név szerinti szavazás nem tartható.

(12) Név szerinti szavazás esetén, a képviselő-testületi tagok nevét a jegyző „ABC” sorrendben felolvassa. A képviselő-testületi tagok a nevük elhangzását követően nyilatkoznak szavazatukról. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről a polgármestert tájékoztatja. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A szavazás eredményét a jegyzőkönyvben külön rögzíteni kell.

27. § (1) Titkos szavazásra, az Mötv-ben meghatározott eseteken túlmenően, a képviselő-testület eseti döntése alapján kerülhet sor. A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság jelenlevő tagjai bonyolítják le, urna és szavazólap felhasználásával. A szavazás eredményének megállapításáról külön jegyzőkönyv készül.

(2) A titkos szavazással meghozott döntés szavazati arányát képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvében fel kell tüntetni, utalva a titkos szavazásra.

28. § (1) A képviselő-testület az Alaptörvény 32. cikkben meghatározott feladatkörében eljárva önkormányzati rendeletet alkot.

(2) A jogszabály alapján kötelezően megalkotandó rendeleteken felül önkormányzati rendelet megalkotását, módosítását, rendelet vagy egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezését kezdeményezheti, előterjesztheti:

(3) A rendelet tervezetét főszabályként a jegyző készíti elő. A tervezet előkészítésével a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, ideiglenes bizottság, illetve külső szakértő is megbízható, akiknek bevonására a jegyző tesz javaslatot. A közös hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, ideiglenes bizottság, illetve külső szakértő készíti el.

(4) A jogalkotásról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően kell elvégezni a szabályozás előzetes hatásvizsgálatát és a törvény által meghatározott tartalommal kell a jogszabály tervezetéhez indokolást csatolni.

(5) A (2) bekezdés nem zárja ki, hogy az (1) bekezdés a)-d) pontjában felsoroltak rendelet-tervezetet terjesszenek a Képviselő-testület elé. A jegyző a nem általa előterjesztett rendelet-tervezetet törvényességi szempontból véleményezni köteles.

(6) A Képviselő-testület határozattal szabályozási elveket, szempontokat állapíthat meg bármely rendelet elkészítéséhez.

(7) Az önkormányzati rendelet-tervezethez előterjesztett módosító javaslatot a polgármesterhez, írásban kell benyújtani, legkésőbb a rendelet-tervezet vitájának lezárását megelőzően.

29. § (1) Az önkormányzati rendeleteket a naptári év elejétől kezdődően külön-külön, folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

(2) Az önkormányzati rendelet megjelölése, annak kihirdetése során tartalmazza:

(3) A jegyző intézkedik a rendeletek kihirdetéséről az önkormányzat honlapján és közzétételéről a Nemzeti Jogszabálytár internetes felületén.

(4) A jegyző gondoskodik a rendeletek nyilvántartásáról és folyamatos felülvizsgálatáról, karbantartásáról, egységes szerkezetbe foglalásukról. Szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását, vagy hatályon kívül helyezését.

30. § (1) A képviselő-testület határozata:

(2) A Képviselő-testület határozatainak számozását évenként újrakezdi. A határozatok számozása folyamatos. A határozatok számozására arab számokat kell alkalmazni. A határozat megjelölése tartalmazza:

(3) A határozat az (1) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza:

(4) A határozatokat a meghozatalát követő 10 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

31. § (1) A képviselő, a nem képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester a testületi ülésen - a fő napirendi pontok lezárása után - a

(2) Az interpelláció: az önkormányzat és szervei feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben probléma felvetése, intézkedés kezdeményezése.

(3) A kérdés: önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítés jellegű felvetés. A kérdésnél vitának helye nincs. A kérdezett az ülésen szóban vagy az ülést követő 15 napon belül írásban köteles a választ megadni. Az írásbeli választ a képviselő e-mail címére kell megküldeni.

(4) Az interpellációt a képviselő-testület ülésén akkor kell megválaszolni, ha azt a címzett az ülés előtt legalább 3 nappal megkapta.

(5) A képviselő-testület ülésén benyújtott interpellációra elsősorban az ülésen, de legkésőbb 15 napon belül kell, írásban, érdemi választ adni. Az írásos választ, minden képviselő-testületi tagnak és a nem képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesternek is meg kell küldeni.

(6) Az interpellációra adott szóbeli, vagy írásbeli válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik, majd, ha a választ az interpelláló nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(7) Ha az interpellációra adott választ a képviselő-testület nem fogadja el, a polgármester az interpellációt illetően további vizsgálatot rendel el. A kivizsgálás során az interpelláló részvételét lehetővé kell tenni.

(8) A kivizsgálás eredményéről a polgármester a képviselő-testület legközelebbi rendes ülésén ad tájékoztatást. Az írásban megküldött válasz elfogadásáról, a következő rendes ülésen az interpelláló nyilatkozik, majd ezt követően dönt a képviselő-testület.

(9) A polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottság elnökéhez, a jegyzőhöz feltett kérdések megválaszolására az interpellációra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem dönt.

(10) Az interpellációk és a kérdések megválaszolása után a polgármester, alpolgármester, az önkormányzati képviselők, a jegyző bejelentést tehetnek.

(11) A bejelentések nyomán szükséges intézkedések megtételéről és azok eredményéről, a polgármester a képviselő-testület, következő rendes ülésén ad tájékoztatást.

32. § (1) A Képviselő-testület üléseiről készült jegyzőkönyv az Mötv.-ben felsoroltakon felül az alábbiakat tartalmazza:

(2) A Képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell

(3) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.

(4) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a nyílt ülés jegyzőkönyvétől elkülönítetten kell kezelni és tárolni.

(5) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének a jegyzőkönyvébe. Erre a közös hivatalban van lehetőség. A közérdekű adatok megismerésére vonatkozó részletes szabályokat a közérdekű adatok közzétételéről és az adatigénylések teljesítésének rendjéről szóló szabályzat, valamint a közös hivatal adatvédelmi szabályzata rögzíti.

(6) A jegyzőkönyvet füzetként kell összefűzni.

(7) A jegyzőkönyvről térítés ellenében másolat készíthető.

(8) A zárt ülés jegyzőkönyvébe a képviselők, a polgármester, alpolgármester, jegyző, a Zala Vármegyei Kormányhivatal vezetője, a tárgyban közvetlenül érintett, valamint a törvényességi ellenőrzést végzők tekinthetnek be. A zárt ülésre meghívottak, illetve az azon részt vevők is betekinthetnek a zárt ülés jegyzőkönyvének azon részébe, melyre meghívást kaptak, vagy melyen részt vettek.

33. § (1) A közös önkormányzati hivatal köteles az önkormányzati képviselőt soron kívül fogadni, a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést, irat előállítást, sokszorosítást megadni.

(2) Az önkormányzati képviselő részére az önkormányzati ügyeket tartalmazó iratokba a betekintést a jegyző biztosítja. A másolat, jegyzet, feljegyzés készítése, a személyes adatok védelmét, az iratvédelmet és iratkezelésre vonatkozó szabályokat be kell tartani.

(3) Az önkormányzati képviselő, aki a képviselő-testület eseti meghatalmazása alapján jár el, a képviselő-testület bármely tagja kérésére köteles tájékoztatást adni az eljárásáról.

(4) Az önkormányzati képviselő szóbeli és írásbeli tájékoztatást igényelhet a polgármesteri hivataltól a jegyző megkeresésével, melyre a tájékoztatást felkészülést nem igénylő ügyekben legkésőbb 3 munkanapon belül, alaposabb felkészülést igénylő ügyekben legkésőbb 8 munkanapon belül kapja meg.

34. § (1) A képviselőket az Mötv.-ben és az e rendeletben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, terhelik.

(2) A képviselő köteles:

(3) A képviselő köteles, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottak szerint, a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot bejelenteni és megszüntetni.

(4) A vagyonnyilatkozatokat vizsgáló bizottság számára a vagyonnyilatkozatokat személyenként külön-külön kell benyújtani zárt borítékban, a borítékon „Vagyonnyilatkozat” feltüntetésével.

(5) Azt a képviselőt, aki a szabályszerűen kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a képviselő-testület üléséről előzetes bejelentés vagy igazolás nélkül távol marad, és távolmaradását alapos indokkal nem menti ki, igazolatlanul távollevőnek kell minősíteni.

35. § (1) A polgármester szervezi a településfejlesztést és közszolgáltatásokat, biztosítja az önkormányzat demokratikus működését. Tevékenységével hozzájárul a település fejlődéséhez, az önkormányzati szervek munkájának hatékonyságához. Megőrzi és gyarapítja az önkormányzat vagyonát, megteremti az önkormányzat gazdálkodásának feltételeit. Biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését. Gondoskodik a képviselő-testület működésének nyilvánosságáról, a helyi fórumok szervezéséről, támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, kapcsolatot tart a vármegyei önkormányzat, az egyházak, a társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések vezetőivel, a nemzetiségi önkormányzatok elnökeivel.

(2) A polgármester képviseli a képviselő-testületet és irányítja a hivatalt. A polgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

(3) Amennyiben a képviselő-testület, határozatképtelenség, vagy határozathozatal hiánya miatt, két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester döntést hozhat azokban az ügyekben, melyek esetében képviselő-testületi döntés hiányában az önkormányzatot kár érné. A polgármester a döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.

36. § (1) A Képviselő-testület egy alpolgármestert választ saját tagjai közül. Az alpolgármester feladatkörét a polgármester határozza meg.

(2) Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

37. § (1) A jegyző a polgármester irányításával vezeti a Hivatalt, gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, biztosítja a képviselők munkájának tárgyi és személyi feltételeit.

(2) Ennek keretében:

(3) A jegyző egyéb feladatai:

(4) A jegyzőt távolléte esetén az általa írásban megbízott, a közös hivatal megfelelő végzettségű ügyintézője, ennek hiányában más település jegyzője helyettesíti.

(5) A jegyző feletti munkáltatói jogokat Becsehely Község Polgármestere gyakorolja.

38. § (1) A Becsehelyi Közös Önkormányzati Hivatal Becsehely Község Önkormányzata, Borsfa Község Önkormányzata és Valkonya Község Önkormányzata fenntartásában működő költségvetési szerv. A Hivatal gazdálkodási besorolása szerint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, az önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve, egyidejűleg önkormányzati igazgatási szervezet.

(2) A hivatal igény és szükség szerint köteles adatokat szolgáltatni, jelentést készíteni a képviselő-testületeknek és a bizottságoknak.

39. § (1) A képviselő-testület Ügyrendi Bizottságot hoz létre. A bizottság tagjainak névsorát az 3. melléklet tartalmazza.

(2) A bizottság feladatai:

40. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke, a közös hivatal segítségével készíti elő, hívja össze és vezeti.

(2) A jegyzőkönyvek egy példányát a közös hivatalban kell őrizni.

(3) A bizottság elnökét, az elnök által kijelölt önkormányzati képviselő bizottsági tag helyettesíti, és ennek keretében gyakorolja az elnöki jogköröket.

(4) A bizottság ülése határozatképes, ha a bizottság tagjainak több mint a fele jelen van.

(5) A bizottsági üléseken a tanácskozás rendjére megfelelően alkalmazni kell a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat.

(6) A bizottság ülését 8 napon belüli időpontra össze kell hívni

(7) A bizottsági ülés időpontjáról és napirendjéről írásbeli meghívóval a képviselőket tájékoztatni kell. A meghívó tartalmára a jelen rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. A meghívót és mellékleteit az ülés előtt legalább 3 nappal kell a bizottság tagjainak megküldeni.

(8) A bizottsági üléseken a nem bizottsági tag képviselők tanácskozási joggal részt vehetnek.

(9) A bizottság elnöke a bizottság ülésére szakértőt hívhat meg, aki az ülésen tanácskozási joggal vesz részt. Szakértő meghívására - a szakértő személyének megjelölésével vagy anélkül - a bizottság tagjai is tehetnek javaslatot, melyről a bizottság dönt.

(10) A bizottság napirendjére az elnök tesz javaslatot, erre a bizottság tagjainak, valamint a polgármesternek is joga van.

(11) A bizottság köteles napirendjére felvenni azon előterjesztést, melyet előterjesztésre jogosult tett, és témája szerint a megkeresett bizottság hatáskörébe tartozik.

(12) A bizottság elnöke engedélyezi a felszólalásokat, gondoskodik az üléseken a rend fenntartásáról, lebonyolítja a szavazást, kimondja a bizottság határozatát, és aláírja az ülésről készült jegyzőkönyvet.

(13) A vitában résztvevő képviselő indokolt esetben kérheti hozzászólásának szó szerinti jegyzőkönyvezését.

(14) A bizottsági döntéshozatalból kizárható, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érintett köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság minősített többséggel dönt.

(15) A bizottsági tag köteles a tudomására jutott állami, szolgálati és hivatali titkot megőrizni. A titoktartási kötelezettsége a bizottsági tagságának megszűnése esetén is fennáll.

41. § A társulások felsorolását és a társulásokra átruházott hatásköröket a 4. melléklet tartalmazza.

42. § (1) A lakossággal való együttműködés, kapcsolattartás formái különösen:

(2) A képviselő-testület a lakosság tájékoztatása, véleményének megismerése céljából közmeghallgatás útján a lakosság elé terjeszti a helyi közösség életében alapvető jelentőségű kérdéseket. A közmeghallgatáson a polgármester évente egy alkalommal tájékoztatja a falu közösségét a képviselő-testület munkájáról, valamint a község fejlesztésére vonatkozó tervekről, s azok megvalósításáról.

43. § (1) A képviselő-testület testületi ülés keretében – évente legalább egyszer – előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás helyéről és időpontjáról a lakosságot 8 nappal a közmeghallgatás időpontja előtt értesíteni kell az önkormányzat hirdetőtábláján elhelyezett hirdetménnyel.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. A közmeghallgatás vezetésére, rendjére egyebekben, a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) A közmeghallgatáson az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, közérdekű javaslatokat tehetnek.

(5) A közmeghallgatáson megjelentek 5 perces időkorlátozással fejthetik ki véleményüket, a felszólalás időtartamát a képviselő-testület indokolt esetben vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel egy alkalommal legfeljebb 3 perccel meghosszabbíthatja.

(6) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül.

(7) A közmeghallgatás során elhangzott közérdekű kérdésekre, javaslatokra, észrevételekre lehetőség szerint azonnal, ellenkező esetben 15 napon belül válaszolni kell.

44. § A helyi népszavazást a választópolgárok legalább 20%-a kezdeményezheti.

45. § Az önkormányzat törzsvagyonát, valamint a forgalomképes, a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakkal való gazdálkodás és az önkormányzat vállalkozásával kapcsolatos részletes előírásokat a Képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza.

46. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat éves költségvetését rendelettel állapítja meg.

(2) A költségvetési rendeletet megalkotása az államháztartásról szóló törvény, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló Korm. rendeletben foglaltak szerint történik.

47. § (1) Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján a közös hivatal látja el.

(2) E körben különösen:

(3) A nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat a közös hivatal a nemzetiségi önkormányzatokkal kötött közigazgatási szerződésben foglaltak szerint látja el.

(4) Az önkormányzat vállalkozási tevékenységet folytathat.

48. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére az Mötv.-ben és az egyéb vonatkozó jogszabályokban írt rendelkezések irányadók.

(2) A Képviselő-testület az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről külön szerződés alapján gondoskodik.

(3) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(4) Az önkormányzatnak nyújtott európai uniós és az ahhoz kapcsolódó költségvetési támogatások felhasználását a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott szervezetek is ellenőrizhetik.

49. § (1) Az önkormányzat biztosítja a településen működő horvát és roma nemzetiségi önkormányzat testületének működési feltételeit.

(2) Az Önkormányzat a nemzetiségi önkormányzatok részére biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról a nemzetiségek jogairól szóló törvény alapján a képviselő- testület a települési nemzetiségi önkormányzatok képviselő- testületeinek határozatával jóváhagyott közigazgatási szerződésben foglaltak szerint.

50. § Hatályát veszti a Borsfa Község Önkormányzat Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2014 (XII.1.) önkormányzati rendelet.

51. § Hatályát veszti a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges számú választópolgárok számáról szóló Borsfa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2017 (III.1..) önkormányzati rendelete.

52. § Ez a rendelet 2025. május 16-án lép hatályba.